Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
BEAKMAGTAKOItSZÁG Az SZKP Központi Bizottságának határozata a pártpropaganda feladatairól Moszkva. 1960. január 10. (TASZS2) Moszkvában közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát, a mai körülmények között kifejtendő pártpropaganda feladatairól. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunióban. a kommunista társadalom erőteljes építésének időszakában a párt ideológiai munkája, s különösen a pártpropaganda rendkívül nagy jelentőségre tesz szert. Mint a határozat kiemeli, a párt politikájának mélyreható megértése létfontosságúvá válik minden egyes szovjet ember számára. Jelenleg különösen kedvezőek a feltételek a sikeres idelógiai munka kifejtésére — hangoztatja a határozat. A különböző társadalmi berendezésű államok békés egymás mellett élése nem gyengíti az ideológiai harcot. Pártunk engesztelhetetlen harcot vívott és vív a kommunista ideológiáért, a mai kor leghaladóbb, valóban tudományos ideológiájáért. A határozat kifejti: A Szovjetuniót újabb hatalmas fellendülés jellemzi. Minden nap újabb és újabb győzelmeket hoz a kommunista ideológiának. amely immár százmilliók gondolkodásmódját uralja és aktív tényezőjévé vált a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelemnek. Ellenfeleinket félelemmel tölti el a kommunista ideológia óriási vonzó és forradalmi reformáló A marxizmus—leninizmusban, valamint az SZKP, a testvéri kommunista és munkáspártok határozataiban a mai Idők élenjáró eszméi testesülnek meg. A határozat megállapítja, hogy az utóbbi években a nemzetközi színtéren az erők viszonya gyökeresen megváltozott a szocializmus javára. Annak az aktív és következetes harc- nek révén, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint minden békeszerető nép kifejtett, kirajzolódtak a nemzetközi feszültség enyhülésének körvonalai. A különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése reális tény, s megnyílt az út, amely a tartós békéhez vezet a földön. A határozat az ideológiai munka pozifív mozzanatai mellett rámutat a pártpropagandában mutatkozó hiányosságokra is. A határozat megjelöli az említett hiányosságok megszüntetését célzó intézkedéseket Hangsúlyozza a határozat- hogy a pártpropaganda eredményei annál nagyobbak lesznek, minél szorosabban fűződik a nép alkotó munkájához, a nép életéhez, a kommunista építőmunkához. A pártpropaganda hivatott a dolgozókat a béke és haladás erőinek élcsapatában haladó nagy hazájuk iránti büszkeség szellemében nevelni. Rendeltetése, hogy minden szovjet emberben lelkes törekvést gerjesszen, hogy önfeláldozó munkával szilárdítsa a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatalmát. aktívan részt vegyen a szocializmus és a kapitalizmus között folyó nagy versenyben, minden tekintetben elősegítse a béke megszilárdulását világszerte. Továbbra is elengedhetetlen — folytatódik a határozat —. hogy elszántan leleplezzük a hidegháború folytatásának imperialista híveit, mindazokat, akik a nemzetközi feszültség és a fegyverkezési hajsza fenntartására és kiélezésére törekA határozat kiemeli, hogy a marxizmus—lenlnizmus eszméinek elsajátítása, a párt politikájának mélyreható megismerése és megvalósításáért folyó küzdelem létfontosságú szükséglete nemcsak a kommunistáknak, hanem az összes dolgozóknak. A határozat rámutat a propagandamunka megkülönböztetett végrehajtásának szükségességére, szem előtt tartva a lakosság különböző létegeinek sajátosságait, nemzeti sajátosságait. A határozat többek között utal annak a szerepnek fontosságára, amit a társadalomtudományok a kommunista nevelésben és a propaganda- munkában betöltenek. A szovjet tudósok megtisztelő feladata, hogy előkészítsenek és az elkövetkező években kiadjanak: több kötetes művet az SZKP történetéről, valamint filozófusok, közgazdászok és történészek közös kutatómunkáit a kommunizmus Szovjetunióbeli építésének fontosabb, időszerűbb problémáiról, továbbá tudományos műveket kommunista épitőmunka útjairól: a szocializmus világrendszerének fejlődési törvényszerűségeiről, a kommunista munkás- és demokratikus világmozgalomról. (MTI) A vietnami művészek a dolgozó tömegek alkotó életét választották, s a nemzeti egységért és a szocializmusért küzdenek Megnyílt Miskolcon a vietnami képzőművészeti kiállítás A munkásosztály helyzetének javításáért Az edelényi bányák fejlesztése. valamint az 500 új bányászlakás építése folytán jelentősen növekedett Ede- lény lakossága. Egészségügyi. orvosi szempontból hozzátartozik Finke község is. Ez a körülmény igen áldatlan állapotot jelentett az edelényi dolgozók és a lakosság egészségügyi ellátása terén. A községet két körzetre osztották. két igen nagy körzetre, a így a körzeti orvosoknak nagy erőfeszítésébe és áldozatos munkájába kerül egy-egy rendé-, lés elvégzése. Pihenésre. szórakozásra alig maradt idejük. Ezen az állapoton változtatott most a megyei tanács egészségügyi osztálya oly módon, hogy a meglévő két körzeti orvos mellé még egy orvost állított be és egy üzemi orvosi ren- delit nyitott a bányász dolgozók és családtagjaik egészségügyi helyzetének további javítása céljából. Hargitai József Edelénu FONÁL SÁNDOR: A 15 éves lakásépítési tervről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról szóló határozatában megállapította. hogy „a munkásosztályt és az összlakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés a lakáshiány", s a Központi Bizottság .,elérkezettnek tartja azt az időt. hogy anyagi erőink összpontosításával az építőipar, az épitóanyagipar és különféle más iparágak ilyen szempontból történő fejlesztése útján nem túlságosan hosz- szú idő alatt az állandósult lakáshiányt felszámoljuk, a lényegében minden erre igényt tartó önálló családnak önálló lakást biztosítsunk". A lakáshiány. amelyet jórészt a Horthy-korszakból örököltünk. s amely a világ majdnem minden országában. még az iparilag fejlettebb, vezető tőkés országokban is súlyos probléma — károsan befolyásolja a társadalmi élet sok területét. Az emberek lakásaikban töltik el életük nagy részét, benne pihenik ki munka utáni fáradalmaikat. Sokan otthon tanulnak, művelődnek, szórakoznak. Sok függ tehát a lakásellá- tott&ágtól. a lakások milyenségétől. Az egészséges lakásban élők általában kevesebbet betegeskednek. A jó és kényelmes lakás jobban biztosítja a munka utáni fáradtság kipihené6ét. a munkaerő újratermelődésének körülményeit is. A korszerű lakásban kedvezőbbek a tanulás, a művelődés, az otthoni szórakozás, és a családi elet feltételei. Rendkívül fontos tehát, hogy dolgozóink fokozatosan megszabaduljanak a letűnt társadalmi rendszer rossz lakásviszonyainak örökségétől, s mielőbb megfelelő lakáshoz jussanak. jobbak legyenek a feltételei a szocialista társadalmi élet kialakulásának és továbbfejlődésének. A jelenlegi lakáshelyzet kialakulása A felszabadulás előtt kialakult la- közviszonyok nagyban befolyásolják a jelenlegi lakáshelyzetet, sőt a kapitalista örökség e téren még hosszú időn keresztül érezteti hatását. A kapitalizmusban létrejött lakásviszonyok ugyanis azonnal nem szüntethetők meg. Viszonylag rövid idő alatt végre lehet hajtani a meglévő lakás- állomány igazságosabb elosztását — mint ahogy államunk meg is valósította ezt különböző intézkedésekkel —. de a tényleges lakáshiányt csak fokozatosan, hosszabb periódusban, új lakások tíz. és százezreinek építésével lehet felszámolni. Amikor tehát lakáshelyzetünket elemezzük, akkor elsősorban a kapitalista Magyar- ország lakásviszonyaiból kell kiindulnunk. A kapitalista Magyarország lakás- viszonyait elsősorban a nagymértékű lakáshiány jellemezte, amit súlyosbított az, hogy a lakások nagy része korszerűtlen, egészségtelen volt, tokun éltek szükséglakásokban, és a meglévő lakások elosztása is aránytalan volt. A nagyméretű luxuslakásokban .a magas jövedelmű lakástulajdonosok. vagy bérlök tágasan, kényelmesen laktak, ugyanakkor h városok munkásnegyedeit, a falusi szegény fertályokat a zsúfoltság, az egészségtelen lakáskörülmények Jellemezték. Tízezrek laktak különböző nyomortclepeken. szükség- és barlanglakásokban. és sokan voltak olyanok Is, akik egyáltalán nem jutottak lakáshoz, alkalmi szállásokon töltötték éjszakáikat. A lakáshiány és a zsúfoltság különösen a városokban volt nagy, ami elsősorban a proletárokat sújtotta. Az 1941. évi népszámlálás adataiból tudjuk. hogy városaink összes lakásainak 62,7 százaléka egyszobás volt. és a városi lakosságnak 83,9 százaléka lakott csak konyhából és egy szobából álló lakásban. Budapesten egy szobában negyedmagával lakott 136 800 ember, ötödmagával 80 300. hatodmagával 46 800 és ennél többed- magával 63 300 ember. Míg Budapesten az egyszobás lakásokban 100 szobára átlag 332 fő. a háromszobás lakásokban 100 szobára 140 fő. a négy- szobás lakásokban 100 szobára csak 130 fő jutott. A falu szegényparasztjai és proletárjai szintén rossz lakáskörülmények között éltek. Ott 19 megtalálhattuk a nyomortelepeket, a szükség- és barlanglakásokat. Borsod megye mezőkövesdi járásában például 11 községben volt barlanglakás — Összesen 805 — amelyben több mint 4000 ember lakott. A falusi lakások túlnyomó többsége korszerűtlen, egészségtelen és rossz állapotban volt. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Magyar- ország összes lakóházainak mintegy a fele — az alapzatot is beleértve — vályogból, vagy döngölt földből készült épület volt. és a lakóhelyiségek közel 45 százaléka csak földpadozatú volt. A lakásnélküliek nagy száma és a munkáslakások zsúfoltsága ellenére több tízezer lakás üresen, bérlő nélkül. kihasználatlanul állt. mert a lakbérek olyan magasak voltak, hogy az alacsonyjövedelmű dolgozók — elsősorban a munkások — keresetének 30—35 százalékát fölemésztették. A tőkések pedig Inkább üresen hagyták bérházaikat, mintsem a lakbérek leszállítása mellett beérték volna kevesebb profittal is.' A magas lakbérek ellensúlyozására sok főbérlő kénytelen volt megosztani lakását albérlőkkel és ágyra- járókkal. 1941-ben Budapesten az összes fóbérJök 23,1 százaléka tartott albérlőt vagy ágyrajárót. A laksűrűség természetesen ezekben az albérlettel. vagy ágyrajárással párosult főbérleti lakásokban volt a legnagyobb. 100 szobára átlagosan 509 lakó jutott. A dolgozók bérlakása! korszerűtlenek. és igen elhanyagoltak voltak a magas lakbérek ellenére is. Az ösz- szes egyszobás főbérleti munkáslatoasok közel egy hatodában nem volt konyha, fürdőszoba pedig az egyszobás munkáslakások kevesebb, mint egy százalékában volt. Ennek az az oka. hogy a háztulajdonosokat — a tőkéseket csakúgy, mint a burzsoá államot (az állam nagyon kevés lakást építtetett) — nem az érdekelte, hogy az építtetett lakások Jól kielégítsék a munkások igényeit, hanem csupán az, hogy a befektetett tőkéjük minél nagyobb profitot hozzon számukra. A munkások és a szegényparasztok egyre súlyosbodó elnyomorodás- ban élő tömegeiben pedig kevés olyan dolgozó akadt, aki rendkívül nagy erőfeszítéssel, saját házat tudott építeni. Ez sok esetben az el adósodáshoz is vezetett. A tőkés társadalomban a „lakás ínség nem véletlen — írta Engels — hanem szükségszerű intézmény. az egészségre gyakorolt visszaható sóival stb. egyetemben csak akkor szüntethető meg. ha alapjában alakul az egész társadalmi rend amelyből ered". Népi demokráciánk örökölte a felszabadulás előtt kialakult súlyos lakáshelyzetet, amit tetézett még a második világháború pusztító hatása Is. A második világháborúban megsemmisült, illetve megrongálódott az ország lakásállományának 20.6 százaléka. Különösen súlyos volt a pusztítás Budapesten, ahol rombadólt. vagy lakhatatlanná vált 114 ezer lakószoba, de nagy lakáskár keletkezett Székesfehérváron. Sátoraljaújhelyen. Komáromban és Sopronban Is. Ezekben a városokban a lakóházállománynak 47—85 százaléka rongálódott meg. A felszabadulás után azonnal megindult a pyorsütemű lakáshelyreállítás. A helyzet javítása érdekében még 1945-ben rendelet jelent meg a nagy lakások megosztSiqtóságáról. Igényelhető volt minden olyan lakás vagy helyiség, amelynek bérlője ismeretlen helyen tartózkodott. Sok luxuslakás így vált a dolgozók otthonává. 1948 végére teljesen, vagy ideiglenesen lakhatóvá tettük a megsérült lakóépületek 94 százalékát. A háborús Itárok ennek ellenére még továbbra Is érezhetők voltak. Áz első ötéves terv időszaka alatt nem tudtuk biztosítani a laksűrűség csökkenését, sőt a lakások zsúfoltsága még növekedett is. különösen a fővárosban és az iparosodó országrészeken. 1949-ben a száz lakásra jutó lakók száma 365 volt. 1954-ben ez >z arány országosan 372-re emelkedett. de 10 fővel így is alacsonyabb volt az 1941 évinél. *A 100 lakásra jutó lakók száma 1954-ben Budapesten 351. a többi városokban átlagosan 364. Veszprémben azonban 435, Sztálinvárosban 503. Komlón 414 volt. A laksűrűség országos átlagának emelkedése 1949-hez képest azért következett be. mert az ország lakosságának évenkénti természetes szaporodása megnőtt, és ugyanakkor sokkal kevesebb lakást építettünk, mint amennyit a terv előírt. A felemelt első ötéves terv 220 ezer lakás építését tűzte ki célul. Ez azonban csak részben valósult meg. 1950—53-ig fokozatosan visszaesett a lakásépítés és csak 1954-ben emelkedett ismét A tervet csak 46.9 százalékban teljesítettük. 103 098 lakást építettünk a 180 ezer szükséglettel szemben, ami csak 58 százalékban fedezte az újonnan keletkező országos igényeket. Különösen súlyosan érintette a lemaradás a városi lakosságot. mert a városok számára előirányzott állami erőből történő lakásépítési terv csak 35.5 százalékban valósult meg. a lakosság növekedése pedig a városba áramlás miatt a vártnál nagyobb ütemű volt. Ezért a társbérletekben lakók száma 1949 január 1 és 1954 január 1 között városainkban 45 százalékkal, az albérletben lakók száma pedig 40 százalékkal nőtt. A lakáshelyzet nagyobb mértékben romlott a fővárosban. A budapesti lakosság száma 1949-tól 1954-ig 11,7 százalékkal, a lakásállomány azonban csak 3.4 százalékkal emelkedett Az első ötéves terv éveiben a lakosság családi ház építkezése is visz- Kzaesett, mert csökkent a dolgozók reáljövedelme, minimális volt ó kölcsön támogatás. kevés anyag jutott a nagy ipari beruházások miatt a lakásépítkezésekre. Romlott a meglévő magánlakások állapota Is. (Folytatjuk.) (Megjelent a Társadalmi Siemle legújabb számában.) Vasárnap délben bensőséges ünnepség keretében nyílt meg Miskolcon a vietnami képzőművészeti ki- állitás. Az ünnepi megnyitón részt- vett Ngnyen Thieng. a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Nguyen-Dinh-Can, a követség kulturális- és sajtóattaséja. Maiak István, a Miskolc városi pártbizottság titkára. Fekete László, a városi tanács elnöke. Gallé Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese, továbbá a kiállítás előkészítésében közreműködő vietnami képzőművészek: Mai- Van-Hien. Hoang-Kiet és Luong— Xuan-Nhi. a rendezőszervek között szereplő Műcsarnok képviseletében Gádor Emil. A kiállítás egyik rendezőszerve, a Herman Ottó Múzeum részéről Komáromi/ József igazgató köszöntötte a megjelenteket, akiknek soraiban ott láttuk a miskolci képzőművészeket is. majd Ngnyen Thieng ünnepi beszédében méltatta a kiállítás jelentőségét. — A vietnami képzőművészet hagyományai — mondotta — a régi időkhöz nyúlnak vissx. Időszámításunk előtt a iHetnami nép ősei rendkívül magas művészi és történelmi, értékű rajzokkal díszített bronzeszközöket gyártottak. A vietnami ősi művészet szoros kapcsolatban van a vietnami nép történetével Eléa magas fokot ért el már a X. században, tetőfokát a Ly- és Tran-dinasztiák alatt érte el a XI. századtól a XV. századba és a késői Le-iHn/r&ztia alatt a XV. századtól a