Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

eSZAKSAGTARORSZAO s Az ónodi művelődési otthonból jelentjük A KUKA Ha ellátogatunk ónodra, ebbe a tör- [ lénelmi nevezetességű községbe, sok minden szembetűnik. Elsősorban az, j hogy tiszták az utcái, szép új házak ! emelkednek az egykori cselédviskók < helyén. Egyre kevesebb a nádfedele:s i ház. A csinos középületek is hozzá- 1 járulnak a község tetszetős külsejé- hez. A múlt évben hozták rendbe a 1 község művelődési otthonát Is. S ha már külsőleg ilyen szép. ilyen barát- • ságos lett ez a község központjában lévő épület, nézzük meg belülről. • nézzünk bele munkájába! Évek óta mozgalmas kultúrélet van itt — bár korábban gyakori hibák­kal küzködtek. Sok volt a rendez­vény — kevés a közönség. A falu la­kossága főleg a műsoros rendezvé­nyeket, színdarabokat látogatta. A könyvtári kölcsönzési délutánok vol-' tak még mozgalmasak. Változás történt azonban most. az 19S9j'60-as ismeret terjesztő écaibirt. A változás a párt márciusi határoza­tának következménye. A község ve­zetői, a művelődési otthon igazgatója ma már nagyobb felelősseget -vállal­tiak a község kulturális életéért. Mi tükrözi a változást? — erre a kérdésre várunk feleletet a művelő­dési otthon igazgatójától. És meg­tudjuk: az őszi-téli ismeretterjesztő évad már októberben megkezdődött. Több politikai és természettudo­mányi vonatkozású ismerétterjesztő előadást tartottak, helyi és megbízott előadók közreműködésével. A hallga­tóság létszáma is örvendetesen meg­Beszélgettem az egyik pedagógus­sal, aki már hosszabb idő óta a köz­ségben dolgozik, ismeri az embere­ket. Érdekesen jellemezte az ónodia- kat, bár előre kell bocsátanom, hogy ez nemcsak ónodi vonatkozású, kicsit általánosítani is lehet. A falusiakban van még egy parányi idegenkedés a kultúrház rendezvényei tekintetében. Kicsit tartózkodnak — az előbb em­lített látogatottság-növekedés elle­nére is — a kultúrháztól, nem tudják még kellően értékelni az ismeretter­jesztő előadásokat. Nem érzik még, hogy a kultúra — életszükséglet!... E tekintetben kell tehát még sokat tenni! Nem azért van ott rájuk szük­ség, hogy nagyobb legyen a hallga­tók létszáma, hanem azért, hogy ta­nuljanak, ismerkedjenek a tudo­mánnyal, művészettel, politikai kér­désekkel, amelyek a mai ember ál­talános műveltségéhez szervezetten hozzátartoznak. Az ónodi művelődési otthon őszi- téli ismeretterjesztési terve nagyon szép. Értékét viszont az emberekben, ez emberek által lehet lemérni. Az eddigi sikerek alapján reméljük, nem lesz megállás a fejlődésben. Szóvrftegszük ! így nem lehet nyerni! Egyre kevesebb olyan próbálkozó van. aki találat nélkül szeretné el­hitetni ismerőseivel és az Illetéke­sekkel. hogy nyert a lottón. De még mindig akad! óvást küldenek be a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság­hoz. amelyben 4 vagy 5 találatért Járó nyereményt követelnek. így tett két megyénkben In. Az egyik Pusztai István abod-klrálykúll lakos, aki B. 6.798.632 számú szelvé­nyét ..óvta meg" négy találattal, p**- dlg egyetlen találata sem volt. A Hajtó Pál. a sa­lakója. e" ugyancsak négy találatért Járó nve- reményt követelt egylalálatos B. •*.. szintén 49. he'i lottószelvényért. A fent nevezettek tehát a 49. Já­tékhéten semmit sem nyertek. Pró­bálkozásukkal azonban sok munkát és költséget okozlak a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságnak, amely az óvások után — költséget és fárad­ságot nem kímélve — Ismételten át­nézette s szelvények millióit. A vizsgálat után természetesen minden kiderült. Sportfogadási és Lottó A VI. Nemzetközi Chopin-versenyről Harmincegy országból 120 Halai zongoraművész nevezett be a VI. nemzetközi Chopin zongoraverseny­re, melyet 1960 februárjában és már­ciusában rendeznek meg Varsóban. -AJ20 nevezés közül 98-at már elfo­gadott a rendező bizottság. 12-őt pe­dig feltételesen. A nemzetközi Cho- pin-versenyt a lengyel Chopin Inté­zet ötévenként rendezi meg. A most megrendezésre kerülő verseny zsűri- tjének tiszteletbeli elnökségét Arthur Rubinstein, a lengyel származású. Amerikában élő zongoraművész vál­lalta. AMERIKAI BALETT-EGYÜTTES VENDÉGSZEREPEL JÖVÖ NYÁRON A SZOVJETUNIÓBAN A legrégibb amerikai balett-eg> üt- tes. az American Balett Theatre jö­vő nyáron vendégköröm indul a Szovjetunióba. Az együttes ugyan­akkor ünnepli fennállásának husza­dik évfordulóját. A ..táncoló diplo­matáknak" nevezett balett Amerika egyik legfőbb „kulturális export­cikke": hét nemzetközi körút során eddig a2 öt világrész 33 országában lépett fel. ... ds hogy szavunknak hitele legyen, íme az illusztráció. Ebben a keskeny utcában kerülgetni kell a „bödönöket", ha közlekedni akar az ember. (Garami—Szabados.) Januári rövidfilm-bemutatók Január hónapban négy nemzet rö­vidfilmjei közül különösen a válto­zatos témájú magyar bemutatókat kell kiemelni. Ezek között találunk népszerű tudományos, ismeretter­jesztő és művészeti tárgyú filmet Homoki-Nagy István Kossuth-díj as érdemes művész ezúttal rövid léleg­zetű természettudományos filmmel jelentkezik, címe: Vadmadarak háza­lóján. A felvevőgép lencséjével be­pillantást nyerünk az erdők, nádasok védett területének mélyére, madár­lakóinak rejtett életébe. Egy érdekes ország történelmi nap­jait örökíti meg Az ezeregyéjszaka földjén című riportfilm. Irakot, a datolyapálmák millióinak hazáját Is­meri meg a néző ebből a filmből. Bagdadot, egy ősi kultúra bölcsőjét, azt a várost, ahol megszületett az iraki köztársaság. A film bemutatja az iraki forradalom egyéves évfor­dulóján rendezett szín pompás ünnep­ig*. A Budapest Filmstúdió Üstökös című filmjét Hárs Mihály rendezte. A film elmondja, hogyan vélekedett a régmúlt embere az üstökösről, egy­ben népszerűén Ismerteti a világűr e Jelenségét, amelyet talán már nem­sokára a televízió képernyőjén Is lát­hatunk majd. A Januárban bemutatásra kerülő negyedik magyar rövidfilm címe: Építészeti stílusok, rendezője Va- rasdy Dezső. A film az építőművé­szet különböző stílusaival ismertet meg, s megörökíti hazánk több érde­kes épületét. A levegő utasai című szovjet film szórakoztató képekben számol be arról: hogyan állítja az ember szol­gálatába a technikát. A film a heli­kopter fejlődését és jövőjét mutatja be. Román táncfilm Az első hóra, amely az Ismert román népi táncot, a hórét eleveníti meg. A Januári rövidfilm műsorban len­gyel filmmel is találkozik a néző, címe: Az élet szép. KVZh^lriXEX' Kréu. Mykéne, a görög művé.»« kas­dcU" Címmel ma ««te « Órakor a TIT azebedegyetemén Oroszlán Zoltán .egye­temi tanár űrt előadást. A vallás és a tudomány címmel ma «»te « órakor az I. kerületi unács elő­adótermében tartunk előadást az egóaz- séfüiryl akadémia keretében. Fáról a földre címmel ma délután fél > órakor VlUmszflcy Zoltán biológus Űrt elő­adást Perecesen, a Pálinkás-táró dolgo­zóinak. Csillagászat és babona címmel ma este 6 óraikor Saatoó Gyula csillagász Űrt elő­adást a vasgyári vízmű kultúrtermében. Ml történt a nagyvilágban? címmel ma délután 1 ónkor Oláh László, a megyei pártbizottság munkatársa tart előadási a Értesítjük a TIT Fünunüvósretl Kör (Filmklub» ugságát. hogy ma a ..Rác*, nélküli börtön" c. francia Wm kerül be- muUtásra. Bevezető előadást űrt £ztne­tár György író. Bérleteket délután J óráig lehet meghosszabbítani a TIT me­gyei titkárságán (Széchenyi u. 1«.). Sajóezentpéteren. a bányász Jcultúrott- honban ma este « órakor Hegyi Imréné tanár tart előadást. Rudabányán, a Gvadányi Művelődési Házban ma este 7 órakor „A nemi erkölcs védelmében" címmel tartunk előadást. Óidon, a Kohászati üzemekben ma ran­géi ..A párt VD. kongresszusé"-ról tar* unak cáósdá«*»*. Március végéig huszonkét előadás megtartását tervezik. Az á’talános műveltség szélesebbkörü terjesztése érdekében háromszor tartanak „Kér­dezz — JeleleK’-estet. Január közepén mutatják be a .Szabad szél” című operettet. Ez szép és merész vá’lalkozás egy köz­ségi művelődési ház részéről. A köz­ségi KISZ december hónapban ren­dezett műsoros estet a művelődési otthonban. A tűzoltótestü’et is .meg­tartja haayományos februári rendez­vényét. Két irodalmi estet szervez­nek, de ezek megtartást-n nincsenek még határozott elképzelések. Az Ifjúsáa ideológiai-po’ltlkal ne­velése elsődleoes egy kultúrház éle­tében. Ezzel kapcsolatban azonban kevés táiékoztatást tud nyú'tani a kultúrotthon igazgatója. Ez bizony hibái Visszatérve a művelődési otthonra be kelI számolnunk eny Wá"ításról, melye' a közelmúltban rendelek. Udvari Sándor kerékgyártómé ster szorgalmas őrzőié és oy'j'őj- a'~k- na ka történelmi nevezetességű em- lékeknek, amelyeke* az ónodi v*r körüli ásatáskor találtak. Egy egész! gyűjtemény régiség volt már birtoká­ban, s igy születeti a gondolat, hogy azokból kiállítást rendezzenek. Itt hadd jegyezzünk meg valamit. Ez a gyűjtemény megérdemelne egy kis múzeumot. Erre a cé'ra megfe­lelne egy szobácska. Igen ám. de hol legyen ez a szobácska? Csakis a művelődési otthonban kellene len­nie. Sajnos erre a célra J-tetitep nincs hely. Volna — de abba már keres­kedelmi szervek Is beleszólnának. Viszont megkérdezzük: a földműves- szövetkezet italboltiának éppen a művelődési otthon földszinti részén kell lenni!? Ha azt a helyiséget visz- szalMvná a művelődési otthon, volna lehetőség a. kfs múzeum berendezé­sére. S lennének méo azonkívül srak- töri termek is. Szakkörökkel bizony nem nagyon dicsekedhetnek, a zenei szakkörön kivtil rrtds nem működik, eedin olyan községben. m*n# ónod. feltétlen szükség lenne szakköri *og- 'alkozásokra is. Helyes volna, ha a t-ereskedetmi szervek t»‘»imádnák a földszinti részt a müvlMési otthon­nak! ... OROSZ MIHÁLY Hogy a kukák népszerűsége az első ..gyűjtési" naptól kezdve általános, azt nem lehet elvitatni. Eltűntek a I kapuk elöl (alól) a kimustrált faze­kak. a gyümölcsízes ládák, a horpa- . dozotthasú kondorok. — oda a sie­tésre ingerlő ..Illatfelhő". A kukák­nak ma már más területen is fontos szerepük van. 20 gyerek közül leg­alább 19 tart tóle. s ez a szülők ér­deme (Mit rejteget még a pedagógia I S mivel az állandó dicséret zsíros táplálékén elhízik az önbizalom, a büszkeség, úgy mértéket kell tartani e technikai csoda ajnározásánál is s talán nem lesz ártalmas egy-két Prc- ludin, ha nem Is tabletta gyanánt. Mert jó. hogy Jón a sziszegő, csattogó csoda s elviszi a tojáshéját, a tegnapi pernyét, de — ritkán jön! (Az ünne­pek erre a bizonyság.) így aztán hiába ügyeskednek hajnalban az ál­mos házfelügyelők, elcsúful az utca és Ismét sietnie kell a kuka-tartály mellett elhaladónak. A legnagyobb Jószívúrég volt. hogy a sötét utcákból — mert ilyen is van — elrakják a Já­rókelók a tartályokat az útból. Kü­lönben zsupsz a ..bödön". s a sípcsont 'ájdalma keresetlen szavakat csal az cm bei* szájára. Szóval így vagyunk ncha a lcg- inbbnak mondott dolgokkal Is. A tiszta Miskolcot áhító. követelő, azért sokat áldozó halandó duzzogva ke­vesli az edényeket s a ritkán por- tyázó kukákat kozni fogok hozzá, hogy teljesítse kérésemet... — Imádkozz, imádkozz, ostoba, ó pedig addig csépel majd. míg ki nem döngeti belőled a lelket. Lát­szik. hogy olyan úr vagy te a fele­ségeden. mint a fúzfa-csapszeg a járomíven. Az ilyen emberre még ráköpni is undorító! pRÓCOT annyira rázta a kö­högés, hogy egészen beleké­kült. Ivén öklét harapd éita és fo­gait vicsorgatta az egész kocsmára. — Hé. kocsmán*, gyere csak ide! Te tudós koponya vagy, hiszen még a bőrt is lenyúzod rólunk, mondd csak nosza, van-e arra törvény, hogy az asszony üsse a férjét? Van-e Ilyen Jog? Te minden köny­vet elolvasol, a szemed is már vér­eres tőle. ttalahol csak kell lenni ilyen törvénynek! Ha a király ilyen törvényt írt. hadd tudjam meg én is. Ha a király ilyen jogot adott, hát hadd verjen engem is a fe­leségem. összefonom a kezemet c mellemen, ő pedig hadd csépeljen Ha egyszer királyi törvény, hát ak­kor legyen királyi! A kocsmáros azt felelte, hogy ilyen törvényről nem olvasott Procnak pedig azt tanácsolta, hogy most már induljon hazafelé, mer' még megszidja a felesége. Proc köpött egyet, kimeresztett« szemét és sokáig nézett a kocsmá- rosra. Szitkozódni akart, de aztár meggondolta magát és felkelt a ló­cáról. Hazamenet teli torokkal bömböl­— Ha nem fél. akkor a puska­tüztól sem fél... De levágom bíz a kezét, lenye­sem. mint a fűzfavesszőt! Látót' már ilyet a világ? Csend és bői dogság volt addig, a gólya a ké­ményen fészkelt, de amióta betett« lábát a házba, minden egyszerit megváltozott. A madár a tájékán sem jön a háznak. Mikor lesz mái ennek vége?" Hallani lehetett, ahogy Proc éne­kelte: „Mikor lesz már. mikor less már ennek vége?" A HÁZ FELÉ közeledve egyre ** csendesebb lett. a kapuajtó­nál pedig teljesen elhallgatott. 1897. — Proc barátom, nézd. ml most Pálinkát iszunk, te megvendégelsz engem, és mi a saját munkánkat, a saját vérünket isszuk. Fölhizlal­juk ennek a kocsmáménak a köly- kelt De tanácsolom neked, tiszta szivemből kérlek, szedd ráncba végre a feleségedet, hogy ne merjen tóbbé kezet emelni rád. Értsd meg. az egész falu mulat azon, hogy az asszony elpáhol, te pedig még az árnyékától Is reszketsz! Te légy az úr a házban! Én az Ilyen asszonyt odakötözném az ajtófélfához, le­akasztanám a szegről a drótkorbá­csot — és úgy tanítanám meg mé­résre! Iván pénzt vett eló és fizetni akart, de Proc annyira meghara­gudott. hogy karjával lesöpörte a pénzt az asztalról. — Iván. édes egy komám, miért hasogatod kés nélkül a testemet? Kedvem szottyant, hogy megvendé­geljelek. mert te. ahogy mondják, úgy oktatsz a jóra. mint gyerme­két a szülőanya. Ne azurkálj hát a pénzzel, hanem igyál. P S ÚJRA ITTAK. — Vagy beszélj vele jóaka- ratuan. Amint hazaérsz, mondd neki. hogy „Eh. asszony, hol es­küdtél meg velem? A szemétdom­bon. vagy a templomban? A rabbi adott össze minket, vagy a pap tet­te össze kezünket? Ha még egy­szer rám emeled a kezedet, levá­gom csuklóstól. Hozd cask ide a ló­cát. meg a fejszét, hadd számoljak le veled...” Szóval Uyesképp be­szélj hozzá és ijessz jól rá... — Iván! Már látom, komám, hogy nem Ismered az én feleségemet. Olyan vadmacska az. hogy még a hóhértól sem riad meg. Néha. ami­kor meg akarom szidni, felkapja, ami a keze ügyébe kerül és hoz­zámvágja! Hogy metéljék fel a doktorok halála után! „Te kocsma­töltelék — így ordít rám —. hogy mersz a szemem elé kerülni? Foly­ton a kocsmában lézengsz és még sértegetni akarsz?” Én mondom neked. Iván. úgy nekem ront, úgy elpáhol, hogy hanyatt-homlok me­nekülök ki a házból. De bárcsak szárítaná d az Men a kezét, bnád­VASZIL SZTEFANIK: A KOCSMÁBAN — Hé. kocsmán*, ne himbáld magad a könyved fölött, mint az akasztott ember a nyírfaágon. ha­nem adj. pajtás, pálinkát! Én sí­rok. de te adj. különben nekem börtön, neked halál. Ne alkudozz, öntsd már azt a löttyöt... — ki­áltott fel Proc és öklével az asztal­ra csapott. A KOCSMÁROS vigyorogva töltött a poharakba. A pa­rasztok Ismét inni kezdtek. Egy­máshoz hajoltak, majd újra szét­húzódtak. mint két faág a lenge szellőben. — Azt gondolod — mondta Iván —. hogy én megvárnám a csendő­röket. amíg értem jönnek? Csak­hogy én, mikor elvágnám a kezét, vállamra teríteném a szűrömet és egyenesen a bíróságra nyargalnék Szégyen Ide. szégyen oda. de bi­zony megmondanám a bíró uraknak, hogy a feleségem megvert, én pe­dig lecsaptam a kezét. Lehet, hogy ülnöm kellene érte egy napocskát, de az Is lehet, egy órát se... És újra kortyolták a pálinkát. Oly keserves arccal ittak, úgy fin­torogtak. mintha saját vérüket In­nák. A HOSSZÚ asztalnál ült Iván és Proc. Durva szitkokat vál­tottak az asztal fölött és egymás­hoz hajolva beszélgettek. Panasz­kodtak és Ittak. Procot verte a felesége. Ivan pe­dig oktatta barátját, hogyan tartsa féken a feleségét. — Ohó. üsd le azt a bikát, me­lyet a tehén felöklel! — mondta Iván. — Nyúlna csak hozzám akár a kisujjéval Is a feleségem, menten vége lenne. Széttapósnám. mint a poshadt almát! Eh. te. hiszen az ország-világra szóló gyalázat, ha az asszony úgy csépeli az urát. mint a lovat! Hej. de hamar észretérite- ném én ót, de úgy ám. még azt is elfelejtené, hogy a földön jár. Meg­élesíteném a fejszét a köszörűkö vön és könyökig lecsapnám a ke­zét. Csak egy. kettó — és volt kéz. nincs kéz! Ezt mondva. Ivén meglóbólta a kezét, mintha repülni készülne Hátrahajtotta fejét, mereven tekin­tett Procra és várta, hogy mit felel a társa. A szerencsétlen Proc búsan In­gatta fejét és semmit sem felelt De hát mit Is feleljen az ember amikor minden a legaantebb igaz­ig. Az ukrán irodalom nálunk kevésbé ismert alakja Vaszil SzteJanik. Már diakJcoraban bekapcsolódott a forradalmi mozgalmakba, részivéU a titkos társastmok tevékenységében. Emiatt kicsapták a kolomeai gim­náziumból. Tanulmányait Drohobicsban folytatta. Itt érettségizett 1892- ben. majd beiratkozott a krakkói egyetem orvosi karára. 1908-lót 1918-ig az osztrák parlament képviselője volt. „A parlamentben — ol- vashatfuk önéletrajzában — nem mondtam egyetlen beszédet sem. mert csekély kivétellel, valamennyi klubtársam beszéde olyan botrányos »olt, hogy jobbnak láttam, ha csak hallgatok, és ha csupán klubtársaim, nem pedig saját magam miatt kell szégy enkeznem." Még gimnazista éneiben kezdett írni, egyetemi hallgató koriban kisebb karcolatai jelentek meg galíciai ukrán lapok hasábjain. Di- mai erejű, rövid elbeszéléseiben örökítette meg a századforduló Ukraj­náját. írásai kivitel nélkül tragikusak, hősei sohasem lesznek boldo­gok. Sötét, komor, lehangoló világ Sztejanik múltszázadbeli parasztjai­nak világa, kérlelhetetlenül őszinte bemutatásában forradalmi szenve­dély Izzik: minden változásért kiállt. Ezekből az elbeszélésekből jelent most meg magyar nyelven is. az Európa Könyvkiadó kiadásiban. Juharlevelek elmen egy kis gyűilemé- nyes kötél. Az alább közölt elbeszélés és a kötet többi darabja arról győz meg bennünket, hogy Vaszil Szlefanik Iván Frankó mellett az uk- fán irodalom izmos tehetjtáae.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents