Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

ftcida. 1959. december W. északmagtarorszag 3 Ipari szakemberek a kongresszus állal megjelölt gazdasági feladatokról A VII. pártkongresszus a feladatok, tennivalók meghatározásánál messzeme­nően kijelölte a gazdasági munka irányvonalát, kijelölte az utakat, célokat, mód­szereket, amelyeket a gazdasági vezetésben követnünk kell. Megyénk ipari szak­embereinek az alábbiakban közölt nyilatkozatai azt mutatják, hogy az útmutatá­sok alapjan telismertek és tisztában vannak tennivalóikkal és eszerint igyekeznek dolgozni. Nemzetközi színvonalon is kiemelkedő eredményre törekszünk Központi Bizottságunk a párt kongresszusán teljes nyíltsággal fel­tárta a termelékenységet fékező oko­kat és a jelenlegi helyzetet. Jólle­het. egy sor fejlett kapitalista or­szágot megelőztünk a termelékeny­ség növelésében, azonban a kong­resszuson elhangzottak azt mutat­ják, hogy a termelékenység alaku­lása még nem kielégítő, lehetősé­geinket nem használtuk ki teljesen. Fock elvtárs referátumában a köny- nyűipar munkájának elemzésénél például megemlítette a Miskolci Pa­mutfonodában elért termelési ered­ményeket. A mi üzemünkben kor­szerűbbek a gépek, s így csaknem kétszerannyi a munkások teljesít­ménye, mint például a Pápai Textil­gyárban. Ezek a termelési eredmé­nyek annak köszönhetők, hogy vál­lalatunk új, korszerű, szocialista üzem, amelynek munkáskollektívája és műszaki gárdája lényegében rövid 3 esztendő alatt elsajátította az új technikát, a modern gépek kezelését. Mi, a Pamutfonoda dolgozói, ve­zetői az elért színvonalat nemcsak tartani akarjuk, hanem a kongresz- S3us útmutatásai alapján annak to­vábbfejlesztését tűzzük ki feladat­ként. Még nagyobb mértékben tá­maszkodunk fejlődésünk legna­gyobb lendítő erejére: dolgozóink öntudatára, véleményére, lelkesedé­sére, amely eddig is oly nagyszerű eredményeket adott. Ez évi műszaki intézkedéseink és a jövőbeni terveink széles távlato­kat. nyitnak vállalatunk további technikai színvonalának fejlesztésé­re. Jelenleg például új nyújtómü­vekkel kísérletezünk. Amennyiben beválnak, bevezetésük lehetőséget ad — a közbeeső géppark felszabadítá­sával — újabb végfonóorsók beállí­tására, és ezzel 1—2 év alatt mint­egy 10 százalékkal tudjuk növelni üzemünk termelési kapacitását és még jobb minőségű fonalat tudunk adni népgazdaságunknak. Molnár Józse1' a Miskolci Pamutfonó Vállalat igazgatója A kongresszus szellemében az új célokért A kongresszuson szó esett arról, hogy a beruházásokra fordítható összegeket — országosan — néhány területre kell összpontosítani. Mi most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jelenleg és az elkö­vetkezendő években nagy összeget fordíthatunk az ózdi gyár fejleszté­sére. Mint már a lap is hírt adott róla, megkezdtük a martinacélmű tájes rekonstrukcióját. Ez azonban csak a kezdet. A kapacitás növelése érdekében villamosítjuk a blokksort, állványok beállításával félfolytatóla­gossá növeljük a bugasort. Ezzel ter­melése több mint kétszeresére nö­vekszik. A nagy országos építkezé­sek sok betonacélt kívánnak. Az igények kielégítése érdekében kor­szerűsítjük a fínomhengermű drót­sorát. Távolabbi céljaink szerint (annál is inkább, mivel a kongresz­66.3 százalékkal növeljük a termelékenységet szus is felhívta az automatizálásra a figyelmünket) automatikus fínom- drótsort is építünk. Ezek a beruhá­zások, korszerűsítések szükségessé teszik a kohók kapacitásának növe­lését. Ezt úgy oldjuk meg. hogy a hátralévő két kohót is átépítjük s a legnagyobb fizikai munkát követelő elegy teret is korszerűsítjük. A nagy átépítés során 110 éves gyárunk megfiatalodik és termelése 150 ezer tonnával növekszik. A rekonstrukciót, a korszerűsítése­ket úgy kell végrehajtanunk, hogy a termelésben minél kevesebb visz- szaesés következzen be. A martin- acélműben a visszaesés csökkenté­sére számos lehetőséget; kihaszná­lunk. így például a jelenlegi 78 szá­zalék helyett 90 százalékkal növel­jük a kihasználási fokot. Az eddigi 10—12 nap helyett — különféle mód­szerek alkalmazásával — 6—7 napra csökkentjük a kemencék átépítésé­nek idejét. A kongresszus a vaskohászati iparag számára feladatként többek között a termékek minőségének javítását, a hidegen alakított termé­kek gyártásának fejlesztését, az ön­költség csökkentését és a termelé­kenység emelését tűzte ki célul. A vaskohászathoz tartozó vállalatunk, a miskolci December 4 Drótművek kollektívája is felkészült a párt ál­tal meghatározott gazdasági célok megvalósítására. A 3 éves tervben olyan elgondolá­saink voltak, hogy több mint 30 millió forintos beruházással és a ter­melékenység emelésével az éves ter­melési értéket 1961-re 83 millió fo­rintra emeljük. A kollektíva jó mun­kájának eredményeképpen vállala­tunk már ez évben több mint 85 millió forint termelési értéket pro­dukál és műszaki és gazdasági mu­tatóink elérik az 1960-ra tervezett szintet. A második ötéves tervben a ne­hézipar, a gépipar, a bányaipar kö­télszükségleteinek, valamint az újon­nan épülő betonelemgyávak anyag- ellátása érdekében mintegy 70 mil­lió forintos beruházással egy új gyá­rat kell építenünk. A beruházással, illetve az új gyár építésével terme­lési értékünk 224 millió forintra emelkedik. A gyár kollektívája a párt és a kormány gondoskodását, a jelentős beruházási összeget jó mun­kával akarja meghálálni. Ezért az 5 éves tervben a termelékenység 66,3 százalékos növelését, az önköltség 12,5 százalékos csökkentését tűzte ki célul. A megvalósításhoz meg van a biztosíték is: a kollektíva egysége, a kommunista dolgozók példamu­tatása, a szocialista munkaverseny lendülete és az a tény, hogy a párt- szervezet minden időben együtt dol­gozik a gazdasági vezetéssel. Imre Ferenc, a December 4 Drótművek igazgatója Terveink között szerepel, hogy a jövő évben 44 millió forintot taka­rítunk meg. Miből? Többek között csökkentjük a nagyolvasztóban a fajlagos kokszfelhasználást —, ez 3 millió forint megtakarítást jelent. A szállópor felhasználásával szintén 3 millió forintot takarítunk meg. A martinacélműben csökkentjük a tűz­álló anyagok, téglák felhasználását, — ezzel mintegy 4 millió forintos megtakarítást érhetünk el. A fajla­gos öntecsbetét csökkentésével 5, a fajlagos hengerfogyasztás csökken­tésével 4 millió forint megtakarítást vettünk tervbe. Ezek a feladatok a gyár valameny- nyi dolgozójától, vezetőjétől odaadó munkát kívánnak, a fizikai dolgo­zók. műszakiak szoros együttműkö­dését, új és új módszerek alkalma­zását, Benyó Tibor, az Ózdi Kohászati Üzemek termelési főnöke Einődi tapasztalatok A termelőszövetkezetben Két dologra különösen büszkék most az emödiek. Termelőszövetke­zetükre és az állami gazdaságukra. MindlceUöre jogosan! A Szabadság- harcos tagjai megtalálták számításu­kat. Szépen jövedelmeztek a szerző­déses úton termelt növények, a ker­tészei és a kalászosok is messze el­hagyták nemcsak az emődi. hanem a környékbeli egyéni gazdák állagát. Különösen a szerződéses úton tör­ténő szarvasmarha és fehérhús-ser- tés hizlalása hozott eddig is szép jö­vedelmet és most újabb tételekre szerződtek, hogy tovább növeljék ed­digi készpénz jövedelmüket. A nem­rég megjelent 3004/2-es rendelet tág lehetőségei ad a termelőszövetkeze­teknek az állattenyésztés kiszélesíté­sére, gépvásárlásra, építkezésekre. A Szabadságharcos Termelőszövetkezei vezetősége és tagjai elhatározták, hogy élnek is a lehetőséggel. Az állami gazdaságban... Miskolcról jövet, Matyi után az ül kétoldalún hatalmas táblák, jobbol­dalt pedig tanyaközpont jelzi, hogy itt kezdődik az Emődi. Állami Gaz­daság. De még Mezőny éktől is mes?- szebb, egészen Igrici, kertjei alá ter­jed a. jó minőségű földön, minteg; állattenyésztéssel foglalkozik, utóbb pedig új mezőgazdasági ágat. a sző­lőtermesztést is bevezették. Az cmá- diek régebben is büszkék voltak rá, messzi földre elvitték hírét, hogy milyen jó borok teremnek a környé­ken: azonban a. büszkeség alábbha­gyott az utóbbi időben. Á gazdaság vezetősége azonban elhatározta, hogy az úgynevezett karolni üzem­egységében ismét felvirágoztatja az emődvidéki szőlő kultúrát. Nos, mennyire sikerült eddig? Annak idején 36 hold régi telepí­tésű, bakhátas művelésű vegyes sző­lőt. vettek át. Ennek nagyrészét ko­rábban egyéni gazdák haszruilták, meglehetősen el is hanyagolták. Ezen a 36 holdas területen kezdő­dött meg a nagy munka, amelynél: c gazdag tapasztalatokkal rendelkező Tarnóczi Tibor agronómus állt élére. 1957 tavaszán 28 holdat forgattak .fel, mintegy 70 centiméteres mély­ségben. s kezdetét vette a Kar óla-te­lep szőlővel való betelepítése. Min­denekelőtt arra törekedtek, hogy e nagyüzemi gazdaságban hasznos és alkalmatos kordo^nművetést megho­nosítsák. Odáig jutották, hogy idén a Dunántúlról hozatott, jóminőségű oltványfajták (mint a Szólőskertek királynője, Matiász-féle, Csabagyön­gye, Olaszrizling, Kadarka) 98 száza­lékos arányban fakadtak. Bebizonyí­tották tehát, hogy célszerű művelés- sfh az adottságok megteremtésével ültethetek, telepíthetők oltványsző- lök az emődkörnyéki földelőn. üzem. Áltálában növénytermeléssel, doggal büszlcék eredményükre: Ankét a talajjavítás és vegyszeres gyomirtás időszerű kérdéseiről A Magyar Agrártudományi Egye­sület Borsod megyei csoportja és a MEDOSZ szakember csoportja an- kétot rendezett, amelyen dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár „Kémia a me­zőgazdaságban, különös tekintettel a talajra és a trágyázásra” és dr. Sza- tala Ödön, a Növényvédelmi Kutató­intézet tudományos munkatársa „Ké­mia a mezőgazdaságban, különös tekintettel a növényvédelemre és a vegyszeres gyomirtásra” — címmel tartottak előadást. Fejtegetéseikben hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság egész terüle­tén, a növénytermeléstől az ál­lategészségügyig mindenütt szük­ségük lesz a gazdáknak kémiai ismeretekre, hiszen az új ötéves tervben a mechanizálásnak és a kemizálásnak nagyon nagy sze­repe lesz. A jövőben szükségessé válnak a nagy gonddal elkészített talajtérké­pek és a humusz mennyiségi vizs: gálát mellett a minőségi vizsgálatok­ra is több gondot kell fordítani. A tápanyagok évszakonkénti és éve« dinamikájának problémája már sok államban ismert A mikroelemtrá­gyázás hatásáról is komoly tapaszta­lataink vannak. A talajkondicionáló szerek al­kalmazásának lehetősége is új utat jelent a talajjavítás terüle­tén. Nagy különbség ugyanis, hogy 50 katasztrális hold föld javítóanyagát ezer szekérrel, vagy 2—3 szekérrel lehet a hely­színre szállítani. A krilium hasz­nálata ezt lehetővé teszi. > Szatala doktor a rézgálicpótló sze­rek használatáról, majd a paration tartalmú szerekről és az ezeket he­lyettesítő. veszélytelenebb készítmé­nyek alkalmazásáról beszélt. A vegyszeres gyomirtó szerekkel vég­zett kutatásokról mondottakat annál in inkább nagy érdeklődéssel fo­gadta a közönség, mert ez évben me­gyénkben is több állami gazdaság­ban végeztek kísérleteket. rr h (hufbeji Iplöszßr Heuhöffer Emővei, et Borsodnádasdi Lemezgyár fö- oftémökévei találkoztunk, Ö tájékoz- íjatotí a gyár eredményéiről: fe Nagy utat tett meg a gyár fénmállása. 1861 óta. Akkor még csak az ózdi gyár egyik üzemecskéje <noU. Később 2 l&mezüiengersort ka­pott. 1921 óta 4 sorozattal dolgozunk, ménden üzemet villamosítottunk. « Milyen lemezeket gyártanak? & SokfélétÖtvözetlen, finom> horganyzott, ónozott, hideg és transz­formátor lemezeket. Ebben az évben 65 ezer tonnák Többet, mint aanit a 'terv előírt, ra Müyen műszaki céljaik vannak? A gyárban ma 196(1 fizikai mun­kás és jó műszaki kollektíva dolgo­zik, Ez jó alap a további feladatok­hoz. Jövőre már 66 500 tonna lemezt készítünk, —* ügy tadjuk, a gyár elavult módszerekkel, a régi gépekkel dol­gozik.,, ir-> Igaz. De attandótm újítunk. Sok kmáJó újítónk van, s ez sokat jelent. Sajnos, a lemezgyártó iparban ná­lunk még nincsenek új gépek. —r Jövőre készítenek új lemezfaj­m* ** igen, mégpedig nagyon, jelentő- ó&t. Négyezer tonna saválló lemezt akarunk gyártani. Ez a távlati terv. Már kidolgoztuk a technológiáját. Most történik a jóváhagyása... Százh ar mi nemi l íi 6 forintos bervhá­három, álivány-ra felszerelik... Azután a műszakiak munkájáról beszélgettünk. A főmérnöknek, aki 1935 óta dolgozik a gyárban, jó a véleménye a régi és a fiatal műszó* kiakról. így folytatta: —f Nem is tudom elmondani, mi­lyen lelkes emberek dolgoznak itt. Említsek neveket? Több százat kel- lene felsorolnom. Higyje el, itt min­denki magáénak érzi a gyárat. És úgy is dolgozik... Mérnökeink, tech­nikusaink lelkes, szorgalmas embe­rek, összesen 70 technikumunk van, ebből 27 fizikai munkát végez... A beszélgetés közben kibontako­zott elöltünk a gyár egész működése. Olyan embereket ismertünk meg. zást igényel. Nagy összeg, de bőven kamatozik majd, hiszen ez a lemez­fajta felbecsülhetetlen értékű az iparban. — /-/^.Zotti/fc, hogy a kongresszusi 1 dekádban is igen szépen dol­goztak. — Minden üzemrész 100 százalék felelt, termelt. — A műszakiak tanulmányozzák a külföldi szakirodalmat? — Igen. Én magam is. Sokat tanu­lunk belőle. Én például orosz, angol és német nyelven fordítom a külföl­di folyóiratokat. De beszéljünk az újításokról is. A lemezgyárban, ahol sok a légi berendezés, természetesen migy jelentősége van az újítámozga- lomnak. Gyárfás Gyula, a meleg- üzem főmérnöke például egy platí- naszáUító berendezést konstruált. Ez a gép a kemencétől egy értésén az elő- nyújtó hengerállvámyokhoz szállítja a tüzes platinát. Egyszerű megoldd* Láncos meghajtással működik - egy éve kifogástalanul. Ezen a muj kaszakaszon teljesen megszűntette a nehéz fizikai munkát. — Hamar Emil fiatul mérnök ve vetésével szintén értékes újítást ké­szítettek *— folytatta a főmérnök. — Egy előny újtó hengerállványon ve­zették be — motorizált csavarállító berendezés a neve. Jelentősége azért nagy, mert az eddigi, kézierő helyett egy automatikus gép végzi a henge­rek működtetését. Jövőre további Neuhoffer Ernő főmérnök: „Higyje et. itt mindönki magáénak érzi a gyárat! mint Novák Pál hengerész és társai, akik elnyerték a Szocialista brigád címet. Olyan kiváló munkásokat, mint Hajdúk Mihály, Kurtán Ferenc és o többiek, akik világviszonylatban is hírnevet szereztek a nádasdi lemez- gyártóknak. És a főmérnök ... Sze­rény, közvetlen ember. Mindig azon töri a fejét, hogyan lehetne tökélete­síteni egy-egy gépet, még jobban termelni, jobb minőségű lemezeket készíteni. Több nyelven beszél. Tu­dásét a gyárnak szenteli. Gazdag külföldi tapasztalatokkal is rendel­kezik. Édesapja is itt dolgozott, mint fizikai munkás, 1887-től 1940-ig. vaj is segít magának a. lemezek haj­togatásánál. A cipőn is átsüt a forró lemez, a „vasparkett”, ahogyan itt nevezik. És állandó zúgás minden­felé ... Nagyobb itt a. za j, mint ^ a kohászat kovácsműheh/ében. Kézről- kézre, fogóról-fogóra repül a súlyos anyag. Ezt a munkafolyamatot sem sikerült még gépesíteni. Huszonhét kemence ontja a forrósá- got és négy henger sorozat. 12 b en­Nyerges Péter szocialista brigádja. A beszélgetés után az üzemré- ^ szekbe mentünk. — Itt legalább olyan nehéz a mun- ka, mint a bánya mélyén — magya­rázta Mező Béla elvtárs a lemezgyá­ri meleghengerműben. Azóta napok teltek el s mérlegel­tük a műszaki vezető megállapítását. Igaza volt? A tapasztalat őt igazol­ta: a borsodnádasdi hengerészek igen nehéz munkát végeznek. Sok­szor nehezebbet, mint a bányász. Mert itt tűzben és lényben, állandó orróságban dolgoznak az izzó ke­mencék, vaslemezek rengetegében. Nyolc órát nem is bír ledolgozni egy ember, gyakran pihennie kell. Leír­ni is nehéz ennek az üzemrésznek egész embert követelő munkáját. Hatszázhaivan dolgozó formálta itt a tűzpiros wfvgagot. Sokszor a hen­ger állvány dübörög fülsiketítőén. Megismertük Nyerges Pétert és 14 tagú Szocialista brigádját is. Micso­da erővel, kitartással dolgoznak! ömlik róluk a veríték. Megérdemlik a Szocialista brigád címet. Büszke rájuk a lemezgyár valamennyi dol­gozója ... igaza van Mező Béla elvtársitok. 1 Itt legalább olyan nehéz a munka, mint a bánya mélyén. IU, a két év múlva 100 éves gyárban ké­szítik a hazai finomlemez-szükséglet 80 százalékát. Tűzben és fényben, forró kemencék között... Forrószí- vű, keményizmú emberek... Olya­nok, mint a tűz, mint az acél, atmeiy- lyel dolgoznak... SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZAB AIX) S GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents