Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA----------------------------------------------------------------------------------t—----------------------------------— XV t. évfolyam 26. mám Ara 7§ fillér *V .' i960, január 31, taaamap f-------------------------------------------------------------------^ Konzultáció (3. old.) Csehov évforduló 15. old.) Tudományos életünk (6. oldal.) V.________________________________________________________ magyar sajtó ünnepére A magyar újságírók, a sajtó dolgozói. népünk minden év Jebmár l-én ünnepli a magyar kommunista sajtó születésnapját. 1942. február elsején látott napvilágot az illegális Szabad Nép első száma, ezt a napot avatta a kegyeletes emlékezés a magyar sajtó ünnepévé. Nehéz, küzdelmekkel teli életet éllek az illegális kommunista »ajtó neves és névtelen hősei. Rettegett tőlük az ellenség, s halálra keresték őket a rendörkopók. A Horthy- rendszer 25 éves önkényuralmo nem tűrte, hogy a magyar munkásosztálynak, a dolgozó népiek szószólója támadjon; hogy valaki is szót emeljen az elnyomott milliók érdekében; hogy az illegalitásba kényszerűéit Magyar Kommunista Párt hallassa, felemelje tiltakozó szavát a magyar nép érdekeit semmibe vevő bűnös, háborús politika ellen. Amikor a hivatalos, ellenforradalmi sajtó ellentmondás nélkül dicsőítette a Szovjetunió elleni rabló háborút, egyetlen sajtófórumnak volt bátorsága nem-et kiáltani, s ez az illegális Szabad Nép volt. Hangja, a háborúba taszított magyar nép sorsa iránti aggodalma eljutott azokhoz, akiket a háború vágóhídiéra szántak — a magyar nép legjobbjaihoz, a munkásosztályhoz. Az illegális Szabad Néppel olyan szókimondó, bátor szócsőhöz jutott a magyar kommunista mozgalom, mely dacolva az önkény- uralom bosszújával, szervezte, tanította és mozgósította a magyar nép legjobbjait az imperializmus, a magyar társadalomra nehezedő fasiszta elnyomás ellen. Kemény volt a harc. Az illegalitásban dolgozó újságírók, nyomdászok életére ezernyi besúgó, rendőr leselkedett, s aki a kezükbe került, irgalomra nem számíthatott. Az önkényuralom véres bosszút állt rajtuk, hogy ki merték mondani: a Szovjetunió elleni háború rabló, hóditó háború, a magyar nép érdeke az. hogy békében éljen a nagy Szovjetunióval. Rózsa Ferenc elvtárs és több kommunista társa életét áldozta ebben a harcban. Véráldozatuk nem volt hiábavaló. Hősi helytállásukkal példát mutatlak a nyomdokukba lépőknek, bátorságot öntöttek a csüg- gedőkbe, életük ellobbant tüzével fáklyát gyújtottak a készülő szaA kommunista sajtó mai muhká sai elődeiknek tekintik a kommu nista sajtó hősi halált halt vér tanúit, s nyomdokukat járva, meg változott körülmények között, sza badón munkálkodnak a szocializ mus építésén. A magyar kommunista sajtó az elmúlt tizenöt év alatt kivívta a magyar dolgozó nép elismerését és szeretetét. A munkásosztály legjobbjait soraiba tömörítő kommunista párt célkitűzéseinek valóra- vállásában, e magasztos célok ismertetésében nagy szerepe volt és van a sajtó munkásainak. Ma is harcol a magyar sajtó, bár ez a harc más, mint a felszabadulás előtt volt. A kivívott, a Szovjetunió testvéri segítségével megteremtett szabadság megadta a lehetőséget arra, hogy a magyar nép gyorsan fejlődjön. behozva évszázados elmaradottságát, békés életet teremtsen. A maradiság, a boldogulásunk útjában álló nehézségek leküzdésében. pártunk és kormányunk politikájának szüntelen ismertetésében nagy feladat hárul a magyar sajtó dolgozóira. Az újságírói hivatás szépsége a szocializmus építésében bontakozik ki a maga nagyszerűségében. Részese, alkotó munkása lenni egy nép boldogításának. az első sorokban küzdeni a Magyar Szocialista Munkáspárt népünk érdekeit kifejező politikáidért — megtisztelő feladat. Boldoaitó érzés látni népünk alkotó kedvét és hangot adni a szorgos munkáskezek nagyszerű alkotásainak, a szocialista jövendő távlatait a ma alkotásaiban szemlélni. Pezseg, forr az élet. A szocializmus célkitűzései reális, elérhető közelségbe kerültek, s hogy mindenki lássa, cselekvő részesévé váljon e nagyszerű céloknak, ebben a sajtó dolgozóinak is jelentős szerepe van. Haladásunknak ma is akadnak kerékkötői. Az eredmények mellett hibák' *$ adódnak, melyek eltorlaszolhatfák a tovább fejlődés útját. A sajtónak kíméletlenül, személyre és hivatali beosztásra való tekintet nélkül harcolnia kell a fogyatékosságok ellen. A hibák feltárása serkentőleg hat a fejlődésre, ha foganatja ran x hibákat megszellőztető cikkeknek, ha ki is javítják a szóvátett hibákat. A sajtó munkásai közé tartozni megtisztelő feladat, de egyben nagy felelősségtudatot is kíván. Az írás- tudók legjava mindig is nagy felelősségérzettel nyúlt az élet. a társadalom kérdéseihez. Az írott szó jogán szólni szocializmust építő népünk életéről, az eredményekről és a hibákról, megkívánja a sajtó munkásaitól, az újságíróktól, hogy tudásukat állandóan fejlesztve, a marxizmus—leninizmus ismeretében adjanak hangot meglátásaiknak. Felszínességgel, elhamarkodott ítéleteikkel károsan befolyásolhatják a közvéleményt. Korunk izgalmas újdonságairól, a szovjet űrrakéták bámulatos teljesítményeiről és nem utolsó sorban a nopról-napra szaporodó szocialista eredményekről tájékoztatni az olvasók tízezreit — lelkesítő érzés. Lehet-e magasztosabb megbízatás egy újságíró számára napjainkban. gyorsítani kívánó párt- és kormányhatározatokat. a VII. párt- kongresszus irányelveit magyarázni. aprópénzre váltani a fejlődés hétköznapjaiban a nagy terveket? Ma már minden becsületes, józan- gondolkozású ember magáénak érzi pártunk politikáját, a sajtó fel adata az, hogy cselekvő, aktív életérzéssé váljék ez a nagyszerű egyetértés, hogy állandóan a közvélemény reflektorfényében tartsa a társadalmunk előtt álló legfontosabb feladatokat. Munkánkban van még fogyató kosság. akadnak szürke, semmitmondó cikkek, és az alaposság tekintetében is olykor elvetjük a sulykot. Az újságírók is. csakúgy mint a társadalmi élet más területének munkásai, azon fáradoznak, hogy kerülve a hibákat, minél eredményesebben szolgálják pártunk célkitűzéseit, mely célkitűzések egybeesnek népünk érdekeíve'. Akad még javítanivalónk az újság és olvasóközönség kapcsolatának elmélyítése terén is. hogy mind több és több munkáslevelezőt sort» koztassunk fel lapunk mellett, és így gazdagabbá, életszerűbbé tegyük lapszámainkat. Az olvasóközönség lapunk iránt megnyilvánuló bizalmát és szeretetét további jó munkával, frisseséggel. az eseményekre való gyors reagálással kívánjuk öregbíteni. Nagy és nemes feladatainkat pártunk határozatai, iránymutatásai szabják meg. Bátran, őszintén valljuk: nincs és nem is lehet a sajtó munkásai előtt megtisztelőbb feladat. mint a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatásai szerint tevékenykedni. Népünk felemelkedése, boldogulása azon múlik, hogyan, milyen gyorsan tudjuk valóságra segíteni a szocialista építés soronkövetkező feladatait, mert ezen feladatok megvalósítása teremti meg a jobb életet, a magasabb életszínvonal feltételeit. Mi, újságírók, a sajtó dolgozói ehhez a történelmi feladathoz munkánk állandó javításával, életismeretünk szélesítésével és még nagyobb szorgalommal és felelősségtudattal kívánunk hozzájárulni. Ez a mi kötelességünk és ez a mi hivatásunk. Csatlakozunk a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívásához 4 magyar nép legfőbb érdeke a béke, a% ország függetlenségének megóvása és a szocializmus építése Befejeződöd az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlési ülésszak harmadik napi tanácskozása szombaton néhány perccel tiz óra után kezdődött Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal. Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Benke Valéria. Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő. Kisházi Ödön. Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné. dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés a napirend szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ minden államának parlamentjéhez és kormányához intézett felhívását tárgyalta. Kiss Károly, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a külügyi bizottság előadója lépett az előadói emelvényre. Kiss Károly beszéde Bevezetőben elmondotta, hoav az országgyűlés külügyi bizottsága megvitatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívását és külügyi bizottság a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal közösen határozati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé. — Az elmúlt másfél évtizedben — mondotta ezután — történelmi jelentőségű változásoknak voltunk tanúi és vagyunk tevőleges részvevői. A szocialista világrendszer kialakulásával és megszilárdításával az emberiség leghőbb vágyának, a tartós béke megteremtésének hatalmas erkölcsi és anyagi bázisa jött létre. A szocialista világrendszer gyorsütemű fejlődése, előrehaladása napról-napra közelebb hozza azt az időt. amikor teljesen ki tudjuk kapcsolni a nemzetköz* életből a‘háborút, mint jr vitás nemzetközi problémák megoldásának eszközét és maradéktalanul megvalósíthatjuk a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanításokat. — Napjaink nemzetközi életér** már a magasszintű tárgyalások sorozata a jellemző és egyre inkább ezek a tárgyalások válnak a vitás nemzetközi problémák megoldásának fórumává. Rendkívül nagy jelentőségű esemény volt a szovjet békekezdeményezések sorában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata a szovjet fegyveres erőknek egyoldalú, nagyarányú Ez a határozat újabb fényes bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió — a szocializmust építő országokkal egyetemben — nemcsak szavakban két>- visell az általános és teljes leszerelés gondolatát, hanem annak megvalósítására példát mutatva, kész megtenni az első lépéseket is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata ékesszólóan hirdeti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete XIV. közgyűlésén beterjesztett általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslat nem ábránd és utópia, hanem megvalósítható. Kívánatos: a Szovjetunió példája arra serkentse a többi nagyhatalmakat, hogy a szavakról térjenek át a tettekre — folytatta, s megállapította: a Szovjetunió azzal, hogy egyoldalúan rálépett a leszerelés útjára, tovább sokszorozza azt az óriási erkölcsi erőt és tekintélyt, amelyet a szocialista világ következetes békepolitikájával az emberiség legalapvetőbb és legfontosabb érdekeinek képviseletében már eddig is kivívott. — Ma, amikor a szocialista világ olyan hatalmas erőmegnyíl- vánulásainak vagyunk tanúi, mint a Csendes-óceáni szovjet óriásrakéta-kísérletek. akkor még hatványozottabban tölt el bennünket az öröm és büszkeség tudata, hogy mi is ebhez a közösséghez, a szocializmust építő nemzetek nagy családjához tarA nagy világesemények közepette tudatosabbá válik mindannyiunkban, hogy a történelem a mi szocializmust építő, békés munkálkodásunkat is úgy könyveli el, mint hozzájárulást az emberiség boldogabb jövőjének megteremtéséért vívott harchoz. Ez a büszke tudat fűti a szocialista tábor népeit és ez ad erőt ahhoz is. hogy sikerrel harcoljunk továbbra is a hidegháború, az agresz- szió lovagjai eller. — mondotta, majd így folytatta: — A nemzetközi feszültség fenntartására és fokozására irányulnak azok az erőfeszítések, melyeket Nyu- gat-Németországban Adenauer kancellár vezetésével a bonni kormány tesz a fasizmus és a militarlzmus felélesztésére, a nagyhatalmak tárgyalásainak megakadályozására. — Igen jelentősnek tartjuk Walter Ulbricht elvtárs kezdeményezését a német kérdés békés rendezésére. Ulbricht elvtárs Adenauerhez intézett levelében javasolja, hogy üljenek le tárgyalni, válasszanak összné- met bizottságot és tartsanak népszavazást mindkét Németországban a teljes és általános leszerlésről. a békeszerződés megkötéséről. Egyetértünk azzal, hogy Németország újraegyesítésének egyetlen járható útja a békeszerződés megkötése a két. ténylegesen fennálló német állammal. Ez szükséges Európa békés nyugalmi helyzetének megteremtéséhez, mert a nyugatnémet revansista katonai körök politikája katasztrófához vezethet. Távol-Keleten a feszültség szítására irányul az a lépés, amelyet az amerikai—japán katonai szerződés megkötésével tettek Washingtonban. Ezek a jelenségek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy erőnket megsokszorozva kell munkálkodnunk az élet valamennyi területén a szocializmus építésében, hogy hazánk még tevőlegesebben és hatékonyabban járuljon hozzá az egész szocialista tábor további erősödéséhez. A magyar dolgozó nép lelkesedéssel és büszkeséggel vállalja azt a kötelezettséget hogy minél előbb felépítjük hazánkban a szocialista társadalmi rendszert és még erőteljesebben támogatjuk a szocialista tábor nagy családjának a tartós békéért, az emberiség virágzó, szebb jövőjének megteremtéséért folytatott nagyszerű harcát A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívásához csatlakozva .az egyedüli helyes utat követi népköz- társaságunk törvényhozó testületé. E határozatban kifejezett megnyilatkozásunkkal a békéért, a biztonságért a tartós béke megteremtéséért harcolók sorait erősítjük — mondotta, majd felolvasta a következő határozati javaslatot Válás» a Legfelsőbb Tanács felhívására A magyar országgyűlés és a forradalmi munkás-var ászt kormánu. a magyar néppel együtt, szívből köszönti a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát abból az alkalomból, hogy nagyjelentőségű törvényt alkotott a Szovjetunió fegyveres erőinek újabb jelentős csökkentéséről és felhívással fordult a világ minden népe kormányához és országgyűléséhez a nemzetközi feszültség további enyhítése érdekében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ez a határozata valóban az emberiség életének legidőszerűbb és leglényegesebb ügyét érinti. Előrehaladásunk a tartós béke útján, az általános és teljes leszerelés s a háború végérvényes kiküszöbölése felé. lényegesen befolyásolja a jelenlegi és jövendő nemzedékek sorsát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegyveres erők lezárnának újabb nagyarányú csökkentéséről szóló elhatározása hatalmas erejű nélda- m utal ás a nyugati hatalmak számára. Ez a példamutatás szerves része és újabb nagy eseménye annak a harcnak. amelyet a Szovjetunió, a többi szocialista országgal és a világ valamennyi békeszerető népével együtt, a háborús veszély végleges elhárításáért, a tartós békéért vív. Boldogok vagyunk, hogy kortársai, tanúi és részesei lehetünk ennek a történelmi jelentőségű, sorsdöntő eseménysorozatnak. amelynek a legutóbbi időben kiemelkedő állomása az ENSZ-ben beterjesztett szovjet javaslat az általános és teljes leszerelésre és most. példaként a többi nagyhatalom számára. a szovjet hadsereg létszámának egyoldalú újabb nagyarányú csökkentésére. A Szovjetunió az a hatalmas ország. az a nagyszerű név. amelynek csodálatos tudományos eredményei az első ember-alkotta csillaggal gazdagították a világmindenséget és a Föld lakóinak kézjegyét idegen égitestre juttatták el. most ismét az egész emberiség sorsára kedvezően ható nagyjelentőségű cselekedetet hajt végre. A Szovjetunió elhatározása és annak követése, az általános és teljes leszerelés nagy programjának megvalósítása lehetővé tenné, hogy óriási anyagi és szellemi erők szabaduljanak fel az emberhez méltó élet megteremtésére a Föld egész kerekségén. A szovjet példa minden kormányt, minden népet, elsősorban a nyugati hatalmakat, arra Mv. hogy nem várva meg a leszerelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások létrejöttét, induljanak el tényleges léptekkel a leszerelés felé vezető úton. A Szovjetunió elhatározása és felhívása nagy erőt sugároz. A Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági, tudományos és haditechnikai sikerei őrizték meg eddig a világot a harmadik világháború kirobbanásától. A Szovjetunió az újabb nagyarányú leszerelésre vonatkozó határozatot most is úgy hajtja végre, hogy közben a világ népei békéjének megőrzéséhez és ges^hatalmas erők rendelkezésre állA Szovjetuniónak erkölcsi és anyagi ereje tudatában született elhatározása lényegesen hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a kölcsönös bizalom légkörének erősödéséhez. A népek láthatják, hogy a Szovjetunió javaslata az általános és teljes leszerelésre vonatkozóan reális és a béke őszinte szándékától vezérelve egyoldalú gyakorlati lépéseket is lehet tenni a javaslat megvalósításához vezető úton. A dolgozó magyar nép a világnak ahhoz_ a részéhez tartozik, amelynek vezető ereje a nagy Szovjetunió a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozata és felhívása bizonysági annak, hogy békés fejlődésünk fő biztosítéka a szocialista tábor ereje, amely lehetővé teszi a különböző rendszerek békés egymás melleit élését, megnyitja a békés verseny kibontakozását s a tartós béke korszakát. A Magyar Népköztársaság számára a Szovjetunió és a többi baráti ország ereje és együttműködése a béke védelmében lehetővé teszi, hogy költségvetésének csak mintegy négy es fél százalékát forditsa honvédelmi célokra, s az így megtakarított összegeket a dolgozó nép gazdasági, szociális és kultúrális felemelkedését szolgáló célok gyorsabb megvalósítására használhassa fel. m 2.
