Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-11 / 265. szám
•fcerda, 1959. november 11. ES7fAKMAGYARORSZAO 5 Kult úrházavatás Forrón pALU legyen a talpán, amely x nyomába szegődhet a forrótoknak igényesség és jóízlés dolgában. Olyan kultúrházat emelt itt a nép összefogása, hogy a járási székhelyen sincs különb. „Kezdjük visszaszerezni régi dicsőségünket” — mondogatják a forrói patrióták kultúrházukat méregetve, merthogy Forró városnak neveztetett valamikor hajdanán, amiből nem maradt más, mint egy ki- vertszemű, téglával megvakított szálloda-épület. A szálloda tőszomszédságában emelkedik a kultúrház, amelyet palotának is becézgetnek errefelé, mert szépsége mellett nagy- fűik is tartják. Ma már azonban, túlesve a hivatalos használatbavételen, nem tartják nagynak, azon egyszerű oknál fogva, hogy az avaió- ünnepségen kicsinek bizonyult. A háromszáz ülőhely egy-kettőre elkelt, egy talpalatnyi hely sem maradt kihasználatlanul s így is sokan rekedtek küszöbön kívülre. % Azt hitték, hogy nagy lesz. Arra gondoltak a tervezésnél, hogy úgyis- csak az igényesebbek látogatják majd a rendezvényeket, az pedig Forrón sincs több, mint másutt. .Csakhát azóta itt is megfordult a világ sora. Amióta tsz-község lettek, minden közös megmozduláshoz tódul a nép. A KÖZSÉG-összekuporgatta pénzből, jó szívvel adott társadalmi munkából nőttek fel a falak, no meg állami támogatásból, mert a nagy lelkesedés meg a községfejlesztési hozzájárulás sem tudott volna megbirkózni a nagy feladattal. Közel félmillió ment el rá, a lakosság társadalmi munkája is kitesz vagy ötvenezer forintot. Az állami szervek bőkezűen segítették az építkezést. A berendezésnél sem maradtak magukra a forróiak. A Moziüzemi Vállalat 200, a megyei tanács művelődésügyi osztálya 100 darab széket adott, a művelődésügyi osztály mindezt megtoldotta 6 ezer forint értékű Icép-ajándékkal. A szépen festett falakat itt már nem holmi vásári filléres giccsel aggatják tele... T/AS ÁRNAP, november 8-án ke- r rült sor az avató ünnepségre. A zászlódíszes épület körül több száz ember várakozott, hogy megnyíljon előttük az ajtó, birtokukba vegyék a maguk alkotta művelődési otthonukat. Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Amelyik ország népe művelt, járatos a tudományokban, az a nép gyorsabban fejlődik, fogékonyabb az új iránt. Ez a kultúrház csak akkor töltheti be hivatását, ha rendezvényei nem kong majd az ürességtől, ha valóban a magukénak tartják az emberek. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében is sokat segíthet majd a kultúrház azzal, hogy Forró termelőszövetkezeti község lakói elsajátítják benne a korszerű mezőgazda- sági ismereteket. Mi olyan társadalmi rendet építünk, melynek életfontosságú érdeke a haladás szolgálata, nemcsak határainkon belül, hanem nemzetközileg is. A haladás meggyorsításához tudás kell. Legyen ez a kultúrház a tudás, a műveltség sugárzója, az emberek szocialista nevelésének bázisa — mondotta többek között Kukucska elvtárs. Z ÜNNEPI beszéd után az ál- - talános iskolások vették birtokukba a színpadot — kipróbálva és felavatva a művészet szent deszkáit, melyen annyi lámpalázas órát töltenek a jövőben. (G. M.) A Egészségügyi felvilágosító ankét Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja, valamint a Borsod megyei és Miskolc megyei jogú városi közegészségügyi-járványügyi állomá- ’sok november 12-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor nyilvános egész- légügyi felvilágosító ankétot rendeznek Miskolcon, a megyei tbc kórház (Csabai kapu 36.) kultúrtermében. Előadást tartanak: dr. Métneki János, az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központjának igazgatója és a helyi KÖJÁL- ok igazgató főorvosai. Bemutatjuk a legújabb egészségügyi filmünket. Az ankétor* az orvosokon, egészségügyi dolgozókon és az ismeretterjesztés szakemberein kívül mindazokat szívesen látjuk, akiket — városunkban és megyénkben — az egészségügyi felvilágosítás érdekel. A felszólalások során a jelenlévők véleménynyilvánítását is kérjük a felvilágosító munka felvetődő kérdéseiről. Borsod megyei és Mislcolc megyei jogú városi Közegészségügyi-Járványügyi Állomások igazgatói. ílsarki útjáról A Szovjetunió Földrajzi Társaságának archívumában megtalálták Alekszej Kuchin orosz navigációs tiszt naplójának egy részét, aki egyetlen orosz résztvevője volt Amundsen délsárki expedíciójának. A napló számos, mindezideig ismeretlen óceánográfiai kutatási eredményt tartalmaz és bepillantást enged Amundsen kutatási elgondolásaiba. Érdekes ktpzőmtívészeli kiállítás Moszkvában Moszkvában 1960 februárjában országos képzőművészeti kiállítást rendeznek, amelynek témája: „A szovjet nő, a kommunizmus aktív építője". A kiállításon nőket megörökítő képzőművészeti alkotásokat és szovjet női művészek legkiemelkedőbb munkáit fogják bemutatni. Hél és félezer lé’ogatóia volt a lakberendezési kiállításnak Miskolcon, a selyemréti új városrész most elkészült egyik bérházában kiállítást szerveztek: „Hogyan rendezzük be otthonunkat" címmel. Az épület 13 kis alapterületű lakását — a kereskedelmi vállalatok^segítsé- gével — a különböző családtipusokat és foglalkozási ágakat figyelembe véve, korszerű egyedi bútorokkal rendezték be. A kiállítást eddig 7 és félezer dolgozó kereste fel. A látogatók jó része kérdőívet töltött ki, amelyen 26 különböző kérdésre válaszoltak. Arra a kérdésre, hogy hasznos volt-e a kiállítás és adott-e segítséget a lakásberendezési tervhez: 2C0 látogató közül 198-an igennel feleltek. Értesítés ■ A TV. kerületi tanács könyvtára — Hejőcsaba — ezúton közli olvasóival és a nagyközönséggel, hogy a november 13-ára hirdetett előadását, az eredeti tervtől eltérően, november 12-én. csütörtökön rendezi- meg. A hejőcsabai Szeretet utcai általános iskolában „A magyar munkás- osztály történelmi múltja” címmel du. 6 órai kezdettel Varga János iskolaigazgató tart előadást. Az előadásra a belépés díjtalan. Városi tanácstag fogadóórája: November 11-én: Dr. Fehér István, Kazinczy u. 18., I. emelet, 122.' a., 9—12 óráig. I. kér. tanácstagok fogadóórái: November 11-én: Sárvári József, Mall- novszkij u. 13. sz., 18—20 óráig; Varga György, Lenke u. 14., 17—18 óráig. IV. kér. tanácstag fogadóórája: November 11-én:• Gadó Barna, Szeretet úti iskola, 16—18 óráig. Mit olvassanak a gyermekek? (Hozzászólás) AZ ÉSZAKMAGYARORSZAG november 6-i számában „Milyen könyveket ajánljunk gyermekeink kezébe” címmel cikk jelent meg, melynek elolvasása után nem tudtam eldönteni, mi cél vezette az íróját megírására, annak ellenére, hogy utal a ( „közelgő ünnepekre”. Ha a könyvvásárlásra akarja felhívni az olvasók figyelmét, hiányossága az, hogy nem javasol műveket; ha célja irányítás, felvilágosítás — akkor az említett hiányossághoz kapcsolódik a felületes meghatározás a gyermekek korának megfelelő irodalmi igénnyel kapcsolatban. Helytelennek tartom azt a megállapítását a cikkírónak, hogy a gyermek-könyveket túlnyomórészt korosabb szülők vásárolják. Korosabb szülők gyermekei ma már nem gyermekkorban vannak! Ha ilyen vásárlóval állunk is szemben, a könyvkereskedő feladata irányítani választásukat. A mai szülő sokkal felvilágosultabb annál, hogy fel ne ismerné a jó és rossz könyvet, hiszen előadások sorozatai foglalkoznak e ' kérdéssel, s a pedagógusok, könyvtárosok ezen a téren is igen szép eredményeket érnek el. S mi mindent írhatnék arról, hogy a 2140 gyermekolvasóm, akiknek 50 százaléka munkás-gyermek, milyen igényes, hogy fejlődnek évről-évre, milyen egészséges és jó a kapcsolatuk az iskolákkal és a szülőkkel!... A FELELŐSSÉG, HOGY gyermekeink kezébe milyen könyvet adunk, elsősorban a társadalomé! Fiatal szocialista társadalmunkban máris óriási fejlődést mutat a gyermek és ifjúsági irodalmunk, különösen 1957 óta! Az új magyar irodalom alkotásai hazaszeretetre, közösségi életre, fegyelmezettségre, bajtársiasságra, cselekvőkészségre, a munka szeretedére, a való élet, a tudomány és technika fejlődésének megismerésére neveli gyermekolvasóinkat — korunknak megfelelően. E mellett klasszikusaink új és újabb kiadásokat érnek meg. Állami könyvterjesztő hálózataink ma már teljesen mentesek a tfZsm ajánlható” művektől. Felelős • pedagógus is, aki tudatos olvasóvá neveli a reá bízott gyermekeket s nem egyszer elbeszélget az olvasmányokról a szülőkkel is. A szülő kötelessége ellenőrizni gyermekét, hogy mit olvas, honnan szerzi be a könyveket. A veszély a kölcsönkért vagy kapott könyveknél áll fenn. Kérdezem: miért ne olvassanak háborús könyveket! A történelem folyamán hogyan jutottunk el máig? Véres harcok, háborúk, forradalmak útján. Ismerje meg a 12—14 éves gyermek az igazságos és igazságtalan háborúk gyökerét, eredményeit, népünk forradalmi harcait — természetesen korának megfelelő ifjúsági művekből. „Kimondottan politikai mondan- dójú, száraz stílusú műveket ne erőltessünk” — írja N. B. B. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy ilyen ma már nem találhatók könyvtárunkban sem. Kísérjük csak figyelemmel az egyre nagyobb számban megjelenő gyermekirodalmi alkotásokat! Olvassuk el azokat! NEM HISZEM AZT SEM, hogy íróinknak célja volna valószínűtlen dolgokat írni azzal a gondolattal, hogy remélik, az olvasók el fogják azért hinni. Fantasztikus regényeinkben (pl. Fehér Klára: Földrengések szigete) foglalkoznak azzal, hogy milyen lesz a világ 2000 után, de ezekben az elképzelésekben biztos alapra és mélységes hitre támaszkodnak. (A technika, tudomány mai eredményei, az emberiség szűnni nem akaró alkotóvágya. a szocialista rendszer győzelme, stb.) Werne elképzelései a korában valószínűtlen- nek hatottak, de ö is bízott a tudomány világformáló erejében, mely úgy kibontakozni nem tudott., mint a mai társadalomban. MILYEN KÖNYVEKET olvasnak szívesen a gyermekek? A 4—5 éves kor a képeskönyvek korszakának kezdete (kevés szöveg, sok kép). 5—6 éves korban a vers. a próza a képekkel egyenlő hangsúlyt kap. 6—8 éves korú gyermek megtanul olvasni. Mesék, gyermek- és állattörténetek érdeklik. A cikkben említett életrajzi regények még nem érdekelhetik. 8^-10 éves korban óriásit nő a valóság megismerése iránti igény. Rövid. színes, művészi színvonalú illusztrált olvasmányokat adjunk kezükbe. Továbbra is érdekli a mese. 10—14 éves kórban válnak fejlett olvasóvá a gyermekek. Harcos, kalandos, a saját életéről, környezetéről szóló, mindennapi szociális kérdésekkel foglalkozó művek érdeklik. A hősi romantikus témák keresése, az ezekben szereplő hősök példájának nevelő ereje hatalmas! Az irodalom egyéniség formáló hatása mindennél nagyobb eredményt ér el ebben az időszakban. A szerelmes regényekkel kapcsolatban annyit kívánok megjegyezni, hogy 13—14 éves gyermek ilyen irányú igényét kell és módunkban áll megfelelően kielégíteni. A kisgyermeknek a népmesékben azzals hogy „egybekeltek és boldogan élnek”, nem „ilyen irányú utalásokkal rilál- kozik”, hanem az erő és igazság és a jó győzelmével, melyről a mesékben szó van. Gyermekirodalmunkról — témakör szerint — igen jó ajánló katalógus jelent meg Szász Eta és Képes Ágnes szerkesztésében, „Beszélő könyvtár” címmel. Könyvtárunkban is olyan gyermekkatalógus van, ami az Összes kiadásokat és műveket tartalmazza. A könyviadók is közölnek időnként tájékoztatást megjelent és kiadás előtt álló ifjúsági művekről. Ezeket a vásárlók kezébe kell adnunk. Természetesen van még követelni valónk ezen a területen, de a meglévő eredményeinket mindig tartsuk számon. MINDEMELLETT azt hiszem, hogy a cikk íróját kimondottan jó szándék vezette. Célt ért azzal, hogy felhívta az ünnepi forgalom előtt a vásárlók figyelmét, hogy körültekintőbbek és igényesebbek legyenek a gyermekkönyvek válogatásánál, kérjék ki a pedagógusok, könyvkereskedők vagy esetleg ifjúsági könyvtárosok véleményéi akik azt hiszem, mindenkoron örömmel nyújtanak segítséget. Bárdos József né. II. Rálcóczi Ferenc Könyvtár ifjúsági részleg vezetője. EMBERI SORS Mintegy tizenháromezer miskolci látta eddig a moszkvai film- fesztivál nagy aranydíjával kitüntetett filmóriást, az Emberi sorsot. A filmet bemutató-moziban ma vetítik utoljára. Képünkön a főszereplő Szokolov (Bondarcsuk) és „megtalált” kisfia. A HÉT KÖNYVUJDONSÁGAI A Kossuth Kiadó közreadta dr. Münnich Ferenc beszéd- és cikkgyűjteményét „Egységben a békéért, a szocializmusért” címmel. A termelőszövetkezeti , mozgalomról szól a „Györ-Sopron megye hét községe új úton” és Almási „Száz érv a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mellett” című kiadvány. Hiteles, megrendítő1’ dokumentum-gyűjtemény a „Magyarország és a második világháború” című munka. Díszes új kiadásban jelent meg Illés Béla „Kárpáti rp,pszódiá”-ja, Hincz Gyula 12 rézkarcával. Újra kiadták Radnóti Miklós összes verseit és versfordításait, és Gárdonyi Géza örökbecsű regényét, az „Egri csilla- gok”-at. Uj magyar regény Erdődy Jánosnak a második világháborúról szóló müve, A negyedik lovas” és Ottlik Gézának egy Horthy kadétiskoláról szóló könyve „Iskola a határon” címmel. Az Olcsó Könyvtár újdonsága Móricz Zsigmond „Az isten háta mögött” című regénye. Uj költő első kötete Szilágyi György „Az első szó jogán” című verseskönyve. Külföldi írók művei közül megjelent Victor Hugo „A párizsi Notre Da-me”f Strittmatter német író „A csodatevő” című regénye. Anna Frank naplója új kiadásban, E. T. A. Hoffmann fantasztikus kisregényeket tartalmazó „Brambilla hercegnő” című kötete. A Világirodalom Klasszikusai sorozatban Peirefitte Rómáról és a Vatikánról szóló „Szent Péter kulcsai” című regénye, Grin „Bíborvörös vitorlák” című elbeszélései, s Gascar „Állatok és emberek” című kötete. Nyolc kis kötetben, tokban jelent meg „A modern német líra kincsesháza” és kiadták Ronsard válogatott verseit. Uj kiadást ért meg Tarle „Talleyrand”- ról szóló munkája. Az Olcsó Könyvtárban három kötetben látott napvilágot Cooper szatirikus regénye', kém”,--------------oüo-------------G yógyítLmtó-c a nagyothall ás? „Egészségünk védelméért” filmvetítéses előadássorozatban november 8-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor dr. Szabó József orr-, fül-, gégeszakorvos „Gyógyítható-e a nagyot- hallás?” címmel tart előadást Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Klubja négy előadótermében (Kossuth u. 11.). Az előadást az „Egészségünkre?” című hangosfilm bemutatása kíséri. Belépődíj nincs. Az előadásra mindenkit vár a Miskolc mj. városi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás. Gépíró és gyorsíró versenyek Miskolcon Az Országos Gyorsíró és Gépíró versenybizottság november 13-án és 14-én délután fél 5 órai kezdettel tartja meg Miskolcon hagyományos versenyeit a miskolci Palóczy utca 11. szám alatti gyorsíróiskola termeiben. Pénteken gépírási versenyek lesznek. A versenyzők saját írógépeiket is a verseny színhelyére szállíthatják. Szombaton 150, 200, 250, 300-as versenyfokokon a gyorsírók mérik össze tudásukat a megyei bajnoki cím elnyeréséért. Ugyanekkor dől el az egyes vállalatok, intézmények gyorsírói közötti csapat- verseny is. A még be nem nevezett pályázók a helyszínen történő pótnevezéssel a versenyen részt vehetnek. Önkiszolgáló bolt nyílt a Martintelepen A Miskolci Éleim íszerkiskereske- delmi Vállalat a martintelepi dolgozók régi vágyát teljesítette, amikor az ósdi kereskedelmi forma felszámolásával, a 45. sz. Fűszer-Csemege Bolt helyén új önkiszolgáló boltot nyitott. Az ünnepélyes átadásra tegnap délelőtt került sor. Az új üzletet Gazdik Pálné, a vállalat igazgatója adta át rendeltetésének, amelyet Gönczi István üzletvezető vett át. Érdekessége az új ön- kiszolgáló boltnak, hogy a régi üzletet mindössze 10 nap alatt alakították át úgy, hogy az közben 150 ezer forintot tudott forgalmazni. A vállalat karbantartó részlegének vezetői és dolgozói derekas munkát végeztek, hiszen mindössze 40 ezer' forintból kellett — rövid idő leforgása alatt — a régi, korszerűtlen üzlet helyére újat varázsolni. Szívhallgatás — telefonon keresztül Egy romában megtartott asztronautikai kongresszuson francia orvosszakértők egy készüléket mutattak be, amelynek segítségével a beteg karjára és lábára szerelt elektródák lehetővé teszik, hogy közönséges telefonkábelen keresztül a távolból elektrokardiogrammot lehessen készítem. A francia delegáció vezetője kifejtette, hogy ez az aránylag olcsó műszer a későbbiekben lehetővé tenné* hogy háztartások is beszerezzék és betegség esetén az orvosnak ne kelljen házhoz jönnie, hanem a távolból, telefon útján is. meggyőződhessék a beteg szívének állapotáról. A készüléket eredetileg arra a célra szerkesztették, hogy az űrhajósok I testi állapotát ellenőrizze.
