Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

; Világ proletárjai, egyesüljetek! fsimmmsm A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XH. évfolyam 25 mám Ara 50 fillér I960, január 30, szombat „Mielőbb érjük el a VIL pártkongresszus állal megjelölt alapvető célokat“ Folytatta tanácskozását az országgyűlés f \ Az algíri helyiét (2. oldal.) Borsod iparának eredményei és leiadatai (3. old.) Döntött a Juhi (3. old.) 1960. évi tervünk nagyobb felada­tokat tartalmaz, mint amilyent an­nakidején a hároméves népgazda­sági ejlesztési terv irányelveiben az országgyűlés 1960. évre előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, maid megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetsé­ges. másfelől szükséges is. Lehetsé­ges. mert soha nem volt olyan szo­ros és bensőséges a kapcsolat a dol­gozó tömegek, a párt és a kormány között, mint ma. A dolgozóknak még sohasem volt olyan magas az élet­színvonaluk. mint napjainkban, a szocializmus építésének idején. A jobb munka, a termelés gazdaságos­ságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amelynek további emelése is kizáró­lag a jó munkától függ. Biztonságér­zet. nyugalom, munkakedv. alkotó­készség él a dolgozókban, s mivel a terv igazi realitását az anyagi meg­alapozottságon kívül elsősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése jelenti, biztosak lehe­tünk abban, hogy az idei magasabb u*i v feladatok sikeresen megoldha­tók Az országgyűlés pénteken folytatta az 19í-0. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. A vi­tában elsőnek Apró Antal, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja szólalt 'el. Apró Antal felszólalása A Magyar Szocialista Munkás­párt 1959. márciusi határozata, majd pártunk VII. kongresszusá­nak lelkes előkészületei nagy len­dületet adtak falun, városon a termelő munkának, a szocialista munkaversenynek. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szo­cializmus építésének útján azért is. mert a békés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet és na­gyobb feladataink megoldásában — saját erőnk mellett — bizton számít­hatunk a szocialista tábor országai­nak. önzetlen barátainknak támoga­tására. a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együttműködésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehelő leg­gyorsabban javuljon tovább és a leg­jobb előfeltételeket teremtsük meg a második ötéves terv eredményes vég­rehajtásához. Azt akarjuk, hogy mi­előbb elérjük a pártkongresszus ál­tal megjelölt alapvető célokat: befe­jezzük a szocializmus alapjainak le­rakását. meggyorsítsuk a szocializ­emelkedése lehetővé tette, hogy a felhalmozási alap részaránya a nem­zeti jövedelmen belül az 1958. évi 21 százalékról 1959-ben 22 százalékra emelkedjék. 1960-ban pedig — ter­vünk szerint — ez az arány 25 száza­lékra nő. Akadhatnak, akik a beru­házások növelésének hallatára fel­teszik a kérdést: nem követiük-e el újra a korábbi hibákat? Erre a kér­désre is nyíltan, egyértelműen vá­laszolunk: ezen a területen sem is­métlődnek meg a régebbi hibák! A felhalmozási alap részarányának nö­vekedésével együtt ugyanis — éppen dolgozó népünk jó munkájának ered­ményeként — a fogyasztási alap 1959-ben történt mintegy 7 százalé­kos növelését ez évben is megismé­teljük. azaz 1957-hez képest három év alatt 20 százalékkal emeljük. Továbbra is töretlenül érvénye­sül tehát pártunk és kormá­nyunk azon álláspontja, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszín­vonalának rendszeres emelkedé­sével. — A nemzeti jövedelem növekedé­si ütemének fokozódása és a felhal­mozási alap részarányának növeke­dése már 1958-ban és 1959-ben is külföldi adósságunk növekedése nél­kül. belső erőforrásokból történt, sőt már csökkentettük is külföldi adósságaink összegét Ezek a tények mutatják. hogy népgazdaságunk egyensúlya, a fogyasztási alap állan­dó emelkedése és a felhalmozási alap részarányának növekedése mellett is szilárdan és reálisan belső erőforrá­sokra épült és épül a jövőben is. Az ipar alapjainak kiszélesítése, ezen belül az alapanyagipar, a szénbányá­szat. a villamosenergia-termelés, a vaskohászat feltétlenül fontos fej­lesztése. a mezőgazdaságnak a szük­séges építőanyaggal, gépekkel, mű­trágyával. növényvédő szerekkel tör­ténő fokozott ellátása a biztosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazdaság, a bel- és külkereske­delem növekvő igényeit. Egy év alatt soha nem kapott annyi gépet, beren­dezést és műszert iparunk, mint ta­valy. Ebben az évben ez még foko­zódni fog. Iparunk tovább fejlődik — Említettem, hogy feltétlenül fontos a vaskohászat fejlesztése. Külön kívánok szólni a Dunai Vasműről. A fogyasztási cikkek, háztartási gé pék. közlekedési eszközök fokozot gyártásához több kohásza« termék különösképpen több lemez kell. A második ötéves terv időszakábar meg akarjuk kétszerezni sok ország­ban ismert és keresett autóbuszain! termelését, s 1965-ig 460 ezer mosó gépet. 150 ezer darab hűtőszekrény akarunk gyártani. A Dunai Vasmi hideg- és meleghengerművének üzem. behelyezése szükségtelenné teszi a fi nomlemez importját, sőt a másodil ötéves terv végén már évente 50 ezei tonna finomlemezt tudunk majd ex­portálni. Ezzel segíteni tudjuk a töb bi szocialista országot is. ahonnar cserébe más. fontos, nélkülözhetet­len alapanyagot tudunk vásárolni Mindez indokolja, hogy ebben az év. ben mintegy 580 millió forintot for dítunk a Dunai Vasmű továbbfej­lesztésére. A vasmű már ebben az év- ben több mint 20 ezer tonna lemezt 350 ezer tonna acélt és mintegy 42C ezer tonna kokszot biztosít népgaz­daságunknak. Egyidejűleg gondo fordítunk Sztálinváros további fej­lesztésére is. Apró Antal ezután rámutatott ar­ra. hogy változatlanul nagy problé­mát jelent a beruházások koncentrá­lása. A tapasztalatok alapján a kor­mány úgy döntött, hogv az értékhatá. ron felüli új beruházás megkezdésé­re 1960-ban csak 1.3 milliárd Ft-t le bet felhasználni, a többi anyagi erő a már megkezdett beruházások be­fejezésére. illetve gyorsabb ütemű ki­vitelezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti népgazdaságunk fej­lesztését. korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett több mint 10 ezer traktort, több mint 4000 gabonavetö gépet. 1400 gabonakombájnt. 2400 fű­kaszát. csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az uni­verzális traktorok aránya ez évben országosan meghaladja az 50 száza­lékot. A termelőszövetkezetek meg­erősítésére. illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv. eb­ből az állami hitel csaknem 2400 mil­lió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfélmil- liárd forinttal segítjük. Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparun­kat és építőanyagiparunkat Is. Az építoanyagipar szűk termelési ka­pacitásának megszüntetésére ez év­ben több mint 800 millió forintot köl­tünk építőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglévő cement­gyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a Dunai Cement- és Mészművet. amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyár­nak gyors építése, illetve üzembehe­hrcdménveSnk egyik alapvető tényezője* együttműködésünk á szocialista országokkal Külkereskedelmünknek Is nagyobb feladatokat kell megoldania, mint ta­valy. Külkereskedelmi lehetőségek felhasználásával is tovább akarjuk javítani a lakosság ellátását, ezért a tavalyihoz képest mintegy 20 szá­zalékkal növeljük a fogyasztás! cik­kek behozatalát Elsőrendű követel- méoy, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek az előző évek szívós mun­kájával megteremtett egyensúlyát megtartsuk, tovább szilárdítsuk. — Nemcsak a külkereskedelemben, hanem egész népgazdaságunkban el­ért eredményeink egyik alapvető té­nyezője, egyszersmind jövőbeni süca- (Folytatás a 2. oktalan.) Történelmi jelentőségű átalakulás» a falun lyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország »cement­ipari termelését 1963-tól 1965-ig fo­kozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a Jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói törekedje­nek arra. hogy a legjobban előké­szítsék a beruházásokat, az építkezé­seket, a leghatékonyabban hasznosít­sák az építési kapacitásokat, munka­erőt. gépet, anyagot. Válasszák ki a leggazdaságosabb megoldást, minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék. A tervező irodák biztosítsák a me­zőgazdasági — különösen a termelő­szövetkezeti — építkezésekhez a kü­lönböző változatú, a helyi anyagok felhasználását is figyelembevevő tí­pusterveket. a megfelelő kapacitást és az anyagot. Pártunk és kormányunk bizalmai élvező politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi je­lentőségű társadalmi-gazdasági át­alakulás megy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegye­de tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb összesítő jelentés szerint ma mái kétharmada, egészen pontosan 86.2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51.9 szá-. zalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959. november elseje óta 293 000-rel nőtt a ter­melőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65.3 százaléka — szám szerint: 2 138 — terme­lőszövetkezeti község. November elseje óta 767 község lett ter­melőszövetkezeti községgé. Ter­melőszövetkezeti város lett a többi között Szeged. Békéscsaba. Gyula, Nagykőrös és más váro­sok egész sora. — Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy a dől- gozó parasztságunk napjainkban tö­megesen lép a közös gazdálkodás út­jára. Innen, az országgyűlés fórumá­ról is üdvözöljük a termelőszövetke­zetekbe lépett dolgozó parasztok száz­ezreit. Uj és egyre gazdagabbá, kul­turáltabbá fejlődő életük küszöbéi átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva, maguk és hazájuk javára, jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. — A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága felszólítot­ta a párt- és az állami szerveket: fo­kozzák a termelőszövetkezetek meg­szilárdítására irányuló munkájukat, segítsék a szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságot, hogy az új ter­melőszövetkezetekben mielőbb meg­kezdődjék a közös munka. Kormá­nyunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú felada­tának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehet­Annakidején a 3 éves terv egész időszakára nem egészen kétmilliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetke­zetek támogatósára. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint há­rommi 11 iárd forintra emelkedett a termelőszövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mező­gazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelő­szövetkezeti mozgalom lelkesítő fej­lődése még biztosabbá teszi, hogy ab­bén az évben egész, mezőgazdaságunk tovább fejlődik, teljesítjük és túltel­jesítjük a mezőgazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emel­kedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is és hasz­nosnak bizonyultak a nagyüzemi ba­romfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszö­vetkezetekben egy év alatt meghá­romszorozódott a baromfihús terme­lése. a baromfitelepeken megnégy­szereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóálla­tot, 80 millió literrel több tejet. 60 millió darabbal több tojást és 1 400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint Az állattenyésztés fejlesztésének fon­tos előfeltétele a bőséges takarmány­ellátás. Kiemelkedő jelentőségű te­hát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt. w ami különösen fontos: az eddigi leg­magasabb termésátlaggal fizetett Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12.9 mázsa helyett — ka- tasztrális holdanként átlagosan 14.» mázsa kukoricánk teimett. A silóku­korica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. — Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes- és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó veze­tők figyelmének középpontjába ke­rült. Kiszélesedett a hibridkukorica- vetőmag felhasználása. 1958-ban as ország kukorica-vetés területének még csak hét. 1959-ben viszont már 40 százalékán használtak hrbridvető- magot. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek szántóföldje­in — nagyon helyesen — szinte álta­lánossá vált a hibridvetőmag felhasz­nálása. — Most célul tűzhetjük ki. hogy ebben az évben országosan a vetée- terület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal. Szerény számítón szerint is ilyen módon csaknem há­rommillió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pe­dig _ átszámítva — mintegy 5000— 6000 vagonnal több sertéshúst jelent — Szüntelen figyelmet kell fordí­tani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jö­vőben jobban támaszkodhatunk ál­lami gazdaságainkra és termelőszö­vetkezeteinkre. de nem nélkülözhet­jük az egyénileg gazdálkodó terme­lők. sőt a háztáji gazdaságok áruter­melését sem. különösen az állati ter­mékek tekintetében. Ügy gondolom, hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági árutermelési és fel­vásárlás! terv teljesítése iránti igénye akkor — amint az elmondottakból is kitűnik —. amikor nagy erőfeszítése­ket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez képest 8.9 százalékkal kell nö­velni a mezőgazdasági termékek fel­vásárlását. Kormányunk bízik ab­ban, hogy dolgozó parasztságunk az idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés nö­velésében. A szocializmus építésével együtt jár az életszínvonal emelkedése igénye. Nos. ezért. KíaaSli mi is hoz- zá mindig az eredmények elismeré­séhez a ..de” szócskát.- és figyelmez­tetjük magunkat, figyelmeztetjük a gazdasági, politikai vezetőket a sike­rek mellett jelentkező hibák, fogya­tékosságok megszüntetésére és fel­hívjuk a figyelmet arra. hogy csak a növekvő termelés, a jó. gazdaságos munka nyomán érhető el. hogy szo­cialista hazánk tovább gazdagodjék, a dolgozóknak legyen jobb lakása, több ruhája, új bútora, televíziója: hogy fokozatosan minden dolgozó ki­elégíthesse igényeit, valóra válthassa egyéni elképzeléseit. Sok javítanivaló van még a beru­házások vonalán. Annál fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk, mert a kiadások igen jelentékeny részét fordítjuk idén beruházásokra. — A nemzeti jövedelem, illetve az ipari termelés jelentős mértékű » Apró Antal ezután aláhúzta, hogy h gazdasági fejlődés üteme minden területen meggyorsult. A legfonto­sabb gazdasági mutatókban már ta­valy elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra elő­irányzott termelésnél. A lakosság reáljövedelme szintén tavaly el­érte, a lakosság áruvásárlása pe­dig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. Ha idei terveinket sikeresen megva­lósítjuk — s erre minden lehetőség megvan —. a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 száza­lékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emelke­dett volna. Az idei tervfcladatok eredményes végrehajtásával mint­egy 35 százalékot ér el az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új úrim 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy há­rom év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forintot használhassunk fel beruházásokra. Eredetileg azt tartottuk lehetséges­nek. hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6. illetve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk. 8 illetve 15 százalé­kos emelkedés lesz! — Igen szépek az eredmények és a célok — folytatta. — Minket, kom­munistákat. vezetőket, a népi hata­lom harcosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes jó munka ered­ményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűz­zük: de... és következnek a bíráló megállapítások. Valóban, most is kö­vetkezik majd néhány ..de". Az or­szággyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását, rámutat­tak arra. hogy a terv — bár nagy feladatokat ír elő — megvalósítható. Majdnem minden felszólaló tett azon­ban az ilyen megállapítósok után né­hány megjegyzést, hozzátette szavai­hoz. hogy: de... még ilyen, vagy olyan területen tovább kell javítani munkánkat. Ha városban, üzemben, vagy falvakban, hivatalokban a dől • Hozókkal beszélünk, szinte egyönte- tűen azt mondják: mitagadás, jól elünk, csak soha rosszabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnék. Egyik­nek több ruha vagy Jobb lakás. a má­siknak új bútor, vagy televízió az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents