Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-24 / 276. szám

ÉSZ AKM AGYARORSZÁG Kedd, 1959. november W. 1 SMKfíMG VfíRORSlfíG Keservesen győzött a magyar olimpiai csapat Magyarország—Ausztria 2:1 (1:1) Népstadion, 40 000 néző. Vezette: Stathatos (görög). Partjel­zők: Pásztori, Bihari (mindkettő ma­gyar). Labdarúgóink részére tegnap meg­kezdődött az 1960-as olimpia. A Nép­stadionban lejátszott olimpiai selej­tező mérkőzés már azt jelezte, hogy mind jobban közeledik a világ fiatal­ságának római seregszemléje. Az első selejtező mérkőzés sok szakembernek és szurkolónak okozott csalódást, az előjelek nem a legjobbak az elkövet­kező mérkőzéseket illetően. A követ­kező mérkőzés még rtiessze van, szak­vezetőink jól felkészíthetik a magyar csapatot á tavaszi erőpróbákra. A görög játékvezető sípjelére a két ország válogatottja a következő össze­állításban lépett pályára: Magyar or szá-g: Faragó, — Dudán, Várhidi, Novák. — Nagy. Borsányi, •— Iván, Göröcs. Albert, Rákosi, Szimcsák. Ausztria: Kitzmüller. — Windisch, Koschler. Nickerl, — Riegler, Hruska, — Kohlhauser, Reiter, Neubauer, Pichler, Ninaus. Még két percig sem tartott a mér­kőzés, amikor már az osztrákok há­lójában volt a magyar csapat első gólja. Rákositól Göröcs kapta a labdát, aki a védők mellett elhúzott, majd kapura lőtt. A labda a kapufától kipattant és a j« ütemben érkező Albert a hálóba lőtt 1:0. A gól után egy ideig még a ma­gyar csapat volt a kezdeményező, de az osztrákok minden ellentámadása gólveszélyes volt. A 10. percben egyenlített az osztrák együttes. Jobboldali támadás után az egyik osztrák csatár elhibázta a beadott labdát, de a tisztán álló Kohlhauser közelről biztosan lőtt a hálóba 1:1. Iván kapufája volt az ellentámadás eseménje, majd egy „ordító” 11-esí kellett volna ítélnie a játékvezetőnek, de a síp néma maradt. Az első negyedóra után nagyon fel­jöttek az osztrákok. Korszerű, lapos összjátékkaL közelítették meg a ma­gyar csapat kapuját és a magyar védelem bizonytalankodása sok me­leg helyzetet teremtett a magyar kapu előtt. A magyar csatárok „vér­szegény” próbálkozásait könnyűszer­rel hárították az osztrák védők. ^ A magyar csapatnak is volt gól­szerzés! lehetősége, de az osztrák kapus nagyszerűen védett. Az osztrákok ekkor tervszerűbben és szebben játszottak és a magyar csa­pat védelmének mindent el kellett követnie, hogy ne kapjanak gólt. A második félidőben az osztrák csapat kezdett jobban. Az egyik tá­madásuknál már „verve” volt a ma­gyar védelem, de az osztrák balössze­kötő mellé lőtt. A 48. percben Rákosi vitte fel a labdát. A 16'-oson belül két osztrák védő szabálytalanul szerelte, amiért a játékvezető büntetőt ítélt. Vár­hidi biztosan lőtte a labdát a jobb alsó sarokba. 2:1. A gól után még egy ideig a ma­gyar csapat játszott jobban. Iván lö­vését csak nagy üggyel-bajjal védte az osztrák kapus. A magyar csatárok nem tudták tartani a labdát és az osztrákok mind jobban magukhoz ragadták a kezdeményezést és igen sok veszélyes támadást vezettek a magyar kapu ellen. Támadásaikat fő­leg a baloldalon vezették, ahol Dudás igen gyengén „vigyázott” szélsőjére. A magyar hátvéd sokszor zavarba jött és az osztrákok ezt a zavart ügyesen kihasználták. Az osztrák csa­tárok a legjobb helyzeteket is elha- markotíták és az üres kapuba sem tudták berúgni a labdát. Faragónak több esetben kellett bravúrosan mentenie. Az egyik előrevetődésnél könnyebben megsérült. Később Göröcsöt ápolták mintegy öt percig, aki egy összecsapásnál sérült meg. Az utolsó tíz percben inkább a magyar csapat kezdeményezett. Az egyik alkalommal a balszélre került Iván kapta a labdát, "nagyszerűen ment el őrzője mellett, de pazar be­adását a belsők elvétették. Az utolsó percekben újabb gólt érhetett volna el a magyar csapat, de Albert jó helyzetből mellé lőtt. A mérkőzés nem hozott olyan játé­kot, mint amilyet a magyar szak­vezetők a magyar együttestől vártak. Látszott, hogy a magyar csapat nem alkot még összeforrott együttest. Sokszor igen nagy volt például a hézag a magyar védelem és a csatár­sor között, amiért főleg a két fedezet a ..ludas”. Sokat kapkodtak a fede­zetek, ami azután teljesen rányomta bélyegét a védelem és a csatársor ténykedésére. A megzavart védelem igen sok hibát követett el és ha Várhidi nem játszik olyan jó formában, akkor az osztrák csapat meg­nyerhette volna a találkozót. Faragó volt a védelmi csapatrész má­sik legjobbja, aki sokszor önfeláldo- zóan védett. A csatársor játékában is igen sok volt a hiányosság. Egyénileg mind jó képességű ez a csatársor, mint az egész magyar csapat, de nem mondhatjuk el, hogy a sok jó játékos kialakult csapatot alkotna. Ha szak­vezetőink, a következő mérkőzésig rendelkezésükre álló időt megfele­lően fogják kihasználni, akkor az olimpiai csapatban is lesz „fantázia” és sok sikert érhetnek majd el a to­vábbi selejtező mérkőzéseken. Faragó a gólt nem védhette; több bravúros védésével egyik részese volt a győzelemnek. A hátvédhármas és a csapat legjobbja Várhidi volt. Biztos lábbal rombolt és a széleken is kisegített, ahol Dudás és Novák egészen gyenge formában játszott. A két fedezet nem nyújtotta azt, amire képes. Csak szünet után láttunk tő­lük itt-ott elfogadható teljesítményt. A csatársor legjobbja Iván volt. Az első félidőben kevés labdát kapott, de ekkor is megjátszotta azokat. Szü­net után sok lendületes és jó táma­dást vezetett, szinte a csatársor min­den posztján látható volt, sokszor hátul is segített. Az egyik nagy lö­vése gólt érdemelt volna. Rákosi jól kezdett, azután teljesen visszaesett. Albert és Göröcs sem nyújtották azt, amire tudásuk alapján képesek. Szimcsák végig Ötlettelenül és gyen­gén játszott. Az osztrák csapat jó benyomást keltett. A védelmük kiválóan ját­szott. Kitzmüller és Windisch volt a védelem két legjobbja. A fedezetek „uralták” a mezőnyt. Rengeteg tá­madást indítottak el, sok esetben szereltek, vagy jól léptek közbe a magyar próbálkozásoknál. A csatársorban főleg Pichler és Reiter okozott sok „gondot” a ma­gyar védelemnek. Az osztrák közép­csatár Neubauernek szinte minden megmozdulása veszélyes volt. Igen képzett labdarúgót ismert meg sze­mélyében a magyar sportszurkolók nagy tábora. Stathatos görög játékvezető nagyon gyengén és erélytelenül vezette a találkozót. Sok fordított ítélete akadt és gyakran tévedett a magj^ar csapat terhére. Egy jogos 11-est nem ítélt meg a magyar csapat javára. Az olinunai selejtezők állása: 1. Magyarország' I 1 — — sj;i 2 2. Csehszlovákia l — 1 — 0:0 1 3. Ausztria 2 — i 1 t;2 i NB. III. Északkeleti csoport A XIV. forduló nem hozott külö­nösebb meglepetést. A bajnokság két nagy esélyese, az MMTE és a Ny. Spartacus ugyanolyan gólarány- nyal győzte le ellenfelét, tehát a ta­bella elején minden maradt a régi­ben. Az MMTE 1 ponttal vezet a nyíregyházi csapat előtt. Mindkét együttes négy gólt kapott, de az MMTE egy góllal többel terhelte meg az ellenfél hálóját. Az crmosbányai együttesnek végre sikerült győznie. A Miskolci Bányászt győzték 2e. Egercsehi legyőzte Püspökladányt, Tiszalök imponáló gólaránnyal a Gördülőcsapágy-gyár csapatát. Nyír­mada biztosan verte az NYSZSE csapatát, míg az Eger—DEAC és a Putnok—Somsály mérkőzés döntet­len eredményt hozott. Az NB Ill-ban még három forduló van hátra, de nem valószínű, hogy az élen vagy a tabella végén sokat változna a hely­zet. A forduló mérkőzései: Ormosba- nya—Miskolci Bányász 2:1, Egercse­hi—Püspökladány 2:1, Putnok—Som- súly 1:1, Nyíregyházi Spartacus— Debreceni Kinizsi 4:1, Tiszalök—D. Gördülőcsapágy-gyár 4:0, Nyírmada —Nyíregyházi SZSE 4:1, Eger—DEAC 1:1. II magyar ifjúsági Isiitek győztek Úzdon Magyarország— Jugoszlávia 13 : 7 Özdon zsúfolásig megtelt a kultúr­terem a magyar—jugoszláv ifjúsági válogatottak kötöttfogású birkózó viadalára. A magyar csapat tagjai nagy lelkesedéssel és jól küzdöttek és a két ország fiataljainak első ta­lálkozóját biztos fölénnyel megnyer­ték. A magyar csapatból Szabó, Furcsa, Ghiczy győzött, míg Korányi, Vajda, Miskolci MTE—D. Honvéd 4 21 (4:0) Miskolc, 2000 néző. Vezette: Mig- róczy. Az MMTE összeállítása: Tölgyesi Horváth, Miskolczi, Siffman — Pál, Dévai — Takács, Csurgai, Kiss, Pasztrovics, Homovics. Edző: Soós György. Miskolci támadásokkal indult a mérkőzés, ennek ellenére az első ko­moly helyzet a hazai kapu előtt adó­dott. Váltakozó játék után a 15. perc­ben Homovics beadását Kiss hát­tal állva a kapunak — a hálóba fe­jelte. 1:0. A gól után a Munkás per­cekig ostrom alatt tartotta a vendé­gek kapuját. A 22. percben Pasztro­vics egyéni játékkal a hálóba lőtte a labdát. 2:0. A 30. percben újból Pasztrovics volt eredményes. 3:0. A 44. percben Takács beadásából Kiss megszerezte a félidő utolsó gólját. 4:0. Szünet után megváltozott a játék képe, a vendégek óriási lelkesedéssel küzdve, fölénybe kerültek. Sorozatos támadásaik után Nagy, a debreceni jobbösszekötö szépített az eredmé­nyen. 4:1. A továbbiakban is a Hon­véd volt a támadó és a félidő végéig fölényük állandósult. A hazai csapat ritkán jutott el a debreceniek tizen­hatosáig, csak Takács fejeslabdája jelentett gólveszélyt a Honvéd kapu­jára. Igen változatos, helyenként jóira­mú mérkőzést hozott a két csapat találkozója. Két, részben teljesen el­lentétes félidőt mutatott a játék képe. Az első 45 percben nagyrészt a Mun­kás volt fölényben, szünet után a debreceniek uralták a pályát A mis­kolci csapat, talán a nagyarányú ve­zetés birtokában, szünet után köny- nyített a játékon, nem „hajtottak”, s ez majdnem megbosszulta magát. Csak a szerencsének, s részben Töl­gyesi jó védésének tulajdonítható, hogy a vendégek nem értek el több gólt. A miskolci csapatban csak a védelem nyújtott végig jó teljesít­ményt, a támadósor játéka, a sok gól ellenére, sem érdemel különösebb elismerést, talán Kiss mutatott vala­mivel többet az átlagosnál és fejes­gólja szép csatárteljesítmény volt. Sándor Nándor -----------o----------­És zakkelet 1. MMTE 13 10 3 — 32: 4 23 2. Ny. Spart. 13 9 4 — 31: 4 22 3. Eger 13 7 3 3 16:10 17 4. Nyírmada 13 7 2 4 20:27 16 5. Egercsehi 14 5 5 4 16:17 15 6. M. Bányász 13 7 — 6 24:20 14, 7. DEAC 13 5 3 5 20:13 13 8. D. GÖCS 13 4 4 5 13:14 12 9. D. Honvéd 13 5 2 6 23:25 12 10. Di. VTK 13 5 2 6 24:30 12 11. D. Kinizsi 13 5 2 6 21:2? 12 12. Füspöklad. 14 5 2 7 17:23 12 13. Tiszalök 13 4 2 7 16:21 10 14. Somsály 14 4 2 8 18:27 10 15. Putnok 13 4 2 7 12:22 10 16. NYSZSE 13 O ü 1 9 21:25 7 17. Ormosb. 13 2 3 8 15:30 7 Szenvedi és Bakony! döntetlenül végzett ellenfelével, Bognár kika­pott. SPORTHÍR Az MMTE vezetősége különautó- buszt indít a vasárnapi DEAC elleni mérkőzésre Debrecenbe. Jelentkezés november 26-án, csütörtök délig a sportirodán, Széchenyi u. 26. sz. alatt. A LABDARUGÓ NB II. KELETI CSOPORTJÁNAK ÁLLÁSA 1. SZVSE 14 9 1 4 19:14 19 2. K. Dózsa 14 8 2 4 25:12 18 3. DVSC 14 6 6 2 25:13 18 4. Pénzügyőrök 14 7 2 5 16:11 16 5. Ózd 14 7 2 5 22:19 16 6. B. Bányász 14 5 5 4 17:12 15 7. Bp. Előre 13 5 '5 3 22:19 15 8. Nagybátony 14 6 3 5 19:18 15 9. MVSC 13 6 2 5 19:20 14 10 VM Egyetért. 14 5 3 9 19:17 13 11. Jászberény 14 6 1 7 19:27 13 12. Sz. MÁV 14 3 5 6 14:17 11 13. Bp. Spart. 14 4 2 8 19:25 10 14. Di. Bányász 13 3 4 6 13:21 10 15. UTTE L4 4 1 9 13:23 9 16. Orosháza 13 2 4 7 11:24 3 Ex történt ax IXB il-ben Két döntetlen, egy vereség — NB. 11-es csapataink vasárnapi mérlege Az NB II. Keleti csoportjának utolsóelőtti fordulójában több meglepe­tés született. Ilyen meglepetésnek számít a Bp. Spartacus győzelme az Egyetértés felett — Soroksárott —, valamint a Kecskemét biztos, sőt fö­lényes győzelme a sokáig listavezető Pénzügyőrök ellen. A Nagybátonyi Bányász is kitett magáért, mert Újpesten négy góllal terhelte meg az UTTE hálóját. A Borsodi Bányász az elmúlt hetekben mutatott gyengébb teljesítménye után hosszú ideig vezetett Budapesten az Előre ellen, de végül meg kellett elégednie a döntetlen eredménnyel. Ugyancsak döntet­lenül végződött a Jászberény—Orosháza találkozó. Özdon, az utóbbi he­tek remek formájában lévő Ózdi Kohász volt az esélyes a Di. Bányász- szál szemben. A diósgyőriek az&nban megérdemelten hoztak el egy pon­tot Ózdról. Debrecenben közel 80 percig egyenlő erők küzdelme volt a játék, sőt a miskolci vasutas csapat kezdeményezései voltak veszélyeseb­bek, de az utolsó 11 percben hibákat csinált és így vereséggel, hagyta el a pályák. Eredmények: Bp. Spartacus—Egyetértés 2:0, Nagybátonyi Bá­nyász—UTTE 4:0, Jászberény—Orosháza 1:1, Kecskemét—Pénzügyőrök 3:0. (A Szegedi VSE—Szolnoki Máv mérkőzést korábban lejátszották. Akkor az SZVSE 3:0 arányban győzött.) Ósdi Kohász—DL Bányász 1:1 (0:0) Özd, 2200 néző. Vezette: Kovács B. A két borsodi csapat összeállítása: Ózdi Kohász: Olaj — Róth, Szur- doki I., Hajner — Borbás I., Gyárfás — Borbás II., Széles, Zalai, Kismar­ton, Szurdoki II. Edző: Kálnai László. Di. Bányász: Csabai — Kiss, Ver­ba, Simkó — Tóth, Paulás 11. — Sza­bó 1., Szabó II., Stadinger L, Pesti. Bujtor. Edző: Nagy György. Már á mérkőzés elején látszott, hogy a diósgyőri csapat ezen a mér­kőzésen védekező taktikát fog alkal­mazni. A hazai csapat egymás után vezette támadásait, de nem tudták áttörni a sokszor hét-nyolc játékos­sal védekező diósgyőriek „falát.” Za­lai és Kismarton eredménytelenül kísérletezett távoli lövésekkel, ezek nem. vezettek eredményre. Széles próbálkozott nagy lövés­sel, de azt Csabai biztosan védte. A diósgyőri csapat több támadást vezetett az ózdi kapu ellen, de a diós­győri csatárok is- elrontották a kínál­kozó lehetőségeket. Támadásaikat körülményesen szőtték, így azokat könnyen hárítani tudta az ózdiak vé­delme. Szünet után az ózdi csapat próbál­kozott támadásokkal, de a Bányász védelem ezúttal is nagyszerűen áilt a lábán. A diósgyőriektől elől mind­össze három csatár maradt, ezek a csatárok rajtaütésszerű támadásaik­kal mindig zavart keltettek a hazai védelemnél. A második negyedóra végén meg­született a hazai csapat vezető gólja. Zalai kiugrott a védők kö­zött és a hálóba lőtt. 1:0. A diósgyőri együttes ezután felad­ta védekező taktikáját és sok jó tá­madást vezetett az ózdi kapu ellen. Az egyik támadásnál ügyesen használtósk lei a. ha,zai védelem megingását és Szabó I-nek sike­rült Iciegyenlítenie. 1:1. Az utolsó percekben a bányászesa- pat újból védekezésre rendezkedett be és sikerült egy értékes pontot sze­reznie Ózdon. Kemény, de sportszerű keretek kö­zött játszották le a mérkőzést. A Di. Bányász csapata, kiválóan véde­kezve, feltétlenül megérdemelte az egyik pontot A hazai csapatban Haj- ner, Gyárfás, Borbás II., Kismarton, míg a diósgyőrieknél Csabai, Verba, Stadinger és Kiss játéka dicsérhető. (Fenyves.) Borsodi Bányász —Bp, Előre 1:1 (1*0) Budapest, Sport utca, 600 néző. Ve­zette: Fülöp. A Borsodi Bányász a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: Veres — Négyesi, Csetfalvi, Friedel — Szamosi. Sztibor — Kőhalmi II., Holló, Hetei, VécSei, Várhelyi I. Ed­ző: Mező Jenő. Nem sok esélyt adtak a sajószent- péteri csapatnak ezen a mérkőzésen. Az utóbbi hetek gyengébb szereplé­sét akarták feledtetni a bányászcsa­pat játékosai, amikor határtalan lel­kesedéssel küzdöttek, már az első perctől kezdve. A hazai együttes me­zőnyfölényt harcolt ki, de ez a fölény nem jelentett nagy veszélyt a sajó- szentpéteri csapat kapujára. A bá­nyászvédelem igen jól tömörült és a csatársor ritka támadásai mindig ,gólszagúak” voltak. Amikor a kaputól mintegy 18 mé­terre a vendégcsapat jutott szabad­rúgáshoz, Szamosi állt a büntetőrú­gás végrehajtásához. Szamosi nagy­szerűen találta el a labdát, után megrezdült a háló és ez a ven­dégcsapat vezetését jelentette. 1:0. A gól után erősen szorongattak a hazai­ak, de nem sikerült az. egyenlítés. A második félidőben nagy fölény­be került a jobb erőnlétü bányász- csapat. Formás támadásaikat csak igen nehezen úszta meg gól nélkül a hazai csapat védelme. Már úgy lát­szott, hogy sikerül a Borsodi Bá­nyásznak mindkét pontot megsze­reznie, amikor az égjük támadásnál Kökény a hálóba juttatta a labdát. 1:1. Az utolsó percekben is a Borsodi Bányász játszott jobban, de az ered­mény már nem változott. A Borsodi Bányász ezen a mérkő­zésen végig lelkesen, nagy akarattal küzdött és feltétlenül megérdemelt döntetlent ért el. Csetfalvi volt a me­zőny legjobbja, de Veres, Sztibor, Szamosi is tudásuk legjavát nyújtot­ták. A többiek lelkes játékukért di­cséretet érdemelnek. lövésé »FSC-MFSC 3:0 (0:0) Debrecen, 6000 néző. Vezette: Petrl. A miskolci vasutas csapat az aláb­bi összeállításban lépett pályára: Miskolci — Hargitai, Szabó, Péter Zoller, Nyíri — Lövei, Varga, Gyet- vai, Kovács, F. Tóth. Edző: Károlyi József. Az első negyedórában igen jól ját­szott az MVSC. Sok tervszerű táma­dást vezettek ekkor a hazai csapat kapuja ellen, de a csatárok — főleg Gyetvai — elügyetlenkediék a kínál­kozó alkalmakat. A debreceniek szórványos támadásait biztosan rom­bolta a miskolci védelem. A második negyedórában is jobban játszott az MVSC. Ekkor Lövei előtt adódott nagy helyzet. Elfutott hátvédje mel­lett, már a kapus is tehetetlen volt, de Lövei elkapkodta a helyzetet és mellé lőtte a labdát. Néhány perc múlva Kovács nagy lövését nehezen ütötte szögletre a debreceniek Icapu- sa. Az első félidő harmadik negyed­órájában sem változott sokat a hely­zet. Az MVSC támadott, a debreceni csapat védekezett. Ebben a játék­részben sok korszerű támadást látha­tott a közönség. A második félidőben a hazai csa­pat kezdett jobban. Ekkor két szög­letet rúgtak a debreceni csatárok egy percen belül. Tíz perc után újra fel­jött a miskolci csapat, sok veszélyes támadást vezetek, — eredménytele­nül. Kovács hatalmas lövését csak szerencsével ütötte szögletre a hazai kapus. Az egyik debreceni ellentámadás során hazaadták a labdát, az MVSC kapusa kiejtette és a labda szeren­csére szögletre pattant. Solcon már elkönyvelték a gólnél­küli döntetlent, amikor a 80. perc­ben az MVSC kapujától 25 méterre szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak. Oláh a sorfal mellett ellőtte a lab­dát és közvetlenül a kapufa inellett a hálóba jutott. 1:0. (Miskolci kimoz­dult a lövésnél. Ha helyén marad, védhette volna a lövést.) A gól lát­hatóan megzavarta az MVSC-t. Kél perc sem telt el, amikor újra a mis­kolciak hálójában volt a labda. Kom- íósi a balszélen futott el, beadását Beck egészen közelről a kapuba vág­ta. 2:0. (‘A védelem elaludt ennél a gólnál.) A 84. percben újra Komlósi vitte fel a labdát, Csekőhöz jítszott és a debreceni balszélső Hargitai ki­cselezése után a jobbsarokba lőtt. 3:0. A gól után nem történt feljegyzésre méltó esemény. Az MVSC közel 80 percig igen jól és szépen, de eredménytelenül ját­szott. A balszerencsésen kapott első gól után a védelem és a csapat lát­hatóan megzavarodott és ezt jól hasz­nálták ki az addig egészen gyengén játszó debreceni csatárok. A játék képe alapján senki sem számított háromgólos vereségre. Az eredmény fordított is lehetett volna. Miskolci az első gólnál hibázott, de a magas labdákat jól védte. A hátvé­dek közül Szabó játszott a legjobban. Higgadtan, nagy köiiiltekintéssel ol­dotta meg feladatát. Péter követke­zik utána a sorrendben. Hargitai — főleg a második félidőben — sokszor elkalandozott. A két fedezet közül Zoller játszott jobban. Nyírinek nem, ment a játék. A csatárso'r és a csapat legjobbja Kovács volt. Rengetegei dolgozott, sokat lőtt, de a lövésekkel nem volt szerencséje. Lövei is meg­tette kötelességét, de egy nagy hely­zetet kihagyott. Varga sokat dolgo­zott, F. Tóth kevés labdát kapóin, Gyetvai gyengén játszott.

Next

/
Thumbnails
Contents