Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

Földrajzi kutatások Borsodban ' Beszél «elén •lr. Peja Győző kandidátussal, a Magyar Köldrajzi Társaság miskolci elnökével » Magyar békaemberek J » tengeri expedíciója * ( Hét évi* kéfticlllt. gyakorolt Ráday f (Üdttu tudományos kutató, míg le- f (szállhatott a tenger melyébe munka-^ (társával. Wcidinger Máriával. Gaz- (diig tengeri állatgyüjteménnyel tért (haza. mellyel részben pótolhatta a ► Nemzeti Múzeum 1956-ban elpusztult ► gyűjteményét. 1958—59-ben 10 hetet ► töltöttek a burát! Albániában és ez- >alatt 2700 tengeri állatot gyűjtöttek ► össze, mely kh. 200 fajt képviselt. •1300 fényképfelvételt készítettek é- ►1500 inrti-/ színes filmet vettek fel ► a csodálatos színekben pompázó ad­► riai és lőni tenger vizalatti életéről. Napi li oral tóllollek a tengerben ► és tenger alatt, gyűjtötték a ritka ► tengeri állatokat és komoly barátsá­got kötöttek a kévén szavú tengeri (halászokkal. ( A Tudományos Ismeretterjesztő ► társulat és az SZMT áltál f. hó 27-én * megrendezett előadáson számolt be ►élményeiről Ráday Ödön. bemutatta ►első filmjét, néhány szép felvételé' ►és mi elkísértük az albán tenger­partra; Durresba. Sarandába. Butrin- ►libe. végigéliük kalandjaikat és igen ►gazdag tapasztalatokkal hagytuk el ►az SZMT kultúrtermét. Reméljük, ►még az idén sikerül Rádayéknak ►<• Halmát-tengerpartra is rljútniok és ►egy év múlva újra hullhatjuk szép ►előadását és látni fogjuk újabb film- |ieil és felvételeit. i B- S. Borsodi érdekeasejjek: TUDOD-E, HOGY... — megyénkben :i(i.í település ta­lálható, s az itt élő 730 000 ember az ország lakosságának 7,8 százaléka; — az ország Ipari termelésének. 7 százalékát, nehézipari termelésének 10 százalékát Borsod megye adja: — a Zempléni-hegységet vulkáni működés hozta létre, s a Hegyalján egykor magasbaszökő gejzírek ontot­ták a melegvizet: — a Répáshuta melletti /’empata­ki-barlangban egy 67 m-es földalatti tüzesét találhátó: — a miskolci Áras tufájába 800 borospincét vájtak, s ezek legna­gyobb része több mint 300 éves: — a mezőkövesdi gyógyfürdő vize 800 méter mélységből tör fel. s ere­deti hőfoka 03 C-fok: — a román földgáz 300 km-es cső­vezetéken érkezik Tiszapalkonyára és Miskolcra: — a Sajó és mellekvölgyeiben ta­lálható Magyarország köszénkészleté- nek 36 százaléka: — Közép-Húr ópa legnagyobb és legkorszerűbb téglagyárát az 5 éves tervben 80 millió forintos beruhá­zással M'ályiban építették fel: — hazánk egyetlen grafitlelóhelyét a. Bódvu-völgyben, Szendrö mellett fedezték fel: — a tapolcai Tavasbarlangban több mint 7000 denevér tanyázott: — az Aggteleki Cseppkőbarlang 22 km hosszú: — a bükki Kiskőháti-zsomboly 120 m mély; — I906xban a miskolci fűtőhöz épí­tésénél egy 3 m 38 cm hosszú mam- mmagyart találtak a Szinva hordalé­kában: — a borsodi iparvidéken ma twbb mint 100 000 ember dolgozik: — az első miskolci színház 1823- ban, a mai színházépület 1857-ben épült. (He rnad völgyi) Gombaismerteit» tanfolyam A Tudományos Mmeretterjentft Társu­lat gombás<aU »zakkArr gombaismertet« unlolyamot Indít a BOkkól Járó turisták 13 elméleti rlAadásböl és C kirándulásból folyam vezetője dr. Arokszállásv Zoltán gimnáziumi tanár, felsőfokú gombaszak­én«. TttndlJ 59 forint, melyet a beiratko­záskor kell kifizetni. Jelentke/é* febru­ár S-An du. fél • órától a tanfolyam Mié­Miskolc-Tapolca > vagy Görömböly-1 apolca A MÜLT HETEKBEN telmerült az a kérdés, hogy Miskolc-Tapolcának tulajdonképpen cz-e, vagy pedig Görömböly-Tapolca a helyes megje­lölése. Tény ap, hogy a két elneve­zés körül bizonyos zavar mutatkozik. Így például a Kartográfia térkép- készítő vállalat ugyanazon évben. 1953-ban két szép térképet adott ki Miskolc környékéről. A luristaklad- ványon » mi Tapolcánkat Miskolc- Tapolcának. a megyei közigazgatási falitérképen pedig Göromböly-Ta- , polcának írja. Ez a névketlósség ke­vés bajt okoz Miskolc lakóinál, de az ország távolabbi részein annál többet. Szükség' volna tehát egy olyan döntésre, amelyik megállapí­taná. melyik névalak a hivatalos, a Miskolc közigazgatásában 1945 óta rendszeresen használt M—T. vagy a gyógyfürdők névsorában olykor lát­ható G—T. A következőkben azt ViMSttJuk mc, hogy melyin DÓT mellett szól a történelmi alap és a gyakorlat. A helyes válasz érdekében egy kissé messzebb kell vis#»2api lián tu­nunk az elmúlt évszázadok névhasz­nálatára. Az első írott adatunk Ta­polca meglétére, több mint ezer esz­tendőre mutat vissza. Már az első magyar történetíró, Anonymus így örökíti meg a kései utódok számára Tapolca forrásának meglétér. „Ár­pád. a Bors vezér atyjának. Böngér- nek nagy földet adott a Tapolca vi­zétől a Sajó folyásáig, melyet Miskóc- nuk hívnak". EzWmondja Anonymus, munkája 31. fejezetében. A tatárjárás előtti korból még két további okleveles adat áll rendelke­zésünkre. A Váradi Registvumbuo egy 1219. évi és égy 1221-i feljegy­zés ismételten kifejezi, hogy a Mis- kóc nemzetség Tapolcájáról van szó. mely nem tévesztendő össze a közeli, de az Örösur szintén honíoglpló nemzetség Kacs falu melletti Tapol­cájával, ahol szintén volt már az Árpádok korában családi monostor, más szóval bencésrendi apátság, akárcsak a Miskócok Tapolcáján. A Váradi Registrum 1219. évi 209. szá­mú ügy esetében a Miskóc nemzetség tapolcai monostorát szerepelteti, majd két évvel később meg világo­sabban magyarázza meg: Ihad ural. a miskolci monostor íspaqját vádol­ják károkozás multi „Ihad. servum monasterii de Taplucya Miscocn ’ (Az erre vonatkozó részletes inágya- rúzat megtalálható a Tört. és Régé­szeti Közlemények 192«. évi 2. füze­tében. ahol megjelent Marjalaki Kiss Lajos: „A tapolcai apátság 1214-i adatának hitelessége" című terjedel­mes tanulmánya.! Miskolc város és Tapolca sorsa középkor további századaiban is szo­ros kapcsolatban maradt, mert 1365- töl kezdődőleg mindkettő a diósgyőri királyi uradalom tartozéka lett. Majd a XVI. század közepén a tapolcai apátság elpusztult, javai állami kéz­be, de szőlőinek nagyobb része mis­kolci lakosok kezébe került és mind­végig ott. is maradt. NAGYOBB VÁLTOZÁST Tapolca esett*ben Mária Terézia rendelkezése hozott, aki a róm. ka», tapolcai apát­ság javait 1776-ban a munkácsi g.. katolikus püspökségnek adományoz­ta.' Ezeknek a vagyontárgyaknak eg> jelentékeny része a közeli Gorom- bolv falu határában feküdt, még pe­dig kevés szántóföld, de nagy darab erdő. De ugyanakkor a közeli Szirma halárában elterülő Jenke birtok, to­vábbá Miskolcon, a Mindszent nevű utcaszakasz. valamint Miskolcon. Csabán több ház és vízimalom szin­tén a püspökségé lett. Maga Tapolca még egy további évszázadon at soha­sem került szorosabb kapcsolatba Görömbóllyel. hiszen az sokkal nehe­zebben megközelíthető helység volt. mint a Hejő völgyében települt Uejőcsaba. Tapolcán falusi lakótelep régenté sohasem volt, s csak a furdo- teieD. meg a mészkőbanyászát kifej­lődésével. a XIX század végefelr vált szükségessé a közigazgatás meg szervezése. Hosszú századokon át egyszerűen Tapolca. Tapolca-puszin vagy Puszta- Tapolca megjelöléssé' találkozunk, melynek felettes ható­sága. a nemes birtokos úr csak a já­rásnak. illetőleg a vármegyének volt Alávetve. Külön adóegységet képe­zett, különálló határáról önállóságát mutató kataszteri térképei szerkesz­tettek még a múlt század második felébop is. Mikor aztán a lakosság számának Jelentékeny növekedésé­vel szükségessé vált valami kör­jegyzőség felállítása, ükkor a püs­pökség. részben takarékoskodás, részben pedig hatalmi okokból, a gö- römbölyi körjegyzőséghez való csa­tolást erőszakolta ki. hiszen ott mint virilis birtokosnak, minden községi ügyben döntő szava volt. Ha t. *. Csabához, vagy éppen Miskolchoa csatolták volna, az esetben az addigi korlátlan befolyása jelentős mérték­ben lecsökkent volna. Tapolca Ne­vezetét tehát a püspökség érdekei* vagyis a nagybirtokos érdekel paran­csolták bele a távolabbi és nehe­zebben megközelíthető Görömboly anyaközségbe. Igaz. hogy csak ne­huny évtized tartamúra. Magának Tapolcának a görömbölyi körjegyzőséghez csatolása pár évti­zed múltain időszerűtlenné és tartha­tatlanná vált. A közigazgatás lazítá­sához az első lépést Miskolc vár.« azzal tette meg. hogy 1909-ben meg­vásárolta a püspökségtől — főképpen a városi vízmű érdekében — a íürdő- telepet. Görömboly és Tapolca egyéb­ként semmiféle vonatkozásban nem fonottak össze, amit különben föld­rajzi okok is lehetetlenné tették. Kü­lönösen szembeszökő módon bizonyí­totta be ezt a tényt az 1945. eszten­dő, amikor a felszabadulás első hó­napjaiban Tapolca közigazgatásilag Miskolc városhoz csatlukozotl. holott ezt a lépést C örömből? csak évek múlva követte. 1945 után Taploca-fürdőn villatele­pek egész• sora fejlődött ki. a közle­kedés kiépült, s ma már Miskolc vá­ros lakótelepének tekinthető. Köz­igazgatásilag Miskolc város IV. ke­rületéhez osztották be. melynek köz­pontja Hcjocsabán van. s egyesíti magában Csaba. Miskolc-Tapolca. Szirma és Görömboly lakótelepeket. Tapolcának több ezer főnyi állandó lakosa is van. ezeknek és a.nyaralók­nak túlnyomó többsége csak Miskolc- cal es esetleg. Csabával tart fenn kapcsolatot, ellenben az oldalt eső Gorómbólyón egész éven keresztül jó, ha néhány százalékuk megfordul. MA MAR AZ IDŐSZERŰTLEN Göröm boly-Tapolca elnevezés ritkán fordul elő és újból való erőszakolása az ország második városának sérel­mére szolgálna. A Miskolc-Tapolca elnevezés kizárólagos használatát ki­al a több évszázados szokásjog: b( a jelenlegi közigazgatási állapot (Tapolca 1945 óta teljesen beolvadt Miskolc városba, s annak mint IV. kerületének egyik lakótelepe van nyilvántartva. Ebben a kerületben igazgatják Görümbölyt is. mint ha­sonlóan Miskolcra! összekapcsolt társközséget): c) a földrajzi fekvés, mint termé­szeti adottság, hiszen Tapolca a Hejő kies völgyében fekszik. Görömboly pedig egy nagy hegyen túl, ahova vagy Csabán keresztül, vagy egy he­gyi dűlőúton lehet cljlftnü d> Miskolc város lélekszámbeli és gazdasági súlya: e) a Miskolc-Tapolca elnevezés rö- vidcbb es mégis világosabb útbaiga­zítást ad a fürdővendégek számára: f( Miskolc dolgozóinak és tanácsá­nak^ közki vánsága is figyelembe vé­gi az is szokatlan dolog volna, hogy egy községrész pontosabb meg­jelölésére ne az anvaküzség szolgál­jon elönévül. hanem egy másik köz- .ségrész neve (Milyen lurcsa lenne pl. ha Pestlmrét Erzsébet Imrének ne­veznék el azon az alapon, hogy Er­zsébet nevű kózségrész szomszédsá­gában terül el Imre is?!): h) a homályos névtársitás Miskolc város idegenforgalmának évente sok ezer forint bevételi kiesést okozna: tt a haladó és feltörekvő Miskolc életében száz éves visszacsuszamlást jelentene a helytelen névcsere, hi­szen már közel egy századdal ezelőtt a Vasárnapi Újság 1869. évfolyamá­ban egy szép cikket írt Dapsy L. Ta­polca fürdőjéről, amelynek cím© így szól: „A miskolezi Tapolcza". Marjalaki Kis* Lajos adatokat tár fel Miskolc település­földrajzához. s ezeket ..Miskolc kia­lakulása és topográfiai fejlődése” c készülő tanulmányában fogja publi­kálni. Most pedig arról szerelnénk @ hallani, hogy Pcja elvtárs ebben az évben milyen ku­tatómunkát kíván végezni? — Egyik legérdekesebb problé­mám a klimatikus tényezők morfoló­giai hatásának vizsgálata a Bükkoi- déken. Ezenkívül a Bódva és a Her­vad közötti területen, a Csereháton végzek geomorfológiai kutatásokat. Milyen cikkek és tanulmá- 0 nyok megjelenése várhaló a közeljövőben? — Miskolci szerzőktől a közeljövő­ben több budapesti lap és szakfolyó­irat közöl cikkeket. így pl. a Bükk- hegység éghajlat-földrajzi kérdései­ről Szabó Gyula irt a most megjele­nő i Meteorológiai Évkönyvbe. Fris- nyik Sándor ^A földrajz tanítása” c. folyóirat márciusi számába „A szo­cializmus építésének gazdaságföldraj­zi vonatkozásai Borsod megyében" címmel irt tanulmányt. Nekem jelen­leg két. hosszabblélegzetü tanulmá­nyom van sajtó alatt. Az egyik „A jégkorszak klimatikus hatása a ka­zincbarcikai táj felszíni formáiban” címmel egy gyűjteményes miiben, a .másik Miskolc környékének termé­szeti földrajzáról a Miskolci Útikala­uzban jelenik meg. A kérdéseinkre adott válaszokból kitűnik, hogy a miskolci geográfusok eddig elért eredményei biztatóak, a további célkitűzések helyesek, s előbbre viszik á megye tudományos életét. — FARKAS GYULA — Borsod megyf tudományos életé­ben egyre Jelentősebb szerepet tölt be a Magyar Földrajzi Társaság he­lyi tagozata. Ezt bizonyítják az Ér­telmiségi Klubban megtartott tudo­mányos előadások, földrajzi tanul­mányutak és a megjelenő Borsodi Földrajzi Évkönyvek. Mindezeket hosszas, nagy türelmet igénylő ku­tatások. rendszeres adatgyűjtések és megfigyelések előzik meg. Búr a mis­kolci geográfusok kutatómunkája csak tíorsod-Abauj-Zcmplén megyére terjed ki, mégis fontos, mert a tudo­mányos kutatások a mindennapi élet céljait, elsősorban a termelés elő­mozdítását szolgáljak. Felkerestük dr. Peja Győzőt, a Ki­lián Gimnázium Kossuth-dijas igaz­gatóját azzal a kéréssel, hogy a: Éfzakmagyarország olvasótáborát tá­jékoztassa ezekről a kutatási mun­kálatokról. Első kérdésünk Milyen kutatási In vek sze­O repelnek a Magyar Földrajzi Társaság miskolci oszlályá* nak programjában? «*• Társulatunk miskolci osztálya 1960-ban tovább folytatja a borsodi táj földrajzi kutatásai. Elsőként hadd említsem Szabó Gyula éghajlati ku­tatásait, melyet az idén kiterjesztett a BÜkk-fennsikra is. Dr. Kiséry Lász­ló a Her nád-völgyében és a Takta- közben végez természeti és gazda­ságföldrajzi megfigyeléseket. Külö­nösen behatóan vizsgálja a hernád- völgyi települések. vándorlását", s azoknak a morfológiai adottságokkal való Icapcsolalát. Egy fiatal kutatónk, Sindel Hitre pl, biogeográfiai tanul­mányokat folytat a Bükk-hegység- ben. Marjalaki Kiss Lajos érdekes TIT AS ISTVÁN: A Spilling-féle motorok ábrát). 400 C"-ra lehűl, miközben túlheviti a kisnyomású hengerek­be áramló gőzt. A gőz a kisnyomású- henge­rekből kerül az ellen­nyomású vezetékbe. A gőzmotorok hatásfoka állandó, mert teljesít­ményigénye arányos a szállított góz mennyi­A Spiliing-motorofc nagy előnye, hogy az állandó kazán nyomás akkor is egyszei-üen biztosítható, ha a ka­zán pl. hulladékhót hasznosít. Nyomásnö­vekedéskor ugyani* egy membíánvezérlés a gőzmotort nagyobb tel­jesítményre állítja. A Spillrng-motorokat lóként ott célszerű al­kalmazni. ahol- valanf.- lyen folyamat hólla dékhőt szolgáltat, vagy a környéken nincs vil lamos hálózat, vagy ol­csó a helyi tüzelőanyag Egy hathengeres góz motor teljesítménye I 000 ford.»perc mellett 300 LE « lehet kagépél, ezért n gőz mozgási energiáját nem kell más energiá­vá átalakítani. Az energia-átadás hatás­foka 95—99 százalék. A munkahengerek külön­böző ellennyomású há­lózatukra is dolgozhat­nak. Ha ezekben a há­lózatokban az energia- igény nem egyforma, de a különbség kicsi, a szükségletek a hen­gerűrtartalmak alkal­mas megválasztásával biztosíthatók. Nagy szukscgletkülönbsé- «ek esetén két. vagy több hengert kell egy hálózatra kapcsolni. A kazánokban kelet­kező gőz 40 atm. nyo­mású és 500 C hőmér­sékletű. De a dugattyú­kat csak 400 C° üzemi hőmérsékletig lehet májjal biztonságosan kenni, viszont a két első nagynyomású hen­gerben a gőz túlságo­san lehűl. Ezért a gőzt. mielőtt a nagynyomású hengerekbe kerülne, egy hökicsei élón veze­tik keresztül (lásd az Ügy látszott, hogy a dieselesités a műszaki gyakorlatból végkóp szánűzi a gőzgépeket rossz hatásfokuk, nagy helyszükségletük stb. miatt. Azonban HEINZ SPILLING hamburgi gépészmérnök feltalált egy gőzmotórt. amely álló gépházak esetén versenyképes a diesel motorral. A feltalál» véleménye szerint a Spilling-féle gőzmotor betetőzte a gőzgépek csaknem kél évszáza­dos fejlődései. A gőzgépek eddig legfejlettebb formája i gőzturbina volt. A tur­bina villamos generá­tort hajlott, a termeit villamos áram fedezte a munkagépek energia- szükségletét A gúzmo- tor elvi megoldása ez­zel szemben az. hogy ., kazánból kiáramló gőzt párhuzamosan kapcsolt hengerekbe vezetik és közös ellen­nyomásra oxpandúltut- Ják. A gázmotor köz- ««tieixii tojtia a műn-

Next

/
Thumbnails
Contents