Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! fsmmmmmm A MAGSAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Legfontosabb: a pontos méret XVI. évfolyam 15. mám Ara SO fillér I960, január 19, kedd A SIKEREK EVE '' Új utal építenek Komióstetfin • A Lenin Kohászati Művek anuugiX segítségével új út építősét tervezik♦ Komlósteíőre. Az utat újfajta eljá-e rással. hidegaszfalttal borítják majd.* Ezzel az ott lakók számára nagymér-* tékben megkönnyítik a közlekedést. X Az új út építését előreláthatóan al tavaszi hónapokban kezdik me a. ~ és Janos, a telépQU bodrogkeresztúri falaröblokkgyár osa a téli fclújtt&sl program feladatit végzi: a persely lisa közben ellenőrzi a méretet. A hideg idő dienere is lúSteljesítik tervüket a borsodi külfejtési! bányászok a dermesztő hidegben szabad ég alatt dolgozó bányászokról is. Vattaruhával, fülessapkával látták el őket, rendszeresen kapnak forró citromos tehát, vagy feketekávét. A robbantási szüneteket pedig jólfűtött melegedő helyiségekben töltik el. A Jól szervezett munka eredménye. hogy mindkét borsodi külfejtést! bányaüzem — a kemény téli időjárás ellenére Is — iap- ról-napra túlteljesítette tervét. A többtermelés részben a mélyművelésű bányák termelés-kiesését fedezi. A külfejtésű bányaüzemek az év eleje óta naponta átlag 1000 tonna szenet adtak s a hónap első felében kereken 15 ezer tonna szenet termeltek. Előadás a megyei pártbizottság Politikai Akadémiáján megyénk iparáról A megyei pártbizottság ZVUikai Akadémiáján, az újdiósgyőri Opren- dek Sándor pártszervezet helyiségében tegnap hangzott el a második előadás: ..Az ipar helyzete megyénkben és munkásosztályunk feladatai a VII. pártkongresszus határozatának végrehajtása terén” — címmel. Az előadást Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tartotta. A -endkí1500-al szaporodott a véradók száma - a megyében —■ Milyen eredménnyel zárták az elmúlt esztendőt a miskolci véradóállomáson?— fordultunk kérdésünkkel dr. Jovanovics Milos osztályvezető főorvoshoz. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy 1958-hoz viszonyítva, tavaly 1500-al szaporodott a véradók száma. Ezzel elértük a hétezres létszámot a véradó-mozgalomban. Ezzel a létszámmal az elmúlt évben mintegy 3200 liter vért „termeltünk". — Tervezik-e újabb véradóállomá- sok létesítését? — Egyről van tudomásom, az pedig Sátoraljaújhelyen létesülne. De az is csak 1961-ben és kisebb kapacitású állomás lenne, mint a miénk... _— Tudomásunk szerint 1959-ben bővült a miskolci állomás. Milyen mértékben? — Az ősz folyamán átépítésre került sor. Ennek következtében vér-, adóállomásunk helyiségei sterileb- bekké váltak. Igen szépen gyarapodott a felszerelésünk is. Kaptunk egy új. 1000 literes hűtőszekrényt, egy mélyhűtőberendezést, amelyben mínusz 20 fokon tárolhatjuk a vérplazmát. kaptunk egy modem villa- mosfűtésü autópiacé berendezést, egy nagyobb kapacitású hőtartószekrényt. ezenkívül egy bakteriológiai laboratóriumi fölszerelést. — További tervek? — Szeretnénk elérni, hogy donoraink, vagyis véradóink száma olyan nagy legyen, hogy egy-eou emberre minél nagyobb időközben kerüljön sor. Ezenkívül — Debrecen példájára — megszervezzük a hazafias véradó mozgalmat, ami azt jelenti, hogy Önkéntes felajánlásra évente két deciliter vért adna egy-eou véradó — térítésmentesen. Az Ilyen véradókat díszes kis emléklappal jutalmazza az állomás — fejezte be nyilatkozatát dr. Jovanovics Milos. v&l gondosan összeállított, igen komoly színvonalú ipar^o előadás foglalkozott megyénk iparának a felszabadulás óta elért eredményeivel, problémáivá1, a VI! oárt- kongresszus határozatában megjelölt feladatokkal. A megjelent gazdasági és pártvezetők a Politikai A!;r.slém!a keretében értékes előadást hallhattak. Az előadó elmondotta, hogy Borsod ipara az elmúlt évben minden vonatkozásban teljesítette feladatát. Most az a cél, hogy növeljük a termelékenységet, emeljük a műszaki színvonalat, eredményesen fejezzük tv- a hároméves tervet, mert ez az alapja a második ötéves terv sikeres megkezdésének. Az előadásból kicsendült: ebben a* esztendőben rendkívül nagy feladatokat kell végrehajtanunk. \ párt azt várja a kommunistáktól, hogy megyénk ipara fejlesztésében, a tervek teljesítésében továbbra is vállvetve küzdjenek Borsod minden öntudatos munkásával. Az előadás anyagát lapunkban közölni fogjuk. Február 1-én életbe lép az új albérleti díjmegállapítás Kossá István a közlekedés fejlesztéséről Hétfőn az Építő-. Fa- és Építő- -anyagipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában a különböző közlekedési áeak vezetői értekezletet tartottak. amelyen elemezték az elmúlt év eredményeit és hibáit, s megtárgyalták az ii)60-as feladatokat. A megnyitó után Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter mondott beszédet. A többi között szólt a közlekedési ágak munkájának összehangolásáról, a vasút, a hajózás és az autóközlekedés fejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy erőteljesen modernizálni akarják a meglévő utakat és vasútvágá- nyokat. hogy a korszerű követelményeknek megfeleljenek. A miniszter beszéde után Földvári László miniszterhelyettes tájékoztatta a megjelenteket a múlt évi eredményekről. « A továbbiakban Rödönyi Károly. . t MÁV vezérigazga tóhelyettese. dacsonyi György főosztályvezető éf* Wessely Vilmos főosztályvezető <s-| mertette a közlekedésre váró idei 'e j endőket és a Gazdaságosabb közieke t dés megteremtésének lehetőségeit. • (MTi) : Eer-eey száraz. "££££ azt szokták mondani, hogy olyan szürke, mint egy statisztikai összefoglalás. Nem tudom, ki hogy van vele, de én régen olvastam olyan érdekes, sőt mondhatnám, izgalmas anyagot, mint a Központi Statisztikai Hivatal 1959-ről szóló jelentését Elragadó eredményekről ad számot ez a nagyszerűen és igen gyorsan elkészített összefoglalás. Az 1959-es év mérlege is bizonyítja, hogy helyes pártunk szocializmust épftő politikája. A párt Központi Bizottsága helyesen mérte fel a helyzetet amikor márciusi határozatában azt ajánlotta dolgozó népünknek, hogy 1959-ben érjük el az 1960-ra tervezett termelési szintet „A gyorsabb ütemű fejlődés eredményeképpen 2959-ben — o márciusi határozatnak megfelelően — a legfontosabb gazdasági mutatókban elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már 1959- ben több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A termelékenység lényegében elérte azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv 1960-ra irt elő, A lakosság reáljövedelme 1959-ben elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meghaladta a hároméves tervben 1960-ra előirt mértéket.” A párt felhívása tej^y visszhangra talált A dolgozó tömegek, elsősorban a munkásosztály munkalendülete megnőtt, alkotó- készsége hatalmas eredményeket hozott. Már a márciusi határozat után munkafelajánlások, tervmódosítások követték egymást a dolgozók kezdeményezésére. Ez a VII. pártkongresszusra való készülés időszakában még fokozódott Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista ipar termelése H százalékkal több volt, mint 1958-ban és 7 százalékkal több mint az 1959- re tervezett színvonal. A termelékenység növekedése és az 1958-as mutatóknál jobb eredmények is ezl bizonyítják. A termelékenység növelésében szinte legfontosabb a dolgozó ember szerepe. A szorgalom, a munkaidő kihasználása, a tervfegyelem betartása — hogy csak néhányat említsünk — mind-mind hozzájárul a termelékenység emeléséhez. Annak a munkának, amit a múlt évben végeztünk, meg is van az eredménye. Ez a jelentés minden sorából kitűnik. Nagyot léptünk előre és megerősítettük azt az alapot, amelyre a második ötéves terv épül. Már az ellenforradalmat követő két évben is számottevő összegeket fordítottunk beruházásokra, de akkor mégis az ellenforradalom okozta károk helyrehozatala kötött le igen nagy erőket. Az 1959-es év már azt mutatja, hogy egész sor új létesítményt helyeztünk üzembe. A termelőüzemek, közlekedési vonalak stb. mellett nagyon jelentős, hogy egy év alatt 45 000 lakás épült Ez hozzávetőlegesen azt jelenti, hogy Miskolc lakosságát egy év alatt új lakásokba lehetne költöztetni. „1959-ben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. 1959. december 31-én az ország szántóterületének 55,8 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. (1958. év végén a szocialista szektor aránya 29.5 százalék volt.) Ugyanebben az időben több mint 1700 szocialista község és város volt az országban, a termelőszövetkezeti tagok száma 584 000 volt, több mint három és félszer annyi, mint 1958. december 31én.” Ez is mutatja, hogy történelmi változások mennek vé-be a falun. A parasztság nagy tömegei szakítanak a régi, megszokott életmóddal és az új utat választják. Ma már községeinknek több mint fele szocialista község. Ezekben a napokban pedig tízezrekben érlelődik a belépés gondolata. Elég arra utalni, hogy a jelentés még 584 000 tagról ad számot, de Fehér Lajos elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja már 830 000. tagról emlékezett meg a Népszabadság vasárnapi számában megjelent nagyjelentőségű cikkében. A Központi Statisztikai Hivatat jelentése nagyszerű cáfonivaiat iatát ad ja annak az állításnak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése közben csökken a termelés és visszaesik az állattenyésztés ..........a mezőgazdaság szoc ialista átszervezésével egyidejűleg a mezőgazdaság össztermelése a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. Az 1959-es évi termésátlagok nemcsak az 1956. évi, de még a legtöbb növényből jótermésű 1957. évi termésátlagokat is meghaladták.” Ezen belül a szocialista szektor termésátlagai általában magasabbak voltak, mint az egyéni gazdaságok termésátlagai. Nagyon jó képet mutat „A lakosság jövedelme és vásárlásai” című fejezet is. Tények igazolják annak a sokat hangoztatott elvnek az igazságát, hogy ha többet termelünk, ha nő a nemzeti jövedelem, több áru jut a fogyasztóhoz. „2959-ben — a kedvező termelési eredmények alapján — a lakosság jövedelme nagyobb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt, és nagyjából elérte azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv i960, végére irányzott elő." Ebből le lehet vonni következtetésként, hogy nemcsak a termelési terveket lehet túlszárnyalni. A kettő azonban nagyon szorosan összefügg. Csalj úgy lehet a lakosság életszínvonalát emelni, ha a termelés, a termelékenység nő. Van ebben a fejezetben még más, nagyon érdekes dolog Is. Vegyük ki például azt a megállapítást, hogy „jelentősen növekedett a 4lakosság vásárlása tartós fogyasztási cikkekből". (Televíziós vevőkészülék, motorkerékpár. háztartási gépek stb.) Ez is mutatja, hogy megszűnt a „mának élés", dolgozóink bíznak pártunk és kormányunk politikájában. Meggyőződésük, hogy a háborúra spekuláló milliárdosok vereséget szenvednek és nyugodtan, békében élünk. Cáfolat ez az átütő erejű okmány azoknak a nyugati szónokoknak és újságíróknak, akik azt akarják elhitetni, hogy a szocializmus építése során megszűnik a tömegek alkotó készsége. A múlt év eredményei ennek az ellenkezőjét igazolják. A jövő évi jelentés sikerekről fog számot adni. Ennek a feltételeit azonban már most, az év első napjaitól folyamatosan kell biztosítani. Több év tapasztalata azt mutatja, hogy az év első heteiben nem megy olyan lendülettel a munka. Egyes vezetőkön eluralkodik az a hangulat, hogy „hosszú« még az év, majd a következő ne-j gyedévben behozzuk”; — ez nem jó!J Ha a következő tervidőszakban* nem kell pótolni a mostani lemara-J dúst, újabb eredményeket lehet el-J érni. Ha már most, minden részle-} tében biztosítjuk a termelési és ter-1 melékenységi mutatókat, a jóminő-í ségi terméket, az 1960-as évet mégj nagyobb sikerekkel fogjuk zárni, 2 DÉRI ERNÖ2 A Borsodi Szénbányászati Trösztnél két külfejtésű üzemben bányásznak szenet. A januárban beköszöntött kemény hideg a külfejtésű üzemeltetésnél semmi fennakadást nem okozott A szelest kurityáni külfejtésekéi» elegendő földet takarítottak le a szénrcto3Től, így a frontfejtéseken folyamatos a munka. A kaparó- és gumi-szállítószalagokat téli kenőolajjal üzemeltetik. A korábbi telek tapasztalatai alapján igen gondosan végzik a víztelenítést A szivattyúkat fűthető kamrákban he» ezték el, a csővezetéket befedték. gyeinek, hogy víz ne kerüljön a bányagépekhez, nehogy befagyjanak. A gondosan végzett víztelenítés másik eredménye, hogy az elszállított szén víztartalma nem haladja meg a megengedettet. A szén nem fagy össze, folyamatosan tudják a bérén tel központi szénosztályozóra szállítani. A termelés műszaki feltételeinek megteremtése mellett gondoskodnak A lakbérpótlékról nemrég rendelet jelent meg — amelyet lapunkban is közöltünk —, s részletesen foglalkozott az albérletek dijának .negal- lapításával is. Lakbérpótlék fizetése csak 1961 január 1-től esedékes, de az új albérleti díjakat már február 1-én életbeléptetik. Ez időtől kezdve tehát a rendeletben megszabottnál magasabb albérleti díjat nem kérhet a főbérlő. Szerkesztőségünktől többen érdeklődtek az új rendelet felől. A feltett kérdésekre a következőket válaszoljuk: — A rendeletben megjelölt 250 forintos albérleti díj a legfelső határt jelenti; ilyen összeget csapán abban az esetben kérhet albérlőjétől a főbérlő, ba az albérleti szoba alapterületének nagysága azt indokolja. Albérleti díjat ugyanis a kizárólag az albérlő által használt szobák után lehet számítani, így tehát fürdőszoba, előszoba, sőt a konyhahasználat címén sem lehet emelni az albériet díját, ha az említett helyiségeidet maga a fóbérlő is használja. Az albérleti díjhoz nem tartozik az albérlő által igénybevett közüzemi szolgáltatás. Például a fűtést, a villanyt, a gázhasználatot — a ráeső résznek megfelelően — az albérlőnek meg kell fizetnie. Ilyen címen azonban a főbérlő nem kérhet magasabb hozzájárulást, mint amennyi valóban albérlőjére jut. ► Leghelyesebb tehát a most kialakuló ►új albérleti díjak megállapításánál ►összemérni a lakásban a fogyasztók ►számát és ennek megfelelően kiszámítani az albérlőre eső közüzemi dí- ►jat. Az új albérleti díjak megáila► pításánál, amelyek már most február 1-én életbe lépnek, nem lehet ►szó az egyezkedésről. Kizárólag a ► en deletek betartásával szabhat iuk ►meg az albérleti szoba új díját! \ Ha az albérlet dijának kiszám>- j fásánál problémák merülnek fel. * — a házkezelőség felvilágosítási ► ad az albérlőnek, hogy mennyi ► a lakás összterülete és mennyi | lakbért fizet a főbérlő. ► •'v módon vitás esetekben ms?a »*. ► ’lbérlő is kiszámíthatja, hoev rri- ►'yen összeget kell fizetnie o főbérlö- •nek. A február 1-i hatállyal érvénv- [ íelepó új albérleti díjmegállapí: ; ;-sak azokra a lakásokra vonatkor- ^melyekért a rendeletben megen"-'- ; lettnél magasabb albérleti dfiat kérdek, s most csökkenteni kell. Ha a ; -endezés után a főbérlő továbbra is [magasabb albérleti díjat követel, ló EV ártűlléDÓsl bűntettet követ s ’"zéri bírósági úton vonják felelősségre.
