Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

í fSZAKMAOTAROKSZAG K«úd. IM», frbraár t. Az 1960. évi költségvetés KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Vjfamimmtáh neteldéjr avagy lehullott am álarc Éktelen be Ukueplueztsbe. «mely- ez az állami bankok 14 milliárd Mint hitelt nyújtottak. Az új költ­ésvetés bevételi fe kiadási oldala is ttyensúlyt mutat Az állami benihi- ások mintegy négyötöde most is a prmelő állóalapok fejlesztései szol- Alja. A rendelkezésre álló összeg#» et csaknem teljes egészében a folya­matban lévő beruházások befejezé- cre. Illetve folytatására fordítjuk, sak egészen minimális mértékben crülhet sor új objektumok megkez­A nehéziparban az idén fontos léte- íúnényeket helyeznek üzembe, elsó- orban a villamosenergialparban és a ohúszatban. Ezzel számottevően nő villamosenergla-termelés. több ráz ezer tonnával bővül a hengerelt írok termelése. Jelentősen fejlődik Lépgyártásunk és vegyiiparunk Is. iaámottevóen bővül az építóanyng- par, a könnyű- és az élelmiszeripar crmelésc. A mezőgazdasági beruha- ásokra közel 7 milliárd forintot Irá- »yóz elő a Mltaégvetéa. s ez elsósor- >an a mezőgazdaság növekvő gép- zQkságletánek fedezését biztosítja, fejlődik a közlekedés és a hírközlés, avul az úthálózat. Új üzlethazak éá toltegységek nyílnak meg. Az állami akésépités keretében több mint 14 zer lakást fejeznek be, » közel 18 :zcr lakás építését kezdik meg. A nagáneröból történő lakásé pit kézi­ekre 650 millió forint hosszúlejáratú kitolt biztosítottak; öröklakások vá- árlásához pedig 200 millió forint hl« el áll a lakosság rendelkezésére. A költségvetés az összkiadások 28.8 szá- alékát. 19,4 milliárd forintot nyújt igészségügyi. szociális és kulturális dedósokra. Ezen belül gondoskodtak i falu szocialista átszervezésével ke- ctkezó igények, valamint az egész- ég ügyi, szociális és kulturális intéz­mények munkájának megjavításáról A kulturális intézményeknél 0227 ij tanerővel biztosítja a költségvetés elsősorban a tanuló ifjúság oktatását, i megnövekedett feladatok megoldá- iát. A honvédelmi feladatok elő- rányzata 3.1 milliárd forint, az össz­eadásoknak mindössze 4,6 százaléka, me az egyik bizonysága a szoda- lsta államrend törekvésének, hogy lem a hadifelszerelések gyarapítása, lanem a békés termelő munka fel­ételeinek biztosítása a fő cél! — ellentétben a kapitalista államokkal, ihol a költségvetésnek mintegy 50 százalékát teszik ki ma Is a hadlki- i dósokra előirányzott összegek. K ormányunknak az a törek­vése, hogy a tanácsok önálló­ságát is ésszerűen növelje és hatás­körüket bővítse. Ezt a célt szolgaija, logy a tanácsok idei bevételi és ki­adási előirányzata 1,9 milliárd fo­rinttal több, mint a múlt évi volt. A költségvetés több, mint 10 ezer művelődési és 1400 egészségügyi In­tézmény fejlesztését biztosítja. ÜJ »'"köítségvetéef* szabályozási rend­szerbe bevont adóbevételekből a ta­nácsok általában 100 százalékban ré­szesednek. Természetesen a népgaz­dasági költségvetés irányszámokban határozza meg az egyes tervfeladato­kat és a községi tanácsok feladata, hogy ésszerű tervezéssel, a rendelke­zésre álló pénzösszegek célszerű fel- használásával tervezzék meg a falu továbbfejlesztésével kapcsolatos ten­nivalókat Utalt az országgyűlés arra, hogy fel kell használni a helyi erő­forrásokat és amellett, hogy álla­munk továbbra Is Jelentős anyagi támogatással biztosítja a kozségfej- lesztés további előrehaladását, a helyi vég rehajtó bizottságok az eddi­ginél is következetesebben érvénye­sítsék a takarékosság szempontjait K KIRAGADOTT PÉLDÁK bízó» nyitják, milyen alapos, körül­tekintő munkával készült cl nép­gazdaságunk 1960. évi költségvetése. Az országgyűlés egyhangú helyeslés­sel elfogadta a költségvetést. Az Irányszámok, a részfeladatok min­denhol Ismertek. Tanácsaink, üze­meink s a népgazdaság minden ágá­ban dolgozók magukévá tették, s kell, hoor a jövőben valamennyien le,- |obb tudásunkkal é* szorgalmunkká Igyekezzünk a tervek legapróbb rész­letekig való megvalósításán dolgozni. (O. M.» Ózdi hengerészek gyors segítsége a baráti Romániának Január közepén sürgős kérést köz­vetítetlek az ózdi kohászat dolgozói­hoz: a baráti Romén Népköztársaság Iparának mielőbb 1900 tonna 1400 milliméteres U-acélrs lenne szüksé­gé. Az'ózdl kohászat durvahenger­művének dolgozol nem tétováztak. A kívánt hengereltárut soron kívül é» terven felül egy hét alatt kihenge- relték, s a napokban feldíszített irányvonattal, ünnepélyesen indítót- Iák útnak a Román Népköztáres­A NAPOKBAN LEZAJLOTT | jLirssas .saug di-l költségvetését. Érdemes részié-' esőbben Is fogltlkor.nl a közel 60 nllliárdoa évi költségvetéssel, amely temcsak eddigi i-i-edményeinket mu­stja. hanem mintegy tükörképét adja új terveinknek is. Azonkívül ez i költségvetés hároméves tervünk ] lefejezéséhez járul hozzá és biztosi- ékéül szolgál második ötéves tér­iünk megkezdéséhez is. Amint Nyer» Rezső pénzügy mi ni sz­er elvtárs Is expozéjában hangsú- yozta: népgazdui águnk az elmúlt Ívben minden téren tovább fejlődött. \ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízót tv ig a márciusi határ»- ( Etában azt javasolta, hogy 1959 ve­iére érjük el a hároméves terv né— lány legfontosabb mutatójában az 900-ra tervezett színvonalat. Mind- innylunk előtt Ismeretes, hogy dol- lozó népünk milyen lelkesedéről ette magáévá • javaslatot, s ennek negvalósftáíáhóz. hozzájárult a szé- eakörű kongresszusi munka verseny. Kz állami loar például 12 százalék - cal többet termelt, mint az előző •vben. A mezőgazdaságban erősödött i szocialista szektor. Nyilvánvaló ehát, hogy új költségvetésünk most íagyobb feladatokat tartalmaz, mint •milyet annak Idején a három éve» íépgazdasógl terv Irányelveiben az rrszággyülés 1960-re előirányzott. Mi a biztosíték, hogy a közel 08 nllllárdos költségvetést minden pont­jában teljesítjük? Erre csak egyér- ,elmü lehet n válasz. Országunk egészséges fejlődése és az a szoros kapcsolat, amely a párt és a tömegek Között van — a biztosíték! A dolgo­zóknak hazánkban még soha nem /olt olyan magas az életszínvonaluk, nlnt napjainkban a szocializmus építésének idején. A párt helyes po- i tikija, jobb munka, a termelés gazdaságosságinak javításában elért eredmények alapozták ezt meg. Pár­unk VII kongresszusának lelkes eló- cészületel nagy lendületet adtak fa­un és városon egyaránt a termelő munkának, a szocialista munkaver- icnynek. Kedvezőbb a nemzetközi íelyzel és nagyobb feladataink meg­adásában mindig számíthatunk — a (ölcsonös&ég alapján — a szocialista :ábor országainak önzetlen, baráti se­gítségére. Éppen ezért lehetséges, de izükséges is az idei magasabb szin­tek kijelölése, hiszen azt akarjuk, togy a dolgosók élete a lehető leg- lyorsabban javuljon tovább és a leg­jobb előfeltételeket teremtsük meg a második ötéves terv megkezdéséhez. Mindenki előtt világos tehát, hogy a Költségvetésben foglalt pontok telje- lítése hazafias kötelesség, kinek-ki- nek a maga területén. AZ ORSZÁG PÉNZÜGYI helyzc­** tét vizsgálva megtudjuk, hogy i tavalyi állami költségvetés egyen­súllyal zárult A lakosság pénzjöve- ielmének egyre tekintély esebb részét helyezi el takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly kö­tél 1,6 milliárd forinttal nőtt A szá­mítások szerint a parasztság betét- állománya 77, a bérből és fizetésből élők betétállománya pedig mintegy Bt százalékkal növekedett. A lakos­ság a múlt évben 2,4 milliárd forintot vitainak laefsservozése úgy, hogy minél több dolgozó segítse javaslatai­val a tervet Az ez évi tennivalókról szólva elmondotta, hogy most az üze­milyen vállalásokat tehetnek, hogyan hajthatják végre eredményesebben a tennivalókat. 1960-ban a kohászatban y a gépgyártásban 13 százalékkal kell növelni a termelést. Különösen törekedni kell a selejfmentes. mlnó- légi termelésre. A termel és növelése negkövetell az üzemek fejlesztését. Képesítését, automatizálását Techni­kai fejlődésben most értünk el oda. hogy felsorakozzunk a világszínvo­nalhoz Török elvtárs befejezésül :• két szakszervezet egyesüléséről szól­va elmondotta, hogv az egyesülést maga az élet. a közös tennivalók kí­vánják meg. s uz egyesülés eredmé­nyesebbé tesz! n stákszé'-vezot mun­káját A termeién! mindig közuonti kérdésként kezeljük A vi'ában — a későbbiek során — felszólalt Papp Károly elvtárs. ai MSZMP megyei pártbizottságának titkára. — Megyénk Ipari termelése — mint mondotta — fontos szerepet ölt be az ország életében. A terme­lés felfelé ívelő. 1958-ban három- izor annyi nyersanyagot termeltünk, mint 1938-ban. és négyszer annyi gé­pet gyártottunk, mint 1949-ben Az eredményeket a szakszervezet támo­gatása. mozgósító munkája nélkül nem érhettük volna' el. A borsodi dolgozók vállán nagy fe­lelősség nyugszik, hiszen, ha a kohá­szatot vesszük figyelembe. Borsod as ország össztermelésének 71 százalé­kát adja. Ha a kohásza» nem ad. elér. alapanyagot, azt megérzi a gépgyártás, az építkezés. « mezőgazda*«, a u*> • meléssel éppen ezért mindig közpon­ti kérdésként kell foglalkoznunk. A termelés növekedése elengedhe­tetlenül niiktégesié teszi a dolgosuk szakmai és politikai képzését. Külö­nösen fontos a dolgozók politikai ne­velése. annál is Inkább, mivel fejlő­dő Iparunk nagyon sok olyan mun­kást foglalkoztat, aki tegnap még mezőgazdasági dolgozó volt. A mű- izakl utánpótlás biztosítása érdeké- ben agitáció» munkát kell végezni, hogy minél több dolgozo küldjo gyermekét az egyetemre. Az ifjúság neveléséről szólva hangsúlyozta, a művelt, tanult munkást állítsuk ifjú- tágunk elé példaképnek, tanítsuk meg ókét: becsüljék meg édesapjukat, sze­ressék. tiszteljék embertársaikat és szeressék a munkát. A küldöttértekezleten a beszámoló és a vita után — amelyen mintegy húszán szólaltak fel — megválasztot­ták az új. közös vasas-kohász szak- szervezeti megyei bizottságot, amely 19 tagból és 7 póttagból áll. Elnök­nek Válóczl Elek elvtársat, az ózdi kohászat üb. titkárát, titkárnak Strlcz János elvtársat, az eddigi területi vasas bizottság volt elnökét válasz­tották. tározaU alapján értékelték az elért eredményeket. Alulról Jövő kezdeményezésből lu­kadó új vonásként jelentkezett a szocialista brigád címért folyó ver­seny. amely a ga:zdasági feladatok teljesítésén kívül a szocialista em­bernevelést la célul tűzte ki. A me­gye vasipari üzemeiben 254 brigád. 2710 ember küzd u szocialista brigád címért, ebből 40 bilgád már el is ér­te célkitűzését. A szocialista versenyt ez évben is. a jövőben is a gazdasá­gos termelés szolgálatába kell állíta­ni. A vállalásokat a dolgozók véle­ménye alapján kell meghatározni és már most. az év elején rögzíteni kell a versenyértékelés módját, idejét, va­lamint a jutalmazási formákat. A versenyt egész évre kell szervezni. Az 1960. 0vl feladatok siker«* meg­valósítása nagyban függ a műszaki dolgozók munka iától, szervező és irá­nyító tevékenységétől. Szakszerveze­ti bizottságunknak u műszaki dolgo­zók mozgósításával el kell érnie, hogy már ez évben Is. a második öt­éves terv irányelveinek megfelelően — a meglévő kapacitás kihasználásá­val. korszerű technológia alkalmazá­sával — jelentősen bővítjük a terme­lést Az ellenforradalom előtti idők­höz viszonyítva megnőtt a termelési tanácskozások szerepe, nagyobb a lá­togatottsága. Egyre jobban betöltik feladatukat A Lenin Kohászatban például javaslati könyvbe vezetik be a dolgozók tanácsúit, észrevételeit, s megvalósításáról be la számolnak. A DIMAVAG-ban a termelési tanács­kozást kis egységekre bontják, ami azt eredményezi, hogy mélyrehatób­ban tudnak elemezni egy-egy mun­kahelyre vonatkozó tennivalót Nőtt az üzemi tanácsok szerepe is. A to­vábbiakban szólt a bérezésről, a munkaügyi kérdésekről, majd a tár­sadalombiztosítás fejlődéséről. A beszámolót követő vitában a fel­szólalók általában a szocialista épí­tés tennivalóiról, a dolgozók ügyes- bajos gondjainak orvoslásáról be­széltek. A vitában szólásra emelke­dett Török István elvtárs. a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A VII. párt- kongresszusról, a kongresszus útmu­tatásainak a szakszervezetekre vo­natkozó tennivalóiról szólva hangsú­lyozta: a dolgozók széles rétegét be kell vonni m közéletbe Előfordul, hogy igazságtalanság ér egyes rétegeket? Előfordul. Van még bürokrácia? Van. A párt azt mondja, ne csak kritizáljátok a bürokráciát, hanem gyertek, segítsetek. Először a termelési tanácskozásokra kell akti­vizálni a dolgozókat. s mindenütt a gazdasági építőmunkára és a neve­lésre kell fordítani a figyelmet. Meg kell szervezni, hogy a dolgozók ve­gyenek részt a termelés irányításá­ban. A szakszervezetekre váró alap­vető feladat a második ötéves terv Közös tanácskozást, egyesülési kül­döttértekezletet tartottak az elmúlt hét végei elé Miskolcon, az SZMT ezékhézaban a megye kohász, gép­iperi. energiát termelő és elosztó vál­lalatok szervezett munkásainak kül­döttel. A vasas, illetve a kohász szakszervezet mintegy 150 küldötte mellett részt vett a tanácskozáson Papp Károly elvtárs. a megyei párt­bizottság titkára, Malák István elv­társ. á városi pártbizottság titkára, Török István elvtárs. a Vas. és Fém­ipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára. az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. Kormos István elv- társ. a Vasas Szakszervezet titkára. Lázár János, a Kohász Szakszervezet titkára. Veres Lajos elvtárs. a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei bizottságának elnökhelyettese megnyitó szavai után e szakszervezet megyei elnöke. Strlcz János elvtárs számolt be a legutóbbi küldöttérte­kezlet óta végzett munkáról. Beszélt a VII. pártkongresszuson elhangzot­tak alapján u tennivalókról. Elmon­dotta. hogy az elmúlt négy év alatt sokat fejlődött hazánk, s így Borsod is. A gazduMájfUH termelésért folytatott harc egyaránt szolgálta az életszínvonal emelését, a munkasha- talom megszilárdítását. A dolgozók Jövedelemnövekedéséről szólva el­mondotta. hogy a/. 1958-as évi eludá- sl forgalom másfélszerese volt az 1953-as évinek, s míg 1952-ben 12 ezer takarékbetét volt 4.2 millió fo­rint értékben. 1958 végére a betétek száma közel 5 és félszeresére és az összeg 23-szorosára emelkedett. így a megye dolgozóinak több mint 10C millió forintja van takarékban A megye gazdasági fejlődéséről szólva Strlcz elvtárs elmondotta, hogy a megye Ipari termelésének ér­téke az elmúlt tíz év alatt közel 3 ée félszeresére, az egy főre Jutó ter­melés kétszeresére emelkedett. A termelékenység az elmúlt két évben az előző 5,5 százalékról 13.9 száza­lékra nőtt. A párt elmúlt évi már­ciusi határozata alapján a dolgozók elérték, túlteljesítették a 3 éves terv­ben 1960-ra tervezett színvonalét. Az egészségéé versenyszellem ki­alakításához nagy mértékben hozzá­járult a kongresszusi munkaverseny, amely a tömegek mozgalmává vált. Megyénk vasipari üzemeiben — csak a feldolgozó iparban — az 50 millió forintos felajánlást nemcsak teljesí­tették. hanem túl is teljesítették. A DIMAVAG dolgozói például a 13,5 milliós felajánlásukat 15 millió fo­rint értékben túlteljesítették és ered­ményeik alapján-a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajára esélyesek. A Lenin Kohászat 58.2 millió forintos felajánlását 94 millió forint értékben teljesítette. A kongresszusi munkaversenyben Igen jó munkát végeztek az üzemi bizottságok és szakszervezeti aktívák. Igen helyesnek bizonyult az, hogy üzemi bizottsági aktívaülésen, bizal­mi értekezleten a párt márciusi ha­„A szocialista versenyt ez évben is, a jövőben is a gazdaságos termelés szolgálatába kell állítani l amme kálMttértekemlct am SZMT.maáhhémhaa sokáig tetszelegtek a kultúrpártíogo bzerepében. Levették álarcukat, mint a Jelmezes, ha felismerik. Restellked- tek ugyan egy kicsit miatta, álnokul még pironkodtak Is. de később már nem zavartatták magukat. S így ma nem veszi körül különös legenda a nyugat-berlini Szabad Egyetemet sem. Tudjuk, hogy a Henry Ford-épületben mit értenek kutatáson és tanulmányozáson. Az Egyetemisták Nemzeti Szövetsége, mely nyílt fasiszta szervezet, uz alábbi nyilatkozatot tette közé a Student im Volk című lapban: „Csat­lakozunk ahhoz a követeléshez, hoau rehabilitálják a Wehrmachtot és a Waffen-SS tisztjeit, bocsássák szaba­don az úgynevezett háborús bűnösö­ket és lépjenek fel azok ellen, akik Németország keleti területeit áldoza­tul kívánják dobni.” Nos, az állítólagos egyetem állító­lagos hallgatói .állítólagos" háborús bűnösökről beszélnek, amikor a hit­leri Németorszég hallatlan gaztette­ket elkövető tisztjelnek nevét említi. Mindenesetre ez már egyenes beszéd! Ebben már nincs ..kutatás” az isme­retlen keleti kultúra után... Ei mindjárt érthetővé válik az is, miért segítik olyan buzgalommal, s főleg pénzzel „kutatásaikat”. S remegve várják az eredményt Mert kell ez az alattvaló-nevelde, ahol új fasiszták születnek söröskan- csók. csillogó pénz és demagóg szó­noklatok közepette. Hívekre van szüksége annak a Hatalomnak, me­lyet Adenauer olyan kétségbeesetten igyekszik tartósítani. Újra kellenek az erőszak-legények, akik már eddig kétszer vitték vágóhídra a német né­pet De harmadszor nem fogják, ah­hoz már túlságosan gyengék .. HANKÖCZY SÁNDOR ban hiányzott egy olyan intézet, mely egyesítette volna a Kelet kuta­tását Kelet tanulmányozásával. Ber­lin. melynek szükségszerűen kapcso­latai vannak Kelettel, ideális hely egy ilyen kutatóintézet számára ... Huszonhét docens tanít szláv nyelve­ket és történelmet, kelet-európai mű­vészettörténetet és jogot... Szovjet orvostudományt és szovjet pedagógi­át" — így mondják, csak elhinni ne­héz! ... Ha mindez a valóságban is így tör­ténne. akkor csak a legnagyobb elis­merés hangján beszélnénk róluk, ak­kor biztosak lennénk affelől. hogy he­lyes irányban fejlődik a német fel­sőoktatás. akkor kevésbé kételked­nénk az úgynevezett ..német okulás­ban" és akkor... Akkor ez az egyetem nem kapna onnan is annyi pénzt, ahonnan és amennyit ma kap. Honnan is? Ta­valy a Ford-eég másfélmillió dollárt nyújtott át ajándékként * ezenkívül még 140 ezer márkával segítette a „marxizmus tanulmányozóit”. (Szin­te hihetetlen, hogy Ilyen jószívűek ezek az amerikaiak!) Furcsán hang­zik. de ezzel okolták jószívűségüket mert okolni kellett A Szabad Egye­temmel kapcsolatban még azt Is meg kell jegyeznünk, hogy megalapítása óta 20 millió dollárt kapott a „szabad világban élő barátaitól". De a nyu­gatnémet pénzembereknek Is szív­ügye a „keleti kultúra” ápolása. Mert mivel lehetne magyarázni azt hogy Pferdemenges ée Reusch már száz­ezer márkát bocsátott a Kelet-Euró­pai Intézet rendelkezésére. Mennyi rosszat hallottunk és mondtunk már róluk, és íme most kiderül az, hogy rosszul ismertük őket mert még sokkal .. Mert nem két annak idején az egyetem alapítót vallottak. Olyan túlságosan nagy félelemre azért nincs ok, mert azok közül, akik Ide járnak, kevesen tüntettek Nyu- gat-Németország felfegyverzése ellen, elítélve az atomháború kirobbantásá­nak makacs híveit. Az viszont telje­sen érthető, ha a mecénás „barátok” aggódva figyelik az egyetem életét mert nekik ez üzlet a amióta fenn­áll, sok pénzükbe került Bár a befek­tetésből dollárokban semmi sem té­rült vissza ée nem is fog — ez a fur­csa profit mégis nagyon fontos szé­Arról van szó, hogy a nyugat-ber­lini Szabad Egyetemet 1948-ban ala­pították az Adenauer-párt és a nyu­gati megszállók pénzesei. Céljáról eleinte keveset beszéltek, inkább ma­guk a tények árulkodtak arról: ml Is ez az egyetem tulajdonképpen, mely megszületése után rövid időn belül a hidegháború és a NATO-politlka eszmei előfutárává vált Az Igazságot nem lehetett sokáig takargatni. Túlságosan sok volt a fa­siszta megnyilvánulás, túlságosan nagy az áhitat mellyel a „végzet" Németországát emlegették, túlságo­san szembetűnő a szociális összeté­tel ... Meg kellett ezt az egyetemi históriát valamivel magyaráznlok. Először a nyugat-berlini Collo quion című újság fogott hozzá. Ezt írta egyik cikkében: „Németország­A nyugat-berlini Gary-Strassc egyik mulatójába gyakran járnak di­áksapkás fiatalemberek,! akik lármá­san foglalnak helyet az összetolt asz­talok mellett Gőgösek, cinikusak és gyakran rázendítenek egy-egy régi ».igazi’* német katonadalra. A része­ges lármában összecsörrennek a po­harak. az asztalterítők átnedvesednek a kiloccsanó sörtől, aztán feláll egy­két szónok, s mámoros fejjel élteti azt a „Nagy Németországot'' mely­nek szerintük ők a leghűségesebb fiai. Szemükben olykor felszikrázik a düh, ujjaik ökölbe szorulnuk és fo- gadkoznak, hogy megvalósítják a ».nagy álmot", melyről egy bajuszos, szemébe lógó hajú diktátor annyit üvöltözött a világnak. Ezek a fiatalok őt tekintik példaképnek, mert ki fe­jezte ki leghívebben a porosz junker groteszk lázálmait Hitlernél!? Nos, a földbirtokos csemetékből álló „Agrá- rla” nevű nyugat-berlini egyetemista Ifjúsági egyesület tagjainak az a vé­leménye: senki. A sörös dárldókon kívül ez tartja össze őket. És még Schenk, a nyugat-berlini Szabad Egyetem professzora előadása kezde­tén furcsa bevezetőt mondott. Nehez­telő hangon ugyanle ezt is kijelentet­te többek között: „Kételkedni kez­denek bennünk a szabad világban éjé barátaink. Attól félnek, hogy a Szabad Egyetemen már nem egészen ások a felfogások uralkodnak, melye-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents