Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-17 / 244. szám
Szombat, 1959. október 17. ESZAKMAGYÄRORSZAG 3 Ahol kiváló eredmények születnek • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Lenin Kohászati Művek dolgozói « legutóbbi időben, különösen október hónap első dekádjában kiváló termelési eredményeket értek el. — Teljesítjük a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásunkat. Megtesz az 53 000 tonnás acéltermelés. Az eddigi átlagokat tekintve ez már most biztos! — tájékoztat elöljáróban Drótos László műszaki titkár. _ Milyen kimagasló eredmények s zülettek eddig? _ Azt majd meglátja a martinacélműben — válaszolja mosolyogva. __ Itt még csak annyit: a kongreszs zusi verseny fellendült nálunk. Megtudom, hogy a fiatalok is óité- kes vállalásokat tettek, és azok teljesítésén nagy lelkesedéssel dolgoznak. A műszaki és társadalmi szervek is eredményesen közreműködnek a kiváló eredmények elérésében. Eddig az öntőcsarnok jelentős részét elfoglalta az üstfalazó berendezés. A megnövekedett termelés mellett ez mar akadályozta a munkát. Most az önto- csarnokon kívül épül az új üzem. A vasszerkezeti és építési munkák kivételével az egyéb munkákat, főképpen a földmunkát a KISZ fiataljainak lelkes kongresszusi vállalása biztosítja. A vállalások teljesítésében részt vesznek az üzemek fiataljai, a Kohóipar! Technikum és a Kilián gimnázium KISZ-tagjai is. — A gyár fejlesztésében nem ez az egyetlen munka. Itt van például a szénportároló, amelynek munkáit három héttel ezelőtt kezdtük meg — jegyzi meg Drótos elvtárs, amikor az üzemekbe indulva búcsúzom. A martinban izzó kemencék sora előtt szüntelenül dolgozik valameny- nyi daru. Gyors egymásutánban nyílnak és záródnak a kemenceajtók. A kiáramló rőt fény megvilágítja a martinászok arcát. — Melyik kemencénél dolgoznak most a legjobban? — Az 1-es kemencénél dolgozó Dudás József brigádja a legjobb — feleli habozás nélkül Pongó Gyula műszakvezető. — De nagyon szépen dolgozik az egész acélmű — teszi hozzá Szabó József acélgyártó művezető. Az 1-es kemencénél a tervezett 11 tonna/óra kapacitással szemben, átlagban 17 tonna/óra teljesítményt értek el. A gerendasori hengerészek közé toppantam be a minap. Miután ismerős is akadt közöttük, a hangulat egy pillanatra sem torpant meg. A munkáról beszélgettek, de a jókedv, az éle, a tréfa sem hiányzott. Oten-hatan ültek egy csomóban. Hol az egyik, hol a másik vitte a szót, gombolyította a beszéd fonalát. Itt volt közöttük Kovács Mihály is, aki többnyire nagyokat hallgatott, de jóízűen kacagott vagy csak mosolygott, ha annyira futotta. Aztán, amikor ő került szóba, izgett-moz- gott, mint aki parázsra ült s ha szűkén is, de már mérte a szót. Munkatársai viszont annál szaporábban beszéltek róla. — Olyan ember ő — magyarázta Kassai László előhengerész —, akivel érdemes „jóba lenni”. Tudniillik ő a programos. Semmit sem értettem ebből, az okra sem jöttem rá, miért jó vele a cimboraság, de csakhamar kiderült. Mégpedig Bencsik Mátyás szavaiból. — Ha valamelyik műszaknak ked- \ezni akar, akkor olyan szelvényt ad hengerlésre, ...szóval jó szelvényt válogat ki. Ügy értendő ez, hogy nem a munkaigényes darabokat adja munka alá, hanem olyat, amiből nőnek a tonnák, nő a teljesítmény. Kovács szaki nem dühösen, csak szokásához mérten mosolyogva néz a beszélőre, nem is válaszol. Várja a fejleményeket, ami hamarosan be is következik: Kassai László máris nekikezd a puhításnak. — Miska bácsi, tudja, hogy van ... S hunyorít a szemével, mintha máris beleegyezne az öreg, amit kér. A legkiemelkedőbb teljesítményt az elmúlt vasárnap a Dudás- brigád nyújtotta. 