Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-04 / 29. szám
tromuoHioMMo 3 Jó tsz-t akarunk! Mindenki tax-iag lett Bodroghalmán závetőlegesen körülbelül ezer darafc állat tartozik majd a gazdaságukba Ennyi állatnak bizony hely kell. A fiatal termelőszövetkezet azonbar kevés hellyel rendelkezik. A tsz tulajdonában lévő istállókban körülbelül 250 darab állatot tudnak elhelyezni. Egyelőre ezért nincs más megoldás, csak az. amit szinte minden kezdő tsz-nél látunk, hogy a gazdáknál, a nagyobb istállókban helyezik el az állatokat. Az itteni em- Derek is tudják, hogy az indulásnál nem megy minden zökkenő nélkül, es az előbb említett állapot úgyis csak ideiglenes. Az emberek hisznek a közös gazdálkodás ereiében, és egészséges, nagy tenniakarással várják a közös munka megkezdését. — Sokszor már keresnek bennün- ket a ««ok — mondja a tsz elnöke, — Mar a közösben akarnak dolgozni, itt. nálunk mindenki nagyon szereti es érti is a munkáját. Ezekkel az emberekkel nem lesz nehéz dolgozni. Az igaz. hogy eddig én is csak hat holdon gazdálkodtam. most meg majd ötezer holdon kell dolgoznunk, de remélem, majd csak megszokjuk ezt is hamarosan. A szövetkezetünkről nem akarok jósolgatni, de a munkaemé* értéke nálunk nem tartozik majd soha a Rveneék közé. De a közepesek közé sem. Jó terme- I'Bzovetkezotet akarunk és hiszem Is. t*Kk, í8?' De "emcMl1 én- hanem a toobiek is. , “ A mi földjeinken minden meu- r 8261 « yb-titkár. — \ sör- ’ .?in.nye- cukorréna különösen ritlzetiidS De megérné, ha barackfákat is ültetnénk. iJT,^íT^i*ttel 18 foglalkozhatunk legalább 150 holdon — szól közbe valaki. — Baromfitenyésztéssel 1., — Halastavat iS létesíthetünk... Uj tervek, új elkénzelések. A bod"násként akarnak élni. “J?*Hlttel fobtetten. egységesen kezdik el ezt az új életet. Beszé- “SSS® • siker biztos tudata érződik. Büszkék egységes fellénésükre. hüsz- kék öntudatukra, mert csak ezzel le- T??®,arázn' az egy hét alatt lejátszódó eseményeket ELMONDTAK AZT IS, hogy a termelőszövetkezet tagsága már tehergépkocsi vásárlásról beszél. Úgy számítanak, hogy már az építkezéshez is szükséges lesz. később pedig majd az áru szállításához. Mert sokat akarnak termelni. Piacra jis. Nemcsak a tsz vezetősége, hanem a tagság is számítgat. tervezget: mit. hogyan kéne csinálni, hogy jobb legyen. A jólét megteremtéséhez megvan a szövetkezet gazdasági feltétele: jó! termő földek, szép állatok tartoznak a birtokukba. De ennél is sokkal fontosabb az emberek nagy tenniakarása. hite a közös munkában. Jó termelőszövetkezetet akarnak és mindenki akarja! Ezért sikerül is. Nemrégiben egyik ismerősömmel Diósgyőrben jártam. Ahogy megyünk, hirtelen megszorította karomat. — Nézd csak azt az embert! Majd mondok róla valami érdekeset... • Az „érdekes” ember egyre közeledett. Zömök, 60 év körüli, nyugdíjas, gyári munkás kinézetű ember. Amint elhaladt mellettünk, megfigyelhettem derűs arcát. — Tudod hi volt ez az ember? — fordult hozzám ismerősöm ... Köböl Gyula... 1933-ban kettős létrán indult el Budapestre. Biztosan hallottál róla. Az újságok is megírták. Hihetetlen vállalkozás volt. H-gy miér' tette? A szegénység vitte rá. Akkori baú nagyon nehéz volt a festők élet Egy évben legfeljebb hat hónap g volt munka, ha volt... Legszívesebben utána szaladtam volna az „érdekes ember..—’:", de ml vei utam sietős volt, a beszélget sí máskorra halasztottam. A m'nap aztán felkerestem a haján ni .hires em bért”. Köböl Gyula ma is Diósgyőrben lakik, az Árpád u. 97 számú házban Barátságos, nagyon szépen festett, szépen berendezett szobába nyitottunk. Egy fiatal, s egy idősebb házaspár és két gyerek ült az asztalnál. Az asztalon bor, sütemény. Az idősebb férfiben Köböl Gyű’át ismertük fel. Az asztalhoz tessékeltek. Kíváncsiságuk láttán előhozakodtunk. kérdéseinkkel. Köböl Gyula arcán'mintha kelletlen vonás futott volna végig. — A létrás utazásról - beszéljek? Hogy miért tettem? Tudják, akkor nehéz volt az élet, nem volt munka, nem kerestek az emberek, igy a magamfajta kisiparosnak hol volt, hol rnem volt munkája. Nagy volt akkor — Egyedül indult útnak Köböl elvtárs? — Nem, velem jött az asszony is. Tizenhat centimétert kopott a létrám ... Volt egy érdekes találkozásom is. Máriabesnyőn jártam, amikor látom, jön velem szembe egy autó. Ki száll ki belőle, mint Csortos Gyula a filmszínész, a feleségével. Felszól, szálljak le egy kicsit „lovamról" és üljünk az árokpartra. Aztán az autóból ennl- innivalót szedett elő. Koccinlgattunk. Jólesett, mert a nagy melegben kiszáradt a torkom... — Mit várt az utazástól? Mi célt akart elérni?... — Hát azt... hogy... egyszóval felfigyelnek az emberre és nem kell munkát kunyerálni... — És?... — Meddő „produkció" volt... A felszabadulás után, 1946-ban elmentem bányásznak Baross-akná-a. A bányászkeresetböl fizettem ki az adót meg a tartozásokat, amit a múltban. mint kisiparos nem bírtam megfizetni ... — Most hogy él? — Nem panasz kodhatom. Nyugdíjasok vagyunk. Én 1009 forintot, az asszony 520 forintot kap. Enni-, innivaló mindig van. kamránV soha sem üres. mindig van benne eleség, no meg eoy kis jó borocska is. — Jók-e mén a lábai. Gyula bácsi? — Azok jó'-, nem cserélném el okármelyik húszéves fiatalemberrel. De a kezem remeg. A két kis unoka, a hat éves Zoli és a tíz éves Évácska nagyapához i'úük. Megsimogatja fe'üket és ezt — Nu--dt}as vagyok, de nem pihenek. Párttag vagyok. Sok pirtmun- kát végzek ... Miért dolgozom szívesen a közösségért? Hogy ezek a gyerekek sohase tudják meg, mi az éhség, mi a nyomor... Amikor az 1933-as évben Köböl Gyula létrán Miskolcon ment végig, ; a Tizeshonvéd utca táján a sok néző között ott volt egy inasayerek. Ez az inasgyerek ma már elismert szakember a fe$tő*zakmában. Egri Andornak hívják. Közévmgas. megfontolt, komoly ember. 45 éves, de 35-nek látszik. Szóvá is tesszük. — Van munkánk, szépen keresünk. 161 élünk, nincs ami öregitsen. — Mióta dó1 gozik a szakmában? — Huszonhét éve. Amíg szövetkezet nem volt, kisiparosnál dolgoztam. Aztán, hogy megalakult a Miskolci Ez a beszélgetés a Hámán Kató Diákotthonban zajlott le, ahol két festőbrigád — köztük a két Egri — dolgozik. Az otthon ágyait hozzák rendbe, és festik hófehérre. A festőnek most télen is van munkája... Elgondolkoztató a két látogatás élménye. Ehhez nem kell kommentár. A „létrás" emberek múltja, jelene —* a három generáció élete — önmagáról beszél. CSORBA BARNA Foto: SZABADOS GYÖRGY a kisiparosok között a konkurrencia. Egymás "kezéből rángatták ki a munkát 1i*‘ Íny • • ........- . e gy lányom, ő gyors- és gépirónő a D1MÁV AG-ban.) — Hogy élnek? — Mint a többi munkásember. Csaknem minden nap húst eszünk, hetenként kétszer, háromszor megyünk moziba, megnézünk minden új színdarabot. Ruházat dolgában sem állunk rosszul. A fiamnak is, nekem is van egy-egy motorkerékpárunk. Ezzel szállítjuk egyik munkahelyről a másikra a brigádtagokat. — Milyen elképzeléseik vannak a övöt illetően? — Ebben az évben egy televíziót akarunk venni. Van egy távolabbi tervünk is, családi házat építünk. Már 15 ezer forintunk van a takarék— Szoktak nyaralni? — Minden évben. Ez évben egy külföldi utazást is tervbe vettünk. A fiú meg az MHS motoros klubjának tagja, 6 motoros túrákon vesz részt. Festőipari Ktsz, beléptür.k, a mester is, én is. — Nem bánta meg? — Nem. Munka van bőven, de az eredménye sem marad el. Megkeresem a havi két, két és félezer forintot. Itt van a fiam is. ö is megkeresi a maga két darab ezresét. (Még van ott- Mint monfiolls, «z újítások jc- ne az elmúlt évoen rém az előírá- oknak megfelelően veit beutemez- ?'J\em kötötték meg időben a ki- orteti szerződéit sem. Az úgvneve- “_J“sé2,eti idők liosszúak voltak ntúszuki8*',-3‘ík , «ölben a megvalósítási zerzodesekel ,s tkkor kötötték meg miikor mai az év lejárt, uizonvSf: an kiértékelések születtek, s nem ninden esetben mutatható ki az myagi ráfordítás a kísérletekre. A Lenin Kohászati Müvek az or- eag egyik legjelentősebb kohászati -tápanyagot termelő vállalat, s ezért a minőség Javitasa, az ..ütemezett” egyenletes szállítás, az új gyártmányok kiértékelése es gyártásának megszervezése alapvető kooperációs r el adat. * gyúr önköltségcsökkentése, a mü- zaki fejlesztés alapvetően befolyá- olja az egész vaskohászat lormelé- et, gazdaságosságát. Ezért is hárul agy felelősség a Lenin Kohászati luvek műszaki vezetőire, az újító- mozgalom irányítóira. Ezután Gácsi elvtárs az 1960. évi sladatokkal foglalkozott. Fontos eladatnak kell tekinteni az ügyrend mvábbi fejlesztését, főleg az újítá- mk ügyintézésének meggyorsítását 1 kell érni, hogy a beadott újítási javaslatok maximum három héten belül szakvéleményezésre kerüljenek, egy hónapon belül pedig megkössék a kísérleti szerződéseket ontos feladat továbbá az is, hogy - újítások elsősorban a gyakorlat Ital . felvetett problémákra keressék megoldásokat. A Lenin Kohászati Müvekben sok fizikailag nehéz munka és a bal- ietveszélyes munkahely.. Mégis vi- -onylag kevés az olyan újítás, mely a kisgépesités nagy lehetösé- -ivel igyekezne megkönnyíteni a zikai munkát, illetve kiküszöbölni balesetveszélyeket. A jövőben, s y az elkövetkezendő években na- pobb szerepet kell adni a munka- édelmi újításoknak. Gácsi Miklós elvtárs beszámolóinak befejező részében arra kérte a Dnferencián megjelent kiváló újlakat, egyszemélyi elbírálókat, mú- aki vezetőket hogy ez évben is maximálisan segítsék saját munkaterületeik tartalékainak feltárását, az újftó- mozgalom fejlődését, 5vel — mint mondotta — csak igy »hat valóra kormányunk célkitű- ise minden területen, nem utolsó- rban az életszínvonal emelkedése rületén is. Az értékes beszámolót hozzászóld- ik követték, melyek az újítási moz- ilom helyi problémáival foglalkozk. Február 2-án, kedden reggel 9 órakor a Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Házban újítókonferenciát tartottak, amelyen résztvettek a Lenin Kohászati Müvek műszaki vezetői, újítói s a gyárrészlegek dolgozói. A konferencia előadója Gácsi Miklós, a Lenin Kohászati Művek főmérnöke volt, aki beszámolójában az újítási mozgalom helyzetével és feladataival foglalkozott. Beszámolójának első részében az újítási mozgalom jelentőségéről szólott Mint mondotta, pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósítása — főleg az önköltségcsökkentés területén — elképzelhetetlen jól szervezett. ’ irányított újítási mozgalom nélkül. Pártunk VII. kongresszusán Fock Jenő elvtárs világosan rámutatott az újító-mozgalom jelentőségére az önköltségcsökkentés, a műszaki fejlesztésben. Ma már a dolgozók, kiváló szakmunkások, műszaki vezetők mindinkább a gazda szeméyel nézik az üzem munkáját s ez érződik az újító-mozgalom fejlődésén: az anyagi érdekoltség mellett az új technológia utáni vágy, az olcsóbb, gazdaságosabb termelés igénye is előtérbe került. Gácsi elvtárs hangsúlyozta, legyünk igényesebbek saját és munkájával szemben. Minden újító és vezető legyen türelmetlen a műszaki elmaradottsággal szemben és szorgalmazza a konkrét műszaki újítások mielőbbi megvalósítását. A helyes türelmetlenség — politikai feladat, ezért elsősorban a párttagoknak. a műhelybizottságoknak, a műszaki vezetőknek a feladata, hogy foglalkozzanak az újitó-mozgalcmA beszámoló ezután az újító-mozgalom elmúlt évi eredményeivel foglalkozott. A Lenin Kohászati Művekben 1959-ben 1 160 darab újítási javaslatot fogadtak el, 6 százalékkal többet, mint 1958-ban. A bevezetett újítások száma 1959- ben 922 volt. Ez 3,‘0 százalékos fejlődésnek felel meg. 1959-ben az utókalkulált megtakarítás 16 millió 624 ezer ötvennyolc forint volt, 30 százalékkal több, mint 1958-ban. Az újítóknak a múlt évben 460 ezer 257 forintot fizettek ki. Az utókalkulált és eszmeileg díjazó*t újításokért a : Lenin Kohászati Művek az elmúlt : évben 918 ezer 974 forintot fizetett ■ ki. Az elmúlt év újítási mozgalmának ; kiértékelése után Gácsi elvtárs a i mozgalom hiányosságaival foglalko- i II termelés növelésének leggazdagabb tartaléka az újítómozgalom Újító-konferencia a Lenin Koháaxati Művekben meg a Postaigazgatóság patronáló« munkájáról, — politikai és kulturális segítségen kívül a gazdasági épületek villamosításában Is támogatta a tsz-t. A közgyűlés 17 új tag felvételét hagyta jóvá. majd a közös vacsora ntán vidám hangulatban reggelig szórakoztak. Komplex-brigádok az új tsz-ekért A szerencsi járási pártbizottság kezdeményezésére a járás több, mim 70 mezőgazdasági szakembere értekezletet tartott az elmúlt szombaton. Az értekezleten az állattenyésztésben, a növénytermesztésben, a könyvelésben jártas szakemberek komplexbrigádokat hoztak létre. A járási tanács dolgozóival karöltve végigjárják majd az újonnan alakult termelőszövetkezeteket, és szakmai segítséget nyújtanak a termelési tervek elkészítésében, a munkaszervezet kialakításában. A brigádok egy része február 2-án már megkezdte a munkát. — Vámosújfaluban a tanács 15 szára- lékos községfejlesztési hozzájárulást szavazott meg. Az így befolyó összeg nagyobb részét, több mint 80 ezer forintot, útjavításra és a villanyhálózat bővítésére fordítják. ünnepélyes keretek között tartotta zárszámadó közgyűlését a her- nádnémeti Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. A beszámoló eredményes gazdálkodásról tett tanúságot, az egy munkaegységre eső JövedelS űk a tavalyit jóval meghaladta. nnepélyessé tette a közgyűlést, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Mayer Vilmos elvtárs átadta a Minisztertanács díszoklevelét a tsz vezetőségének és az alapító tagoknak. Az ez évi tervek megvitatásakor több hasznos javaslat hangzott el a tagok részéről. A tsz ebben az évben kezdi meg 10 holdnyi területen az öntözéses zöldségtermesztést, hogy hozzájáruljon Nagymis- kolc jobb zöldség-ellátásához. A tanyai épületek jobb kihasználásával nagyobb mennyiségű baromfit nevelnek. Elismeréssel emlékeztek Száz férőhelyes istálló — salát erőből! Egy megfelelő istálló felépítése igen költséges dolog. Ezért a mlkóházai .Aranykalász" tagsága ügy határozott, •hogy teljesen saj&t erőből építenek fel egy száz férőhelyes istállót, csupán a cégé* anyagokra kérnek hitelt, amelyeket ők helyileg nem tudnak előállítani. Ehhez még csak annyit leszünk hozzá, hogy ■ mlkóházai „Aranykalász" alig egyheZárszámadás Hernádnémetiben A BESZÉLGETÉS SOKAN min de oki hamar észre venné ezeken ai embereken, hogy büszkék. Későbt belátná: jogosan. Miért? A bodroghalmi tanácsházán Tóth Albert termelőszövetkezeti elnök, Stumpf János vb-titkár és Pauli Ferenc párttitkár beszél az elmúlt napok eseményeiről. Elmondják, hogy hosszú ideig ellentét lappangott •» falu lakosai között. Régebben ugyanis Bodroghalom egy részét' Nagy lakának. a másikat Kislukának nevezték. Az egyik részben azok éltek, akiknek volt néhány hold földjük, a írásikban pedig a földnélküliek, a szegényebbek. Igaz. hogy most már ez az ellentét egyáltalán nem olyan éles. mint annak idején volt. .de a község vezetői még mindig tartottak tőle egy kicsit. — Sok baj lesz azon i tsz-alakuló közgyűlésen. Biztosan két termelőszövetkezetet akarnak majd — mondogatták. — De aztán nem volt baj — szól a párttitkár. — Maguk az emberek mondták felszólalásaikban: ne legyen itt Nagyluka és Kisluka. Szűnjön meg az ellentét, menjünk mindannyian egy tsz-be. Fölösleges lenne két szövetkezetei alakítani, mert azzal csak meg oszlana a falu ereje, és a beruházásokra is sokkal többet kellene költeni. Aztán ebben maradtunk. Egy tsz-be tömörült az egész falu. így most a bodroghalmi Szabad Föld a sátoraljaújhelyi járás legnagyobb termelőszövetkezete. Ebbe a közösségbe 558 család tartozik, ötezer holdnál nagyobb földterülettel rendelkeznek. De nemcsak erre büszkék a bodroghalmiak. Hanem: — Nálunk nem kellett különösebben szervezni a termelőszövetkezetet — mondja a vb-titkár. — Igaz. voltak itt is agitátorok, de az emberek jobban hallgattak a falu vezetőire. Sokszor megtörtént, hogy a szervezők egész este ott voltak valamelyik háznál. de a gazda nem írta alá a nyilatkozatot. Másnap azonban eljött a tanácsra, és kérte a belépési nyilat- kozatot Gyorsan ment minden. Egy rövid hét alatt szocialista község lettünk. — Hány család maradt meg egyéni gazdának? Egy sem. A faluban mindenki tsz-tag. MIVEL KEZDIK AZ új életet a bodroghalmiak? Az itteni gazdák kiválóan termő földeket művelhettek: mindig bőségesen megtérült a mun- ka. így érthető, hogy nem megy üres kézzel senki sem a termelőszövetkezetbe. Az állatállományt nem számolták még ugyan össze, de úgy hoz-
