Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
Péntek, 1959. december X CSZAKMAGYA&ORSZAG Folytatja tanácskozásait a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) módszerek alkalmazásával sokszorosakban tud érvényesülni és ragyogó eredményeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben. Arra kell törekedni — folytatta Dobi István —, hogy minden szövetkezeti tagunk mielőbb szocialista emberré formálódjék és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelő munkából. És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is. Arra, kell törekedni, hogy meglévő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tökéletesebben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési technikát. Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet gazdasági fejlődésének anyagi alapja. Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyenné a saját tagjai teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetkezet gazdagsága: a tagságnak a gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezetek, annál gyorsabban tűnnek el életükből azok. az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztály-rétegeződéséből, a kapitalizmus farkas-törvényeiből származó szegényparaszt—középparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolandó örökségül. Tisztelt pártkongresszus! Amikor a kongresszus kommunista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal hatá- ' roz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsei? vezetett szocialista táborral és a világ proletáriátusának nagy családjával' Szolgálja a béke ügyét, a népek békés egymásmelleit élését, barátságát. Ehhez a munkához, elvtársi hűséggel, sok sikert kívánok — mondotta befejezésül Dobi István. Hysni Kapó, az Albán Munkapárt Politikai Bizottságának tagja és Pák Den Aj asszony, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja adta át ezután a kongresszusnak az albán és a koreai nép forró testvéri üdvözletét: Dr. Drenyovszki Gyuláné kőbányai pedagógus és Gosztonyi János, a Vas megyei pártbizottság első titkára után Brutyó János, a Szakszervezetek. Országos Tanácsának főtitkára beszélt. Brutyó János: 0 szakszervezet feladata fáradhatatlanul magyarázni a párt politikáját, képviselni a dolgozók érdekeit Cttörők és kiszesek köszöntik a kongresszust. A felszólaló aláhúzta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket. A Központi Bizottság politikájában e téren is ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége s ez nemcsak szavakban, de tettekben ?9 kifejeződik. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkálkodnak a párt politikájának megvalósításáért. Az alapkérdés természetesen a munkáshatalom erősítése, hiszen minden egyéb.— ezt 1956 is megmutatta — ettől függ. A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése. Pártunk VII. kongresz- szusa a szocializmus alapjainak lerakását tűzi ki célul a népgazdaság égésé területén. Hatalmas jelentőségű győzelem lesz ez, amely minőségi változást ered ményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, a népgazdaság fejlődésének irányával, arányaival, helyeseljük a párt politikáját — mondotta — majd a termelés egyes kérdéseiről beszélt. Megállapította, hogy az ötéves terv céljai teljes mértékben reálisak és végrehajthatók, fontos azonban, hogy a termelékenység a megtervezett arányban növekedjék Mindenkivel meg kell értetni, hogy a termelékenység növelése kulcskérdés. Ma még. gyakori, hogy gazdasági vezetőink a pillanatnyilag könnyebb megoldást választják: elsősorban a létszám növelésével, mértéktelen túlórázással és rohammunkákkal növelik a termelést. Kevésbé használják a legfőbb eszközt, a műszaki fejlesztést, a technika színvonalának emelését. Ezen a helyzeten változtatni kell. Az ötéves terv irányelvei je« lentős Összegeket szánnak a műszaki, a technikai színvonal emelésére, a beruházásokra,» a felújításokra stb. De a műszaki fejlesztés mellett is vannak még 'kihasználatlan tartalékok, mint például a jobb üzemszervezés, a munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása és a munkafegyelem megjavítása. Ezeket is minél előbb fel kell használni. A szervezett dolgozók öntudatos nagy többsége világosan látja, hogy az élet- és munkakörülményeket úgy javíthatjuk a tervnek megfelelően, ha a termelésben megteremtjük a további előrehaladás feltételeit. Az alkotó kezdeményezést két irányban fejleszthetjük. Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy a dolgozók rpár a tervek kialakításában részt vehessenek és javaslataikkal, bírálataikkal elősegítsék a megalapozott, jó tervek kidolgozását. A termelési tömegmunkában — folytatta — a legfontosabb a szocialista munkaverseny. Ezért a szak- szervezetek egyre inkább erre fordítják figyelmüket. A kongresszusi munkaversenyben — amelynek céljai reálisak, a dolgozók számára érthetőek — a legszélesebb tömegek vesznek részt és teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat. Azért fejlődhetett ilyen eleven, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi határozata világos, érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meggyorsítására. A szocialista verseny egyre inkább megszabadul a régi, bürokratikus sallangoktól és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a munkáskollektívák. A verseny fejlődése, tudatossága és tömegjellege elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemével nézzék saját üzemüket, büszkék legyenek az eredményekre, és ne tűrjék meg a hibákat. A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljaikban és tevékenységükben azok á nemes tulajdonságok öltenek lestet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatársaihoz, a társadalomhoz, s megváltozott életét jellemzik. Brutyó János ezután az életszínvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltételeivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhangzott célokkal és fontosnak tartják, hogy a reálbér emelkedésének fő formája a bérek emelése legyen, mert ez teszi lehetővé a bérarányok további szükséges javítását és ez fejleszti a szocialista elosztás elvét. A dolgozók élet- és munkakörülményéit szabályozó rendelétek, törvények betartása igen fontos — folytatta. — A szakszervezeti bizottságok tehát ellenőrizzék a törvények és rendeletek betartását, biztosítsák végrehajtásukat,', lépjenek fel a z előírások megsértőivel szemben. ■Meg kell mondani, hogy — bár e téren is előrehaladás mutatkozik — előfordulnak még olyan esetek, amikor egyes gazdasági vezetők az üzemekben vagyÉp minisztériumokban nem tartják ragukra **nézve kötelezőnek a törvényes rendelkezésekét, márpedig a munkások általában azon mérik le a rendeletek jó vagy rossz voltát, hogy hogyan valósulnak meg azok az életben. A szakszervezetek politikai, világnézeti nevelő munkáját ismertette a továbbiakban. Rámutatott: — Hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dolgozók több mint kétmilliós tábora. Ez akkor válik igazán politikai erővé, ha a szakszervezetek választott vezetőinek csaknem negyedmilliós serege mindennap fáradhatatlanul magyarázza a párt helyes politikáját, segíti megoldani a dolgozók problémáit, közvetíti a dolgozók véleményeit, örömeit, gondjait a vezető szervekhez és ha úgy szükséges, megmondja azt Is, ha nem jogos a dolgozók valamely kívánsága. Biztosítani kell, hogy a szakszervezetekben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsák a párt és a tömegek kapcsolatának szolgálatába. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a szakszervezetekben dolgozó minden kommunista magáévá tegye pártunk VII. kongresszusának útmutatásait, és a kongresszus után azonnal hozzálásson a feladatok megvalósításához. Petőfi Sándor Bács megyei küldött a homokos területek mezőgazdasági művelésének kérdéséről szólt — a többi között arról a segítségről —, amelyet a várt és a kormány adott a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakításához. Ezt követően D. N. Aidit, az Indonéz Kommunista Párt főtitkára tolmácsolta Indonézia kommunistái és dolgozó népe igaz, színből jövő, legbensőbb üdvözletét a kongresszus résztvevőinek és rajtuk keresztül az egész magyar népnek. John Mahon, az Angol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja áz Angol Kommunista Párt testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Majd L; C$nd, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának. tagja köszöntötte az MSZMP VII. kongresszusát. A kongresszus szerdai ülésének végén a Vietnami Dolgozók Pártja Po- litiJcai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd felolvasta c párt Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett levelét. Hoang Van Hoan felszólalása tUán az elnöklő Barta Elekné bezárta a kongresszus szerdai tanácskozásét. A pártkongresszus negyedik napja Az MSZMP VII. kongresszusának csütörtöki tanácskozását Benke Valéria, a KB tagja nyitotta meg. Bejelentette, hogy számos testvérpárttól, amely küldöttséggel nem képviselteti magát a kongresszuson, üdvözlet érkezett. Táviratban köszöntötte az MSZMP kongresszusát az Indiai Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Brazíliai Kommunista Párt, a Thaiföldi Kommunista Párt, a Burmái Kommunista Párt, az ír Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuá- dort Kommunista Párt, a Nepáli Kommunista 'Párt, a San Marinoi Kommunista Párt, a Ciprusi Haladó Párt és a Luxemburgi Kommunista Párt. A továbbiakban bejelentette, hogy az ország különböző részeiből nagy számban érkeztek a kongresszushoz táviratok és levelek, amelyekben a dolgozók — párttagok és pártonkí- vüliek forró üdvözletüket küldik a kongresszusnak és sikeres tanácskozást, jó munkát kívánnak. Többszáz üzem és vállalat dolgozói örömmel jelentették, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat teljesítették és határidő előtt teljesítik az 1959. évi tervet. Eddig 1151 levél Bissku Béla : és távirat érkezett a kongresszushoz. Ipari és kereskedelmi vállalo- toktól 435, tsz-ekből és állami gazdaságokból 427, állami, társadalmi szervektől és intézményektől 201t üdvözlet érkezett, ezenkívül 88 egyé- ni üdvözletei is küldtek. Ezután az Iraki Kommunista Párt küldöttségének vezetője. Mohamed Husszein Abu Al-Eisz, a Politikai Bizottság tagja, Eladio Ladislao Carbajal, a Kubai Szocialista Nép- párt küldötte, a Központi Bizottsági tagja köszöntötte a kongresszust4 majd Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter emelkedett szólásra. Biintetőpolitikánk lényege a munkásosztály érdekeinek védelme — Az ellenforradalmi lázadás leverése, majd a megmaradt ellenforradalmi erőkkel szemben folytatott következetes harc megszilárdította a proletárdiktatúrát és annak államát. A párt hívására fegyverrel harcoltak a reakció sötét erői ellen mind a kommunisták, rhind a szocializmus eszméihez hű, egyszerű emberek. Ily- módon a szocializmus ügyéhez hű, a népi demokratikus rendszerért harcot folytató személyekből, kommunistákból és pártonkívüli hazafiakból megalakultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan kijelentjük, hogy fegyveres érőink, társadalmi rendszerünk, nemzeti függetlenségünk és békénk biztos védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben. A szocializmusért vívott harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra szakadatlan erősítése. Ma már a magyar munkásosztály, a dolgozó pa- Aisztsóggal szövetségben és pártjának vezetésével szilárdan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak legyenek, minden erővel erősíteni és fejleszteni kell a proletariátus diktatúráját a marxi—lenini tanításoknak megfelelően. A dolgozó' nép helyesnek találta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatásának politikája. Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és további sikereink záloga. Nem tűrjük, hogy beleavatkozzanak belügyeinkbe Mindezt nem értik az imperialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az úgynevezett „magyar kérdésben” az imperialisták a tőlük megszokott aljassággal viselkednek velünk szemben, ök szervezték meg a hadjáratot. népi hatalmunk ellen, ők kényszerítettek bennünket kemény intézkedésekre, s most arcátlanul úgy viselkednek, mint a tolvaj, aki „fogják meg”-et kiabál. Miután az ellenforradalmi erőknek nem sikerült a hatalmat erőszakos úton megszerezni, ők újabb politikai manőverekbe kezdtek. Belügyeinkbe való tűrhetetlen* beavatkozási kísérletekkel, elszigetelésünkre irányuló meddő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyomással próbáltak bennünket rávenni arra, hogy ne büntessük meg azokat, akik a munkásosztály hatalma. Népköztársaságunk rendje ellen támadtak. Próbálták menteni veszett fejszéjük nyelét, megkísérelték legalább átmenteni az általuk felbujtatott, felhasznált és még felhasználni remélt ellenforradalmi vezéreket és vezérkéket. Ugyanakkor persze — a pénzen kívül — újabb bátorítást akartak adni az ellenforradalom szervezésében tevékenyen résztvevő emigráns politikusoknak, hogy el ne menjen a kedvük a Magyar Népköz- társaság folytonos, de immár hiábavaló és gyakran nevetségbe fulladó ócsárlásától. A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocialista Magyarország megsemmisítésére irányuló sötét terveket hiúsította meg, hanem a többi szocialista ország «1= leni háború kirobbantására szövögetett terveket is halomra döntötte. A forrófejű imperialista kalandorok „melegháborűs” tervei kútba égték. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. Különösen hozzájárult ehhez a békeharc nemzetközi Lenin-díjával kitüntetett Hruscsov elvtárs látogatása az USA-ban, amiért mi és a béke minden híve végtelenül hálásak var gyünk. |A háborús gyújtogatok azonban forró fejjel folytatják tovább hidegháborús uszításaikat. Ellenségeink politikája a mi megfélemlítésünket és befolyásolásunkat illetően nem járt sikerrel. A párt; vezetésével sikeresen megoldottuk az ellenforradaimárok elleni harc bonyolult feladatát. Felderítettük, megtaláltuk az ellenforradalom előkészítésébe» és irányításában vezető szerepet vitt személyeket és átadtuk őket á Magyar Népköztársaság igazságügyi szerveinek, hogy elnyer«« jék méltó büntetésüket. A vezetők megkeresése és felelősség- revonása a legfontosabb volt az ellenforradalom elleni harcban. Velük együtt megtaláltuk azokat • terrorista banditákat, akik állati kegyetlenséggel irtották és gyilkolták • kommunistákat és más hazafiakat — Büntetőpolitikánk lényege, ■— amelyről Kádár elvtárs szólt beszámolójában —. a munkásosztály érdekeinek védelme, ezért „igazságos £ nem sablonos. A nép érdekeinek megfelelé kommunista magatartást tanúsítottunk a megtévedtekkel szemben, akik november 4-e után hajlandóságot mutattak a megbánásra és támogatták a forradalmi műnk ás-paraszt kormányt. Szigorúságot kellett viszont tan ásítani azokkal szemben, akik aknamunkába kezdtek, vagy novesnfef 4-e után is folytatták rendszereik nes tevékenységüket, s ezzel továb # (Folytatás a 4. oldalon*)
