Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

Sterte. 1*59. d tSUKMAOTAIOUZAb Száz éve született V. I. Nemirovics Dancsenko orosz író és színházvezető A XX. SZAZA.DI modem szín­házművészet n^egújhodása a Moszk­vai Művész Színházból indult el, melynek egyik alapítója, — Szta- nylszlavszkijjal együtt — Nemiro­vics Dancsenko volt. A két színház- alapító, színházvezető ma már halott, de színházuk több mint hatvan éve példaképe a vüág haladó színművé­szeiének. Sztanyiszlavszkíj névé szé­lesebb körben ismert, színésznevelé­si rendszere és rendezői módszere mindenütt a világon elterjedt, míg Nemirovics Dancsenkót és munkás­ságát ma még csak szűkebb körben ismerik nálunk. Pedig ez a nagysze­rű, sokoldalú művész megérdemli, hOgy az utókor emlékezetében őriz- zé, tanításait megszívlelje és magái­vá tegye. Ahhoz, hogy életművének jelentő­ségét kellően felmérhessük, szükséges néhány mondatban Öszefoglalni a fellépése előtti korszak színházművé­szetének helyzetét. A XIX. század vége és a XX. század eleje világszer­te a színházi reformkísérletek jegyé­ben állt. Minden eleven művészi ér­zelmű ember érezte a színház és ve­le a dráma hanyatlását, lélektelenné, társadalmilag jelentőség nélkülivé, üzletté válását. Mégpróbálták a szín­padot a való élethez közelebb hozni, összekapcsolni a dolgozó tömegek művészet utáni vágyódásával s így megszabadítani a kapítalízáció üzle­tiességének jármától. Ilyenek voltak Európaszerte a különböző „szabad színpadok”, népszínházak, munkás­színházak. Bármilyen érdekesek is voltak egyes ilyen kísérletek, végeredmé­nyük csak kudarc lehetett, mert tár­sadalmi alapjuk túl keskeny volt. Ez a színpadi „forradalom” kezdetben naturalista volt, majd a különböző fotmalításök zsákutcájába vezetett. Sitanyíszlavszkíj és Nemíróvics Dancsenkó színháza kezdettől fogva szoros ideológiai kapcsolatban állt azokkal a nagy népi mozgalmakkal, melyek az 1905-ös és 1917-es forra­dalmakhoz vezettek. Ennek megfele­lően elkerülte az üzletieskedés, a for­malizmus buktatóit és megtalálta azt zz igazi új drámát — Csehov és Gor­kij műveit —, amely alapja lett ha­marosan kiteljesedő színpadi realiz­musának. M EMIROV1CS DANCSENKO t 1" múlt század nyolcvanas éveitől kezdve tűnt fel a moszkvai művészi életben. Sokoldalú tevékenységével darabokat és kritikákat írt, díszletet tervezett, rendezett és színészeket nevelt — előkelő helyét vívott ki magának. Ugyanakkor azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy a régi, meggyökeresedett színházi elvek el­avultak. Reformtervezeteit a cárt színház főigazgatósága többízben el­utasította. Ekkor elhatározta, hogy kilép az udvari színházak köteléké­ből és maga szervez társulatot. Eb­ben az időben, — 1897-ben — ismer­kedett meg személyesen Sztanyisz- lavszkijjal, akit hasonló elgondolá­sok vezettek. Egy tizennyolc óta hgsszat tartó beszélgetésben tisztáz­ták elképzeléseiket és együtt dolgoz­ták ki egy alapítandó Színház tervét. Rövid idő múlva már meg is nyitot­ták a Moszkvai Művész Színházat, ahol több évtizeden keresztül együtt dolgoztak. Nemirovics Dancsenkó mint író közelítette meg a problémá­kat művészi és irodalmi oldatról és mint rendező a kép óldaláról. „Kez­detben zavart bennünket ez a kü­lönbség. Hosszú vitákat folytattunk, néha veszekedtünk, de ez sohasem volt veszélyes. Sőt ezek a művészi véle­ménykülönbségek termékenynek bi­zonyultak. Megtanítottak arra, hogy tudatosan hatoljunk bele a,művészet természetébe”. — Így ír közös mun­kásságukról az- „Életemben” Szta­nyiszlavszkíj. Közösen dolgozták ki a korszerű színházvezetés alapelvéit, esztétiká­ját, etikáját. Kineveltek egy olyan színész- és rendezőgárdát, amely ké­pes volt ezután az egész Szovjet­unióban továbbvinni és továbbfej­leszteni a két mester tanítását, s ■ a világ legháladóttább színházművé­szetét kifejleszteni. MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS na­gyon sokát köszönhet Szta­nyiszlavszkíj és Nemirovics Dan­csenkó munkásságának. A felszaba­dulás után széles körben elterjedtek színházainkban azok az eszmék, él­vek és módszerek, amelyeknek nyo­mán megújult, soha nem látott fej­lődésnek indult színházi életűnk. Színházuk, a Moszkvai Művész Szín­ház példakép minden magyar szín­ház számára, s akkor leszünk mél tők emlékükhöz, ha ezt a példát nem szolgaian másoljuk, de eszméi­ben híven követjük. Orosz György A Kudarcot vallottak Amerikában a dohánynélküli cigaretták Egy amerikai cigarettagyár, amely vállalat igazgatója szerint «2 újf&j­különböző növényi rostokkal töltött cigarettát hozott forgalomba, — mondván, hogy az kiküszöböli a tü­dőrák veszélyét, — csődbe ment. A A MOLT HÉT péntek estjén Ady- ról szóló előadással egybekötött Ady- képavató ünnepséget rendezett a KPVDSZ Széchenyi utcai Művelő­dési Otthona. Az otthon névadójára eddig sem kép, sem mellszobor nem emlékeztette a közönséget. Most Szabó János, a RÖVIKÖT Nagyke­reskedelmi Vállalat dolgozója elké­szítette Ady Endre képét, amelyet pénteken este helyeztek el a Művelő­dési Otthon nagytermében. A benső­séges ünnepséget Ragyák Miklós művelődési otthon igazgató nyitotta meg, majd Kabdebó Lóránt tanár tartott igen színvonalas, érdekes elő­adást „Ady a forradalom viharma­dara” címmel. ta cigarettát a dohánygyárak tették tönkre, amelyek állítólag nem tűr­ték, hogy a gyár hirdesse a gyárt­mányát. Érdekes hírek MIÉRT HORGÁSZIK? Ferhandel, a híre« fráttcia film- szinész beiratkozott egy horgász- klubba. A.klüb elnöke meg akarta ismer­tetni a híres horgászujoncot klub­társaival és így mutatta be őket: „A klubnak igen sok tagja van: amott vezérigazgató azért horgászik, hogy megnyugtassa az idegeit, a má­sik sarokban a nyugdíjas tanár una­lomból horgászik, én magam pádig szenvedélyből! S ön miért akar hor­gászni?” „Én, — vigyorgott szerényén Fer- nandel, — én nagyon szeretnék egy­szer egy halat fogni”. * IZMOS EMBEREK JOBBAN BÍRJAK AZ ITALT Angol orvosók egy csoportja meg­vizsgálta az alkohol hatását a gép­kocsivezetők reakciókészségére. Ki­derítették, hogy minél izmosabb a *énkoosivetétő, annál jobb az ellen­állása a szesz hatásával szemben. Az izmok ugyanis hozzásegítik az alkoholt a gyors felszívódéa zsírszövetek azonban nem. A kövér emberek tehát, akárcsak a sóvá nvak. igen hamar becsínnek, míg a k*sportolt izomemberek igen jól'bír­ták az Italt. harlemi háztulajdonosok, TÖMJETEK Be A PATKÁNY- LYUKAKAT* Huszonnyolc harlemi háztulajdo nőst fejénként 150 dollár pénzbünte­tésre ítéltek, amiért a nyomortanyá kon lévő bérházáikban nem tömet- ték be a patkánylyukakat. A new yorki egészségügyi hatóságok óriási PatkányeUenes kampányt rendeztek és letartóztatás! narancsot adták ki további 43 háztulajdonos ellen, akik nem tettek eleget a hatóságok felhí­vásának. New Yorkban több patkány él. mint ember. Évente 5Ó0—700 embert kezelnék patkánymarás okozta se­bek miatt. KÓCfiMA UTÁN A TEMPLOMBA A Öftllfibury-i protestáns templom­ban vasárnap a késő esti órákban tartanak Istentiszteletet azok számá­ra, illik este moziba mennek ét a „teddy boyok” részére, akik a kocs­mai záróra után ellátogatnak a templomba! UDVARIASSÁG Skarböroughban (Anglia) történt: az angol jogászszövet ség alel nőké Üdvözölte a társaság évi konferen­ciájára érkezett küldötteket, majd így kért elnézést tőlük az elnök tá­vollétéért: „Biztosíthatom önöket, ha az elnök úr most itt volna, 6 len­ne az első, aid elnézésüket kérné tá­volmaradásáért”. HETVENÖT ÉVES HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ A 93 évee Albert G&rman és telep gége. AngUa egyik legöregebb há­zaspárja a napokban Ünnepelte há- zaaságuk 75. évfordulóját. A férj szerint a házasság minden éve bol­dogságban telt el. aaaaaaassssasaabi KARÁCSONYI FILMBEMUTATÓ Szegény gazdagok Magyar film. Jókai Mór gazdag mesevilága, Tátit Negra kalandos históriája ele­venedik meg a most bemutatásra kerülő új magyar filmben, a „Szegény gazdagok”-ban, amelynek főszerepei ben Benkő Gyulát, Krencsey Marian- net és Bara Margítot láthatjuk. Játék és álom Magyarul beszélő csehszlovák film. Elsősorban a gyermekekhez szól az új csehszlovák film, amely egy kisfiú, eqy taxisofőr és néhány rendőr karácsonyi kalandját meséli el. Ezzel egy műsorban vetítik a „Szerelmespár a ládából” című mesefilmet is. Mindkettő öröm a gyermekeknek, szórakozás a felnőtteknek. Adyra emlékezett a KPVDSZ Ady Endre Művelődési Otthona Kabdebó Lóránt előadása első ré­szében jellemzését adta Ady pályá­jának, igyekezett megvillantani köl­tészetének sokoldalúságát. A továb­biakban Ady költészetének egymás­sal összefüggő, egymásból levezet­hető problémájával foglalkozott. Két lélektani balladájának (Harc a Nagy­úrral, Az ós Kaján) elemzése alap­ján vázolta szimbólizmusát, vers­szerkesztési módját, az élet egészét versekbe Ötvöző dialektikus látás­módját, a mozgás és mozdulatlanság problematikáját, valamint Ady tör­ténelemszemléletét. Az előadó rámu­tatott arra, hogy a belső küzdelem milyen feszültségét jelentették a költő számára a vállalt feladat vé­gi gvi tele és a környezet, valamint saját emberi gyengeségének ellent­mondásai. Végül utalt a költő leg­nagyszerűbb pillanataira, melyekben a néptömegek forradalmi lelkesedé­sétől áthatottan alkotta meg leg­optimistább verseit Az előadás sikerét növelték Téby Katalinnak, a Miskolci Nemzeti Szín­ház művésznőjének kiváló Ady inter­pretációi. A Proletár fiú versében jól érzékeltette a naiv kisfiú szemével megláttatott forradalmi erőt. A Harc a Nagyúrral című vers előadásában szuggesztív erővel mutatta be a lí­rává oldott drámai küzdelem elbe­szélését Az D), tavaszi seregszemlé­ben pedig Téby Katalin előadásában együtt jelentek meg: a lelkesedés, a tavasz, a báj. E versftk előadása után csak tövább erősödött bennünk az a kívánság, hogy a jövőben minél több Ady verset halljunk a szuggesztív erejű, tehetséges művésznő előadásá­ban. • AZ ELŐADÁS UTÁN a KPVDSZ Ady Endre Művelődési Otthonának évi munkájáról beszélgettünk Ra­gyák Miklóssal, a szakszervezet mű­velődési felelősével. A beszélgetés alapján azt a tapasztalatot szűrhet­tük le, hogy különösen a párt műve­lődéspolitikai irányelveinek megjele­nése nyomón szép, ígéretes fejlődés­nek indult a szakszervezet kulturális munkája. Ezt elsősorban az bizo­nyítja, hogy munkájuk homlokteré­ben áll a dolgozók világnézetének, szocialista tudatának formálása. Erre utal a Szabad Akadémia idei ered­ménye is. Az Akadémia még 1955- ben kezdte működését, ezévben szak­mai tárgyú előadásokat tartanak há­rom tárgykörben: az élelmiszeripar, a vendéglátóipar és a pénzintézeti (közgazdasági) ágakban. A legtöbben — 120-an — a vendéglátóipari vo­natkozású előadásokat látogatják. A 13 előadásból álló sorozatban olyan érdekes témák szerepelnek, mint pél­dául: a régi magyar ételek felújí­tása (jellegzetes magyar konyha), a különböző nemzetek konyháinak és ételeinek ismertetése, a cukrászat szerepe a táplálkozásban, a nemzet­közi cukrászirodalóm ismertetése, A szakmai előadások közé természet- tudományos előadásokat is iktattak, mint például az élet keletkezése, csodák a tudomány tükrében. A Sza­bad Akadémia pénzintézeti ágának előadásait neves pesti szakemberek, miniszterhelyettesek, közgazdászok tartják. Témái többek között: a 3 éves terv tapasztalatai, a tervezett életszínvonal realizálásának problé­mái, a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Érdekesebbé, színesebbé teszi az ismeretterjesztő előadásokat az, hogy a szakszervezet külföldön járt dol­gozói időnként élménybeszámolókat tartanak külföldi útjukról. Szilágyi Dezső, a KPVDSZ megyei bizottsá­gának tagja a szovjetunióbeli útjáról tartott élménybeszámolót. Pável Já­nosáé, a Rorárius cukrászda veze­tője a brüsszeli világkiállítás tapasz­talatait ismertette. Bán Imre, a Mis­kolci Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója az Egyiptomban látottakat mondta el. Az előadók előadásaik alkalmával saját fényképfelvételeik vetítésével teszik még érdekesebbé a beszámolókat. A szakszervezetnek éves szerződése van a TIT-tel az is­meretterjesztő előadásokra. Ezek kö­zött nemzetközi kérdések, világlro- dalmi, magyar irodalmi témák, az ifjúság nevelésével foglalkozó elő­adások szerepelnek: Az előadások témáinak megválasztásánál vigyáz­nak arra, hogy a közönség számára érdekesek, vonzóak legyenek. Az is­meretterjesztő előadások igazodnak és kiegészítik a szakszervezetben fo­lyó politikai oktatást. A megyében 37 Ilyen politikai szeminárium mű­ködik. 850 fővel. A tavalyi részvétel­hez képest ez 200 százalékos emelke­dést Jelent Mind a politikai szemi­náriumok, min® az ismeretterjesztő' előadások programját az a törekvés1 hatja át, hogy a szakszervezet tag-| jai lépést tarthassanak a napi poll-1 tikai eseményekkel. 1 A SZAKSZERVEZET jövő évi programjában elősorban a műked­velő művészeti csoportok munkájá­nak továbbfejlesztése, a fiatalokkal való sokrétű foglalkozás szerepel. A műkedvelő kultúrcsoportok tekinte­tében eddig az egyes kereskedelmi vállalatoknál folyt aktív tevékeny­ség. A Ruházati Bolt művészeti együttese például évek óta a legjobb a szakmában. A Miskolci Vendég­látóipari Vállalatnál a közelmúltban alakult meg a száz tagú művészeti együttes. A 4. sz. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat kultúrmunkásai főleg a termelőszövetkezeteket, fal­vakat keresik fel műsoraikkal. A közelmúltban a KPVDSZ köz­pontja szervezési osztályának bri­gádja vizsgálta a szakszervezet me­gyei tevékenységét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél év alatt jelen­tős javulás, szép eredmények mutat­koztak a dolgozók politikai és kultu­rális nevelése terén. A feladatok a jövőben tovább növekszenek. Végső fokon mind e munka abban realizá­lódik, hogy a kereskedelem, a ven­déglátóipar, a pénzintézeti vállalatok dolgozói hogyan, a kulturáltság mi­lyen fokán végzik feladataikat. Ez —• bár lehet, hogy furcsán hangzik — elsőrendűen politika, hisz és­szerű ember, ha nem kielégítő a ki­szolgálás egy áruházban, ha nem megfelelően látják el egy vendéglátó­ipar! üzemegységben —, legtöbbször nem a hibát elkövető kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozót okolja, nem az áruházat, az éttermet, hanem álta­lánosít. Ha ezt teljességében meg­értik a kereskedelem dolgozói, ha gyakorlatban is a szocialista kereske­delem elvei szerint cselekszenek, akkor mondhatjuk, hogy eredményes a kö2tük végzett politikai és kultu­rális nevelő munka. (X. Z.) Egy kis statisztika A közelmúltban volt 90 éve, hogy az első hajók végighaladtak a Szuezi csatornán. Az évforduló alkalmából az Egyesült Arab Köztársaság sajtója érdekes adatokat közölt a csatorná­nak az államosítás előtti és utáni munkájáról. 1955-ben a csatornán naponta át­lag 43,6 hajó, 1956-ban pedig 48,9 hajó haladt végig. Az államosítás \ előtt 205 révkalauz dolgozott a caa- \tornán, s közülük csak 40-en voltak iarabok. Jelenleg 236 a révkalauzok \8záma, s közülük 113-an arabok. A i csatorna-igazgatóság állandó alkal­mazottainak 95 százaléka ugyancsak arab. A csatornán végighaladó hajók számának növekedésével párhuzamo­sán a csatorna használatából eredő * jövedelem az 1955. évi 32 233 500 fontról 1958-ban 42 147 500 egyiptomi fontra emelkedett. CIPOMŰZEUM A leningrádí „Szkorohod” cipő­gyár múzeumában 50 ezer pár kü­lönféle szabású cipőt tekinthet meg a látogató. Ott láthatók a régi orosz, a szovjet és a külföldi gyárak leg­utóbbi 1Ö0 esztendőben forgalomba f. hozott készítményei. A napokban ez a gyűjtemény az osztrák, francia és csehszlovák cégek legújabb gyárt­mányaival egészült ki. A DICSÉRETET... KAR VOLT ELSIETNI Arany kronométert készítettek a Bristol—London-i vonat vezetőjé­nek, jutalmul állandó pontosságáért. Az ajándékozási ünnepség szervezői a szokásos érkezési időben a pálya­udvaron várakoztak, kezükben áz ajándékkal. Ám ezen a napon a Bristol—London-i vonat 35 perces késéssel futott be.

Next

/
Thumbnails
Contents