Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

4 MEAKMAOTABOtSZAO Vm<rn»p. ">m- fa"«*' W­A Borsodi Szénbányászait Tröszt 1960. évi termelési és műszaki fejlesztési feladatairól A pártunk 1959. évi márciusi ha­tározat« nyomán elkezdődött mun­ka verseny ben. s különösen a kong­resszusi' verseny során kitűnt, hogy az ipar hatalmas előrelendülése mind több és több szenet igényel az or­szág szénbányászatától. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóira az igény növekedése fokozott mértékben érvényes, hiszen a megye területén lévő hatalmas ipari üzemek fejlődé­se és a lakosság fogyasztása állan­dóan növeli a kívánalmakat. Ennek következményeképpen 1959-hez vi­szonyítva 1960-bpn termelésünket 8,2 százalékkal, termelékenységünket pe­dig 4,8 százalékkal kell növelni. Ko­moly feladat hárul tehát mind a fi­zikai dolgozókra, mind a vezetőkre, hiszen a termelés mennyiségi növe­kedése két bánya teljes termelésének felel meg. A teljesítményeket pedig annak ellenére kell emelni, hogy bá­nyászatunk mind nagyobb mélységen felé halad, növekszik a fedőkőzet nyomása, a fakasztott és kiemelkedő vízmennyiség, a vékonyabb széntele­pek termelési aránya, és a mélyebb szinteken müveit legalsó széntelepek tűz- és gázveszélycssége. A kérdés tehát az. hogy a kettős feladatot meg lehet-e oldani? Meg! Azonban a ho­gyan a lényeges. A tröszt termelése két bányászai­ból: a külfejtés és mélyművelésű bá­nyákból kerül ki. A külfejtésekből termelt szén nugyobb termelékeny­ségű, és olcsóbb, amellett gyorsan telepíthető és kis beruházást Igényel. Ésszerű tehát, hogy a termelést mi­nél nagyobb mértékben biztosítsuk. Éppen ezért 1960-ban a külfejtések termelését (az 1959. évi 487 510 ton­na tervezett értékkel szemben 508 040 tonnára) emeljük a Kurityán II. sz. külfejtés kapacitásának bővítésével és új. Kurityán III. sz. külfejtés tele­pítésével. Ezek a külfejtések az eddi­gi sajólászJói és kazinci külfejtések­kel szemben termelékenyebbek lesz­nek, mivel a 2,5 méteres széntelen- vastagság módot nyújt az eddigi kézi szenelés helyett kotrógéppel történő széntermelésre is. Július hónapban az új Ill-aa számú külfejtés beruházás:'• befejeződtek és az év második felé­ben napi 90 vagonos széntermelésre fog felfejlődni, ugyanakkor, amikor a II. számú külfejtés 80 vagonos nani termelést biztosit. Ezek önköltsége . több mint 20 százalékkal alacsonyabb lesz a mélyművelésű bányák önkölt­ségénél. termelékenységük pedig kö­zel 7,5-szöröse. A termelés zöme — több mint sa százaléka — azonban mélyművelésű *— földalatti — bányából keiül ki Természetes tehát, hogy ezek fejlesz­tése pókkal nagyobb gondot ró a vo- ^etésre. mint a külfejtéseké. A termelés növelését nem új bá nyák építésével, hanem a meglévők kapacitásának emelésével fogjuk biz­tosítani. Régi bányáink korszerűsíté­se — rekonstrukciója — évek ót« folyik, s ennek eredményeképpen * termelési kapacitás évröl-évra emel­hető. , Bányáink korszerűsítésével nem­csak a termelést növeljük, hanem azok gazdaságosabb termelésé* is biztosítani kívánjuk, a termelékeny­ség emelése révén. Ennek két járha­tó útja van. mégpedig a termelést ki- kiszolgáló. improduktív személy« számának csökkentése, és a termelő; (produktív) létszám munkahelyi tel­jesítményének emelése. Ezek lehetőségeit bányánként és zéntelepenként gondosan felül vi zi­láltuk. A tröszti szintre összesített őbb célkitűzések az alábbiakban ögzlthetők: 1 A fabiztosUású vágatokkal, há x* nyaterekkel szemben fokozni ogjuk az acéliwel és betonidomkt «el biztosított korszerű vágatok arn- U/ót: az I960, január 1-i 2** száza- ékről év végéig 33 százalékra. Ennek érdekében a bányaműi-o!“- ek koncentrációjával csökkentjük n öldalatti nyitott vágatok hosszát, lyen koncentrációkat hozunk Wre öbbek között Harlcabányán. Sajó zentpéter I. és III. aknában. Szel** I. aknán. Ormos IV.. Ormos II. nV ián és Alberttelepen. Ezek révén < ágatkarbantartási költségeket Une- nesen Jogjuk csökkenteni. Uj, korszerűbb lejtésmódok lokozott >evezetésével csökkentjük a vágat- lajtási tevékenységet Berentén. S* ószentpéter III. aknán. Ormos ll. és V. aknán, valamint Edelényben A kihajtásra kerülő vágatok bizlo it ásóra 33 500 TH-gyűrü. 11 500 acél noll-iv, 2400 táróin, 4000 vasbeton noll-iv. 4200 vasbeton ácsolat ** 886 000 darab betonidnmkfi beévi- ését tervezzük. Az 1959. év folyamán Bánfalván cikisérletezett TH-gyűrü pótlására tzolgáló és olcsóbb fakocka-gyü'üa jizfosítósi módot szélesebb körben kívánjuk elterjeszteni. Bánfalván, Sa- iókazán. Ormos II. és IV. aknában Alberttelepen és Lyukóbánuán ösz- tzesen 1440 folyóméter vágatot évi- lünk ezzel a biztosítási móddal. Korszerűen kiépített szállító- légutakon üzembiztosán fogunk szál­lítani és jó levegőt biztosítunk dol­gozóink részére. O Hosszú idő óta komoly problé- ma volt a bányászatban a fél­tések olyan biztosítóelemekkel való alátámasztása, amelyek nem vesznek el, hanem a fejtések haladásával együtt vándorolnak. Az eddig alkal­mazott fabiztositás ezt nem tette le­hetővé. Már 1959-ben /okozott mér­tékben alkalmaztuk a fát helyettesí­tő acéltámokat a frontfejtések hom­lokain, s így elértük, hogy i960, ele­jén az összes fronthomlokok hosszá­nak 14,9 százaléka lett acéltámmal biztosítva. Terveink szerint ez év vé­géig 69 százalékra felnövekszik és csak az erősen vizes talpú, i>aű.y tö­redezett fótéjü frontfejtéseket bisto- sitjuk fával. A frontfejtések mellett megkezdjük a termelékenyebb kam­rafejtések acéltámmal való biztosítá­sát is. Q A vágatokban növeljük a kl- * hajtás sebességét. A szénelóvá- jáson már alkalmazott F—4 és F— 5-ös gépek mellett a meddővágatok sebességének növelésére több helyen üzembehelyezünk PM—45-ös rakodó­gépeket. így például Ella-aknán. Or­mos II. aknán. Kísérletként Ormos IV. aknában körvágatszelvényt-hajtó gépet helye­zünk üzembe. 4 Az eddig már alkalmazott Donbasz-, Gór nyák-, Sach- tyor- és különböző típusú réselőgi- pék mellett megkezdjük Sajószent- péter II. aknán a széngyaluval tör­ténd széntermelést is. E célból ja­nuár végén üzembehelyezünk egy 114 folyóméter hosszú fronthomlokon dolgozó. Westfalia-tipusú széngyalut. A III. telepi kísérletek után folytat­juk a kísérletet a IV. számú telepen Ilyen kísérlet már folyik Szuha- kálló II. aknán, egy ISO folyóméter hosszú fronthomlok kialakítása ér­dekében. Rudolf IV. aknán — röct- desen — hasonló módon egy 120 Mé­teres homlokot képezünk ki. Ezek egyikén tervbe vettük egy Trepan- ner (páncélkaparón mozgó szénmaró­gép) kikísérletezését és üzemszerű alkalmazását is. Ezekkel a frontok teljesítményét, előrehaladási sebes­ségét fogjuk növelni és a dolgozók fizikai munkáját lényegesen meg- könnyitjük. C A robbantással történő íővesz- tés területén teljes egészében bevezetjük az elektromos robban!' eddigi gyújtózsinóros robbantás helyett, mert ez üzemblztosabb. na­gyobb termelékenységet biztosit és nem rontja dolgozóink egészségét, amellett Jobb minőségű szenet lehet termelni. Az így jövesztett szén fel­rakására és elszállítására 15 db Hidasi rakodógépet, 40 darab Kóla-rakodót és 4 darab pancélkaparót alkalma­zunk. Ezeket főleg az ormosi és Szu- havölgyi bányáknál helyezzük üzem­be. Az új robbantási eljárások beveze­tésével és további kísérletekkel akar­juk növelni a darabos szén hulláéi arányát és a minőségi széntermelést, a robbanóanyag megtakarítása mel­lett. Különösen a rendkívül kemény II. és IV. számú telepekben. Edelény ben, Berentén, Feketevölgyön és Or­mosbányán végzünk kísérleteket. Az elmondottak csak vázlatosar tükrözik azt a nagy területen mozgó, sokrétű műszaki fejlesztési tevé­kenységet. amelyet a Borsodi Szén- bányászati Tröszt műszaki vezetősé­ge maga elé tűzött. Hiszen ezek mel­lett számos egyedi, egy-egy aknát érintő fontos intézkedést tervezünk, amelyek közül kiemelkedő a mere­dek dőlésű sajókazai IV. telep fejtés­módjának kísérlete, a sajókazinci külfejtés iszapolásós tömedékelése, bányabeli vágatok főtehorganyzásos biztosítása. külszíni szállítópályák korszerűsítése Se jószen tpéteren és Ormoson 6tb. Ezek felsorolására nincs lehetőség. Pár pontban sűrített tervünk így is tükrözi, milyen nagy területet ölel fel tevékenységünk ée milyen sokré­tű a feladatunk. Tervek, célok ezek. Megvalósításuk 18 ezer dolgozó fel­adata. Az elmúlt három év sikerei bebizo­nyították. hogy nem hiába támasz­kodtunk dolgozóinkra, azok tettre- készsége mindenkor biztosítéka volt a sikernek. Most is bízunk bennük, értékes javaslataikban és újításaik­ban. melyek mindenkor nagy segítsé­get nyújtottak a vezetésnek. Pár­tűnk kongresszusi Irányelveit szem előtt tartva, dolgozóinkkal karöltve. 1900-ban Is öregbíteni fogjuk a bor­Monokon is érlelődnek az ezüst kalászok LATORCZAl JÁNOS. a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaművelési osztályvezetője Monokon több mint két hónapja tart az ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. Az előadásokat a grófi kas­télyból átalakítóit általános iskola egyik világos és meleg, új bútor- zatú tantermében tartják. Nádit Gyula járási mezőgazdász szakava­tott vezetésével. Az önként jelent­kezett hallgatók száma mindössze húsz, de nagy érdeklődéssel, szor­galmasan járnak a tanfolyamra. Haladni vágyó, az újat és a jobbal értékelő gazdákból toborzódolt ősz­ire ez a hallgatóság, amelynek leg­fiatalabb tagja alig múlt 15 éves. o legidősebb pedig már az ötven évet Amint a tanjolyamvezelőtől men- tudtuk, a Monokon szervezett me­zőgazdasági tanfolyam két részlet­ben négy-négy hónapig tart. Az el ső négy hónap március 15-én telik le, amikor a hallgatók vizsgabizo­nyítványt kapnak az elvégzett tan­folyamról. A második részletet majd jövőre folytatják, amikor a kitartó szorgalmú hallgatók újabb vizsgabizonyítványon kívül, még ezüstkalász jelvényt is nyernek. • — ami a fő! — teljes jogot annak viselésére. A hetenként két ízben, kedden is pénteken este. héttől tízig tartott tanfolyam óraterve nagyon sokat- rruyndó. Növénytermesztés 30 óra. állattenyésztés 30 óra. kertészet 15 óra. számtan és mértan 12 óra. egészségtan, tűzrendészet 3—3 óra. állategészscgtan 5 óra, ezenkívül 3 óra önképzésszerű, amelyen a hall­gatók önálló előadásokat tartanak cgy-egy tárgykörből. Az óratervi anyag átadását nagyrészben a tan­folyamvezető végzi, de munkájában segítséget kap a helybeli tűzoltó- parancsnokoktól, a járási állatorvo­soktól és az általános iskola mate­matika tanárától is. Az anyagot a hallgatók vaskos, több száz oldalas szakkönyvböl me­rítik. a „Mezőgazdasági alapisme­retek" című szakmunkából. Az el­méleti rész mellett szakfilmeket is vetítenek. Már három filmvetítés volt növénytermesztési kérdésekről, s még a hátralévő időben öt állat- tenyésztési és három kertészeti tár­gyú filmet fognak vetíteni. Ezenkí­vül a gyakorlati szakoktatás célki­tűzéseit szolgálja majd az a tanul­mányi kirándulás is. amit a szent- islvánl VII. Kongresszus Tsz-be tervinek. Meglepő az a járatosság. amit a tanfolyam hallgatói az eltelt idő­szak után máris tanúsítanak a kor­szerű mezőgazdaság kérdéseiben. Fejben és Írásban játszi könnyed­séggel számítják ki a takarmány- szabvány alapját, mutatják ki a te i- termelési feltételeket, a tejhozam gazdaságossáoát. vagy a takarmánu- keverés szabályát — hoav csak ezt a néhány példát említsük. Bár ez egyelőre még csak elmélet, a ké­sőbbiek folyamán azbnban gyakor­latban nagy hasznát veszik. _____________ Z*u//a Tibor E gyre több ember választja a kö­zös gazdálkodás útját. Egyre több községben érnek meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételei, ahol az em­berek az egyéni gazdálkodásról át­térnek a nagyüzemire. Az elmúlt napokban az abaúj- szánlói járásban újabb két terme­lőszövetkezeti község alakult. VII* mány és Hemádbűd névtáblája alá !* odakerült a „Termelőszövetkeze­ti község" feliratú tábla. A vllmá- nyiak — 170 család — 900 hold szántóval kezdik meg a közös gaz­dálkodást, Hernádbűdön pedig 97 család 800 hold szántóval alakította meg a termelőszövetkezetet. Százezer holddal több... Nagyobbodnak, sokasodnak a ter­melőszövetkezetek. Egyre nagyobb táblákon igénylik a nagyüzemi mun­kát. Érthető, hogy nő a gépállomások feladata is: több Tőidet kell megszán- tanink, hiszen » tagositott táblák megmunkálásához mindenütt a gép­állomásiak segítségét kérik. A megye gépállomásainak I960, első féléves terve: 239 ezer hold meg­munkálása. Ez csaknem százezer holddal több a tavalyi féléves terv követelményétől. A gépállomáslak azonban nem félnek a „meguövekedett" tervtől. Ebben az évben eddig 196 darab erő­géppel bővítették gépparkjukat. Ez Is eredményesen hozzájárul majd a terv sikeres teljesítéséhez, de a gép­állomás dolgozói nem ettől várják a legnagyobb segítséget. A kettős mű­szakok bevezetésével, a gépek jobb kihasználásával, a jobb. pontosabb munkaszervezéssel akarnak eleget tenni kötelezettségüknek. OLAJFINOMÍTÓ MONGÓLIÁBAN Ünnepélyesen üzembe helyezték a Kínai Népköztársaság Beisö-Mongol Autonom Területének első olajfino­mítóját, A finomítóban a helyi olajai használják fel. Az olajfinomító, amely évente több ezer tonna oazo- lint, nehéz és könnyű diesel-olajat állít elő, fontos szerepet tölt be en­nek a néhány évvel ezelőtt méa ter­méketlen sivatagi területnek a kor­szerűsítésében. Látogatóban a szikszói Béke Tsz-ben erőből majdnem 310 ezer forintot ruháztak be, ami előirányzatuk duplá­ját teszi ki. Mind emel­lett a részesedésre is szépen jutott, egy munka­egységük — a 14 hónapra nyújtott elszámolási év ellenére — 45 forintot ért, ami 5 forinttal múlja felül az 1958. évit. 1960-ban még „kövérebb" zárszámadást ter­veznek. Több a tag, nagyobb a földterület, a jöve­delmezőbb, munkaigényes növényektől sem tar­tanak. A tavalyi 17 holdas kertészetet 40 holdra növelik, előreláthatólag a már leszerződött 60 hold cukorrépából is 100 hold lesz. Beterveztek 210 darab hízott sertést is — a hizóbavalót saját maguk nevelik. Az 50 darab hízott marha is jelentős hasznot hoz majd a tsz-tagoknak. Az eredményes gazdálkodásban része van a tsz lelkiismeretes patronáló üzemének, a Miskolci Gépjavító Vállalatnak is. A munkások mindenütt ott voltak, ahol segíteni kellett. A közös gazdaságok, csakúgy mint az egyé­niek, ki vannak téve a természet szeszélyeinek. A különbség az, hogy a vihartól, esőtől veszé­lyeztetett takarmányt vagy más terményt a kö­zösben könnyebb „összerántani", megmenteni. Ahol összeforrott, a közösség érdekelt magáénak érző tagság van, ott az elemek pusztító csapásai­val szemben is jobban lehet védekezni s a Béke tagságának túlnyomó többsége már ilyen. Ha vihar mutatkozott a láthatáron — s a múlt év­ben ugyancsak kijutott belőle — a tagok oda­hagyták a kapálást — a répának, kukoricának nem ári az eső — és siettek a rendre vágott ta­karmányhoz, összekapták, hogy tönkre ne men­jen. Tudják, hogy minden közöst érő veszteség az egyes embert is sújtja. S talán ez a közössép sorsa iránti felelősségtudat a Béke sikerelnen forrása. G. M. ponta átlagosan 450 liter tej kerül ki a tsz tehe­nészetéből. Szénái János állatlenyésztö-brigád- vezető nem kis büszkeséggel vezetett végig a tehénistállón, is bizony jogos ez a büszkeség. A tehenek jó húsban vannak, kövérek, mintha hízóba fogták volna őket. Tudományos alapos­sággal válogatják a továbbtenyésztésre legalkal­masabb egyedeket. A meglévő 50 darab fejős­tehén zömmel már saját nevelés. Az egy tehénre eső tejtermelés 3369 lit^r volt, ezzel az eredmény­nyel a Béke Tsz a harmadik helyet vívta ki magának a megyében. Vass Sándomé, a ttz főkönyvelője az elmúlt ép eredményeit ismerteti. A gabonafélék jól fizet­tek. Az 1959-es gazdasági év tervezésénél azt vették figyelembe, hogy a sok földhöz kevés a munkaerő, ezért a kevésbé munkaigényes növé­nyekre fektették a fósúlyt. Megadták a földnek, ami kell. s a föld nem maradt hálátlan, őszi búzából 15, őszi árpából 16,70, zabból 17,90 mázsát takarítottak be holdanként, ezzel szemben az egyéniek búzából 12 mázsát, őszi árpából 11, zabból pedig 9 mázsát termeltek holdanként a községi tanács hivatáloz statisztikája szerint, de kukoricából is lényegesen felülmúlta a tsz az országos átlagot mm holdanként 18 mázsa kuko­ricát (májusi morzsolt) termelt Egy termelőszövetkezet életrevalóságának legkézenfekvőbb bizonyítéka: holdanként mennyi árut ad az ország sllátására? A szikszói Békében 1750 forint értékű árut terveztek holdanként — teljesítették 3100 forintra, s így áruértikesitési tervüket 170 százalékra teljesítették. A beruházás mértéke is lényeges dolog, az eredményes gazdál­kodás feltételeit teremti meg. A tsz ezen a téren is dicséretes eredményeket mutathat fel. Saját A szikszói Béke Ter­melőszövetkezetről azt mondják, akik ismerik: jó lábakon áll, ott már meg lehet élni és nem is akárhogyan. Aki nem húzódozik a munka nehezebb végétől, annak bőségesen megtermi a kenyérnek valót. A Béke elődje, a szikszói Vörös Csillag Tst sem tartozott a közepes, vagy éppen életképtelén közős gazdaságok közé, de még nem kötötte el- tiphetetlen szálakkal magához tagjait. A fiatalok meg ott is hagyták. Az évenkénti egyszeri jöve­delemosztás nem volt ínyükre, vasárnaponként lapos zsebbel állítottak be a szórakozóhelyekre. Nyakukba vették hát a rendszeres havi jövedel­met biztositó várost, hátat fordítottak a tsz-nek. Tóth István elvtárs, a Béke elnöke örömmel újságolja: — Azt is elértük végre, hogy a fiatalok be­lesekednek a tsz portájára, sót be is kívánkoznak György Pista bácsi, akinek két fia vonatozik : naponta a gyárba, mosolygósán, derülten fűzi hozzá: — Nyaggatom a gyerekeimet: no. legények. öreg létemre lehagytalak benneteket. Egyedül többet kerestem, mint ti ketten, pedig csak foga- tos vagyok. Pista bácsi 32 ezer forintot keresett egy esz­tendő alatt, az állatgondozók ettől <s többet, Kéri József tehenész havi átlagjövedelme például 4200 forintra rúgott. De korántsem csak a névvel em­legetett tsz-tagok kerestek szépen, a tagság havi átlagjövedelme meghaladta az 1600 forintot. A Béke már olyan, mint egy kisebb/ajfa Ipari üzem, rendszeresen havonta munkaegység- előleget fizet tagjainak. 1957-ben még csak 12. 1958-ban 15, tavaly pedig már 20 forint jutott előlegként cgy-egy munkaegységre. Honnan ve­szik a rátalót7 Elsősorban a tehenészetből Na­Hernádvé cse termelőszövetkezeti község Ezen a heten, január 29-én Her- nádvécsc Búzakalász néven terme­lőszövetkezeti községgé alakult. A dolgozó parasztok külső szervezők nélkül, maguk végezték el a szerve­zési feladatokat s alig néhány nap leforgása alatt az egész község az új élet útjára lépett. Az elmúlt pén­teken tartott alakuló közgyűlésen 13 tagú vezetőséget választottak. Hernádvécsén 213 család 2925 hold- nyi összterületen kezdi meg a közös gazdálkodást. >­..........- ■ ­K ét újabb szocialista község

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents