Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

eSZAKMAGTABOBSZAO 3 Első kosos tavaszukra készülődnek a karosiak A karod tanácsházán mozgalmas az élet. Az egyik szobában határtér­kép fölé hajolva emberek vitatkoz­nak: hova mit vetnek? Röpködnek a dűlőnevek. Az egyikben a kukori­ca terem jól, a másikat a cukorrépa kedveli, a homokosban a krumpli­nak készítenek jó melegágyat. Olyan magabiztosan, hozzáértően olvasnak a számomra mitsem mondó térkép­ről, mintha az egyes dűlők mellé talajvizsgálati leletet ragasztottak volna. Az évtizedes termelési ta­pasztalat teszi előttük nyitott könyv­vé a térképet. Idevalók, ismerik a határt, mint a tenyerüket, most meg még azt is tudni kell, hogy kinek, milyen gazdának a földje volt ab­ban a dűlőben, ahová például a kö­zös lucernája kerül. Beljebb a titkári szobában moz­dulni is alig lehet* Az ablak Jégvi­rágos ábráit vörösre festi a leszálló Nap. — Hideg lesz éjszaka — aggodal­maskodik Székely Andor, a tsz ag- ronómusa —, hó meg egy szem sincs Tavaly ilyenkor még csak 15 hold sorsáért aggódott Székely Andor, ennyi volt neki. Ez év január 14-e óta 2600 holdért érez felelősséget. Mezőgazdasági szakiskolát végzett, s tudását eredményesen hasznosí­totta először a maga földjén; aztán Karos tsz-község alakuló közgyűlé­sén bizalmat szavazott neki a falu, hogy amit a maga 15 holdján siker­rel művelt, azt a 2600 holdon Is csi­nálja meg: Jól jövedelmező gazda­ságot teremtsen. No, nem egyedül — közösen azzal a közel 400 paraszt- emberrel, aki vele együtt irta alá a belépési nyilatkozatot. Tóth Ferenc elvtársat, a tsz elnö­két a tanácselnöki tisztségből szólí­totta az újdonsült termelőszövetke­zet élére a megbecsülés. Azt mondták neki: jól vezetted a falut, bízunk benned, hogy a tsz ve­zetésében is megállód a helyed. Kopog az írógép. A tsz könyvelő­je ül előtte. Szabályos rendben ne­vek sorakoznak a papíron. Már el­készült a brigádok, munkacsapatok beosztása. Most letisztázzák, kifüg­gesztik, hogy mindenki tudja a he­lyét. Tóth elvtárs a tervekről, kezdeti nehézségekről beszél. — Ránk nem „hagyott” senki ura­sági épületeket. Sok gondunk lesz az állatok elhelyezésével. De hát va­lahol el kell kezdeni. Nem vágunk azért üres kézzel az új életnek. Elő­reláthatólag mintegy 400 ezer fo­rintra rúg majd a közös oszthatat­lan alapja, ezen már me« lehet vet­ni a lábunkat. A karosiak a maguk erejéből igyekeznek segíteni önmagukon. A község tsz-taggá lett iparosai 14 ta­gú építőbrigádot alakítottak, s mi­helyt az idő engedi, munkához lát­nak. A tervek szerint 4 csűrt alakí­tanak át szükségistállóvá, ezekben elfér a ló és a 80 darab növendék­marha. A 134 darab fejőstehén elhe­lyezése sok álmatlan éjszakát okoz a vezetőségnek. Állami támogatást remélnek; ha sikerülne a 100 férőhe­lyes tehénistállót felépíteni, megol­danák a dolgot. A szükségférőhe­lyekhez is anyag kellene. Az erdő- gazdaságnál kopogtattak — van a községnek 10 hold erdeje, akadna benne fa az istállóhoz. A 200 darab juh elhelyezéséről is a maguk ere­jéből gondoskodnak... Terveik között sok szép elképzelés szerepel. Kétszáz holdon hibridku­koricát termesztenek majd — 50 va- gonos kukoricagórét építenek a ter­més elhelyezésére. Lucernát, — ló­heremaggal is érdemes itt foglal­kozni — 50-50 holdon termesztenek majd. A bevitt szarvasmarhák kö­zül 60 