Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

9**m» *.

T

Sokat mérgelődtem -miatt, hogy vásároltunk a legnagyobb fiamnak egy 700 forintos téli kabátot és nem örült neki. Gondoltam, hogy ez rendkívüli jelenség; el Ls mondtam néhány ismerősömnek. MegmosóK. L.-ne elmondotta, hogy 14 éves kislánya sírógörcsöt kapott, és néhány napig „hisztizett", meri nem kap nylon kisestélyl ruhát. Pont neki ne legyen, holott már ennek is van, annak is van! Sz. B.-né novemberben veit egy 2 500 forintos tangóharmónlkát a fiának. A gyerek tudomásul vette, hogy ez mar egyben karácsonyi ajándék is. mégis egész ünnep alatt .sopánkodom, hogy

karácsonyfa volt. meg ..néhány ap- u nők újának karácsonyra. Nagy voll úgy szemre^nézte a ^méreteL ^ De

dók. „csak" hócipő. ..Ezt úgyis megvette volna anyu, meri kell".

A karácsonyi ünnepek alatt több este sétáltam a Selyemréten a bérházak között. Igazán szép látvány volt az a sok karácsonyfa a színes lámpácskákkal. Eszembe jutott.

dón. ahol én nevelkedtem, csak egyke rácsonyfa volt Ilyen kis színes égőkkel díszítve — a gyárigazgató* ék lakásában. Mi gyerekek csudájára jártunk este és a kerítés mögül lestük, mert nálunk otthon csak borókabokor ága volt a karácsonyfa.

Miskolcon karácsony előtt rengeteget vásároltak .Még nem teljesen végleges adatok szerint játékárura 5 millió, ajándékra 1 millió, televíziós vevőkészülékre :(00 ezer, rádió- vevőkészülékre pedig 800 ezer forintot költött a lakosság. Nézzük ezeket u számokat! Hiszen ebben nincs benne az élelemre, ruházati cikkekre, italra, egyebekre költött pénzösszeg.

Ki gondolta volna 3 évvel ezelőtt, hogy* ennyit költünk játékra, ajándékra. hogy így lógunk élni!? Jó érzés ma ezeket a számokat leírni. Mennyi gondolkozás, várakozás előzte meg ezeket a vásárlásokat Izgalom... Hogy mit szól majd a gyerek! A szülök aggodalma... Hogy sikerült-e.pont .azt .Iáválasztani, ami a legjobban megfelel...

A gyerekek pedig közönyöse^ Na jó, enyhítsük: nagyrészük közönyös mindezzel szemben. És ez olyan baj, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem lehet őket, vagy elsősorban őket hibáztatni, sokkai inkább hibásak a szülök, a felnőttek.

Gyermekein«, fiatalságunk nagy , részé el van kényeztetve. Azt kap, amit szeme-szája megkíván, annyi pénzt adnak neki. amennyit kér és amennyit el tud költeni. Nem csoda ezek utón. hogy ha a műszaki egyetem raliújságján megjelent egy olyan cikk, melynek írója azon kesereg, hogy nem tud szabadidejével mit kezdeni, mert nincs pénze. Bezzeg a felnőtteknek, azoknak jó? Előttük a Polónia, a Pálma, akkor mennek oda. amikor akarnak! — Mintha az lenne a szabadidő fel- használásának legideálisabb módja, hogy valaki zenés mulatóhelyre járjon!...

Mindenka úgy neveli — és esetleg kényezteti gyermekéi — ahogyan akarja — mondhatná erre valaki. Igen. de mégis haragszom azokra, akik egy kirándulásra 40— 50 forintot adnak a gyereknek. Hibásnak tartom azt is, aki a gyereknek annyi forintot ad. ahányas jegyet hoz az iskolából. (Miért, talán az életben elégségesért is jutalom jár?) Az ilyen gyermek az Iskolát elhagyva, egyik arculcsapást a másik után kapja az’élettől. Rájön, hogy az elégséges munkát is elfogadják esetleg, de csak a kiválót jutalmazzák.

A mi fiatalságunk nem tudja, mi volt régen. Honnan is tudná? Tanulja a tankönyvekből; Igen, ez

Tríborosó diákok n Ilii hitben...

menyként. A tanyszakasz mindkét alkalommal remekül szerepelt a versenyen — megelőzték a fiúkat.

A pécsi, veszprémi fiáknak: mé$ nagyobb élményt jelenteit a Bükk mint a miskolciaknak, borsodiak- nak. Csak hát. mint Fekete Miklós testnevelő tanáruk elmondta, csalódtak az időjárásban, fair hogy nem esett hó. így — Ablonczy Bertalan, a Földes gimnázium testnevelő ta- <iara szerint — csak a szivüket fáj- áitotta az épülő síugrósánc. meg sífelvonó, amit a táborozás folyamán megnéztek.

A táborozás ' befejezéseképpen a résztvevők előadást hull gallok meg az MSZMP VII. kongresszusáról, a középiskolai KISZ-szer vezetek időszerű feladatairól. Képünkön■ a diákok figyelmesen hallgatják a kongresszusé élménybeszámoló'.

NAGY ZOLTÁN Foto: SZABADOS GYÖRGY

Néhány szó a közönyről

— Hat akkor ígérd meg. .

— Megígérem, csal menten be, mert még elront mindem... A JósAz apái betolta, hogy igaza van a lánynak. Ezek a kis papok csakugyan ne m kívánt tanuk lehetnek. De azért biztos akart lenni a dolgában:

— Szóval ott leszel... ?

— Igen. ott leszek...

— Ne félj. nem fognak keresni. Majd megmondom, hogy már aludni küldtelek. Csak menj és feküdj az ágyba, melegítsd föl egy kicsit...

Amikor visszament az ebédlőbe, Antal, mint a vadkan rontott elő a szekrényből. Az első pillanatban közel állt ahhoz, hogy odavágja a papok közé a réz mozsarat, mely ott csillogott a konyhakredenc tetején. De aztán mást gondolt:

— Vezess engem abba a szobába, majd én bclefekszem az ágyába ...

— Nem. nem, a jóisten szereimé- >e! — tiltakozott Terka. —- Valami mást kéne kitalálni. Talán jobb lenne, ha clmennél...

Antal vette a kalapját, hogy csakugyan elmegy és többé szóba se áll ezzel a cafattal, ekkor azonban csör- rent valami a kövön. A kalappal lerántotta a tcmplomkulcsot. A hangra az jutott eszébe, hátha ez az apát szobájának kulcsa, amit már jóelöre idekészilett az öreg. No de ez a kulcs tóval nagyobb volt, mint a közönséges szobakulcs szokott lenni.

— Miféle kulcs ez?

— A templom kulcsa... Behozta az apát úr, nehogy a harangozó meg- deszmálja az éjjel a perselyt...

.4 kőműves frissen borotvált képén ördögi vigyor terült szét. Villanás- szem gyorsasággal csapott agyába az ötlet.

— Add csak azt a kulcsot, Terka• Majd hozok én zxtlakit az apát úrnak! — Azzal már futott is kifelé.

•* kítoároika. «g&fSS

a holnapi feltámadás napját. A bányáról üres csillék tompa puffanása hallatszott, egyébként csak a kutyák vakkantottak néha. Borús volt az idő. de a gyár felöl a frissen kiöntött salak vörös fényt vetett ide. Antal áljutott a diófasoros utcán, mely a parókiát a templomtól elválasztotta.

A pap az agg leír indult. — ieJtér-4 ben. mini egy kísértet. Ahogy ozá ágyhoz lépett, hosszú hálóinge oda-T libbent a kőműves arcához. j

A meztelen láb állt egy pilla natigy Antal orra elóti a szőnyegen. A vak homályban is jól lehetett látni a;| ujjak vonalát. ’

És régre fölemelkedett a szőnyeg-j rvl. Halálos némaságban telt el egyi pillanat. Antal és Terka olyannak{ hallotta saját szivének dobogását mint a lövészárokban feszengő kato-J na az ágyúdörgést. Tíz másodpercig ha tartóét mindez,4 de óráknak vélték. A

Arra sem figyeltek, mit motyog a i pap, míg magára húzza a takarót. 1 Ám a. következő pillanatban hajme-T resztő üvöltés hangzott az ágyból. Az? apát az ablak felöl beömlő vörös i fényben fölismerte a Krisztus-szobor á arcút. Mintha parázs égette volna I mindenütt, ahol a dermesztő gipsz- » testhez ért.

Úgy pattant föl az ágyból, akit kígyó mart meg. Maradék józan-k sagaral köpenyt borított magára ésj az ajtóhoz ugrott.

Ekkor Antal, a helyzet magaslatán érezvén magát, utánaszólt az ágy alól:

— Fiam. nagyon eltértél az úttól, melyen elindultál... Ezt fogadtad annak idején?...

És az apát úr, miközben ktkulcsol- la az ajtót, még látta, hogy a Krisztus-szobor fölemelkedik az ágyban. Antal ugyanis a nagyobb hatás ked- uéért jól meghimbál1a az ágy sodraT& apát ptdi* ^“i

csak akkor mert. visszagondolni a történtekre, mikor egy jókora adag kisüsti szilvóriummal lelket vert magába. A két káplán az asztal sarkára hajolva aludt, ö maga pedig azonnal nekilátott, hogy elkészítse a húsúét- vasárnapi szentbeszédet. Ebbölapré-- dikációból nem maradt ki. milyen, bűnös is a világ! Hogy a mai nyo-\ mór óságok legelső oka a sok bűn és' paráznaság. Mindenek előtt pedig al selyemharisnya, mert ha azt nemi mutogatnák a nők — persze lábastól, — kevesebb lenne a kísértés és a ztí lőtt munkás.

lg* végződött Terka eetéhtr— 1

Hazánk felszabadulásának 15. svforÉlója alkalmából új népdalgyűjtés jelent meg Borsodban

nenf^így élt mindig a munkás és a

hu otthon is elmondjuk neki? Az iskolában nehezebb ezt a gyerekeknek elmagyarázni. Otthon, a család életéből vett példákkal könnyebben a szivéhez lehel férkőzni. Legyenek egy gyereknek Igényei: játék, mozi. cukor, csoki, miegyéb —. de nocsak ez! Menjen kirándulni, de ne

gyermekkoromban is voll tanulmányi kirándulás. Most Is emlékszem, négy pengő volt a részvételi díj. En azonban nem tudtam elmenni, meri édesanyám heti keresete 12 pengő volt. A mi gyerekeinknek már

remöen. mert nekik nincs pénzük a

let be! Meg kell magyaráznunk a gyerekeknek, hogy ami van: ruha. cipő, játék —non: „úgy magától" lett. Nem hullt az égből. Ez mind, mind munka eredménye. Vagy a

érte és ez.t becsülje meg. Ennek nagyon sok lehetőség nyílik.

inek. u fiatal belekóstol a munkába. Egyik ismerősömnek a.kisfia a nyáron az egyik állami gazdaságban volt paradicsomot szedni. Néhány napig dolgozott és kapott vagy 30 forintot. Utána, ha vettek valamit, megkérdezte, hogy ez mennyibe kerül és kiszámította, hogy ezért mennyi paradicsomot kellene leszedni. Ez volt az értékmérő. Eny- nyl kosár,, vagy annyi kosár paradicsom. Azt azonban nem várhatjuk meg, amíg a fiatalkorú elkezdi ..a paradicsómszedést '. mert esetleg késő lesz a további fejlődése szempontjából.

rek. a többi kigúnyolja. tMa már repülőgépek. rakéták, helikopterek kötik le fantáziájukat. Ez nem is baj; Mi még' annakidején habzsoltuk Vemé Gyula könyveit. A mai gyerekek már lassap-vlaásan kinevetik. Szputnyikokkal játszanak, meg világűr-rakétával. Ne hagyjuk azonban elfelejteni nekik, hogy a Földön élünk, ne járjanuk ók se a Jellegekben! Gyerekeknek persze ne tartsunk politikai előadást, nem oi- , ről van szó. De akinek vannak gVér- rhékéi /*ls rfíc H * 2on 98!ctTr7Tfi$U RSTTtrz tudja, hogy megvan a mód arra. hogy a gyereket már kiskorában is növeljük.

Vannak olyan Minőitek, akik

eltúlozzák és állandóan csak arról . beszélnek, azt hajtogatják. Ez egymagában is rossz, de még károsabb, ha ezt a gyermek előtt teszik, hiszen ó még' nem lát olyan széle« méretekben, nem vizsgál úgy összefüggéseket. mint a felnőttek. Őneki éppen elég annyi, hogy ezt felnőttől hallja. Jó az vajon, ha á felnőttek nagy része is közönyös? Nem jő. Hiba az, hogy sokan mindent, ami voo. magától értődőnek, termesze- 'esnek tartanak. Rengeteg lakát- épül. megnyílt a nagyszínház, kulturáltabbak az üzletek, nőnek a munkateljesítmények. Örüljünk n^- !d. Emögött sok emberi munka van. esetleg harc és erőfeszítés. Ezen eredmények elérésének nem voltunk talán közvetlen részesei? Akkor se vonogassuk a vállunkat. Senkinek se esik jól. ha munkáját vállrándítással veszik tudomásul.

Ha igaz az — és úgy tartjuk igaz —, hogy lelkesebben dolgozva, több eredményt lehet elérni —. akkor látná kell, hogy a közönyösség akadályozza a fejlődést. Le kell küzdeni ezt a szemléletet saját magunk, előrehaladásunk érdekében- de nem utolsósorban azért, hogy a belőlünk sugárzó optimizmus hatással legyen gyermekeinkre, fiataL Ságunkra, hiszen a mai javuló életünk igazán széppé holnap válik ót ebből sokkal többet fognak gyű- mölcsöztetni a rhi fiataljaink, min* mi magunk .

DÉRI ERNŐ

Kinyitotta a nehéz tólgyfaajtot es belépett. A mécs pici piros fénye úgy égett, mint egy kis bogár szeme. Óvatosan közeledetl a szent sir felé. Itt letérdelt, s kicsit dobogó szívvel vetett keresztel magára. Egy pillanatra meg is ingott, s mar közel volt ahhoz, hogy eláll szándékától, de akkor újra felcsapott benne a keserű dac és a vad féltékenység

Gyorsan felölelte a szent sírban fekvő Krisztus-szobrot és kiemelte a sziklaüregből. Dongó léptekkel futott végig a templomon, saját szive dobogását is hallotta a rettentő csendben.

Terka a kertben várta. Ott bem senkinek nem tűni fel a távolléte. mivel most meg vadabb itatás folyt az asztalnál. Az apát úr átvette Pistától a töltögetést, hogy Így még hamarabb alvót csinálhasson két fiatal asztaltársából. Fáradozása egyre több sikerrel járt.

A szegény lány. mikor meglátta Antalt a szoborral, majd hogy nem elájult. Antal azonban gorombán rá- ripakoóvU. úgyhogy jobbnak látta, ha összeszedi magát. Gyorsan az apát szobájába vezette Antalt én megágyazott. A szobrot szépen befektették a takaró alá. s menni készültek.

Ekkor azonban lépteket hallottak a folyosó felől. Az apát úr jött halkan fütyörészve. Nem volt más választás, bebújtak az ágú alá.

Már nyílt is az ajtó. s a pap belépett.

— Terka ... Ili vagy már... ?

Terka halálraváltan reszketett Antal mellett. Antal oldalba lökte, s a fülébe súgta, hogy válaszoljon.-* Terka...! Itt vagy?

— Igen... Itt vagyok..

Derék...

cÁ helysei oáháqot unit.

Ha a pap valamit észrevesz, lármát csap, Antal már a fogdában éri a hajnalt. Ki hinné el. hogy nem betörő...?

Ez még Antal fejében is megfordult. Torkát pedig egyenesen a halál- félelem verejtéke verte ki emiatt Az apát úr tekintélyes ember, jó barátja a főjegyző, a bíró, meg a csendőr- parancsnok. Az ablakon rács van, — és jó ég, — az apát úr ráfordította a kulcsaié

r A Borsod megyei tanács inüvelö- I dé.ügyi osztálya évek óta rendszere«* I munkát végez, hogy az egyes vidé- I kékén még fellelhető, de már fcle- I dcsbe merülő népi értékeket: dalo- | kai. táncokat, balladákat és játéko- l kát összegyűjtse, s könyv alakba« ki- radja.

I A művelődésügyi osztály hazánk I felszabadulásának 15. évforduló ja t alkalmából a napokban adta ki az i első olyan könyvet, amelyben egy i község népdalait gyűjtötték össze. A . 2 000 példány számban megjelent

I könyv 110 kékedi népdalt tartalmaz. ISzfctfeeaki Zoltán barom ctajkadovei ezelőtt kezdte meg Keked községben a gyűjtési munkál, s a dalok mellett feltüntette a közlő nevét, életkorát s a gyűjtés idejét. A 110 kékedi népdalt — amelyeket fejezetenként állítottak össze *— Kodály Zoltán nézte át.

A kékedi népdalokon kívül rövidesen kiadják a borsodi balladákat, játékokat és táncokat tartalmazó füzetet Az. 1500 példányszámban megjelenő könyv Lajos Árpád néprajzkutató, Balogh Sándor és Tóth János koreográfus gyűjtését és munkáját

gyón jól érezték magukat a lábúra sók. Itt töltötték a Szilvesztert is.

Csaló Ilona elmondta, milyen szép ■Unényt jelenten .számukra 195.° utolsó estje. Éjfélig táncoltak. A lánccal kapcsolatban csak az volt a ööklcenő, hogy mindössze 20 lányt '.érhetett fel a 130 fiú. Igaz. ennek a ányok örültek, a fiuk mar kevésbé. 4 tánc előtt maguk szerkesztette műsort, adtak elő.

A lányok lelkesen beszélnek a> tú~ üsta versenyről. Ahogy már az a lá- yok között történni szokott, egykéire többen mesélik a verseny iz- 'ai inas epizódjait. l)e aztán rendet cremte ne!: egymás között s mondán, hogy necsak a miskolciak szerepeljenek a riportban, ezért beszéljen az újhelyi Szepsi Katalin. Rükk- *r.e.n!keresztről a fehérkőlávaí kilá- óia és vissza volt a túrirta út. Posta- ódákat kellet? megtalále'.ok. amelyekben betűk voltak s. ha minden Indát megtaláltak. ..Sporttal a béké- értP' jelmonda' iö'i '■ vén*re&hirdetésre. Kígyóssy Éva, a Zrínyi gimnázium negyedikes tanulója jelent. A jelentést Bedé Lajosné — mini tanártársai tréfásan megjegyzik: a Zrínyi gimnázium testnevelő tanszékének vezetője — fogadja. Ez az utolsó nap a táborban. 180 diák töltötte itt a karácsonyi vakációt az ország 18 gimnáziumából. Vannak itt lányok Miskolcról. Sátoraljaújhely bői. Nagykörösről. Salgótarjánból. <iúk Pécsről, Veszprémből és mástín- •ten. Tíz napig táboroztak a Bükk- szentkereszt melletti üdülőhelyeken, túrislaházakban. A táborozási az Or szagos Diák Sportközpont szervezte a sizö diákok számára.

4 sízésből semmi sem lett. csak kétszer esett a hó. másodszor az utolsó napon. Azért hasznosan és változatosán töltötték az időt. A síző tábor turisztikai és sportvezető táborrá alakult át. A sízéssel csak elméletben .foglalkozhattak, és szára? edzéseket tarthatlak. A hó nagyo hiányzott, de. ettől függetlenül na-