Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

Kedd, I960. Január 5. RSZAKMAGTARORSZAO Palkonyai KISZ-fiatalok légyre nő. szépül, terebélyesedik ■*“* a tiszapalkonyai újváros. Szin­te mindennap új látnivaló fogadja az embert, ha végigsétál az épülő utcasorok között. A falakon minde­nütt fiatalok serénykednek. Az idős kőművesekkel együtt építik me­gyénk legifjabb válását S hogyan — Nem bántam, meg, hogy ide jöt­tem, erre a nagy építkezésre. A ke­resetem 1700—1800 forint. - Attól függ. hogyan dolgozik az ember. Különben én is mezőcsáti vagyok. A nyolctagú brigád öt tagja Mező- csátról jár ide. Egy héten egyszer utazunk haza. dolgoznak itt a fiatalok? Az építke­zések vezetői úgy nyilatkoznak, hogy büszke lehet rájuk Tiszapalko- nya. Szorgalmas ifik, nagy részük van abban, hogy rohamléptekkel ha­lad az építkezés. A városban több­száz fiatal dolgozik. Sokan itt ta­nulták meg a kőműves mesterséget, s ma már kiváló szakmunkások. Simon Márton művezető, aki ma­ga is fiatalember, így vélekedik a KISZ-fiatalokról: — Szeretek együtt dolgozni a ki- szesekkel, mert öntudatosak, szeretik 'mesterségüket, mindenkor számíthat rájuk az ember. A hétemeletes, most épülő toronyhózon is több KISZ- fiatal dolgozik, s nem is akárhogyan. Munkájukat bármelyik mester meg­nézheti. Szép falakat raknak, mint­ha a saját lakásukat építenék. így van. Magunk is meggyőződ­tünk a KISZ-fiatalok nagyszerű te­vékenységéről. A hétemeletes to­ronyházon egy nyolctagú KISZ-bri- gád dolgozik. Nevüket mindenütt is­merik az újvárosban. Vidám, tettre- kész emberek. Ez az egyik legjobb brigád Palkonyán. A brigád egyik tagja Vetrik Jó- zsef. ö is fiatal kőműves. Két éve dolgozik itt. Keresete 1700—1800 forint. S nemcsak az építkezésen vé­gez jó munkát, a KISZ-szervezetnek is aktív tagja. Mint alapszervi tit­kárhelyettes tanítja a fiatalokat, ö már öt éve dolgozik a szakmában, s most itt gyümölcsözteti szakmai tu­dását. Arra a kérdésünkre, hogyan élnek, szórakoznak itt a fiatalok, ezt válaszolta: — Még csak épül a város, de már­is mindenünk megvan. Nem kíván­kozunk el innét. A KISZ gyakran rendez zeneesteket, különböző össze­jöveteleket és igen jól szórakozunk. Kedden például a vállalatnál van mozielőadás, szerdán a városban, csütörtökön ismét a vállalat mozijá­ba megyünk. Eljutnak ide a legjobb filmek és a fiatalok nagyon szere­tik. Többet ér a mozi minden kocs­— És a kocsma milyen látogatott­ságnak „örvend” ■*- kérdezzük. — A palkonyai fiatolok nem a kocsmába járnak — válaszolja. — Jöjjön el és nézze meg az elvtárs. Nem mondom, néha megiszik az em­ber egy kupicával, de az még nem történt meg. hogy az itt dolgozó KISZ-fiatalok botrányt okoztak vol­na a kocsmában ... így vélekedik Petrik József ifjú kőműves, s beszéd közben is rakja a maltert. A téglák egymás után so­kasodnak. nőnek a keze alatt. Zárándi Lajos, a KISZ-brigád leg­jobb. legszorgalmasabb tagja. Ezt mondja róla az építésvezető, a KISZ- titkár és mindenki, aki ismeri ezt a szerény, csendes természetű fiatal kőművest. Zárándi Lajos is két keze munkájával bizonyítja: úgy dolgozik, ahogyan a KISZ elvárja tagjaitól. És úgy él, ahogyan egy kommunista ifjúnak élnie kell. ö Miskolcon ta­nulta a. kőmüvességet. 1952-ben sza­badult. Azt mondja: — Szereti ezt a várost? — Még nem város éppen, de sze­retem, hiszen az én tégláim is itt vannak a falak között. A magamé­nak érzem... De mindenki így van ezzel, aki eltölt itt egy bizonyos időt... Y ályi Nagy * Lajos is me­zőcsáti. 30 éves, Nős ember, de tagja a KISZ-nek és szeretettel be­szél a KISZ mun­kájáról. Vályi • elvtárs is sokat segíti a fiatalokat, nem egyszer szak­mai tanácsot ad, ha szükséges. Ko­moly ember, a munkájának és családjának él. Mint mondja, az életben három dolog a fontos: szeretni a munkát, a közösséget és a családot. Nekem is ez a törekvé­sem ... Vályi Nagy La­jos már itt ta­nulta a mestersé­get Tiszapalko- nyán, mint átkép- zős. Mindig arra vágyott, hogy olyan magas fa­lakat építhessen, mint a mesterek. Ez a vágya telje­sült. szakember lett és megbecsü­lik. — Milyen céljai vannak? — kér­dezzük Vályi elvtárstól. — Egyszerűen, becsületesen élni, ez az első. Aztán sok mindent sze­retnék elérni... Ide jönni a csalá­dommal. Kapnék is lakást, de vala­hogyan én jobban szeretem a kis családi házat. Megvárom, míg a periférián kisla­kásokat lehet épí­teni, s akkor én is ide költözök .;. Kovács László KISZ-titkár is tagja a nyolctagú brigádnak. Vele is beszélgetünk. Fiatalember, alig 22 esztendős, de úgy beszél, mint egv sokat tapasz­talt felnőtt. Ezt mondja: — Az Itteni KISZ-szervezet büszke erre a nyolctagú bri­gádra. összeszo­kott, kikovácsoló- dott kis kollektí­va, egy család, melyben igazán szeretik egymást az emberek. S ta­lán ez a jó munka titka ebben a kő­műves KISZ-bri- gádban. Tagjai szocialista em­berhez méltó életet élnek. Nem­régiben nyerték el a szocialista brigád címet. Higyje el, nem haza­beszélek, de ilyen brigád nem sok van a környéken ... Mivel bizonyít­sam? Hát először is, hogy elnyerték a szocialista brigád címet, másod­szor, teljesítményük is kimagasló. Átlagosan 120 százalék. Ez pedig a kőműves szakmában nem kis dolog. Aztán: a brigád nyolc tagja közül öt segéd elnyerte a szakma ifjú mes­tere címet. A városban ők kapták meg először ezt a magas szakmai kitüntetést. Ebből is látható, hogy ez a brigád nem akármilyen fiata­lokból áll. És azt is megérdemlik, hogy írjon róluk az újság... Azt is jegyezze fel az elvtárs. hogy ezek a fiatalok szorgalmasan tanulnak. Ol­vasnak szépirodalmat és gyakran szakkönyveket is. A brigád tagjai például valamennyien elhatározták, hogy elvégzik a nyolc általános is­kolát. S ez az elhatározás is valóra vá,*V ... Biztosan ... Jgen, biztosan valóra válik, mert a palkonyai fiatalok la tettek emberei: várost, üzemeket építenek az egykori szántóföldek, legelők he­lyén. Arcukon vidámság, életerő sohasem csüggednek, büszkék, hogy népünk rájuk bízta a nagy ország építő terv egy jelentős részének va lóraváltását. S a fiatalok jó munká ja mást is bizonyít az épülő Palkó nyán. Jól működik itt a KISZ-szer vezet, egészséges gondolkodású, tett- rekész kommunista fiatalokat nevel. Ebben van a nyolctagú KISZ-brigád ereje... C ha végigmegyünk a szederké­^ nyi, vagy a palkonyai határ­ban, az öregek mellett az egyre nö- vő falakon ott láthatjuk a fiatalo­kat. Ott a vasoszlopokon, a gépko­csik volánjai mellett, a hatalmas gáztartályokon... Mindenütt, ahol szükség van a fiatal erőre, ebben a csodálatosan szépülő új városban. Állami gazdaságaink múlt évi munkájáról, idei feladatairól A mezőgazdasági gépek segítségével az idén tovább fejlesztik az állami gazdaságokat Romany Pál elvtárs, az Állami Gazdaságok Borsod-Heves megyei Igazgatóságának vezetője munka­társunknak adott nyilatkozatában a következőket mondta: — A mögöttünk hagyott esztendő igen jelentős volt az állami gazda­ságok életében. Legjobban talán az a célkitűzés jellemezheti, hogy a gazdaságok legyenek abszolút nye­reségesek, szilárdítsák meg gazdál­kodásukat. irányítsák a környék gazdálkodását, segítsék a termelő- szövetkezeteket. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy gazdaságaink e célkitűzések legnagyobb részét végrehajtották. Mintegy 10 millió forint nyereséggel ünnepelték az állami gazdaságok fennállásának 10 éves jubileumát; ilyen eredménnyel zárták az 1959-es esztendőt. — Hogyan alakultak a ter­mésátlagok 1959-ben? — Kalászosokból 800, kukoricá­ból 350, cukorrépából 600 vagonnal több termést takarítottunk be, mint terveztük. Igen jelentős az apró- magtermelés túlteljesítése, amely- lyel különösen a termelőszövetke­zeteket segítjük. Az állati termékek termelésénél szintén tervtulteljesí- tésről beszélhetünk: több, mint fél­millió liter tej és ezer mázsánál több hús terven felüli fémjelzi ezt a munkát. Mely gazdaságok jártak — Az igazgatóság összeredmé- nyeinek ilyen jó alakulásában nagy szerepe volt a megye legnagyobb állami gazdaságának, a 13 és fél­ezer holdas Mezőnagymihályi Álla­mi Gazdaságnak, amely többletter­meléssel. a nagygazdaság nyújtot­ta gépesítési, szervezési lehetőségek Jó kihasználásával többmillió fo­rintos nyereségre tett szert. Jelen­tős létszámú tenyészállatot nevelt, segítette a környező termelőszövet­kezeteket. kenyérgabonából pél­dául 73 vagonnal termeltek többet a tervezettnél. Ezen felül több. mint 100 mázsa gyapjút szállítot­tak terven felül és 13 ezer darab juhnál 5 kilogrammon felüli nyí­rási átlagsúlyt értek el. Hasonlóan figyelmet érdemel az a munka, amelyet a Szerencsi Állami Gazda­ság dolgozói végeztek az elmúlt esztendőben. A Központi Bizottság márciusi határozata után egészsé­ges versenyszellem bontakozott ki. s ez nagyszerű eredményeket ho­zott. Hogyan készültek fel az 6J esztendő feladatainak megoldására? — Gazdaságaink dolgozói az új esztendőt nagy felkészülés köze­Az új év első munkanapja a Borsod megyei tsz-ekben A kedvező időjárást kihasználva, a Borsod megyei tsz-ek az új év első munkanapján több sikeresnek Ígér­kező vállalkozásba kezdtek. Az edelényi járásban négy, ősszel kezdett tsz úgy határozott, hogy a gabonatermelésnél nagyobb jövedel­met biztosító gyümölcsössel ülteti be a másra aligha alkalmas dombolda­lak egy részét. Lak tsz-községben, ahol az őszi munkát már közösen végezték, most megkezdték a község első közös gyümölcsösének telepíté­sét. A tervek szerint egyelőre 10 hol­don ültetnek almát és szilvát. Ugyan­csak gyümölcsös telepítésével kezd- tek az új év első közös munkáját Rakaca szövetkezeti községben Is. Tlszaszederkényben az ősszel kez­dett tsz — már egy 100 férőhelyes szarvasmarha istállót és egy sertés- fiaztatót épített jel a múlt évben, sa- «rőMI. Vasárnap kezdtek hozzá a 600 férőhelyes juhhodály, valamint az állatok szabadtartásához szükséges szabadszállás építéséhez. A saját erő­ből épülő új istállók készítésével a tavaszi munkák előtt el akarnak ké­szülni. hogy március végén már a közös legelőre hajthassák az állato­1959-ben több mint 100 millió forintért vásároltak mezőgazdasági gépet a Borsod megyei tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok A Borsod megyei termdőszövetke- zetek és az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok tavaly kereken 105 millió Ft értékű mezőgazdasági gé­pet és különböző eszközöket vásá­roltak. Ez éppen 20 millió forinttal több az előző esztendeinél. A sztrájkok rekordéve volt 1959 az USA-ban James P. Mitchell amerikai mun­kaügyi miniszter megállapításai sze­rint időnként kaotikus zűrzavarrá fajult a munkáltatók és a dolgozók közötti viszony az elmúlt év során. Mint mondotta, a súlyos összeütkö­zések minden valószínűség szerint még ez évben is folytatódni fog­nak. A sztrájkok statisztikája éles fénvt vet ezekre az állapotokra. Az 1959-es év a sztrájkok számát te­kintve, rekord esztendő volt. csupán 1946-ban jegyeztek fel ennél több munkaórakiesést sztrájkok követ­A vásárlás során 225 traktorpótko­csi, harmincnál több nagyteljesítmé­nyű magtisztító került a tsz-ek tu­lajdonába. Azok a termelőszövetke­zetek — mint például a szentlstváni Béke, a mező keresztesi Aranykalász —. ahol a gabonabetakarítást már kombájnokkal végezték, elsősorban gabonafúvó és más automatikus ga­bonaszállítóberendezést vásároltak. Igen nagy volt az érdeklődés a tsz-ek részéről a különböző takar- mányelökészitő gépek, silótöltők, szecskavágók iránt is. Ebből több mint száz darabot vásároltak. A leg­több gép villanymeghajtású. Ezáltal nem csak a tagság munkáját köny- nyítették meg, de számos tsz-ben az állattenyésztéssel kapcsolatos ta­karmányelőkészítést Is gépesítették. A legtöbb mezőgazdasági gépet a tiszaiúcl Tisza, a mezőcsáti Dóam csoda. Építeni, falakat emelni a ma­gasba, lakást, otthont készíteni em­bertársainknak szép dolog, szép mesterség... Szegedi László Foto: Subulos György Kovócs László KISZ-titkár: „A nyolc tagú KISZ-brigád olyan cftalid. melyben igazán szeretik egymást az emberek ...« gépkezelő, munka közben. 10 De legtöbb kiszista a falakon dol­gozik. A kőműves mesterség va­lahogyan ezen a vidéken nagyon vonzza a fiatalembereket, Nem is A nyolctagú KISZ-brigád három tagja: Vetrik József, Zárándi Lajos éa Vályi Nagy Lajos az épülő falak mellett. pette köszöntik. Most folyik az éves munka összegezése, a mérlegké­szítés. de egyidejűleg az üzemegy­ségekben, állattenyésztési telepe­ken, műhelyekben megnövekedett az 1960. évi felkészülés. A VII. . pártkongresszus megyénk állami gazdaságai számára is megjelölte a feladatokat a terméshozamemelés, a mezőgazdaság szocialista átala­kításának meggyorsítása terén. El akarjuk érni az új esztendőben, hogy a borsodi iparvidék ellátásá­hoz még jelentősebb mértékben járuljanak hozzá az állami gazda­ságok, mint eddig. Az 1960-as ter­veinkben 20 ezer mázsával több kenyérgabonát, kukoricát akarunk termelni. Növeljük az oly sokat emlegetett zöldséges területet. Ha­sonló növekedést irányoztunk elő — bár mérsékelten — az állattar­tás ágazataiban is. A hústermelést 47 vagonnal, a pecsenyecsirkene- velést mintegy százezer darabbal növeljük. A megye állami gazdasá­gaiban több mint 10 százalékkal emelkedik a tehénlétszám. Milyen éj gépeket várnak — A Szovjetunió segítsége révén újabb 18 darab kombájnt, nehéz lánctalpas traktorokat; hazai és a népi demokratikus országokban előállított traktorokból összesen 78 darabot Kapunk még ezen kí­vül szervestrágya rakodókat, szál­lító- és osztályozó gépeket. Amiben nem tudunk még ebben az esz­tendőben sem kellőképpen segíteni, az gazdaságaink lakáshelyzetének problémája. Idén még nem tudunk minden igényt kielégíteni. He­lyes volna tehát, hogy a gazdasá­gok a vállalatfejlesztési alap révén a pénz egy részét lakásépítkezések­re fordítanák. így például a mező­nagymihályi gazdaság 1959-es nye­resége után 1 millió forintos beru­házással növeli gazdasága állóesz­közeit. többek között lakásokat is épít. Hasonlóan sokat kell tennünk — ha nem is tudunk még tökéle­tes megoldást találni —, a szociá­lis, egészségügyi és kulturális vo­natkozásban. Mind több gazdaság­ban terveztük zuhanyozók, étkez­dék építését, illetve a meglévők bővítését és más hasonló jellegű épületek létesítését. Korszerűsítjük az igen nehéz munkákat, több he­lyen állítunk be fejőgépeket, egész­ségesebbé tesszük a munkaviszo­nyokat. Elkészül például az onga! gazdaság új bekötőútja és villamo­sítunk néhány, még ezidelg a há­lózatba be nem kapcsolt üzemegy­séget — fejezte be nyilatkozatát Romány Pál elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents