Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-23 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek fmmmmmmm A MAGVAS SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jó példamutatás XVI. évfolyam 45 Ara 50 fillér ■ \ I960, február 23, ktád I tésafék ... «. oldj Száztíz millió forintos nyereségrészesedés az állami gazdasági nagyüzemekben Hétfőn megkezdődött a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének kétnapos ülése. Halász József, a MEDOSZ főtitkára elmondotta, hogy a szakszervezethez tartozó üzemek a kongresszusi verseny tiszteletére Ötszáz millió forint fHékü vállalást tettek. Ezt kétszeresen teljesítették, s így a verseny az oflomt mezőgazdasági nagyüzemekben egymillión! forintot hozott. Az állami gazdaságok például tizenegy millió literrel több tejet, 2832 vagonnal több gabonát, 5436 vagonnal több kukoricát adtak a tervezettnél. Az erdőgazdaságok múlt évi . többlettermése 55 000 köbméter ipari fa és 32 000 köbméter fagyártmány. A mezőgazdasági üzemekben kiosztásra kerülő nyereségrészesedés meghaladja a 110 millió forintot. Kilábolnak a hullámvölgyből 5. oldal .1 Foto: Szabadó« 1949-től 96 ezerrel növekedett Miskolc és Borsod megye népessége A Stalixzlikai Hivatal Bonod megyei igazgatójának nyilatkozata hogy Miskolc lakosainak száma eléri a 180 ezret, sőt talán még túl is haladja. Ezek a becslések a város nappali lélekszáma alapján történhettek. Ismeretes ugyanis, hogy a környékről, de még a távolabbi községekből is sokan járnak be naponta Miskolcra. Egy korábbi megfigyelés szerint például csupán vonaton egv nap alatt több mint 20 ezer ember érkezett a városba. Természetesen a 144 ezer lakosával is megmaradt Miskolc az ország második városának. megelőzve Debrecent. Pécset és Szegedet. — A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási munkák második szakaszában mintegy 35 kötetben teszi majd közzé a fontosabb eredményeket. Az első kötet már májusban megjelenik, amelyből részletesebben tájékozódhat a lakosság a népességi adatokról — fejezte be nyilatkozatát. Kovács Mihály elvtárs. DRAGOS GYULA Megnyílt a Magyar Népköztársaság elleni imperialista kémtevékenységet bemutató kiállítás Hétfőn délelőtt 10 órakor nyílt meg Miskolcon a megyei tanács dísztermében az az érdekes és igen tanulságos kiállítás, amelyik bemutatja a Magyar Népköztársaság elleni imperialista kémtevékenységet. A kiállítás & kémkedések során használt eredeti kémíelszerelési tárgyak és dokumentumok, fényképek bemutatásával leleplezi, szemléltetően bizonyítja, hogy népünk ádáz ellenségei változatlanul a munkás- osztály hatalmának megdöntésére törekszenek. A nagyszámú érdeklődő jelenlétében Lendvai József elvtárs, a Belügyminisztérium Borsod megyei Rendőrfőkapitányságának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Elmondotta, hogy ez a kiállítás az első ilyen jellegű megnyilvánulás Miskolcon, amit azért rendeztek meg, hogy a város és a megye dolgozói megismerjék az imperialista hírszerző szervek és megbízóik szocialista hazánk ellen folytatott diverzáns és kémtevékenységét. Szükséges volt ennek a kiállításnak megrendezése azért is, mert a sajtó és rádió időnkénti rövid, hivatalos közleményeiből a dolgozók az imperialista kémeknek csak az ártalmatlanná tételéről szereznek tudomást, nem tájékozódhatnak azonban megfelelően arról, hogy kinek a megbízásából, ki vagy kik, milyen módon ártottak, vagy akartak ártani hazánknak,! vagy népünknek és hogy kikből rek- ru tálódtak az imperialista hírszerző1 szervek mindenre elszánt ügynökei,! mik a feladataik és milyen módszerekkel dolgoznak. ( Lendvai elvtárs a továbbiakban í smertette. hogyan építik ki az lm-/ perialista körök hírszerző hálózatú-£ <at. Utalt az 1953-as berlini, majd 5 1956-os poznani eseményekre, ame-t yeknek előkészítői ugyancsak a (j nyugati kémügynökségek voltak A Részletesen ismertette az 1956-os el-a enforra dalom során megmutatko-á zott nyugati kémtevékenységet, s ab-w oan a Szabad Európa-rádió szerepét. 6 A kémtevékenység elhárítása nagyi Feladatot ró a határőrizeti, állam-o oiztonsági és rendőri szervekre, u amely szerveknek elsődleges felada-V luk a diverzánsok, kémek leleple-V zése, és e személyek lakat alá jutta-V íása. Munkájukban nagy segítséget/ sápnak a széles dolgozó tömegektől, ó Ez a kiállítás bemutatja a kémek í evéfceureését. módszereit, emdlíd' a gyanútlan emberek bizalmába férkőznek. s ilymódon igyekeznek megszerezni az Őket és megbízóikat érdeklő adatokat. Lendvai elvtárs kiemelte, hogy a kémek- leleplezése lényegében nem más. mint a Magyar Népköztársaság védelme, nem háborús, hanem békés körülmények között, más módon. más eszközökkel. A haza védelme pedig minden állampolgárnak szent kötelessége! Ez a kiállítás segítséget nyújt a kémtevékenységgel gyanúsítható személyek felismeréséhez. a dolgozók éberségének fokozásához. Felkelti a dolgozók érdeklődését és figyelmét a kémek tevékenységére. hogy a jövőben még hathatósabb segítséget tudjanak nyújtani határőrizeti, állambiztonsági és rendőri szerveinknek a diverzánsok és kémek leleplezésében, népi demokratikus rendünk védelmében. A kiállítást megnyitó ünnepi beszéd után a résztvevők megszemlélték a gazdag kiállítási anyagot, majd végignézték a kiállítással azonos című dokumentum-filmet, amely ugyan-, csak az imperialista kémek tévé* kenységét mutatta be. A gazdag ea igen tanulságos kiállítás minden nap 10 órától 19 óráig, belépődíj nélkül tekinthető meg. A tegnapi naptól március 7-ig nyitva tartó kiállítás anyagának részletes ismertetésére még visza térünk. a Központi Statisztikai Hivatal i napokban nyilvánosságra hozta a I960, január 2—10-e között tartót országos népszámlálás eredményeirő szóló első hivatalos jelentést. A je lentés szerint — vasárnapi lapunkbai kivonatosan ismertettük — az or szág lakossága 9 millió 977 ezer 87i fő. Ebből megyénkben összesen :>0i ‘ezren. Miskolcon pedig 144 ezret laknak. Tegnap felkerestük a Sta tisztikai Hivatal Borsod megyei igaz gatóságának vezetőjét. Kovács Mi hály elvtársat, hogy nyilatkozzál megyénk és Miskolc város népessé Béröl. Kovács elvtárs többek közöt a következőket mondotta: — A népszámlálás előzetes adata igazolták az eddig megyeszint« történt népességi becsléseinket. Me gyénk lakosságának száma 727 ezei — ebben bentfoglaltatik Miskolc város népessége is. — Ez alatt 364 köz segünk. három járási Jogú váró sunk népességét kell érteni. Az adatok még nem ellenőrzött összesítései alapján kerültek megállapításra. d< a népesség változásáról már így j* képet adnak. — Érdemes megemlíteni, hogy : megye Iparosítása következtében r legutóbb. 1949 januárjában tartót: népszámlálás óta a megye népessége 96 ezerrel, azaz 15.2 százalékkal nőtt Az első általános népszámlálásh<>7 viszonyítva (1869) 345 ezerrel gyarapodtunk. Akkor egy négyzetkilométerre 53 lakos jutott, ma már ugyanazon a területen 100.3 lakos él. Népsűrűségünk tehát megközelíti az or szágos átlagot, amely szerint egv négyzetkilométerre 107 lakos jut. A népszámlálás számot adott a különféle települések fejlődéséről is. Megyénkben a legnagyobb fejlődési Kazincbarcika város érte el. ahol a lakosság száma az 1949. évi nép- számláláshoz képest megháromszorozódott. A legjelentősebb fejlődési azonban megyénk székhelye. Miskolc város érte el. Az előzetes adatok szerint 1960. január 1-én 144 000 ?mber tartózkodott Miskolcon, tehát 32,1 százalékkal több. mint 1949 januárjában. Ez a lélekszám természetesen nem tartalmazza a kettős ünnepekre más városokba, községekbe elutazott lakosok számát. Miskolc ^ros állandó népességét csak a részletesebb feldolgozások alapján ehet majd pontosan meghatározni. — A népszámlálást megelőzően ígyes szervek és személyek részéről jyakran hangzott el olyan vélemény. 80 millió utak korszerűsítésére 80 millió forintot irányoztak elő Sorsodban az idén utak korszerűül- ésére. Ebből az összegből 94 küomé- er utat látnak el pormentes, bitame- tes burkolattal. A kassai főútvonali a Hemádszurdóktól Csobádig ártó 22 kilométeres szakaszon, a "utnok—Szín közötti útvonalon. Jói- áfától Ragályig, mintegy 24 kilometres szakaszon korszerűsítik a köz- tokot. A korszerűsítés során megszűnteik a jósva]öi veszélyes, úgynevezett Zöhorog-kanyart. A munkák sorún imtegy 15 ezer köbméter földet izgatnak meg. A szuhavölgyi bányákhoz Szuha- állótól Ragályig egy rövidebb. 18 ilométeres útvonalon is butimén urkolattal látják el az utat. Ugyan- sok korszerűsítik a Vadna—Felnémet, _ Dédestapolcsány—Csermely és 'elsözsolca—Miskolc útszakaszokat. Az idén útfenntartásra és a ta- aly megkezdett utak korszerűsítésé- ek befejezésére további 50 müliá "irtat költenek. Javítják a szölöállományt 1 Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalja világhírű bortermő .zöldterületén a legelterjedtebb szó-1 őfajta a hárslevelű és a furmint -izek adják a jól aszúsodó tüzes bo-i ■ok legnagyobb részét. Különösen at 'urmint van elterjedve. A Torcali. illami Szőlőgazdaságban oéldául ai elepUett területnek minteav 10 szá-. ■aléka furmint. A legtöbb szőlőt ie-'t erlieg is ezzel telepítik. Ennek a szőlőfajtának ruuru elter-l edtsége tette szükségessé, hogy ezt) i fajtát szelektálják, mivel a termésI ívtizedei alatt különböző fajtákévá-, ■edésen ment keresztül. Célul tűz-1 ék ki, hogy nagyhozamú, teltfürtű, t) fajtát, az úgynevezett hólyagos, 'urmintot szaporítják a madárkás. 'urminttal szemben. A Tökajhegyaijai Állami Gazda-f \ág Tárcái környékén lévő szőlőiben\ nar megkezdték a törzsállomány te-t építéséi. Az elmúlt évben már 15[ 'oldat telepítettek ebből a fajtából.< 4z Idén ezt a területet 40 holdrai ikarfák növelni. • > saját közös gazdaságuk rendelkezésére a szükséges vetömagvakat — az új termésből visszakapják. A tavaszi munkakezdés sikere nagyban füg& a gépállomások időben való felkészülésétől Is, hiszen a termelőszövetkezetek talajmunkáinak jelentős részét ők végzik el. Az erö- és munkagépek kijavítása gyors ütemben halad, A február 15-i állapotok szerint a javításra szoruló 217 erőgép közül 168 darabon végezték el a szükséges főjavítást, a 802 ekéből 560 már munkakész állapotban van. Megvan a lehetőség arra, hogy gépállomásaink határidőre, február 28-ra befejezzék a gépjavítást. A gépállomások körülbelül azonos feltételek közepette végzik a gépek javítását, a munka jó megszervezésével, az alkatrészek időben való biztosításával azonban több gépállomás „kiugrott" a gépjavítási tervek teljesítésében. A Hejőpapi Gépállomás már végzett az erőgépek javításával, a mezőkövesdi, sárospataki is jól áll, a sajószentpéteri viszont lemaradt. A termelőszövetkezetek és gépállomások közötti gazdasági kapcsolat a talaj- és egyéb gépi munkákra kötött szerződésekben fejeződik ki. A gépi- munka-szerződés időben való megkötése egyben a gazdálkodási tervek elkészültét is feltételezi. A régi termelőszövetkezetekkel február 15-ig megtörtént a szerződések megkötése, az újonnan alakult tsz-ekkel a szerződéskötés határideje április elseje. Már nem egy új termelőszövetkezet tagsága nyugtalankodik, folyvást kérdezgeti: mikor fogunk már munkához? Az effajta kérdések, türelmetlenkedő megjegyzések mögött az új élet útjára lépett parasztemberek megváltozott gondolkodásmódja rej- laHk;’-* tetelősséget éreznek a közösség sorsa iránt. Ez az érzés, felelősségtudat kell, hogy áthassa a területrendezésben, a tervek elkészítésében segédkező szakembereket is. Még nagyobb igyekezettel végezzék munkájukat. hogy időben elkészüljenek a munka megindításához szükséges termelési tervekkel. Ez annál is ixt- kább fontos, mert ezekre a tervekre épül a gépállomásokkal való szerződéskötés is. s amelyik tsz nem köti meg Időben, tehát április elsejéig a szerződéseket elesik a gépi munka Megyénk szántóföldjének még jelentős részén folyik ebben az évben is egyéni gazdálkodás. Az egyénileg dolgozó parasztok munkájára, odaadó szorgalmára továbbra is számít az ország népe. Elsősorban nekik haszon, ha többet, jobbat termelnek, de az ország mezőgazdasági cikkekkel való ellátásában Is komoly szerepük van. Pártunk, kormányunk megbecsülését továbbra is élvezve, szorgoskodjanak termelőmunkájukban, teljesítsék kötelességüket, miként a közös gazdálkodás útjára lépett tegnapi egyénileg dolgozó parasztemberek teljesítik. A tavasz küszöbén tennivalók tömkelegével kell megbirkóznunk, gondok nehezednek az új közös gazdaságok vezetőire, tagjaira, de ezek a feladatok megoldhatók, ha összefognak a falusi szervek, ha egy szívvel-lélékkel lát munkához mindenki, akinek kenyere vagy vállalt, becsületbeli ügye a mezőgazdaság dolgaival való törődés. Az időben való munkakezdés — fél siker, s úgy lesz teljes, az ország egész népének gyümölcsöző sikerré, ha a kezdeti lelkesedés tavasztól őszig megmarad, nem hagy alább a szorgalom. Már ajtónkon kopogtat a tavasz — iparkodjunk, nehogy készületlenül találjon bennünket! Hiába erőlködik a tél — lejárt a? ideje. Bizakodó túlzással azt szokták mondani a tavaszváró parasztemberek. hogy „mihelyt február — mindjárt nyár". A nyár persze még messze van, de a tavasz már nem várat sokáig magára. Ezernyi Jelzése van már a készülő kikeletnek: megcsordult az eresz; a földek levetették hótakarójukat; a barnálló szántások, a zölden pelyhedzö őszi vetések fölött szikkasztó szelek fújdogálnak, a Nap |s nekigyürközve melengeti a földet, hogy eke alá száradjon a talaj. A természet tavaszi ébredését érzékeny műszerként figyeli a falvak népe. Naponként járják a határt, nézik. vizsgálják a földet, mikor lehet „rámenni", megkezdeni a tavaszi munkál. Az időben való munkakezdés — fél siker, de a sikeres munkakezdésnek is feltételei vannak. A tapasztalt, jó gazda nem akkor fog lovai abrakolásához, amikor már dolgozni kell. hanem jóval előtte. A trágya kihordáséról is még fagyon gondoskodik, hogy mire megkezdődik a szántás, vetés, ne fecsérelje a drága időt olyasmire, amit előbb is elvégezhetett volna. Az ez évi tavasz sok újat talál Borsod megyében is. A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésével a földterület jelentős része került bele a nagyüzemi gazdálkodás áramába. Megyénk földterületének 52 százaléka tartozik immár a szocialista szektorhoz, s ez a tény felelősségteljes feladat elé állítja a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozóit. A megye élelmiszerrel való ellátásában nagyobb szerepet játszanak a közös gazdaságok. most már rajtuk Is múlik, lesz-e elegendő árugabona, hús és egyéb ’ 'éTéfmiszerféleség- a piacokon. -Mint- I r unk határozatai leszögezik: a me- ? ■?zdaság szocialista átszervezésé- rqyidöben a terméshozamoknak :ö'>ekedniÖk kell, az újonnan ala- I it termelőszövetkezeteknek már gazdálkodásuk első esztendejében arra kell törekedniük, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, lehetőségeit a gyakorlatban, a magasabb termésátlagok elérésében bizonyítsák be. Az elmúlt esztendő eredményei arra engednek következtetni, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött rémémunkakezdés feladatait, elsők között 02 őszi vetésekre esik pillantásunk. Hogyan teleltek az őszi vetések? A nagy hidegek hótakaró nélkül találták az életet. A nappali felmelegedést gyors éjszakai lehűlés követte, s nem is a hideg, inkább a felmelegedés és lehűlés gyors váltakozása okozta talajmozgás viselte meg az őszi vetéseket. A legfontosabb feladat tehát az éledező, a melegedés és a napfény hatására élénk anyagcserébe kezdő őszi gabonavetések „megerősítése" a pétisóval való műtrágyázás. Nem egy termelőszövetkezetben, mint például a nagyrozvágyiban, már megkezdték, sőt'el te végezték a fejtrágyázást. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladata a gazdálkodási tervek elkészítése, a munkaszervezetek kiépítése mellett a vetőmagvak időben való biztosítása. A vetőmag előteremtése, összegyűjtése elsősorban a termelőszövetkezet kötelessége, nem várilatnak az új tsz-ek arra, hogy állami készletekből fedezzék vetőmagszükségletüket. Az új termelőszövetkezeti tagok által bevitt vetőmagért teljes egészében köteles megfizetni állami felvásárlói áron a tsz. de a leghelyesebb mégis az, ha a tagok kölcsönként bocsátják A tavass küszöbén