darabot, sertésből szintén 60-at fognak hízóba. A tagság megérti, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás feltételeinek egy részét erejükhöz mérten — már az első évben meg kell teremteniük, csak így várhatják azt. hogy a nagy­üzemi gazdálkodás lehetőségei gyü­mölcsözően hassanak. Az Ígéretet már odatették a tsz-tagok a szép el­képzelések, a tervek mellé, az első közgyűlésen Is hangoztatták: nem félünk a munkától, s aki kedvvel dolgozik, az a közösben is megtalál­ja a számítását. A karosi Oj Tavasz Tsz így készül első közös tavaszára. (GM) Aki Sajószentpéter felől Mu- csony felé közeledik, talán nem is gondolt arra még néhány nappal ezelőtt, hogy ez a viszonylag sík terület, vagyis a föld milyen kin­cseket rejteget. Mintegy 300 méter­nyi metszetben — a felszíntől lefe­lé — szénrétegek húzódnak. Most motor pufogása veri fel a környék csendjét, s háromágú ma­gas fúróállványról hosszú fúrószár mélyed a földbe. Az Északmagyar­országi Földtani Kutató- és Fúró Vállalat egy részlege szállta meg itt a terepet. Az edelényi bánya­üzem részére végzik a fúrásokat. Kutatófúrás Január 27-én érkeztek meg a gé­pek, a berendezések, 28-án már összeszerelték az állványokat, fel­állították a gépeket, s 29-én már elkezdődött a produktív munka, a kutatófúrás. Egy-egy napnak a tel­jesítménye 24—30 méter, a kőzet- és talajviszonyoktól függően. Amikor meglátogattuk a hirtelen „támadt" munkahelyet, már meg­indult a 26 lóerős hajtómotor is. Kovács Aladár vezető fúrómester. Helmeczy István, Dénes Elemér, Marinczki Ferenc javában foglala­toskodott. Nem könnyű a munká­juk. Sohasem tudják, merre veti őket az élet, most is két község közt a szántóföldön ütöttek tanyát, s az egész kényelmá lehetőség mindössze egy két-három négyzet- méternyi kis fabódé. A kis ház együtt utazik velük. Mi a célja a fúrásnak? Az ede­lényi bányaüzem széntelepei húzód­nak erre. Fúrás útján állapítják meg, milyen vastag egy-egy szén­telep, s milyen minőségű. Állítólag ezen a helyen a szénvastagság át­lagosan 130 centiméter. Az Eszakmagyarországi Földtani Kutató- és Fúró Vállalat dolgozói­nak keze nyomán új szénvagyon Ismereteinek birtokába Jut az ede­lényi bányaüzem. A fúrási munká­latok, s a kapott eredmények újabb műszaki intézkedések alap­ját vetik meg. Ennek nyomán ké­szül el Edelényben a III. számú függőakna. Később az itt található szenet ezen az aknán továbbítják majd a bányászok a felszínre. Középfokú postaforgalmi tanfolyam kezdődött a Postaigazgatóságon, 7ö hallgató részvételével, akik öt hó­S keresztül gyakorlati oktata- i'Uek részt különböző postahi- knál. Az öthónapos tanfolyam alatt a postai szaktantárgyakból el­méleti oktatást kapnak. A tanfo­lyam befejeztével segédtiszti kineve­zéssel kerülnek vissza a hivatalok­cÁ hol flap bány.uízai Hatalmas. évszáza­dosnak tűnő fák ölelé­sében, nagy kert köze­pén található Kurv- tyónban a 106. számú Bányaipari Tanulóin­tézet. Az emeletes épület öles falai, ba­rokk figurái régi kor­ról beszélnek. Valami­kor az első felelős mi­niszterelnök Batthyá­ny Lajos közeli roko­na lakott a kastélyban. Később a szénbányá­szati tröszt székelt itt, s most. ha megszólal a szünetet jelző csengő, fiatal bányásztanulók hangja, zsongása tölti meg a termeket, folyo­Eddig 606 végzett ta­nulót adott az intézet az ország szénbányái­nak. ebből 114 tanuló Szuhavölgy környékén. 128-an a borsodi szén­medencében, s a töb­biek az ország külön­böző bányáiban folytat­ják nehéz, de szév szakmájukat. A kortól függően, 2—3 évig ta­nulnak itt a fiatalok, hogy kévzett szakmun­kások legyenek belő­lük. Az intézet minden kényelmet, s lehetősé­get biztosit a tanulás­hoz. A bányásztanulók munka- és kimenőru­hán, bentlakáson, tel­jes ellátáson kívül, ta­nulmányi eredményük­től függően, még fize­tést is kapnak. Egy másodéves tanuló ke­resete, S-ös osztályzat esetén, az első félév­ben 280 forint. Az is­kolaév vége felé azon­ban már 540 forintot is meg tudnak keresni a fiatalok, nem beszél­ve arról. hogy. akik gyorsan beletanulnak a szakmába. megfelelő tudásra tesznek szert, azokat az utolsó félév­ben csapatokhoz is be­osztják. s itt már a teljesítményük után is kapnak fizetést. Az elméleti órákon, tantermi foglalkozáso­kon, kiváló szaktaná­rok irányításával, a sokféle szemléltetőesz­közök segítségével, könnyen megy a tanu­lás. Ebben az intézet­ben nemcsak képzett vájárokat, bányászokat nevelnek. Elsajátíthat­ják a vasas szakmát is. A „vasasok"-ra szükség van a bányában, az előforduló gépi beren­dezések. csőhálózatok, javítások munkálatait végzik. Elég bepillanta­ni az intézet szertárá­ba. hogy megítélhes­sük: milyen könnyű itt a tanulás. A JiataloK saját maguk készítet­ték miniatűr kapar ó- és gumiszalagot. kü­lönböző biztosítási metszeteket, automa­tikus berendezéseket, így könnyű ezeknek a gépeknek a működési elveit megismerni. Munka- és tanulás után sem unatkozhat­nak az intézet fiatal­jai. A művelődést gazdag könyvtár, újab­ban televízió is bizto­sítja. Szórakozásra is nyílik alkalom, s így az intézetből nemcsak jó szakmunkások, ha­nem ízlésben és mű­veltségben is képzett emberek kerülnek ki­Egy ember talpraáll FEHÉR HÓLEPELBE öltözött a bányatelep. Szél süvített a hegyek felöl, ködgomolyaggá kavarta a por- havat, s beburkolta a fázósan siető bányászok tovatűnő alakjait. Dél volt, ebédidő. Az étterem előtt köpenyegükbe bújt emberek toporogtak. „Henge­relték" a havat, amely engedelmes­kedett egy-egy óriás csizma nyomá­sának. Fegyelmezetten várakoztak az étterem előtt, várták, hogy bent üre­sedjenek az asztalok. S egyesek — helyet kapva — az étterembe men­tek, mások — az akkor érkezők — pótolták a kinti hiányt. Fiatal jegyespár érkezett a >cso­— Jószerencsét, főmérnök elvtárs! •— köszöntőitek a csoportban álldo­gáló főmérnököt. — Nem zavarom? Egy pillanatra!... — Te sohasem zavarsz, Jóska. Mi — Hát egyrészt bejelenteni sze­retnék valamit, másrészt pedig, — Megteszem, ha tehetem. Mond- lad! A fiú zavartan lesütötte nagy sö­tét szemét, s hangját lehalkítva mondta: — Elveszem a Kökényest Pannit, jövö héten lesz a lakodalom. Nagyon szeretném, ha eljönne a főmérnök elvtárs... — Nohát, gratulálok nektek! — fordult a lány felé. — A kérésedet pedig, Jóska, örömmel teljesítem. — Csakhát — szólalt meg zavar­tan a fiú — nem lesz valami fényes esküvő. Egyszerű lesz, olyan, ami­lyent mi szerelnénk... ... Egyszerű, sokszor előforduló epizódnak lehettünk tanúi ott az étte­remben. Azonban, ahogy Budai Jóska eljutott eddig, az talán ritkábban előforduló eset. Az ebédnél mesélte el a főmérnök. MEG A MÜLT ÉVBEN történt. Már erősen érződött a tavasz, rügy- befakadtak a fák, amikor három fia­talember kopogtatott az üzemi bizott­ság irodájának ajtaján. Munkát akar­tak. Lámpalázasan tekintgettek az üzemi bizottság elnökére, s feleltek a kérdésekre. Budai Jóska akkor még nagyon elütött két másik társától; borzas hajával, tarka öltözetévet, ha­nyag modorával bizony nem keltett valami kellemes benyomást. No és a munkakönyvé!... Háromszor volt belejegyezve az „önkényes távozás". De ő meg sem várta, hogy átnézzék a könyvét, cinikusan bejelentette: — Most szabadultam. Munkakerülés miatt voltam „sittelve". Dolgozni Az üzemi bizottsági tagok összenéz­tek. Tekintetük találkozott a Jóskáé­val. aki gyilkos pillantásokat lövell feléjük. — Szóval dolgozni akar?... *— szólalt meg az elnök. — Hát eddig miért ..tétlenkedett"?... Több bányá­hoz felvették, meg volt a lehetősége a becsületes élethez, miért nem élt vele? 'Sajnáljuk, de nem vehetjük fel... Budai Jóska akkor kissé összeráz­kódott. Mintha felébredt volna benne valami. Aztán újra magára öltötte a cinikus mezt, és válaszolt: — Már nem ez az első munkahely, ahol próbálkozom. Sehol sem kapok munkát. Arra kényszerítenek, hogy... ? — Átforrósodott a hangja, s szinte kiáltotta az utolsó szavakat. — Hát jó, viszontlátásra! — sar- konfordult s kifelé indult. Erősen be­csapta maga mögött az ajtót. Már a folyosó kijáratához ért, ami­kor valaki megfogta a vállát. Hátra­nézett. A főmérnök volt. A főmérnök is bányászként kezdte itt az üzemnél, ismerte is az embereket, a bányászo­kat, azok között nőtt fel. — Álljon meg, fiatalember! Ne szaladjon úgy! — S Budai Jóskára ránehezedett egy kéz. — Mit akarnak ezek után? Enged­jen el... — Beszélni akarok magával és ta­nácsot adni. — Azt könnyű — nyelvelt a fiú. — Munkát adjanak! Tanácsot kapok minden sarki árusnál... — Hallgasson meg! — mondta sze­líden a főmérnök. Tudta, itt ezzel fi makacs, cinikus fiúval nem lehet misként boldogulni. A fiú megszel■* pent kissé. De nagy barna szemeit mint valami ugrásra kész ragadozó a főmérnökre vetette. — Azt tanácsolom, menjen el a vá­rosi tanács illetékes osztályára és mondjon el mindent őszintén, becsű- etesen. Segíthetnek magán. Na, vi- zontlátásra, szerencsét!... Amikor a főmérnök a szilfáiéba ért, a telefonhoz ment, s tárcsázta a városi tanácsot. Jelezte a fiú ér­kezését s hozzáfűzte: — Nagyon makacs fiú. Türelem­mel, csínján kell vele bánni, elvtárs­BUDAI JÓSKA lassan ment fel a lépcsőn, s kopogtatás nélkül benyi­tott az osztályra. Megállt az ajtóban. Hányavetl módra zsebredugta a ke­zét 8 gúnyos vigyorgással nézett az osztályvezetőre. — Tessék/ — hallatszott az író­asztal mögül egy halk, de erélyes női hang. — Tanácsot kérek ... Most szaba­dultam a börtönből, pénzem nincs, bejártam a bányákat, vállalatokat s munkát sehol sem kapok. Tanácsol A törékeny nő lopva a fiút nézte. Gondolkozott, mitévő legyen? — Talpra kell állítani ezt a gyereket! A társadalomnak kell belőle embert faragni. Észre kell térítenie!... — Foglaljon helyet, vegye le a ka­bátját s mondjon el mindent őszintén — biztatta. A szelíd asszonyi hang szinte meg­lágyította a fiú konokságáf. Érezte, most csakugyan őszintén el kell mon­dania mindent. S beszélt, beszélt... Feltárta egész életét. Családi körül­ményeit, melyek ilyenné tették. Az apja részeges volt. az ital vitte a ■'írba, még a felszabadulás előtt. \nyja nem dolgozik. Emlékszik, még isgyermek volt, s lent a kapuban kellett megvárnia, hogy anyja lebo­nyolítsa „üzleteit” férfi barátaival. „Üzlet” — így mondta. Bizonyára a gyermekét is az „üzlet" miatt ker­gette az utcára. — Rossz a természetem is — val­lotta a fiú. — Több munkahelyen összeszólalkoztam főnökeimmel, s munkatársaimmal. Nem tartottam be a munkaidőt s volt eset, amikor na­pokat mulasztottam igazolatlanul. Ezért kritizáltak, amit sohasem bír­tam elviselni. Ilyenkor otthagytam aa üzemet. Nem véletlenül került az a három „önkényesen távozott” bejegy­zés a munkakönyvembe... S azután munka nélkül maradtam s emiatt kerültem börtönbe is. Mindent, mindent őszintén elmon­dott... Társadalmunk megértette a fiút t meg is adta számára a lehetőséget, hogy rendes ember válhasson belőle. A beszélgetés óta — amelyen min­dent elmondott — a bányában dol­gozik. Az eltelt egy év alatt egy na­pot sem hiányzott. Anyagilag csak­nem teljesen rendbejött. A régi Budai Jóska nincs többé s annak az üzemi került a szocialista munkabri­gádba, akiről eleinte nem jó véle­ménnyel volt. Az a társadalom fo­gadta magába s adta meg számára a becsületes élethez a lehetőséget, amelyről ő úgy érezte, hogy ki­tagadta. Régi életéről Budai Jóska már nem szívesen beszél. Kevesen is tud­ják a bányában, hogy valójában mi is történt vele. Csak talán azok, akik őt a becsületes élethez segítették. Nem is baj ez. A régi Budai Jóska már nem létezik. Az újnak pedig nincs múltja. csak jövője... ... RÖVIDESEN LAKODALOM LESZ a faluban. S a lakodalmon a meghívottak között ott lesz a főmér­nök, a tanács osztá’yvezetője. as üzemi bizottsági elnök, okikra nagyon szívesen emlékszik vissza, fcü- 'önösen akkor, ha olykor eszébe jut: hogyan állították meo a lejtőn őt, a már-már elveszettnek hitt Budai Jóskát... KOVÁCS LÁSZLÓ Az új év első számának vezércikke visszapillantást nyújt az elmúlt év ese­ményeire. megmutatja, hogy az 193»-es esztendő fordulatot hozott a nemzetközi kapcsolatom fejlődésében a szocialista tábor és a béke Javára. Kónya Albert és Erdei Ferenc tanul- lyek az MSZMP VII. kongresszusa szál­lási terv kidolgozásának alapját képezik. .A mezőgazdaság gépesítése és a gép­állomások szerepe a szocialista átszerve­zés időszakában" című írás a szövetke- to* elvi kérdését világítja meg. A falu szocialista átszervezésének, a szövetkezetek politikai és gazdasági meg- azllárdűtásárbaik egyik legfőbb feltétele, hogy a termelőszövetkezetekben erős. ak­tív partszervezetek működjenek. Ezek feladatait tárgyalja és munkáját segfu Hídvégi Ferenc és Varga Sándor cikke. A Társadalmi Szemle új száma telles terjedelemben közli az SZKP KözponU Bizottságának 1980. Január 9-1 határoza­tát a pártpropaganda feladatairól. A nemzetközi szemlék rovatában a ba­ráti Bulgária szövetkezeti rendszerének győzelméről és új sikereiről Csizmadia Ernő cikkét találjuk. Ebben a rovatban olvashatunk a Kanadai Kommunista Párt nemrég megtartott vn. kongresszusáról a könyvismertetések között Salgó László Ír „A Kínai Kommunista Párt rö­vid xórténetc"-ről. Csapó László pedig Adam Smith: ,.A nemzetek gazdasága** kötetének újabb magyarnyelvű ktadásá­Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Czene János tanár (balról) a bányabiztosi tás módjaira oktatja az egyik fiatalt az osztályíoglalkozáson. ______ Foto: Szabados

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents