Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
Vasárnap, I960. SI. esZAKMAGTARORSZAO 3 KONZULTÁCIÓ; Milyen körülmények teszik lehetővé és szükségessé a szocializmus gyorsabb ütemű építését ? Hidegben és forró nyáron Egyhetes prágai utazás a “Szakma ifjú mestere“ verseny győzteseinek Az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél is megkezdődött a versengés a „Szakma ifjú mestere” mozgalom keretén belül. A verseny részvevői a szakmai képzettség fokozását tűzték magtik elé célul. S a versengés eredményesen folyik az ifjú bányászok között. A tröszt igazgatója. Lőcsei Lajos, mindenben támogatja a versengést, segíti az eredményességet. A napokban jutalmat tűzött ki a „Szakma ifjú mestere" mozgalomban legjobb eredményt elérő vájár, lakatos, villanyszerelő, s az őket patronáló mérnökök számára. A jutalom: egyhetes ingyenes prágai utazás. Egy év alatt 13? millió köbméter román földgáz érkezett Iiszapalkoipa TÍZ ÉVES A DUNA-BIZOTTSÁG pezve. a Fekete-tengerbe ömlik. Több mint száz éves törekvés, hogy a közel 2400 km-es szakaszon hajózható folyó partmenü államainak teljes szuverénitását biztosítva, a szabad hajózás elveit lerögzítsék. Az 1948-ban. Belgrádban létrehívott Duna Bizottság szervezeti keretei között sikerült ezt elérni, midőn Bulgária. Csehszlovákia. Jugoszlávia. Magyar- ország. Románia és a Szovjetunió képviselői között egyezmény jött létre, mely demokratikus rendszert teremtett a dunai hajózás kérdésében. Az egyezményhez 1959-ben Ausztria is csatlakozott. A demokratikus elvek alapján készített egyezmény hajózási kérdésekben nem tesz különbséget partmenti, vagy más állam között; az egyezmény eredményességét bizonyítja többek között az. hogy 1950 óta a dunai áruforgalom megkétszereződött, továbbá, hogy a hajdani kis kikötök, mint Izmail. Komarao (Komárom), vagy Sztálinváros, ma már évente sokmillió tonnányi rakományt feldolgozó. korszerű kikötőkké fejlődA hazánk fővárosában székeld Duna Bizottság tíz éves fennállásénak jubileumi ülésszaka napjainkban folyik; az ülésszakon a tagállamok képviselőin kívül az ENSZ Európai Gazdaság! Bizottságának, valamint a Német Szövetségi Köztársaságnak szakértői is resztvesznek. —• Term nek ezt az óhaját híven tükrözi a szocialista- országok erejének szüntelen növelése Erőink növelésével az imperializmusra rá kell kényszeríteni a békés gazdasági versenyt, s biztosítani kell ebben a szocialista rendszer minél előbbi teljes győzelmét. Ebből a harcból — a Szovjetunió oldalán — minden szocialista ország kiveszi a részét; elsősorban saját gazdaságának fejlesztése útján járulhat hozzá e folyamat meggyorsításához. Ilymódon a szocializmus gyorsabb ütemű építése hazánkban egyben hozzájárulást jelent a békéért folyó világméretű harchoz. Ugyanakkor a szocialista országok gazdasági, politikai sikerei hatalmas ösztönző erőt jelentenek a kapitalista országok munkásosztálya, dolgozói szamara a tőkés rend megdöntéséért folyó harcukhoz. Ahogyan a kudarcok kompromittálólag hatnak a szocialista eszmékre a népek szemében, úgy a sikerek a szocialista forradalom legfőbb erjesztöi a tőkés országokban. Eredményeink a gyakorlat szemléltető példájával győzik meg a becsületes dolgozókat, hogy az emberi boldogulás egyetlen útja az. amelyen mi járunk: a szocializmus útja. Ilyen vonatkozásban is előtérbe került építő munkánk ütemének meggyorsítása — mint alapvető internacionalista kötelességünk a kapitalista országok pr ölet áriá tusával szemben. De ez is nem csak szükségszerűségként jelentkezik, hanem ugyanakkor kedvező lehetőségként is. mert a kapitalista világ proletariátusának a támogatása, szolidaritása olyan hatalmas erő. amely lefogja az imperializmus kezét. A szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió utóbbi időben kivívott nagyszerű eredményei igen kedvező feltételeket teremtettek a nemzetközi politikában, a békés gazdasági versenyben a szocialista országok számára. Nem utolsó sorban ebben van célkitűzésünk realitásának egyik fonto© alapja. oelül utolérjék az eieuja/oxd.. Ezek sz elveit nem önni.^u.uol, nsm vontán valósulnak meg, ii&r.sm « Kölcsönös gazdasági t&vcn.-hysás rr.egfe- e!ó összhangba ho?usa i.vjaa, am: évről évre tökéletesedik é. cíyre jobban juttatja érvényre a íc . . elveket, Különösen nagyjelentőséjűs.» eboől a szempontból azok a határozatok, amelyeket a KGST működésével kapcsolatban az utóbbi időben hoztak a koordinációs tevékenységre és a munkamegosztásra vonatkozóan. Mindez számunkra is új lehetőségeket. és egyben nagyobb kötelezettséget is jelent. Az új lehetőségekkel való élés a fejlődésnek sokkal gyorsabb ütemét biztosítják. Ennek kiaknázása saját magunkkal szemben, és elsősorban a szocialista táborral szembeni internacionalista kötelességünk. Fejlődésünk gyorsabb ütemének ebben van egyik legfőbb realitása. • A gyorsabb ütemű fejlődés külső körülményeinek van egy másik oldala Is. mégpedig a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny kérdése. A szocializmus építése nemcsak a szocialista világrendszer keretei között megy végbe, hanem a kapitalista világrendszer létezése mellett, amikor ez még jelentős erőt képvisel. A két világrendszer között minden téren éles harc folyik. A népek érdeke azt kívánja, hogy e harc a békés kereteket ne törje át; a népek• Most. amikor a párttagok és pártonkivüliek százezrei kezdtek hozzá a kongresszusi anyag tanulmányozásához — a kongresszus által alkalmazott módszer követendő példa a tanulás terén is. Nem az a cél a kongresszusi anyag tanulmányozásával, hogy az elhangzott beszámolók és hozzászólások egyes tételeit kívülről megtanuljuk. Elsősorban azt kell elérni, hogy annak szellemét, iránymutatását mindenki megértse — és megértesse. RÁKOS IMRE Fejlődésünk jelenlegi szakaszána sajátos jellege a fejlődés g^orsitoi üteme. Ez a gondolat végig vonult a egész kongresszus munkájában. Fej lődésünknek ezt az ütemét országún; helyzetének belső és külső körűimé nyel diktálják. Ami a belső körülményeket illeti a dolog szükségszerűsége abból fa kad. hogy több éven keresztül, a fej lődés ütemét tekintve elmaradtunk : testvéri népi demokráciáktól, korántsem használtuk ki azokat a lehetőségeket. amelyeket a szocialista gazdasági és társadalmi viszonyok nyújtanak. Ennek okai általában ismeretesek. A gazdasági politikában töbfc éven keresztül elkövetett hibák fontos szerepet játszottak ebben, de különösen súlyos visszaesést okozott ai 1956-os ellenforradalmi lázadás es ennek következményei. Pártunknak az ellenforradalom után megvalósított következetes elv: politikája, a gazdaságpolitikában következetesen érvényesített lenini elvek megteremtették a feltételét a népi hatalom, a szocialista termelési viszonyok nyújtotta kedvező lehetőségek maximális kihasználására. A szocializmus alapfainak lerakása a szocializmus felépítésének a meggyorsítása hazánkban elsősorban az! jelenti, hogy meggyorsítjuk a kizsákmányolás minden maradványának és újraéledési lehetőségeinek a felszámolását. Meggyorsítjuk a termelőerők fejlődését úgy. hogy az egész népgazdaságban, a mezőgazdaságban is uralkodóvá tesszük a társadalmi tulajdonon alapuló szocialista termelési viszonyokat. A termelőerőknek és e termelési viszonyoknak azáltal létrejött összhangja az anyagi javak termelésének gyors ütemű növekedésének lehetőségét eredményezi. Ez pedig a szocialista társadalmi rendszer alapvető gazdasági törvénye. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy népünk kellő öntudatossággal megérti ezeket az Összefüggéseket Ezt bizonyítja az a tény, hógy az ipar területén már 1959 végére elértük azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv 1960 végére irányzott elő. Nem kisebb sikerekről számolhatunk be a mezőgazdaságban sem. A szocializmus nagy győzelmét mutatja, hogy a mezőgazda- sági szántóterület jelentős része már a szocialista szektorhoz tartozik. Említésre méltók eredményeink a kul- turfronton is. Mindezek a belső körülmények a szükségszerűségét, de egyben reális lehetőségét is képezik a kongresszus alapvető célkitűzésének« • És most néhány szót a külső körül- * tnényekről. A szocializmus építését a ny«Süh£k éTfejtiÍPki* kedvező tett Bukat a szocialista országok kölcsöSSSSSSrS SÄÄS kiegyenlítődésének a tőrvénye. A szocializmus viszonyai között ob- iNktiv szükségszerűség, hogy a lényegi* különbségek megszűnjenek, mert sz egyes országok fejlődést üteme, boldogulása, a támadó imperializmussal szembeni harci ereje az egész szocialista tábor gazdasági, politikai fejlettségének színvonalától, erejétől . függ. „Az egy mindenkiért, mindenki egyért" elve alapvető létkérdés- kent esik latba minden szocialista ország számára. Merőben más elv ér- vényesül a kapitalista országok egymáshoz való viszonylatában. Ott minél gyengébb a másik, annál kedvezőbb alanya a kizsákmányolásnak, a gazdasági kifosztásnak, « gyarmati, vagy félgyarmati függésnek. E ka merőben ellentétes elv tökéletes kifejezője a szocialista ormus. a kapitalista országok esetében pedig a burzsoa nacionalizmus eszA szocialista országokat ez a tény arra kötelezi, hogy — egyrészt mesz- ezemenő segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást erőforrásaik maximális kihasználásában. az élenjárók segítsék az elmaradottabbakat. Másrészt az elmaradottak mindent tegyenek meg Közép- és Délkelet-Európa főfo- lyója, 8 egyúttal legfontosabb vfzi- útja a 2850 km hoGszú Duna a Német ■ Szövetségi Köztársaságban a Fekete■ Erdő (Schwarzwald) keleti oldalán, l két ágból ered. s Ausztria. Csehszlovákia. Magyarország. Jugoszlávül ^Románia és Bulgária területeit felfűzve. hatalmas delta torkolatot kéA Tíszavidékl Vegyikombinát legnagyobb üzemét, a több épületből álló műtrágyagyárat — szovjet tervdokumentáció alapjár) — a legkorszerűbb technológiai eljárással, előregyártott nagyelemekből szerelik össze. Az üzemek teherhordó szerkezetét nagyszilárdságú vasbetonból, a falakat pedig könnyű, habosított kohósalakból készítik. Érdekessége lesz a munkának, hogy a vasbetonvázakra a falpaneleket hegesztéssel, vagyis száraz kötéssel erősítik fel. A gyár- Lizem építésére már az idén sor kerül. így — többek között — megkez- Jik az ugyancsak több épületből álló igazgatósági ház, a 200 ezer légköbméteres ammónia-előállító üzem. a korszerű karbantartó műhely, valamint a higsavüzem építését. Az új gyárban a Román Népköz- társaságból érkező földgáz bontásával készítik majd a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen nitrogén műtrágyát. A borsodi szénnél négyszerié magasabb kalóriájú olcsó metángáz csaknem 400 kilométer hosszú csővezetéken az elmúlt év Januárjában érkezett meg a Román Népköztársaságból — Tiszapalkonyára. A műtrágyagyár felépítéséig ezt a jóminőségű gázt a Tiszapal konyái Hőerőműben és a diósgyőri Lenin Kohászati Müvekben hasznosítják. A hőerőmű első kazánjába 1959. február első napjaiban vezették be a metángázt, s azóta minden kazánt átalakítottak gáztüzelésűre. Egy év alatt megépült a Tiszapalkonyát és a diósgyőri gyárat összekötő csőhálózat és a vegyikombinát területén elkészült az első végleges üzem, a gázfogadó állomás. Az automatizált üzem technológiai szerelésére és műszerezésére csaknem 3 és félmillió forintot költöttek. Az üzem különleges berendezéseivel és műszereivel nemcsak szabályozza a gáz nyomását, hanem le is méri a beérkező és az állomást elhagyó metánt. Egy esztendő alatt a Román Nép- köztársaságból 152 millió köbméter gáz érkezett Borsod megyébe. amit a hőerőmű és a Lenin Kohászati Művek fele-fele arányban használt feL Az olcsó és jóminőségű tüzelőanyag hasznosításával népgazdaságunk 456 millió kilogramm szenet takaríthatott meg. Az idén 200 millió köbméter földgáz elosztására készültek fel a vegyikombinát fogadóállomásán, s ebből a mennyiségből már Miskolc- nak is jut. így az ország második városában ez évben jelentősen megjavul a háztartási gázellátás. Az MSZMP VII. kongresszusa a marxista—leninista elmélet, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom általánosított, minden országra érvényes tapasztalatai alapján elemezte pártunk politikáját, országunk társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésének kérdéseit. A marxista dialektikus módszer követelményeinek megfelelően, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásánál messzemenően figyelembe vette hazánk konkrét, sajátos viszonyait, kerülve mindenfajta sablont és erőltetett párhuzamosítást. A nemzetközi és a hazai tapasztalatoknak ez az egybevetése, az általánosnak a konkrét hazei körülményeknek megfelelő alkulmazá egyben a marxista—leninista eimélet sokoldalúságának a bóvb; •. le.,le ztéset is jelenti. Ezzel pártunk kongresszusa — szerény körú.migyeinkhez képest a maga módján— hozzájárult a marxizmus—leni nitmus elméleti kincsestárának gazdagításához.
