Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

£ ESZARMAGYARURSZAG Péntek 1959 .december IS. A Minisztertanács elfogadta az I960. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén az Országos Tervhivatal előter­jesztése alapján megtárgyalta és jó­váhagyta az 1960. évi népgazdasági tervet: megtárgyalta és elfogadta a szabálysértési eljárás egyes kérdé­seiről szóló 1959. évi 36. számú tör­vényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó rendelet-tervezetét; az Egészségügyi Minisztérium előter­jesztésére elfogadta az orvosi rend­tartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet végrehajtásá­ra vonatkozó rendelet-tervezetét: majd folyó ügyeket tárgyalt. A Kelet-nyugati csúcsértekezletről, a leszerelésről, a német és a berlini kérdésről tárgyaltak az Atlanti Tanács csütörtöki ülésén Párizs (MTI) I A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint csütörtökön az Atlanti Tanács folytatta munkáját. A dél­előtti ülésen a NATO tagállamok hadügyminiszterei lezárták a katonai kérdések megvitatását, majd a kül­ügyminiszterek politikai kérdésekről tárgyaltak. A NATO tanácsa délután, magyar idő .szerint fél négykor még egyszer összeült, hogy megvitassa a záróköz­lemény szövegét. A NATO.egyik szóvivője a dél­előtti megbeszélések után közölte, hogy a külügyminiszterek „messze­menően egyetértettek” mindazokban a kérdésekben, amelyeket a hét vé­gén a négy nyugati hatalom kor­mányfői, tárgyalnak majd meg. Az Atlanti Tanács ülésén foglalkoznak a kelet—nyugati csúcsértekezlettel, az értekezle­ten alkalmazandó taktikával. A csúcsértekezlettel összefüggés­ben tárgyaltak a leszerelésről, a német és a berlini kérdésről, a kelet—nyugati kapcsolatok álta­lános vonatkozásairól és a gaz- .daságilag elmaradott országok megsegítéséről. Wigny belga külügyminiszter fel­vetette azokat a problémákat, ame­lyeket az európai közös piac és az európai szabadkereskedelmi társulás ellentétei okoznak. Az Atlanti Ta­nács úgy határozott, hogy az egész témakört továbbra is tanulmányozni fogja és igyekezni fog a különféle gazdasági csoportosulások együtt­működésének megteremtésére. A kü­lönféle nézeteket a NATO titkársága okmányban foglalja össze és a tag­államok kormányai elé terjeszti. A NATO szóvivője a továbbiakban elmondotta, hogy Herter amerikai külügyminiszter az ülésen ismertette tíz éves tervét, amely a NATO fej­lesztési programjául szolgálna. A Reuter és az AP jelentése sze­rint a „ hadügyminiszterek délelőtti tanácskozásán nem sikerült áthidalni az éles ellentéteket, Franciaország továbbra is. mereven ellenzi, hogy a haderőkét és elsősorban a légierőt integrálják. Az AP lehetségesnek tartja, hogy Franciaország az utolsó pillanatban • beadja derekát, , s De Gaulle és Eisenhower négyszemközt meg tud majd állapodni. Mint a Reuter közli, a NATO szó­vivője kijelentette, hogy a jelenlegi ülésszakon nem vitatták meg Spa­nyolország esetleges felvételét. A szovjet sajtó a NATO-tanács üléséről Moszkva (MTI) A szovjet sajtó továbbra is' nagy téret szentel a NATO párizsi tanács­Jelentősen növekszik az áruforgalom a Szovjetunió és Magyarország között Magyarország és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége kor­mányküldöttségei között az 1960. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó tárgyalások eredményesen . befeje­ződtek és az árucsereforgalmi jegy­zőkönyvet december 17-én Budapes­ten aláírták. A jegyzőkönyv a két or­szág közötti áruforgalom további je­lentős növekedését irányozza elő. A forgalom. 1960-ban mintegy két­milliárd rubelre emelkedik. A Szovjetunió — mint ez äz* előző években — 1960-ban is szállít Ma­gyarországnak vasércet, kőszenet, ásványi olajat, kokszot, hengerelt árut, jerró-ötvözeteket, színesféme­ket, faanyagot, gyapotot, nyersfosz­fátot, fémvágó szerszámgépeket, traktorokat, különféle mezőgazdasági gépeket, útépítő gépeket, valamint a magyar népgazdaságnak szükséges más árufélét, továbbá személyautó­kat, háztartási hűtőgépeket, órákat és különféle fogyasztási cikkeket. A Szovjetunióba szállításra elő­irányzott magyar áruk ‘listáján je­lentős helyet foglalnak el a gépipar terméke, köztük hajók, úszó- és por­táldaruk, élelmiszeripari berendezé­sek, vegyipari berendezések, fém­vágó szerszámgépek, ellenőrző mű­szerek, híradástechnikai ■ berendezé­sek és személyvagonok; a gépipari termékeken kívül Magyarország kon­fekciót, kötött árut, cipőt, méterárut, bort, dohányt és más hagyományos árukat szállít a Szovjetuniónak. A Magyarország és a Szovjetunió közötti kölcsönös á i*u szállításokra vonatkozó 1958—1960. évre szóló hosszúlejáratú kereskedelmi .egyez­mény az 1960. év végén lejár, ezért a két kormányküldöttség megállapo­dott abban, hogy a közeljövőben tár­gyalásokat kezdenek az 1961—1965. évekre szóló új hosszúlejáratú keres­kedelmi egyezmény megkötésére. Az 1960. évi áruszállításokra vo­natkozó tárgyalások a két ország ér­dekeit kölcsönösen figyelembevéve, a testvéri barátság cs a teljes meg­értés szellemében folytak le. Az áruqsereforgalmi jegyzőkönyvet- magyar részről Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter, szovjet részről. N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter írta alá. (MTI) ülésével foglalkozó beszámolóknak. A lapok megállapítják: a NATO ve­zetői továbbra is a régi irányba akar­ják kényszeríteni a szervezet tag­államait, nem akarnak engedni az idők követelményeinek. Ezt a megállapítást vonja le a Pravda párizsi tudósítója Herter amerikai külügyminiszter beszédé­ből. „Amikor a világ népei abban reménykednek, hogy a legköze­lebbi jövőben megoldják a lesze­relés problémáját, az USA kül­ügyminisztériumának vezetője azt javasolja, hogy legalább tíz évre dolgozzák ki a fegyverke­zési verseny terveit” — jegyzi meg a lap. A Pravda von Brentano nyugat­német külügyminiszter . felszólalásá­ról megállapítja: .ezt a beszedőt a hidegháború szelleme diktálta *, és Brentano szavaiban a bonni diplo­mácia jelenlegi irányzata jutott, vi­lágosan kifejézésre. A Pravda rámu­tat: az ülésszak legújabb eseményei ismételten bebizonyították, h.o^y rr amerikai és a nyugatnémet küldöttek nyomást gyakorolnak társaikra, a NATO vezetői katonai terveinek el­fogadására akarják kényszeríteni őket. ­Az Izvesztyija párizsi tudósítója hangsúlyozza: bár az ütés; akon egy­ségesen megnyilvánult a fegyverke­zési verseny folytatására irányuló törekvés, a vita alakulása azt is fel­tárta, hogy >a részvevők-, között jelen­tős nézeteltérések. vannak a nemzet­közi helyzet új ‘' jelenségeivel, az új politikai irányzattal kapcsolatban. Megyénk zöldség es gyümölcs exporttevékenységéről Ismert dolog megyénk zöldség- és gyümölcsellátási helyzete. Állami gazdaságaink — noha több helyütt megfelelő adottsággal rendelkeznek —, termelőszövetkezeteink ma még sem termelik meg konyhakertésze­tükben azt a mennyiséget, amely a városok, ipari centrumok igényeit maradéktalanul, olcsó és jóminőségű zöldáruval kielégítené. Kénytelenek vagyunk tehát a hiányt az ország déli megyéiben beszerzett szállít­mányokkal pótolni, s mégis: ennek ellenére megyei exoorttevékenység- ről is beszélünk.. . Sokan tehát, akik olvassák ezeket a sorokat, rosszal­lásukat fejezik ki. mondván: „elvi­szik az árut az ir>=*ri gócpontokba^ élő munkások elől!” Tudni keli azonban, hogy nekünk egyik legfőbb feladatunk a medici ól ő- árak kiala­kítása, mert ellenkező esetben p ter­melés visszaesne, p^elv to^^bbi el- intási zavarokat idézne elő. Exporttevékenységei tébAt csak •'Toknál’®' cikkfélescgekné* folv- #niimk, ameivrk npTr tartósítha­tok, ncr»i 'tárolhatók. azonnali értékesítésre szorulnak. Ebben az évben is sor került erre. 23 vagon .nyári - fejeskáposztát, 192 ■vagon ú.i burgonyát. 69 vagon besz­tercei kékszilvát .és 7 vagon hullott almát exportáltunk, miután kielégí­tettük a belső fogyasztási és ipari igényeket. • A tartósító üzemeknek, egyébként szintén jelentős mennyi­ségű cseresznyét; kékszilvát, zöld­borsót, zöldbabot és fejeskáposztát küldtünk, amelyeket konzervált ál­lapotban kapunk vissza. Igv vált le­hetővé, hogy akár napjainkban és a koratavasz föl várnán is vásárolha­tunk a szaküzletekben, például rö­vidszárú szömolyai cseresznyét, zöldbabot, tartósított szilvát, stb. Mindez azt igazolja, hogv a Szö­vetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja amellett, hogy a zöldség­es gyümölcsből tok hálózatán ke­resztül a naoi szükségleteket kielé­gíteni í«?vékszik megyénk adottsá­gaihoz kénest figyelemreméltó ex­port- és ipari tevékenységet fejt ki. Exporttevékenységével járul hozzá, hogy megyénk mezőgazdaságának bel­földön elő nem állítható, vagy nehezen beszerezhető gépeket, iparcikkeket hozzon. De behoza­talra. szorulunk például citrom­ból, szemesborsból. Ezek meg­vásárlása is csak úgy válik le­hetővé, ha feleslegeinkből mi is szállítunk más országoknak. Életszínvonalunk további emelésé­hez tehát az is szükséges, hogy áilar mi gazdaságaink, erősödő termelő- szövetkezeteink minél több jóminő­ségű zöldség- és gyümölcsféleséget termeljenek, biztosítva ezzel a belső ellátás.. választékosabb kielégítését, az exporttevékenység növelését. Nem kell különösebben hangsúlyoz­ni, hogy egyöntetű, jóminőségű árut csak. nagyobb területen lehet termel­ni. Ebben a tekintetben jó példát mutattak 1959-ben a tiszabábolnai Rákóczi és az igrici Kossuth Ter­melőszövetkezetek, amelyek nagyobb összefüggő területeken termeltek fe­jeskáposztát és exportunkat ebből az áruféleségből zömmel a két termelő- szövetkezettől felvásárolt mennyi­ségből teljesítettük. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben az áru kiké­szítését és vagonokba való csoma­golását is önállóan végezték, így a kialakult 40 fUlér/kilograrnmos ár­ral szemben 84 fillért fizettünk. A nagyobb mennyiségű szilvaexport­ban a karcsai Dózsa Tsz tűnt ki. Nagy területen, helyesen kezelt, jól bevált gyümölcsösük van. A szilva- fákat időben és többször permetez­ték, pajzstetűmentes. exportra al­kalmas termést küldtek. 1,80 forin­tos áron vásároltuk fel. Termelőszö­vetkezeteink többsége pedig a me­gyei ellátásból vette ki derekasan részét, s azokon a helyeken, ahol be­tartották az agrotechnikai előíráso­kat. alkalmazták az új módszereket, jelentős .összeggel növelték az egy munkaegységre jutó összeget. Nagy Károly Több, nvni m év óla nem volt az idei évhez hasonló öszi-téü szárazság a Duna vízgyűjtőjében Általában az őszi és .téleleji szá­razság novembör-&^ vé­getérni. • Az idén 'azoábanfhgmcsák hazánkban csapadékszegény az ősz és a tél. A Duna fő vízgyűjtőjében. az Alpokban már márciustól kezdve szokatlanul száraz az idő. A statisz­tikák szerint legutóbb több mint száz éve, 1857-ben volt az idei évhez hasonló őszi-téli szárazság a Duna vízgyűjtőjében — mondotta Jáno Al­bert. az országos vízjelző szolgálat osztályvezetője. A magyarországi szakaszon, a vízjelző szolgálat év­könyvei szerint — 1947-ben az idei őszhöz hasonlóan alacsony volt a Duna vize. Ekkor augusztusban kez­dődött a szárazság és november 6-án 51 centiméteres vízállással a Duna „rekordot” állított fel. November közepén azonban megindult az eső­zés és néhány nap alatt a Duna víz­szintje is elérte a 250 centimétert. Hasonlóan, tartósan alacsony voltteá Duna vize 1943-ban is. Az ídén l'.a hosszantartó alacsony Duna vízállás legkisebb értékét december 3-án, 4-én és 5-én mérték, ekkor 112 centi­méter volt Budapestnél a Duna. Az idei szeszélyes időjárás, ami átmenetileg elkerült hazánkat, még számos meglepetést tartogat. A me­teorológusok véleménye szerint ha­zánkat a Kárpátok gyűrűje mentette meg az Európa szerte dühöngő íté­letidőtől. Hasonló volt a helyzet az Alpokban is. Ezért nem törhetett be a nyugát-európai csapadékos idő a Duna vízgyűjtőjébe. Mivel a szeszé­lyes időjárás már mérséklődik, de­cember második feléig valószínűleg nem számíthatunk jelentősebb csa­padékra. HOSSZÚ VOLT AZ UT... A hidegháború kronológiája 1945. Októberben Truman elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok az atombomba titkát sajátjának te­kinti és nem hozza nyilvánosságra. 1946.. Március 5-én Churchill ful- to'ni beszédében ezt mondja: „A zsar­nokság fenyegeti a világot.,. Orosz szövetségeseink csak az erőszakot tartják tiszteletben.” Az amerikai kormányban lemond Henry Wallace kereskedelemügyi miniszter, akit a békés • egymás mellett élés híveként isnrgrtek. Októberben Bernard Ba­ruch vezető amerikai üzletember ki­jelenti: „A béke csodálatosnak tűnik addig, amíg háború tombol, de csak­nem gyűlöletessé válik, amikor a há­ború véget ért.” Ugyanebben az idő­ben kitör a háború Vietnamban. 1947. Február 28-án King amerikai tengernagy kijelenti: „Az Egyesült Államok védelmi vonalai több ezer kilométernyi távolságra vannak az amerikai partoktól.” Március 1-én Truman elnök doktrínájában leszö­gezi, hogy katonai hiteleket kell nyújtani Görög- és Törökországnak „a demokrácia megvédése érdeké­ben”. Június 5-én nyilvánosságra hozzák a Marshall-tervet. Bevin la- bourpárti külügyminiszter kijelenti: „A világszerte kibontakozó konflik­tus a materialista, történelemfelfo­gást állítja szembe a szabadságba vetett hitünkkel.” Truman elnök a Kongresszushoz intézett évi üzeneté­ben a következőket mondja: „Ve­szélyben van az Egyesült Államok biztonsága. Meg kell mentenünk a nyugati civilizációt.” A Szovjetunió­nak az atombombák megsemmisíté­sére és betiltására vonatkozó minden javaslatát leszavazzák. Amikor Molo­tov november 7-én kijelenti, hogy az atombomba titka többé nem titok, ezt a megállapítást blöffAék minő­sitik. 1948. Május közepén az Egyesült Államok kikényszeríti az atom­ellenőr ző-bizottság munkájának megszakítását. Júniusban nyugatné­met pénzreform végrehajtása révén a nyugati hatalmak elmélyítik Né­metország kettészakítottságát. Berlin­ben kettészakítják a városi tanácsot. 60 amerikai „repülőerőd” érkezik Angliába, hogy biztosítsa Berlin szá­mára á „légihidaf*. Augusztus végén az Egyesült Államokban elrendelik a szovjet konzulátusok bezárását. De­cember 11-én Churchill kijelenti: ..Segítséget kell nyújtanunk a hatal­mas német fajnak, hogy visszaszerez­hessük Európa hírnevét. Megegye­zésre kell jutnunk, még mielőtt az oroszok is rendelkeznének atombom­bával” 1949. Január 27-én Sztálin ki­jelenti: kész találkozni Truman el­nökkel. Április 4-én aláírják az At­lanti Szerződést. Truman csaknem másfél milliárd dollárt kér Európa „katonai megsegítésére”. Az Egye­sült Államok Kongresszusában Cla­rence Cannon, a költségvetési bizott­ság elnöke április 14-én ezt mondía: „Egy elkövetkező háború esetére fel kell fegyvereznünk más nemzetek katonáit, hogy őket kiildhessük a tűzvonalba. Ily módon megtakarít­hatjuk azt. hogy saját embereinknek kelljen harcolniuk. Egy fegyveres viszály kitörése esetén Moszkvát és a Szovjetunió más városait már az első héten atombombákkal kell elárasz­tani. Az Atlanti Szerződés aláírásá­val a szükséges légitámaszpontok réndelkezésünkre állnak.” Az Egye­sült Államok Kongresszusa megsza­vaz egy 16 milliárd dolláros fegyver­kezési költséget. 1950. Február 2-án Truman elnök parancsot ad. a hidrögénboraba . elő­állítására. Március 9-én Ad. esőn amerikai külügyminiszter kijelenti: ..Oroszországgal csak 'egyetlen módon tárgyalhatunk: ha erőszakkal . bpfe-. jezeit tények, elé állítjuk. Tárgyalá­sokból semmi jó nem származhat.” Eisenhower március 23-án a Colum­bia Egyetem hallgatói előtt ezt mondja: „Sokkal jobb egy háború kockázatát vállalni, mint görcsösen ragaszkodni a békéhez” Nem elég a kommunizmust visszaszorítani — a cél: a. kommunista rendszer teljes megsemmisítése. Június végén Tru­man parancsot ad az amerikai hadi­tengerészeti és légierőknek, hogy az ENSZ nevében avatkozzanak be. a koreai polgárháborúba. November­ben MacArthur tábornok vezetésé­vel amerikai csapatok átlépik a kí­nai-koreai határt. „Tudni akarjuk, hogy mi a kínaiak szándéka” — je­lenti ki a tábornok egyik szóvivőié. A kínai önkéntesek visszavetik MacArthur csapatait. 1951. Szeptemberben a nyugati ha­talmak elhatározzák, hogy Nyugat- Ném.eiországot bevonjál: az Atlanti Szerződésbe. Miután az -atomfegyver betiltására irányuló minden szovjet fáradozás hiábavalónak bizonyult, a Szovjetunió októberben bejelenti, hogy megkezdte a különböző méretű atombombákkal való kísérletezést. Decemberben Franciaország ameri­kai segítséget kér, hogy megvédhesse a nszabad világot” Indokínábaiu 1952. Április 2-án Sztálin kijelenti: „A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése lehetsé­ges. ha kölcsönösen óhajtják az rgyüttdűkődést.” John Foster Dulles ..ugyanakkor ezt-ír-a egyik cikk’ben: ..Van egri termeszei feletti erkölcsi törvény, amely meghatározza a jót és a ■gonoszt. Ezt a törvényt a szovjet vezetők lábbal tiporják. Meg fogjuk érni a vereségüket.” 1953. Augusztusban a Szovjet­unió hivatalosan közli, hogy a hidro- rtankomba titka sem az Egyesült Ál­lamok monopóliuma többé. Az ame­rikai szakértők azzal vigasztalják magukat, hogy kétévi előnyük van. 1954. Churchill az angol parlament­ben kijelenti, hogy sem igazságos, sem pedig okos dolog nem volna., ha az atombombakísérleteket megszün­tetnék. Március 9-én Jolin Foster Dulles ezt mondja: „Ha a kommu­nista haderők Indokínát meghódíta­nák, vagy az országnak egy jelentős részét ellenőrzésük alá vonnák, ak­kor haladéktalanul más szabad nem­zeteket is megtámadnának. Ezért ezt a lehetőséget vem szabad megen­gedni.” Május 7-én a francia gyar­mati hadsereg Dien Bien Phu-nál összeomlik. 1955. A genfi értekezlettel kaveso- latban Walter Lippmann a követke­zőket írja: ,.Dulles nyilván sohasem hitt abban, hogy az oroszok egyszer rüen elfogadják a mi javaslatainkat. De éppen ezt. akarta az amerikaiak­kal elhitetm. A genfi szellem soha­sem jelentette azt, hogy az oroszok hajlandók feltétel nélkül kapitulálni, hanem csak azt jelentette, hogy a vitás kérdések nem oldhatók meg erőszakkal. Tárgyalni, manőverezni és újra csak tárgyalni kell. A Genf- ben előterjesztett nyugati javaslatok azonban erre egyáltalán nem adnak l hatóságét. 1956. Október végén Magyarorszá­gon ellenforradalmi puccskísérlet ‘örténik. Egyiptomot megtámadják. A gyarmattartó hatalmak vereséget szenvednek. 1957. Augusztus 28-án a Szovjet­unió hivatalosan közli, hogy kilőtték az első interkontinentális ballisztikus rakétáit. Norstad, a NATO-haderők főparancsnoka ennek ellenére kije­lenti: „A túlsúly továbbra is a mi oldalunkon van.” Október 4-én fel­lövik az első szputnyikot (83 kg.), majd egy hónappal később a máso­dikat (500 kg). Ezúttal az amerikai lopok már „az Egyesüli Államok sú­lyos vereségéről” írnak. 1958. Május 15-én fellövik a har­madik szputnyikot (1300 kg). Ameri­kában lemond Strauss admirális, az atombomba-kísérletek beszüntetésé­nek szenvedélyes ellenfele. 1959. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXI. kongresszusán nyilvánosságra hozzák azt a tervet* hogy 15 éven belül túl kell szár­nyalnia valamennyi tőkésország élet­színvonalát. Áprilisban az angol kül­ügyminiszter nevetségesnek minősít minden olyan hírt, amely szerint Hruscsov találkozni fog Eisenhower- rel. Júliusban Eisenhower cáfolja meg az ilyen híreket. Néhány héttel később, augusztus elejön, hivatalosan bejelentik a Hruscsov—Eisenhower- ■alélkozót. (Megjelent az Osztrák Kom­munista Párt elméleti folyó­iratában, a Weg und Ziel- ben.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents