Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

ASZ AKS9AGT AROR8Z AG « Vasárnap, »59. novemtter WL wmammmmmmmrnmmmmmmmmmmmmmmm (& EMPLÉIf : ŐSI FÖLD, a szabod- sághareok földje. Hegyköz. Hegyalja, Hemádvölgye riagy törté­nelmi múltú vidék. Már a történelem előtti korban is lakott terület volt. A tüzes borokat termő megye. Szőlő­jének ízes, zamatos bora határain­kon túlra is elvitte Hagyatja nevét.. A tokaji Nagykopasztól a Nagymili- dg a régmúlt időkről beszél itt min­den. Sok helyhez fűződik történelmi emlék. A honfoglaló magyarok is itt vonultak keresztül Hegy alja vad- regényes tájain, Anonymus is fel­jegyezte, hogy Ond, Ketel és Tárcái „átúsztatták a Bodrog folyót”. Zemplén történelme, műemlékei és bortermő vidéke mellett, ma már másról is híres. Az egykori kézmű- iparosokat itt is felváltotta a mo­dem ipar. A kereskedelemnek is nagy múltja van hazánk e gyönyörű vidékén. A szőlő- és erdőborította hegyek tövében bányák, üzemek te­szik még híresebbé Borsod e minden­ben gazdag részét. Szerencsen. Sáros­patakon, Sátoraljaújhelyen és még edz „aranyjzifiíí Lángok“ l&Ldfwi Hegyalja híres üzemei több helyen világhíres gyárak, hívják magukra a figyelmet. Nehéz lenne felsorolni Hegyálja nevezetes iparát. Régi és új üzemek egész sorq. van itt. Üj üzemek, melyek legalább any- nyi elismerést szereznek e földnek, mint a bor, amelyről Petőfi így írt: .,E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba aposto­laikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népnek, miszerint a Föld nem a siralom völ­gye.” Ma már válóban nem a sira­lom völgye. Itt is új lett az élet. Szántóföldjein, üzemeiben új világot épít a paraszt és a munkás. Tekintsük meg Hemtalja híres üze­meit. amelyeknek termékei ma ország, világ előtt ismertek. Szerencs Hegyalja kapuja. Itt. találkozik a hegyvidék és az alföld. Rákóczi egy­kori kedves földje. Itt, a várban fo­gadta a cár követeit.' Rég elmúlt időkről beszélnek az ódon falak. De nemcsak erről híres. Cukorgyára tengeren túl is “ elismerést szerzett az itteni cukorfőzöknek. A gyár 71 éve termel. Az egykori „királyi város” ma forgalmas központtá fejlődött. A cukorgyár hazánk egyik legjelentő­sebb édesipari üzeme. Hetvenegy év- .vel ezelőtt cseh és morva cukorfőzők ■jöttek ide a Felvidékről, ők tanítot­ták a cukorf őzé? mesterségére az it­tenieket. Azóta ... hatalmasat nőtt a gyár. 1889—1900-ban még csak 3175 vagon répát dolgoztak fel, a mostani kampányban pedig 32 ezer vagonnal. Az idei termelés megkezdése, szep­tember 8 óta már 16 ezer vagon ré­pából készítettek cukrot. Ezekben a napokban különösen nagy a termelési tempó. Olyan a gyár, mint egy hatalmas méhkas: va­gonokkal, szekerek százaival hozzák a répát a borsodi falvakból. Dr. Sze­mere- Endre igazgató elmondotta, hogy ilyen szépen még sohasem dol­gozott a gyár fennállása óta. Ér­demes megemlíteni, hogy jó kapcso­lat jött létre a szerencsi és a cseh­szlovákiai tőketerebesi cukorgyár kö­zött. Régen a cseh szakemberek ad­ták át tapasztalataikat, most pedig, legutóbbi látogatásuk alkalmával a szerencsiektől tanultak a cseh szak­emberek. Igen megtetszett nekik a diffúzió átemelő szivattyú és a gyár egész üzemeltelése. szaktudásáért magasabb beosztásba akarták helyezni, de ő azt mondta: itt akarok dolgozni, az én hazám Sá­toraljaújhely, az én gyáram a bútor­gyár. És ott dolgozik ma is becsü­lettel. ros, üzemeivel, bútorgyárával növeli megyénk hírét. Az olyan bútorgyári szakemberek, mint Dómján Gyula, Majoros László, Berta Géza, Tóth Já­nos és a többiek megérdemlik, hogy feljegyezzük nevüket Dómján Gyu­lát például kimagasló munkájáért, Bodrogkeresztúr # Robbantás után ha­talmas kőtömeg zú­dul a mélybe. A néhol, 100 méter ma­gas kőfal alatt szin­te eltörpül a bá­nyász és a lovassze­kér. Talán 1000 évig V is bányászni lehet Ut a követ, mert a bodrogkeresztúri ttegyek kőből „ké­szültek”. elektromos kemencével dolgoznak. De a ktsz tovább fejlődik. Jelenleg 5—6 ezer darabot készítenek havonta és az új üzemrész felépítésével tovább nő a kapacitás. Termékeikkel részi vettek a miskolciba budapesti, a ba­latonfüredi és a győri kiállításon is. Legközelebb Sopronba. Pápára és a tavaszi budapesti ipari vásárra is el­viszik a remek kis alkotásokat. Kik dolgoznak ebben a kis falusi „gyárban”? Lelkes, tehetséges szak­emberek. Valamennyien a kerámia­ipar művészei. Különösen az elnök, Ullrich József végez sokirányú mű­vészi munkát. Maga.készíti a formák jelentős részét, ő tervezi az új figu­rákat. Ö már a szakma régi, tapasz­talt mestere. És a többiek, Béli Irén, Kiss Eszter, Tóth Bertalanné, Kovács Erzsébet, Bozsó Istvánná és még so­kan, kitartó munkával tették híressé a keresztúri kerámiaipart. Mád Ma már nemcsak boráról, pincéjé­ről híres ez a régi település, de üze­méről, a Hegyaljai Ásványbánya és Őrlő Vállalatról is. Felügyelete alatt hét bánya működik, A legnagyobb a perkúpai mélyművelésű anhidrit*bá­nya, melyben 140 méter a legmélyebb fejtés. Ez a bánya egy éve .termel, 22 ezer tonna anhidritet ad majd éven­te. A mádi kaolinbánya is igen je­lentős a hét bánya között. Az üzemekben kaolint, bentonitot, az ipar számára fontos anyagokat bá­nyásznak. Legfontosabb exportjuk a bentonit, melyet öntödei és mélyfú­rási célokra használnak. A mádi őr­lőnek is a bentonit a legfoptosabb terméke. Itt őrlik, dúsítják és akti­válják az anyagokat, összesen 60 fi­zikai munkás. A mádi üzem kaolino­kat szállít a kerámia és vegyipar szá­mára. Diósgyőrnek és az ország vala­mennyi papírgyárának innét küldik a kaolint, mely szemcsefinomságánál fogva alkalmas a papírkészítéshez. A mádi örlőüzem is. komoly hírnév­re tett szert a világpiacon. Svédor­szágnak, Kelet- és ' Nyugatnémetor­egymást sűrűn követő, kővel megra­kott kocsik. Régen folyik itt a kőbá- nyászás. A falu 700 éves katolikus templomának falaiban is megtalálha­tók a keresztúri kövek. A hét kőbányából jelenleg hat mű­ködik. A bányászok szüntelenül bont­ják a hegyet, lassan „elhordják” a hatalmas riölit-tufa fajtájú kő vonu­latot, mely kilométereken át húzódik a falu mellett. Vannak, akik. azt mondják, hogy még ezer évre elegen­dő kőmennyiség fekszik ezen a terü­leten. Lehet, hogy így igaz, mert kö­vekből állnak itt a hegyek. A felső rétegen szőlőföldek, alig egy félmé­terre pedig már fehér építéskő... A hat bánya közül az ÉM. VI. a legna­gyobb. Ez termel legtöbbet. A hat bánya összesen 50—60 vasúti kocsi követ szállít naponta.' Megtalálhatók A 71 éves Szerencsi Cukorgyár távlati képe. A füstölgő kémény már messziről jelzi: üzemel a gyár, készül az új cukor. Sátoraljaújhely Szerencs után Sátoraljaújhelyre vitt utunk. A festői környezetben, a vulkánikus hegyek közé épült kis vá­róé is a történelemről beszél. Dohány­gyáráról és bútorgyáráról híres. A dohánygyárat a németek teljesen le­szerelték, ma újra termel és cigaret­ták millióit szállítja. Bútorgyára a magyar bútoripar egyik büszkesége. Szerényen húzódik meg az egyik ódon városrészben, de neve országszerte ismert. Mindössze 153 munkással dolgozik, akinek szorgalma, szaktu­dása szintén túíment Zemplén hatá­rain. A gyár 1950-ben indult, s ma konyhabútorait az ország minden ré­szére szállítja. Várszegi Béla igazgató elmondotta, hogyan dolgozik a gyár, A bútorgyár egyik üzemrésze. Itt vasalják az új konyhaszekrényeket, az évben 7750-et, gyártanak a hazai piacra. Ebben rogkeresztüri építőkövet, melynek az a tulajdonsága, hogy a vízben sem ázik át, ha egyszer kiszárad, mindig száraz marad.* A bodrogkeresztúri bányák kövé­nek főleg az ország keleti részén, Szabolcs-Szatmárban van a fő fel vevő helye. Simkó József, a tanácsi kezelésben levő bányaüzem vezetője, érdekes adatokat ismertetett. Meg­tudtuk tőle, hogy van olyan robban­tás, mely után 150—200' vagon' kő mozdul meg a hegyoldalon. Az ÉM. VI-os kötélpályás bányának 100—110 méter magas fala is van. Ami pedig a kőbánya fejlesztését illeti, erre is vannak tervek. A hegy egyik oldalán most fúrásokat végeznek, fekete kö­vet találtak a hegy „belsejében”. És gépesítenek. ... hazai igénj^ek kielégítése után meg­kezdik az exporttermelést. A poliesz- tergépek üzembehelyezésével pár év múlva megszűnnek a bútor- gondok. A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár jól termel. Az ötholdas területen levő üzemrészek munkásai a harmadik negyedévben is kitettek magukért. Ebben a gyárban előre dolgoznak az emberek. Amit tegnap gyártottak, ma már szállítják a vasúti vagonok­ba. Igaz, klasszikus módszerekkel ké­szítik a gyönyörű konyhabútorokat, de a szakemberek lelkesedése a gé­peket is pótolja. Azonban gépgyártó iparunknak gondolnia kellene a fa- és bútoripar gépesítésére is. Ez a kis mik a terveik. Jelenleg 125-ös kony- hagarnitúrákat gyártanak, ebben az évben 7750-et. Sátoraljaújhely faipa­rának is gazdag múltja van. A ma­gyar bútorokat valamikor az egész világon keresték. Most is ez a cél. A Bodrogkeresztúrtól Szíriáig, A kérámiafigurák díszítése tehetséget, szaktudást, türelmet követel. A Bodrog­keresztúri Kerámia Ktsz festőüzemében tehetséges, ügyes női kezek forgatják a piciny ecseteket. gyár is nagy jövő előtt áll. A három­éves rekonstrukciós terv során 11,5 millió forintot fordítanak korszerűsí­tésére. építésére. 45 százalékkal akar­ják növelni kapacitását. Sáta^Jjaújbete, a- régi felvidéki *á­rogparti kis falu neve. A falusi há­zak között régi épületekben működik a Kerámia és Kőbánya Ktsz. Az ut­cáról nézve, semmilyen jel nem mu­tatja, hogy falai köpött mesterek, művészek munkálkodnak. Valóságos művésztelep létesült ezekben az épü­letekben. És ma már a Kerámia Ktsz, melyet inkább gyárnak kellene ne­vezni, ország-világ előtt híres mesés gyártmányairól. Mi készül ebben a agyárban”? A felnőtt ember számára is csodálatos, mesebeli díszműáruk. Olyan figurák, melyek a vitrinszekrényekben a la­kások értékes díszei. Madarak, hamu­tartók, kis fonott kosarak, különböző dísztárgyak, a magyar kerámiaipar gyöngyszemei. Az üzemrészekben 40 ember dolgozik. Legtöbbjük női dol­gozó. Kifinomult érzékkel, ügyes ke­zekkel készítik a kerámiafigurákat. Művészi munka ez, s az itt dolgozók oiyan magas színvonalra emelték, fonott kosarat. Gyönyörű ez a kis, fehér, aranyozott kosár. Csehszlová­kiába 1500-at rendeltek belőle. Öt lá­dával Svédországba küldtek. Eddig csak a spanyolok szállítottak a világ­piacra, éfe bizony nagy volt a csodál­kozásuk, amikor meglátták a bodrog­keresztúri remek gyártmányokat. Szí­ria is kért 24 darabot, de rövidesen újra rendelnek és ekkor már két nul­lát is írnak a 24-es szám után. A francia kereskedelem is érdeklődik a keresztúri figurák után és holnap még több ország. Mert olyan készít­mények ezek, melyeknek nincs pár­juk ebben az iparágban. Az üzem, mely 1952-ben létesült, 1957-ben lett önálló ktsz. Azóta ellát­ja a belföldi piacot, három üveg- és porcelánértékesítő nagykereskedelmi vállalatnak szállít: ebben az évben kétmillió forint értékű árut készítet­tek. Alig győzik kielégíteni a rende­léseket. Az üzemben ma már négy Tovább épül a Mádi Ásványbánya és Őrlő Vállalat. Hegyalján ez most az egyik legjelentősebb építkezés. Az üzem bővítése 72 millió forintba kerül. szagnak, Finnországnak, Dániának és Svájcnak bentonitot, Hollandiának. Egyiptomnak, Ausztriának, Svájcnak és Csehszlovákiának koyaföldet és ezenkívül perlitet szállítanak. Az üz.em Mádon is tovább fejlődik. S ahogyan nő majd termelékenysége, úgy növekszik a hegyaljai kaolinbá­nyák hírneve. Hiszen egyre több alapanyagot szállít majd a külföldi megrendelőknek. Az üzemet 72 millió forintos költséggel bővítik. Az épít­kezést tavaly kezdték és a jövő év végére befejezik. Ezenkívül kísérleti termelést is folytatnak, Telkibányán. A szerencsi öbölben Ond, Mád, Tállya körzetében kutató fúrásokat végez­nek. Űj kaolinbányákat akarnak nyitni. A mádi kaolinbányától az őr­lőig korszerűsítik a szállítást, jövőre ez a munka is befejezést nyer. Az örlőüzémnél a terv jó teljesíté­se is azt mutatja, amit Mádon is is­mernek az emberek: kiváló fizikai és műszaki gárda teszi ismertté me­gyénk e rendkívül fontos üzemét. Az olyan jól dolgozóik, mint Lippai Fe­renc, Farkas Lajos, Müller József. Venczel Imre és Benke István fiatal mérnök munkája külföld előtt ís is­mert. * Ezek Hegy alj a híres üzemei. De szólhatnánk még többről is, a tállyai kőbányáról, a Szerencsi Csokoládé­gyárról, a téglagyárról, a Hollóházi Porcelángyárról, Sárospatak. Tokaj. Abaújszántó, az Eperjes Tokaji hegy­lánc vidékének sok-sok _ nevezetessé­géről. Szép és gazdag gz a zempléni terü­let. Szorgalmas kezek teszik azzá. A gazdasági élet ezer ágának meg van­nak itt a természeti feltételei. Erdők, gabona, dohány, porcelán, bor, cukor, sajt, bútor és még sok minden —■ ezek jelentik ma Hegyalját; Az új Hegyalját, mely ma már nem siralom völgye, de egyre változó, gazdagodó kincsesbánya..: SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY itt a siklópályás, a kötélpályás és a szekerfiivaros bányák, ahogyan szak­nyelven nevezik. S az építkezéseken ma már országszerte isfnerik a bőd­Konegyek sorakoznak az országút mentén. Bodrogkeresztúr a kőbányák központja. Jelzik ezt az időnkénti ha­talmas robbanások és az országúton hogy külföld is meglátta es megsze­rette. Norvégiának már kétszer szál­lítottak és most újra kérnek kétezer — vagy azt mondhatnánk, hogy Szí­riától Párizsig, Norvégiáig, vagy Svédországtól Prágáig ismert a bőd-

Next

/
Thumbnails
Contents