Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

esZAKMAGYARORS2AQ 5 Segítsük az isko Az iskolai könyvtárak egységes kéz:!ése tárgyában kiadott 54/1959. MM. sz. rendelet új fejlődési sza­kaszt nyit meg az iskolai könyvtárak történetében. A könyvtárak kezelésé­nek nemzetközi szabályai tért hód tottak és meghonosodtak hazánk közművelődési könyvtáraiban, iskolai könyvtári hálózatban azonban továbbra is az „ahány ház, annyi szokás” elve uralkodott, mely sokszor még a könyvtártechnika minimális ismereteit is nélkülözte. Az a peda­gógus. aki egy-egy iskolánál a könyv­tárat kezelte (sokszor egy személyben a nevelői és az ifjúsági könyvtárat is) semmilyen módszertani irányítást nem kapott és szakmai téren is ma­gára volt hagyatva. így alakulhattak ki az egyéni kezelési módozatok ott, ahol a könyvtáros nem ült karbalett kezekkel és könyvtárosi megbízatásá­nak saját erejéből becsületesen ele­get akart tenni. Az iskolai könyv­tárak állománya jelenleg és az elkö­vetkezendő években is állandóan nö­vekszik, ezért a gyakorlatban már bevált, racionális és a rendeletben előirt módszerek felhasználását to­vább nem nélkülözhetjük ezen a té­ren sem. Az iskolai könyvtárosok eme megbízatásukat sok esetben osz­tályfőnöki és más egyéb társadalmi leiadatok elvégzése mellett látják el, igy számukra különösen jelentős az a segítség, amit a Könyvtárellátó Vál­la la f. központi feldolgozása nyújt. — viszont ezt a segítséget mindaddig nem vehetik igénybe, amíg a köz­művelődési könyvtárakban elterjedt kezelési módszereket saját területü­kön meg nem valósítják. A fent el­mondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a rendelet hézagpótló és sürgős volt. Végrehajtása azonban nem csu­pán az iskolai könyvtárakra ró fel­adatokat, hanem a közművelődési (megyei, járási, városi) könyvtáro­sokra is. A miskolci városi könyv­tár dolgozóinak néhány munkamód­szeréről és tapasztalatáról szeretnék az alábbiakban beszámolni. A városi tanács művelődésügyi osztályával egyetértésben vállaltuk, hogy sorra látogatjuk az iskolai könyvtárakat. A látogatás alkalmá­val az instruktor felmérte mind a nevelői, mind az ifjúsági könyvtár problémáit és a feladatokat megbe­szélte a könyvtárosokkal. Továbbá segített összeállítani a szabványosí­tott nyomtatvány- és anyagszükség­letek jegyzékét. A legtöbb helyen tisztázni kellett a katalógus és a va­gyonleltár fogalmát, a korszerű rak­tározás előnyeit, a betű és a szak­katalógus-szerkesztés elvi és gyakor­lati kérdéseit, továbbá a kölcsönzési és olvasói nyilvántartások módoza­tait. A látogatások során elhangzot­tak olyan kívánságok is, hogy ha a gondnokságok könyvet vásárolnak, ezt a jövőben a könyvtárellátónál tegyék. Kívánság hangzott el. hogy kicserélhessék a túlzott és felesleges példányszámokat más iskolákkal. A ai könyvtárakat! már meglévő állomány visszamenő­leges feldolgozása minden könyvtár­nak legégetőbb gondja. Feltétlenül szükséges, hogy az Is­kolákban a könyvtári munkát min­den más egyéb társadalmi munká­val egyenlő értékűnek ismerjék el és a könyvtárosnak a többi munka­társak is nyújtsanak segítséget. A középiskolákban, ahol papír­ipari szakkörök nem működnek, a könyvek restaurálása és bekötése megoldatlan probléma. A politech­nikai oktatás keretében hasznos len­ne, ha a fiatalok bizonyosfokú könyv- művészeti és -kötészeti ismeretekre is szert tennének. Tapasztaltuk, hogy az Iskolai Könyvtárak Tájékoztatója, valamint a Könyvtáros című folyóirat nem jut cl minden iskolába, igy azok nem adhatnak segítséget a könyvtáros munkájához. Hasznos lenne, ha min­den iskolai könyvtáros az említeti lapokat rendszeresen megkapná. Gáspár Mihály városi könyvtáros Ma: Pesti és helyi szerzők irodalmi estje a Zeneművészeti Szakiskola dísztermében Színházi anekdoták Oroszországban 1784-ben Knyazs- nyin „Rosszlav” című tragédiájának bemutatóján hívta ki a közönség elő­ször a színpadra a szerzőt. Amikor a színfalak mögött álló Knyazsnyin meghallotta a nézőtérről felhangzó kiáltásokat: .JSzerzö! Szerző, a szín­padra!” — annyira megrémült, hogy a szinészbejárón át elrohant a szín­házból. Vfcltairetöl egyszer megkérdezték, ml a véleménye egy bemutatott új darabról. — Olyan, mint Nagy Károly kardja — válaszolt a filozófus — hosszú és lapos. Viktor Krilov orosz drámaírótól egyszer megkérdezték: — Miért nem nézi meg soha má­sok vígjátékának bemutatóját? — Egyszerű az oka — válaszolt a drámaíró. — Elszomorít, ha kollé­gám darabja megbukik. — És ha sikere van? — Attól meg éppen nagyon el­szomorodom! Az Irodalmi est előtt az írek és költők a Lenin Kohászati Művek­ben gyárlátogatáson vesznek részt, ahol találkoznak és beszélgetnek a munkásokkal. Délután 5 órakor a TIT Értelmiségi Klubjának helyisé­gében Darvas József irodalmi anké- tot vezet a Kormos ég című drámá­járól és az értelmiség problémáiról, ózdon a Kohászati Üzemek Művelő­dési Házában délután 3 órakor Ger­gely Mihály író tart ankétot borsodi sonatkozású regényeiről. Az írószövetség elnöksége első al­kalommal rendez vidéken Ilyen ta­lálkozót. A budapesti írók találko­zása a diósgyőri munkásokkal. Mis­kolc közönségével nagy eseménye lesz varosunk kulturális életének. Őszintén, szívből örülünk ennek a kezdeményezésnek és üdvözöljük .•« városunkba érkező írókat. A% első félév után Egy félévvel ezelőtt kezdte meg működését megyénk második felső- oktatási intézménye, a Sárospataki Tanítóképző Főiskola. Az intézet el­ső évfolyamának ötven hallgatója három megyéből, különböző váro­sokból. községekből verbuválódott. Az elmúlt félév munkája, a közel­múltban lezajlott kollokviumok iz­galma. a diákélet sok öröme — oly­kor bánata is — egységes közösséggé forrasztotta a hallgatókat. Erről az eltelt félév tapasztalatairól, * viza. gák eredményeiről beszélgettünk Ko­máromi Béla elvtárssal, az intézet igazgatójával. Komáromi elvtárs örömmel újsá­golja. hogy a félévi kollokviumok igen jól sikerüllek. Ezt bizonyítja a J,U4-es atlag. ami dicsérendő, szép eredmény. — V ég ighaUgat tam több kollok­viumot. örömmel tapasztaltam, hogy a hallgatók szorgalmasan készültek. Ha továbbra is ilyen lelkesen ta­nulnak, nagyon müveit, jól felké­szült pedagógusok lesznek. A hall- gatók létszáma az évkezdés óta nem­hogy csökkent volna, hanem növeke­dett is eggyel. Annakidején három­szor több érettségizett fiatal jelent­kezett főiskolánkra, mint amennyit felvehettünk. A-félév azt bizonvítia. hogy jól választottunk. Hivatásukat szerető, komoly gondolkodású, helves politikai szemléletű fiatalok kerültek a főiskolára. 70 százalékig munkás- és parasztszármazású. A szév tanul­mányi eredmény mellett munkánk sikere mellett szól az is. hoau ét­idéig egyetlen fegyelmi vétség sem fordult elő. A falvak kulturális életének egyik legfőbb irányítója a pedagógus. Ezért is fontos, hogy az általános művelt­ség. a szakmai felkészültség, a kom­munista világszemlélet és erkölcs tekintetében kifogásban nevelök ke- üljenek ki a főiskoláról. Sárospata­kon ehhez minden adottság biztosít­va van. — Taná-i karunk immár teljesnek mondható — mondja Komáromi Bé­la igazgató elvtárs. A tantestületet nagy gonddal válogattuk össze. Há­romszor annyian pályáztak, mint amennyi hely volt. Szívesen vállal­ták ezt a munkát, gondosan készül­nek előadásaikra, s igen 1ó órákat tartanak. Régi pedagógus vágyók, de ilyen jó közösségben, tanári tes­tületben még nem dolgoztam. A ta­nári karban teljes az eszmei és oöli- tikai egység. A megye vigyázó szemmel figyeli az új felsőoktatási intézmény mun­káját. A megvei pártbizottság és a ta­nács vezetői többször felkeresték a fö- likolát, beszélgettek a tanárokkal, hall­gatókkal. Kukucska János elvtárs. a megyei pártbizottság titkára Például >tt tartotta első kongresszusi élmény- beszámolóját. Az egyes nagyüzemek, vállalatok sajnos, a társadalmi ösz­töndíjak juttatásakor még nem gon­doltak a sárospataki tanítóképző fő­iskolára. Egyetlen társadalmi ösztön­díjas tanuló van a főiskolán. Az ösz­töndíjat a kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát adja. Jó volna, ha már a jövő tanévben több vállalat­nál gondolnának a jövő pedagógu­saira is a társadalmi ösztöndíjak el­Rádióműsor február 29-tül március 6-ig KOSSUTH-RADIO: 8.10: Reggeli hang­verseny. 8.80: Hiportműsor. 9.15: Könnyű­zene. 9.45: Óvodások műsora. 10.38: Szí­vesen hallgattuk, ií.10: Népi muzsika. 12.30: Jánoaházi György versel. 13.00: Oscar Strauss operettjéből. 13.43: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 14.00: HeU zenés ka­lendárium. 19.10: Bor. dal, asszony ... 15.30: Utiörö-hirado. 15.50: Az Ifjúsági rádió műsora. 16.10: Napirenden. 16.15: Szív küldi.. . 17.13: Ötórai tea. 17.45: If- 18.30: Hazai körkép. 18 50: Händel: D-dur concerto grosso. 10.03: Zenes ajándékmű- sor Ipari üzemek dolgozóinak. 30.30: Pereg a dob. Drámai k«pek. 21.50: Dvorzsák XVI. szláv tánca. 22.15: Orosz népdalok. 22.35: Könnyűzene. 23.53: Burns két verse. 23.00: A magva 17.00: Fúvószene. 17.1 :réd-zenekara Játszik----- ----(rszk.v Ac Fal urádió. 20.00: Resztetek Három a kis­lány e. daljátékból. 20.30: NépdalparoaoK. Részletek a Csend­13.00: Ezüstkalása ipari üzemek dolgo­Tánczenc. o.i PETOn-RADiO: 14.15: Fúvószene. 14.45: 16 év irodalmából. 15.00: Madrigálok. 15.30: : Csajkovszkij mü­útlnaplója. i7.so: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20.0 Honvéd Központi Zsi 1.05: Vcrhunl KOSSUTH-RADIO: I 9.00: Rádlóegyetem. 9.W: 10.10: Ottöró-hlradó. 10.30 zügyór nagy- os rádiód 12.40: Krúdy lnknak. 14.00: ncok. H V.ml 15.10: Fiatalok zenei újságja. 13.33: A Gyermekrádió rlportmüsora. 18.00: El 5­h-moll hegedűversenye. 10.13: Paganii 18.45: Tizenöt esztendő. 18.23: Az AI Népi Együttes műsorából. 20.30: Kői fóntkűs zene. 22.23: Tánczene! 23.10: F hagyományai. Regényrészlet. 23.30: Oi részletek. 0.10: Magyar nóták. PETOFJ-RADIO: 14.15: Orosz nyelvi az általános Iskolásoknak. 14.35: Opc részletek. 15.00: Faust elkárhozása. O János hangversenye a stúdióban. 10.13: Rádióegyetem. 10.05: Zenekari muzsika. 19.40: Falurádió. 20.00: Bakonyi népdalok. Rádiójáték nés vígjátékokból. 22.28: Szín 1 tanfolyam. 13.20: Ifjú figyel«. — 19.00: Verdi: Aida. Négyfelvonásos dalmű. 21.12: Láttuk, hal­lottuk. 22.53: János nap országa. Vers. 23.00: Cerschcin-est 0.10: Enescu: Kamara­szimfónia. PETOFI-R A Dl O; 14.13 19.05: Az Ifjúsági rádió nyelvtanfőiyai 19.15: Mai nótaszerzök dalaiból, il Ezüstkalászos gazdatanfolyam. 20.00: I gyár szerzők könnyűzenei estje. 20 Üzenet a gyáraknak. 21.0«: Táncze 21.50: Mit rejt a fakéreg? 22.00: Népi r zslka. 22.20: Egy . . . — párizsi Oiympiá­. 0.53: Riport. 9.1 Gycrmekrádió i 12.10: Tánczeni Beethoven: F-dur - nagj 21.20: A Holt teneeH teVe-csek tltk*. 21.40: Népi muzsika. 22 20: Szlmfónlkus zene. 23.45: Tánczene. PETÖFI-RADIO: 14.13: Operettrészleiek. 15.00: Zenekari muzsika. 15.43: A nyíregy­házi stúdió műsora. 16.00: Szórakoztató muzsika Lipcséből. 16.25: Operahangver­seny. 17.15: Riporterek Jegyzetfüzetéből. 17.23: A XX. század magyar kóruaművé- szete. 17.50: Richard Tauber énekel, a Robert Stolz zenekar Játszik. 10.20: Bánki József zongorahangversenye a stúdióban. Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. hangver­Táíczene^e*^1 Kenderfónóbi 10.13: Filmzene. Regényfolytatás. 11.20: Bartók: II. 12.10: Népi muzsika. 12.45: Mit ot- 13.00: Operaréstíetek. 13.40: Vá­---zatóinknak. 13.50: Keringő­1 4.23: Külpolitikai kaiét- A népművészet mesterei. Az Ifjúsági Rádió műsora. 13.30: Sándor verseiből. PETÖFI-RADIO: 14.13: 1515: Horgászok őtperce. 17.30: Hanglemezgyűjtők 20 ] KOSSUTH-RADIO: 3.10: 8.35: Edea anyanyelvűnk. Jongók. 10.00: Vasárnapi Jó ebédhez szól a nóta Jegyzetek. 13.00: Szív kü melléklet. 12.15: 14.00: Az ope­•rkesztő postájából. 14.43: H6t . u gome rkőzéscl: ről. 1«.V>: Hangle­Magyar RidK Hlpp-hopp fara Rókafog Népdalok. ka bácsi lemezesládája. 10.40: pásztorda­lok. Juhászdalok, népdalok. 11.00: Szje- toszklav Rihter zongorahnngvcrsenye. 11.40: Goethe két verse. 12.20: Világ nem látta könnyek. Rádiójáték. 12.40: Művész­lemezek. 14.13: Egyszer egy királyfi. Me­sejáték. 13.00: Gazdaszemmed a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.13: Wagner: Tann- hiuser. Három felvonása* dalmű. 18.35: Március. Vers. 18.48: Könnyű zene szim- fónikus zenekarra. 18.15: Magyar tájak. 10.45: Fúvószene. 20.00: Schubert: Eaz- dur zongoratrió. 20.43: Kecskemét szín­házi életéről. 21.05: Operettrészleiek. 21.45: Zenekari muzallca. 22.25: Te. meg én. versek. 22.35: Tánetene. (A Magyar Rádió a műsorváltozás Egyetlen probléma nincs még meg­nyugtatóan megoldva, ez pedig a he- lylséghiány a főiskolán és a kollégi­umban. Ez már az idei tanévben is éreztette hatásét. A jövő tanévben újabb 50 hallgatóval gyarapszik a hallgatók létszáma. A következő években szintén. Egy. az iskola kert­jében épülő új leánydiókotthon olda­ná meg ezt a gondot. Az intézet igaz­gatójának elképzelése mellett szól az a körülmény is. hogy Sárospatakon 1045 óta nem épült új középület. Ha a diákotthon felépülne, mind a főis­kolán. mind a kollégiumban megol­dódna a helyiség problémája. Kor­mányzatunk eddig is sokat költött az új főiskolára. Reméljük, a közeljö­vőben a diákotthon is megépül, s így a továbbiakban semmi sem akadályozza az intézet eredménye*, jó munkáját Egy uj intéanénv életrehivásQ. munkájának megkezdése mindig sok gonddal jár. Sárospatakon már túl vannak a kezdet nehezén Az eddigi zökkenőmentes munka dicséri a fő­iskola vezetésének, tanári testületé­nek körültekintő és odaadó fárado­Fizikai-kémiai előadói konferencia A TIT Borsod megyei szervezete, valamint a megyei és városi tanács vb. művelődésügyi osztálya Miskolcon, a TIT megyei székházában február 29-én, hétfőn de. 10 órai kezdettel fizikai-kémiai előadó konferenciát rendez. Napirenden két téma szere­pel: az atomfizikai kutatások leg­újabb eredményei, valamint a fizi­kai-kémiai ismeretterjesztés tema­tikai és módszertani kérdései. VIZALATTI TELEVÍZIÓ . Leningrádban készüléket szer­kesztettek vízalatti megfigyelések­hez ultrahang-televízió segítségéve!. A készülék az ultrahang-hullámokat a televíziós ernyőn képpé alakítja át. A készülékkel 100 méter mély­ségben lehet vizsgálni a tenger éle­tét, Mint már korábban hírül adtuk, a Magyar írók Szövetsége és a TÍT Borsod megyei szervezetének írói csoportja ma, 27-én este 8 órakor irodalmi »stet rendez a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola díszter­mében. Az irodalmi esten Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke mond bevezetőt. Az est mű­sorában műveikkel fellépnek Dobozi Imre. a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Fodor József. Jankovich Ferenc. Földeák János, Simon Ist­ván. az írószövetség elnökségének tagjai. Gergely Mihály. Váci Mihály. Barabás Tibor, az írószövetség tag­jai. A borsodi írók közül Borsodi Gyula. Tóth Lajos. Kuzmányl Gusz­táv, Füzes László. Akác látván és Baráth Lajos szerepelnek műveik­kel. A műsorban bemutatásra kerül­nek Horváth Kiss László, a Zenemű­vészeti Szakiskola igazgatójának szerzeményei Is. Kellemes vizsgáztatás — bukással kacsok, cukrászok mel­lett a pincéreknek is kijut az iskolába járás­ból. A február 24-en szintvizsgát telt lő ta­nuló másfél évet töl­tött valamelyik ven­déglő konyhájában, cukrászdában, vendég­lőben. A szintvizsga si­keres letétele után 16 hónapot a SZÖVOSZ budatétényi vendéglá­tóipari iskoláján tölte­nek. s csak ennek el­végzése után kapják meg a segédlevelet ... Es megkezdődött a vizsga. Az előételnek adott kaszinótojásról egyöntetűen megállapí­tottuk: az Avasban ;s fel lehetne tálalni: a raguleves Is megérde­melte a „jó" minősí­tést. a halászlét meg egyenesen a tokaji kis­hal ászcsérda halászlé- vén ek minőségével fémjelezték. Jöttek, hpzták az újabb és újabb fogásokat, és mi­re a rántotthalat is elérk tették, én is ki­tálaltam egy fogással — kifogással: bevallot­tam. többre nerm futja erőmből. Az ifjú pln- cérlegények nézéséből kiolvastam szánandó vizsgáztatói vizsga je­gyemet: megbukott. C. M. vei. ragulevessel, meg miegymással, és ho­gyan vizsgázzak vizs­gáztatói minőségben, ha nem tudok megkós­tolni minden ízes „Vizsgafeladvány t”. Délután háromra az­tán nekiültünk a vizs­gáztatásnak. Amíg a pincérnövendékek az asztalon rendezgettek.- Jakab Ferenc, a MÉ­SZÖV vendéglátóipari osztályának vezetője a földművesszövetkezeti vendéglátás Jelen álla­potáról tájékoztatott. A falu Igyekszik Igé­nyeivel felzárkózni a város mögé — vendég­lők. cukrászdák sora jelzi ezt a korszerű fejlődést. 1952-ben még egyetlen falusi cuk­rászda sem volt me­gyénkben, ma 35-ot tartanak nyilván. A múlttól örökölt hat vendéglő 18-ra szapo­rodott. Budai Benjá­minná, a MÉSZÖV ok­tatási előadója a ven­déglátóipari tanuló­képzés megnő vek edett fontosságáról beszélt. Egyesek úgy gondol- • ják. hogy a pincér „magától születik", rá­termettségen kívül az égvilágon semmire nincs szüksége. Nos. az igazság az. hogy a sza­Azt tartják. hogy vizsgaalkalmakkor a vizsgázó és vizsgáztató egyaránt vizsgázik, s ha már igy áll a dolog, a vizsgákat megelőző lámpalázból is illik ki­venni a részét a vizs­gáztatónak. A minap engem is meginvitáltak egy vizsgabizottságba, de hát az vesse rám az első követ, aki az én helyemben ' lámpalázt érzett volna. A föld­mű vesazövetkezetek 15 vendéglátóipari tanuló­járól — két szakács­ról, hat cukrászról és hét pincérről — kellett eldöntenünk, megfelel­nek-e a korszerű ven­déglátás követelmé­nyeinek. A szakácsok föztjükkel, a cukrászok tortákkal és egyéb nyalánkságokkal, a pincérek pedig a főz­tek és nyalánkságon szakszerű felszolgálá­sával tették próbára vizsgáztatói rátermett- régünket. Lelkiismere­tesen éheztettem ma­gam egész nap. jólla- kottan csak nem állít­hatok oda. hiszen nem gipszből készült mű- ételekkel jeleskednek majd a felszolgáló ta­nulók. hanem valódi kaszinótojással. fran­ciasalátával. halászlé-

Next

/
Thumbnails
Contents