Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

f f!$2AKMAGf AROKSZÁG Kedd, 1959. decembst“ 99. Szovjet javaslat: i Április 21-én vagy május 4-én üljön össze a csúcsértekezSet T W9 9 1' W WW Moszkva (TASZSZ) Hruscsov, a szovjet Miniszterta­nács elnöke levelet írt Eiscnhowcr- nek, az Egyesült Államok elnöké­nek, Levelében kifejezi a szovjet kormány hozzájárulását, hogy a csúcsértekezletet Párizsban tartsák. Mint a levél rámutat, 1960. április 27-e — amelyet a nyugati hatalmak javasoltak a csúcstalálkozó időpont­jául, — nem felel meg a szovjet kor­mánynak. Hruscsov a találkozó idő­pontjának április 21-ét. vagy május 4-ét javasolja és kifejezi azt a re­ményét, hogy a két dátum valame­lyike megfelel az amerikai, az an­gol cs a francia kormánynak. — Nekünk mindig az volt a véle­ményünk — írja Hruscsov —, hogy éppen az államférfiak legmagasabb szintű személyes találkozóinak útján lehet a leghatékonyabban megoldani a sürgető nemzetközi problémákat. A szovjet kormány reméli, hogy a csúcsértekezlet lehetséges időpont­jaira vonatkozó javaslata nem okoz nehézséget a kormányfői találkozó végleges időpontjának meghatározá­sában —- írja levelében tt-mscsov. "z e>sÁ visszanő) Hrnsrov vá'asz^e'pr/il Az MTI jelenti: (LONDON) Az angol kormány örömmel fogadta, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök beleegyezett a kelet—nyugati csúcsértekezlet színhelyére vonatkozó javaslatba. Az angol külügyminisztérium szó­vivője kijeién letté: Nagyon elégedet­tek vagyunk, hogy a szovjet minisz­terelnök elfogadta Párizst az értekez­let színhelyéül és közvetve hozzá­járult a csúcsértekezlet sorozatának gondolatához. A Reuter és az AFP jelentése sze­rint. jól tájékozott londoni diplomá­ciai körökben hétfőn kijelentették, a nyugati hatalmak javasolni fogják a Szovjetuniónak, hogy a kelet—nyu­gati csúcsértekezlet május 16-án kez­dődjék Párizsban. Azt várják, hogy az amerikai, angol és a francia kor­mány e hét első felében javasolja majd ezt az új időpontot Moszkvá­nak. {PÁRIZS) De Gaulle távol létében hivatalos nyilatkozat nem hangzott, el Hruscsov válaszleveléről. Párizsi .körökben azonban örömmel fogad­ták a hírt, hogy Hruscsov hozzájá­rult a csúcsérték ezTet színhelyeié vonatkozó javaslathoz, mert — mint • mondják — a ..párizsiak mindig örülnek, ha városukat elismerés éri". Az időpont kérdésében csak je- ————-----­l entéklelen technikai nehézséget látnak. (BONN) A nyugatnémet külügy­minisztérium szóvivője úgy nyilat­kozott, hogy minden bizonnyal meg­találják a négy nagyhatalom szá-r mára a megfelelő időpontot. Bonnban is megelégedéssel fogad­ták a hírt, hogy Párizsban tartják a csúcsértekezletet. (WASHINGTON) A Reuter jelenti, hogy amerikai hivatalos személyisé­gek tetszéssel fogadták Hruscsov válaszlevelét. Örömmel üdvözlik azt a tényt is, hogy a szovjet miniszter- \ elnök nyilvánvalóan helyesli a csúcs- * értekezletek sorozatának gondola­tát. A külügyminisztériumban megelé­gedést keltett, hogy Hruscsov elfo­gadta Párizst a csúcsértekezlet szín­helyéül. Hruscsov MacMillaiHiez és Dg Gauile-hoz is leveli' intézett a csúcstalálkozó kérdésében Moszkva (MTI) Hruscsov MacMillan angol mi­niszterelnökhöz cs De Gaulle fran­cia köztársasági elnökhöz ugyan­olyan tartalmú levelet intézett a csúcstalálkozó időpontjának és szín­helyének kérdéséről, mint Elsenho­wer elnökhöz. Külföldi lapvélemények New York (TASZSZ) Az amerikai sajtó élénken kom­mentálja N. Sz. Hruscsovnak a há­rom nyugati nagyhatalom vezetőihez írt leveleit Az idei vidám karácsony egyik legragyogóbb vonása az — írja ;» New York Herald Tribune —, hogy a fegyveres fegyverszünet­nél tartósaid) békébe vetett re­mény ma erősebb, mint az utób­bi evekben bármikor volt. A lap hangsúlyozza, hogy Hrus­csov válaszlevelében1 a világdiplomá­cia új hangját ütötte meg. majd ezt. írja: — Bár a hivatalos megkötöttségek­és a korábban vállalt kötelezettségek nehézséget okoznak a nagyon is el­foglalt miniszterelnököknek és elnö­köknek, mégis világos a készségük, hogy a megegyezésre irányuló haj­landósággal nyúljanak ezekhez a kér­désekhez. Ez pedig fontos, mivel jel­lemző a magas szintű diplomácia ál­talános légkörére. Más- kérdés ezután az, hogy ez a légkör lehetővé teszi-e- n megegyezést, a vitatott korkré' kér­désekben. Egyelőre csak annyit lehet mondani, hogy a baráti székem.;i tár­gy-áfásokra való készség ma erősebb az ultimátumok politikájánál. A New York Journal American első oldalon közölt szerkesztőségi cikke megállapítja, hogy Hruscsov ■hozzájárulása a csúcsértekezletek so- rozatáboz a múlt hét legnagyobb ese­ménye, I Remélhetünk bizonyos haladást és a csúcsértekezleten nyilván kezdenek Hz SZKP Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről Moszkva, december 28 Az SZKP Központi Bizottsága de­cember 25-i ülésén határozatot ho­zott a szovjet mezőgazdaság fejlesz­téséről. A határozat megállapítja* hogy a Szovjetunióban minden feltétel megvan a. mezőgazda-sági terme­lés valamennyi ágának gyors- ütemü fellendítéséhez. Áz ÜZKP Központi Bizottsága igen fontos feladatnak tartja az évi sze- mesterménylermelés 10—11 milliárd púdra való emelését, hogy reális, le­hetőségek legyenek megbízható áru­gabonakészletek megteremtéséhez. A határozat utal arra. hogy a fal­vakban folyó szocialista verseny mó­dot ad arra, hogy határidő előtt, 1963-ban teljesít­sék a hétéves terv hústermelési előirányzatát (16 millió tonna). Minthogy az Egyesült Államok utol­érése 20—21 millió tonna hús terme­lését teszi szükségessé, az SZKP Központi Bizottsága, felhívja a mező­gazdaság dolgozóit, hogy a hétéves terv előirányzatán felül biztosítsa­nak négy-ötmillió tonna hústöbblet«!, évente. A határozat helyesli azt a gondo­latot., hogy csökkentsék néhány me­zőgazdasági termék állami felvásár­lási árát. így tovább csökkenthetik a fogyasztási cikkek állami kiskeres­kedelmi árát, emelhetik a szovjet nép életszínvonalát. Az SZKP Központi Bizottsága, fi­gyelembe véve a közös gazdaságok eddig elért fejlettségi színvonalát, célszerűnek tartja, hogy a kolhozok — közgyűlési határozatok alapján — pénzbeli jövedelmeikből nagyobb há­nyadot juttassanak az oszthatatlan alapba. A Központi Bizottság megbízza el-, nökségét: tanulmányozza • azt a kí­vánságot, hogy létesítsenek kolhoz­közi egyesüléseket, és egyidejűleg alakítsák át bizonyos mezőgazdasági szervek munkáját. A kolhozvezetés szervezeti for­máit a. kőlhozdem.O'krácia, fejlesz­tésének irányában kell módosí­tani. Az SZKP Központi Bizottsága ha ­tározatában intézkedéseket jelölt meg a mezőgazdasági termelés továb bi sokoldalú gépesítésére. A határozat megelégedéssel álla­pítja. meg, hogy a XXL pártkong­resszus óta eltelt időszakban jelentős sikerek születtek az ipar és ,a mező- gazdaság fejlesztésében, a népjólét emelésében, a szovjet állam békesze­rető külpolitikájának megvalósításá­ban. A hétéves terv első évének ipart eredményei azt mutatják, hogy a szovjet ivar gyorsabb ütemben fejlődik, mint ahogy azt a hét­éves terv irányszámai előírták. A határozat a továbbiakban rámutat, hogy az év első hónapjában a kolho­zok és szovhozok -hústermelése 32 százalékkal, tejtermelése 15 százalék­kal, tojástermelése 25, gyapjúterme­lése pedig 11 százalékkal emelkedett. Az idén a Szovjetunióban 845 000 tonna, azaz fejenként négy kilo­gramm vajat termeltek: ez több, mint. az Egyesült. Államok idei CQV főre. jutó 3.7 kilogrammos vajtermelése. Az SZKP Központi Bizottságának határozata hangsúlyozza: a kiváló gazdaságok és áz újítók tapasztalatai, a mezőgazdasági termelés növelésé­ben elért eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy minden kolhoz és szovhoz, minden terület és köztársa­ság határidő előtt sikeresen teljesí­tette a hétéves terv előirányzatait és saját, vállalt kötelezettségeit. A Központi Bizottság ülésén felszó­lalt Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára is. A Központi Bizottság ülésével kap­csolatban a Pravda mai számában vezércikket közöl, arrfelyben rámu­tat, hogy az SZKP Központi Bizott­sága az utóbbi években rendszeresen tárgyal fontos gazdaságfejlesztési feladatokról. Ez korántsem véletlen — hangsúlyozza a vezércikk. A Szov­jetunió belépett a kommunizmus ál­talános kibontakozó építésének idő­szakába, amikor különös fontossá­gú a kommunizmus anyagi és tech­nikai bázisának megteremtése. majd kirajzolódni a reális döntések körvonalai. Róma (TASZSZ) A legkülönbözőbb irányzatokhoz tartozó olasz lapok feltűnő helyen közük és részletesen kommentálják N. Sz. Hruscsovnak a három nyugati nagyhatalom vezetőihez intézeti; va 1 aszal. A Messággero megelégedését fejez ki afelett, hogy Hruscsov nemcsak 6 hajlandó résztvenni a csúcsárlekez- f létén, hanem erre vonatkozó készsc- f gét rendkívül szívélyes hangnemben é jelenti be. Ennek megvan a maga je- ^ lentősége. f A Tempo cimíi napilap megjegyzi, ^ hogy minden a legnagyobb rendben t megy. Hruscsov levele után — cl- ^ mondhatjuk, hogy t végre kialakult az az ésszerű ^ légkör, amely lehetővé teszi, hogy a diplomaták a népek aka­ratának megfelelően eredménye­sebben munkálkodjanak a bé­kés és igazságos szándékok való- raváltásán. Kísértetek A LSZIK a város. Az utolsó vil­f*- lamos is végigcsüingelt a Tiszai felé. Jóval elmúlt éjfél. Hirtelen hátborzongató üvöltés hasit bele az éjszakába: va'.úú! Mintha valamilyen ősszörny kelt volna életre. Visszhangoznak a selyemréti bérházak falai: vaúún! Örvénylik az álfáti hang a lé cs > házak folyosóin. A selyemréti bérházak, között farkaskuíyák iivöltenek. Megá11nak. egy-egy ablak alatt; és fúiják a ,.1 a karodót'’. Itt-ott lágyulnak a lánvpik. A rollók mögül álmos szemeV tekin­tenek az utcára. — Ott megy! — Valaki éjszaka, sétáltatja a farkaskutyáit. . . A jámbor ebek szeretnék a pórázt elszakítani. Erőlködésük hasztalan. Vaú-ú-ú! — hangzik a. harci üvöltés. Es a martint elcDi házi­állatok kórusban felelnek: Vaú! vaú! vau! Aztán egy órai sétá'tatás után- a kutyák pihenni térnek. Megjelenik a másik: szörny. Ha­talmas robaját száguld végig a síneken. A mozdonyvezető meg­húzza a gözsip fogantyúját. Jelzi: lakóházak közölt halad a. fekete szörny, mindenki vigyázzon! S hogy -biztos legyen a dolgában, meg is cifrázza a. füttyentést: hosszan, szaggatói tan: si-i-i-i! Azt is jelzi: ő még ébren van. Ébredjenek, hál mások, is . . . Hal lg assá1: meg a moz­dony istenien csodálatos silbó-,,be­szédét’'. Végre eljön a reggel. S a korán ébredők hálál adnak az conek: mi­lyen jó, hogy farkaskutyák vigyáz­nak. a. Selyemrel bi 'lanságára .. . Milyen jó, hogy a mozdonyok egész éjjel figyelmeztetik az embert,: vi­gyázz! Már három óra. cl ne késs a munka bő’! (szegedi) Az ózdi IvisvaMilról _ pullman-kocsik, párnás- A ülés, villanyi-ütés, érdemes íipróbálni, — licitáltak,a minap iró- íiküsan borsod n fuj ósdi. ózdi munká­lok. A fenti megjegyzés az Ózd és Borsodnádasd között közlekedő kes- íenynyomtávú vasútra vonatkozott, rörtént aztán, hogy elhatároztam: régi gut a zom. fiiért is ne, hiszen a .úté!díj sem az cn zsebemet, sem a szerkesztőséget nem terheli. Tudni cell ugyanis,, hogy a kisvasút nem art. kalauzokat, nincsen pénztár, az jtazás teljesen ingyenes. Olyan .mindenki vasútja" ez. Tartom magam a régi mondáshoz: ráró terem van. de vávóvonat. nincs, < így már jóval az indulás előtt ki- jallagok az ózdi állomásra. Szűk, si- <átorszerű helyen húzódik meg. s amikor belép az ember a váróte­rembe, kezdi megérteni a munkások megjegyzéseit. Hosszú, sötét helyiség fogad. A terem közepén egy terje­delmes . bádogkályha. Alig pislákol benne a tűz, az emberek fázósan ko- rogtatják a lábukat, hideg van. A padokon bevásárlásról visszatérő asszonyok üldögélnek, az adás-vétel mikéntjét tárgyaIgatjáfc. Egyik-má- ük előbalász kosarából cgy-cgy al­mát, maid a csutka gátlástalanul re­pül a földre. S ez a környezet nem is igen fegyelmezheti az embereket, egyetlen szemétládn van. s hogy a takarító seprője mikor látta a váró termet (sáros padok lemosásáról, ab­laktisztításról nem is szólva), nehéz 'enne megmondani. A vonat azonban pontos, fél egy­kor harsány sínszóval jelentkezik. !3éeen ki szuperét villamoskocsikból való szerelvény húz be. Mikor ki­nyitják a bejárati nagykaput, a ,.ne- ronnál” elkezdődik a versenyfutás. Lepedőbe burkolt batyut cipelő öreg nénik fiatalokat megszégyenítő für­geséggel közelítik meg a vagonokat, ’■arc. az, ülőhelyekért. Akinek nem Az.Avanti így ír: az európai kon­servativ körök, amelyek sajnos ép­pen a vezető körök, akarva nem akarva meghajoltak a világ közvéle-. menyének a feszültség enyhítésére vonatkozó követelései előtt. London (MTI) Hruscsov válaszát a csúcstalálko­zóra szóló meghívásra melegen üd- vözlik Londonban : kitűnő benyomást tett a meghívás gyors és minden fenntartás nélküli elfogadása, a vá­lasz szívélyes hangja, s az a- tény, hogy Hruscsov hozzájárult a soroza­tos csúcstalálkozókhoz, végül, hogy a Szovjetunió elfogadta Párizst az első találkozó színhelyének. Hruscsov ebbel i engedékenységéből arra kö­vetkeztetnek, hogy a találkozó össze­tétele dolgában sem lesznek nehézsé­gek. A lapok hangsúlyozzák, hogy a határnap körüli nehézségeket köny- nyen és gyorsan meg lehet oldani. A Daily Herald diplomáciai tudó­sítója vádoló hangon írja: — A csúcstalálkozó miatt keletke­zett fejetlen zűrzavart London— Párizs és Washington közötti gond- terhes üzenetváltások jellemzik. A nagy hűhóval világgá kürtőit nyu­gati csúcstalálkozó meddő idő- és pénzfecsérlésnek bizonyult, mert még a Hruscsovval való találkozás elfo­gadható idejét sem volt képes meg­állapítani. Jól tudhatták, hogy Hrus­csov nem fogadhatja el az április 27-i határnapot a májusi ünnepek közel­sége miatt. A Daijy Mail diplomáciai tudósí­tója szerint MacMillan a legerélye­sebben sürgeti szövetségeseit. 43 órán belül állapodjanak meg a Hruscsov által is elfogadható új határnapban. A washingtoni és a párizsi angol nagykövetet utasították, győzzék meg az amerikai és a francia kormányo­kat. az elintézés sürgősségéről. Mac Millan meggyőződése, hogy az I960, évi csúcstalálkozó új fe­jezetet nyit meg a nemzetközi kapcsolatokban. A sajtó egyébként beismeri, hogy az egységes nyugati arevonal ma is olyan távol van a megvalósulástól, mint a párizsi találkozó előtt. A konzervatív Sunday Times írja: — Az Atlanti Szövetségben még mindig éles ellentétek dúlnak, főként két fontos kérdés körül: 1. Franciaország helye a NATO- ban, azaz voltaképpen De Gaulle vi­szonya az Egyesült Államokhoz és Angliához; 2. a berlini probléma megközelítése. A Daily Worker külügyi szerkesz­tője a csúcstalálkozó elleni nyugati áskálódásokat ismertetve kiemeli, a NATO-tagok a párizsi közleményben I hangoztatott békés szándékukat azzal ' bizonyítják, hogy az idén 22 200 millió fontot költenek fegyverke­zésre, azaz 745 millió fonttal többet, mint .az előző évben. jut hely az egykori villamosfülkék­ben, az fölkapaszkodik a .,boci pull- manra". Deszkából rótt vagonféle ez, törölt ablakok, s ugyancsak csik­landozza az embereket a hideg, me­netközben. Még egyet sípol a kis gő­zös, s nekilódul, de úgy, mintha a kereke alól hirtelen kivették volna az éket. imbolygunk a kocsiban, mint nád a szélben. Hamarosan ki­húzunk ózdról, kisebb megállók kö­vetkeznek. Csak a megállás sem elvan egyszerű, másfél, két métert is visszagördülnek a kocsik, csak így sikerül megállnia. A somsályi kitérőben ellen-vonatot várunk, s huzamosabban időzünk. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy kezdenek kiürülni a vagonok, s aki kiszáll, az a szerelvény elejére tart. Hamarosan kiderül, hogy miért. A mozdony után közvetlen három va­gon frissen hengerelt vasrakomány következik. A meleg még vibrál a szállítmány felett, s ez csalja ide az embereket. Sokan fázósan melenge­tik kezüket, s addig senki sem tágít, míg be nem húz az ellenvonat. Las­san aztán a mi gőzcsikónk is neki- irsmodik. Kisebb községeknél meg­inogd] lünk s cserélődik az utazókö­zönség. A kupékban eleven társal­gás folyik. Egy Öreg, 82 éves bácsi- ka azt bizonygatja az asszonyoknak, jó volna még egyszer 25 éves lenni, mások mélyet szippantanak a ciga­rettából. Igaz ugyan, ki van írva: blos a dohányzás, na de mit ér ez. Aztán nehéz is lenne megtalálni a magyarázatot arra, hogy miért ne dohányozzanak az emberek. (Van ennek a vonatnak azért néhány jó tulajdonsága is. Nem ütközünk lép- ten-nyomon drága vasúti rendszabá- "okba, hogy padlóra .. ., büntetés } ezért, meg azért.) Mikor Borsodnádasd határába érünk, úcy meglelnek a kupék, hogy mozdulni sem lehet. Műszakra igye­keznek az 'emberék, emelkedőn ka­paszkodunk fel, s. mikor a hídhoz érünk, tréfálkozva latolgatják az emberek: felmegy? S ha régi jószág is a gőzmasina, azért még- megteszi a magáét. Két óra elmúlik, mire a végállomásra érünk, tehát több mint másfélóra kellett, míg ezt a 10 egy néhány kilométert megtettük. Per­sze megjegyezheti valaki: aki nem fizet, az ne is követelődzők. Ügy ál­lal;') ban ez igaz, de a fentiek, után azt hiszem nem szorul bizonyításra az, hogy korszerűsíteni , kellene a kis vasutat. Megfelelőbb, emberibb körülményeket kell teremteni a vá­rótermekben, a fülkékben. Közel 100 évvel ezelőtt fektették le az el­ső sínpárt Özd és Borsodnádasd kö­zött, azóta csak annyit fejlődött, hogy a régi 750 milliméteres nyom­távot 1 000 milliméter nyomtávú sin váltotta fel. Régi álma már a kör­nyékbelieknek egy rendes nyomtávú vasút. Ez nemcsak az utasforgalom szempontjából volna jelentős, ha­nem gazdasági vonatkozásban is. Ha Borsodnádasdról érkezik áru. vagy az ország különböző részeiből külde­nek valamit Borsodnádasdra, akkor Ózdon mindent át kell pakkolni. Te­mérdek munka ez. s ráadásul nagy kiadással jár. Özd. Hódoscsépány, Járdanházá, Borsodnádasd. Balaton, Bekőcze, s egy sor más község la­kossága veszi igénybe a vasúti uta­zást. Snkan ezzel a vonattal közelí­tik meg munkahelyeiket. Érdemes volna foglalkozni ennek a vasútnak problémáival. Egy teljes vágány­csere. az ország vasúti érhálózatába való bekapcsolás jóllehet milliókba kerül, s talán nem is lehet, máról- holnapra megoldani. Tisztaságot, rendet, meleget azonban egy kis ál­dozattal könnyen lehetne teremteni. A gyár finanszírozza a vasútat, s jóllehet nem jelentéktelen költség- kihatása \ran. mégis jogos a kérés: normális emberi körülményeket az ózdi—borsodnádasd! kisvasúton! Ta­lán volna is személyzet, csak elha­nyagolják a kötelességüket, A mu­lasztásnak az utasok látják kárát. Ezért a munkások iróniája. Garami Ernő A /Veic York Times a nyugati hatalmak ellentéteiről New York (TASZSZ) A New York Times külön szemlét ■d a közelgő párizsi csúcsértekezlet­ről és egyebek között kiábrándult­sággal állapítja meg, hóm- a nyugati hatalmak között komoly ellentétek mutatkoznak. Az ellentétek legna­gyobb része Berlin és Németország kérdése, valamint a leszerelés kérdé­se köré csoportosul. A lap utal arra, hogy Hruscsov általános és teljes le­szerelésről szóló programot terjesz­tett elő, ugyanakkor a nyugati szö­vetségesek még nem állapodtak meg határozottan, milyen ellenjavaslatok­kal néznek szembe Hruscsov tervé­vel. ►^1*----------------­F elavatták az első jugoszláv atomreaktort használásáról kötött szovjet—jugo­szláv együttműködési szerződés alapján épült. Terveit és fő alkatré­szeit szovjet tudósok és szakértők készítették és szerelték fel. A reaktor rádióizotópokat állít elő. (MTJ& Belgrád (MTI) "•elgrád közelében, a vincsai „Bo- Ki dries” atom kutató intézetben Vtfőn felavatták Jugoszlávia első 6,5 10 megawattos atomreaktorát. A kísérteti reaktor az alomerő békés fel­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents