Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

ÉSZAKMA GYÁR ORS ZÄO Csütörtök, 1059. november 5. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Hispániában lángra kap a tűz 1936-ot írtak akkor’a "le«ré­múlt .Europa riadtan»- kétségbeesve nézte az új szörnyeteg jöttét, mely vérre és ha­talomra éhesen kereste a zsákmányt. A fasizmus támadásba lendült, hogy kiirtson mindent, ami emberi, min­dent, ami szép, mindent, ami igazi Ebben az évben ünnepelte első nagy győzelmét a barbárság, melynek ál­dozata a Spanyol Köztársaság volt. Barcelonában, Madridban, Sevillá­ban folyt a spanyol hazafiak vére: kommunistáknak és köztársaságiak­nak egyaránt. Franco, a nagy hóhér akkor ülte az első halotti tort, mely még 23 év után is tart... Meddig még? Segítőit, a nálánál nagyobb ragadozókat: Hitlert és Mus­solinit elsöpörte az az erő, mely minden kegyetlenségnél, tömlöcrend- ■ Mernél, hadseregnél erősebb: a né- iék békébe, haladásba vetett hite. De a harmadik ragadozó még min­dig a levegőben kering. A fészke zi­lált, alig nyújt menedéket: a kar­mok megkoptak, az inak elgyengül­tek, csak a szem fürkészi még min­dig gyűlölettel vérre éhesen a látó­határt. Már közeledik a vég, de min­den perc egy örökkévalóság ... Hispániában újra lángra kapott a tűz, melyet Franco szeretett volna kioltani. S spanyol földön sereget gyújt a harag. A harag, mely egyre erősödik és most gyűlöletté fajult. Itt mindenki tudja, mindenki akar­ja: Franconak vesznie kell, aki Gar­cia Lorca földjét börtönné változ­tatta. Egy új erő, mely feltámad hitében és abban a felismerésben, hogy a spanyol nép életével azonos a sorsa, egy a törekvése. És hiábavaló az Ortega Gasse-ek szánalmas erőlkö­dése: Hispánia értelmisége a mun­kás és a paraszt jajára figyel, mély harci kiáltássá válik lassan. Hall­gasd csak, Franco, milyen félelme­tes! A falangizmus hívei megvert kutyaként vonyítanak, mert nő, so-\ kasodik a had, melyet szuronnyal, statáriummal, megbékélést hirdető papokkal nem lehet szétkergetni. A Nuestras Ideas ezt írja: „Ma már nem kétséges, hogy a fasiszta dikta­túra nem sokáig tud majd ellenáll­ni ennek a hatalmas erőnek”. Franco, hivatalosan Eleinte nem vdlt itl ^ sem hallathatott az andaluziai pa­raszt, mert sújtott a korbács, dör­dült a fegyver. Az inkvizíciónak nem volt ennyi áldozata! „Haj, haj Spa­nyolország, sok volt a gyászmiséd!” Megsokallták, akik mondották. Nem lehet tudni, mikor és hol kez­dődött ez a mai izzás. A mostani lángnál elolvashatja a diktátor: Franco, éhesek az alattvalóid, Fran­co, gyűlölnek téged, Franco, nem tu­dod eltaposni őket, még tábornokaid segítségével sem. Hallgasd csak, mit mond a 27 éves Miguel de Salatert, aki előled mene­kült el a hazájából, mely nem a tiéd: „Semmilyen formában nem va­gyunk hajlandók kiszolgálni Franco rendszerét.,. Lassan visszanyertük hitünket a közös cselekvés erejében* megpillantottuk a jövőt, am-.yre tö­rekszünk, a célt, amelyért érdemes harcolni: olyan országgá változtatni Spanyolországot, amelyben élni le­het ... Ez pedig forradalmi fordula­tot jelent”. A fiatal spanyol értel­miség hangja ez, mely undorral lök el magától mindent, ami fasizmus. meg te vagy az úr Spanyolországban, de már menekülsz. Nincs már örömöd az uralkodásban, veszendő birtok gazdája vagy. A pénzt, melyet ösz- szeharácsoltál, már Svájcba igyek­szel menteni. Titkoltad, féltél, hogy megtudják és még világosabban fog­ják látni: mennyire gyenge, vagy. Hogy milyenek ők, akik téged gyű­lölnek, azt július 18-án láttad, me­lyet ma úgy neveznek „az erő nap­ja”. Sztrájkolt az ország, mindenki tüntetett. Később 25 ezer röpcédula hullott, mely megmagyarázta a pe­seta leértékelésének valódi okait. A katalán diákok gyárak és házak fa­lóra, kerítésekre festették a tiltako­zás jelszavait. S most hiába ül börtönben 100 és 100 barcelonai, madridi diák, ifjú­munkás, egyetemi professzor. Hiába­való minden fasiszta düh és törekvés arra, hogy fölszámolják a Spanyol Kommunista Pártot. Hiába sújtották 20 évi börtönnel Simon Sanchez Monterót, a párt politikai bizottsá­gának tagját.. A Carabanchel súlyos ajtóiról le fog hullni a lakat. Hallgasd ceak,F™-0dSr tiago Alvarez elvtársi Biztos a hang. A győzelem tudata hatja át, a hol­napi Spanyolország mutatja arcát a sorokban: „Mi tudjuk, hogy Franco már holnap nem lenne diktátor, ha lemondanának róla az amerikai im­perialisták, az őt körülvevő tábor­nokok. Mivel azonban nem így tör­tént, felkészültünk Franco és rend­szerének megbuktatására. S ez az idő nincsen messze. A végső szót nem az amerikai imperialisták, nem a diktátor, nem is a tábornokok, ha­nem majd a spanyol nép mondja ki”. Mert Hispániában lángra kapott a tűz, nagyon pirosak az andaluziai rózsák* Hankóczi Sándor Kukucska János előadása az Értelmiségi Klubban A TIT Borsod megyei szervezete és a Szakszervezetek Megyei Taná­csa november 5—6-án előadói konfe­renciát rendez Miskolcon, amelynek első előadását ma délelőtt 0 órakor Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartja „A mun­kásosztály kulturális helyzete Bor­sodban, különös tekintettel a világ­nézeti nevelés fontosságára” címmel. Ezután a munkások közötti isme­retterjesztés tartalmi és módszer­tani kérdéseit ismertetik. Szakképzettséget is nyernek a borsodi , középiskolások Borsod megyében 10 általános gimnázium 20 első osztályában, öt­napos tanítás mellett, egynapos gya­korlati képzésben mintegy ezer diák vesz részt. A sárospataki és a sátor­aljaújhelyi gimnázium első osztályai a zempléni erdőgazdaságban, míg a tokaji gimnázium növendékei a tár­cái! állami gazdaságban vesznek részt gyakorlati oktatáson. A tokaji gimnázium növendékei a gazdaság­ban foglalkoztatott fiatalokkal együtt végzik a szőlész-szakmunkás­képző tanfolyamot, s erről az érett­ségivel együtt bizonyítványt is kap­nak. Miskolcon valamennyi általános gimnázium'első osztálya részt vesz a gyakorlati képzésben. A Kilián Gim­názium növendékei a Lenin Kohá­szati Művekben hyérnék a motor- és elektromos-szerelésből szakkép­zettséget. A Herman Ottó Leány- gimnázium elsőosztólyos növendé­keit a miskolci pamutfonodában ké­pezik ki szövőnőkké. A Kossuth Leánygimnázium elsőosztályos ta­nulói a kertészetben nyernek gya­korlati okta.tást. A Földes Ferenc Gimnázium elsőosztólyos növendékei részére pedig a Keletbükki Állami Erdőgazdaság irányításával szomba­ton kezdődött meg a politechnikai oktatás. A gimnázium tanulói az er­dőgazdaságban hetenkint egynapos gyakorlati oktatást nyernek, s az érettségivel együtt erdőmunkásszak- vizsgót is tesznek.- —o--------- ­U j tanszék a Moszkvai Állami Egyetemen Megnyílt a Moszkvai Állami Egye­tem tizennegyedik tanszéke. Hallgatói diákok:; aspiránsok és ifjú tudósok Csehszlovákiából, Lengyelországból, Irakból, az Egyesült Arab Köztársa­ságból, Indiából, Indonéziából és más országokból. Az orosz nyelvet és iro­dáimat fogják tanulmányozni az új tanszéken és megismerkednek a szovjet nép életével és kultúrájával,, valamint a tudomány és technika különböző területein elért eredmé­nyeivel. Az idén a moszkvai egyetem új tanszékén mintegy S0Q külföldi diák és aspiráns kezdi mep tanulmányait. A „Szocialista kultúráért” éremme kétszeresen kitüntetett Díósgyörvas gyári Művészeti Együttes tánckara, amely néhány hónappal ezelőtt oly sikeresen képviselte a magyar népi kultúrát a franciaországi nemzetközi népitánc-fesztiválon, november 12-én Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége a közelmúltban megyei kirendeltséggé alakult át és mint ilyen együttesen látja el a Filhar­mónia és az Országos Rendező Iroda megyei képviseletét és teendőit A kirendeltség vezetője, Imreh József tájékoztatása szerint novemberben Miskolcon két zenekari hangversenyt rendeznek (az egyik 2-án már el­hangzott), továbbá egy szóló-koncer­tet, a megye területén — elsősorban a tsz-községekben és ipartelepeken — egy zenekari hangversenyt és 8 ki­sebb koncertet. A Nagy sikereink című műsort — Tőkés Anna és Kiss Ferenc szereplésével — Kazincbarci­kán mutatják be, a Jégeső sem aka­dály című háromfelvonásost Sáros­patakon, valamint még egy három­felvonásost Rudab'ányán. Ezenkívül a megye 12 helységében mutatnak bS kis, tarka, népi jellegű, szórakoztató műsort. Üj színfolt munkájukban az Országos Rendező Iroda megyei, táj­színházának szervezése. Ennek kere­tében a helyi színház művészei­nek foglalkoztatásával — kislét- számú, háromfelvonásos darabokat mutatnak be, elsősorban a megyének azon helységeiben, ahová a színház tíjjelőadásai sem jutnak el. A „fehér foltokra” viszik ki a nemes szórako­zást jelentő kultúrát. A Filharmónia, illetve az ŐRI tevé­kenysége mindinkább megyei jelle­gűvé válik és műsoraikból mind­inkább kiszorul az olcsó sikerre tö­rekvő, nívótlan esztrád. Miként látják a fiatalok a% Emberi «ori-iot ? Már hírt adtunk korábban arról, hogy az Emberi sors című film be­mutatásával egyidejűleg ifjúsági filmpályázatot írt ki a KISZ, az MSZBT, a SZOT, a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztérium a kö­zépiskolai és ipari tanuló ifjúság, az egyetemi és főiskolai hallgatók, vala­mint a már dolgozó fiatalok részére. A pályázati feltételek mindhárom kategóriában mások. A tanuló fiata­lok a tanintézetekben ismerhetik meg a pályázat feltételeit, a dolgozó fiatalságot röviden az alábbiakban tájékoztatjuk: Á dolgozó fiatalok ■— legfeljebb 5 kézírásos, vagy 3 gépírásos oldalon —■ a kővetkező témák közül választhat­nak kd egyet kidolgozásra: I. Miért tetszett nekem az Emberi sors című film? 2. Milyennek ismertem meg a szovjet embert az Emberi sors című filmből? 3. Az Emberi sors című el­beszélés és a film összehasonlítása. 4. Az eredeti mű és a film. Éolohov mű­vének és az abból készült filmnek elemzése. — A pályaműveket folya­matosan, de legkésőbb 1960. április 30-ig kell eljuttatni a Borsod megyei Moziüzemí Vállalathoz, ahol a KISZ, MSZBT, SZOT és a tanács küldöttei­ből álló bizottság választja ki és küldi fel a legjobb pályamüveket Budapestre. A jutalmak között több külföldi . társasutazás, táskaírógép, értékes könyvjutalom, valamint fél­éves ingyenes mozibelépő szerepel, Hatezer s*ínhá»i bérlet Nemrégen indult meg a bérletvál­tás az újjáépült Miskolci Nemzeti Színházba és máris hatezer miskolci dolgozó váltott £ddig bérletet, hogy állandó helyét a megszokott előadá­si napokra jó előre biztosítsa. A ki­bocsátott bérletfajták között szerepel a premierbérlet is, ami igen népsze­rű a dolgozók között, mert mind többen szeretnék a darabokat már az első előadások alkalmával látni. A színház — az üzemi bérlete*és le­zártával — nemsokára megkezdi a bérletek egyéni kiadását Is. A BÉRLETI SOROZAT IH. EST­JÉT hallottuk hétfőn este. Az érdek­lődés változatlanul nagy a hangver­senyek iránt A hallgatók népes tá­bora csaknem időre megtölti a ter- .met, amiből azt a reménytkeltő kö­vetkeztetést merészeljük levonni, hogy városunkban is megvalósul az előadások pontos kezdésének régen óhajtott álma. Reméljük, ebben a Filharmónia is segíteni fog. A hangverseny műsorán, már-már azt írhatnánk, túl változatosan kö­vették egymást stílusok és korok, Hándeltől egészen mai szerzőig, Szer- vánszkyíg ívelt a műsor. Hallottuk Händel: Tűzijáték zenéjét, Haydn: Medve szimfóniáját, Mozart: D-dur zongoraversenyét, Szervánszky: Sze­renádját. Ezekből a szakiskola elő­adásában (és.nem is rossz előadásá­ban) már hallottuk a Händel és Haydn müvet. Ez önmagában véve nem baj, sőt igen előnyös, ha na­gyobb zenekartól hallják a növendé­kek és halljuk mi is. Nyilván azzal a szándékkal került műsorra, hogy Händel és Haydn év van. Igaz. mi itt már emlékeztünk az évfordulóra, sőt még orgonaversennyel is. Igaz to­vábbá, hogy a filharmonikus zenekar a könnyített változatát játszotta. Ez sem baj. Azt viszont nem tudjuk eltitkolni, hogy ilyen illusztris karmesterrel és ezzel a zenekarral — éppen a Haydn évfordulóra való tekintettel — szíve­sebben hallottunk volna nagyobb igényű Haydn művet. Mindezzel, fél­reértés ne essék,, nem a mű értékét kisebbítjük, hanem to\$ábbi igényün­ket jelentjük be. Már kifejtettük, de most is elmondjuk, örülünk annak, hogy mai szerzők művei is közönség elé kerülnek. Fejlődésüket segítjük azzal, hogy műveiket hallgatjuk és műveikről hallhatnak. Egy-egy ilyen mű bemutatása a zenekar és a kö­zönség nevelésének is jó alkalma. ZENEI NAPLÓ A miskolci filharmonikus zenekar hangversenye Mindezért tehát fokozottabb gondot igényel előadásuk. A hangversenyen ez a mű jelentette a legnehezebb fel­adótól A többi, mint vázoltuk, nem állítja Nehézségek elé a zenekart, de még a karmestert sem. Vannak ha­gyományok, amelyek segítik a mű­vészi . munkát, a modem műveknél viszont mindezek hiányoznak. HA ÖSSZEGEZZÜK A KONCERT EREDMÉNYÉT és ebben a megvilá­gításban nézzük a produkciót, csak a szándékot tudjuk dicsérni. A törek­vést, amellyel megszólaltatni igye­keztek. A nagyobb eredményt sok körülmény gátolta. Vagy nem sike­rült közel vinni a művet a zenekar­hoz, vagy nem volt elég idő a ki­érlelésre. Az a benyomásunk, hogy a zenekar az olvasó próbák folya­mán nem szokott hozzá az előadáson produkált nagy tempóhoz és inkább „az igyekezet, semmint a muzsika do­minált. A jóhírű Vaszy Viktor min­den igyekezetével törekedett a mű nyilvánvaló szépségeinek megszólal­tatására, helyenkint a szükségesnél nagyobb lendülettel is. A lassú tételekben, különösen‘a III. tétel Ariósójóban tudták érzékeltetni Szervánszky egyéni stílusvilágát, a Bartók—Kodály-i hagyományokat to­vábbfejlesztő művészetét. A Händel-ben és Haydn-ban erő­teljesen, stílusosan szólt a zenekar — a karmester ismert művészetének eredményeként. A hangversenyen közreműködött Hernády Lajos pro­fesszor, a Zeneművészeti főiskola tanára. Mint említettük, Mozart zon­goraversenyt adott elő. Imponálóan egyszerű, stílushű előadásban, a kö­zönség nagy elismerése mellett. A közönség lelkesedése ráadásokra in­dította. A Török induló és Für Elise megszólaltatása különösen az ifjabb generáció lelkesedését váltotta ki. Külön örülünk annak, hogy egymás utón két pesti vendégművésztől is hallottunk, HERN ADY LAJOS MŰVÉSZETÉ­RŐL csak az ismert jelzőkkel nyilat­kozhatnánk, örültünk annak, hogy hallhattuk. A zenekar helyenként erősen, de mindvégig nagy alkalmaz­kodással kísérte. Most pedig elnézést kérünk, ne le­gyen profán, sem űnneprontó, amit írunk, de hadd szóljunk egy néma szereplőről, amely hovatovább ko­moly figyelem tárgya lesz a koncert­látogatók előtt. Ez pedig nem más, mint a karmesteri pulpitusnak neve­zett, keskeny feljárón megközelíthető emelvényen levő hajdan szőnyeg, ma rongydarab. Ez a #xtilféleség külön életét él a dobogón. Összegyűrődik, bogozódik, idegesíti a karmestert, bosszantja a hallgatókat. Most — sajnos — elérte a vég, a vendégkar­mester lerúgta az annyi koncertet kiszolgáló darab szőnyeget. Mi sem akarjuk többet látni. Egyáltalán sze­retnénk, ha illetékesek valami meg­oldás.! keresnének a pódium-pótló emelvény létesítésévé. Véleményt nem írunk rá. Ha nem megy más­képpen a megoldás, néhány elszánt koncertlátogató már felajánlást is tenne arra, hogy „valamilyen hto­don” kicseréli. A hangverseny mindent összevetve sokat adott műben is, sikerben is, tanulásban is. V. Zalán Irén Bücher Mihály Be&hoven-estje A z utóbbi időben elég sok vita ** zajlott Miskolc város zenei élete körül. Ezzel kapcsolatban elég sokan eleget és elégszer szidták a miskolci közÖTiséget. Most ez a kö­zönség igen nehéz tárgyból ötösre vizsgázott. Ugyanis a szonáta nem tartozik a „könnyű zenei műfaj”-hoz s október 27-én a Bächer Mihály szólóestjén végig szonátákat hallhat­tunk. Ez a közönség megérezte a művész kezdeté idegességét s bár a Holdfény szonáta volt műsorának első és legismertebb száma, melyet még azok is tudnak élvezni, akik ma* guk nem művelői, csupán csak hall­gatói és élvezői a zenének, mégsem kapott ez a szám oly viharos tetszés- nyilvánítást, mint a sokkal nehezebb Appassionato, vagy a még kevésbé ismert c-moll szonáta. Ezeknél 9 szá­moknál már az a Bächer ült a zongo­ránál, aki két évvel ezelőtt a Liszt­verseny második díját vitte el a sok nemzetközi kiváló zongorista előtt. A kiváló pianistánk érdemeit szak­szerűen vitatni — úgy érzem — egy zenei szaklapnak a feladata, csak annyit kívánunk játékáról megje­gyezni: kár, hogy nem hallhatta min­den zongorázni tanuló miskolci gyer­mek és ifjú. Megtanulhatták volna- tőle, mi a „széles skálájú dinamika”, mi a „kiegyenlített biiZentés” művé­szete, milyen a „művészt alázat a mű nagyságával szembe#”, a mértéktartó tetőpontok, melyek azonban mégis lángolnak. Ezek elcsépelt szavak a zenei kritikában, azonban Bächer művészetében valósággá változnak, s ezt á valóságot érezte meg a közön­ség s ezt méltatta a szűnni nem akaró vastapsokban. Oár szót még az elhangzott mü- *- vekről. A Holdfény szonátát játszotta először. A mü nem a szerkő elnevezése, csak az utókor magya­rázta bele a sok legendát, mesét, A három tétel ellentétes hangulatú, az első a zeneirodalom egyik legfensé­gesebb éji dala, a második incsel­kedő, sziporkázó, a harmadik tétel egy lélek tomboló vihara. Az Appassionato (f-moll szonáta, op. 57.) megkomponálása a mesternél két teljes évet vett igénybe. Ebben az időben (végzetes fülbaja rosszabbo­dik, önmagával folytonosan elégedet­len, új utakat keres) komponálásá­nak célja az „immer simpler” (minél egyszerűbben); ez az önmaga által is leghatalmasabb, legveszélyesebbnek elismert szonátája, igen nagy mély­ségeket és magasságokat tartalmaz. Megrázó hatású ellentéteivel, komor hangulataival, vágyaival, $ törhetet­len akaraterejével a beethoveni gon­dolkodás kikristályosodott minta­képe. A variációs második tételét Romain Rolland „szélcsend két tájfun közt” kritikával jellemzi, mely az első és harmadik tétel szen­vedélyessége között áll. A harmadik mü Beethoven utolsó szonátája volt, mely egész ifjúságát, férfikorát, sok szenvedéssel teli éle­tének minden viharát festi elénk. A c-moll szonáta a zongorairodalom legfenségesebb, legplasztikusabb, leg­megrázóbb alkotása. Az egész mü alapgondolata: erővel és akarattal diadalmaskodhatunk életünk ellen­séges hatalmai felett. Ráadásaiban megmutatta Bächer Mihály, hogy lehet egy mű­vészi produkció nagyszerű egy gyer­mekek számára irt Menüett, vagy h Für Elise egyszerűségében is nagy­szerű előadásával. ERDÉLYI LÁSZLÓKÉ A KULTÚRÁLIS ELET HÍREIBŐL Operaelőadás Miskolcon időnként ellátogat hozzánk a Debre­ceni Csokonai Színház opera-együt­tesé.. Legközelebb november I5-én vasárnap este láthatjuk és hallhatjuk őket, amikoris a vasgyári Művelődéi Házában — Rubányi Vilmos vezény­letével — a Rigoletto-t mutatják be Miskolc igényes közönsége már több mint ^ét éve nélkülözi á rend­szeres opera-előadást. időközben Volt néhány vendégszereplés, de az keve­set segített. Színházunknak — sajnos — még ma sincsen újra opera-társu­lata — erre csak a következő színi­évadban van kilátás —. de addle is Táncbemutató a vasgyárban este, a Bartók Béla Művelődé.^ Ház­ban újra bemutatja Miskolc és Diós­győr közönségének nagysikerű fran­ciaországi műsorát. A táncegyüttes művészeti vezetője Böröcz József, a népizenekart Rontó József vezeti. Jr tímár iásokat laihatunk darcsuk rendezésében és főszereplé­sével. Ezzel párhuzamosan a másik mozi a Kocsubej című új szovjet fil­met vetíti. A nagy érdeklődés miatt november 12-től újra műsorra tűzik A nyomorultak című kétrészes fil­met. Ismét íilmóriásokat vetítenek < miskolci bemutató-mozik. A novem­ber 5-től 11-ig tartó játszási héter mutatják be az 1959-es moszkvai filmfesztivál nagy aranydíjával ki­tüntetett új szovjet filmremeket, f Solohov kisregényéből készült „Em­KamI UAMfllü A d 1M« n 11r#kéó D AM. Menyei táj színház, tarka-műsorok, koncertek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents