Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

Kedd. I960. i»ninlr 12. BSZAKMAGT AROItflZ AG % AZ l)J ELET LTJÁN A tények alaposan „Jjíjjjj; den termelőszövetkezet-elleneaségre. Hu egy fa életképtelen — elszárad, tartja a magyar közmondás. De a paraszti szövetkezés mély gyökeret vert, terebélyes fája él és virul ha­zánkban. Az 1959-es esztendő tapasz­talatai ékesszólóan igazolják, hoey mennyire érdemes és helyes az új arcú faluért, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért fára­dozni. A múlt év elején újabb száz­ezrekkel gyarapodott a szövetkezeti emberek népes tábora. Hazánk szán­tóterületének kereken a felét tavaly már a szocialista nagyüzemek mű­velték. Sokan szakítottak a régi, kis- parcellás gazdálkodással megyénk­ben is. A régieken kívül már az új ter­melőszövetkezetek tagsága Is bebizo­nyította: az összefogás eredménye­sebbé teszi a termelőmunkát, na- ' gyobb lehetőséget biztosít, hogy a falu népe jobban kihasználja a gazdálkodás lehetőségeit. Erre mu­tatnak a megyei sikerek is. Megyénk termelőszövetkezetei a kenyérgabona termelésben döntő győzelmet arat­tak. Búzából holdanként 32,6 száza­lékkal többet takarítottak be, mint az egyéniek. Rozsból 42, őszi árpá­ból csaknem 57 százalékkal adott na­gyobb termést egy-egy hold föld, mint a kisparccllás egyéni gazdák földje. De a sok kézimunkát Igénylő kapásnövényekböl is gazdagabban fizetett a föld a szövetkezeti tagok táradozásáért, mint az egyéni ter­melőknek. Az elmúlt gazdasági év másik legmeggyőzőbb eredménye, hogy a számszerű fejlődéssel pár­huzamosan növekszik a mezőgazda­ság termelése is. Ez pedig az egész nép számára hasznos, s erre most és q jövőben talán sokkal nagyobb szükség van, mint bármikor azelőtt. A szövetkezés eddigi sikerei lehetővé telték, hogy most ismét egy jelentős lépést tegyünk előre. Ezért fáradozni, J^ni, "erről Kiyiltan szót érteni, megfontolt valós érvekkel a parasztság elé állni — ez most a feladat. Ebben serkent mind- annyiunkat még nagyobb tevékenjö Bégre pártunk történelmi jelentőségű VII. kongresszusa is, amely nyíltan és félreérthetetlenül kimondta: a szocialista útra akarunk vezetni há­lánkban minden falut, mert ez az élet sürgető parancsolata. Dolgozó parasztjaink jelentős része még mindig elavult eszközökkel és módszerekkel műveli földjét Több, mint 20 kilométert „kutyagol” seké­lyen művelő ekéje után, amfg egy hold földet felszánt. S bár nagyon el­fárad, termésátlaga mégis elképesz­tően alacsony. A mi egyéni paraszt­jaink 180 forintért termelnek egy mázsa búzát — Kanada 40-ért adja. Borsodban örülünk a 25—27 mázsás holdanként! kukorica-átlagnak, ugyanakkor az ukrán mezőkön hek­táronként már a 70 mázsa felé tar­tanak. A kisbirtok, az egy, öt, s a tizenöt hold föld nem képes többre — még kormányunk sokoldalú támo­gatásával sem: A kisüzem hátrányait — ahol még van — érzik mindenütt 8z egész világon, érezzük mi Is. Ezért mindenütt cselekednek. Bulgária. Csehszlovákia és Kína falvainak döntő többségében szocialista nagy­üzemi gazdálkodás folyik. De nagy­üzemi módon gazdálkodnak Angliá­ban, Nyugat-Németországban, Fran­ciaországban, az Egyesült Államok­ban, s több nyugati országban is. A különbség „csak” annyi, hogy az utóbbiakban a töke mohó étvágya, a kapitalizmus törvénye hozza létre a mezőgazdasági nagyüzemeket, s ez végzetesen megpecsételi a százezer- számra tönkremenó kisgazdák sorsát A búza világpiaci ára 80—00 fo­rint. Kormányzatunk 210 forintot fizet érte a szocialista építés, a bér­ből élők rovására. Szocialista állam- rendünk átmenetileg megengedheti ezt a ráfizetést de nem a végtelen­ségig. mert a mai ráfizetés holnap milliós károsodást okoz. Valamikor bizony nem egyengették így a pa­rasztok életét hazánkban. Mert em­lékezzünk csak vissza az 1930—34-es évek nagy mezőgazdasági válságára, a „bolettás-világraamikor három év alatt közel négyszeresére csök­kent a búza ára, s mégsem volt ke­letje. Bizony sok keserűséget oko­zott ez Itt, Borsodban Is. Az akkori évek során majd minden negyedik paraszt házára odakerült a jelzálog és sűrűn pergett a dob. A parasztok ingó és ingatlan vagyonának nagy­részét felfalta a földesúri és a bank­tőke. Négy év alatt több. mint négy­ezer parasztgazdaság ment tönkre, s ugyanakkor negyvenezer holddal gyarapodott a nagybirtok. Az ár, a piac s a kapitalizmus megölte a kis­embereket. Előbbre akarunk jutni a mezőgaz­daság átszervezése terén, hogy azt belátható Utón belül befejezzük. Ká­dár János elvtárs * kongresszusi zár­szavában is megokolta ennek szük­ségességét. Ismeretes, hogy iparunk termelése a kapitalista időkhöz ké­pest már 350 százalékra emelkedett, a mezőgazdaságé pedig még csak 115 százalékra. Ha azt akarjuk, hogy az egész népgazdaság előbbre jusson, akkor feltétlenül előbbre kell halad­nunk a mezőgazdaságban, emelni kell a mezőgazdasági termelés szín­vonalát is. Ez máskép nem lehetsé­ges. csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján”. Nincs más út, — ezen kell halad­nunk! Nem lehetünk meg nagyüze­mek nélkül, mert a szocialista rend­szer fölényét a mezőgazdasági ter­melésben Is csak a nagyüzemi gaz­dálkodás biztosíthatja: mert a kis­üzem fékje a mezőgazdaságban a termelőerők fejlődésének, a technika és a tudomány széleskörű alkal­mazásának: mert csak a nagyüzemi gazdálkodás útján tudjuk a termés­hozamot tartósan fokozni annak ér­dekében. hogy tovább emelhessük népünk életszínvonalát, s hogy ver­senyképesek legyünk a világpiacon Is. Csak a nagyüzemi gazdálkodás kedvező lehetőségei között tudjuk majd elérni azt a célt, hogy a kö­vetkező ötéves terv alatt 30—32 szá­zalékkal növeljük a mezőgazdasági termelést Csak a nagyüzemi gazdál­kodás alapján tud majd a mezőgaz­daság is megfelelő mértékben hozzá­járulni ahhoz, hogy a második öt­éves terv során 45 százalékkal emel­jük a lakosság fogyasztási alapját Most országosan ,Rmét *°*~ rasztember választja a közös életet, a nagy darab földet, az összefogás csodálatos erejét. Egyre több hírt hallunk erről. Kádár elvtárs kong­resszusi zárszava ismertette: alig egy pár hét alatt 11 ezer paraszt lé­pett a termelőszövetkezetekbe. 60 ezer kh. földdel. Vas megyében 13 termelőszövetkezeti község alakult. És mi történik ez idő alatt Itt Bor­sod megyében? A parasztok Itt is követik pártunk útmutatását. A fel- világosító munka nyomán máris ez­rek szakítottak a régi kisparcellás gazdálkodással. Százával léptek már be a meglévő termelőszövetkezetek­be is, hogy azok nyomdokába lépje­nek, akik már régebben, vagy csu- Dán tavaly óta vallják: csakis a szö­vetkezés teremtheti meg a falun az igazi életet! Persze nemcsak ők hin­tik majd az új élet magvát a friss tavaszi földbe. — velük tart majd minden bizonnyal az a sok ezer egyéni gazda is. akikben most érle- lodik az elhatározás, akik ezután írják alá a belépési nyilatkozatot Borsod megye sajátos vidéke az országnak. Jelentős ipara mellett Is az országnak harmadik legnagyobb mezőgazdasági Jellegű megyéje. Bor­sodban is ezernyi adottsága van a kultúrált, belterjes gazdálkodásnak, a virágzó növény- és állattenyésztő, szőlő- és gyümölcstermelő nagyüze­mi gazdaságoknak. Keresni, kutatni kell a módot hogy azok minél ha­marabb az egész parasztság, az egész ország javára gyümölcsözzenek. Me­gyénk parasztságában meg van a haj­lam. felismerték az idő követelmé­nyeit Csak hozzáértés, szakértelem és a jövő tiszta ismerete kell ide. a paraszti holnap formálásához. Együtt kell minden lépést megvitatni az em­berekkel. segíteni, támogatni Őket az elhatározásban, gondjaik megoldásá­ban, a közös gazdaságok megszerve­zésében. a helyi lehetőségek feltárá­séban. Fáradozzunk még a parasztság aktív közreműködésével es egyetértésével tavasszal minél na­gyobb közős földterületbe hintsék el a még egyénileg gazdálkodó parasz­tok az új élet magvát és kezdjenek új életet a maguk, az ország, az egész nép javára. SAir LAJOS A boldog holnapért Alakuló közgyűlésen Bükkábrányiján 241 család választotta a hősön gazdálkodást Vasúmon reggeltől frissen festett tábla jelzi Btikkábrány község két végén, hogy az utóbbi két hét alatt naoy esemény történt. Az a nagyará­nyú mozgalom, amely pártunk VII. kongresszusa után szerte az egész or­szágban, igv megyénkben is elindult a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése, számszerű továbbfej­lesztése terén — a bükkábrányi szor­galmas. fö'det, munkát szerető és új­ért lelkesedő dolgozó parasztok köré­ben is helyeslésre talált. Nemsokkal az után. hogy a kelni kommunista népnevelők a mezőkövesdi járás! nártbizotfsán és tanács munkatársai felkeresték és elbeszélgettek a nagy­üzemi gazdálkodás lehetőségeiről, előnyeiről a dolgozó parasztokkal, — 241 család választotta a körös gaz- dálkodást és ezzel a követdkörnyéki nagyközség szocialista útra lépett Az első, vagyis az alakidó közgyű­lést. amely az utóbbi évek legna- oyobb eseményének számított a fa­luban. vasáman délután tartották a nemrégen berendezett szén kultúr- házban. Részt vettek a fontos ta­nácskozáson az új tsz-togok, a meg­hívott. ma még egyénileg gazdálkodó vendégek: ott voltak a iá réti párt­bizottság, a tanács képviselői. Az első közgyűlés lefolyására, a bükkábrányi dolgozó parasztok fe­gyelmezettségére. t a mostani újért való lelkesedésére jellemző, hogy a többórás gyűlés alatt mindenki nagy érdeklődéssel figyelt, egész idő alatt senki nem hagyta el a helyét, s a je­lölő bizottság javaslata szerint elő­terjesztett igazgatósági és ellenőrző bizottsági tagokat nagy taps közben egyhangúlag elfogadták, rájuk sza­vazatukat adták. Az új termelőszö­vetkezet — amelynek a ..Béke” ne­vet adták — elnöke ifjú Marton Já­nos lett; igazgatósági tagoknak töb­bek között ifjú Járó Ferencet. Balas­sa Abrahámot. Czudar Lajost, Far­kas Józsefet választották. Az új szocialista község, a bükk­ábrányi Béke Termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy azonnal megkezdik a közös munkát. Uj termelőszövetkezeti községek a Hegyközben Forr, formálódik az új élet me­gyénk nugymúltú vidékén, a Sátor­aljaújhelyen túl elterülő Hegyközben is. A hegyek között meghúzódó közsé­gek parasztsága megértette az idők szavát, és túlnyomó többségében a nagyüzemi gazdálkodás útját válasz­totta. Tavasszal még csak két helyen alakult egyes típusú termelőszövet­kezet. de a szövetkezés gondolata tovább érlelődött a Hegyközben, és az ó-esztendő utolsó napjaiban, meg az új év első hetében sorra alakultak a hármas típusú ter­melőszövetkezetek és váltak szo­cialista községekké a hegyközi falvak. Amint Szendrei András elvtárstól a Járás szövetkezetpolitikai felügye­lőjétől megtudtuk, előbb Füzérrad- vány parasztjai fogtak össze és ala­kítottak Rákóczi néven termelőszö­vetkezetet. Ebbe szinte kivétel nél­kül mindenki belépett, s elnökké vá­lasztva Hörcslk Zoltánt, 771 holdon folytatnak nagyüzemi gazdálkodást. A szomszédos Vilyvitányban Ezüst- i kalász lett a tsz neve. s ezt ma mér magáénak vallja a községnek mind a i 192 családja. Elnökük Mihók Miklós lett és 1462 holdon fognak gazdál- i kodni. Követte a példát Kovácsvágás, Felsóregmec. Mikóháza, Szépha­lom, Nagybózsva és Nyíri Is. A kovácsvágáslak 2 780 holdat vit­tek be. ebből 863 a szántó, a többi erdő. Felső re gmecen 1 035, Mikóhú- zán 1 040, Széphalmon 1 014, Nagy- bózsván az erdővel együtt 805. Nyí­riben pedig együttesen 1 625 holdat tesz ki az új nagyüzemi társasgaz­daságok területe. A tolcsvai Békeharcos Tsz zárszámadása Borsod megye termelőszövetkeze­tei közül elsőnek a tolcsvai Béke­harcos Tsz tartotta meg zárszám­adó közgyűlését, az elmúlt hét szombatján. Az 1959-ben a Béke és Harcos tsz-ek egyesüléséből létre­jött nagyüzemi gazdaságnak ez az első közős zárszámadása. A nagy érdeklődéssel várt esemény gazdag eredmények esztendejéről adott számot. Jól gazdálkodtak a Béke­harcos tagjai, egy munkaegységük 57 forintot ér. Pintér Kálmán pél­dául 395 munkaegységet szerzett, több mint £2 ezer forintot vitt ha­za. Pauliczkl Gyula sem maradt le sokkal e szép eredmény mögött! 355 munkaegységére húszezer fo­rintot kapott. A jól sikerült évre vidám mulatozással tettek pontot Harmincöt új belépő T issacserm elyen Fiatal termelőszövetkezeteink ne­héz helyzetben vannak. Nemcsak azért, mert a kezdet sok gonddal, bajjal jár, hanem azért is, mert az első év eredménye a továbbiakban döntő befolyással lehet a szövetke­zet tagjaira, és a tsz munkáját fi­gyelemmel kisérd egyéni .gazdákra Is. A szövetkezetieknek is szükségük van a közösség erejébe vetett hitük megszilárdítására, az egyéniek pe­dig az eredmények láttán még in­kább megbarátkoznak a közös gaz­dálkodás gondolatával. ÜJ termelőszövetkezeteink erejé­nek egyik legjobb fokmérője a tag­ság számának növekedése. Természe­tesen a parasztok azokba a tsz-ek-' be lépnek be legszívesebben, ahol az emberek már bebizonyították, bogy eredményesebben tudnak dolgozni, mint egyéni gazdálkodó korukban. A tlszacsermelyi Oj Erő Is a fiatal termelőszövetkezetek közé tartozik. Alig egy éves. Életképességét, erejét misem bizonyítja jobban, frtfAthogy az elmúlt héten 35 középparaszt irta alá a belépési nyilatkozatot. Ez a 35 ember Jelentős munkaerőt képvisel és az elkövetkező években valószí­nűleg nagyban növelik majd a szö­vetkezet eredményeit. Egy év eredményei Fancsalban juk le az életet — határoz- I tőle el egyhangúlag a tsz- I tagok. Hajnali kettőkor már talpon volt a falu. A ma­gukválasztotta aratóbrigádok egymással versengve vág­ták a rendet. Kovács Miklós elnökhelyettes csillogó szemmel so­rolja, mi mindent építettek saját erőből Kijavítottak három romos istállót, építettek egy 300 férőhelyes ser- tésfiaztatól, tető alá hoztak egy kovácsmuhelyt. Kiástak 4 kutat, az ötödiket most kezdik meg az uj istálló mel­lett. Az új istállót még át sem adták, de máris szűknek bizonyul: belefogtak egy 50 férőhelyes, favázas növen- dékistállóba. A hitelből vásárolt traktornak szint emel­tek. TakarmányelőkC'szitöre is telt erejükből A siló­gödröket már saját silótöltőgéppel töltötték meg. Ez év­ben is több géppel szeretnék gyarapítani gépparkjukat, tervezik többek között két unlverzáltraktor vásárlását Varga András, a tsz fiatal könyvelője a statisztika tömörségével támasztja alá a közös fáradozás nagyszerű eredményeit: — Saját pénzből 110 ezer forintot fordítottunk az említett beruházásokra, az ezekkel kapcsolatos tenni­valókat munkaegységben végezték el a tsz-tagok — több, mint 200 ezer forint a saját beruházásokra fordí­tott munkaegység értéke. Kicsi a község, mindössze 580 lelket számlál — Egy nagyobb tsz-községnek is becsü­letére válna ekkora áldozatvállalás. Az ez évben végzett beruházási munkálatok nagyrészt csak a jövő zárszám­adásnál gyümölcsözik majd. Megalapoztuk közös gazdálkodásunk második esztendejét. Jövő ilyenkor, a második zárszámadáson aratjuk le az 1959-es nagy hajrá eredményeit. B. Tóth Józsi bácsi, a községi tanács elnöke is a statisztikát hívja segítségül az eredményes munka iga­zolására. 1958-ban 45 vagon gabonát adott a fancsali határ — 1959-ben kerek 61 vagonnal takarított be a tsz, bár még ebben az évben nem tudták kialakítani a nagytáblás gazdálkodást. A modern termelési módsze­rek esetlen eszközét alkalmazták csupán, a műtrágyá­zást; dz eredmény mégis 16 vagon többtermés lett. Az 1960-as gazdasági évben nagy jövedelmet hozó terveket váltanak majd valóra: 300 darab hízott sertést, 100 darab hízott marhát szerződnek le. és a tervezett 2000 darab pecsenye csirke, 500 darab liba is jelentős jövedelmet hoz majd a tsz konyhájára. Fancsalban november 7-én gyűlt ki a villany — az azóta eltelt 2 hónap alatt 32 rádiót vásároltak a tnx-tagoh. 5 a bevitt állatokért, mezőgazdasági felszerelésért ka­pott forintokat is hasznot ..beruházásokra” fordították — 18 darab szoba-, Illetve konyhabútorral lett több a faluban. A közösben végzett szorgalmas munka mellett a háztáji gazdaságukra is oondot fordítottak — több mint 50 darab szerződéses hízott sertést adtak a fancsali tsz-tagok az ország ellátására háztáji gazdaságukból. Fancsalban erőt, kitéphetetlen gyökereket eresztett egy év alatt a közös gazdálkodás.--------------------- SUÍXASMnUX J anuár 8-án népes tár­saság hívta magára a fan­csaltak figyelmét. A falu szélén magasodó, vöröstég­lás istálló felé tartottak. Nem volt hát nehéz Mlatólni. mi Járatban vannak — átadják az új, modern, száz- férőhelyes istállót. A betonkeverógép motorja még pöfög. A betonozó munkások, a szerelők az utolsó simí­tásokat végzik az istállón. A bizottság, megtekintve az istálló zegét-zugit, el­vonult a közeli tanácsházára, hogy jegyzőkönyvbe fog­lalja a műszaki észrevételeket. Határ Béla műszaki ellenőr — amilcor a hivatalos átvételi nyomtatvány az Írógép hengerére került — elsőnek a tsz elnökét helyettesítő (az elnök, Stallpszki Endre elvtárs Iskolán van) Kovács Miklóshoz fordult: *- Ilyen Állapotban átveszik az istállót? Az üzemel­tetéshez szükséges munkákat a vállalat 12 napon belül elvégzi. A mennyezet vakolását és a padlástér beto­nozását április végére befejezik, de ez nem gátolja az üzemeltetést. — Még hogy átvesszük-e? Alig vártuk már, hogy belekössük a jószágot, amely egymás hegyén-hátán áll. Kovács Lajos építésvezető ígéretet tesz, hogy nem lesz baj a határidővel, január 20-ra bekö/hetik a jószá­got, az önitató készítője — és a villanyszerelő hasonlóan nyilatkozik. J6 palronálójuh voll Az építésvezető, megszabadulva a hivatalos tenni­valóktól. elmondja, hogy „megjárták ók ezzel az Istálló­val". A Borsod megyei Állami Magasépítési Vállalat vállalta magára a fancsali Egyetértés Tsz patronilását. A termelőszövetkezet saját épitöbrlgádja fogott az Istál­ló munkálataihoz, de nem boldogult a másfélmillión beruházással. A vállalat lelkiismeretes patronálónak bizonyult — a tsz segítségére sietett s azután a patro­stálásból az lett, hogy „nyakukba varrták" az építkezést. „Ha vállaltuk, meg Is csináljuk" — adtak kezet a válla­lat vezetői és dolgozói a tsz-tagoknak. — „ígéretünkhöz híven december 31-re tető alá hozzuk az istállót." Akkor még czak erről esett szó, — tető alá hozni, május ele­jére tervezték az istálló használatbavételét. De a tsz vezetői állandóan ott forgolódtak az építők körül. El­mondták, milyen nagy baj az, ha a közös állatállomány nincs egy fedél alatt. Az épitőmunkások értettek a szó­ból — „megnyomták a gombot” s az üzemeltetés májusi határidejét január 20-ra szorították le. A fancsali tsz-tagok nem hiába nevezték el „Eeretérténu-nek termelőszövetkezetüket, meg is volt közöttük az egyetértés. Nem húzódozott senki a közös munkától. Amikor megkezdődön a mezei munka, úgy ellepték a határt, mint a hangyák. Nem volt ideje lábrakapni a kukoricában, répában a gaznak. Az egyakaraton lévő községben kialakult az az egész­séges légkör, mely nem tűrte a hanyagságot, az elmara- dozást Aratás élőtt ttrtrtt.fr meint mal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents