Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
2 kszakmagyarorszAo Vasárnap, 1959. december 9. A párt szervezeti szabályzatának módosítása Marosán György elvtárs előadói beszéde nak ugyanolyan gondot kell fordítania a határozatok végrehajtására, annak ellenőrzésére, mint amilyen gondot fordított a határozat meghozatalára. 7. A kollektív vezetés elvét az ösz- szes alsóbbfokú választott pártszervek tevékenységének élő gyakorlatává kell tenni. Gondosan vigyázni kell arra, hogy ezek a pártszervek helyesen értelmezzék a Központi Bizottság határozatait s a gyakorlati munka folyamatában ne torzítsák el azt. 8. A Központi Bizottságnak és az összes több'. * álasztott pártszervnek állandó feladata, hogy a szocialista építés során nyert gazdag tapasztalatokat összegyűjtse, értékelje, általánosítsa és ezeket a tapasztalatokat a további pártmunka szerves részévé tegye. Meg kell mondanunk, hogy ez a múltban nem volt így, de most a lenini elveknek megfelelően érvényesül nálunk a kollektív vezetés és alkotó szelleme mindjobban átjárja nemcsak a pártot, de egész társadalmi és állami életünket is. Egyek vagyunk abban, hogy a kollektív vezetésre úgy vigyázzunk, mint a párt féltett kincsére, olyan forrásra, amelyből állandóan friss erő buzog. Úgy érzem, rá kell itt mutatnom arra, hogy ennek a nagy erőforrásnak, a kollektív vezetésnek legbuzgóbb szószólója, legharcosabb kialakítója és védelmezője a Központi Bizottság, élén Kádár János elvtárssal. A Központi Bizottság továbbra is azon lesz, hogy fejlessze és mélyítse a kollektív vezetést, amely elért eredményeinknek és további sikereinknek alapvető módszere. A pártvezetőséget újjáválasztó taggyűlések, vagy a pártértekezletek beszámolói és határozatai is kollektív munka eredményeként születtek meg. A pártszervezeti vezetőségek, pártbizottságok számba vették a területen dolgozó emberek javaslatait, kívánságait, akaratát. Ezért nem volt véletlen az a nagy aktivitás, amely ezeket a taggyűléseket jellemezte. Az eredmény: a demokratikus pártélet növelte a párttagság felelősségérzetét, a választott szervek jelentőségét és szerepét. A kollektív vezetés kialakítását nagyban erősítette pártapparátusunk létszámának csökkentése is. Általában jellemző most már pártéletünkre, hogy a párt- bizottságoknak széles aktívahálózatuk van. A pártszervezetek vezetőségében, mivel csökkent a függetlenített párttitkárok száma, jobban megosztják a munkát. A választott szervek és az apparátus között is egyen- súlyozottabb, egészségesebb a munkamegosztás. Meg kell azonban mondani azt is, hogy a fejlődés ezen a területen még nem mindenütt egyenletes. A baj azoknál a pártszervezeteknél mutatkozott meg legjobban, ahol a kritikátlanság és az önelégültség vert gyökeret, ahol a párttagság jogait nem tartják tiszteletben. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a bírálatot elfojtották. Fegyelmi ügyekben is sokszor előfordult a szervezeti szabályzat megsértése. Egyes esetekben az érdekelt elvtársak meghallgatása nélkül döntötték ügyükről, sorsukról. A jövőben a pártszervek határozottan vonják felelősségre azokat, akik megsértik a párttagság jogait. Teljes mértéhben érvényesül pártunkban a demokratikus centralizmus Bízzunk a dolgozó tömegekben Tisztelt kongresszus! A jövőben több gondot kell fordítani a vezetés színvonalának emelésére. Ez annál fontosabb, mert kisebb taglétszámú párt vagyunk, és felvetődik a kérdés, hogy a csaknem 450 000 párttag átfogja-e, irányítja-q, ellenőrzi-e közéletünk rminden területét? Eredményeink azt bizonyítják, hogy igen. De a szocializmus gyorsabb ütemű felépítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a kultúr- forradalom fejlődése, a nacionalizmus, az antiszemitizmus, a vallásos világnézet elleni ideológiai harc szükségessé teszi minden szinten a vezetés színvonalának emelését. Ezért gondolkodnunk kell, hogyan lehet tovább fokozni a választott szervekben dolgozó kommunisták felkészültségét, tudását. A vezetőségválasztás eredménye jó. Most arra kell irányítani a figyelmet, hogy a kommunisták ideológiai, politikai felkészültségük növelése mellett, nagyobb gondot fordítsanak a gazdasági élet ismeretére, kulturáltságuk emelésére. Át kell vinnünk a köztudatba, hogy a pártnak művelt pártmunkásokra van szüksége. Területük gazdasági, ideológiai, kulturális, tudományos kérdéseinek ismerete olyan követelmény, amely nélkül ma már nem dolgozhatnak eredményesen a pártmunkások. Hatékony- nyá, színessé, elevenné kell tenni a politikai tömegmunkát. Ez a feladat most nagyobb felkészültséget követel. Fokozni kell a bírálat és az önbírálat szellemét. Ügy gondolom, szükségtelen aláhúzni ennek fontosságát, hiszen a bírálat és önbírálat egyik lényeges fegyvere a pártnak. Nemegyszer hallottunk olyan véleményt: helyes-e bírálni önmagunkat, nem használja-e ki az ellenség. A kérdés ilyen feltevése gyökerében helytelen. Inkább azt kérdeznék, mi lenne, ha nem tárnánk fel hibáinkat? Mi lenne, ha hagynánk, hogy egyes. magukról megfeledkezett párttagok megsértsék a párttagságot és a pár- tonkívülieket, vagy agresszivitásukkal félelemben tartsanak embereket? Nem azzal tennénk-e szívességet az ellenségnek, ha erről hallgatnánk? Minden kommunistának tisztában kell lennie azzal, hogy minden hiba eltussolása vagy elkenése előbb- utóbb bizalmatlansághoz vezet, bizonytalanságot szül, rontja a párt kapcsolatait a tömegekkel. Miért emeljük ki ennyire a párton belüli demokrácia szükségességét? A munkásosztály pártja csak a tömegek aktív támogatásával tudja a szocializmust építeni. A tömegek támogatását csak akkor tarthatjuk meg, ha a dolgozók helyeslik pártunk politikáját, felismerik annak végrehajtásában a maguk érdekeit, beleszólást kapnak az állam ügyeibe, egyszóval érzik a demokrácia légkörét. Ennek pedig mindenekelőtt magából ä pártból kell kisugározni. A demokrácia szelleme csak akkor érvényesül életünk minden vonalán, ha a demokrácia légköre és módszere hatja át a pártot, állandóan figyelünk a tömegek véleményére, kívánságárai javaslatára, kritikájára és levonjuk belőlük a szükségeseket és megmagyarázzuk az idő előtti követelések teljesíthetetlenségét is. Ez a biztosi-* téka annak, hogy a párt ne szakadjon el a munkásosztálytól, a dolgozó tömegektől. Biztosíték arra, hogy a tömegek vezetésének fő formája a politikai felvilágosítás, a meggyőzé» legyen. Sose tévesszük szem elől, hogy a tömegek nagyon is érzékenyen értékelik a bizalmat. Ha bizalmatlanságot tapasztalnak, bezárkóznak, ha bizalommal vagyunk irántuk, feloldódnak. Ha kívánságaikat, javaslataikat figyelembe vesszük, elnyerjük lelkesedésüket, aktivitásukat és az megint rajtunk múlik, hogyan tudjuk ezt a jó ügy érdekében állandóan ébren Helyreállítottuk a kollektív vezetést sében beható vita alapján kell kia kítania az álláspontját. A Közpo Bizottság ülésein biztosítani kell a széleskörű és sokoldalú vita lehetőségeit. 3. A kollektív vezetés elve megköveteli, hogy a Központi Bizottság álláspontja kialakításánál és a határozat meghozatalánál — amennyire ez lehetséges — kérje ki és vegye figyelembe az alsóbb pártszervek és a párttagság véleményét a napirenden levő kérdésekben. 4. A kollektív vezetés elvéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a pártszerű kritika és önkritika széleskörű kifejlesztése és rendszeres gyakorlata a párt életében. Mégpedig: kritika felülről lefelé és alulról felfelé. 5. A pártunkban kialakuló és egyre erősödő kollektív vezetés új vonása, hogy fontos kérdések eldöntésébe — még a határozathozatal előtt — bevonjuk a velünk szövetségi viszonyban levő pártonkívülieket is. Mi azt valljuk, hogy a szocializmus felépítése a kommunisták és a pár- tonkívüli dolgozók közös műve. Ha tehát a kommunistáknak és a pár- tonkívülieknek közös erőfeszítéssel kell végrehajtani ok a párt határozatait, helyes, ha e határozatok meghozatala előtt megfelelő formában és módon' kikérjük a pártonkívüliek véleményét is. 6. A kollektív vezetés megköveteli, hogy az így hozott határozatokat a2 alsóbb szervek és az egész párttagság egységesen, ingadozás nélkül hajtsa végre. A Központi Bizottság« kajában nem folytatott megfeleli elvi harcot az elhajlások ellen. P harc szervezeti intézkedésekre szú kült. A párt nem tűrheti soraiban a: ellenséges, revizionista nézeteket val lókat és nem hunyhat szemet a szektás hibák előtt, azokat sem tarthatj; bocsánatos bűnnek. Ez tette szükségessé a következő módosítást. ,,P párttag joga... ha nem ért egye bizonyos határozatokkal, akkor e ha tározatokat pártszerűen végrehajtva kifejtse ellentétes véleményét a felsőbb pártszerv előtt.” Új módszert vezetett be az a pont amely kimondja: „A Központi Bi zottság egyes határozatok kidolgozó sába éfl megvitatásába bevonhat pár tonkívüli szakértőket is. Egyes országos jelentőségű határozatok terveze. tét nyilvános megvitatás végett a; egész párttagság elé terjeszti.” Ezzel a jogával azóta már több szőr élt a párt Központi Bizottsága A tömegek bevonása demokratiku- sabbá tette a közügyekbe való bele szólást, növelte a párt tekintélyét í pártonkívüliek előtt, helyes határozatok- születtek és egységes végrehajtásra került sor. Elég utalni i munkásosztály helyzetének felülvizsgálására, az egészségügyi határozatra, a művelődéspolitikai irányelvek re. A munkásőrség új fegyveres szerv és ezzel kapcsolatban is meg kellet határozni a pártbizottságok feladatát. A megölelő ront ígv intézkedik: „A pártbizottságok irányítják a munkásőrségek munkáját, bkt sítják •; munkásőrségek forradalmi fegyelmét, harckészségét, erkölcsi, politikai egységét.” A pártértekezleten elfogadott módosítás a párt alapszervezeteinek és a tömegszervezetekbén dolgozó kommunistáknak ad irány- mutatást: „Irányítsa területének társadalmi életét, á területén működő tömegszervezetek munkáját. A kommunisták politikai felvilágosító munkával nyerjék meg a párt politikájának követésére a tömegszervezetek pártonkívüli tagjait.” Végül módosította az országos pártértekezlet a szervezeti szabályzatnak a fegyveres erők pártszervezetére vonatkozó szabályait. Eszerint, a fegyveres erőknél a pártszervezetek munkáját a párt demokratikus elve5 alapján jtp’-’Ho--. ^kon választott pártszervek irányítjuk. A vas • útnál és a belügyi szervek égy részénél megszüntettük a politikai osztályokat. Az 1957. évi országos pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat, a két év tapasztalatait figyelembe véve, helyesnek bizonyült. Javasoljuk a kongresszusnak, hogy erősítse meg az országos pártértekezlet- módosításait. vek döntéseit az alsóbb szervek kötelesek végfehajtani. Mi indokolta, hogy a pártkonferencia, a demokratikus vonások megőrzése mellett, a központi vezetés erősítését állította előtérbe? A harc a 'konszolidációért minden területen a központi irányítás erősítését, a pártfegyelem megszilárdítását követelte. A párt előtt álló döntő feladatok, a munkáshatalom védelme, a konszolidáció sikeres folytatása szükségszerűen megkövetelte a centralizáció erősítését. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, helyeken jártunk el. Megszilárdult a pártban és ezen keresztül az egész állami életben a centralizmus, ugyanakkor tovább erősödtek, mélyültek a demokratikus vonások! Ami a jövőt illeti, a demokratikus centralizmus mindkét oldalának párhuzamos fejlődését kell célul kitűzni. A párton belüli demokrácia, és amit ez tartalmaz, a párttagság jogainak tiszteletben tartása, a kölcsönös bizalom, a viták demokratikus légköre, a bírálat, önbírálat, a kollektív vezetés egészségesen fejlődött és tovább fejlődik a pártonbelüli demokrácia erejének, hatékonyságának egyik legjellegzetesebb mutatója a pártszervezetek eleven, friss, öntevékeny élete. A kényes problémák, a tömegeket foglalkoztató kérdések nem szorultak és nem szorulnak a párt kapuin kívül. A párt látja ezeket, nyíltan beszél róluk és foglalkozik velük. Pártunkban közismert a szavak és tettek egysége kintélye többek között abban is van, hogy a kitűzött feladatokat végrehajtja. A szavak és a tettek a Központi Bizottság munkájában fedik egymást. Vannak azonban egészségtelen tendenciák is részben a párt- szervezeteknél, részben a párttagoknál. Nem a felelőtlen ígérgetést akarjuk most bírálni — bár elvétve ilyen is akad —, hanem azt a magatartást, hogy egyes elvtársak vagy szervek szavakban egyetértenek a párt politikájával, de a gyakorlatban azzal ellentétesen cselekszenek. For* málisan tudomásul veszik a párl egyik vagy másik határozatát, de (Folytatás a 3. oldalon.) Tisztelt elvtársak! A párt munkájának eredményessége döntő mértékben a helyes határozatok jó végrehajtásán múlik. Az utóbbi három esztendőben a párl mindig a fő feladatokra tudta koncentrálni a figyelmet és az erőket. A demokratikus centralizmus erősítésével sikerült magasabb szintié emelni a pártszervek és a pártszervezetek önállóságát. Ha nem is teljesen, de jórészt sikerült leküzdeni a mechanikus, unalmas, sablonos pártmunkát. Mindezekben az eredményekben nagy szerepe volt a szavak és tettek egységének, amely a mi pártunkban közismert. A Központi Bizottság teTisztelt elv társak! Pártunk alaptörvénye, vezetési irányelve, módszere és gyakorlata a demokratikus centralizmus. Elemez- : zük egy kissé ennek alkalmazását ■ Pártéletünkben, állami életünkben ' most teljes mértékben érvényesül a demokratikus centralizmus. A régi vezetés megsértette a demokratikus centralizmus elvét, többször eltorzította ezt. Ez a torzítás nagy károkat okozott. Semmibe vette a választott szervek hatáskörét, lazította munká- i jukat. Gyengítette a vezetést, csorbította a párttagság, a tömegek jogait, korlátozta a pártélet kibontakozását. Pártunk kétfrontos harcot folytatva, fejlesztette a párton belüli demokratizmust és megszilárdította a központi vezetést. Az 1957. évi pártértekezlet előtt, az ellenforradalom elleni harc és a párt újjászervezésének idején kiszélesedett a párt- szervezetek demokratizmusa és Önállósága, de helyenként megsértették a centralizmust. Nagy lépést tettünk előre, amikor az 1957. évi pártértekezleten ezt is helyreállítottuk. A pártértekezlet határozata kimondta: „jelenleg a fő feladat a tagság jogainak teljes tiszteletben tartása mellett a pártfegyelem erősítése”. A kérdések eldöntését megelőző bátor és szabad vita mellett meg kell követelni az egységes cselekvést a határozatok végrehajtásában. Teljes mértékben érvényt kell szerezni a párt szervezeti szabályzata előírásának, hogy a felsőbb szerA személyi kultusz a demokratizmus elsorvasztásához és ezzel együtt a pártélet elszürküléséhez vezetett. Ez a formális értekezletekben és határozatokban, a tömegektől való elszakadásban jutott kifejezésre. Ma nyugodtan mondhatjuk, pártéletünket a demokratizmus tiszta levegője hatja át. Ez biztosítja a többi között a kollektív vezetés általános érvényesülését is. Pártunkban helyreállítottuk a kollektív vezetést, a választott pártszervek irányító, vezető szerepét a Központi Bizottságtól kezdve az egész pártban. Mi a kollektív vezetés lényege? 1. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a párt Központi Bizottsága a marxizmus—leninizmus elvei alapján alakítsa ki a szocialista forradalom minden egyes kérdésében a párt helyes politikáját. A kollektív vezetés feltételezi, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés minden kérdését: a politikai irányvonal kidolgozását, annak végrehajtását és a munka ellenőrzését nem egyes elvtársak, nem is az elvtársak egyes csoportjai, hanem maga a Központi Bizottság, mint a kongresszus által választott vezető szerv tartja a kezében. 2. A párt politikájának fő vonalát és annak alkalmazását a szocialista ; forradalom egyes kérdéseiben a Köz- i ponti Bizottság, mint választott ve- , zető testület dolgozza ki. Ezért a ■ Központi Bizottságnak rendszeresen üléseznie kell, s a pártélet és az or■ szág életének minden fontos kérdéTisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Pártunk három pilléren nyugszik: a marxista—leninista ideológián, a tömegek érdekeit, előrehaladását szolgáló politikán, valamint szervezettségén, amely feltételezi a megbonthatatlan egységet. Pártunknak az ideológiai, politikai, stratégiai és taktikai, kérdéseken kívül mindenkor nagy figyelmet kell fordítania a szervező, vezető tevékenység elvi és gyakorlati kidolgozására. Nem véletlenül helyezett olyan nagy súlyt Lenin a szervezettség kérdésére. A proletáriátusnak a hatalomért folyó harcában a szervezettségén kívül nincs más fegyvere — állapította meg örökérvényűen. Az azóta eltelt idő gazdag tapasztalatai - alapján mi még hozzátehetjük, hog^ bár a munkásosztálynak a hatalom megragadása után vannak már más fegyverei is — az államhatalom és a gazdasági hatalom —, mégis a forradalom győzelmének és előrehaladásának a legfőbb fegyvere, a fő ereje továbbra is a jól szervezett marxista—leninista, párt. A szervezettség elveit a szervezeti szabályzat foglalja magába, amely pártunk alkotmánya. A szervezeti szabályzat, amely a kongresszustól most megerősítést és jóváhagyást vár, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom évtizedes elvi és gyakorlati tapasztalatait rögzíti. A lenini tanításokra épül, s egyben hűen tükrözi a dolgozókkal kialakított helyes viszonyt. Szervezeti szabályzatunk kiállta a történelem próbáját. Az 1957. évi országos pártkonferencia módosította különböző pontjait s új elemekkel gazdagította. E módosítások megfelelnek a lenini szervezeti elveknek, és gyakorlatilag is jól szolgálják a pártszervezetek mindennapi életét, munkáját, elősegítik a pártépítést, a pártélet megerősítését. Alkalmasak arra, hogy továbbra is pártéletünk meghatározói legyenek. Az 1957 júniusi országos pártkon- feréncía a szervezeti szabályzatban a következő elvi jelentőségű módosításokat eszközölte: A párt neve: Magyar Szocialista Munkáspárt lett. Ez utalt a kommunista párt életében egyszer már szerepelt történelmi névre. Az ellenforradalom elleni harcban helyesnek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezés. Ma meg kell állapítanunk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak nemcsak múltja, forradalmi tradíciója van, de az egész országban szeretik, becsülik és elfogadják, mint a dolgozó nép vezetőjét. A párt jellegét nem a név határozza meg, hanem eszmei alapja, politikai célkitűzése. És most, hogy ezt a kérdést lezárjuk, elmondhatjuk: nem lett volna helyes a párt nevét gyakran változtatni. Nem értették volna meg a dolgozó tömegek. A névváltozás ma már nem vitás kérdés. Bizonyítja, hogy a most lezajlott pártkonferenciákon, vezetőségválasztó taggyűléseken ez a kérdés egyáltalán fel sem vetődött. Ez azt jelenti, hogy a párt elnevezését az egész párttagság elfogadta, mert a Magyar Szocialista Munkáspártot marxista—leninista, kommunista pártnak, a munkásosztály élcsapatának tartja. A párt újjászervezése során megerősödött a párt élcsapat jellege. A Magyar Szocialista Munkáspárt osztálybázisa a munkásosztály. A párt része a nemzetközi munkásmozgalomnak és a proletár internacionalizmus talaján áll. A Magyar Szocialista Munkáspárt folytatja a Magyar Dolgozók Pártja szocializmust építő munkásságát. Ezt 1957-ben hangsúlyozni kellett azokkal szemben, akik a Magyar Dolgozók Pártja egész tevékenységét negatívan akarták értékelni. Világossá kellett tenni a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontját a Magyar Dolgozók Pártjával kapcsolatban és rá kellett mutatni az elvi, politikai, történeti folytonosságra. Amikor ezt tettük, egyben aláhúztuk nézetünket a munkásosztály egységének megszilárdításáról, a munkások és a dolgozó parasztok szövetségéről, a párt vezető szerepéről és arról, hogy ez az utóbbi hogyan érvényesül. A párt vezető szerepét 1?56 október előtt szektás oldalról helytelenül értelmezték, eltorzították, a revizionisták pedig tagadták. 1957-ben az országos pártértekezleten rögzítettük: a párt csak akkor teljesítheti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát, ha engesztelhetetlen harcot folytat mindenféle revizionista árulás és dogmatikus torzítás ellen, mert a párt egysége a párt, a munkáshatalom szempontjából létkérdés. A Magyar Dolgozói- Pártja mindennapi gyakorlati mun
