Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

fteerda, 1959. december 16. CS2AKMAUTARORSZAG 5 Sok ilyen üzemi konyha kellene ... 'T ISZAP ALKONY ÁN, a lakótelep J felvonulási épületei közt húzó­dik meg az építők ebédlője, kony­hája. A 47. Borsodi Üzemi Vendég­látó egysége van itt. Amikor eljön a dél, kőművesek, malterszítia ruhájú építők tartanak a konyha felé, mintha haza mennének. A terített asztalokon tálba öntött párolgó leves várja őket. Háromféle ételből lehet válogatni. Ez gyakran nem is olyan könnyű, hiszen minden nagyon ízletes. A fi- nóm ételek Németh István és Kon­koly Gyula szakácsok gasztronómiai tudományát dicsérik. Elmosolyodnak, mikor a jó ételek műhelytitkai felől érdeklődünk. — Nem teszünk, mi ördöngőset, csak felhasználjuk a norma által élő- ír t nyersanyagot. Szerényen nyilatkoznak, pedig mást is tesznek, minthogy egyszerűen jól főznek. Sokszor előfordul, hogy ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT. — Aztán tisztességes nagyságú zsebe­ket varrjon ám rá! egyik, vagy másik szakács fékét ru­hában, kötényben feltűnik az asztál­sorok között, amikor a munkások ebédelnek. — Hogy ízük az ebéd? — ilyen és hasonló kérdések hangzanak el. Az étkezők ' azonnal közölhetik észrevételeiket. így lett a figyelmes munka, a szí­vélyes felszolgálás nyomán — mert ez is elismerésre méltó — a panasz­könyvből dicsér etkönyv. Rosszaié megjegyzést a könyvben keresve $é lehet találni. Mindennapi egyszerű cselekedet, amit a palkonyai szakácsok művel­nek. És mégis... Az itt étkezek több­nyire vidékiek, munkásszállásokon laknak, a család messze van. B’zöny jól esik az ilyen bánásmód és figye­lem. Igazuk van az építőknek: sók ilyen konyha elkelne és olyan szaká­csok, mint Németh István és Konkoly Gyula. \ Halász-mcrntfkök képzését kezdik meg az agráregyetemen I960 februárjában az ugráregye- temen halászati szakemberek képzé­sét kezdik meg. Az egyéves iskolára agráregyetemet végzett szakemberé­ket vesznek fel. Az előzetes tájékoz­tatás szerint az oktatáson részt vevő szakemberek a tanulmányi idő alátt továbbra is megkapják, eddigi teljes fizetésüket, javadalmazásukat, az is­kola elvégzése után pedig — halász- mérnökökként —, vezető beosztásba kerülnek a halgazdaságokban, irá­nyító szervekben. Jelentkezni lehet az Agrártudományi Egyetem dékáni hivatalában január 5-ig. NEM, kérem, ez NEM a 3-as számú Mióta telefontulajdonos lettem, naponta nyolcszor-t.ízszer mondom el ezt a szöveget. Hol kora reggel, félig borotvált arccal hajtogatom a hitet­lenkedő telefonálónak ezt, hol vacso­rától felugorva rohanok, mert szól a telefon, őszintén szólva, unok már válaszolni az érdeklődésre, hogy Van-e mustár”, vagy, hogy „Meg­érkezett-e már a burgonya?” Bár­milyen érthetetlen volt is, bizonyos Hajdunénak is kénytelen voltam be­vallani, hogy nem én vagyok az a Pista. Unom és bosszant. Mert való­ban rlem én vagyok az a bizonyos bűvös „Hármas számú bolt”, mely mint virág a mehet, vonzza a vevő­ket. Nem én vagyok, én csak egy­szerű „magánlakás” vagyok. Magán­lakás, „aki” szeretné, ha békében hagynák, vagy csak olyankor és olya­nok hívnának, akiknek nem mus­tárra, sóra és paprikára van szüksé­gük, hanem velem akarnak beszélni. Bevallom becsületesen, két heti boldog telefon tulajdonosi mivoltom zűrzavaros napjaiban voltak nyugodt perceim is. Teszem azt, mikor a tele­fonom rossz volt. Mert két hét alatt majd hat napig nem szólt. Nem ke­resték rajtam a hármas számú bol­tot, s csend, nyugalom honolt a la­kásban. Egyedüli rossz csak az volt a dologban, hogy én sem tudtam hívni rajta senkit. Külön elismerés­sel adóztam a postának a precíz, hogy azt ne mondjam: idegeimet kí­mélő munkáért... Csak azt nem tudom, mit szólna, ha hasonló pon­tossággal válaszolnék például a táv­beszélő díjak fizetésénél... így tálán nem szerénytelenség, ha a pontos munka fejében szintén pontos mun­kát kérünk... Azoknak pedig, akik kétkedő han­gon kérdezik meg tiltakozásom után, hogy „Tényleg nem a hármas számú bolt?”, engedjék meg, hogy most itt, a nagy nyilvánosság előtt, ünnepé­lyesen és felelősségem teljes tudatá­ban kijelentsem, hogy a 21-212 való­ban nem a 3-as számú bolt, hanem magánlakás. S azoknak, akik még nem tudják, hogy a posta a telefon­könyvbe írt telefonszámokat év köz­ben is változtatja, hadd legyek bátor ezúton is felhívni a figyelmüket, hogy először a tudakozótól érdeklőd­jék meg a hívni kívánt számot. A postát pedig arra kérjük, hogy mond­juk, az Avas szálloda telefonszámát ne adja valamelyik új előfizetőnek. Hírek kolturális életünkből A miskolci járási KÍSZ-bizottság 1959. decembér 11—12-én kétnapos konferenciát tartott a KlSZ-propa- gándisták, illétve a „Politikai Kör” és ,iA világ térképe előtti kör” ve­zetői részére. Előadások hangzottak el az Egyesült Államokról, Indiáról és Egyiptomról, továbbá a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének időszéré feladatairól és egyéb idő­szerű politikai kérdésekről. A két­napos konferencia jó eredménnyel Záréit. Megjelent Borsod-Abáüj-Zemplén megye színes falitérképe, mely be­mutatja a községekét, járásokat és különböző jelék segítségével a me­gye gazdasági életét. Sajnálatos, hogy a szép kivitelezésű térkénen egykét hiba is előfordul. Iöv ni. a légi vízierőműveket ábré>o1ó jelek hértl kerülték a pontos bel vükre, i roi&koléi repülőteret a Sajó iobb- r&rtjától rr-uP'1*'*« lévő dombvidék­be beidézték, a d’ós^vőri barnaszén­ben vák nó«v8Zö«ipi7ései á dióspvőri •.nedépoe déli oldaléra k^ríiHei*. per­sze a térkén hiányosságai cinére j? ogpv sepüréeet je’erd a fnMr»irot '■onftó példaeég’<^oVr<'3i< az ’«roo- ’■ettérjesztést '"'»‘m-piőadóknak Dr. Fmst Nr.rrt 1 meséi fö’drajztu- dós a Magyar Földrajzi Társaság i-'elyi tagozatá meghívására nemrég irogatást tétt Borsod megyében. Neef professzor Sárospatakon nagy­sikerű előadást tartott Braziliában tett kutatóútió--'’ Hol van Bükkszék? Ezt pontosan még az Uj Magyar Lexikon sem tudja, mivel a 344. óldalon Borsod- Abauj-Zémplén természeti viszo­nyainak leírásánál mint borsodi ás­ványvíz lelőhelyét említi. Bükkszék ném a Bükkbért, hártém a Mátfá Tikkel éti lábáh (Hévés megyében) álható. HA MAS MEGOLDÁS NINCS... £T1_ Panel-építkezések Cseliszlevékiában legalább a táblát cseréljük ki! Az egész világ lakáshiánnyal küzd. A népi demokratikus orszá­goknak lakásfejlesztési programjuk keretében nemcsak a tényleges la­káshiányokat kell kielégíteniük, de fél kell számolniok a kapitalizmus­tól örökölt nyomortelepeket, is. A hagyományos építési módszerek már nem alkalmasak arra, hogy a meglévő lakáshiányt gyorsán pótol­hatnánk. A lakásépítés meggyorsítá­sára az építészet tudósai, mérnökök, technikusok és szakmunkások mind fokózottabban kutatják és keresik az új építészeti megoldásokat. Az el­múlt 14 év sok értékes újítással, kezdéményezéssel gyorsította az épít­kezést. Nemzetközi, de hazai vi­szonylatban is nagy a haladás a vas­betonelemek előregyártása és szer­kezetek kialakítása terén. Az építés szét továbbfejlesztése azonban még mindig sok lehetőséget rejt magában. Az egyik ilyen megoldás az épület súlyának Csökkentése, könnyű fala­zó és födém szerkezeti anyagok be­vezetése útján. A másik az épület nedvtartalmának a legminimálisabb­ra csökkentése. E két fő tényező nagymértékben csökkenti az építések batáridejét — és az építési költsége­két. HAZÁNKBAN néhány éve kísér­leteznek újfajta, könnyű beton ada­lékanyag előállításával (keramzit, habosított salak, lúgozott salak és a könnyűfajsúlyú kőzetek stb. beve­zetése). Ezeknek az anyagoknak az alkalmazása még nem jutott túl a kísérleti stádiumon. Néhány kísérle­ti épület azonban már jelzi az épí­tőanyagipar és építőipar új perspek­tíváját. A külföldi tapasztalatok ma már bizonyítják, hogy a kísérletezé­sen túl kell jutnunk. Gyorsabban és bátrabban át kell állítanunk az épí­tőanyagipart, az építőipart a könnyű­szerkezetű betonadalék anyagból ké­szült panelek gyártására. Több országban már szemmel lát­ható az építőipar új arculata. Csehszlovákiában (Pozsony, Brno, Osztrava, Prága stb.) már ezrével építik nagyüzemi módon az előre­gyártott, panel-rendszeré épületeket. A panel előállításához tájegységek­nek megfelelően választják meg az alapanyagot. Például a keramzit- gyártásban az anyag egyik fajtáját, a „kristályos anyagot” (hasonlóan, mint a mi téglagyárainkban) géppel, földnedves állapotban pépes masszá­vá gyúrják. A masszát kisebb.lv geralakokra szeletelik. A szétszele­telt agyaghengereket kőliszttel hin­tik be, hogy a szállítószalagon össze ne tapadjanak. Földnedves állapot­ban a klinker-égetőkemencéhez ha­sonló, 20—30 m-es pörkölőkemencé- bétn, 8—900 hőfokon égetik az agyag­darabocskákat. A nagy hő hatására a nyers agyagból a nedv hirtelen tá­vozik, ezáltal a darabok négy-ötszö­rösükre duzzadnak. Az égetésnél nagy szilárdságot lehet elérni. A ke­ramzit fajsúlya 4—5-szörösen csök­ken az agyag fajsúlyához viszonyít­va. Ezért alkalmas nagyszilárdságú, könnyű betonelemek előállítására. A keramzitot a panel- és blokk-elemek készítéséhez mint adalékanyagot használják fel. A keramzitot előállí­tó üzemek közelében építik a panel- és blokk-előregyártó üzemeket. A PANELEK előgyártása modern és korszerű előgyártó üzemekben történik. Sok helyen alkalmazzák az előfeszített keretes panelek gyártá­sát Ezzel növelik a szilárdságot, csökkentik a törési százalékot. Az előíeszílés a sablonon történik, gépi erővel, majd a panel-keretet kavics- betonnal öntik ki. Ezt követőm a sablon aijár. a közönséges javított vakoló habarcsot elterítik: ez a bel­ső vakolás. .Utána az egyes panel- idomokban elhelyezik a tervező ál­tal előírt helyekre a vasbetéteket, szállítási, szer .lesi kampókat, nyílás­záró szerkezeteket, víz- gáz-, vil­lanyvezetékeket. illetve azok helyé­re horonylécoket és a szerelvények felszereléséhez szükséges tipliket stb. Az elhelyezőmunkák után kiöntik a sablont keramzit-betonnal; A beton- tömörítés és felületmegmunkálás után felhordják a friss betonra a homlokzati köport. A kőport gumi­hengerrel mintázzák, majd a kötés meggyorsítása érdekében a sínre épí­tett sablonnal együtt gőzölő kemen­cébe viszik. A panel-házak szerelése egysze­rűbb. mint a hagyományos épülete­ké, viszont; a panelek gyártása ko­moly műszaki irányítást követéi, mert lényegében a terv kivitelezése itt valósul meg. Az épületet idomok­ból készítik el a gyárak. A helyszí­nen már csak az összeszerelést vég­zik. A PA.NEL-HAZAK összeszerelése akkor gazdaságosabb és gyorsabb, ha egyszerre több sor ház építését kezdik meg tervszerűen. Csehszlová­kiában 4—5 épületen szinte egyszer­re kezdik meg a munkát.) Az alapo­kat előkészítő brigád n szerelés előtt, halad. A szerelés az alag-, illetve a szuterén-sor felett kezdődik. Ezzel egyidöben másik előkészítő brigád gyártja helyszínen azokat a vékony, könnyű válaszfal-paneleket, amelye­ket gyárban nem lehet elkészíteni, mert a szállítást nem bírják. Az épület szereléséhez nagy telje­sítményű portál- és torony darut al­kalmaznak. Csehszlovákiában pane­lekből nagy alapterületű és 7 szintes épületeket is építenek. Általában 4— 6 emeletes épületek a jellemzők. 86 lakásos épületet 12—14 fős brigád egy hónap alatt s/erel össze. A magyar építőipar előtt is hatal­mas feladatok állnak. Pártunk és kormányzatunk azt a feladatot tűzte az épílőinar elé, hogy 15 év alatt egymillió lakást adjon dolgozó né­pünknek. Ahhoz, hogy ezt megvaló­síthassuk, már most komoly intéz­kedéseket és előkészületeket kell tennünk, hogy a hagyományos építé­si eljárásokkal szemben évről-évre előrenyomuljanak a fejlettebb mód­szerek, mint például a panel-építke­zés. (Az Újítók Lapja december 10-i számából.) „Célprémium" másfélszáz évvel ezelőtt avagy: hogyan ette meg Láng Bódi a fiát Emlékek a miskolci színészet történetéből íCSÜTÖRTÖKÖN ünnepélyesen átadták a 25 millió forintos költséggel újjáépített 102 esztendős Miskolci Nemzeti Színház kulcsát. Mielőtt e kulcsátadásnak méltókép­pen örvendeznénk: »,Várjunk hölgyek és urak, mert még egy kulcs kell, amit keresünk: egy aranykulcsot a közönség szívé­hez, hogy méltók legyünk Miskolc hír­nevéhez! ...” Több mint másfélszáz éve igénylik a magyar színjátszás buzgó vándorai, társulatai ezt az „aranykulcsot”. amelyet a századelején Gárdonyi Géza színpadi versbe foglalt. S a kul­csot, mely a közönség szívét nyitja, Miskolcon mindig meg is lelték a színészek, a világot jelentő deszká­kon. szép magyar nyelven zengve Kisfaludy, Gárdonyi, Csíky Gergely, Jókai müveit. « A MISKOLCI SZÍNHÁZ tulaj- donképpeni megteremtője — Wesselényi Miklós — már 1800-ban írta nevezetes levelét Miskolczi György borsodi főszolgabírónak azért, hogy engedjen át a megye egy alkalmas épületet, „melyben hazájó­kat szerető, s anyai nyelveket tisz­telő honossiuk számosabb egybesereg- lésével a legjobb virtusra indító já­tékok adattassanak”. A főszolgabíró ideiglenesen a Ko­rona Szálló helyiségét ieiölie ki a Debrecenből Borsodba érkező szín­játszó társaság működése helyéül. De kiadta az utasítást Izdentzi Antal prefektusnak egy állandó színkör lé­tesítésére, amelynek építését 1801- ben el is kezdték. Ügy látszik azon­ban, hogy az ácsoknak s kőművesek­nek az időben nem volt szívügyük a színpad, mert Luca székének legen­dásan lassú elkészítése „munkaver­senynek” számíthatott e színkör épí­téséhez hasonlítva. Ezért a főszolga­bíró 1801 májusában lúdtollat ragad­ván a munka meggyorsítása érdeké­ben — Wesselényihez címezett — papírra vetette „alázatos gondola­tát”: „... Praefectus Izdentzi úrnak va­gyon egy fiatal katonatiszt fia, aki... azt súgta fülembé; amint hallom — úgymond — báró Wesselényi Ngának igen híres és nagy ménese van bár­csak ... egy csikót kaphatnék be­lőle ...” Az anyagi érdekeltség hajtóerejét már jó másfélszáz évvel ezelőtt fel­ismerő agyafúrt prefektus ezért „egy harmadfű csikó” ajándékozását kéri a színkört építtető Izdentzi fiának. Mert — úgymond — „áz új theatrum két hét alatt feláll... ha csikót fog­nak elébe”. A harmadfű csikó úgy látszik való­ban elég erős volt ahhoz, hogy gyor­san felállítsa a „theatrumot” tartó gerendákat. A színkör hamarosan el­készült és egészen 1814-ig hajléka lett a színjátszásnak. Nyilván ez a nevezetes csikó volt az első „cél­prémium” Miskolcon. * TJGY ANCSÁK RÉGI — a mis- kolci szinművészettel egyidős ,vívmánynak” tekinthető a „potya­jegy” rendszere... Amikor 1814-ben a Helytartó Ta­nács Pest városából kiebrudalta a magyar nyelven játszó színészeket, s azok vándorútra keltek, Borsod me­gye örömmel látta őket vendégül — a csizmadiák kivételével. A miskolci csizmadiáknak pedig beleszólásuk volt a város életébe, hiszen sehol az országban nem dolgozott annyi csiz­madia, mint Miskolcon. A céhvilág­ban azért is nevezték Borsod megyét a „csizmadiák megyéjének”. Érthető, hogy ezt a kitüntető privilégiumot mindenáron védték a derék lábtyű- készítő mesterek, akik vásárnapokon óriási csarnoknak is beillő csizmadia- színben kinálgatták, árusították por­tékájukat még akkor is, amikor a „csizmatúltermelési válság” már elö- revetette suvixfekete árnyékát. Nyil­ván e Válságjelek is befolyásolták a csizmadiaszin tulajdonosának — Zin- zifia Ádám kereskedőnek — érzékét a művészetek iránt. A derék keres­kedő a felháborodott csizmadiákkal is szembeszállva, átengedte a színját­szóknak a szint. Persze, nem ingyen költözhettek oda a Korona vendéglő kocsiszínjéből Déryné ifiasszony és jeles társulatának tagjai. Évi 800 forint bér szerepelt az 18i6-ban kelt szerződésben, valamint „két sze­mélyre állandó szabad Billet.. ” —, amely Miskolcon az első hivatalosan nyilvántartott protokoláris szabad­jegynek tekinthető. Ma már úgy mondják, hogy a potyajegyrendszer azóta szintén óriási fejlődésen ment keresztül... • T1ÉRYNÉ a csizmadiaszin silány *** helyiségébe is ünnepi esteket varázsolt. Elsősorban az ő művésze­tén lelkesülve határozta el Borsod megye egy állandó magyar színház építését. A határozat végrehajtásá­hoz pénz kellett, amelynek alapja a pesti színházra gyűjtött 1060 forint volt. Borsodban megindult a gyűjtés a vármegye által nyomatott „kolduló- levelekkel”. A koldulóleveleket Li- gethy Mihály miskolci tipográfus ingyen készítette. így gyűlt össze az építéshez szükséges 15 000 forint. Az egyetlen fazsindelyes tetővel fedett helyiségből álló színházat a Deák utcában 1823 augusztus 24-én nyitották meg Kisfaludy: „Tatárok Magyarországon” című művével. (A fővárosi Nemzeti Színház 14 évvel későbben nyílt!) Ha netalán nem volt közönség, a színészek — szereztek. Láng Boldi­zsár, a múlt század közepének híres színésze például búcsúelőadást hir­detett és kiíratta a színlapra: a mai előadás záradékául Láng Bódi meg­eszi a fiát!!! A színház estére tömve volt. S a színjáték után Láng Bódi valóban ki­cipelte fiát a színpadra és egy hatal­mas mé:.;zároskéssel hadonászva ker­gette a gyermeket. A közönség ré­mülten kiabálni kezdett, az asszo­nyok sikoltoztak. Láng Bódi erre hát­ranézett: — Hát nem engedik meg instálom? — Nem, nem! — ordította a közön­ség. — No jó — mondta Láng Bódi; — Ha egyszer nem engedik meg, akkor mit csináljak — és a nagy kést csiz­maszárába dugva meghajolt... Másnap azonban ugyancsak szere­pelt a színlapon: „Láng Bódi ma este megeszi a fiát — ha hagyják.. .” * A MAI újjáépített sz nház épí- tésére 1846. december 16-án kezdett részvénygyűjtést Székely Bertalan, a Kaszinó c.nöke. (A S12 részvényes közül 245 Borsod megyei volt.) Igaz, hegy 1847. szeptember 3-án József nádor jelenlétében le­rakták az új színház alapkövét, azon­ban az hosszú huzavona után csak 1857 szeptemberére készült cl, meri mgszökött a tehetségtelen tervező és az építőmester sem érteit a színház- építéshez. A régi-régi építési hibákat tulajdonképpen csak most, jó 100 esztendő múltán korrigálták a Bor­sod megyei Építőipari Vállalat lelkes dolgozói, méltó templomot teremtve Thália istennőnek, aki már másfél­száz esztendővel ezelőtt is szívesen látogatta Miskolcot. S most reméljük, hogy Déryné. Labor falvi Róza, Egressi Gábor, Pri- elle Cornélia, Szerdahelyi Kálmán és sok száz nagyszerű magyar sz'nmű* vész példáján a mai Miskolci Nem* zeti Színháznak művészei is meg­találják az aranykulcsot, annak a közönségnek a szívéhez, amelynek tagjai a leg méltóbbak a művészet gyönyörűségeinek élvezetére. S a borsodi kohászok, építők „számosabb cgybesereglése” a színházi estéken, Pgyen „a legjobb virtusra indító” szép élmény és tanulsás... HORVÁTH MIHÁLY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents