Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

esz AK MAO t ABOKSZAO A „Felszabadulási kulturális seregszemle“ - elődöntője a határőrségnél A határőrség me­gyénkben állomásozó alakulatai szombaton tartották a felszabadu­lási kulturális sereg­szemle elődöntőiét a honvédségi tisztitclub­ban. Reggel 8 órakor kezdődött a szemle, és a késő esti órákig tar­tott. A zsűri mintegu 60 szám közül válasz­totta ki a legjobb pro­dukciókat. amelyek el­ső helyezést értek el. illetve tovább kerültek a döntőbe. A népi já­tékok közül a mikóhá- ziak a ..Halálra táncol­tatott lány” előadásá­val értek el első he- lyezést. Az eau felvo- násos jelenetek közül a hidasnémetiek a ..Pa­rancsnoki tilalommaT’ nyertek első helvet. A táncosuk között a bán­révetek voltak a leg­jobbak, ..Cigánytán­cuk" méltán érdemelte, meg az első helyezés'. Az elődöntő után a mikóházi és a bánrévei csoport tovább került az országos döntő be. E szemle képet adott arról. hoau milyen kulturális tevékenység folyik a határőrség alakulatainál. A határ­őrök mellett a csopor­tokban ott láthattuk a falusi KlSZ-fiatalokai is. A közös kulturális munka jó alkal>rm ar­ra. hogy a falvak fia­talsága összebarátkoz­zék a határőrökkel, s kölcsönösen segítsenek egymásnak. E barátko­zós révén a falusi fia­talság. a lakosság több segítséget adhat határ­őreinknek fclatytiík. a határok őrzése érdeké­Mozaikok az encsi járás művelődési életéből oktatás kezdődött az általános iskolai tanulók számára. Az oktatáiban hú­szán vesznek részt, köztük munkások és alkalmazottak gyermekei. Encscn, a Járási művelődési otthon klubjában megszerveztek a Rádió­iskola kollektív hallgatását. A rádió­nak ez a hétfői és pénteki műsora hozzásegíti a hallgatókat a korszerű, szocialista műveltség alapismeretei­nek elsajátításához. A klubélet még csak most kezd kialakulni. Jó kez­deményezés máris akad. Most vettek új lemezjátszót. A fiatalok vasárnap délutánonként, estenként összejönnek zenét hallgatni, táncolni. Eddig nem volt a járásnak könyv­tára. Most 400 000 forintot biztosítot­tak a könyvtár felújítására. Már kész a terv, jóvá is hagyták, csak az a baj. hogy a könyvtár épületét a járási művelődést otthonhoz szeretnék tol­dani. Ezt pedig a felújítás nem teszi lehetővé. A könyvtárra pedig nagyon nagy szükség van, a jelenlegiek már nem tudják kielégíteni az olvasók igényét. Aggtelektől - Egyiptomig A Lenin Kohászati Müvek kultúr- , osztálya és a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat folyó hó 26-án (kedden) este fél 7 órakor „Aggte­lektől Egyiptomig" címmel színes vetítettképes útibeszámolót rendez a Bartók Béla Művelődési Házban (Marx K. utca). Előadó: Dr. Jakucs László karszt-geológus. az —' 'lek! cseppkő barlangok igazgatója. Min­den érdeklődőt szeretettel vár a ren­dezőség. Hogyan készült a Hold-glóbusz? Kettős tői tánc. 4-ezer: Hamlet, egy megölt dán királynak félbolond fia értekezik a lét és nemlét felett, de eredményhez nem jut. 5-ször: Misi Pastrana, a világhírű csúnyaság kopogó papucsban angliust táncol. 6- szor: Don Carlos spanyol szopós gyerek a gyermeki szeretet ben nagyon £ hat számból álló zűrzavart előidézik: Jánosi, Jánosiné. Psulay. Szőllősi Nlna, Váczi Vilma, Veres, Kecskés Róza, Harmath Emma. Zar- kavölgyi, Kecskésné, Virágh. II- ik szakasz: április bolondja. Itt még nem adatott eredeti vígjáték 1 felvonásban. Egyike Szigligeti legelső müveinek. Személyek: Szitást, megbukni Indult, végre célt érő kereskedő — Károlyi Vilma, leánya, Hymen oltárára szápt áldozat — Váczi Vilma Eredi, mások bo­londdá tételében különös passióját lelő fiatal egyéniség — Együd Vig Jancsi, sok pénzt és pert vesztett ügyvéd — Szilágyi Boros, szálka tedd- ide-teddoda fiatalok — Bethlenfalvi. Virágh Koplaló inas Vignél — Vől- gyi Erzsi. Szitáslnak ételszagon élődő szakácsnéja — Szilágyiné. Történik egy kis városban, az első függöny felmenetelétól lemenete­léig. III- ik szakasz: Az 1859-iki farsang a ravatalon. Itt még nem látott nagy. néma képezet görögtűz fénynél és hózivatarral. Az Idő — Gönci. Az 1859-iki Farsang hullája — egy 9 hetes pólás gyermek. A farsang elmúltán örvendező Szin-Igazgatók, -őszek és -ész- nők, vendégmú-vészek és -vésznök. Busuló apák, anyák, fiatal és agg szüzek, vendéglősök, zenészek. A táncművészet apró és cseperedő mind- kétnemű növendékei és áldozatai. A görögtüzet a pogány istenek olympi konyhájáról pecsenyeforgató korában csente Prometheus, kiről, mint ős­apjáról, egyenes linlén szállott egyetlen örökösére, a jutalmazandó». Az enyészetet ábrázoló hó esett az 1829— 30-iki télen. Azóta Souca- chouca császárné birodalmában, a déli földsark egyik legdermesrtőbfc jégvermében conserváltatván, ma reggel a Jegestenger alatti telegrafnak egyik extra-tralnjén szállíttatott a színház zsinórpadlására. Szakaszok közt Radics Rudi népzenetársu'~ta azon csárdásokat játszandja. ame­lyektől legtöbb fiatalember és hölgy kapott tüdővészt. A világ mi­ként lett, megmutatta Veszély János. Miként állt a múlt Húshagyó ked­den. láthatta mindenki, aki akár pénzért, akár ingyen volt a színházban. Hogy hogy áll ma, annak megtekintésére a legnagyobb alázattal szólítja fel a nagyérdemű t. c. közönséget a jutalmazandó. Hogy a számtalan köz- és magánmulatságra készülendő fánk el ne keljen, kezdete 8-kor pontban, vége 8 előtt.” mozik bevételi tervét irányító szer­veket. A közönség véleménye erő­sen megoszlik. Egyik része azt mondja: végre egy Jó filmszatiia, amely nagyon is elevenre tapint. Má­sik része görcsöt kap a nevetőiz­maiba, majd a moziból kijövet meg­állapítja. hogy az egész egy fabatkát sem ér, a harmadik rész pedig értet­lenül kel fel ülőhelyéről, vagy úgy tesz, mintha nem értené a film mon­danivalóját. Nem mondjuk, mert nem is mond­hatjuk, hogy ,.A megfelelő ember" hibátlan filmalkotás, amit majd év­tizedek múlva a filmmúzeumokban fognak mutogatni. Mindenesetre po­zitívumként kell regisztrálnunk a megjelenését. Ezt indokolja a film témája és ezt indokolja a sok merész és érdekes ötlet felhasználásával tör­tént, művészi kidolgozása. A fjlm tagadhatatlanul mai életünk egy darabját, ráadásul egy lépten-nyo- mon elénkbukkanó darabját tárja elénk — a szatíra görbe tükrében bemutatva. Mint minden görbe tü­kör — természetesen — kicsit kancsa­lit. Vagy talán nem fordul-e elő éle­tünkben, hogy a karrierista törtető könnyebben érvényesül, mint a sze­rény. mindenbe belenyugvó? Nines-e „fúrás", korrupció még vállalataink életében? Nem annyira ismerik-e a széles tömegek a fúrás-törtetés tech­nikáját. mintha iskolán tanulták volna? Találkozunk ezekkel a jelen­ségekkel. Es ha találkozunk velük, úgy a film témafelvetése már indo­kolt. A felfogás — híven a szatíra módszereihez — olykor irrealitásokra épít, de tegyük hozzá, hogy igen szel­az oktatófilmet, amelyen a megfelelő önéletrajz írására tanítják a hallga­tókat; a klsfllm egész tálalása ragyo­góan szellemes és aláhúzza a film szatirikus mondanivalóját. Merész vágások, nagyszerű fényképezés (s film külső felvételei a Bükkben, Csipkcskúton készültek), kitűnő ren­dezői megoldások, a szereplők álta­lában nagyon emlékezetes játéka te­szik értékessé a filmet. Igen érté­kessé, még akkor Is, ha egészében nem hibátlan alkotás, de helyes el­képzelést valósit meg megfelelő for­mában: kipellengérezi életünk né­mely fonákságát, tükröt tart a néző elé, mondván: ilyeneket csinálsz eset­leg te is, háL helyes ez, nem nevetni- való? Hát érdemes magad kinevet­tetned?! Azt hisszük, itt értünk el a nézők két csoportjának helytelen felfogásá­hoz. Az emberek általában nem sze­relik. ha a görbe tükörben önmagu­kat látják viszont. Tapsolnak a szatí­rának, amig az másokat karrikíroz, de ha egy kicsit a mi elevenünkre is tapint, már visszahúzódunk és inkább az értetlenség kényelmes palástjába burkolózunk. Nem ez a film az egyet­len példa erre. Ügy véljük, itt rej­lik a film fogadtatása körüli erős megoszlás, véleményeltérés kulcsa is. Jtézzünk szembe hibáinkkal a film­vásznon is és ne csak a mozi sötétjé­ben derüljünk rajta, hanem merjük fogyatékosságainkat kinevetni akkor is. ha a moziból kijöttünk a fénycső- világításos utcára. Nem vagyunk hi­bátlanok és a film sem az. Az önma­gunk hibáinak feltárása okozta eset­leges apró bosszúság ne befolyásol­jon károsan egy jóindulatú és a fel­adatát megfelelően teljesítő film megítélésében. (bm) „A megfelelő ember“ — megfelelő film Néhány megjegyzés egy filmszatíra fogadtatása kapcsán • Néhány napja vetítik a bemutató mozik a legújabb magyar filmet. Címe: „A megfelelő ember”, műfaja: >- szatíra. Látogatottsága kielégítheti a lemesen. művészien ábrázolt irreali­tásokra. Szellemes megoldások egész sorával találkozunk a filmben. Pél­dául Erckövl Iskolájában látjuk azt TUDOMÁNY ...L.LC.M.I.M... ÉRTÉKES MÁSODPERCEK A teljes napfogyatkozás a tudo­mány szempontjából rendkívül fon­tos esemény. Megfigyelésére rendsze­rint különleges berendezéssel felsze­relt expedíciókat küldenek ki, ame­lyek már jóelőre berendezkednek azokon a helyeken, ahonnan a teljes napfogyatkozás látható. A szovjet csillagászok most az 1901. február 15-én bekövetkező tel­jes napfogyatkozás megfigyelésére készülődnek. A teljes elsötétedés fá­zisának maximális időtartama 165 másodperc lesz. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Csillagászati Tanácsa külön bizottságot hozott létre, amely­nek elnökévé M. Gnyevisev pulkovoi csillagászt nevezték ki. M. Gnyevisev szerint tudományos szempontból különleges érdeklődésre 'ért számot a Nap-atmoszféra külső rétegeinek megfigyelése. Míg a Jelen­kori techni'-a lehetővé teszi, hogy a Nap-atmoszféra belső rétegeit a tel- 'cs nanfogvatkozáson kívül is-megfi- "vejjék. addig a külső rétegeket eg’-, előre csuoán a jelenségek idején le­het tanulmányozni. Ennek oka. hosv a naofény. amelyet a föld» atmoszfé­ra rétegei szétszórnak, ióval erő­sebb. mint a Nao-atmoszféra külső ritka rétegeinek gvenge fénye, s ez t körülmény zavarja a meí/i«','u'‘ A teljes napfogyatkozás alkalmá­val sok más kísérletet is végeznek amelyekben a csillagászokon kívül geofizikusok is résztvesznek. RÉGI LEGENDA AT.AP.TAN OLAJAT TALÁLTAK A GEOLÓGUSOK Azerba »rizsánban. a Szia zan-l kő- oi a (lelőhelyen az első olajkutakat a v0'**vb»n fúriák. Később már a zord. **rdös hegvek lejtőire is felkapasz- kod»ak a fúrótornyok. Snfc népmonda -égéi ezekről a hegyekről. Egy Ilyen monda felkeltette a geo- ■*«Tusok flgvelmét. Esz-rlnt egyszer rcgen. amikor idegen hódítók pró­bálták lelgáznl Azerbajdzsánt, a sza­badság védelmezői erődítményeket énitettek a szikla csúcsokra. S egy zi­vataros. villémfénves éjszakán ar ostromlott erőd kőzetében fel moral- 'ott a föld. köveket hányt ki svn-*’-: ’•61. a roppant tűzoaxloool lövellt ki. Idegen hódítók rémülten mene­kültek: ,J«*en átka sú*«ott le ránk!” — jaiveszékelték. A nén rsIrab-Ka- hának. azaz tflzea erődnek nevezte "I az erődítménvt. A geológusok a mondát hallva, ős­régi olajkitörésre gyanakodtak. Fel- kereofék az erődítmény romjait, s ott mintegy ezer méter magasságban kutat fúrtak. A kútból egykettőre Igen jóminőségfi olaj szökött fel. A hegyen most már eryre-máara állít- lák fel a fúrótornyokat. ÚJ TRANSZ ATLANTI KÁBEL A nyugatnémet Felten és Guilleau­me cég megbízást kapott egy mély­tengeri kábel megépítésére, amely Kanadát és Dániát fogja összekötni. A kábel célja, hogy Jobb összekötte­tési teremtsen és elsősorban időjá­rási tájékoztatással szolgáljon az északatlanti légiforgalom számára. A moszkvai politechnikai múzeum rakétatechnikával és űrrepüléssel foglalkozó terme új kiállítási tárgy- gyal — a Hold-glóbusszal — gazda­i godott. A múzeum munkatársai sók ! leleményességről tettek tanúságot. míg elkészítették a glóbuszt. A göm- - bőt átlátszó műanyagból formálták, —a krátereket és a tengereket fogor- Tvosl fúrógéppel vájták a gömbbe. J A glóbusz a Hold látható oldalát t ábrázoló fele pontos térképek, a nem 4látható oldal pedig az önműködő A bolygóközi állomás által küldött Á fényképek alapján készült. J Titokzatos betegség T a cukorgyárban 4 Egy ismeretlen betegség szedi ál­▲ dozntalt a brucki cukorgyár dolgozói X Között. Eddig háromszázan beteged­▼ tek meg és az orvosok nem tudnak t rájönni a kórokozóra. A mödlingi Al>órnázban külön osztályt kellett bc- Arendezni a brucki cukorgyár megbe- X tegedett dolgozói részére. A betegség ▼ tünetei hasonlóak az Influenzához, ▼ csak sokkal makacsabbak és súlya* Asabbak. Érdekes, hogy a dolgozók ▲ hozzátartozói közül senki sem bete- Xgedett meg, kizárólag azok kapták ▼ meg a furcsa járványt, akik a cukor­▼ gyárban, főleg annak nyersanyag- 4 üzemében dolgoznak. A ÉSZAKMAG YARORSZAG I A Magyar Szocialista Munkáspárt V Bonod megyei bizottságának lapja. ▲ szerkeszti a szerkesztő bizottság: YSárközi Andor felelős szerkesztő. Csata üLászló, Déri Ernő. Gribovszki Lászlón*. ISzerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér *. t BaértBHsMK: W-JU: Titkárság: 16-666; 4 Pártrovat: 16-046: Ipari rovat: 14-066; Y Mezőgazdasági rovat: 16-018: Kulturális A rovat: 16-067: Sport — Levelezés — * Hírek: 16*46. f Kiadja: * az Északmagyarország Lapkiadó Vállalat. ♦ Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal: Széchenyi u. IS-17.- Hirdetésfelvétel: is-»i3 ▼ Terjeszti a posta, kapható mindéit Bot* Ásod megyei postahivatalban és kdtbes4­^ ■ ________tőnél.__________;__ ▼ Készült a Borsoo megyei Nyomdában, á Felelőn vezető: Kárpáti György. ra. mert bizonyos, hogy ma még iob-T ban mulatnának ezen az ..esztrád"? műsoron, mint elődeink mulattak! akkoron, (hb.) ő így hangzik az egykori színi ..cé­dula”. Kár. hogy akkor még r.em volt ir.agnetofonszalag és az előadást nem vehették fel az utókor száma­,.Kedvszortyantó eayetmás — Miskolci Nemzeti Színház Bérletszünei. Húshagyó kedden, Mártius 8-án 1959. Kecskésné Mária jutalmául adatik: „Így áll most a világ", (a be­tűk össze-vissza, egymásra dőlve, annak Illusztrálására, hogy hogyan áll). Itt már tavaly is adatott, de azóta egészen megváltozott, angol, német, francia, eredeti és fordított, hajborzasztó, vig és szörnyű szomo­rú, nagyon hős és rendkívül érzelgő, sorvasztó, regényes, de jókedvű, pajkos, énekes és táncos, görögtűzzel főtt, hózivatarral paprikázott, né­maképzetes kotyvalék 3 felvonásban. A sors nász és gyász fátyoléval terített, öröm- és ürömpoharakkal rakott asztalára a jutalmazandó iránti különös vonzalomból feltálalta Kecskés Károly. I-sö szakasz: .Mindennek a java. t-ször: A Tormási keringő. 2-szor; A páduai bírónak a felesége várja a kedvesét, ki meg is jelen. 3-szor: „Kedvszottyantó egyetmás" (Egy százéves miskolci színlap) Az 1858—59-es idény eleinte ked­vezően ütött ki Latabér és társu­lata javára, de az idény vége felé — az Idény áprilisban végződött. — már igen megcsappant az érdeklő­dés. Ezt Vahot Imre Napkelet cín.ü egykorú folyóiratából tudjuk, amely akkoriban hétről-hétre hírt adott a vidéki színházak helyzetéről; esemé­nyeiről. is. Ez a lap írta meg már februárban, hogv a színházat a kö­vetkező. 1859—60-as idényre Molnár György, a pécsi társulat népszerű igazgatója szeretné kibérelni. (Ami később meg is történt.) Ugyanez a lap teljes terjedelmé­ben közölte a miskolci színház szín- lapját a társulat egyik kedvenc szí­nésznőjének jutalomjátékéról. A furcsa, kescmyés-dagályos humorú színlap érdekes kuriózum a múlt­ból. bizonyára mosolyogva olvassa a mai olvasó is. Szó szerint így hang­zik: Régi írások beszélnek arról, hegy az újjáépült Miskolci Nemzeti Szín­ház életében mozgalmas volt az 1859-es esztendő. Az 1857. szeptem­ber 3-án történt ünnepélyes megnyi­tás óta akkor már második éve Igaz­gatta a színházat Latabár Endre, aki — mint Egressy Gábor vissza­emlékezéseiből és más dokumentu­mokból tudjuk — „keménV feltéte­lek mellett” nyerte el a színház vezetését, de derekasan megfelelt feladatának a Bach-korszak nehéz éveiben. Arról is szólnak azonban a régi írások, hogy a színház látoga­tottsága már e megnyitón sem volt kielégítő. Az érdeklődés fokozása érdekében helyárleszállitásokra. a pesti Nemzeti Színház Ismert mű­vészeinek — Jókainé • Laborfalvi Róza. Egressy. Szerdahelyi. LendvAy, Tóth József. Némethy Görgy. Réthy Mihály és mások — vendégszerepel­tetéseire volt szükség. Az encsi járásban 1945 előtt mind­össze három kultúrház működött. A felszabadulás után 21 kultúi otthon és terem létesült, ebből 14 hivatáso­san kultúrotthon jelleggel, állami dotációval dolgozik. Az ellenforra­dalom óta három művelődésügyi ha/, kezdte meg munkáját. Jelenleg még 11 községben nincs kultúrotthon. Az­előtt csak egy mozi volt a járásban, Encsen. Most a járási székhely nor­málfilmet kap. emellett 9 önálló és körzeti mozi áll a községek rendel­kezésére. A felsoroltak mellett még 6 általános iskola tartozik az új kul­turális létesítmények közé. A járás pedagógusai örömmel újságolják, hogy az összes iskolában új felszere­lés van. Az Iskolák, a tantermek, a férőhely növekedésével párhuzamban emelkedett a pedagógusok száma is. 1945 előtt 56 pedagógus tanított az encsi járásban. Jelenleg 126-an taní­tanak. A termelőszövetkezeti községekben #— a Műcsarnok által rendelkezésükre bocsátott — reprodukciós kiállításo­kat rendez a járási művelődési ott­hon. Legutóbb „A X/X. század ma­gyar festészete" címmel mutatták be c múlt század kiemelkedő képzőmű­vészeti alkotásait. Most várják az Ermitázs legjelentősebb képeinek re­produkcióit, majd ezután Munkácsy Mihály festészetét bemutató kiállítást rendeznek. Most fejezik be a járás termelő-; szövetkezetei a zárszámadást. A já­rási művelődési otthon emléklapokat; készít, amelyeken az élenjáró tér-; melószövetkezeti tagokat népszerűsí­tik. Az emléklapon feltüntetik, hogy! a legjobbak hány munkaegységet; szereztek, és mit kapnak eiért rész-! Jeteiben és egészében, mind termé­szetben, mind pénzben. Az emlék-! tápokat olyan községekben teszik ki; ■ földművesszövetkezeti boltok ki-! rakataiba, ahol még nincs termelő-; szövetkezet A 11. Rákóczi Ferenc járási műve­lődési otthonban zongora- és hegedű-'

Next

/
Thumbnails
Contents