Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! JVL érfolyam 47. Ara 5» fliléül 1960-ban elsősorban az iparvidékek és bányásztelepülések ellátását kell tovább javítani Kibővített ülést tartott a megyei Áruforgalmi Bizottság A megyei Áruforgalmi Bizottság tegnap délelőtt a városi tanács nagy­termében kibővített ülést tartott. Az ülésen az 1959. évi munkát, s a me­gye kereskedelmének 1960. évi fel­adatát beszélték meg. Az értekezle­ten megjelent dr. Dobos Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium osz­tályvezetője, BalLa László, a Belke­reskedelmi Minisztérium sajtóosztá­lyának vezetője, Kolláth Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, Fazekas László, a városi tanács vb. elnökhelyettese, Gelb Miklós, a KP- VDSZ megyei bizottságának titkára, Tóth János, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője és a meghívott kereskedelmi vállalatok igazgatói, áruforgalmi osztályainak vezetői. Az értekezletet Bedő Lóránt, a városi tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője nyitotta meg, majd Rózsa Kálmán, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője tartott referátumot. Rózsa elvtárs beszéde elején az 1959-es népgazdasági eredményeket ismertette, majd a belkereskedelem munkájáról beszélt. Utalt az 1960-as évi tervek elkészítésére, rámutatott arra, hogy a belkereskedelem i960, évi tervének készítését gondos köz- gazdasági munka előzte meg. Ennek nagyságát — mondotta — a nem­zeti jövedelem felhasználásának ter­ve határozta meg. Mindezt figye­lem be véve, a kereskedelemben dol­gozó vezetőknek és alkalmazottak­nak minden erejüket összpontosíta- niok kell a lakosság áruellátásának további javítására, a termelékeny­ség és a jövedelmezőség emelésére, a forgalmi költségek csökkentésére, az anyagi érdekeltség fejlesztésére, az üzlethálózat és a technikai ellá­tottság színvonalának emelésére, a vezetés és az Irányítás munkájának magasabb szinten való megszervezé­sére. As idén a tavalyinál 200 millió forinttal több árat kosnak forgalomba Az előadó a feladatokat ismertet­ve hangsúlyozta, hogy Borsod me­gyében és Miskolcon az áruforgalom egyre választékosabb lesz, sok új cikket hoznak forgalomba. A tava­lyinál mintegy 200 millió forinttal, azaz 5,2 százalékkal több áru kerül forgalomba, s ez megnöveli a keres­kedelmi szervek felelősségét. El­mondotta többek között, hogy a bor­sodi falvakban végbemenő forradal­mi változás, az új életforma, a kö­zös gazdálkodás kialakulása meg­változtatja az áruforgalom összeté­telét is. Ezért felhívta a földműves- szövetkezeti kereskedelem figyel­mét: a parasztság áru keresletének alakulását gondosan tanulmányoz­zák, s helyes szervező munkával se­gítsék elő a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Rózsa elvtárs a továbbiakban az áruforgalom alakulásáról, az árukí­nálatról beszélt, majd ismertette, melyek azok a közszükségleti cik­kek, amelyekből a tavalyinál jóval több kerül forgalomba. így például az élelmiszerek közül: húsból 5. ba­romfiból 15, tojásból 4, tejből 10, vajból 3, mélyhűtött élelmiszerekből 93; a ruházati cikkek közül: pamut­szövetből 5. konfekció-árukból 12, kötöttárukból 7, bőrcipőből 22; mű­szaki cikkekből: bútorból 13, televí­zióból 72, mosógépből 25, padlókefé- lőgépből 20, hűtőszekrényből 67, 250-es motorkerékpárból 24 száza­lékkal több kerül forgalomba az 1959. évinél. lényeges javulás vár­ható a különféle hiánycikkeket il­letően is. Meg kell teremteni a lehetőségét as árualapokkal való helyes gazdálkodásnak Olcsóbb és jobb minőségű műtrágyát gyártanak Kazincbarcikán A Borsodi Vegyikombinát az idén terv szerint mintegy 20 000 tonnával több nitrogén műtrágyát gyárt, mint tavaly, s így összesen 132 000 tonna műtrágyával segíti a mezőgazdaságot nagyobb terméseredmények eléré­A csaknem 20 különálló üzemrész­ből élló gyárban most fejeződtek be a termelési tanácskozások, ahol a dol­gozók nem a mennyiségi terv túltel­jesítésére, hanem elsősorban az ön­költség csökkentésére, a Jobb minő­ségű műtrágya előállítására tettek vállalásokat. Az Idén a gyártás köz­ben keletkező veszteségek csökkenté­sével mintegy 10 millió forint meg­takarítást akarnak elérni. A hatékonyabb műtrágya előállítá­sára nagyjelentőségű kísérletek foly­nak a gyárban. A nitrogénműtrágyát ugyanis a gyártás befejezéseként pu- derfinomságú mészkőporral vonják be. Ennek viszont az a hátránya, hogy összetapad, és ha nedvesség éri* szinte betonkeménységürc megköt A gyár műszaki kollektívája most egy új eljárást dolgozott ki. Ennek alap­ján a mészkőpor helyett dolomit őrle­ményt használ erre a célra. A kísér­leti gyártás során mintegy 400 tonnát el is készítettek az új eljárással. Az eredmény a vártnál is jobb. Az Üzem átállítását azonban aka­dályozza. hogy a megfelelő dolomitot Pilisvörösvárról tudják csak besze­rezni. ami a szállítási költségek miatt nem kifizető. A gyár vezetősége most más megoldást keres. A Lenin Kohá­szati Művekkel kooperálva arra tö­rekszik. hogy — megfelelő beruházási összeg biztosításával — a kohá«at bükki dolomitbányáját bővítsék any- nylra, hogy mind a két gyár igényelt ki tudja elégíteni. Botjai uHokáia Ünnepi megemlékezé­seket tartanak ezekben a hetekben a borsodi is­kolák, tudományos tár­sulatok a világhírű ma­tematikus: Bolyai János halálának 100. évfordu­lója alkalmából. Sáros­patakon a Rákóczi Gim­názium tanári testületé és ifjúsága műsoros es­ten emlékezett meg a nagy magyar tudósról. Ennek során Szabó Ág­nes Bolyai életéről. Ká­das Sándor tanár a munkásságáról, dr. Or­bán Barnabás Bolyai János apjának. Bolyai Farkasnak a sárospataki kollégiumi tanárokkal folytatott levelezéséről tartott előadást. Arról pedig — amit bizonyára megyénkben is kevesen tudnak — Bér kő Péter tanuló fel­olvasásából értesült a nagyszámú közönség, hogy a nagy magyar tu­dós egyetlen élő unoká­ja. aki maga is a Bolyai János nevet viseli. Bor­sodban. éspedig Ede- lényben. az Antal György utcában lakik. Amikor Marosvásárhely­ről hazánkba költözött, előbb Budapesten, az­Képesítő szaktan folyamok, továbbképző oktatás a MESZÖV-nél nek mintegy 6 ezer dolgozója közül 1954-től 201 dolgozó tett különböző szakvizsgát Az idén — mint a fel­sorolt adatok is mutatják — fokozott mértékben kerül előtérbe a szakmai továbbképzés, a képesítések megszer­zése. Ennek megvalósítása érdekében intézkedési tervet dolgoztak ki nem­csak azok részére, akik szaktanfolya­mokon vesznek részt, hanem azok ré­szére is. akik ebben a tanévben nem vesznek részt szervezett oktatásban! A rendes szaktanfolyamok tematiká­jának megfelelően a MESZÖV-ön be­lül szervezik meg a dolgozók oktatá­sát Foglalkozási tervet dolgoznak ki« amely a szakma szeretetén és a szak­tudás elmélyítésén kívül a dolgozók látókörét szélesíti, szervezőkészségét növelt A földművesszövetkezeti dolgozók­kal. fiatal szakmunkásakkal megis­mertetik az új, korszerű kereskedelmi ; formát annak célját, feladatét er- vkölcsi hatását S Az intézkedési terv megvalósításá­éval egységesebbé, tervszerűbbé válik Ja tanulók nevelése is a földműves* L szövetkezetek ben. ‘/Épül m vajÓMzentpéleri fürdő v A sajószentpéteri községi tanács imég a múlt évben biztosította — a A községfejlesztési alapból — a megfe­jelő összeget hogy fürdőt kaphasson /a község lakossága. Az építkezés meg iis kezdődött 9 oly ütemben halad, {hogy az új fürdőt az év második felé­bben átadják üzemeltetésre. Ináncsi JSándor elvtárs, községi tanácselnök /arról tájékoztatta szerkesztőségünket, y hogy a mintegy fél millió forintos {költséggel épülő fürdőben egy hideg ^és egy meleg-medence, hét zuha- Jnyozó, hórom kádfürdő é9 korszerű /öltözőhelyiség áll majd rendelkezésre, b A tanács előtti Béke-kertet körül­kerítik, parkosítják. Bővítik a hao- 7goshíradó hálózatát, a könyvtár fel­élesztésére 15 ezer forintot fordítaná. «Több ezer forintot biztosítanak az h úttörő- és a KISZ-szervezet támoga­táséra is. A Borsod megyei MÉSZÖV nagy gondot fordít különböző munkaterü­leteken dolgozó . munkatársainak továobképzésére. Már az elmúlt év­ben Is számos szakmai tanfolyamot, továbbképző-oktatást szervezett a MÉSZÖV oktatási csoportja. Budai Benjáminná oktatási előadó elmondta, hogy az 1958-ban Indított, képesítést nyújtó tanfolyamokon az elmúlt évben 22 földművesszövetke- zeU elnök, illetve ellenőr tett vizsgát A szakmunkásképző tanfolyamokon, amelyek a felszolgálók részére adnak képesítést 50 felszolgáló tett vizsgát A sátoraljaújhelyi kereskedelmi isko­lában az idei tanévre 156 földműves­szövetkezeti dolgozót szerveztek be, akik különböző szakképesítést nyer­nek a vizsgák végeztével. Az ózdi iskolában 100, a makói közgazdasági technikumban 31, a miskolci közgaz­dasági technikumban 20, a tokaji ke­reskedelmi és vendéglátóipari tanfo­lyamon 172 tanuló vesz részt A megye földművesszövetkezetel­után Sajóbábonybon dolgozott, mint bánya­mérnök. Nyugdíjaztatá­sa után Edelényben te­lepedett le családjával együtt és azóta is ott él. Sok kedves emléket, levelet. családi képet őriz Bolyai bácsi a hí­res nagyapáról. És érde­kes történeteket is. ame­lyeket édesapjától. Bo­lyai Dénesiéi hallott. Például azt, hogy Bolyai János már 8—10 ivet korában is a mesék he­matematikával foglalko­zott. Egyszer apja. Bo­lyai Farkas, aki szirtin világhírű matematikus volt, megbetegedett és maga helyett az alig 12 éves fiát küldte előadást tartani. A diákok elő­ször csípős megjegyzé­sekkel fogadták a kated­rán megjelenő gyerme­ket. később azonban ól- mélkodással hallgatták világos okfejtéseit, okos magyarázatait. Egy másik alkalommal Bolyai Farkas egy mate­matikai konferencián vett részt, és magával vitte oda 14 éves fiát. Jánost is. Az előadó ép­pen egy fogós matemati­kai tételt vezetett le. de sem neki, sem más t»- dósoknak nem sikerült eredményre jutnia. Pró­bálkozott vele az apa is, de feladta a küzdelmet. Ekkor szerényen enge­délyt kért fia. János, hadd kísérelhesse meg a tétel bebizonyítását. Persze a tudósok meg­mosolyogták, s csak ak­kor néztek nagyot, ami­kor mindnyájuk meg­lepetésére. néhány perc­nyi munka után előttük állt a táblán a hibátlan végeredmény. Erre az értekezlet tudós elnöke a jelenlévők feli for­dulva Így szólt: „Uraim, álljanak fel. mert nem mindennapi emberrel állnak szembenT’ Azt is kevesen tud­ják. hogy Bolyai János nemcsak hires matema­tikus. hanem kiváló he­gedűművész is volt. Egyik alkalommal brá­csán játszott a zenekar­ban és előadás közben \ a primhegedűs hegedű- | jén a húr hirtelen el- | pattant. Már-már *cu- , darc fenyegette a zene- i kar szereplését, amikor , Bolyai János a hegedűs , helyére lépve, a brácsán . hibátlanul eljátszotta a , prímet, amiért a közön- , ség lelkes ünneplésben i részesítette. I Csendes nyugalomban él Edelényben Bolyai j bácsi. Idős már, törő­dött, de sokat és szive- I sen mesél a gyermekek- 1 nek híres nagyapjáról, I Bolyai Jánosról. Ha 1 azonban a három fiáról: l Jánosról, Farkasról és i Csabáról esik szó. fény \ gyűl a fáradt szemek- I ben. mert a matemati- \ kában mindhárman na- | gyón tehetségesek, és , még hozzá a művészet, \ elsősorban a szobrászat , és festészet terén is . , nagyszerű alkotásaik , vannak már. Az édes- J apa melengető büszke- ' ségével mondogatja ilyenkor: ..Méltók lesz- ' nek a világszerte ismert ■ és becsült Bolyai név- ' re ..." { m. w < vül a többiek is nagyobb gondot for­dítanának a félkész- és hidegkony­hai készítmények árusítására. Bizto­sak vagyunk abban — mondotta —, hogy olyan nagy ipari centrumok­ban. mint ózd, Kazincbarcika és Tiszapalkonya, nagy sikerük lenne a különféle hidegkonyhai készítmé­nyeknek és a cukrászipari termékek­A továbbiakban a zöldség- és gyü­mölcsellátás megjavításával foglal­A beszámoló a továbbiakban az áruellátás s a választék növelésének helyi problémáival foglalkozott, majd hangsúlyozta az előadó: meg kell teremteni a lehetőségét az áru­alapokkal való helyes gazdálkodás­nak, elsősorban az élelmiszerellátás területén. Erről egy példát: az el­múlt évben helytelen volt az a gya­korlat, hogy amíg az országban, — de megyénkben is — a lakosság hús­igényeit nem tudtuk megfelelő szín­vonalon kielégíteni, addig nem egy­szer előfordult, hogy 2,5 vagon húst kellett visszaigazolnunk. A tervsze­rűden gazdálkodás akadályozta a> kereskedelmi szervek munkáját és; károsan hatott a lakosság áruellótá-H sóra. Ilyen hibával találkozhattunk*; a volt Nyugat-Borsod megyei Nép-j bolt Vállalatnál, a Borsodi Üzemi / Vendéglátó Vállalatnál és az Üdülő-j ellátó VállalatnáL ( Ebből szűrjük le azt a tanulságot,^ hogy alaposabban kisérjék fi gye-j lemmel az alapvető élelmiszerek for- t galmát. Rózsa elvtárs hangsúlyozta:* nem engedhetjük meg, hogy lazaság- ( ból és tervszerűtlen gazdálkodás' miatt egyes területeken feleslegest készletek halmozódjanak fel — más / területek rovására. Az élelmiszerei-* osztás tekintetében továbbra is az ( az alapelvünk, hogy elsősorban a* nagy városok, iparvidékek, bányász-* települések ellátását javítsuk meg. / !\ agy óbb gondot kell ( fordítani a hidegkonyhai* készítmények árusítására!( Az élelmiszerek bő választékénak’( biztosításáról szólva Rózsa elvtárs* felhívta a figyelmet a Miskolci Élei- ( miszerkiskereskedelmi Vállalat he-* lyes kezdeményezésére. A vállalat a ( közelmúltban megkezdte a félkész-1 ételek forgalombahozását. Példáját ( rövidesen követi a Diósgyőri Élelmi-1 szerkiskereskedelmi Vállalat is. He-, lyee volna, ha e két vállalaton ki-. kozott. Hangsúlyozta: kel» időben' gondoskodni kell arról, hogy a la-, kosság szükségletének döntő többsé-| gét termelési szerződéskötésekkel: biztosítsák. A továbbiakban a ven­déglátóipari és az üzemi étkeztetés problémáját tette szóvá. Nagyon ke­vés a kisvendéglők száma, s azok üzemeltetése alacsony színvonalú. Még mindig baj van az ételek vá­lasztékával. minőségével, az étter­mek és cukrászdák felszerelésével és berendezésével — nem beszélve az udvariasságról! Egyszerűsíteni és gyorsítani keil az eladási folyamatot Rózsa elvtárs beszédében foglal­kozott a vendéglátóipari szakma sa­játos problémáival, munkájának ér­tékelésével, majd néhány pontban megszabta a feladatokat. Tovább kell folytatni az új kiszolgálási for­májú üzletek szervezését, mert ezek a legalkalmasabbak a kulturáltabb eladásra. A termelékenység emelé­sének legfontosabb része a bolti munka jó megszervezése. Ennek ér­dekében az áruszállítások grafikon- szerinti biztosítását kell létrehozni. A termelékenység emelése érdeké­ben egyszerűsíteni és gyorsítani kell az eladási folyamatot a hagyomá­nyos kiszolgálásrendszerű boltok bar is. Gondot kell fordítani ja üzlet­hálózat szakosításéra, s ezzel párhu­zamosan a dolgozók szakmai to­vábbképzésére. Az előadó a továbbiakban szakmai áganként hosszasan elemezte a háló­zatfejlesztés problémáit, a lakosság áruellátásával összefüggő ipar- és a nagykereskedelem kapcsolatát, majd a helyes munkaerőgazdáUcodásról, a káderek kiválasztásáról és foglalkoz­tatásáról beszélt. Rózsa elvtársnak tartalmas és igen sokrétű beszámolóját vita követte. A vitában sokan szólaltak fél, s fej­tették ki álláspontjukat az 1960. évi tervekkel kapcsolatban. Valamennyi felszólalás hasznos javaslatokat tar­talmazott, amelyek minden bizony­nyal elősegítik majd egyre fejlődő kereskedelmünk munkájának továb­bi javítását Pontos méret szerint... A selejt nélküli munka egyik fon- fos előfeltétele: o méret pontossága Képünkön: Tomcr elvtárs. a Lenit Kohászati Művei lakatosa épper munkadarabról. Foto: Szőke

Next

/
Thumbnails
Contents