20.5 tonna/órás eredményt értek el a 12.5 tonna/órás vállalásukkal szemben. — Hogyan csinálták ezt? összemosoiyognak. Dudás elvtárs válaszol: — Jó a hulladékellátás, jó az összhang az anyagtér, a nagyolvasztó és az öntőcsarnok között. A műszaki szervezés biztosította, hogy kiesés nélkül dolgozhassunk ... Most már magam is mosolygok, hiszen ez a felelet olyan szerényen hangzik. Meg is jegyzem: azért talán Dudás elvtársék is közreműködnek „valamicskét” a kiváló teljesítmény megszületésénél... — Hát persze ... Megszerveztük a munkát mi is! Pontosan betartjuk a technológiai előírásokat és az eredmény nem is marad el. — Biztosan meglátszott ez a fizetésen is... — De meg ám! A feleségem majd’ hanyatt esett, mert tíz év óta nem vittem haza annyi pénzt fizetéskor, mint legutóbb. Pedig az még csak a szeptemberi volt... Azóta még jobban dolgozunk. De még ezt is túl fogjuk szárnyalni. Koda András, Vass Ferenc és Menyhért Aladár elvtársaknak, a brigád tagjainak szeméből látom, A Borsod megyei Építőipari Vál- | laiat dolgozói szorgalmas munkával készülnek a párt VII. kongresszu- J sára. A műszaki és fizikai dolgozók vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére indult munkaversenyben az idén átadandó mintegy ezer lakást, — amelyeknek nagyrésze Miskolcon épül — a határidő előtt 20 nappal elkészítik. Az adott szó betartásáért a különböző építkezéseken 36 munkacsapat határozta el, hogy elnyeri a büszke szocialista brigád címet. Ezek, a nagyobbrészt régi dolgozókból alakult brigádok megfogadták, hogy kiváló minőségi munkával a határidőket lerövidítik, megszilárdítják a munkafegyelmet és továbbképzik magukat. A vállalások mielőbbi teljesítését és a brigádok tevékenységét nagyban segítették és segítik a műszaki vezetők is. A tavaszi hónapokban — Tudom, tudom. Amit most hengereltek, az éppen jó szelvény. — Nem is azt mondom én, dehát holnap is nap van. Nehogy nadrágszíjat kapjunk. — Nadrágszíjat?! — csodálkozok rá a társaságra. — Azt hát — mondják többen is. S már magyarázzák is: ez igen munkaigényes, kényes anyag. Hosz- szabb a hengerlési ideje, a finom- hengerdének szállítjuk, Vékony anyag. Innen az elnevezése. A kohászok egymásközt így beszélnek róla. H ogy miben egyeztek meg, azt már nem vártam meg. Viszont leszűrhettem egy tanulságot, jobban mondva egy tapasztalatot: a programit dicsérik, ha jó szelvényt ad, szidják mint a bokrot, ha ennek az ellenkezőjét teszi. Pedig szegény ő csak irányítja, elosztja a megrendeléseket. Miska bácsi nem mondja ezt ki, másról beszél. Arról, hogyan került a gyárba, milyen keserves utánajárással, ácsorgással. Huszonegy éve él és dolgozik az üzemben. Most 41 éves. Három gyermek apja. Amikor ezt mondja, Bencsik Mátyás máris közbevág: — Van egy szép 19 éves lánya is, a Sárika. Érthető a fiatalember érdeklődése, hiszen még nőtlen és fiatal. Aztán sohsem lehet tudni... Hirtelen olyat kacag valaki, hogy mindenki ráfigyel. Amikor már nem bírja szusszal, kivágja: — Tudjátok, eszembe jutott valami, azt nevettem. A Lajos bácsi, azazhogy, amit ő mesélt a múltkor. hogy ez így is lesz. Közben tekintetem a kifüggesztett táblára esik, amelyen váltótársaikkal tudatják elért eredményüket. — Oh, ez már elavult! — jelentik ki sietve. — Tegnapi... A mai eredményünk ennél is jobb lesz. Pongó elvtárssal végigjárom az üzemet. Gondos szervezés, lelkes igyekezet mindenfelé. A kemencéknél is, az öntőcsarnokban is óramű- pontossággal, összhangban folyik a munka. — Ez itt egyik nagyteljesítményű kemencénk — mutatja kísérőm — 180 tonnás buktatható kemence. A nagyjavítása éppen befejeződött. Most van felfűtés alatt. Vasárnap már ez is termelni fog. A gyárkapuig Koós László elvtárs kísér el. Kitalálja gondolataimat, mert egyszer csak megszólal: — Szerénykedtek egy kicsit az előbb odabent. Igaz, hogy az 1-es a legjobb hőkapacitású kemence, de igen gyorsjáratú is. Vigyázni kell a rakásnál, mert könnyen el lehet rontani az acélt. Dudásék jól értik a módját... De azért a többi kemence sem fog elmaradni mögöttük, hiszen különösen októbertől olyan verseny folyik itt, amilyen még nemigen volt. (m.—sz.—) Az elmúlt napokban a megyei tanács vb. ülést tartott, ahol több fontos napirendi pont került megvitatásra. Tóth István elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke a vb. határozatok végrehajtásáról adott tájékoztatót, ismertette a IV. negyedév munkatervjavaslatát. Busznyák András elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője fis őszi mezőgazdasági munkák .jelenlegi állásával foglalkozott. Busznyák elvtárs elmondotta többek között, hogy a betakarítás úgy a termelőszövetkezeteknél, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál jó ütemben halad. Rövidesen befejeződik a burgonyaszedés, a silóbetakarítás, a cukorrépaásás, de előrehaladott állapotban van a kukorica törése és a kukoricaszár betakarítása is. Jellemző a termelőszövetkezetek lelkes munkájára — mondotta —, hogy például a két szent- istváni termelőszövetkezetnél 11 Ze- tor hordja a cukorrépát a mezőkövesdi vasútállomásra. A megye északi részein a hibrid kukorica beérése elmaradt s így töretlen kukoricákkal lényegében csak itt találkozhatunk. Ugyancsak lemaradás tapasztalható' a kukoricaszár betakarításánál és levágásánál is. Már történtek intézkedések ezzel kapcsolatban, s így ezeken a területeken is biztosítottnak látszik a hibrid kukorica betakarítása. A siló- kukorica betakarítása körül nincsen különösebb probléma, ugyanis a siló kombájnok nagyszerű munkát végeznek. Naponta 4—6 holdról takarítják be a termést. Busznyák elvtárs tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a talaj előkészítésről és a vetési munkák állásáról. Elmondotta, hogy az őszi árpa, a rozs és az őszi keverékvetés tervét a termelőszövetkezetek már teljesítették. Előrehaladott állapotban vannak a vetőszántással is, de ugyanakkor lemaradás mutatkozik az őszibúza vetésénél és a mélyszántásnál. Az egyénileg dolgozó parasztoknál sem kedvező a helyzet, hiszen mélyszántási tervüket 5, őszibúza vetési tervüket 7, vetőszántási tervüket pedig mindössze 25 százalékra teljesítették!... A mezőgazdasági osztály vezetőjének beszámolójából megtudtuk, hogy az őszi munkákkal különösen nagy lemaradás mutatkozik a bak- tai és a mérai gépállomás körzetében. Az itt mutatkozó lemaradást más gépállomásoktól ide átcsoportosított gépegységekkel sem tudták még jelenleg pótolni. Busznyák elvtárs beszélt a minőségi vetőmagcseréről, amely nem kielégítő sem a tsz-eknél, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztoknál. Pl. az ősszel induló termelő- szövetkezeteknél csak 6—8 esetben, hiányosan történt meg a vetőmagcsere. A lemaradás pótlására a gépállomásokon számos intézkedés történt. A szállító kapacitáshiány leküzdésére a Növényvédő Állomás valamennyi erőgépe kint dolgozik a határban s eredményes munkát végez. Mi a lemaradás oka? Elsősorban az, hogy a községi tanácsok nem vonnak be szakembereket a munkák szervezésébe, irányításába, nem megfelelő az őszi munkák propagandája, stb. A járási tanácsok konkrét segítségnyújtása is sok esetben elmarad. A feladatok időbeni és eredményes megoldása érdekében a mezőgazdasági osztály vezetője javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy hívja fel a járási tanácsok vezetőinek figyelmét az őszi munkákkal való fokozottabb foglalkozásra. A végrehajtó bizottság megvitatta a művelődési osztály tervezetét, amely a dolgozó parasztság 1939 60. évi őszi-téli szakmai oktatásával, világai zeti nevelésével és általános műveltségének emelésével foglalkozott. A művelődési osztály vezetője elmondotta többek között, hogy az elmúlt évben a népfronttal és, a tömegszervezetekkel karöltve 4 000 előadást tartottak s a tervezett hetven ezüstkalászos tanfolyam helyett 120 lett beindítva. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nemrég hozott határozatai feltárták a legfontosabb hibákat és megjelölték a feladatokat. E határozat végrehajtását szolgálja az 1959/60-as év tervezete is. A dolgozó parasztság szakmai oktatása érdekében például különböző tanfolyamok szervezését határozták el. így ezüstkalászos, traktoros minimum-vizsga stb. A parasztság részére gépkezelői, az egyénileg dolgozók részére kis- és nagygépismertető szakköröket indítanak be, amelyeket a gépállomások, állami gazdaságok szakemberekkel és a tárgyi feltételek megteremtésével segítik. Azokban a községekben, ahol ezüstkalászos tanfolyamot nem szerveznek, „Téli művelődési esték” keretében 8 témával előadássorozat formájában foglalkoznak majd a parasztság szakmai továbbképzésével. Tervbe vették a községekben „Kér- dezz-felelek” ankétok megrendezését. Ezeken az ankétokon a mező- gazdasági munkával összefüggő rendeleteket, alapszabályokat ismertetik. A művelődési osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a dolgozó parasztság világnézeti nevelésére is nagy gondot fordítanak. A téli művelődési esték keretében politikai, etikai, jogi, üzemszervezési, tudományos fizikai, biológiai, kémiai, történelmi s indirekt módon anti- klerikális témákkal s más témakörökkel kívánnak foglalkozni. Az előadások szemléltetőségét kisfilmek bemutatásával biztosítják. Terveik között szerepel többek között 11 tsz- község patronálása, ahol előadásokat kívánnak tartani, elhatározták, hogy 25 tanyán a művelődési autóval és 18 kisebb községben pedig a MO- KÉP vándorautójával tartanak előadásokat, illetve filmvetítéseket. A művelődési osztály tervezete kiterjed a parasztifjúság nevelésére is. így pl. megszervezik a „Parasztfiatalok továbbképző iskoláját”. A végrehajtó bizottság megvitatta a Miskolci Nemzeti Színház tájszínházi műsortervét, amelyet néhány észrevétel megjegyzésével jóváhagyott. Helyeselte a színház vezetőinek azt az elgondolását, hogy Öz- don, Sátoraljaújhelyen, Kazincbarcikán, Mezőkövesden 1—1 bemutatott darabból több előadást tartsanak. Ugyanakkor azonban szükségesnek tartja, hogy a vidéki színházi élet változatosabbá tétele, a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek igényeinek megfelelően balett- és operaesteket tartsanak. A végrehajtó bizottság ülésén Ladányi József elvtárs ismertette a tanácsok 1960. évi költségvetési munkálatainak beindításáról szóló tájékoztató jelentést. A megyében szociális és egészségügyi, valamint kulturális célokra fordítanak majd nagyobb összegeket. A végrehajtó bizottság foglalkozott a kereskedelmi vállalatok átszervezésével, majd megvitatta a vb. IV. negyedéves munkatervét. Tervüket a legfontosabb gazdasági- politikai-szociális és kulturális feladatok figyelembevételével állították össze. Befejezték Mezőny árúdon a leesapolási munkálatokat MezŐnyárádon a nyári hónapokban nagyméretű társadalmi munkába fogtak. Mintegy 600 méter hosszú árkot kellett kiásni, hogy így elkerüljék a gyakorta ismétlődő és komoly károkat okozó árvíz pusztításait. Előzőleg már beszámoltunk arról a lelkes munkáról, amelyből a falu népének szinte apraja-nagyja vasárnaponként kivette a részét. Munkájuk eredménnyel járt, és a napokban sikerrel fejezték be a lecsapálási munkálatokat. Jelenleg a mezönyárádiak javarészt társadalmi munkával folytatják a járda építését. HENGERÉSZEK KÖZÖTT 36 munkacsapat versenyez a szocialista brigád címért — a határidő előtt átlag 30 nappal 652 lakást adtak át a borsodi építők az építők részére különböző tanfolyamokat rendeztek, amelyeken mintegy 600 szakmunkás vett részt. A nehéz fizikai munka megszűntetésére és az építés ütemének meggyorsítására több mint 50 különféle kis és nagygépet állítottak üzembe. Az építkezések anyagszükségletét előre biztosították és hónapokra megállapított egyenletes lakásátadási tervet készítettek. A jó szervezés, valamint a dolgozók lelkes munkájának az eredménye, hogy a kongresszusi versenyben október 16-ig már 652 lakást adtak át — átlag 30 nappal a határidő előtt. A korán beköszöntött hideg időjárás, a reggeli fagyok nem érték váratlanul a borsodi építőket. A hátralévő 250 új lakás építése olyan fokon áll, hogy azokat december elejéig átadhatják. így az idén elkerülik az év végi hajrát és az új lakások határidő előtti elkészítésével jelentős rezsiköltséget is megtakarítanak. A vállalat időben felkészült a téli hónapokra is. A dolgozók között már megkezdték a vattaruhák szétosztását. A munkahelyek és szállások fűtésére 700 tonna szenet és 620 tonna kokszot igényeltek. A téliesített építkezésekre 7 ezer négyzetméter ponyvát és nádpallót szállítanak ki. A hideg időben pedig 12 Express-Heating kályha, 15 gőzkazán és négy hőlég- fúvc segíti majd az építők munkáját. Nem kérette magát, már mondta is a mondókáját. Lajos bácsi, teljes nevén Dudás Lajos, ezesetben nem volt jelen. Tudja meg hát, mit meséltek róla az üzemben. jyyi indenekelőtt elmondták, milyen **■ ember. Mert ez is fontos. A lényeg: szeretik és tisztelik az üzemben. Nemcsak nagy szakmai tudása, emberismerete és szeretete miatt, hanem azért is, mert jókedélyű, olyan ember, aki tud bánni a szóval, ha annak van itt az ideje. A múltkorában is, nem is olyan régen, pontosabban akkor, amikor fellőtték a szovjet űrrakétát, azt, amelyik a Hold körül kering és igyekszik a Föld felé, azt mondja az öreg: — Ha ez így megy tovább, akkor én csak az asztalnál ülök majd és képernyőn ellenőrzőm a munkát.. (Nem lehetetlen dolog.) — A gyár egy-két üzemében már bevezették a rövidített munkaidőt. Eljön a nap, amikor a durvahenger- dében is csak öt napot dolgozunk egy héten. — Ha így lesz, ide áll majd egy autóbusz, beszállunk — az egész műszak —, s megyünk a tengerpartra pihenni. így álmodozik az öreg, s vele soksok munkás. S mindezt annyi ízzel tudja elmondani, hogy még az is, akinek már fel kellene támasztani a szemhéját, hogy el ne aludjon, az is csüng a szaván. Tegyük hozzá: ezek az álmodozások nem homokvárra, hanem a mindennapi becsületes munkára épülnek. Megvalósulásuk csak tőlünk — emberektől függ... Illés Tóth Ferenc (B. E.) A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság pincéje jól felkészült az idei bor fogadtatására.
