Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
Földrajzi kutatások Borsodban ' Beszél «elén •lr. Peja Győző kandidátussal, a Magyar Köldrajzi Társaság miskolci elnökével » Magyar békaemberek J » tengeri expedíciója * ( Hét évi* kéfticlllt. gyakorolt Ráday f (Üdttu tudományos kutató, míg le- f (szállhatott a tenger melyébe munka-^ (társával. Wcidinger Máriával. Gaz- (diig tengeri állatgyüjteménnyel tért (haza. mellyel részben pótolhatta a ► Nemzeti Múzeum 1956-ban elpusztult ► gyűjteményét. 1958—59-ben 10 hetet ► töltöttek a burát! Albániában és ez- >alatt 2700 tengeri állatot gyűjtöttek ► össze, mely kh. 200 fajt képviselt. •1300 fényképfelvételt készítettek é- ►1500 inrti-/ színes filmet vettek fel ► a csodálatos színekben pompázó ad► riai és lőni tenger vizalatti életéről. Napi li oral tóllollek a tengerben ► és tenger alatt, gyűjtötték a ritka ► tengeri állatokat és komoly barátságot kötöttek a kévén szavú tengeri (halászokkal. ( A Tudományos Ismeretterjesztő ► társulat és az SZMT áltál f. hó 27-én * megrendezett előadáson számolt be ►élményeiről Ráday Ödön. bemutatta ►első filmjét, néhány szép felvételé' ►és mi elkísértük az albán tengerpartra; Durresba. Sarandába. Butrin- ►libe. végigéliük kalandjaikat és igen ►gazdag tapasztalatokkal hagytuk el ►az SZMT kultúrtermét. Reméljük, ►még az idén sikerül Rádayéknak ►<• Halmát-tengerpartra is rljútniok és ►egy év múlva újra hullhatjuk szép ►előadását és látni fogjuk újabb film- |ieil és felvételeit. i B- S. Borsodi érdekeasejjek: TUDOD-E, HOGY... — megyénkben :i(i.í település található, s az itt élő 730 000 ember az ország lakosságának 7,8 százaléka; — az ország Ipari termelésének. 7 százalékát, nehézipari termelésének 10 százalékát Borsod megye adja: — a Zempléni-hegységet vulkáni működés hozta létre, s a Hegyalján egykor magasbaszökő gejzírek ontották a melegvizet: — a Répáshuta melletti /’empataki-barlangban egy 67 m-es földalatti tüzesét találhátó: — a miskolci Áras tufájába 800 borospincét vájtak, s ezek legnagyobb része több mint 300 éves: — a mezőkövesdi gyógyfürdő vize 800 méter mélységből tör fel. s eredeti hőfoka 03 C-fok: — a román földgáz 300 km-es csővezetéken érkezik Tiszapalkonyára és Miskolcra: — a Sajó és mellekvölgyeiben található Magyarország köszénkészleté- nek 36 százaléka: — Közép-Húr ópa legnagyobb és legkorszerűbb téglagyárát az 5 éves tervben 80 millió forintos beruházással M'ályiban építették fel: — hazánk egyetlen grafitlelóhelyét a. Bódvu-völgyben, Szendrö mellett fedezték fel: — a tapolcai Tavasbarlangban több mint 7000 denevér tanyázott: — az Aggteleki Cseppkőbarlang 22 km hosszú: — a bükki Kiskőháti-zsomboly 120 m mély; — I906xban a miskolci fűtőhöz építésénél egy 3 m 38 cm hosszú mam- mmagyart találtak a Szinva hordalékában: — a borsodi iparvidéken ma twbb mint 100 000 ember dolgozik: — az első miskolci színház 1823- ban, a mai színházépület 1857-ben épült. (He rnad völgyi) Gombaismerteit» tanfolyam A Tudományos Mmeretterjentft Társulat gombás<aU »zakkArr gombaismertet« unlolyamot Indít a BOkkól Járó turisták 13 elméleti rlAadásböl és C kirándulásból folyam vezetője dr. Arokszállásv Zoltán gimnáziumi tanár, felsőfokú gombaszakén«. TttndlJ 59 forint, melyet a beiratkozáskor kell kifizetni. Jelentke/é* február S-An du. fél • órától a tanfolyam MiéMiskolc-Tapolca > vagy Görömböly-1 apolca A MÜLT HETEKBEN telmerült az a kérdés, hogy Miskolc-Tapolcának tulajdonképpen cz-e, vagy pedig Görömböly-Tapolca a helyes megjelölése. Tény ap, hogy a két elnevezés körül bizonyos zavar mutatkozik. Így például a Kartográfia térkép- készítő vállalat ugyanazon évben. 1953-ban két szép térképet adott ki Miskolc környékéről. A luristaklad- ványon » mi Tapolcánkat Miskolc- Tapolcának. a megyei közigazgatási falitérképen pedig Göromböly-Ta- , polcának írja. Ez a névketlósség kevés bajt okoz Miskolc lakóinál, de az ország távolabbi részein annál többet. Szükség' volna tehát egy olyan döntésre, amelyik megállapítaná. melyik névalak a hivatalos, a Miskolc közigazgatásában 1945 óta rendszeresen használt M—T. vagy a gyógyfürdők névsorában olykor látható G—T. A következőkben azt ViMSttJuk mc, hogy melyin DÓT mellett szól a történelmi alap és a gyakorlat. A helyes válasz érdekében egy kissé messzebb kell vis#»2api lián tununk az elmúlt évszázadok névhasználatára. Az első írott adatunk Tapolca meglétére, több mint ezer esztendőre mutat vissza. Már az első magyar történetíró, Anonymus így örökíti meg a kései utódok számára Tapolca forrásának meglétér. „Árpád. a Bors vezér atyjának. Böngér- nek nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyásáig, melyet Miskóc- nuk hívnak". EzWmondja Anonymus, munkája 31. fejezetében. A tatárjárás előtti korból még két további okleveles adat áll rendelkezésünkre. A Váradi Registvumbuo egy 1219. évi és égy 1221-i feljegyzés ismételten kifejezi, hogy a Mis- kóc nemzetség Tapolcájáról van szó. mely nem tévesztendő össze a közeli, de az Örösur szintén honíoglpló nemzetség Kacs falu melletti Tapolcájával, ahol szintén volt már az Árpádok korában családi monostor, más szóval bencésrendi apátság, akárcsak a Miskócok Tapolcáján. A Váradi Registrum 1219. évi 209. számú ügy esetében a Miskóc nemzetség tapolcai monostorát szerepelteti, majd két évvel később meg világosabban magyarázza meg: Ihad ural. a miskolci monostor íspaqját vádolják károkozás multi „Ihad. servum monasterii de Taplucya Miscocn ’ (Az erre vonatkozó részletes inágya- rúzat megtalálható a Tört. és Régészeti Közlemények 192«. évi 2. füzetében. ahol megjelent Marjalaki Kiss Lajos: „A tapolcai apátság 1214-i adatának hitelessége" című terjedelmes tanulmánya.! Miskolc város és Tapolca sorsa középkor további századaiban is szoros kapcsolatban maradt, mert 1365- töl kezdődőleg mindkettő a diósgyőri királyi uradalom tartozéka lett. Majd a XVI. század közepén a tapolcai apátság elpusztult, javai állami kézbe, de szőlőinek nagyobb része miskolci lakosok kezébe került és mindvégig ott. is maradt. NAGYOBB VÁLTOZÁST Tapolca esett*ben Mária Terézia rendelkezése hozott, aki a róm. ka», tapolcai apátság javait 1776-ban a munkácsi g.. katolikus püspökségnek adományozta.' Ezeknek a vagyontárgyaknak eg> jelentékeny része a közeli Gorom- bolv falu határában feküdt, még pedig kevés szántóföld, de nagy darab erdő. De ugyanakkor a közeli Szirma halárában elterülő Jenke birtok, továbbá Miskolcon, a Mindszent nevű utcaszakasz. valamint Miskolcon. Csabán több ház és vízimalom szintén a püspökségé lett. Maga Tapolca még egy további évszázadon at sohasem került szorosabb kapcsolatba Görömbóllyel. hiszen az sokkal nehezebben megközelíthető helység volt. mint a Hejő völgyében települt Uejőcsaba. Tapolcán falusi lakótelep régenté sohasem volt, s csak a furdo- teieD. meg a mészkőbanyászát kifejlődésével. a XIX század végefelr vált szükségessé a közigazgatás meg szervezése. Hosszú századokon át egyszerűen Tapolca. Tapolca-puszin vagy Puszta- Tapolca megjelöléssé' találkozunk, melynek felettes hatósága. a nemes birtokos úr csak a járásnak. illetőleg a vármegyének volt Alávetve. Külön adóegységet képezett, különálló határáról önállóságát mutató kataszteri térképei szerkesztettek még a múlt század második felébop is. Mikor aztán a lakosság számának Jelentékeny növekedésével szükségessé vált valami körjegyzőség felállítása, ükkor a püspökség. részben takarékoskodás, részben pedig hatalmi okokból, a gö- römbölyi körjegyzőséghez való csatolást erőszakolta ki. hiszen ott mint virilis birtokosnak, minden községi ügyben döntő szava volt. Ha t. *. Csabához, vagy éppen Miskolchoa csatolták volna, az esetben az addigi korlátlan befolyása jelentős mértékben lecsökkent volna. Tapolca Nevezetét tehát a püspökség érdekei* vagyis a nagybirtokos érdekel parancsolták bele a távolabbi és nehezebben megközelíthető Görömboly anyaközségbe. Igaz. hogy csak nehuny évtized tartamúra. Magának Tapolcának a görömbölyi körjegyzőséghez csatolása pár évtized múltain időszerűtlenné és tarthatatlanná vált. A közigazgatás lazításához az első lépést Miskolc vár.« azzal tette meg. hogy 1909-ben megvásárolta a püspökségtől — főképpen a városi vízmű érdekében — a íürdő- telepet. Görömboly és Tapolca egyébként semmiféle vonatkozásban nem fonottak össze, amit különben földrajzi okok is lehetetlenné tették. Különösen szembeszökő módon bizonyította be ezt a tényt az 1945. esztendő, amikor a felszabadulás első hónapjaiban Tapolca közigazgatásilag Miskolc városhoz csatlukozotl. holott ezt a lépést C örömből? csak évek múlva követte. 1945 után Taploca-fürdőn villatelepek egész• sora fejlődött ki. a közlekedés kiépült, s ma már Miskolc város lakótelepének tekinthető. Közigazgatásilag Miskolc város IV. kerületéhez osztották be. melynek központja Hcjocsabán van. s egyesíti magában Csaba. Miskolc-Tapolca. Szirma és Görömboly lakótelepeket. Tapolcának több ezer főnyi állandó lakosa is van. ezeknek és a.nyaralóknak túlnyomó többsége csak Miskolc- cal es esetleg. Csabával tart fenn kapcsolatot, ellenben az oldalt eső Gorómbólyón egész éven keresztül jó, ha néhány százalékuk megfordul. MA MAR AZ IDŐSZERŰTLEN Göröm boly-Tapolca elnevezés ritkán fordul elő és újból való erőszakolása az ország második városának sérelmére szolgálna. A Miskolc-Tapolca elnevezés kizárólagos használatát kial a több évszázados szokásjog: b( a jelenlegi közigazgatási állapot (Tapolca 1945 óta teljesen beolvadt Miskolc városba, s annak mint IV. kerületének egyik lakótelepe van nyilvántartva. Ebben a kerületben igazgatják Görümbölyt is. mint hasonlóan Miskolcra! összekapcsolt társközséget): c) a földrajzi fekvés, mint természeti adottság, hiszen Tapolca a Hejő kies völgyében fekszik. Görömboly pedig egy nagy hegyen túl, ahova vagy Csabán keresztül, vagy egy hegyi dűlőúton lehet cljlftnü d> Miskolc város lélekszámbeli és gazdasági súlya: e) a Miskolc-Tapolca elnevezés rö- vidcbb es mégis világosabb útbaigazítást ad a fürdővendégek számára: f( Miskolc dolgozóinak és tanácsának^ közki vánsága is figyelembe végi az is szokatlan dolog volna, hogy egy községrész pontosabb megjelölésére ne az anvaküzség szolgáljon elönévül. hanem egy másik köz- .ségrész neve (Milyen lurcsa lenne pl. ha Pestlmrét Erzsébet Imrének neveznék el azon az alapon, hogy Erzsébet nevű kózségrész szomszédságában terül el Imre is?!): h) a homályos névtársitás Miskolc város idegenforgalmának évente sok ezer forint bevételi kiesést okozna: tt a haladó és feltörekvő Miskolc életében száz éves visszacsuszamlást jelentene a helytelen névcsere, hiszen már közel egy századdal ezelőtt a Vasárnapi Újság 1869. évfolyamában egy szép cikket írt Dapsy L. Tapolca fürdőjéről, amelynek cím© így szól: „A miskolezi Tapolcza". Marjalaki Kis* Lajos adatokat tár fel Miskolc településföldrajzához. s ezeket ..Miskolc kialakulása és topográfiai fejlődése” c készülő tanulmányában fogja publikálni. Most pedig arról szerelnénk @ hallani, hogy Pcja elvtárs ebben az évben milyen kutatómunkát kíván végezni? — Egyik legérdekesebb problémám a klimatikus tényezők morfológiai hatásának vizsgálata a Bükkoi- déken. Ezenkívül a Bódva és a Hervad közötti területen, a Csereháton végzek geomorfológiai kutatásokat. Milyen cikkek és tanulmá- 0 nyok megjelenése várhaló a közeljövőben? — Miskolci szerzőktől a közeljövőben több budapesti lap és szakfolyóirat közöl cikkeket. így pl. a Bükk- hegység éghajlat-földrajzi kérdéseiről Szabó Gyula irt a most megjelenő i Meteorológiai Évkönyvbe. Fris- nyik Sándor ^A földrajz tanítása” c. folyóirat márciusi számába „A szocializmus építésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai Borsod megyében" címmel irt tanulmányt. Nekem jelenleg két. hosszabblélegzetü tanulmányom van sajtó alatt. Az egyik „A jégkorszak klimatikus hatása a kazincbarcikai táj felszíni formáiban” címmel egy gyűjteményes miiben, a .másik Miskolc környékének természeti földrajzáról a Miskolci Útikalauzban jelenik meg. A kérdéseinkre adott válaszokból kitűnik, hogy a miskolci geográfusok eddig elért eredményei biztatóak, a további célkitűzések helyesek, s előbbre viszik á megye tudományos életét. — FARKAS GYULA — Borsod megyf tudományos életében egyre Jelentősebb szerepet tölt be a Magyar Földrajzi Társaság helyi tagozata. Ezt bizonyítják az Értelmiségi Klubban megtartott tudományos előadások, földrajzi tanulmányutak és a megjelenő Borsodi Földrajzi Évkönyvek. Mindezeket hosszas, nagy türelmet igénylő kutatások. rendszeres adatgyűjtések és megfigyelések előzik meg. Búr a miskolci geográfusok kutatómunkája csak tíorsod-Abauj-Zcmplén megyére terjed ki, mégis fontos, mert a tudományos kutatások a mindennapi élet céljait, elsősorban a termelés előmozdítását szolgáljak. Felkerestük dr. Peja Győzőt, a Kilián Gimnázium Kossuth-dijas igazgatóját azzal a kéréssel, hogy a: Éfzakmagyarország olvasótáborát tájékoztassa ezekről a kutatási munkálatokról. Első kérdésünk Milyen kutatási In vek szeO repelnek a Magyar Földrajzi Társaság miskolci oszlályá* nak programjában? «*• Társulatunk miskolci osztálya 1960-ban tovább folytatja a borsodi táj földrajzi kutatásai. Elsőként hadd említsem Szabó Gyula éghajlati kutatásait, melyet az idén kiterjesztett a BÜkk-fennsikra is. Dr. Kiséry László a Her nád-völgyében és a Takta- közben végez természeti és gazdaságföldrajzi megfigyeléseket. Különösen behatóan vizsgálja a hernád- völgyi települések. vándorlását", s azoknak a morfológiai adottságokkal való Icapcsolalát. Egy fiatal kutatónk, Sindel Hitre pl, biogeográfiai tanulmányokat folytat a Bükk-hegység- ben. Marjalaki Kiss Lajos érdekes TIT AS ISTVÁN: A Spilling-féle motorok ábrát). 400 C"-ra lehűl, miközben túlheviti a kisnyomású hengerekbe áramló gőzt. A gőz a kisnyomású- hengerekből kerül az ellennyomású vezetékbe. A gőzmotorok hatásfoka állandó, mert teljesítményigénye arányos a szállított góz mennyiA Spiliing-motorofc nagy előnye, hogy az állandó kazán nyomás akkor is egyszei-üen biztosítható, ha a kazán pl. hulladékhót hasznosít. Nyomásnövekedéskor ugyani* egy membíánvezérlés a gőzmotort nagyobb teljesítményre állítja. A Spillrng-motorokat lóként ott célszerű alkalmazni. ahol- valanf.- lyen folyamat hólla dékhőt szolgáltat, vagy a környéken nincs vil lamos hálózat, vagy olcsó a helyi tüzelőanyag Egy hathengeres góz motor teljesítménye I 000 ford.»perc mellett 300 LE « lehet kagépél, ezért n gőz mozgási energiáját nem kell más energiává átalakítani. Az energia-átadás hatásfoka 95—99 százalék. A munkahengerek különböző ellennyomású hálózatukra is dolgozhatnak. Ha ezekben a hálózatokban az energia- igény nem egyforma, de a különbség kicsi, a szükségletek a hengerűrtartalmak alkalmas megválasztásával biztosíthatók. Nagy szukscgletkülönbsé- «ek esetén két. vagy több hengert kell egy hálózatra kapcsolni. A kazánokban keletkező gőz 40 atm. nyomású és 500 C hőmérsékletű. De a dugattyúkat csak 400 C° üzemi hőmérsékletig lehet májjal biztonságosan kenni, viszont a két első nagynyomású hengerben a gőz túlságosan lehűl. Ezért a gőzt. mielőtt a nagynyomású hengerekbe kerülne, egy hökicsei élón vezetik keresztül (lásd az Ügy látszott, hogy a dieselesités a műszaki gyakorlatból végkóp szánűzi a gőzgépeket rossz hatásfokuk, nagy helyszükségletük stb. miatt. Azonban HEINZ SPILLING hamburgi gépészmérnök feltalált egy gőzmotórt. amely álló gépházak esetén versenyképes a diesel motorral. A feltalál» véleménye szerint a Spilling-féle gőzmotor betetőzte a gőzgépek csaknem kél évszázados fejlődései. A gőzgépek eddig legfejlettebb formája i gőzturbina volt. A turbina villamos generátort hajlott, a termeit villamos áram fedezte a munkagépek energia- szükségletét A gúzmo- tor elvi megoldása ezzel szemben az. hogy ., kazánból kiáramló gőzt párhuzamosan kapcsolt hengerekbe vezetik és közös ellennyomásra oxpandúltut- Ják. A gázmotor köz- ««tieixii tojtia a műn-