Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

eSZAKMAGTAKORSZAO S Nyugodt öregkort biztosítanak számukra Bárhol fordul meg az ember, fa­lun, vagy városon, a legfőbb beszéd­téma a termelőszövetkezeti mozga­lom. A télen a termelőszövetkezetek fejlesztése olyan lendületbe Indult, hogy sok esetben már fékezni kel­lett örvendetes ez a fejlődés a me­zőgazdaságban, mert ennek lényeges kihatása lesz hazánk szocialista épí­tésének meggyorsításában. Egy ilyen nagy társadalmi é6 gazdasági átala­kulás sok problémát vet fel, ame­lyek megoldása az új termelőszövet­kezetekre, a termelőszövetkezeti köz­ségekre vár. De nincsenek egyedül. A problémák megoldásához a párt, a kormány, a tanácsok, a Hazafias Népfront és minden tömegszervezet támogatást nyújt. A tsz-fejlesztés során gyakran ta­lálkoztunk idős parasztemberekkel, akiket a látástől-vakulásig tartó év­tizedes kisparaszti élet korábban megtört, mint az évek múlása azt in­dokolta volna. Egyetértenek a me­zőgazdaság átszervezésének szüksé­gességével, de maguk már állandó munkát végezni képtelenek. „Mit csináljak én a szövetkezetben? Ilyen öreg ember már nem tud a fiatalok­kal lépési tartani a munkában, le­maradok, elhagynak. Tudom, hogy jobb a termelőszövetkezet, de én már nem vagyok odavaló”. Ilyen és hasonló szavakat hallottunk a tsz­fej lesztés során. A kapitalista társadalomban nem igén problémáznak ilyen és hasonló kérdéseken. A mi társadalmi ren­dünkben, ahol minden arra irányul, hogy a dolgozó emberek és család­juk életszínvonala állandóan emel­kedjék, nyugodt, kiegyensúlyozott boldog életet éljen minden ember, nem mehetünk el e kérdés mellett. Olyan emberekről van szó, akik idő előtt öregedtek meg, akiket tönkre­tett az elavult klsparcellás paraszti élet. A közösségi élet, a közösségi gon­dolat fejlődésével egyre Jóbban tért hódit a közösség iránti felelősségér­zet is, amely feloldja a parasztember individualizmusát. Ennek számtalan példáját tapasztalhatjuk megyénk­ben. Sok termelőszövetkezetben — különbözőképpen —, de gondoskod­nak a még nem nyugdíjképes öre­K kről. Például az alsószuhai Uj et Tsz-ben két munkaképtelen öreget az SZTK-járulékon felül havi öt munkaegységgel támogatnak. A putnöki ÜJ Barázda Tsz öt százalé­kot szavazott meg szociális alapra. a szokásos kettő helyett, hogy módjuk legyen segíteni az öregeket. Probléma volt ez a kérdés nem­A KULTÚRALIS ÉLET HÍREIBŐL csak a mi megyénkben, hanem szer­te az országban is. De azért írtam így, hogy „probléma volt ez a kér­dés’,, mert dolgozó népünk kormá­nya sietett megoldani ezt a kérdést. A Minisztertanács a legutóbbi ülésén már meg is hozta rendeletét, mely- ten intézményesen biztosította az Öregségük és munkaképtelenségük miatt közös munkát végezni nem tudó é3 még nem nyugdíjjogosult tsz-tagok járadékát. Kormányunk ezzel a rendeletével egyszer s min­denkorra felszámolja azt a rossz­emlékű múltat, amikor a kiörege­dett, az embertelenül nehéz munká­ban összetört parasztember halálát kívánták, — sok esetben a vagyon­ért vagy pedig koldústarisznya én koldúsbot volt az öregségi járadéka Németh Imre Balett Majakovszki) müvei. Oleg Karabajcsuk fiatal lenlngrádi< zeneszerző, aki több. külföldön is jól' ismert film zenéjét írta. a napokban' befejezte egyik bátor kísérletét: ba­lettzenét írt Majakovszkij művére. O. Karabajcsuk elmondotta, hogy L. Jakobszonnal, a Klrov Akadémiai Színház szövegkőnyvírójával és ba­lettmesterével együtt feladatul tűzték ki, hogy a balett eszközeivel bemu­tassák a Majakovszkij ..Poloska” című művében leírt kort. eseménye­ket és embereket. Elgondolása szerint ennek a balettnek egészen újszerű, derűs és groteszk előadásnak kell lennie. A nézők a színpadon magát Majakovszkijt is látják, akinek sze­repét A Mnkarovra. az OSZSZK nép­művészére bízták. A premiert a szín­házi évad végére tűzték ki. Megkezdődött a strand-idény ?. lem fogyott a sor. A kassza pultjára lett pénz pálinkás meg boros blok­kokká változott. Valaki megkér­dezte (nem akaródzoll neki a sor vé­gére állni), hogy mire váltok blokkot. Mikor megmondtam, úgy nézett vé­gig rajtam mintha most érkeztem volna egy eddig ismeretlen boltiad­ról. Még arra sem méltatott hoati a b'okkját megváltassa velem. A pénztárhoz értem, és előadtam szódavíz vásárlási szándékomat. —< Kaphat éppen, — mormogta fagyosan u pénztárosnő. Leblokkolt egyötvenet. En a kíváncsi szemek kereszttüzében a pulthoz somfordáltam. Tisztelettu­dóan vártam soromra, míg az utá­nam jött polgártársak megkapták a maguk féldecijét és miegymást. Végre a csapos elvette a blokkomat. A szo­katlan összegtől meghökkent. Kér­dően nézett rám. — Egy nagy üveg szóda — mondtam ártatlanul. Sose hittem volna, hogy a szódavíznek ilyen varázsereje van. Az érdeklődés középpontjába kerültem. Éppúgy kö­rülvettek, mint néhány órával előbb a holt előtti járdán dühöngő öntudat­lan részeget. A csapos a blokkomat a mosogató asszonyhoz továbbította, „ennek egy szóda kelT — felkiáltás­sal. Az asszony előbb ellötyfölt kit tucat sörös poharat, majd felfogott egy üveg szódát, „na fogja !" — és a markomba nyom'a. Megszégyenülten hagytam el az italboltot és odakint nagyot szippantottam a levegőből. Még most is érzem a hátamon a megvető pillantások kereszttüzét. Tö­redelmesen bevallom: szódavizet vet- 'em, de nem vagyok se bűvös, se lep­rás. .. ne fessenek megvetni érte ... (W f I hél henyvujdonságal » James Harvey és Katherine Hood fA brit állam című könyvéből sok ér­dekes, nálunk kevéssé ismert mozza- jnatra derül fény az angol politika »belső rugóiról. Újra megjelent Alek- íszej Tolsztoj hatalmas történelmi re­• génye, az Első Péter. Bibliofil kiadás­iban látott napvilágot Csehov klsre- f génye, A kutyás hölgy. Világirodalom { Gyöngyszemei-sorozat újdonsága Lev hTolsztoj Kozákok című kisregénye, \A hintó címmel Gogol három re­• mekbe készült írását adták közre. f Megjelent Romain Rolland Napló s f h.áborús évekből 1914—1918 című f munkája és Flaubert halhatatlan re- l génye, az Érzelmek iskolája, Gyer- > gyay Albert tolmácsolásában és utó­szavával. A Tarka könyvek sorozat­iban adták ki Msztiszlavszkijnak az t orosz forradalomról szóló legényét é Ejfél előtt címmel. Kiadósra került , Bertolt Brecht drámája, az Állítsátok , meg. Napvilágot látott Leonhard \ Frank német író elbeszéléskötete, a tNémet novella címmel. Dylan Tho- }mas A mi erdőnk alján című hang­ijátéka egy walesi város mindennap­ijait idézi. Balettbimutatóra készülnek AZ UJ FALUÉRT Szabó József elvtársat, a szerencsi járási pártbizottság titkárát keres­sük, s együtt találjuk csaknem az egész apparátust. Sót. vendégeket is: néhány vállalat, állami gazdaság, gépállomás vezetőit. — Ma különösen kedves vendége­ink vannak — nuomja men a ..külö­nös" szócskát Szabó elvtárs. Most számolnak be, milyen munkát végez­tek, mint aktívák, patronálok az úi termelőszövetkezeti községekben. Hallgatunk, a vendégeké a szó. Egeli elvtárs, a Szerencsi Állami Gazdaság igazgatója és néhány me­zőgazdász vállalta, hogy erejükhöz mérten segítenek az új falu megte­remtésében. Hogy előbbre lépjünk egyet, közelebb kerüljön a falu a vá­roshoz. s ahhoz a kiegyensúlyozott, valóban emberi életformához, melyei röviden Így nevezünk: szocializmus. Egeli elvtár sók örömmel újságol­ják, hogy mindent megtettek, amit csak tudtak. Több napot töltöttek Csobaj, Prügy, Bekecs szövetkezeti községekben. — Szívesen tettük, de azért egy dolog nem nagyon tetszik nekem, Szabó elvtárs — mondja mosolyogva az igazgató. — Hogy-hogy — nevet Szabó elv­társ, mert érti, miről van szó. csak nem mutatja. — Tudjátok ti azt. Hiszen úgy áll \a helyzet, hogy minden szakembere- met elviszik a tsz-ek. Tudom, hogy I kell a tsz-be a szakember, de mi ma­rad akkor nekem? Akár fel is osz­lathatnánk az állami gazdaságot... No, persze nem ilyen komoly azért a helyzet. Igaz. nem könnyen pótol­ható egy-egy jó szakember. Azonban nagyobb szükség van most rájuk ott. női a tegnap meg egyem oazaaK a ermelés új útjára kívánnak lépni. Minden 1st jő szakembert vár! Több száz. vagy több ezer holdas azdaságot szakszerűen irányítani, tó érvét készíteni, az agro- és zootech- likát jövedelmezően alkalmazni, — hhez jól képzett szakember keit. S zt ma már nem csak a hozzáértő mber vallja. Sőt! Pusztai elvtárs, a járási tanács vb. Inökhelyettese mesélte. hogy Takta- lenézen — néhány hete lett terme- őszövetkezeti község — valóságos orrodat mi hangon követelték a me­zőgazdászi. Úgy határoztak, hogy lzonnal hajlandók lalöst vásárolni, kár másfélszázezer forintért is. •sok menjen már a szakember, mert igy érzik, egy lépést sem tudnak télküle tenni. És járásszerte ez a telyzet, pedig tizenkét termelőszö­vetkezeti községről és még több tsz­öl van szó. A járási pártbizottság el is követ nindent, hogy valamennyi tsz-ben íz első pillanattól kezdve tó mező- jazdász irányítsa a munkát. Erre külön tervet készítettek, s he- ek óta több mint hatvan mezőgazda- iági szakember járja a termelőszö­vetkezeteket. Ott vannak a számba­vételnél, a földrendezésnél és az éves érvek elkészítésénél. S mint a ova- corlat bizonyltja, ez elengedhetetlen éltétel ahhoz, hogy minden új közös jazdaság már az első évben eredmé­nyesen. jó, reális terv alapján gaz- lálkodjon. Tervszerűség — gondosság I A pártkongresszus, s most a párt Központi Bizottságának február 12-4 határozata világosan, érthetően meg­szabja a kommunisták feladatai! a ter.nelöszövetkezeteket illetően. Jó útmutatást ad a tervszerű munká­hoz. a termelőszövetkezetek megszi­lárdításához. E feladatok meg valósí­tása minden egyes területen nagyon sok követelmény elé állítja a párt­munkásokat. A szerencsi járási párt­bizottság e munkáját is elsősorban a gondos tervszerűség jellemzi. De nem csupán az. A végrehajtásban számos apró, de mégis jelentős tény bizonyltja, hogy Szabó elvtársé k nem hagynak figyelmen kívül egyet­len helyi sajátságot, sőt emberi tu­lajdonságot sem. Az elmúlt hónapban különösen sokoldalú volt a munkájuk. A párt­bizottságon rendszeresen meghatáro­zott időben találkoztak néhány perc­re azok az emberek, akiket a politi­kai és szakmai munka seai- tésével bíztak meg. Elsősorban a vállalatok, üzemek igazgatói, akik személy szerint felelősek beosztott­jaik patronáló munkájáért. így az­után szinte természetszerű dolog, hogy egymás után fejezik be a tsz- községekben a számbavételt, a föld- rendezést. s találnak helyes megol­dást olyan fontos, de nehéz kérdések­ben, mint az állatállomány elhelye­zése, a takarmány és a vetőmag biz­tosítása. Hogy ez mennyire így van, az egy-egy ilyen beszámolón tűnik ki a maga teljes részletességében. Első pillanatban kissé talán soknak is tűnik a rengeteg akta. kimutatás, jelentés. De. ha mélyebben nézz-ik a kérdéseket, kiderül, hogy nem sok, inkább kevés. Most készítenek példá­ul felmérést arról, hogyan tudnák • termelőszövetkezetekben biztosítani a megszilárdítással egyetemben az évi 4,9 százalékos terméshozam-nö­velést. Azt is pontosan kell ismerni, mennyiben tudja kielégíteni a ter­melőszövetkezetek igényét a oéoállo- más. Hol lesz szükség fokozottan fi fogatok munkájára — a pillanatnyi géphiány pótlására. Segít az akarat, segít a tapasztalat! — Bizony, ha száz kezünk volna, sem tudnánk egyedül elvégezni a munka felét sem — mondja Szabó elvtárs. ha nem lennének mellettünk a segítő kezek ezrei. De ott vannak. Segítettek megszervezni a munkát, s akik vállalták, szinte presztízskér­dést csinálnak abból, hogy ne le­gyen hiba se a politikai, se a szak­mai munkában. Közben újabb i$ újabb segítség is akad. Cseng éri elv- társ, a bodrogkeresztúri épületelem- gyár párttitkára néhány nappal ez­előtt vállalta, hogy amennyi ideig csak engedik, segít Bodrogszegiben. Hiszen nem másra von itj szükség, mint siettetni a munkák megkezdé­sét. Megmutatni, mi a legfontosabb tennivaló. — Akarat és tapasztalat. Erre van most leginkább szükség — mond­ják Szabó elvtársék. És a szerencsi járásban megvan mind a kettő. A járás új termelőszövetkezeteiben megindult a munka. A kommunisták, a termelőszövetkezetek pártszerveze­tei. az önkéntes segítők százai és el­sősorban maga a termelőszövetkeze­ti tagság téglát téglára rakva építi új, nagy alkotását. Hogy felfelé ha­ladva. egyre messzebb tekinthesse­nek. Mert ez boldogulást, egyre jobb életet jelent. BARCSA SANDOH Közel három éven át nélkülözött , művészi produkcióra készülnek a . Miskolci Nemzeti Színház tánckorá­nak tagjai. Március második felé­ben mutatják be balettmflsorukat és — előreláthatóan — a bemutatót több előadás is követi. A balettmö- sorban három műsorszóm szerepel: Ravel „Boleró"-ja, RimszklJ-Korza- kov ,.Seherezódé”-ja és de Falla ,3ű- vös szerelem” című táncjátéka. A három szóm közül az első kettő fel­újítás (Téry Tibor koreográfiája), míg a harmadik eredeti bemutató. . Bodrogi Zoltán koreográfiájával. A balettműsort Szilágyi Albert rende­zi, az első két szám zenekíséreténél a színház kibővített zenekarát Kal­már Péter, míg a harmadik, újon­nan bemutatandó darabnál Herédy Éva vezényli. Énekkar Msgyaszón A megyaszói Sállá* Termelőszövet­kezetben, Horváth Imre pedagógus vezetésével énekkar alakult. A kórus április 4-én ünnepi hangverseny ke­retében mutatkozik be a község dol­gozói előtt. Műsorukban népdalok és Kodály-müvek szerepelnek. Opera-studlb i színházi KISZ rendezésében A Miskolci Nemzeti Színház KISZ- szervezetének kezdeményezésére a színház fiatal énekes tagjaiból — Kalmár Péter karnagy vezetésével — operastudió alakult. Az operastu- dió tagjai két kisoperát tanulnak be: Mozart „Bastiene Bastien” és Gluck „Május királynője” című műveit. Ügy tervezik, hogy áprilisban, a Miskolci Zenei Napok keretében mutálják be azokat a nagyközönség­nek. Az operaelőadások rendezését Farkas Endre vállalta. I „Szélvihar" Ernődén Az Emődi Állami Gazdaság szín­játszói nagy lelkesedéssel készülnek Dobozi Imre „Szélvihar" című há-f romjelvonásos drámájának bemuta-. tására. Frbruár 27-én és 22-án. szom­baton és vasárnap mutatják be a' községi művelődési otthonban. A < gazdaság dolgozói a nehéz napi mun-( ka mellett készültek fel. két hóna-, pon keresztül szinte minden estéjü­ket feláldozták, hogy méltó formában' tolmácsolhassák ezt a nagyszerű drá-« mát. A helyi bemutatás után az elő-1 adással több környékbeli terme’Ő-, szövetkezeti községet « felkeresnek. — A gazdaság vezetői nagy segítsé­get nyújtanak nemcsak a szinelőarlás' előkészületeiben, hanem az ifjúság i általános kulturális nevelésében is. , Csshav-smléklinnspség s könyvtárosak továbbképzésén ; A mégve könyvtárosai továbbkéo-, zésének i«utóbbi foglalkozásán em-( lékünnopaéget rendeztek Csehov szü­letésének százéves évfordulóba alkal-’ mából. Az emlékünneoélv ló szerve-1 zéséért Huboy László könyvtárost, illeti dicséret. A színvonalas előadást, ts 6 maga tartotta. A könyvtár há­rom dolgozóba Csehov műveiből ol-1 vásott fel részleteket. A „Három nö-i vér”-bó! előadott részletek kísérö-i zenéjét Orbán Ilona szolgáltatta. Kél bemutató o Kamaraszínházban A miskolci Kamaraszínház február 25-én. csütörtökön este kettős pre­miert tart Egy műsorban mutatják be Jean Paul Sartre „A tisztességtudó utcalány” című kétrészes színművét és Maurice Druon „Amerikából jöt­tem” című egyfelvonásos vígjátékát A két mű közül az elóbbi az ismer­tebb. mintegy félévvel ezelőtt filmen is láthatta a nagyközönség. Mindkét darab előadását Horvai István két­szeres Kossuth-díjas réndezte. a dara­bok szerepeiben pedig Máthé Évát Latinovics Zoltánt, Báeznay Istvánt Polgár Gézát Farkas Endrét, Szaba­dos Ambrust Bikárdi Gyulát és Pá- kozdv Jánost látjuk. Az első színmű 1947-ben, az USA egyik déli államá­ban játszódik, a másik pedig nap­jainkban Milánóban. Irodalmi őst Tlszscsirmslyso Tiszacsermely a közelmúltban lett termelőszövetkezeti község. Ezalka- lommal a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tár jutalomműsort -endpzett a köz­ségben. Kabáebó Lóránt tanár Mes­terházi Lajos író munkásságát Ismer­tette. Hubay Agnes, a könyvtár dol­gozója részleteket adott elő az író pokoljárás" című regényéből. Ezután levetítették Mesterházi Lajos regé­nyéből készült „Pár lépés a határ" című filmet. A tiszacsermelyiek nagy érdeklődéssel fogadták az irodalmi műsort. A mozihelyiség zsúfolásig megtelt, sőt több érdeklődő helyhiány f miatt nem hallgathatta meg a műsort.. l\em vágyói. | leprás... Bar senki nem állította kifejezet­ten, hogy a címbeli betegséghez va- '■ ami közöm lenne, mégis úgy nézteK ám tömegesen, mintha Schweitzer > vrojesszor telepéről szabadultam vol- ' ia, vagy éppen most utalnának be 1 Történt pedig ez a következökép­Szódavizet akartam vásárolni. Egy teljes üveggel. A fűszerboltban ki­fogyott a szóda s ott kaptam azt a lanácsof. hogy próbáljam meg a szomszédos italbolt-étterem üzem- sgysénben. hátha kapok ott. Megpró­báltam. A sarkkutatók elszántságával lép­tem be a zsúfolt helyiségbe, ahol a füst. alkohol szag, gomnlygó ember- tokadalom fogadott, akik — kisebb- nagyobb ivóeszközökkel a kez-ikben — Bacchusnak és a vendéglátóipar­nak áldoztak, miközben hevesen gesz­tikuláltak. izegtek-mozogtak és főleg hangoskodtak. Amikor szemem meg­szokta a ködöt homályt, beálltam a oénztár előtt kígyózó hosszú sorba, s lassan topogtam előre a megváltó kassza felé. Közben elcsodálkoztam egy feliraton, amely szerint a belső teremben csak pincér szolgál ki. el­csodálkoztam a pincéren, akt szivar­ral a szájában, méteres távolságból célozta meg valami vizipisztoly félé­vel a söröspnharakat, nagyot d»rU'- fem azokon a feliratokon, amelyek csendes, il’edelmes magatartásra in­tettek és közölték, hogy kiskorúakat szeszesitallal nem szolgálna1- ki. Elöt­N>zr. Az Aaguaztus ». Strandfürdőt t«**n u lofcaa kereotfc írt meleg, gyógyhatású Foto: Szabados

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents