Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

Kfdd, I960. Január S. eSZAKMAOTARORSZAO s KÜLFÖLDI KULTURÁLIS HÍREK KÉT DOLLÁRÉRT LEONARDO DA VINCI KÉP? Egy Svédországban élő olasz festő, Giuseppe Calcaterra, aki a Vatikán részére régi képeket restaurál, múlt őszön 2 dollárért egy jelentéktelen festményt vásárolt a római ócska­A képet magával vitte Svédország­ba és restaurálás közben felfedezte, hogy alatta egy másik festmény rej­tőzik. A felső réteget leszedve, akt­képet talált, melynek arcvonásai sze­rinte „meglepő hasonlóságot mutat­nak Szent János arcával Leonardo Utolsó vacsoráján". Calcaterra biz­tos benne, hogy ismeretlen Leonardo képre bukkant, amely szerinte a bűnbánó Magdolnát ábrázolja. A res­taurátor természetesen azonnal eluta­zott Rómába, hogy szakértők véle­ményét kérje. HÁROMDIMENZIÓS TELEVÍZIÓ Az angol Associated Redlfussion nevű társaság bejelentette, hogy jövő év áprilisában megkezdik a három- dimenziós televízió adásait. Lloyd Williams, a társaság helyettes műsor­szerkesztője szerint erre a forradalmi újításra nagy szükség van és még több újítást kell bevezetni, mert kezd csökkenni a nézők lelkesedése a televízió Iránt. A három-dimenziós televíziós adá­sok részére Wembleyben egymillió fontos költséggel megépítették a vi­lág legnagyobb televíziós stúdióját. A háromdimenziós adásokat új. technikai eljárások, óriási készülékek ' és különlegesen elhelyezett kamerák teszik lehetővé'. MŰEMLÉKVÉDELEM IRAKBAN A Sahrazur dombok vidékén, az Iraki Köztársaság északkeleti részé-, ben teljes erővel dolgoznak, hogy igen értékes régészeti leleteket ment­senek meg a derbendi duzzasztógát vizétől. Mielőtt a duzzasztóval el­árasztanák a kijelölt területet, az i. e. 3800—»3500 éves asszír műemlékeket védett helure szállítják. Az iraki kor­mány húszezer dinár segítséget sza­vazott meg a műemlékvédelem ré­szére. IGAZI „REALIZMUS"? Nem valami kellemes feladat lehet az egyik chicagói televíziós adó be­mondójának lenni. Az időjárásjelcn- tésnél ugyanis — mivel a televíziós társaság „szemléltető" és újszerű prognózist óhajt adni —ha esős idő várható, akkor a néző számára látha- hatatlan öntözőkannából jól megön­tözik a bemondót. Igaz, hogy ezért „eső pótdijban" részesül. A pártoktatás hírei Értesítjük az elvUrukat. hogy ezen a héten, a tervek szerint, az alábbi konferenciákat tartják meg a pártiskolán (Tízeshonvéd u. 23.) Filozófia I. évfolyam: II. emelet (jobbra) 7. sz. tanterem. Konferen­ciavezető: Papp József. 9 órakor: Magyar munkásmozgalom törté­nete I. évfolyam: II. em. (balra) 3. sz. tanterem. Konferenciavezető: Szunyogh Zoltánná. Magyar munkásmozgalom történe­te II. évfolyam: II. emelet (balra) 2. sz. tanterem. Konfcrenciavesető: Déri Er nőné. Filozófia I. évfolyam (orvos): II. em. (jobbra), 8. sz. tanterem. Konfc- renciavezető: Majoros Balázs. Filozófia II. évfolvam: I. emeleti ♦4rs*»fó. Konferenciavezető: Balázs Zoi«án. 1960 lanuár 8-án 9 órakor: Politikai r*zriasá;tin I. évfolyam: IL emelet fbalraL 3. sz. t«nterem. Koi»f*rene«-v»**Wi: SzmoJa Imre. Vldlniml |íAnT*nifiirészek kiállítása Miskolcon A moszkvai Blennálén emlékezete­sen kiemelkedő sikert aratott a viet­námi képzőművészek kiállítása. Ez a kiállítási anyag azóta bejárta Len­gyelországot. a Német Demokratikus Köztársasánot. Csehszlovákiát és a Szovjetuniót, jelenlea Magyarország lakossága gyönyörködhet a vietnami képzőművészet alkotásaiban. Ma, ja­nuár S-én érkezik Miskolcra két viet­nami képzőművész, akik a kiállítási anyag miskolci bemutatását készítik elő. A vietnami kéozőművészek ki­állítása 10-én. vasárnao délben 12 órakor nyílik meg a miskolci Herman Ottó Múzeum összes termeiben. A „Fejtörő“ nyertesei A lapunk december 20-i számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: A politikai gazdaságtan bí­rálata, Mahabharata. A munkameg­osztás, Avas! kilátónk. Könyvjutal­mat nyertek: Kiss András Miskolc, Horváth Lajos u. 11.. Csók Ilona Miskolc. Szabó 1-ajos u. 5., Papolczi József Miskolc, Rosenberg házaspár u. 39. sz. A lapunk december 25-i számában közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: A szocialista tábor a béke főereje a világon, Az emberiség leg­főbb kérdése a béke megőrzése. Könyvjutalmat nyertek: Restás Lambert Hódoscsépány. Táncsics u. 7. sz.. Nagy József Miskolc. Szent- néteri-kanui kórház. Pribula Nándor Satópflspöki. Fé utca 72. A nyereményeket postán küldjük el. SÁROSPATAK először vára, ^ majd iskolája révén vált hí­ressé. A vár magva, a visegrádi Sa- lamon-toronyhoz hasonló „Vörös-to­rony”, még valamikor az utolsó Ár­pádok idején, a tatárjárás utáni év­tizedekben épült egy meredek. Bod- rog-parti sziklatömbön. Az apjával. IV. Bélával szembeszálló V. István is itt tartotta udvarát. Századok so­rán azután a királyok és feudális nagyurak a várat tovább építették, tornyokkal és falakkal bővítették. Mohács után a hires Perét)yi-familia egy olasz mérnökkel. Alessandro de Vedanoval korszerűsítette, s meg­építette a csodálatosan szép, rene­szánsz stílusú Percnyi-szárnyat. A pataki vár már országos hírű erődítménynek, s a legirígyeltebb fő­úri fészkek egyikének számított, ami­kor állítólag 1531-ben Perényi Péter megalapította a pataki iskolát, mely aztán egy-két század múltán jelentő­ségében a várat is túlszárnyalta. Pe­dig a kezdetben rendkívül szerény keretek Jcözött működő Intézményt már 1566-ban a törökök a várossal együtt felégetik és kifosztják. Életét azonban újra kezdi az egri vár hős parancsnokának. Dobó Istvánnak az utódai alatt, akik Patak várának új birtokosai. A XVII. század első fe­lében a pataki vár és a pataki iskola már fénykorát éli. A vár a fejedele­mé lesz, az Iskola pedig a gyulafe­hérvári után — időnként még azt Is megelőzve — egész Kelet-Magyaror­szág leghíresebb főiskolája. Patak új urai a Rákóczink. Az »öreg Rákóczi”, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége. Lóránt- ffy Zsuzsanna, büszkék voltak a pataki iskolára és sokat áldoztak is rá. Lorántffy Zsuzsanna, szinte köl­tői képekkel, így vallott erről: „mint az édesanya magzatait, a dajka az ö klcsindedlt. úgy igyekeztem mívelni” a pataki diákokat. 1/ AJ ON MILYEN VOLT a „Rá- v kócriak iskolája?" Bár a feje­delmi pár nagyon sokat építtetett, a kollégium Piac utcára néző hatal­mas telkln bizonu még csak nagyon szerény külsejű épületsor húzódott, amely a hozzákapcsolódó két szárnnyal nagy U-alakot formált. Az utcai front emeletes volt. kívülről hozzáragasztott feljáróval. Itt voltak • tantermek. A szárnyakban volt a DIAKELET PATAKON A XVII. SZÁZ AD ELEJÉN diákszállás, amely kisebb szobákra. „kamrákra" volt osztva. Az egyik kamrában lakott éveken át a fejede­lem két fia is (II. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmondi. A kollégium — melyből a kor szel­lemének megfelelően, elsősorban pré­dikátorok és iskolamesterek kerültek ki — a mai közép- és főiskola sze­repét töltötte be. Már a felvétel sem volt nagyon egyszerű. Aki tanulmá­nyai folytatására — gyalogosan vagy szekéren — a rázósba érkezett, né­hány napon belül köteles volt jelent­kezni a rektornál, akinek bemutatta bizonyítványait, tekintélyes emberek­től szerzett ajánlóleveleit, s rövid, illedelmes latin beszédben kérte a felvételét. Ha ez rektori kézfogással megtörtént, és engedelmességet fo­gadott. aláírta az iskola törvényeit, s megkapta helyét a kollégiumban. Akit fölvettek a pataki iskolába, tagja lett a „deáki társaságnak", az ún. coetusnak. A coetus autonom tes­tület. valóságon kis közlnrsaség volt. amely rektori felügue'.et mellett, mn- ga intézte minden dolgát, Az ifjúság által választott tisztviselők részt vet­tek a tanításban, fegyelmezésben és az anyagi ügyek intézésében. A LEGEIM MÉLTÓSÁG a se- nloré. O a diák önkormányzat feje, hatalma rendkívül kiterjedt. Hivataláért javadalmazást is kap. övé a büntetéspénzek harmada. he­tenként tíz dénár a közpénztárból, s minden hordóból a cefre. Maga a coetus is valóságos földbirtokos, ma­ga műveltetl a földjét és szőlőjét, gabonát csépeltet és pincéjében bort tart. A gazdaság élén a praebitor áll. aki a legirlgyeltebb feladatot hajtja végre: ő osztja a cipót és a bort. A senioron és praebltoron kívül persze még más. kevésbé irigyelt méltósá­gok is voltak, mert a diákoknak kel­le:'. vállalni az őrök, kapusok és vir­rasztók szerepét. A: ifjúság soraiból kikerült colla- borátorök és pedagógusok a tanítás­ban is segédkeztek. A colláborátorok a kisdiákok segédtanítói voltak. « pedagógusok pedig rectori engedély­ivel az instruálást végezték. Mind­kettőnek fizettek növendékei, s külö­nösen a szegény, jobbágysorból szár­mazó öregdiákok nem egyszer ebből tartották fenn magukat. Akit felvettek az iskolába, magára öltötte a deákok szokott ruházatát, amelynek pontos leírását Debrecen­ből ismerjük, ahol 1624-ben Bethlen Gábor parancsából Rákóczi György így határozza meg a felsőbb tanuló Ifjúság egyenruháját: „Bokáig érő kapcsos dolmány, ezen felül zöld tó­ga, sárgazsinóros kihányással; a fej­nek födözete nycstes slnkó, vagyis hosszú magyar süveg, tetején zöld foszlánnyal.” Nemcsak a ruházat volt hosszú, de a törvények a hosszú hajviseletet is előírták. Büntették azt, aki török módra borotválta a fe­jét, s megkövetelték, hogy a haj a két fület félig eltakarja. JGY MENT A NAGY Dl AK isko­1 lába. méghozzá ugyancsak ko­rán. Ha hihetünk az 1621-es törvé­nyeknek. már hajnali 3 órakor be­zörgettek a kamrájába, hogy keljen fel. Az első előadások még szinte a hajnali és kora reggeli órákra estek. Igaz, hogy délelőtt 10 óra körül már be is fejeződtek, s újabb előadásokra, szervezett tanulásra a kora délutáni órákban került sor. Este 8—9 órakor viszont már takarodó volt. Az iskolában elsősorban a latin és görög nyelvet tanították, a görög és latin remekírókat olvasták, magya­rázták. Emellett a póétika, szónok­lattan, logika volt fontos tantárgy, hogy mindez előkészítse a filozófia és a teológia tanulmányozását. A tudós rectorok (tanárok) mindent latin nyelven tanítottak. Az volt a eél, hogy a klasszikus szépségű latin nyelvet mindenki, szóban és Írásban egyaránt jól bírja. Ezért magyarul még csak beszélgetni sem volt sza­bad. Akit rajtakaptak, hogy ezt a szigorú tilalmat megszegi. m°gbün­tették. Pénzbüntetést róttak ki rá. vagy ha alapítványi helyet töltött be, egy napig nem kapott ételt. Az egyik. Hollandiában végzett hires ta­nárt (Tolnai Dőli Jánost) a hivatalos hatóságok részérói többek között azért érte a leghevesebb támadás, amiért a zsoltárokat Szenei Molnár Albert fordítása alapján — magyarul énekeltette. Iskolai osztályok a szó mai értel­mében még nem voltak. A tanulók csoportokat képeztek, s egv ben-egy- ben addig maradtak, amíg odavago tanulmányaikat el nem végezték. Kötelező tankönyveik sem voltak, d“ egy-egy jó nyelvtankönyvet néha szá­zadokon keresztül forgattak az egy­mást követő diáknemzedékek. A feleltetésnek Is egy kicsit más volt a rendje. A számonkérésre nem óránként került sor, hanem szerdán és szombaton volt a mindenkire ki­terjedő „kikérdezés”. Az iskolai tör­vények értelmében kölcsönös súgás­nak nőm volt helye! Aki hanyag, s többszöri figyelmeztetés után sem tanult, azt az iskolából kizárták. A kikérdezésekre ún. collátiókban készültek. A colláUót amolyan tanu­lókör, vagy még inkább kis önképző­kör-félének kell elképzelnünk. Elén választott elnök állt. A col’átiókban esténként újra felelevenítették az előadások anyagát, az egyes kérdése­ket jól megforgatták, s ismereteiket kölcsönösen tisztázták. A FELSŐBB ÉVFOLYAMOK ta- * nulói időnként nyilvános vitá­kat. disputákat rendezlek rectori felügyelet alatt. A vitatkozás a XV»/. század emberének egyik legsajátabb vonása volt. A reformáció-ellenrefor­máció világában vallási dogmákról vitatkoztak, méghozzá olu módon, hogy a vita hangneme még a legna­gyobb túlzással sem volt választé­kosnak mcvtihfíjó. Sőt f f"­let, vagy akinek kevesebb híve volt jelen, azt azon nyomban meg is ver­ték a vita végén. Nem csoda, hogy a kollégiumi vitákon is igen varázs volt a hananint. Az előre fA­madó és védő felet — rendszerint mindkét részről többen voltak — az iskolai törvények igyekeztek keretek közié szorítom.- a vétázók tartsák meg az illemet... az első támadó csak egy óráig beszélhet, a többieknek mindössze egy félóra All rendelkezé­sére! Büntetik azt. aki túllépi a meg­szabott Időt, akt nyújtja a vitát, aki - túl sokszor közbeszól, vagy készület- lenül Is kiáll. A vitatkozások után a védő fél rendezésében zajlott le az ebéd és a mulatság, amelyre jellem­ző, hogy még az iskolai törvények sem tudták korlátozni méreteit. A sok derék munka után persze más alkalommal sem hiányozhatott a játék, a szórakozás. Szabad volt a tekézés és mindenféle labdajáték. Szigorúan tiltották viszont a kártyát, kockát és az összes szerencsejátéko­kat. Bizonyára nem véletlenül kel­lett tiltani az olyan „katonás játéko­kat”, mint amilyen a dardahi,itás. a puskával, nyíllal, sőt a mozsárral va­ló lövöldözés. Persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a XVII. században vagyunk, a harmincéves háború éveiben, amikor a nagydiá- kok maguk is fegyvert viseltek. Igaz, hogy a fegyvereket megőrzésre le kellett volna adniuk, akik útrakel­nek, de a valóságban ezt nyilván nem nagyon tartották be. A pataki iskola törvényeibe külön pontot kellett beilleszteni arról, hogy fegy­vert. kardot, buzogányt stb. szükség nélkül nem szabad a városban vi­selni és nem szabad senkit oárbajra kihívni. A diákélet változatos esztendei után az öregdiákok, amint rectoriál, azaz vidéki iskolamesterséget kap­tak. elhagyták a kollégiumot. Mások pedig — a vagyonosabb nemesi gye­rekek, vagy akik fejedelmi ösztöndí­jat nyertek — külföldi akadémiák felé vették útjukat, ahol igen sze­rették és becsülték a magyar diáko­kat. Közülük nem egy, híres külföldi egyetem tanára lett. A BŰCSÜZAS ONNEPSEqpEL ** volt összekötve, majd a tá\k>zt búcsúlakomát adott l eomeghlttebl diáktársainak. Másnap, miközbe* megcsendült a kollégium harangja évfolyamtársai a város határig kí­sérték a távozót, aki elhagyhatta ugyan Patakot, de soha nem tudta elfelejteni. (Megjelent a Fiúk évkönyve 1980. című könyvben; Móra Ferenc Könyvkiadó kiadása.) Még a nyáron talál­koztunk, s akikor hosz- .szasan beszélgettünk könyvtári problémák­ról. kónyvtárpolltikánk mai helyzetéről. A könyvtáros. akiről szólni szeretnénk. Ba­kó Gábor tanár. Pa- rasznya község lelkes népművelője. El kell mondanom Bakó Gábor munkájá­ból egy-két részletet, amelyek arra az idő­szakra jellemzők, ami­kor ő még teljesen ön­állóan végezte mun­káját. hivatásos könyv­táros nem is beszélt vele. Bakó Gábor min­den lehetőséget meg­ragad. hogy a könyv­tárat. _a könyveket ben. A nyáron a köz­ségi tanácstól megbí­zást kapott, hogv a ve­tésterületek összeírásá­nál segédkezzen. E megbízás teljesítésé­ben természetesen ház- ról-hézm kellett jár­nia. Mint a könyvek lelkes propagandistája, nem feledkezett meg arról sem. hogy ezt az alkalmat is felhasz­nálja az olvasottság növelésére. Nem volt rest a kölcsönzési fü­zetet és néhány köny­vet táskájába tenni. A táskában lévő könyve­det oly családoknál vette dó. ahol még ed­dig nem olvastak a könyvtárból. Odahaza, saját lakásukon kiköl­csönözte részükre a könyvet. Amikor a könyvek már elfogy­tak. csak szóbeli pro­pagandával tudott élni, de legnagyobbrészt ez Jen. Bizonyíték erre az alábbi számadat. Már­cius végén még csak 95 beiratkozott olvasó­ja volt a könyvtárnak, s a három tavaszi hó­napban — illetve ebbe már a nyár eleje Is be­leesik — 139-en Jártak a könyvtárba. Még jobban elcsodálkozunk azon az eredményen, amelyet az év végéig ért el. A község lako­sainak száma nem sokkal több ezernél — a pontos adatokat majd a mostani nép­számlálás dönti el — mégis 217-en kölcsö­nöztek könyvet ebben az évben a parasznyai könyvtárból. Ha összehasonlítjuk ezt az rflvasólétszámot más könyvtárakéval, hasonlóra ritkán talá­lunk. A nagyobbrészt bányászközség aoraja- nagyja szívesen fordul meg a község könyv­társzobájában. mert oda vonzza őket a könyvtáros buzgalma, szeretető. Bakó Gábor szereti az embereket la. különösen szereti azokat, akik a könyv­tárba Járnak, s róluk semmilyen körülmé­nyek között sem feled­kezik meg. O az isko­lában lakik, a könyv­tár kicsit távolabb van lakásától. Lakására mindig visz haza köny­veket, n a környéken lakó olvasóinak odaha­za is kölcsönöz. Akik pedig mór öregebbek, vagy testi fogyatékos­ságúak. azoknak az is­kolás gyermekekkel küld valami olvasni­valót Olvasnak az embe­rek — a kölcsönzési számadatok ezt bizo­nyítják. Szinte el se lehet hinni azt a for­galmat amit ezzel a 300 kötet könyvvel, a parasznyai könyvtár állományával ebben az évben lebonyolítottak. A statisztika nem ha­zudik. Az első negyed­év forgalma 286. a má­sodik negyedévé 868. a harmadiké 902. az utol­só negyedév forealma pedig 1197 (!) könyv volt. Csaknem négy­ezer kölcsönzést bonyo­lított le tehát Bakó Gábor ebben az évben. Vajon kik olvasnak a könyvtárból. kik azok. akik leggyakrab­ban felkeresik? Lapoz­gatunk a kölcsönzési füzetben és örömmel vesszük tudomásul, hogy olvasóinak, nagy­része bányász. Azok az emberek, akik napi 8 órán keresztül nehéz munkát végeznek, ma már rendszeresen ol­vasnak. Napi kultúr- igényükhöz tartozik a könyvolvasás. Gál László bányamester már annyi könyvet ol­vasott. hogy bárkinek becsületére válik, ha mindazokat végigol­vassa. Nagyon szereti a Jókai-könyveket, kedves olvasmánya volt a Csendes Don is. Póczik József bánya­munkás is sokszor éj­félig olvas — ez a leg­kedvesebb szórakozá­sa. A kulturális munka eredményei sohasem lesznek azonnal látha­tóvá. Nem lehet máról- holnapra felmérni eredményeit. valójá­ban csak bizonyos idő múltán látszanak ezek. csak bizonyos idő elteltével van ha­tásuk. Pares anya köz­ségben Jó úton halad a könyvtár munkája nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy Bakó Gá­bor népművelésből ki­válóén vizsgázott Orosz Mihály PUptnui/óUttöl kiválóan i/ÚBsaávoU... GORKIJ-ARCH IVUM A Szovjet Tudományos Akadémia »Gorkij levelezése külföldi Írókkal” című gyűjteményes kiadása főbb mint 400 levelet tartalmaz, részben neves külföldi íróktól, részben Mak- tzim Gorkijtól. Az 1900—1936 években keltezett levelek többsége most kerül először az olvasóközönség elé. A levélírók között szerepel Romain Rolland. Henri Barbusse. Stefan Zweig, Ger­hardt Hauptmann, Heinrich és Tho­mas Mann, Herbert Wells, Bernhard Shaw és 23 ország több más neves A gyűjteményben megjelenő leve­lek túlnyomó részét az Állami Gor- kij-Archivumban őrzik, néhány le­vél a szovjet tudósok kérésére kül­földi országokból érkezett Mosz­kvába. A Gorkij-Archivumot. amely nem­csak irattár, hanem tudományos ku­tatóintézet is,-a szovjet kormány ha­tározata folytán a nagy író halála után hozták létre. Az Archívumban jelenleg több mint 2J> ezer Gorkij-kéziratot. ezen­kívül 9 ezer Gorkij-levelet őriznek GERARD PHILIPPE HANGLEMEZEK A párizsi karácsonyi hanglemez- piacon óriási sikere van annak a le­meznek, amelyen Gerard Philippe, a nemrég elhunyt kiváló francia szí­nész Paul Eluard verseit szavalja. Egy másik lemezén, amelyet eyer- mekek és felnőttek egyaránt nagy Örömmel hallgatnak. Gerard Philippe Saint-Eupéry: „A kis herceg" című bájos. költői szépségű meséjét mondja cl. A SZOVJETUNIÓBAN KIADJAK N. POGOGYIN SZÍNMÜVEIT Nyikolaj Pogogyin, a neves szovjet író színműveit öt kötetben kiadják a Szovjetunióban. Az első kötet Pogo­gyin korai színműveit, a második kö­tet a híres Lenin-trilógiát és forra­dalmi témájú darabjait, a harmadik kötet a harmincas években írt külön­böző témájú drámáit, a negyedik kö­tet a negyvenes években irt darab­jait, az iparosítás témáját feldolgozó színműveit és egy eddig kiadatlan vígjátékét, az ötödik kötet pedig az utóbbi években irt színműveit tar­talmazza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents