Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-05 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XPJ. árfolyam SO. mám I960, február J, j Első közös tavaszukra készülődnek a karosiak (3. old.) A holnap I><ínv:»sn! (3. old.) Készüljünk a nemzetközi nőnap 50. évfordulójának megünneplésére! rs. oldj Közlemény a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményben részvevő államok politikai tanácskozó bizottságának értekezletéről Moszkva (TASZSZ) A Varsói Szerződés harmadik cikkelyének megfelelően, I960, február 4-én Moszkvában megtartották a politikai tanácskozó bizottság rendes ülését. A politikai tanácskozó bizottság ülésén a következők vettek részt: Az A'.bán Népköztársaság részéről: Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, Mehmet Shehu miniszterelnök, Beqir Ballaku miniszterelnökhelyettes és honvédelmi miniszter, Behar Shtylla külügyminiszter, Nesti Nase moszkvai nagyA Bolgár Népköztársaság részéről: Fodor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov miniszterelnök, Ivan Mihajlov miniszterelnökhelyettes és honvédelmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ljuben Ceraszimov moszkvai nagykövet. A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc miniszterelnök. Révész Géza honvédelmi miniszter, dr. Sik Endre külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, Otto Grotewohl miniszter-■ elnök, Willi Stoph honvédelmi miniszter, dr. Lothar Bolz külügyminiszter. A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök, Adam Rapaczki külügyminiszter. Marian Spychalski honvédelmi miniszter, Boleslav Jaszczuk moszkvai nagykövet. A Román Népköztársaság -részéről: Gheprghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivm Stoica miniszterelnök, i tin Salajan honvédelme miniszter, Avram Bunaciu külügyminiszter, Mihai Dalea moszkvai nagykövet; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: N, Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, miniszter- elnök. A. A. Gromiko külügyminiszter, R. J. Malinov- szkij marsall, honvédelmi miniszter. A Csehszlovák Köztársaság részéről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, Otakár Simunek miniszterelnökhelyettes, Vaclav David külügyminiszter, Bohumir Lomszky honvédelmi miniszter, Richard Dvorák moszkvai nagykövet. A Kínai Népköztársaság részéről megfigyelőkként jelen voltak: Kang Sen, a Kinai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, LAu Hsziao, a Központi Bizottság tagja, moszkvai nagykövet, Vu Hszü-csuan, a Központi Bizottság tagja. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről megfigyelőkként jelen voltak: Kim ll, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökségének tagja, első mi- niszterelnökhelyettes. Pák Szón Csői külügyminiszter. Ho Bon Hak honvédelmi miniszterhelyettes. A Mongol Népköztársaság részéről megfigyelőkként jelen voltak: J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszter- elnök, L. Cend, a Központi Bizottság másodtitkára, P. Sagdarszuren külügyminiszter, Zs. Lhagvaszuren honvédelmi miniszter. Az értekezlet munkájában részt vett 7. Sz. Konyev marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Az ülésen dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke elnökölt. Az ülés megvitatta a mai nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, és véleménycserét folytatott olyan fontos problémákról, mint az általános és teljes leszerelés, a német békeszerződés megkötése. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke bejelentést tett a Szovjetunió újabb jelentős hadseregeAö)kkentéséröl és a Szovjetuniónak a küszöbön- álló csúcsértekezleten követendő álláspontjáról. Az értekezlet részvevői sokoldalú eszmecserében egyeztették további lépéseiket, amelyeknek, célja j> bakó vetkezett nemzetközi enyhülés megszilárdítása és fejlesztése.. , A* értekezlet ríszvevti elhatározták, hogy. a párizsi kormányfői talitknzá előkiizitUe során folytatni fog- ják kölcsönös tanácskozásaikat. A politikai tanácskozó bizottság értekezlete a teljes kölcsönös megértés és a szilárd barátság szellemében folyt. Az eszmecsere megmutatta, hogy teljes az egyetértés mind a nemzetközi helyzet felmérésében, mind pedig a megvitatott konkrét kérdésekben. A politikai tanácskozó bizottság elfogadta a Varsói Szerződésben részvevő államok nyilatkozatát. nemzetközi kapcsolatok számot terít, létén. 1959 végén tizenkét állam, többek között a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország fon- tós egyezményt kötött az Antarktisz békés felhasználásáról: Helyes irány* bon lett hasznos lénést jelent az 1939 decemberében az ENSZ közgyűlésén elfogadott határozat is. amelynek értelmében állandó ENSZ-bizottságot hoznak létre a kozmosz békés kitiltására. E bizottság taglal között a Varsói Szerződés szervezetének hét tagaUama foglal helyet: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország. Magyarország. Románia és a Szovjetunió. Az értekezlet résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a béke megszilárdulásával továbbra is konokul szembeszállnak a nyugati országok bizonyos befolyásos erői. Ezek az A nem/etköz! élet fő kérdése: a leszerelés problémája A Varsói Szerződésben résztvevő államok nyilatkozata <MT» A Varsói Szerződésben résztvevő államok a nyilatkozatban megelégedéssel állapítják meg, hogy a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Bizottságának 1958 májusában megtartott előző értekezlete óta a nemzetközi helyzetben határozott javulás tapasztalható. A világ jelenleg az alapvető vitás nemzetközi problémák rendezésére irányuló tárgyalások szakaszába lépett a tartós béke megteremtése céljából; a hidegháború hívei vereséget saenA nemzetközi helyzet e javulásának alapját azok a fontos változások alkotják, amelyek az utóbbi években mentek végbe az erőviszonyoka rakéta-nukleáris és más fegjn kezési hajsza megszüntetéséért, a degháború felszámolásáért, a vala mennyi állam közötti békés együttélésért — függetlenül társadalmi rendjüktől és ideológiájuktól. Olyan helyzet alakult ki, amikor bármely agresszív állam részéről jövő bármiféle olyan kísérlet, hogy fegyvert alkalmazzon a vitás nemzetközi kérdések megoldására, hogy a háború útjára lépjen, a békebontó azonnali és teljes szétzúzását idézné elő. A népek tudatában, számos politikai és állami személyiség gondolkodásában. többek között Nyugaton is. egyre inkább tért hódít az a véleEzekben az években rohamosan növekedett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország gazdasági ereje és ezek az országok még inkább tömörültek az egységes szocialista táboron belül. Olyan évek voltak ezek, amelyeket a Szovjetunió legnagyobb tudományos és technikai eredményei tettek nevezetessé. Az első szputnyik fellövése röppályájára, rakéta fellövése a Hold felületére és behatolás a Hold túlsó, a Föld felé sohasem forduló oldalának titkaiba. Végül jellemezte ezeket az éveket az, hogy új fellendülés mutatkozott a szocialista táborhoz tartozó valamennyi országnak a béke megszilárdítására irányuló tevékenységében, valamint az, hogy tovább növekedett a gyarmati és félgyarmati függőségtől megszabadult békeszerető ázsiai, afrikai és latin-amerikai örmény. hogy azon a színvonalon, amelyet jelenleg a tömegpusztító fegyver és e fegyvert pillanatok alatt a földgolyó bármely pontjára teállító eszközök fejlődése elért, a háború egyáltalán nem lehet többé a nemzetközi viták megoldásának módszere és így az egyetlen gyakorlatilag lehetséges útja a békés együttélés alapjára építeni az államok kapcsolatát. Az értelezlet résztvevőiben mély megelégedést kelt az a körülmény, hogy egyre nagyobb jelentőséget ölt az államok közötti kapcsolatok olyan formája, mint a különböző keleti és nyugati országok vezető államférfiai- nak találkozói és tárgyalásai. l j szakasz nyílt a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében Át keU térni a szavakról a gyakorlati tettekre Az emberiség érdeke megköveteli gátolják meg azt, hogy valaha működésbe hozzák a hallatlan pusz tító erejű nukeláris rakéta-fegyvert S e cél eléréséhez a legbiztosabb ú — valamennyi fegyverfajta, vala mennyi hadviselési eszköz meg semmisítése, vagyis minden egye állam általános és teljes leszerelése Éppen ezért az ilyen leszerelésről szóló javaslat, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében, megfelel az emberiség legéletbevágóbb érdekeinek. Ez a magyarázata, miért hat a Szovjetunió ezen javaslata óriási erővel a □épekre. Nagyjelentőségű az az egyetértés, amellyel az ENSZ tagállamai helyeselték a közgyűlés lezajlott 14. ülésszakán az általános és teljes leszerelés eszméjét. Örvendetes az a tény is, hogy ezt a döntést («■pán az az állam csökkenteni fi amelynek nincsen« Az ENSZ-ben a szovjet kormány előterjesztett leszerelési javaslata visszatükrözi a Varsói Szerződésben résztvevő államok, valamennyi szocialista ország közös álláspontját. A Varsót Szerződésben résztvevő valamennyi állam kifejezi azon törekvését, hogy részese akar lenni az általános és teljes leszerelésről kötendő egyezménynek. Az értekezleten képviselt államok azon határozati javaslat alapján hozták, amelyet két olyan hatalom dolgozott ki közösen, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Ahhoz, hogy a történelem folyamán először valóra váljék az államok leszerelési egyezménye, mindenekelőtt át kell térni a szavakról a gyakorlati tettekre. Ez a mai nemzedék legfontosabb történelmi feladata. A Varsói Szerződésben részvevő államok, miután a Jelen értekezleten eszmecserét folytattak a megtartandó leszerelési tárgyalások távlatairól, arra a következtetésre jutottak, hogy Jelenleg — jobban, mint bármikor — meg vannak a kedvező előfeltételek Kelet és a Nyugat államai között a gyümölcsöző leszerelési tárgyalások számára. képes egyoldalúan gyvére* erőit, k agresszív tervei megelégedéssel állapítják meg, hogy az elsó állam, amely gyakorlati lépéseket tett az említett ENSZ-hatá- rozat megvalósításának irányába, a Varsói Szerződés szervezetének részvevője — a Szovjetunió —, amely egyoldalúan 1,200 000 fővel csökkenti fegyveres erőit. A Szovjetunió fegyveres erőinek létszáma most (Folytatás a %. atdat—) Ennek eredményeként a világ erőviszonyai mindinkább azok javára változnak meg, akik 6tkra szállnak E tekintetben különösen kimagasló szerepet játszott N. Sz. Hruscsovnak. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az Egyesült Államokban tett történelmi jelentőségű utazása és Eisenhowerrel. az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalása. E látogatása eredményeként megtört a hidegháború jege a világ,két legerősebb hatalma — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — viszonyéban új szakasz nyílt a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében egészbenvéve. A nemzetközi légkör egészségesebbé tételében — mint ismeretes — nagy jelentőségük volt azoknak a tárgyalásoknak is, amelyeket a sz oviét é* az angol kormány vezetői folytattak MacMillannek, Nagy-Britannia miniszterelnökének moszkvai látogatása Idején. Az értekezlet résztvevői azon reményüket fejezik ki. hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs közelgő franciaországi látogatása, valamim Köztársaság elnökének. Gronchinak utazása a Szovjetunióba, az államok közötti, elsősorban az európai államok közötti kölcsönös megértés további megszilárdulásához vezet és előmozdítja majd a világbéke megerősítését Az értekezlet résztvevőinek általános és egyöntetű kívánsága, hocr Elsenhower amerikai elnök idén nyáron sorra kerülő szovjetunióbeli látogatása a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának további fejlődéséhez vezessen a barátság és az együttműködés útján, ez fontos biztosítéka lenne a világbéke megbont- hatatlanságának. Az államférfiaknak az utóbbi időben bővülő látogatáscseréie a szocialista tábor államai és a békeszerető, független ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok között létrejövő közeledés szilárd ténvezöíe lett. A nemzetközi helyzet javulása már kezdi meghozni gyümölcseit a erők vagy olyan körök, amelyek a fegyvergyártásból származó nyereségeiktől nem látják, milyen halálos veszély fenyegeti őket háború kitörése esetén. olyan politikusok, akik olyannyira befagytak a hidegháború jegebe, hogy nem tudnak normális békés viszonyt elképzelni az államok között. A NATO-tagáUamok nemcsak, hogy továbbra is fenntartják felduzzasztott hadseregüket, hanem még inkább növelik létszámát, miközben különös figyelmet fordítanak a volt hitlerista tábornokok és tisztek parancsnoksága alatt álló nyugatnémet Bundeswehrre. A Bundeswehr! rakétafegyverrel látták el. a Német Szövetségi Köztársaságnak utat nyitottak e fegyver gyártására, mi több, további intézkedéseket tesznek a Bundeswehr atomfelfegyverzésére. A nyugatnémet militarizmus erősödésével párhuzamosan megy vég-* be a japán militarista erők nyilvánvaló újjáéledése és ezen ország további bevonása a háborús készülődésekbe. Erről tanúskodik a Japán és az.Egyesült Államok között nemrégiben aláírt új katonai szerződés. A NATO-tagok, valamint a SEA- T£>.; « Cento és ezek szövetségeseinek fegyverkezési hajszáját semmiképpen áem lehet védelmi célokkal igazolni és magyarázni. Ezt megerősíti az is, hogy a nyugati hatalmak befolyásos politikai és katonai személyiségei és a sajtó egy része továbbra is rendszeresen terjesztik a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalmatlanságot és az ellenségeskedést. A béke megszilárdulásának ellenfelei nem akarnak tárgyalásokat a vitás nemzetközi kérdések rendezéséről és igyekeznek megakadályozni a megállapodás elérését még ott is, ahol már határozottan kirajzolódott a megegyezés lehetősége. D** a hifWháhorú híveinek semmiféle kísérlete sem képes megváltoztatni azt, hogy a békés együttélés szükségességének tudata ne váljék napjainkban a nemzetközi viszonyok fejlődésének döntő tényezőjévé. Az erők megoszlása a nemzetközi küzdőtéren biztosítja a békeszerető államok túlsúlyát és a béke erői a jövőben is felülmúlják a háború erőit Ez kedvező feltételeket teremt azoknak a. céloknak az elérésére, amelyekért a Varsói Szerződésben részvevő államok következetesen és változatlanul harcolnak: a nemzetközi feszültség enyhítéséért és valamennyi ország baráti együttműködésének fejlesztéséért. Az első helyen természetesen a leszerelés problémája szerepel. Napjainkban ez a nemzetközi élet fő kérdése. E kérdés megoldásától függ, vajon sikerül-e teljesen kizárni az új háború lehetőségét, amely a jelenlegi viszonyok között az emberek százmillióinak pusztulásához és egész államok szétromboláséhoz vezetne.