XVIII. századig. Az építészetet és szobrászától ebben az időben a vonalak harmóniáin, eayszerü- séae és az erő jellemzi. Másrészről a Telnek, mely a holdnavtár szerinti új év kultuszának szánt képek, különösen a népi eredetű. képek egyszerűségükkel. természetességükkel, világos és élénk színeikkel kifejezik a nép mindennapi életének jellegzetes vonásait. A XIX. század vége felé a vietnami szépmüvészet kezdett Icapcsolatot teremteni az európai művészettel és különösen a francia burzsoázia művészetének hatása alá került. A vietnami szépművészet azonban, melynek régi tradíciói vannak, megtartotta lényegét, bár fejlődését a francia fennhatóság erősen gátolta. Az 1945-ös augusztusi forradalom nemcsak a vietnami népet szabadította fel. hanem a vietnami szépművészetet is. Ezen a területen az alapvető és nagy változásokat csak megkezdeni volt időnk. 1946-ban. amikor a francia imperialisták már megkezdték a háborút, melynek célja az volt. hogy népünket újra rabszolgaságba döntsék, megrendeztük első nemzeti képzőművészeti kiállításunkat. A nehéz és hősies, ellenállási harc alatt a vietnami szépmüvészet. amelyet megedzett a nemzeti háború, új értékekkel gazdagodott. A művészet területén végbement ideológiai harc szorosan összefüggött a tömegek életével, a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetésével és ezek azok az erős tényezők, melyek i vietnami szépművészet fejlődését tovább biztosítják. Az ellenállási mozgalom győzelme 1954 júliusában és a béke helyreállítása Vietnamban új, kedvező lehetőségeket biztosított a művészi alkotó munkához, különösen, ami a szobrásza tot és a lakkmüvészetet illeti. Miután az amerikai imperialisták és Ngo Dinh Diem sötét szándékainak megfelelően Vietnamot ideiglenesen kettészakították, a vietnami művészek határozottan a dolgozó tömegek alkotó éleiét választották és mindent megtesznek azért, hogy leküzdjék a nemzeti egység és a szocializmus építése elé gördüld akadályokat, bízva a hazafiság és a szocializmus dicső eszményében. Az itt kiállított művészi alkotások méltó képet adnak a vietnami szép- művészet fejlődéséről és történetéről. Az augusztusi forradalom után. különösen a béke helurcállitása óta a művészi alkotások híven tükrözik a vietnami forradalom történetét, az ellenállási mozgalmat, a népek közötti barátság eszméjét, a szó.Halizmusért és a nemzeti egységért vívott harcot. Számtalan művész. lepjen az északi, déli. vagy nemzetiségi származású. művészi allcotásaiban ízeket a témákat dolgozza fel sajátos művészi eszközökkel. A jelen kiállítással a vietnami népnek az a megtiszteltetés jutott, hogy bemutathassa a baráti Magyar N épköztársaság népének képző müve- szeli alkotásait. Ez jó alkalom arra. hogy a vietnami képzőművészek tapasztalatokat cseréljenek magyar kollégáikkal. Mi. vietnamiak valamennyien rendkívül örülünk a magyar értelmiség legújabb sikereinek, melyeket az ellenforradalom legyőzése után ért el a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes, előrelátó vezetésével. A Magyar Szocialista Munkáspárt által meghatározott kulturális feladatok. amelyeket néhány napja egyhangúan jóváhagyott a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusa. nagy jelentőségűek a magyar képzőművészek életében, és meggyőződésünk. hogy ezek a feladatok és a magyar képzőművészek tapasztalatai rendkívül sokat nyújthatnak művészeinknek mind ideológiai, mind gyakorlati munkájukban. Tiszta szívből reméljük, hogy kiállításunk hozzájárul a kulturális együttműködéshez és ezzel a népeink közti barátság megerősítéséhez — fejezte be beszédét Ngnyen Thi- eng. magyarországi ügyvivő. Ezután a résztvevők megtekintették a szebbnél szebb alkotásokai, amelyeknek méltatására visszatérünk. A kiállítás előtt Fekete László, a városi tanács elnöke fogadást adott a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi ügyvivője és a Miskolcon tartózkodó vietnami képzőművészek tiszteletére.
