Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-08 / 288. szám
KéiSd, 105ft. december fi. ÉSZAK MAG YARURSZAG s cÁh&i szeretnek olvasni K ulturálódik a falu — állapítjuk meg gyakorta, s hogy a megállapítás igazát bizonyítsuk, hivatkozunk a gombamódra szaporodó kul- túrotthonokra, a rádióelőfizetők számának emelkedésére, a könyv iránti érdeklődés növekedésére és még sok másra. A legkevesebbet azonban az újságolvasás nem egy helyen már szenvedéllyé, nélkülözhetetlen tevékenységgé váló nemes szórakozására hivatkozunk. Pedig az események, a nagyvilág történései iránti érdeklődés az egyik legkézzelfoghatóbb értékmérője a kulturálódás- nak. Akit hidegen hagy, mi történik hazájában, a Földgömb távoli országaiban, az „begubó- zott,” magánakció és ön fejlesztésével mi t sem törödp ember, aki állandóan ki van téve annak a kellemetlenségnek, hogy rápirítanak tájékozatlanságáért; minden váratlanul éri. A bélés külpolitikában tájékozott ember többet él az emberi társadalom közös életéből, korszerűbben gondolkozik, könnyebben eligazodik az életben. Amióta a posta fog- . lalkozik a sajtótermékek terjesztésével, — s jó néhány éve teszi már ezt — könnyű tájékozódni az újságolvasás mértékéről. A községi postahivatalok felvilágosítással szolgálnak e, tekintetben, s mivel ezj nem titok, világgá lehet j „kürtölni,” hogy melyik; falu hogyan él együtt a nagyvilággal, mit cs | mennyit olvasnak az emberek. Mérán például szere- [ tik az újdonságot, több j újságot olvasnak itt,, mint az encsi járás leg-! nagyobb községében. Az j újságelőfizetőket .nem j fogják kötéllel, az olya-J sás, a tájékozódás irán-1 ti szenvedély munkál bennük. | A mérai posta Szál a -1 szendét is ellátja, a két községben — Ben kéj Dánielné hivatalvezető szerint — 545 újságelőfizetőt tartanak számon, a családok közel fele járat valamilyen újságot. Az ellenforradalom után lényegesen megnőtt a pártlapok, elsősorban a \ Népszabadság és az Északmagyarország olvasottsága. Szalaszenden — tekintve a község mezőgazdasági jellegét —, >a Szabad Föld-et kedvelik. Az előfizetők mellett. szép számmal kelnek el az árus példányok is, hetenként mintegy száz darab újságot adnak el készpénzért. Olyan családok is akadnak Mérán, amelyek havonta ötven forintot költenek újságra. A hivatalvezető „magánszorgalomból” figyeli a. több újságot is járató családok gyermekeit, felnőtt tagjait, s örömmel állapította meg, hogy jólneveltebbek, • műveltebbek, a társadalmi együttélés szabályait jobban tiszteletben tartó emberek azok, akik hódolnak az újságolvasásnak. A pedagógusok hasonló észrevételeket tettek. Amíg a temérdek újság az előfizetők kezébe jut, sok bajlódás van vele. A kézbesítők áldozatos munkája minden elismerést megérdemel, özv. Sváb Józsefné. a mérai kézbesítő napi útja például mintegy 18 kilométert tesz ki, Barna Istvánná szalaszendi kézbesítő is sokat fáradozik. Mérán, Szalaszenden szeretik az újságot az emberek. Melyek a megye legtisztább községei ? Esedékessé vált a falu tisztasági mozgalom eredményének kiértékelése. köztudomású; hogy Cserépfalu még ez év márciusában versenyre hívta ki megyénk összes községeit. Most, a megyei tanács vb. az egészségügyi állandó bizottság tagjaiból, a Hazafias Népfront' megbizottaiból és az egészségügyi szervekből bizottságokat küld ki az egyes járásokba, hogy az ottani járási bizottság és járási főorvos (vagy közegészségügyi felügyelő) közbejöttével megállapítsák, melyik a járás három legtisztább községe. Majd a megyei bizottság helyszíni szemle alapján megjelöli, hogy melyek a megye legtisztább községei. A megye legtisztább községe címet az a község nyerheti el, amely a költségvetésében és községfejlesztési tervében szereplő egészségügyi tételeket teljes egészében megvalósította. Továbbá, ahol a középületek, (tanácsház, iskola, orvosi rendelő, művelődési otthon, üzletek, italboltok és felvásárló helyek) a legnagyobb rendben és tisztaságban találtatnak. A kutak és környéküknek tisztántartása kifogástalan. A mezőgazdasági jellegű községekben a gazdasági udvarok, trágyatelepek, istállók, a fejesnél használt eszközök — és a fejés — „kulturáltabb mezőgazdaság képét mutatják.” Szükséges, hogy a község lakói ismerjék és betartsák a helyes trágyakezelés szabályait. Ahol a gazdasági udvar a tisztaságon felül tűzbiztonsági szempontból is kifogástalan. Ahol a falu fásítását terv szerint elvégezték stb. A járásban a kiértékelés december első felében lesz, megyei szinten pedig az év végéig állapítják meg, melyek a legtisztább községek. Utóbbiakat — ha megérdemlik —, a megyei tanács jutalmazni is fogja. Megyei Közegészségügyi—Járványügyi Állomás Nők akadémiája Sároseatakon Már az elmúlt télen is igen nagy sikert ért el a sárospataki nőtanács a Nők akadémiája című előadássorozatával. Nagy Ákosné elnöknő irányításával ismét gazdag programot állított Össze a kulturális bizottság, s eddig Fráter József. Gergely Károly Tóth Károly, Vécsey Antalné és dr. Várnai Alfonz tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást politikai, irodalmi, zenei, orvosi és nevelési kérdésekről. A Nők akadémiájának előadásait minden szerdán este igen sokan hallgatják a sárospataki asszonyok és leányok közül. Úgy tervezik, hogy a jövőben az eddigi témakörökön kívül több természettudományi, háztartási, öltözködési és kozmetikai tárgyú előadással: bővítik a, Nők akadémiája népszerű programját. Könyvekről tték és _ tsívn n ; Petőfi nyomatlan Ez a könyv a Petőfi-kutatás legújabb eredményeire támaszkodó Petőfi képes- album. Nemcsak a költő személyének és kortársainak képeit s a Petőfi-relik- viákat gyűjti egybe, hanem gazdag anyagot mutat be Petőfi egyes műveiről is. A szerző Magyarország,. Romápia és Csehszlovákia területén végigjárta azokat a helyeket, ahol Petőfi valaha is megfordult és a régi környezet nyomait keresve igyekszik visszaadni azokat a hangulatokat, amelyekben a költő versei, prózai írásai megszülettek. Az album képanyagát magyarázó szöveg egészíti ki. Ne csak szórakoztasson — neveljen is ! Alberttelep, Hunyadi János Művelődési Ház, 1959. december Impozáns épület az alberttelepi Hunyadi János Művelődési Ház. Aki elmegy előtte, megelégedetten szemléli: íme, az alberttelepiek kulturális élete olyan magasfokú, hogy ilyen hatalmas kultúrpalotát igényel. Mások, a szkeptikusok, arra gondolnak, vajon nem túlméretezett-e kissé ez a kultúrotthon. Mindkét elképzelésben van bizonyosfokú igazság. Erről akkor győződhetünk meg, ha nemcsak a hatalmas épületet nézzük, hanem megvizsgáljuk a kultúrotthon belső életét, tartalmi munkáját is és arra a kérdésre keressük a feleletet, miként teljesíti a kultúrotthon fő feladatát, a szocialista tartalmú nevelést. a művelődési ház munkája sokirányú Rendszeres filmvetítést tartanak, jó könyvtáruk van, zeneiskolát működtetnek, van öt szakkörük — barkácsoló, fotó, színjátszó, sakk-kör, valamint fúvószenekar — ezenkívül számos egyéb rendezvény, amelyben Számszerűleg megfelelő helyet kapnak a tudományos ismeretterjesztő rendezvények is. Természetesen helyet kapnak a művelődési náz műsorában a táncos rendezvények, sőt ezek a leglátogatottabbak, legalább Is, ami a fiatalságot illeti. Ha az előbbiekben említett kérdésre a feleletet kutatjuk, sorra kell vennünk az egyes tevékenység» ágazatokat. Kezdjük talán a filmvetítéssel. Azt is mondhatnánk, hogy a művelődési ház e tekintetben egyszerűen a mozinak a szerepét tölti be. A filmvetítések általában látogatottak, a műsorterv alakítása viszont nem a művelődési ház vezetőségétől függ, a filmeket központilag osztják el és így a filmvetítések világnézet-formáló, nevelő hatása sem elsősorhan a művelődési ház befolyásától függ. Az vitathatatlan tény, hogy a rendszeres filmvetítéssel, a jó filmek bemutatásával a kultúrotthon jelentős kultúrpolitikai feladatot teljesít. A könyvtár állománya mintegy 1800 kötet. Ezt az 1800 kötetet nagyon gyakran forgatják a telep lakói. Százhetvenhárom család állandó, beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Ez a szám viszonylag magas, ha figyelembe vesszük, hogy egy- egy családban hányán olvassák el a kikölcsönzött könyveket és, ha figyelembe vesszük azt is, hogy, Alberttelep összlakossága — a szomszédos új települések lakóival együtt is — alig-alig közelíti meg az ezres lé- lekszámot. Nemcsak kölcsönzik a könyveket, hanem jó nevelő munkával fel is hívják az olvasók figyelmét az egyes művekre. Havonta rendszeresen tartanak Könyvismertető ankétokat, amelyeken Tóth Illés, a szomszédos Mucsony község pedagógusa ismerteti azokat a műveket, amelyeknek olvasása, megismerése a legkívánatosabb. Ebben az évben 20 ezer forintot költöttek, a könyvtár felújítására; a következő évben is előreláthatólag hasonló összeg áll rendelkezésükre, azonban a könyveken kívül különféle felszereléseket, állványokat is be kell szerezniök. Az idősebb olvasók a háborús tárgyú könyveket kedvelik, amelyekből jobban megismerhetik azokat a körülményeket, amelyek között hajdan éltek, megismerik a történelmi összefüggéseket, jobban látják múltjukat A fiatalok döntő többségükben a szerelmes tárgyú könyveket keresik. A művelődési otthon által működtetett zeneiskolában szakképzett oktatók vezetése mellett ismerkednek a bányászok gyermcKei a zeneművészettel, zongora-, hegedű- és szolfézs-szakon. Mind több bányász- gyermek válik a zene barátjává, ismerőjévé és, ha nem is lesz mindegyikből művész, mindenképpen olyan emberré válik, aki ezt a nemes művészetet értékelni tudja. A szakkörök rendszeresen megtartják foglalkozásaikat, a barkácsolók hetenként kétszer, a fotó-szakkör és fúvószenekar tagjai szintén kétszer, a sakkozók hetenként egyszer, a színjátszók pedig hetenként háromszor. A színjátszók egyfelvo- násosokat tanulnak. Legutóbb november 22-én szerepeltek négy egy- felvonásos bemutatásával. Érdekes megjegyezni a színjátszókról, hogy zömmel az idősebb bányászgenerációból kerülnek ki, a fiatalok nehezen kapcsolhatók ebbe a munkába. Jelentős helyet foglalnak el a kultúrotthon tevékenységében a tudományos ismeretterjesztő előadások Novemberben például négy előadást tartottak — a rakétarepülésről, a Varsói Szerződés jelentőségéről, az USA vezetőköreiről, valamint egy egészségügyi jellegűt —, decemberben eddig egyet, a hátralévő időben még négyet terveznek. Ezekkel a tudományos ismeretterjesztő előadásokkal párhuzamosan folynak a Bányász Akadémia előadásai. Sajnos, a tudományos ismeretterjesztő munkáról nem nyilatkozhatunk kedvezően. Nem a szervező munkában és nem az előadásokban van a hiba, hanem abban, hogy még nem sikerült áttörni az érdektelenség jégpáncélját. Az ismeretterjesztő előadások látogatottsága feltűnően alacsony. Hiába van utána filmvetítés is, nagyon kevés alberttelepi érdeklődik az egyes előadások iránt. Nagy zömmel gyermekek gyűlnek össze, akik nagyon sokszor zavarják az előadásokat, Csökkentik az amúgy is nagyon alacsony érdeklődést. Például a legutóbbi, december 3-i ismeretterjesztő előadáson háromtucatnyi gyermek mellett összesen 8 felnőtt hallgatta az előadást. A fiatalság teljesen távol tartja magát ezektől a rendezvényektől. A táncos-rendezvényekre viszont annál nagyobb számban jönnek. Meg olykor ping-pongozni... Nincs klubélet sem a művelődési házban ..........i--------------------------A z előcsarnokban lévő büfé kífeje- aeften csak azt a cclt szolgálja* hogy Jegyzetek egy karnagyi konferenciáról ? mozi- és egyéb előadásokra váró- iát kielégítse, az emeleti eszpresszó pedig kizárólagosan vendéglátóipari jellegű, és semmiképpen nem szolgálhat klubéletnek alapjául sem. Az eddig elmondott kép — a filmvetítést és a könyvtármunkát leszámítva — nem a legbiztatóbb. Igaz, figyelembe kell vennünk, hogy ez a kultúrotthon viszonylag fiatal. 1958 szeptemberében indult és mindjárt kezdeti lépéseit szétroppantotta az ellenforradalom. Hosszú ideig nem tudott feleszmélni az ellenforradalom □kozta kábulatból. 1957—58 fordulóján pezsdült meg a művelődési otthonban az élet. Tehát jelenlegi helyzete alig két éves fejlődés eredménye. Még magán viseli a kezdeti lépések gyermekbetegségeit. A fiatalságot még csak a tánc vonzza és nem érdeklődnek a világnézet-formá- lás legfontosabb kultúrotthcmi megnyilvánulása, az ismeretterjesztő előadások iránt. Azt hisszük, nemcsak a közönséget kell hibáztatnunk. A kultúrotthon vezetés és a bányász szakszervezet helyi üzemi bizottsága is többet tehetne, já nevelő munkával odahathatna, hogy ez a közöny mielőbb feloldódjék és az alberttelepi bányászok ne csakf a szórakoztató rendezvényeknél keressék fel a kultúrotthont, hanem azt a helyet lássák benne, ahol szórakoztatásukon felül tanítást, nevelést is kaphatnak. Az alberttel?piek- é ben meg van az érdeklődés az egyes 4 kulturális megnyilvánulások iránv.^ Például — mint Székely Ferenc, a f művelődési ág művészeti vezeréjejl mondotta — a legutóbbi színházi vendégszereplésről még most is vitáznak és észrevételeik helyesek. Az érdeklődés egészséges magját kellene kiterjeszteni mind szélesebb körben, a kulturális élet minden területére és akkor nem mondhatná senki, hogy a Hunyadi János Művelődési Ház Alberttelepnek túlméretezett, és akkor valóban betölthetne legfontosabb hivatását: nem csak szórakoztatná a bányászokat, de szocialista tartalmú nevelésüknek leg-* fontosabb bázisa is lenne. f BENEDEK MIKLÓSI ALSZIK A TERMÉSZET Márciusra egy tetefoaéfcresztést N éhány nappal ezelőtt a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében — kivételesen — nem koncertre gyűltek össze. Három megye karnagyai töltötték meg a sorokat, hogy a Népművelési Intézet által rendezett regionális karnagyi konferencián részt vegyenek. Az egésznapos foglalkozás programjában az intézet zenei osztálya ismertette a múlt évadban végzett országos munkát, eredményeket, hiányosságokat. Mielőtt az értekezlet konkrétumait felsorolnánk, meg kell emlékeznünk a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából rendezett dalostalálkozókról, mely alkalomból az elmúlt szezonban nyolc országos és 155 megyei találkozót tartottak, köztük Északmagyarország zenei centrumaiban: Egerben, Salgótarjánban és Sátoraljaújhelyen is. Az új évadban felszabadulásunk másfél évtizedes évfordulóját állítottuk kórusmunkánk középpontjába mondotta JÁnárt Elek elvtárs, a Népművelési Intézet zenei osztályának munkatársa. — Ennek szem előtt tartásával tervezték meg az 1960-as dalostalálkozókat. Az országos találkozót Szegeden tervezik, míg a többit különböző megyékben. Itt vetődött fel, hogy Miskolcon is legyen országosan meghirdetett dalostalálkozó. Ezen iparilag jelentős helyen álló város foglalja el végre méltó helyét öntevékeny kórusmunkánkban is. A dalostalálkozókkal kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy a régi versenyformánál a mai találkozók sokkal'hasznosabbak, bár itt is meg van a versengés, de nincs versenyszerű értékelés. így ezek a találkozók többek közölt elősegítik a kórusok színvonalának emelését, mivel a közvetlen élmény a legjobb nevelő erő. Ennek kapcsán felmerült egy országos összefogó szerv mielőbbi létrehozásának gondolata is, mely segítene a jobb eredmények elérésében. (Hasonló a volt Munkás Dalosszövetséghez vagy a Bartók Béla Szövetséghez.) Az országos egységes irányító munkát nagyban segítené egy szaklap megjelentetése is, mely az öntevékeny zenei munka rendszeressé tétele szempontjából igen fontos. Az idei dalostalálkozóknak az elmúlt évhez viszonyítva magasabb színvonalat kell biztosítani. Ennek egyik fontos feltétele: áttérni a kórusmunka szokványos útjáról a kórusnevelésré. E nevelőmunka első feltétele a kórusvezetők nevelése: politikai és szakmai ismereteik bővítése. Ennek megvalósítására Budapesten már létrejött egy zenetörténeti és esztétikai akadémia, melyen a helybeli hallgatókon kívül néhány vidéki karvezető vesz részt. Itt kell megjegyeznünk: igen hasznos és kívánatos volna, ha fenti előadássorozattal megyénk karnagyai is megismerkedhetnének a karnagyi klub foglalkozásai alkalmával. A NÉPMŰVELÉSI ^NTEZET beszámolóját a megyei karnagyok korreferátuma egészítette ki* mely után a KISZ felszabadulási seregszemléjének megrendezésével foglalkozott az értekezlet. A KISZ országos dultanulási mozgalmat indított és ebben városunknak is méltóan ki kell vennie részét. Szeretnénk, ha üzemi és iskolai énekkaraink a kiválasztott tíz mozgalmi dalt magukévá tennék és azt különböző helyeken bemutatva hozzájárulnának e művek szélesebb körben történő megismertetéséhez. Ma már kézenfekvő jelei mutatkoznak az öntevékeny művészeti munka támogatásának, de ennek ellenére a vidéki karnagyok, szakemberek munkáját még ma is sokan igen félvállról kezelik! Pedig van .vidéken” is, a megyében is, sőt Miskolcon is néhány igen kiváló szakember a kórusmunka területén. Ezt igazolta a konferencia alkalmával elhangzott szakmai előadás is, melyet Kardos Pál tartott — a tiszta intoná- lásról — a szakiskola nőikarénak közreműködésével. B efejezésül szeretnénk néhány sorban reagálni Horváth Kiss László városi karnagy kor- referátumára is és abból néhány mondatot kiragadni, mintegy útra- valóul az öntevékeny kórusmunkát illetően. Elsősorban fel kell számolni azt a szemléletet, amely a kórust, mint „nem profitáló” közösséget nézi. Nagyon helyes volna, ha az üzemek és szervezetek vezetői személyükben felelősnek éreznék magukat munkáskultúránk ezen nem kis jelentőségű ágával szemben. Legalább egytized- résznyi érdeklődés abból, amit a sport iránt mutatnak, létszám és folyamatos munka szempontjából biztos megalapozottságot teremtene minden üzemi és társadalmi szerv keretében működő öntevékeny énekkarnak. Továbbá feltétlenül meg kell valósítani a kórusvezetők szakmai és politikai továbbképzését. Bz ma még negatív oldala a karvezetőknek. Fel kell tölteni az üres tarisznyákat, részben a karnagyi klub foglalkozásain, részben pedig az esztétikai és világnézeti nevelésen keresztül. Évenként legalább 2—3 alkalommal biztosítani kell az új kórusművek bemutatását, melyen a város és megye karnagyain kívül legyenek ott maguk az énekkarok tagjai is, mert csak ezen keresztül ismerkedhetnek meg kórusművészetünk új alkotásaival. • E néhány gondolat csupán főbb pontjait képezi a karnagyi konferenciának. Reméljük azonban, némi képet adtunk a kórusmunka eredményeiről, jelenleg is fennálló hiányosságairól, melyeknek kijavítása, illetve f megvalósítása hosszú, áldozatos és r kitartó munkát igényel. De megéri! t FLACH ANTAL Pályázat A Borsod megyei Tanács vb, művelődésügyi osztálya a mezőkövesdi, putnoki és a miskolci járási művelődési ház igazgatói és előadói státusának betöltésére pályázatot hirdet. Pályázhatnak érettségivel, vagy tanítói, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező 25—40 éves korhatár közötti dolgozók, akiknek a népművelés terén gyakorlatuk van. Fizetése: Igazgató: Főiskolai végzettséggel 1900,— Ft; érettségivel, illetve tanítóképzővel: 1700.— Ft. Előadó: Tanítóképzői, illetve érettségi végzettséggel: 1500.— Ft. A pályázatok beküldésének határideje: 1959. december 28. A pályázatokat a Borsod megyei tanács művelődésügyi osztályához kell beküldeni, önéletrajz, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, vagy másolat és működési bizonyítvány csatolásával. Borsod megyei Tanács vb. művelődésügyi osztály