Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

1959. december 68£A&AiAOTASOSS£AQ Tanulságos Közelebb az élethez A Külkey-féle kastélyt ugyancsak megviselte az idő. A lepergett vako­lat alól kivöröslik a tégla. Nemrégen még az ablakok is kiverten, világta­lanul sötétlettek le a falura, a falura, mely haragos nemtörődömséggel for­dított hátat jobb sorsra érdemes fa­lainak. A Külkey uraság elleni jogos ellenszenv — merthogy S00 holdnyit harapott ki a szalaszendi határból, a falu népének csak a morzsákat és a cselédsorsot hagyva -— átragadt a kastélyra is. De hát Külkey uram 1945-ben kereket oldott., a földjét fel­osztották, az elárvult kastéllyal azon­ban nem tudlak mit kezdeni az új honfoglalói>*. Aztán... az igények, a művelődés iránti kereslet, növcke.dtcrel egyre többet emlegették a kastélyt, s ad- dig-adőig emlegették, amíg egyszer a községi tanács vb. határozatot ho­zott: a Külkey-féle kastélyt valami-, képp hasznosítani kell. Például le­gyen ott kultúrterem'. ... Igenám, de minden határozat any- nyit ér. amennyit megvalósítunk be­lőle. Egy kultúrtermet körüldédel­gető álom valóságra segítéséhez pénz kell. A tanácselnök, Túrós Pista bácsi mea a többi falu vezető összedugták a fejüket. A ktsz 106 ezer forintos költségvetést állított össze a kultúr­teremre, ennyiért megcsinálja. .,Ha nekünk 106 ezer forintunk volna!'' — nevettek kényszeredetten. 1959. december 26-án aztán nagy ünnepet. ült Szalaszcnd népe. mivel a kultúrterem kilépett az álmok kö­déből, valósággá lett. Hogyan, hát mégis volt pénzük? Volt — 46 ezer forint. Mint az avatóünnepség elő­adója, Gulyás János elvtárs, a TIT járási titkára mondotta: — Ha rövid a kezed, toldd meg egy lépéssel. Az önök keze pénz dolgában rövidnek bizonyult — megtoldottak társadalmi, összefogással. Csak az úttörők és kiszesék körülbelül 30 ezer fo­rintnyi társadalmi munkát végeztek, A TAKARÉKOS ÉVVÉGI HAJRÁJA... ,,,. avagy, ahogy rajzolónk elkép­edi a spóroló Szílveszter-eet jét! statisztika Egy norvég tudós kilenc európai. ázsiai és afrikai történésszel együtt­működve rengeteg anyagot gyűjtött a háborúk történetéről: 65 000 olda- í Ion 780 000 adatot jegyzett fel. Ezek- j nelz az adatoknak közönséges mód­szerekkel történő feldolgozásához 60 személyre és 15 esztendőre lett volna szükség, az elektronikus gépek lehe­tővé tették, hogy a számításokat 19 perc alatt, elvégezzék. A kapói* ered- nények szerint az i. e. 3600-tól kezdve napjainkig 292 békeév volt a világon, a nagy- cs kisháborúk száma pedig összesen. 14 531. Ezekben a háborúkban 3640 millió ember pusz­tult el. vagyis az 5559 esztendő alatt a földkerekséget benépesítő emberi­ség egynegyede. A háborúk okozta károkat egy ötös számmal lehel ki­fejezni amelyet húsz nulla követ. A háborúra pazarolt pénzből 10 mé­ter vastag szinarany övvel lehetne körülkeríteni a Földet. — A VÁROSI NŐT AN ÁCS elnök­sége megbízásából vettem részt a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium de­cember 15-én rendezett országos konferenciáján. Az ország különböző részéből gyűltünk össze, — társadalmi szer­vek képviselői, szülök, pedagógu­sok. Komoly gondok, nagy problé­mák foglalkoztatták a jelenlévőket a budapesti Újvárosháza tanácster­mében. Lotz Károly csodálatosan szép freskóival díszített hideg már­ványfalak között melegség áradt azok szivéből, akik azért, gyűltek össze, hogy megtárgyalják, mi a feladata a szülök és pedagógusok munkaközösségének, az iskola és a családi ház helyes együttműködésé­vel kapcsolatosan. Tudósok, fizikai és szellemi dol­gozók vizsgálat tárgyává tették a nevelés összetett folyamatát. — Arra. törekedtek, hogy kiválasszák a leghelyesebb utat, amelyen jár­nunk kell, hogy olyan gyermekeket neveljünk, akik képesek lesznek a szocialista, a kommunista társada­lom felépítésére. — Társadalmi szükséglet hozott össze bennünket. Valamennyi munkaterületre olyan ifjúságot akarunk állítani, amely képes az általános művelt­ség. a szakismeret, az erkölcsi nor­mák. a helyes világnézet, a társa- daim: etika, a fejlett szépérzék, az emberi, bánásmód helyes formája, a nemes ízlés legmagasabb fokán állni, hogy méltó legyen annak a társadalomnak a felépítésére, mely­nek alapját a hősök vét- és verej­tékáldozata hozta létre. Az elmúlt 14 év nagyszerű ered­ményei mellett sokszor volt görön­gyös az iskolai nevelés útja, több családban nem volt meg a családi ház és az iskola tartalmi és mód­szerbeli egységé. Á kettősség a ne­velésben, — amikor az iskolábán tanított reális valóság és tudomány szemben áll a család idealista be­folyásával. A módszerbeli kettősség is sok akadályt gördít a. harmoni­kus nevelés útjába. Hány édesapa harcol a feudális társadalom káros maradványai ellén, de ugyanakkor a családban, a gyermekével szem­ben annak eszközét alkalmazza. ■A LELKES OKTATÓ, pedagógus, aki a tanulókkal a gyakorlati fog­lalkozásokon szivvcl-lélekkel azon fáradozik, hogy tanítványait a gya­korlati életre, az élet izére, tartal­mára. a munka, megbecsülésére, «• helyes pályaválasztásra nevelje, sok esetben nem talál megértésre a családban. Fel kell. és fel is fogjuk számolni a helytelen nézete­ket. E mellett tettek hitet a tanács­kozás részvevői. Szülök, pedagógusok, összefogásá­val vigyük gyérmekeinket közelebb az élethéz! Nem mindegy, hogy mi­kor ... Az új iskolareform, a szü­lök és pedagógusok munkaközös­(g.) Képszerű reprodukciók A „Kultúra" Külke­reskedelmi Vállalat és a Nyomdaipari Válla­lat kispesti telepének néhány dolgozója ú.i módszert dolgozott ki a reprodukciók képsze­rűvé tételére. Lényege, hogy bármilyen nyom­datechnikai eljárással készült reprodukciók­nak feslmónyszerű ha­tását a festékrétegek és az ecsetkezelésnek megfelelő plasztikus rétegek rápréselésével adják meg. Ezek a plasztikusan elkészí­tett reprodukciók üveg nélkül keretbe helyez­hetők és még egész közelről is az eredeti festmény illúzióját kel­tik nézőjükben. Egyes esetekben ez a hatás tovább fokozható anti- kírozó eljárás felhasz­nálásával. Ez repedé­seket idéz elő a képen és így még; jobban megközelíti az eredeti festmény hatását a reprodu ke ión. A műanyaggal kom­binált domborított re­produkció a követke zőképpen készül: fa- kös zörü let böl készül t falemezre polietilén fóliát helyeznek két ré­teg vastagságban, majd fölé helyezik a dom­borítandó reproduk­ciót. Efölé vegyszerrel átitatott lap kerül. Az így összeállított gar­nitúrát fűthető mű­anyagprésbe helyezik, és a domborításnak megfelelő negatív vé- setíormát az összeál­lított garnitúrára he­lyezik. Ezután 300 at­moszféra nyomáson 135 fok C hőmérsékleten nyolc percig kell pré­selni, majd présben hűteni. A hőmérséklet hatására és a nyomás következtében a poli­etilén fólia megolvad, a falemezzel és a repro­dukció papírjával el­választhatatlanul ösz- szek'át, s ugyanakkor a présszerszám dombo­rulatait felveszi. Poli­etilén helyett PVC fó­lia is alkalmazható. Az új eljárásnak az adja meg a jelentősé­gét, hogy rendkívül ol­csó és termelékeny. A magyar reprodukció export a múltban je­lentéktelen volt. A Gyenes- és Wirker-fé- le eljárással készült, kasírozott és repeszlö- lakkai ellátott repro­dukciókból azonban már ez év végéig elő­reláthatólag 50—60 000 darabot exportál a ..Kultúra'1 Csehszlová­kiába. Kanadába, Len­gyelországba es az Egyesült Államokba, a Szovjetuniónak, Bulgá­riának, a Kín.\i Nép- köztársaságnak. Auszt­ráliának, Ceylonnak és Ausztriának. Érdeklő­dik még Argentina, Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság mindkét. tagállama, Thaiföld, sót Francia- ország és a Nemet Szövetségi Köztársaság is. Az új eljárás pedig lehetővé fogja tenni, hogy még szélesebb körben, még nagyobb mennyiségben kerül­hessenek exportra <* magyar reprodukciók, hiszen az új eljárás következtében a kép­szerű reprodukciók ára olyan alacsonnyá válik, hogy a dolgozók legszélesebb rétegei is megengedhetik ma­guknak, hogy otthonu­kat komoly művészi és az eredeti festmény hatását keltő repro­dukciókkal díszíthes­sék. Munkácsy. Rippí- Rónay, Goya, Rudnay Gyula képei azok, amelyék ezzel az ú.i el­járással elkészültek, ezenkívül folyamatban van más klasszikus és élő festők művének reprodukálása is. Nem­csak ezeknek a nagy mestereknek a művei válnak világszerte is­mertté. hanem ez az export-ág egyúttal re­mélhetőleg komoly de­vizális eredményt is von maga után. így ta­lálkoznak a külkeres­kedelmi érdekek és a kulturális feladatók a reprodukció exporttal. Szovjet tudósok vitája a Beriug-szoros gátjának tervéről A LITYERATURNAJA GAZÉT A szerkesztőségében a közelmúltban vitát réndeztek, amelynek résztve­vői — tudósok, mérnökök, írók — megvitatták a Bering-szoros gáttal való elzárásának problémáját. A vi­tában részt vett Pjotr Boriszov, a Bering-gát tervének szerzője is. — Műszaki szempontból kétségte­lenül fel lehet építeni a Bering-szo­ros gátját, bár ez rendkívül nehéz feladat. Ez a gát sajátságos hidro­technikai rakéta lenne, — jelentette ki a vita során Borisz Alekszandrov hidrotechnikus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának levelező tag­ja. — Mi, mérnökök ma még nem tudjuk megfelelő pontossággal ki­számítani, — mondotta — mennyi anyagi eszköz szükséges az ilyen építkezéshez. De ha figyelembe vesz- szük, hogy milyen hatalmas előnyök­ké! járhat Boriszov mérnök javasl­tának' megvalósítása, akkor a költ­ség — bármilyen soknak tűnjön is. —- nem játszhat nagy szerepet. Alekszandrov rámutatott, hogy a számítások megkezdése előtt az oee- anográfusoknak, fizikusoknak, geoló­gusoknak és más szakembereknek nagyarányú kutatómunkálatokat, kell végezniök. Végezetül hangsúlyozta, bogy a gát eszméje — a konstruk­ciós részt tekintve — műszakilag megvalósítható. A klimatológusok ellenezték Bo­riszov elgondolását. L. A. Drogajcev, a Központi Meteorológiai Előrejelző Intézet munkatársa kijelentette, hogy Bcriszov javaslata érdekes, de sze­rinte nem realisztikus. A földi klíma átalakításának eszméje nemcsak, hogy nem jelent tudományos problé­mát, de még nem vált tudományos fantáziává sem. Ez az elgondolás utópia. — Boriszov mérnök nagy remé­nyeket fűz a Nap sugárzásához, amely elolvasztaná az északi sark­vidék hó és jégrétegét — mondotta. — A sarkvidéken azonban féléven át nincs” napsütés és éppen ezért ke­letkezik a jégtakaró. A felszólaló a többi között azzal érvelt, hogy a modern tudomány állítása szerint az óceáni áramlatok nem önmaguktól keletkeznek, ha­nem a szelektől függnek. S mivel a szeleket nem lehet megállítani ezért nem lehet az áramlások útját sem elzárni. Ráadásul Drogajcev vélemé­nye szerint az északi részeken bekö­vetkező bizonyos felmelegedés rosz- szabbá tenné a kiimát a szárazföl­dön. A nyár szárazabbá, a tél hide­gebbé válna. V. Nazarov oceanográfus és Vale- rij Pjankov klimatológus is csatla­kozott Drogajcev véleményéhez. A felszólalók szerint ma még korai fel­vetni azt a kérdést, hogy nagy terü­leteken meg lehet-c változtatni az éghajlatot. EZ UTÓBBI ÁLLÍTÁS a vita több más résztvevőjéből ellenvetése­ket váltott ki. A. Markin energéti- kus például hangsúlyozta, hogy a te­vékenyebben be kell avatkozni a klí­ma alakulásába. Martin védelmébe vette Boriszov elgondolását, emlé­keztetett arra, hogy a Bering-gát egy másik terve, amelyet Sz. Va­vilov. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának akkori elnöke 1948- ban adott át konzultálásra A. Vin- tyevnek, a neves energetikusnak, — pozitív értékelést nyert. Markin rámutatott, hogy Boriszov javaslata még nem terv, csak elgondolás. De ez az elgondolás már most is a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét szolgálja. T. V. Boncskovszkaja, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának keretén belül működő alkalmazott geofizikai intézet tudományos fó- munkatársa hangsúlyozta, hogy a tudomány még nem képes felmérni, milyen hatással járna a Beririg-gót felépítése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudomány egyáltalán nem tudja megoldani a kitűzött fel­adatot. Ez a benyomás csak azért keletkezik, mért ma még nem szen­telnek kellő figyelmet az éghajlat mesterséges alakítására. — Boriszov munkája azért érde­kes, — mondotta ;—, mert felveti a klíma megváltoztatásának problé­máját. Az elgondolás előnyeit azon­ban nem lehet eléggé meglapozott­nak tekinteni. Több tisztázatlan kérdést lehetne említeni a javaslattal kapcsolatban, rie ezek nem rontják le Boriszov ha­talmas munkájának értékét. A mun­ka alapvető jelentősége abban rej­lik, hogy a javaslat megvitatása sok- tudós figyelmét felhívja korunk egyik legfontosabb problémájára, az éghajlat mesterséges alakítására. — Csaknem minden tudomány­ágnak megvannak a maga fantázia­problémái — mondotta N. A. Bag­rov, a Központi Meteorológiai Előre­jelző Intézet tudományos munka­társa. — Néha ezek a fantáziák a szemünk láttára válnak* valósággá. Az orvosok kísérleteket folytatnak az élő szervezet egyes szerveinek kicserélésével és már nincsenek is oly messze elgondolásuk megvalósí­tásától. Itt van a klíma megváltoz­tatásának problémája. Fantázia-prob­léma? Azt hiszem — mondotta N. A. Bagrov — nem te olyan fantázia. Az ember ma még mikrométerek­ben változtatja meg a klímát, de holnap feltétlenül hozzálát az egész bolygónkra kiterjedő klimaváltozta- táshoz is. Igaz, az éghajlat mester­séges alakításának problémája ma még sok ismeretlen egyenletet jelent számunkra. TÉTELEZZÜK FEL — mondotta a továbbiakban hogy felépítjük a gátat. Hogyan változik meg Eurázsia klímája? Erről még nem lehét biz­tosat mondani. Csak találgatni lehét, hogy mi lesz. Ha eltűnik a jég, ak­kor az északi részek melegebbek lesznek. De mi lesz a szibériai anti­ciklonnal, amely télen uralkodik? Megmarad-e, vagy nem? Valószínű­leg megmarad. Igaz, kevésbé lesz érezhető a sarki betörések hatása, amelyék a leghidegebb időjárást okozzák. De a tél továbbra is hideg marad. Lehetséges, hogy a klímave- zeték megváltoztatásával a sivata­gok észak felé vonulnak és aszályos-1 sá teszünk olyan területeket, ame­lyek most jó termőföldek. Emellett az is lehetséges, hogy a trópusok melege észak felé vonul. Nincs ki­zárva, hogy olvadásnak indulnak a grönlandi jéghegyek és akkor a vi­lág óceánjainak szintje 8 méterrel emelkedik .. N. A. Bagrov kijelentette, hogy rokonszenwei fogadta Boriszov ja­vaslatát, de ez a javaslat még csak eszme. Gyakorlati megvalósításához a legkülönbözőbb szakemberek együttes munkája szükséges. Lehet­séges, hogy a probléma megoldása közelebb van, mint gondolnánk. A tudomány nagyon gyorsan fejlődik és sok meggondolatlan jóslatról van tudomásunk, főleg bonyolult, meg­oldatlan kérdésekkel kapcsolatban. A felszólalások után Boriszov mérnök válaszolt a bíráló megjegy­zésekre és a felvetett kérdésekre. sége vállalja ezt. a feladatot, hogy az elmélet és gyakorlat egységének, nemes talaján bontakozzék ki ifjú­ságunk alkotó, társadalomépitö te­vékenysége. Az iskoláinkban beve­zetett 5-fi napos kísérlet nyomán máris termő rügyek fakadnak. Gimnazista lányaink kifinomult íz­léssel. szövik a szőnyeget, a fonó- népek. varrógépek ütemes ri'musn mellett ismerkednek meg az élet- nemes tartalmával. Fiainknak is hasznos felüdülést jelent az elmé­iét órák után a szerelő műhelyek, esztergapadok zakatoló életritmu­sán keresztül eljutni a fizikai és szellemi munka megbecsüléséhez. Az új iskolareform, nemcsak okta­tási. hanem nevelési, reform, is. A helyes és nemes cél érdekében egy­séges alanelvekkcl. azonos módsze­rekkel kell. hogy holadnink előre, szülő és az iskola közösen. Nem kis feladat hárul mind­azokra. akik felelősek az új ember­típus megteremtéséért. Á felelősség közös, mert a társadalom célkitű­zése — az iskola célkitűzése. A szülő helytelen vágányra, tereivé gyermekét, ha csak az egyéni bol­dogulás felé irányítaná cs megfe­ledkezne arról, hogy a mi társadal­munkban egyéni boldogulás a kö­zös, a mindnyájunk boldogulásán keresztül lehetséges. A közös úton* a közös célért, csak kéz a kézben járhatunk, szülő a pedagógussal, pedagógus a szülővel. Remélem egyetlen szülő sem,aknr lemaradni gyermeke mögött, áki már eljegyezte magát a szocializ­mus tiszta eszméivel. Nem nehéz * ma gyermekének kinőni a gyermek­cipőből az olyan családban, ahol ff szülőt visszahúzza a múltbeli, kis­polgári felfogás, annak álerkölcsös nézete. A szülök döntő többségében meg­van az érdeklődés tt szocialista ne­velés tartalma és módszere iránt. Ez az érdeklődés egyre fokozódik, mindinkább kibontakozik iskoláink minden típusában, a technikum.ok- ban és MTH intézetekben éppen úgy, mint a gimnáziumokban cs ál­talános iskolákban. Szülői munka- közösségeink is ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Nevelési, elveinknek mélyre kell nyúlniok. Mór az óvo­dás gyermek: sem élhet csak álom- világban. A kis emberpalánták, ff közösség apró követelményein ed­ződnek. AZ ORSZÁGOS KONFEREN­CIÁT az apák felelősségének kér­dése is foglalkoztatta, Felelősség­iéi jes beosztásban lévő édesapák nyilatkoztak úgy, hogy eddig az iskolai nevelés kérdése, az iskolával, tartott kapcsolat feladata saját, csa­ládjukban nem. volt. kielégítő, az édesanyák feladatának tekintették. Sok jó elhatározás született ezzel kapcsolatban. —• A nevelés, a dia­lektikus—materialista nevelés meg­valósításában egyetlen láncszem sém hiányozhat, így az apák fele­lőssége és segítő keze sem. — Nem mindegy, hogy ki. van jelen a szülői értekezletekén és ki. nincs, mint ahogy az sem lehet közömbös, hógy milyen a. pedagógiai megbeszélések tartalma, milyen a. szülök peda­gógiai kulturáltsága. A szocializ­mus építésében terei kell biztosí­tanunk a. szocialista pedagógia kor­szerű alapelveinek és segítenünk kell a régi és az új forradalmi har­cában, a haladó elvek felülkereke- dését. Ez a munka, csak mindkét, szülő segítségével ölthet testet. Ifjúságunk nem a rendszer kita­szítottja, hanem, jövendőnk arany alapja, melyet féltő gonddal, körül­tekintéssel kell nevelnünk, s' vi­gyáznunk kell arra, hogy egyetlen érték se menjen veszendőbe. A nagy és szép elhatározások megvalósításra várnak. MICSKA SZANISZLÓNE VIII. sz. általános iskola.­----------o-----------­S ZILVESZTER ELŐTT..» — Hidd el, Ma út i, az egész várod« ban ez voít az egyetlen szabad asz­tali... a felnőtt lakosság ugyanennyit. 60 ezer forint pedig nagy pénz! Az egyszínű fehérre festett terem egy melegséget, otthoniasságot su­gárzó parasztszoba benyomását kelti. falakon tányérok, korsók, aprócska fali szőnyegek és egy kép — a gazda- emberek megcsóválgatják fejüket: több mint 5 ezer forintba kerüli (ajándékba kapták). Szén kép. mert: egy tehenet is- megér — hallhatjuk a naturálista értékítéletel. A szalaszendiek elmondhatják: ez a mi kultúrtermünk, a mi verejté- j künk gyöngyözik minden darabká- J ián. A megnyitás első napján is be- , bizonyosodott ez: a jólsikerült kul- 1 túrmüsort, színdarabot több százan nézték végig, s a bálun egy gombos­tűt sem lehetett volna, leejteni. A sza- laszendick birtokukba vették önnön alkotásukat, s örvendeznek neki. S ha minden jól megy. májusra a kastély külső képét is helyrepofoz­zák, hogy valóban ő.isze legyen a falunak. Ha. megint rövidnek bizo­nyulna a kezük. nem. sajnálják maid megtoldani a közös összefogás ere­jével. ________________________________(g-) J Kui Itúrterem-avatás iSzalaszenden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents