Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
Szerda. I960, február 3. eSZAKMAGYARORSZAO s Népi ^ műemlékeink védelmében Mezőkövesd viselet«, népi hímzései által lett ismert hazánkban és küllöj- dön egyaránt. Kevésbé ismert azonban jellegzetes lakó- és gazdasági épületeiről, amelyekben a matyóság építő-szerkesztő tevékenysége nyilvánul meg s amelyeken az anyag.' szerkezet. a forma cs díszítés művészi összhangban jelentkezik. A lakóház legrégibb formája a szelemenes. ágasfas ..üstökös" ház volt. Sajnos, egyetlen megmaradt emléke 1946-ban leége't. Találunk azonban még ágasfás „félüstökös" házat (Honvéd utca 12.). Egyetlen emléke az ősi építkezési formának napjainkban. Az üstökös ház építésénél az elkészült vályogfalra hosszában a két keresztfáira ráhelyezték a mestergeren- dát. Ezzel párhuzamosan az oldalfalra kerültek a vizvezetö gerendák. A vízvezető és mestergerendára keresztben helyezték rá az átalgerendá- kat, amelyeknek közeit bedeszkáziák és letapaszfOttók. Ez lett a padlás aljazata. A kereszt falak elé *elől és hátul 1—1 ácsolt tölgyfagerendát ástak le. ez volt az ágasfa. amelynél, felső, villaszerű ágai közé fektettek végig egy másik gerendát, a szelement. A szarufák kampósan a szelemenbe kapaszkodtak, alul pedig az átalgercndákhoz fúzfagúzzsal erősítették. Az üstök megácsolá'akor a a szelemenbe két méter hosszú, vékonyabb gerendát csapoltak, amelyet a szemöldökfa támasztott alá. ezt az ágasfa felső harmadában vájt lyukba csapolták. A szemöldök fához jobbra- balra. bizonyos szög alatt két vastag lécet erősítettek. Ez a szerkezet tartotta az előrebuggyanó, fölgömbszerű, r óddal fedett üstököt. Az üstök rendeltetéséről sokat vitatkoztak a szaktudósok. (Herman Ottó. — aki az 188C-as években egy hetet töltött Mezőkövesden. az építkezés tanulmányozásával — és Huszka József.) A vélemények megoszlanak. A szellemesen megépített üstöknek valószínűleg az volt a célja, hogy a fal tövéhez rakott padkát — amelyre ..kita- nyáztak" — s a ház fehér falát az esőtől felvert sártól megóvja. A házakat általában náddal fedik. Az üstök által védett .,vértetek" vesszö- f ónéiból készült. A félüstökös házaknál a ház eleje végig fehérre meszelt, míg az üstök nélkül épített házaknál a vérteteket fenyődeszkákból ácsolt és plasztikusan kiemelkedő, ritmikus, lécekből készült dísszel látták el. középen két köralakú, vagy szivalakú lyukat hagyva. (Gyakori a vértelek felső részén a sugarasan szétágazó napsugaras disz.) A tető rendszerint nádból készült, amelyet a széltől védve — Tent — lécekkel erősítettek meg. vagy három-ncgy sor cserép- zsindellyel fedtek. A matyóház általában három részből álló kemencés. tüzhelyes, az alföldi háztípushoz tartozik. A régi típusú házaknak nem volt ámbftusa s közvetlenül az utcáig ér a homlokzata, míg az ófos. kertek helyén épült nagyobb portákon már íves oszlopokkal zárt tornácot találunk és a ház pár méterrel beljebb épül s előtte virágos gyepszőnyeg húzódik. (Dózsa György utca.) A matyó házak szerkezete, megépi- tési módja, a vértelek faragásai sok változatot mutatnak, a matyóság leleményes gyakorlati érzékét és díszítő kedvéi példázzák. Szépek, érdekesek ezek a matyó otthonok és egy glmúlt, vissza nem térő világnak és társadalmi rendnek tanúi. A falu parasztságának életszínvonala, igénye egyre emelkedik. A régi házakról lekerül a nád, a szobákban kigyúlt a villany, eltűnnek a búboskemencék, helyettük korszerű kályhák, a konyhában a szabad tűz helyett széntüzelésű tűzhelyek, a mázas cserépedények helyett zománcos és alumínium edények csillognak, a tulipáné« ládát felváltotta a fényes kajszi, a kombinált szekrény, szőnyegek terülnek szét a padlón, a nagy ablakokon ömlik a napfény és kiűzi a beivódott dohszagot. Cj. friss levegő keiül a matyószobákba, az új építkezéseknél nem hiányzik már az üvegezett veranda és mind több házban szólal meg a rádió. Ezeket a megváltozott, új életünkből eredt egészséges, vidám otthonokat egyre terebélyesedő szocializmusunk építheti csak fel a városon és falun. * Nem lehet azonban közömbös számunkra. hogy ezeket a Jellegzetes hagyományok tiszteletében készült népi emlékeket sorsára hagyjuk s elpusztulni engedjük. A Matyó Múzeum igyekszik megőrizni a népi himzőmüvészet és a színes népviselet még fe’lclhető emlékeit, de meg kell óvni. közkinccsé kell tenni a legjellegzetesebb népi műemlékeinket if. \nnál is inkább, mert a megindult ház-átalakítások során feltűnő s egyben elszomorító tünet kapott lábra a művészi ízléséről közismert Mezőkövesden. A ház elejéről a fehérre meszelt vakolatot lekaparják, a homlokzat alját vékonyra faragott, rusztikus kőlapokkal borítják, vagy téglával rakják ki s ezt a téglasávot rikító clnóberplrosra befestik, néhol ez a téglasor a homlokzat két oldalát is beszegi. A falazat megmaradt síkját három, plasztikusan kiemelkedő sávra osztják s a felső sávot okkersárga. a középsői pompeji vörös s az alsót újra sárga fröcskölt habarccsal borítEgyre több helyen azonban az okkersárga helyett a legvadabb kéket és rózsaszínt is megtaláljuk — az ablaktáblákat élénkzöldre festik — s így a ház homlokzata rikoltó papagály- színekben pompázik s fölötte szerényen húzódik meg a szépen faragott vértelek. Néhol a leszedett nád helyére került cseréptetőt kétoldalt ökörezarv módjára kiszélesítik, mely formának — akárcsak n kőlapoknak — semmi szerkezeti szerepe sincs. Hz országgyűlés januári ülésszakának margújára új szakemberekre. Az ipari termelésnek szinte forradalmi változások közepette végbemenő fejlődése a korszerű technikában otthonos, tudományosan felvértezett, kultúrált szakmunkásokat, mérnököket, technikusokat követel. Sokan mutattak rá arra — többek között a borsodi képviselőcsoport részéről Kukucska János elvtárs —, hogy a termelőszövetkezetek számának rohamos növekedése, a szocialista. mezőgazdasági üzemek megszilárdítása különösen fontos követelményeket támaszt a mezőgazdasági szakoktatással szemben. A nagyüzemi mezőgazdaság széleskörű kibontakozásával jelentkező új felaaatok megoldásához többezer me. zőgazdasági mérnökre, sokszáz 'mezőgazdasági gépészmérnökre van szükség. A mezőgazdasági szakjkta- tásnak komoly erőfeszítéseket kell tennie a megnőtt szükségletek kielégítésére. Nemcsak az Agrártudományi Egyetemről és a Mezőgazdasági Akadémiáról van szó. Fontos szerepet töltenek be a niezógazdasági technikumok, a mezőgazdasági tanfolyamok. az ismeretterjesztő előadások, az általános- és középiskolákban mindinkább tért hóditó politechnikai oktatás, a négy-öt község összefogásával szervezett kiállítások, mezőgazdasági bemutatók. Mezőgazdasági szakoktatásunkban szép sikereket könyvelhetünk el. az is bizonyos azonban, hogy az élet túlhaladt rajta. Ami ma esetleg elég. holnap már feltétlenül kevés. Az 1960. évi költségvetési, és tervfeladatok. az országgyűlési vita min- ,Z!£Íftret/airanv'totta a figyelmet a szakoktatás rendkívül fontos feladatkörére. Megnyílt a Színművészeti Szabadakadémia ház homlokzatán az ősi, faragott ró!, a díszlettervezés és a díszletkivitelezésről, a színházak müvészaki és gazdasági szervezéséről, a színpadi mozgás művészetéről, valamint a ze- - n«. mint a színpadi hatáskeltés eszközéről szóló művészeti kérdésekkel. „A modern irányzatok a színművészeiben" című első előadás' dr. Székely György, a Színház és Filmtudományi Intézet osztályvezetője tartotta meg, — epidiaszkópos vetítéssel illusztrálva a modern színművészeti Irányzatok fejlődéstörténetét. A Színművészeti Szabadakadémia előadásait Földes Mihály író, Tolnay Pál, Upor Tibor, Malonyai Dezső, Hidas Frigyes és Hegedűs Géza tartják. Az előadás végén a Színművészeti Szabadakadémia hallgatói, valamint a színház vezetősége jelenlétében Kárpáti Zoltán, a TIT megyei titkára átadta Téby Katalin színművésznek a TIT megyei elnöksége kitüntető díszoklevelét a tudományos ismeret- terjesztő előadások során felmutatott kiemelkedő színművészeti közreműködéseiért. Jákó Pál, a színház igazgatója meleg szavakkal mondott köszönetét az elismerésért és ígéretet tett arra, hogy a jövőben a Miskolci Nemzeti Színház művészei még aktívabb közreműködéssel és fokozottabb önzetlenséggel segítik a dolgozók tudatának átformálását, általános műveltségének emelését. Sajnos ez a rikító színű homlokzat divattá vált, mint a múltban a felkötött szoknya — s lassankint elbur- jánzik az egész faluban. Az Építésügyi Minisztérium város- és községfejlesztési főosztályának mérnökei, műemlékgondozó szakemberei a községi tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben, a község legősibb utcasorait (Kökényköz, Mo- Syoróköz, Honvéd utca stb.) rezervátummá nyilvánították, hogy a nomád (éli szállás eredetű településformát a legősibb települési helyen — egyes házak védetté nyilvánításával — az utókor számára megőrizzék. A gyakorlatban azonban ez a védettség csupán eszmei védelmet jelent: a kijelölt házak tudományos leírását. pontos műszaki felmérését és lefényképezését; mert ezek a népi műemlékek gyakorlatilag csak akkor védhetők meg, ha valamely közület megszerzi, megveszi, elcseréli s az egyes épületekből ilymódon szabadtéri múzeumot alakit, vagy a műemléknek nyilvánított házban korszerűsített lakást rendez be. Ügyelni kell ura, hogy egyes házak védetté nyilvánítása a falu szocialista fejlődését ne gátolja. A rezervátummá nyilvánítóit területen a háztulajdonosok máris megkezdték a „védett” házak korszerű átépítését az említett színes homlokzatokká!. Az Építésügyi Minisztérium tudós szakemberei: dr. Vargha László műszaki egyetemi docens, és dr. Tóth János főelőadó eddig is nagy szolgálatára voltak a tudománynak és nagy segítséget nyújtottak a Matyó Mű1959. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Bizottsága, Műszaki Tudományok Osztálya, Építészettörténeti és Épitészetelméleti Bizottsága ankétot tartott a Budapesten létesítendő Szabadtéri Néprajzi Múzeum kérdéseiről. A bizottságok résztvevői határozati javaslatot fogadtok el. amelyben szükségesnek tartják a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum mielőbbi megvalósulását, Illetve szervezésének, építkezésének mielőbbi elkezdését. Az előkészületekkel kapcsolatban megvan a lehetőség arra, hogy az Építésügyi Minisztérium szakemberei az ország népi építészed emlékanyagát három—négy év alatt helyszíni % izsgálatok alkalmával felmérik s így megfelelő áttekintést nyerve, a védelem különböző lehetőségei alkalmazhatók lesznek. A védelem egyik módja a népi műemlék eredeti helyén, muzeális céllal való fenntartása. * A mezőkövesdi ágasház üstökös házzá való visszaállítása ezt a módszert követeli meg. Az Építésügyi Minisztérium a ház megvételének, átalakításának költségeit magára vállalta. A községi tanácsra csupán az a feladat vár, hogy a szabadtéri múzeummá nyilvánított ház karbantartásáról gondoskodjék. Ez egyetlen akadály elhárításával Mezőkövesd egy pótolhatatlan népi műemlékkel lesz gazdagabb és helyesen értelmezett hagyománytisztelettel példának és okulásnak hasznosítják a község szocialista átalakulásának idején és a felnövekvő új nemzedékek előtt. ~ DALA JÓZSEF szép önálló koncertet is. Évről-évre képezte magát. szorgalmasan gyakorolt. Ugyanabban a teremben tanít, ahol tanára, Hajdú István tanította őt. Növendékei közül egyesek a zenekarban. mások a Szakiskola növendékeiként dicsérik munkáját. ö maga jelenleg három „zenei műszakot" teljesít, a zeneiskola mellett a színházi zenekar és a Liszt Ferenc filharmónikus zenekar tagja. Igen jó kezdeményezés. hogy a vasgyári zenekar elősegíti helyi művészeinket tovább fejlődésükben és lehetőséget nyújt arra, hogy zenekarral is kipróbálják előadókészségeiket. A zenei ismertetést Zádor Tibor tartotta, igen röviden és tömören. Tőle tudjuk, hogy a zenekar a legközelebbi tervében ária- *s latestet ad a szinhát művészeinek közreműködésév el. Erdélyi Láftziáfté kürt szólóját, de az egész fúvószenekarban is nagy fejlődés érezhető, lényegében tisztábban fújnak és szebben muzsikálnak, mint pár évvel ezelőtt. A műsorban Rossini. Haydn, Popper, Weber, Csajkovszkij és Ippolitiv-Ivanov müvek váltakoztak. A legkülönösebb szám Ippoliiiv-Ivanov „Kaukázusi jelenetek” el- mű szerzeménye volt. mely remek, festői tájakat, egzótikus grúz táncokat és különös hangulatokat idézett a hallgatóság elé. Néveli Józsefről, mint városunk szülöttjéről szeretnénk kissé részletesebb ismertetést adni. Apja nyomdász. A régi városi Hubay Jenő zeneiskolában, mint Hajdú István hires gordonkaművész tanítványa végezte el az akadémiai osztályokat. Háromszor kapott Hubay ösztöndíjat. Az 1930-as évektől játszik zenekarban. Sok szép szóló^részletct hallottunk már tőle, de sok Színes műsort adott a vasgyári zenekar csütörtökön este az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban. Az esten Néveli József gordonka tanár lépett fel mint vendégszereplő. Pár évvel ezelőtt ugyanennek a lapnak hasábjain kritizáltam a zenekar akkori gyenge műsorát, örömmel hallottam, hogy a most elhangzott koncertjükön különböző stílusú müvek közül helyesen választottak olyan müveket. melyek dallamosságuknál fogva megszerettetik a zenét azokkal is. akik eddig nem voltak zenerajongók. s mindamellett nívós számok, híres zeneszerzők kedvelt szerzeményei. Karmesterük. dr. Bánhegyi László a muzsikusokból a hangverseny sok részletében meglepő szépségeket hozott ki. A •'onősok igen szép. halk tónussal Is tudnak játszani. A fúvósok közül ki kell emelnünk ifj. Fejes Imre szép angolA diósgyőrvasgyári szimfonikus zenekar hangversenye A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, valamint a városi tanács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére a Miskolci Nemzeti Szinház művészei részére szabadakadémíai oktatást szerveztek. A Szabadakadémia megnyitóját január 28-án tartották a színházban. Szilágyi Albert főrendező megnyitó szavai után Csabai Kálmán, Munká- csy-díjas festőművész, a TIT művészeti szakosztályának elnöke köszöntötte a hallgatóságot, majd Ismertette a Színművészeti Szabadakadémia jellegéh tematikáját és oktatási rendA Szabadakadémián a szinház művészei kiváló budapesti szakemberek útján megismerkednek a színművészet modern irányzataival, a mai magyar drámairodalommal, az ember és a világmindenség témakörébe tartozó világnézeti kérdésekkel, a modern színpadtechnikáról és szcenikáFllmhirtk - egy mondatban A DEFA „Orvosok" címmel fűmet for- pat. amelynek főszereplői Karla Run- Hams’ L°h,nnPS Arpc> Gümher Simon és A párizsi filmművészeti főiskolán tuniszi filmalkotókat »« kiképeznek, akik terítenek mad Tunézia saját filmiparát felópl- Albert Schwelteer, az „Őserdő doktorának" meghívására dr. Claus Bastian do- kumentumfilmet forgat Lanbareneben a leprakórházról. A Honvéd u. 12. alatti „fclüstökös" ház.! zeum vezetőjének a pusztuló népi! műemlékek e*.zmei védelméhez.- ’ ( Az 1955-ben meghalt neves iró-á asszony. Kls*nnkó Bori otthonát az^ OKkSZ megvásárolta (Kökényköz 18.)j s az első szobában érintetlenül hagy-! va Bori néni bútorait, használati tár-i gyalt s a házat a Matyó Ktsz. vezető-í iénrk pond.nlra bízta. Ez a ház azon-J ban nem szabadtéri múzeum, hanem 4 az éleiét a népművészetért áldozó< Kisjankó Bori iránti kegyelet meq-^ nvUvánulésa otthonának megőrzésé-! vei. 1 A svéd szabadtéri múzeum „Skan-j zen" neve tudományos fogalommá 3 váll: de hasonló skanzenokat szervez-^ lek mar Finn-. Cseh-, I/*nfryelo*szág-J ban. Romániában, amelyekben fel-1 építették és őrzik tudományos gond-3 dal az. ország valamennyi számottevő^ falusi 1 épülettfpusát, ügyelve azok jellegzetességeire, nem is beszélve a Szovjetunió népeinek gazdag és változatos népi műemlékeiről, amelyre nagy gonddal ügyelnek a szovjet szakemberek. Németh Imre jegyezte meg a parlamenti ülés egyik szünetében a Ház folyosóján: — Sokan nem tudják odahaza sem. hogy a képviselők munkája nem szorítkozik csupán a referátumok meghallgatására, a vitákban való részvételre, a határozat- iiozataha. Olyan jelentős napirendi pont tárgyalását, mint az állami költségvetés, széleskörű bizottsági tevékenység előzi meg. Az egyes tár- -ák. a különféle minisztériumok költségelőirányzatát Igen alaposan megbeszélte a művelődésügyi, az egészségügyi, az építésügyi és a többi bizottság. Ez a keret tág lehetőséget nyújt a közvetlen, termékeny eszmecserékre; a miniszterek nyomban felvilágosítással szolgálhatnak a képviselőknek, mód nyílik bizonyos módosításokra, konkrét javasatok érvényesítésére. Az 1960. évi költ iégvetés bizottsági vitáiban összesen 105 képviselő vett részt. A bizottsági munka országgyűlésünk demokratizmusának, alkotó erejének egyik igen fontos záloga A pénzügyminiszter expozéjában ' crcpelt ez a számadat: 300 ezer felnőtt fanul különböző esti iskolákon. továbbképző tanfolyamokon. Szurdi István elvtárs, a vita egyik résztvevője többek között rámutatott arra, hogy iparunk előrehaladásának, műszaki fejlesztésének kulcskérdése a Krtkmai ismeretek gyarapítása. Már a közeljövőben várható, hogy még főbb munkás kapcsolódik be a rendszeres szakmai továbbképzésbe. Üzemeinknek nagy szükségük van az
