Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

4 ÉSZAKMAGTARORSZAG Vasárnap. TUDOMÁNYOS ÉLETŰNK A regionális tervezésről Habet GyomY főmérnök nyilatkozata Az elmúlt évben fejeződött Borsod és Heves megye fejlesztési lehetőségeinek gazdaság-földrajzi vizsgálata. A 15 éves távlati fejlesz­tési program alapját ennek a kutató, feltáró munkának megállapításai fogják alkotni. A tervezők a regio­nális fejlesztési terv elkészítésének során figyelembe veszik a társadal­mi szervek, a szakemberek és Nevezzük Miskolc-Tapolcát Tapolcafürdíínek! (Hozzászólás.) kosság véleményét, javaslatát is. ezért az MTESZ Borsodi Intézőbi­zottsága március 2-án Miskolcon egésznapos ankétot rendez. Ezen az ankőlon a tervezők előadásokon is­mertetik eddigi munkájukat, javas­lataikat. A regionális tervezésről már több esetben hírt adtunk lapunkban. Ez­úttal Hábel György főmérnököt, az MTESZ titkárát kértük fel, hogy is­mertesse meg olvasóinkkal a regio­nális tervezést. — A feladat sokrétű és ezért egyetlen példával nem lehet átfogó képet nyújtani a tervezésről — mon­dotta Hábel György. Másként jelent­keznek a problémák az Alföldön, másként a hegyvidéken, a Sajó völ­gyében és a zempléni hegyvidéken is. Borsodban egyik fontos kérdés a szén. Milyen a szén tervezése a re­gionális tervezés keretén belül" — A népgazdaság fejlesztése so rán globáLis keretszámokkal mégha tározzák a széntermelés távlati fel adatát, ebből ismeretessé válik sód tervíeladata, de teherbíró ké pessége is. A termelési terv alapjá veszik számba a munkaerőszükség letet. Nyilvánvaló, hogy a nagyará nyű fejlesztés során munkaerőhiány jelentkezik. Ennek megoldását kere sik a tervezők. Figyelembe veszik a helyi lakosság várható szaporulatát, másrészt a letelepedni szándékozók létszámát. Ennek alapján mérik fel a lakásszükségletet. aAmikor mindez megoldódik, sor kerül (a bányaüze­mek földrajzi helyzetéhez igazodó­an) az új település részére legalkal­masabb terület kijelölésére. Ez újabb vizsgálatot követel. Ennek alapján olyan megállapításra Jutnak, hogy például nem lenne célszerű minden akna mellett önálló telepü­lést létesíteni, mert ezeknek kom­munális ellátottsága nem gazdasá­gos. — Az új településnek először is olyan helyet kell keresni, hogy ked­vező közlekedési hálózattal kapcso­lódhasson az üzemekhez, de az or­szágos szállítási útirányokhoz Is. Gondot kell fordítani arra is, hogy az új települések ne foglaljanak el lefejthető szénmezőket. Figyelembe kell veni az új településeket város- építési szempontból is, hogy azok kedvező adottságokkal (terep, víz, te­herbírás, teéljárás stb.) rendelkezze­nek. S miután egy új városi telepü­lés nemcsak bányászkolónia, hanem helyzeti adottságainál fogva, más funkciók kielégítésére is alkalmas, ezért részletesen meg kell vizsgálni vonzó körzetét is, amelyen belül igazgatási, kereskedelmi, oktatás! és egészségügyi szerepet is betölthet. — Azt is kell nézni, hogy melyik községekkel. milyen úthálózattal kössék össze, milyen kórházat, ke­nyérgyárat, iskolát építsenek, mi­lyen hivatalokat és intézményeket hívjanak életre, hogy a kiemelt tele­pülés a környék centrumának szere­pét is betölthesse. Meg kell vizsgál­ni, hogy a nem bányász lakosságot, főleg a nőket milyen szakmákban lehet foglalkoztatni (könnyűipar, kertgazdálkodás). Azt is fel kell i, hogy a vonzáskörzetbe eső területen (régióban) hogyan lehet a mezőgazdasági termelést tovább­fejleszteni, a város ellátását biztosí­tani. — A mezőgazdasági dolgozók kommunális ellátását is figyelembe kell venni, ezért az egész vonzási körzetet mint kölcsönhatáson alapu- tájegységet kell kezelni és ará­nyos fejlesztését megtervezni. A le­folytatott kutatómunka megállapítá­sait, eredményeit tervben, térképe­ken és grafikonon rögzítik. Ezek összessége adja meg az érdekelt te­rület. körzet regionális fejlesztési tervét. A regionális terv. jóváhagyása után kötelező érvényű, iránymutató lesz minden szakágazat és beruházó részére. Ebből ismerik meg a reájuk háruló koordinációs feladatokat. Ha például a borsodi regionális tervben jóváhagyják, hogy a szénbánj és a vegyipar fejlesztése érdekében Kazincbarcikából 50 ezer lakosú rost kell fejleszteni, akkor nyilván­való, hogy az egészségügy nem 10 ezer lakosú városnak megfelelő kórházat tervez, a MÁV nem 100 ezer lakosú város igényeit kielégítő várótermeket épít, hanem 50 ezres város igényeinek megfelelőt. Az ok­tatásügy is ehhez szabja majd a tan­termeket, a kereskedelem az ü két, az élelmiszeripar a kenyérgyá­rat, a MAVAUT az autóbuszparkot a tanács a strandfürdőt, az idegen- forgalmi hivatal pedig az új üdülő­— Természetesen, ilyen nagy vá­rosnál vonzáskörzettel is számolni kell. Meg kell tehát keresni a vár­ható vonzáshatárokat és ki kell ala- ií a környezettel való egészsé- kapcsolatokat is. A regionális tervezés tehát állandósult körfolya­mat, amely végeredményben a nép­gazdaság fejlesztésének a helyi gazdaság-földrajzi adottságokkal al­kotott szintézise. — fejezte be nyi­latkozatát Hábel György főmérnök (dfy)-oOo­-------------------­T együk védetté Miskolc-Tapolca melegvízű tavait! Ha mostanában a járókelők a ta­polcai melegtavakhoz tévednének, lesújtó képpel találnák magukat szembe. E tavaknak szinte sajátot trópusi és szubtrópusi mikroklímá­juk, ennek megfelelően különleges növényflórájuk van, amely szabad prédája az akvaristáknak. E meleg­tavak legjellegzetesebb növénye az Ambulla és Cabomba. Az Ambulla őshonos Tapolcán. Innen ke- : egri melegvizú források ta­vaiba Is, ahol nagy becsben tartják. Tapolca tavainak különleges nö­vényzete indokolttá teszi e terület védetté nyilvánítását és szakszerű gondozását. Sajnos, jelenleg csak arról számol­hatunk be, hogy a tó állapota — an­nak ellenére, hogy partfalait az utóbbi időben kikövezték — elha­nyagolt. Avatatlan egyének, kihasz­nálva a parkőr nagy területét, való­ságos rablógazdálkodást folytatnak a tóban. Van olyan ember, aki ki­használva az akváriumi növények hiányait, szinte háti­gazdasági értéket jelentenek. Mind­ezt látva, a Tudományos Ismeret- Társulat akvarista szak­köre terveket készített a tapolcai ta­vakkal kapcsolatban. Különösen a strandfürdővel szemben lévő „Isza- pos-tó*' érdekelné a szakkört. Ha ezt a tavat az Illetékes szervek a TIT biológiai szakosztály gondozására bíznák, a szakosztály tagjai ott Jel­legzetes trópusi növényflórát alakí­tanának ki. betelepítve melléjük a trópusi halakat is. Ez egyrészt eszté­tikai, másrészt tudományos szem­pontból .ontos, s szép dísze lenne w amúgy Is értékes parknak. Mindezeket csak úgy érhetjük el, ha a tanácsszervek segítséget nyúj­tanának ahhoz, hogy az Országos Természetvédelmi Tanács a meleg- vltfl tavakat és környékét védett te­rületté nyilvánítsa, s a kistavat az illetékesek a szakkör kezelésébe ad­nák át. Tapolcafürdő tavainak védett« nyilvánítása mellett az Is szükséges, hogy megfelelő táblák figyelmeztes­sék a kirándulókat és a nyaralókat. ■ a parkőrök fokozottabban ügyelje­nek arra, hogy avatatlan személvek ne nyúljanak a melegvízű tavak rit­Tlllmszky Zoltán, a TIT biológiai szakosztályának Régi miskolci népszámlálások A Központi Statisztikai Hivatal és a Miskolci Statisztikai Igazgatóság közléseiből megtudtuk, hogy Miskolc jelenlevő lakosainak létszáma 1960. január 1-én 144 000 főre rúgott Ezek­kel az adatokkal érdekes most össze­vetni a régebbi Idők adatait Ismere- retes, hogy Magyarországon az első mai értelemben vett népösszeírást 1786-ban II. József végeztette el. bár kevés kérdőponttal. de pontos eredményekkel. 1786-ban Miskolc je­lenlevő népességéből 13 693 illetőség­gel bírt de az itt lakó vidékiekkel együtt a teljes létszám 14 179 volt. Ehhez még hozzá kell számítani Mindszent külön közigazgatású utcát (a mai Molotov utca) 261 lélekkel. 1786. után csak 1850-ben és 1857- ben került sor újabb népszámlálá­sokra, majd 1869-től kezdődőleg a magyar kormányzat évtizedenként Immár kilenc újabb népszámbavételt eszközölt. Azt gondolhatnánk első tekintetre, hogy az 1786. előtti korra nézve nem rendelkezünk semmi támponttal az akkori népszámra vonatkozólag. Sze­rencsére a helyzet nem olyan sötét A nép teljes létszámára ugyan régen- te nem ügyeltek, de annál inkább az adófizetőkre. A XVI—XVII. század­ból Bök adóösszeírás maradt fenn a levéltárakban, a ezeket rendre fel­tárjuk a régi korba visszapillantó tu­dásunk érdekében. Miskolcon 1548-tól kezdódóieg a gabonatized és 1549-től a bortiaed 1500 450—500 1678 1702 I 1723 ! 1786 3( (népszámlálás). A mai Miskolc lélekszámába bele kell vennünk a másfél évtizeddel ez- elétt társult, de régebben külön köz­igazgatású községeket is. Ezek Mind­szent, 1786-ban 50 ház, 261 lélek; Dir ósgyőr mezőváros 452 ház. 2343 lélek Felsö-Gyór (Malláth) 49 ház. 261 lé­lek; Ö-Massa 7 ház, 52 lélek; Vas- Hámor 41 ház, 281 lélek; Csaba 303 ház, 1490 lélek; Görömböly 145 ház. 767 lélek; Szirma 70 házban 362 la­kos. Fenti külön községi adatoknak a Miskolc város lakosságához való hoz- zászámftásával a mai Miskolc nép­növekedését ezek a számok mutatják; Mai Miskolc lélekszáma 1766—1960 között: Év Lélekszám 1786 19 735 1869 30 700 1930 93 900 1941 II. 1. 114 711 1949 1.1. 109146 1960 I. 1. 144 000 Miskolc mai lélekszám.ához meg legalább 20 000 olyan dolgozó és diák tartozik, »ki az év nagyobbik felét bent tölti a városban. Marjalaki Kiss Lajos Érdekes cikk jelent meg az Észak-' magyar or szag 1960. január 30-i „Tu­dományos életünk" című rovatában. Marjalaki Kiss Lajos történisztudós tollából. Ebben a cikkben felteszi a kérdést, melyik a helyesebb elneve­zés: Görömböly-Tapolca, vagy Mis­kolc-Tapolca? Igen alapos, mélyre­ható elemzéssel, meggyőzően bizo­nyítja, hogy az utóbbi elnevezés fe­lel meg mind a történelmi tradíciók­nak, mind pedig a földrajzi viszo­nyoknak. • E kél, ma is hásznalatos elnevezés mellett egy harmadik nevet javaso­lunk: szép városnegyedünket — jel­legének megfelelően — nevezzük Tapolca fürdőnek. Ez az elnevezés már kifejezésre juttatja Nagy-Mis- kolc déli, a Hejó völgyében és annak oldalain létrejött település sajátossá­gát, földrajzi specifikumát. Ugyanis Tapolca jelentőségét a Várhegy ke­leti és délkeleti oldalán, az egymás szomszédságában feltörő 9—11 C fők hőmérsékletű karsztvíz és a 28—31 C fok meleg termálvíz, s az ebből táplálkozó fürdők (gyógyfürdő, bar­langfürdő, tavi és strandfürdő) adják meg. Ennek alapján tehát használ­hatjuk a Tapolcafürdő elnevezést, mely az előzőnél rövidébb, szebben hangzik és ami szintén fontos: ide­genforgalmi szempontból vonzóbb. Csupán érdekességként említjük, hogy 1859-ben a Vasárnapi Újságban Borsod-Tapolca, 1878-ban a Fővárosi Lapokban Hejő-Tapolca néven is sze­repelt, de egyik sem volt általánosan elterjedt. Tapolcafürdő nevét már szélesebb körben ismerik, használják, sőt, a tudományos irodalomban is meghonosodott. Példa erre Benkő Sámuel 1782-ben megjelent „Topo­graphic Oppidi Miskoltz" c. könyve, továbbá az újabb időkben Henszel- man, Tavaszi és Borbély tudományos munkássága. (Hermád völgyi) Néhány sző a televízióról Megépült a miskolci televízió relé, üzemel és ha „csupán" 50 W telje­sítménnyel is. 1980. Január 1 óta hét öt alkalommal sugározza a budapesti 30 kW-os nagyadó műsorát. Hibák persze vannak, a közvetítés még nem mondható tökéletesnek. Szakembere­ink még valószínű „fésülnek" rajta, a kép és hang legalábbis erre enged következtetni. Előfordul még hang­vagy képkimaradás, s ha nagyritkán a relé nem sugároz, a TV-tulaJdono- sok legtöbbje ijedten forgatja készü­lékének gombját — gondolván, hogy a vevőkészülékben van a hiba. f embereink munkáját dicséri viszont az a tény, hogy ilyen eredetű hibák csak nagyon gyéren fordultak elő, és különösen örvendetes, hogy az utóbbi időben a hibák egyidejű csökkenése mellett sokat emelkedett a relé hang és képminőség színvonala. A TV-relé üzembehelyezésével egyidejűleg ug­rásszerűen megnőtt a készüléktulaj donosók száma. Sok miskolci ház te­tejét borítja már antennaerdő, s az újabb és olcsóbb készülékek forga­lomba kerülésével ez a szám több tízezerrel fog még szaporodni. Vásárlás előtt sokan felteszik a kér­dést a szakembernek: „milyen TV-t A Bfikkhegyrég növényvilága címmel ir. Arokszállásy Zoltán. miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára igen érdekes tanulmányt irt az Élővilág 1960. évt első számában. Bevezetőben a Bükkőt felépítő kőze­tekről és a morfológiailag különálló természeti kistájakról ad rövid jel­lemzést, majd a táj földtörténeti múltjával és a növényvilág kialaku­lásával foglalkozik. Ezután tájegysé­genként ismerteti a növényzetet, kü­lönös részletességgel a miskolci tu­risták áltat is gyakran látogatott te­rületeket (Nagymező, Jávorkút, Bál vány. Szentlélek, Színűn- és Garadna völgy, Miskolc-Tapolca stb.). E nö vényföldrafzi értekezést a szerző 29 darab művészi fényképfelvétele Il­lusztrálja. a tudomány hírei A kijevi városi klinikán új módmert dolgoztak la a csonttuberkulózis gyógyí­tására. Az eljárás 10» közül M esetben teljesen, vagy részlegesen helyreállítja a •érült ízületek mozgását. A betegség he- ny Időszakéban az orvosok novocalnes kezelést, vagy akupunfccJót alkalmaznak tewtnek azokon az aktív pontjain, ame­lyek kapcsolatban állnak a sérült izü- A beteg bőrének azt a részét, amelyben tuberkuiln beoltásával reakciót idéztek elő, átültetik a sérült ízület köze­lében lévő lágy szövetekbe. Ezzel egy- lejüleg tuberkulózis-ellenes anüblotlku- lOkat alkalmaznak. Az esetek többségé- en néhány nap múlva megszűnnek a fájdalmak, amelyek éveken át gyötörték beteget, 3-4 hét múlva pedig a tuber- jlóUkua folyamat elveszU aloUvitását. Ezután fizikális kezeléssel egy behangolt gyógytornát alkalmaznak, ami visszaadja : Ízületek mozgékonyságát. A esi pó­térd- vagy a bokaizület súlyos tuberku- ükus megbetegedéséből felgyógyult he­gek különféle fizikai munkát végeznek, táncolnak, sőt sportversenyeken is részt­Ax említett módszer segítségével a kli- ikán eddig már 700 beteget gyógyítot­tak meg. Ukrajna több kórházában ered- sen alkalmazzák az eljárást. A krasznojarszkl egészségbázban meg- lyíit sz egészségtani éa higiéniai lsmere- trk népi egyeteme. Az egyetemi foglal- ozások keretében szakorvosok tartanak lóadásokat a biológia, az anatómia és a fiziológia különböző kérdéseiről, a gyer­mekbetegségekről. a bőr- és Idegbeteg- séfekről, az egészséges életmódról, stb. vásároljak, melyiket ajánlja?" A szakember ekkor megkérdezi, hol la­kik, kb. milyen összeget szánt a ké­szülékre és milyenek az igényei, mit akar „befogni". (Az új TV-tulajdo- nosok zöme ugyanis szeretné, ha ké­szüléke később külföldi állomásokat is fogna.) Fentiek alapján három kérdést kell felvetni, amire a közvélemény vá­laszt vár. 1 A felesleges költségek elkerü­• lése céljából közölni kellene, hogy hol és hogyan lehetséges televí­ziós vétel, hol van az a határ, amed­dig a posta garantálja a biztos vételi lehetőséget Tudni kell, hogy ez a térerősségre vonatkozó mérések nél­kül biztosan nem mondható meg. Kérdés: megtörténlek-e a miskolci relére vonatkozó mérések, is mi en­nek az eredménye? 2 A növekvő TV-készülékek szÁ­• mával arányosan növekszik a várható készülékmeghibásodás. Kérdés: van-e Miskolcnak speciá­lis TV-szervíze, s ha nincs, mikor várható ennek felállítása, s mikorra várható a Budapesten nagy sikert aratott gépesített szerviz, amely a ké­szülékek háznál történő javítását végzi? 3 A televízióé vételt igen sok • ipari és egyéb villamos beren­dezés zavarja. Tudjuk, hogy a sűrű autó- és motorkerékpár forgalom na­gyon sok zavar előidézője. Televíziós zavart okoznak az orvosi berendezé­sek, postai géptávírók stb. Kérdés: történt-e ezek ellen vala­milyen intézkedés? Mikorra várható egy zavarelhárító részleg megszerve­zése. Egyelőre, sajnos, szakembereink csak „műszaki érzés” alapján adhat­nak tanácsot Ha a TV-tulajdonos- jelölt miskolci lakos, akkor csupán a zavarkérdést kell tisztázni. Van-e a közelben zavaró berendezés? Milyen hálózati feszültség van, és mekkora ennek ingadozása? Egyes szakembe­reink óvatossága azonban túlzás, szaktanácsaikkal” majdcsak nem visszarettentik a vevőt a vásárlástól, mint ezt Miskolc egyik legjobb rádió- szaküzletében hallottam. Itt szeret­nék választ adni az üzlet vezetőjé­nek. Ha a hálózati feszültségingado­zás 220 V-nál nem több, mint ±5% (209—231 V), akkor ez a feszültség­változás a TV-készüléket károsan nem befolyásolja. Persze, ha a feszültség tartósan 230 V körül mozog, akkor célszerű sóról. Viszont a készülék nagyfeszült­ségű része a-hálózattól csak igen mi­nimálisan függ. Típusra nézve ez AT 403, AT 561 M, AT 505, AT 602, AT 603 és e Munkácsy b. típusú készülékek al­kalmasak Miskolc közvetlen vételére (a miskolci relé az OIR 8. csatomén sugároz). Ezek egyúttal Budapest és külföldi adók vételére is alkalmas készülékek. Úgynevezett keverő előtéttel azon­ban alkalmassá tehető a miskold relé vételére az AT 561-es típusú ké­szülék Is egész kevés belső átalakí­tással. (Emellett azonban Budapest vételére is alkalmas marad.) Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a jő vételnek csupán egy jó ké­szülék a szükséges feltétele. A jó műsorvételnek ez valóban szükségé^ de nem elegendő feltétele. Ahhoz, hogy minden Igényt kielégítő vételt nyerjünk, ahhoz sok feltételt ken teljesíteni, de elsősorban egy precí­zen méretezett tetőantenna szüksé­ges. Ez ugyanis nemcsak a vételt Ja­vítja, hanem megfelelő irányításával a készülék zavarok Iránti érzé­kenységét is erősen lecsökkenti. Kü­lönösen vonatkozik ez távolsági vé­telek esetére, amikor a zavarok fo­kozottan éreztetik hatásukat SZARKA TIBOR oki. elektromérnök. szefrást tárnak fel a földdel bíró csa­ládok számáröl, más robot (Ingyen munka) kimutatások pedig a napszá­mosok egyre gyarapodó osztályáról. Ezeket a reglstrumokat Jól egészíti ki a törökök számára kivetett „fej- adó” lajtrom, amelybe belevették a városban lakó 29 nemesített telkek tulajdonosait sőt a saját kenyerén élő gazdasági cselédeket Is. 1666-ból maradt fenn az első Ilyen jegyzék, amely 870 családot mutatott ki. Ezek alapján ki lehetett számítani azt a kulcsszámot, amelyik megmutatja, hogy a 250—306 földmfves család és a 8—900 fejadózó teljee népesség, át­lag 4 és fél—6 tagú családtagjaival együtt, mennyit tett ki a tényleges lakosság száma. Ezek a becslések pontosság dolgában alig maradnak el a mostani számbavételektől. A honfoglalástól kezdődőleg meg­közelítő becsléseket adhatunk most már a történelmet kedvelők számá­ra. Persze a honfoglaláskort népesség számának mutatót csak oklevelekre és a gazdaságtörténet adataira tá­maszkodhatnak és csak kikerekített számadatokkal világítanak bele a múlt sötét homályába. Az alábbiak­ban néhány számadatot közlünk a régi Miskolc népszámáról. A régi Miskolc fejlődése a honfog­lalástól 1786-ig: Év Család Lélefcsz. (becslésem) 896 120—140 000—700 1365 200—226 1000 1400 900 1500

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents