Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

2 ESZAK.M AG Y AROKSZAG Szombat, 1959. oktqbcr IC. Szinte csodával határos mádon menekült meg az iraki miniszterelnök Péntek reggel érkezett jelentések szerint Kasszem tábornok, iraki mi­niszterelnök állapota olyan gyorsan javul, hogy a nap folyamán elhagy­hatja a kórházat. Mint az AP és a Reuter-iroda je­lenti, a bagdadi rádió csütörtökön es­te részletesen ismertette a me­rényletet és kiemelte egy járó­kelő és egy taxisofőr hősies közbelé­pését. A merénylet pillanatában egy fiatalember a golyózáporban utat tört magának a járókelők között és a miniszterelnök elé ugrott, hogy tes­tével védje meg Kasszem táborno­kot. Ugyanakkor egy taxisofőr lefé­kezte kocsiját, kiugrott autójából és a miniszterelnök kocsijában elfoglal­ta az agyonlőtt gépkocsivezető he­lyét, majd teljes sebességgel a közeli Dar AI Szalam kórházba vezette Kasszem tábornok autóját. A bagdadi rádió szerint az iraki miniszterelnök gépkocsiját 43 golyó érte és Kasszem tábornok megmene­külése szinte csodával határos. Nelson Rockefeller a békés együttélés gondolata ellen New York (MTI) Mint az AFP jelenti, Nelson Ro­ckefeller, New York állam kormány­zója csütörtökön a new yorki keres­kedelmi kamarában beszédet mon­dott. Élesen támadta a békés együtt­élés politikáját és azzal ijesztgette hallgatóit, hogy „az amerikaiak az oroszok játékszerévé válnak, ha nö­velik kereskedelmüket a kommu­nista tömbbel5’. Rockefeller, akit egyébként gyak­ran emlegetnek a Köztársasági Párt esetleges jelöltjeként az 1960-as el­nökválasztáson, arról igyekezett meggyőzni közönségét, hogy Hrus­csov kijelentései a békés együttélés­ről csupán „kommunista csapdát’’ jelentenek. Felszólította az amerikai­akat „ne hagyják, hogy befolyásolja őket a békés együttélés jelszava”. Ügy állította be a kérdést, hogy a szovjet miniszterelnök „a saját fel­tételei alapján akar egymás mellett élést”. Gazdag program, mozgalmas kultúr élet A Rudabányai Gvadányi Művelődési Otthonból jelentjük A marokk'h trónörökös De Gautle-nál m • Ütközet Algériában Párizs (MTI) De Gaulle tábornok csütörtökön fogadta Mulai Hasszánt, a Párizsban időző marokkói trónörököst. Diplo­máciai megfigyelők nyilvánvalónak tartják, hogy a trónörökös a marok­kói királynak az algériai kérdés ala­kulásáról alkotott véleményéi / te ki a francia köztársasági elnök előtt. Szó esett V. Mohamed és De Gaulle tábornok többször fölvetett, de eddig minden alkalommal elha­lasztott találkozásáról is. * Lapjelentések alánján ismeretessé vált, hogy Kabilföldön szombaton Mai)lottói északra véres ütközet zaj­ló# le. A harcban 14 francia kato- ná esett el és 32 sebesült meg. A fel­kelők vesztesége francia közlés sze­rint 19 halott. A francia szenátusban Jacques Duclos szenátor, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságának titkára interpellációt jegyeztetett be. Felveti a kérdést: Milyen gyakorlati intézkedéseket kíván tenni a francia kormány a köztársaság elnökének az algériai nép önrendelkezési jogát elismerő nyilatkozata és az algériai ideiglenes kormány válasza után, te­kintettel arra, hogy az algériai kor­mány késznek mutatkozik tárgyalá­sokat kezdeni a kormánnyal a fegy­verszünet és az önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazásának kérdésé­ben. Hasonló kérdéssel fordult a kor­mányhoz Gaston Deffere szocialista szenátor is. (MTI) Semmi sem csendes Afrikában Párizs (MTI) Afrikából olyan hírek érkeznek a francia fővárosba, amelyek nyugta­lanítják a párizsi kormányköröket. Az afrikai dolgozók általános szak- szervezetének elefántcsontparti tit­kárát szerdán este letartóztatták, mert nem volt hajlandó felsőbb uta­sításra megszakítani kapcsolatait Guinea szakszervezetével. Tiltakozá­sul az elefántcsontparti szakszerve­zet 72 órás sztrájkot hirdetett meg. A sztrájk csütörtökön délben meg­kezdődött. Az Elefántcsontparti Köztársaság miniszterelnöke, Párizs afrikai el­gondolásának hűséges kiszolgálója a helyi rádióban sietett törvénytelen­nek minősíteni a sztrájkot és beje­lentette, katonai behívókat kézbesí­tenek ki a sztrájkoló közalkalmazot­taknak, hogy szolgálatuk ellátására kötelezzék őket. A Figaró arról számol be, hogy növekszik a nyugtalanság Kamerun európai lakossága körében. Az or­szágutakon a közlekedés nem bizton­ságos, csak csoportosan, fegyveres kísérettel indulhatnak útnak a fran­ciák gépkocsijai. A 13 000 franciából sokan elhagyták már az országot. (MTI) A késő délutáni órákban kerestük föl a Rudabányai Gvadányi Művelő­dési Otthont. Meglepett bennünket a nagy forgalom, ami már az otthon előterében szembetűnt. A mozipénz­tár előtt tolongtak az emberek. Igaz, a Kopogd le a fán című filmet vetí­tették. Ez a vidám, szórakoztató film határozottan nagy népszerűségnek örvend a nézőközönség körében. Ez a kép, a nézőközönség ilyen mérvű érdeklődése azonban csalóka valami, ebből még nem lehet következtetni a művelődési otthon életére. Bár szó­rakoztató ez a film, művészi értéke azonban vitatható. Ezután az volt az első kérdésünk, Darmos István igaz­gatóhoz, hogy milyen az érdeklődés a komolyabb mondanivalójú filmek iránt. Nézi a statisztikát. A 39-es dandárt 508-an, az Álmatlan éveket 261-en, a Félkegyelműt 809-en, a Razziát 574-en nézték meg. Mit mu­tatnak ezek a számok? A moziláto­gatók között van egy törzsközönség, amely általában minden filmet meg­néz. Ezeknek a száma örvendetesen magas. Van aztán az úgynevezett „csapódó'5 közönség, mely csak a szó­rakoztató, könnyedebb témájú filme­ket nézi meg. A film mellett leginkább a klub vonzza a rúd ab anyaiakat a művelődési otthonba. A szépen be­rendezett KISZ-klubban mindenki, elsősorban a fiatalok, megtalálja az igényeinek megfelelő szórakozási le­hetőséget. A különböző játékok mel­lett a közeljövőben már ott lesz a te­levízió is. Az érdeklődők számára mintegy 30 újság és folyóirat jár a klubba. A spontán szórakozási lehe­tőségek mellett az otthon vezető­sége és a KISZ-bizottság az ifjúság nevelését elősegítő programot is biz­tosítja a klubban. Különböző témájú előadásokat tartanak. Az ez évi programban többek között Fehér Klárának egy előadása, „Könyveim és az ifjúság” szerepel. Ezt követően Majakovszkij költészetével foglal­koznak, majd erkölcsi témák követ­keznek. A kultúrotthon igazgatója mutatja éves tervüket. Feladataik között az ismeretterjesztő előadások bővítése szerepel elsőnek. Különösen azoknak az előadásoknak a számát emelik* melyek közvetlenébbül elősegítik a materialista ^világnézet . térhódítását. Az előadások terve sokoldalú, és jó. Itt az a probléma, hogy hányán láto­gatják az egyes előadásokat. Az ed­digi tapasztalat azt mutatja, hogy szívesebben hallgatják az irodalmi, vagy erkölcsi témájú előadásokat. A természettudományos előadásokat már kevesebben látogatják. Leg­utóbb például a Föld keletkezéséről tartottak előadást. Negyvenegyen hallgatták. Ez a szám meglehetősen kicsi, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy Rudabánya lakossága 4 ezer körül van. Hasznos kezdeményezése a Bá­nyász Szakszervezetnek és a művelő­dési otthonnak a hánrászakademia megindítása E hónap 28-án tartják az első elő­adást. A jelentkezés most folyik. Három éves lesz az akadémia. Az első évben közgazdasági, irodalmi, világnézeti témák szerepelnek az előadás tervezetben, emellett Ruda­bánya bányászatának kialakulása és fejlődése. A második, harmadik év részletes programja még nincs kidol­gozva. Általában az az elképzelés, hogy második éven a termelés szín­vonala emelését segítő előadásokat tartanak elsősorban, a harmadik év­ben pedig geológiai ismeretek alap­jaival foglalkoznak. Jónak ígérkezik a művelődési ott­hon különböző műkedvelő csoport­jainak terve is.‘Legutóbb Kodolányi Földindulását mutatták be. Most a „Bekötött szemmel” van műsoron, majd Bródy: Tanítónője következik. Az otthon vezetősége vigyáz arra, hogy elsősorban a mához szóló mű­vek szerepeljenek a színjátszó cso­port műsorában. Helyesen, úgy állít­ják össze a bemutatók programját, hogy az segítse a szocialista tudat ki­alakulását, megszilárdulását. E cél megvalósítása azonban nem megy könnyen. A színjátszókat is meg kell győzni a terv helyességéről, politikai és szakmai neveléssel elő kell segí­teni, hogy szívvel-lélekkel munkál­kodjanak a párt által megjelölt fel­adatok megvalósításán. A színját­szók körében ugyanis még van haj­lam arra, hogy a könnyebb megol­dást válasszák, szívesebben játsza­nak látványosabb, szórakoztatóbb darabokban. Olyan megjegyzést is hallottunk, hogy ha a hivatásos, szín­házaknak lehet „kasszasikeres” dara­bokat játszani, miért nem tehetik ezt a művelődési'Otthonok,?:-A Mis­kolci Nemzeti Színház .egyik előadá­sát, az Olympiát említették példá­nak. Persze az nem helyes, ha egyik végletből a másikba esik egy műve­lődési otthon vagy színház műsor­politikája. A megfelelő arányok tar­tása a. fontos. Játszanak már ismert, Hogy ne fázzanak Tudjuk, mily bosszúság, ha nehe­zen zárul télen a villamos ajtaja: nátha, torokfájás... A Közlekedési Vállalatnál is tudják ezt, és most felkészülnek a téli munkára. A vál­lalathoz faküldemény érkezett és ez lehetővé teszi, hogy a rossz ajtókat, nyílászáró szerkezeteket kicseréljék. Biztosítják a legfontosabb alapanya­gokat, motorokat, hogy a közlekedés­a városi utasok ben egy percnyi fennakadás se tör­ténjék. Mint megtudtuk a vállalattól, ha­marosan megérkezik az ötödik mo­dern vonalú párnaüléses motorko­csi. Az új kocsit — csak úgy, mint a többit — a fővonalon állítják for­galomba. Űjabb két darab kétajtós autóbuszt cserél a vállalat más autó- közlekedési vállalattal, ami a gyor­sabb utasszállítást biztosítja. népszerű darabokat is, de ne félje­nek a bátor, mai mondanivalójú mű­vektől sem. Mint a tapasztalat mu­tatja, ha megfelelő művészi igénnyel adják elő ezeket a darabokat* ezek is népszerűek lesznek. Dicséret illeti a rudabányai táncosokat9 akik rendszeresen, szorgalommal járnak a próbákra, s mint mondják, nincs olyan ünnepség a telepen, ahol ne szerepelne a tánccsoport. A szín­játszók, és a tánccsoport mellett fú­vószenekar és énekkar is működik a művelődési otthonban. A közeljövő­ben szeretnék vegyeskarrá fejlesz­teni az eddigi férfikórust. Egy éve szervezték meg a szalonzenekart, amely november 7-én mutatkozik majd be a rudabányai közönségnek. A művelődési otthonban szerettek volna életre hívni egy filmklubot is. Ehhez azonban egyelőre a Budapesti Színház- és Filmtudományi Intézet nem tudott megfelelő segítséget biz­tosítani. Panaszuk van a mozival kapcsolatban is. Nagyon régi filme­ket küldenek Rudabányára, a szak- szervezeti moziba. Viszont a bevételi tervet igen magasan szabták meg, s ezt a művelődési otthon nem tudja teljesíteni. Abban bizakodnak, hogy rövidesen szélesvásznú mozivá épít­hetik át a filmszínházat és akkor remélik, hogy premier-mozijuk lesz. Összességében mozgalmas kultúr­áiét folyik a Rudabányai Gvadáhyi Művelődési Otthonban. Bármilyen szépek is azonban az eddigi eredmé­nyek, még mindig sok a tennivaló. Üj és új rétegeket kell bevonni a művelődési otthon hatókörébe. Rüda- bányán is vannak még „parlagos” területek, mint Darmos István, a művelődési otthon igazgatója mon­dotta. A 4 ezer lélekszámú nagyköz­ségben mintegy 1000—1500-ra tehető azoknak a száma, akik még kívül vannak a művelődési otthon, általá­ban a művelődés hatókörén. Az ott­hon a bányatelepen van. Különösen a községből látogatják kevesen, on­nan csak a fiatalok jönnek el egy- egy rendezvényre. A két munkásszállóban sem kielégítő a helyzet ^Eg^-egy munkasszalíóban több vál­lalat'munkasaT laknáE^s a sok bába között elvész a gyebéic,. nincs igazá­ban gazdája a munkásszállónak. Pél­dául egy-egy munkásszállóban együtt laknak a VERTEX, a SAL- BERT, 21. sz. Építőipari Vállalat, a .Betonútépítő Vállalat, a Kordélyos Vállalat munkásai, s ezek közül egyik sem gondol a munkásszállókon a kultúrálódás lehetőségeinek bizto­sítására. A vállalat pesti központjai a pesti munkahelyekre fordítják az ilyen célú beruházásokat, a vidéki munkahelyekre pedig egyáltalán nem gondolnak. De más vonatkozás­ban is vannak bizonyos kooperációs gondok Rudabányán. Hiába azonos a cél, ha az egyes szervek között nincs meg az összhang a kivitelezésben. Nagy Zoltán PINTER -SZRBO: J j L VI. A tábornoki cím is mellékes. Ko- vács sohasem szenvedett rang- és címkorságban. A magas katonai rang nála csak amolyan járulék, amelyet néhány éve kapott a „Haza Atyjától”, amikor Dominikának fegyveres Összetűzése támadt a szomszédos Haiti-val, és Kovács fel­ajánlotta „katonai szaktudását”, A közép-amerikai államocskák közötti villongások kimenetele akkoriban még az észak-amerikaiaktól függött, s Kovácsnak jó kapcsolatai volták az Egyesült Államok bizonyos kép­viselőivel. Nos, szó ami szó, a Fruit Company érdekei úgy kívá.nták, hogy a Domi­nika—Haiti közötti összetűzés a do­minikaiak számára hozzon sikert. Az amerikaiakkal Kovács tárgyalt, vele szívesen „diskuráltak”. hiszen ő egyúttal az amerikai titkos szolgá­lat embere, is. Miután a dominikaiak számára kedvezően végződött a szomszédos országgal való csetepaté, a „Haza Atyja” egyenesen tábornokká léptet­te elő Kovácsot... A tábornok most ott fekszik villá­jának kellemesen hűtött szobájában, jégbehűtött narancsszörppel oltja szomját, s még lufidig gondolkozik. Nem valami jól etzi magát, az utób­bi időben egyre több a kellemetlen­sége. Nemrégiben szívattakot kapott éppen akkor, amikor az Azua-i in­ternálótáborból hazatért a főváros­ba. Nagyon jeuzgaiui magat. A disz- szidenseket hiába akarta meggyőzni arról, hogy maradjanak, minden próbálkozása eredménytelennek bi­zonyult. Nagyon elragadtatta magát, s ki­fakadt a disszidensek előtt. Hiába, Öregszik! Elkövette azt a baklövést! Elragadtatásában, mint valami kezdő, a disszidensek orrára kötötte, hogy üzletről és nem ember­baráti akcióról vg.n szó. Vajon mit szól majd az amerikai Fruit Com­pany képviselőié, ha a szerződésben megjelölt időpontban nem adja át a Duverge környéki földeket meqmű- velten, gyümölcstermesztésre előké­szítve .a társaságnak? Ah, sebaj, majd valamivel kárpó- 1 tolja őket. Az üzleten nemcsak nyer­ni, hanem, veszíteni is lehet... Ugyanerre gondoltak a dissziden­sek is az Azua-i internálótáborban. Most már a hőség nem tűni olyan elviselhetetlennek, az éhség, a szom­júság sem . olyan kínzónak. Az előbb kapták az értesítést, hogy harcuk si­kerrel járt, másnap útnak indulnak, visszaszállítják őket Európába. Egyikük — itthon fáradhatatlan könyvmoly — felnevetett. A többiek ráförmedtek: — Hogy léhet kedved itt röhögni? — A Svejk jut eszembe — mond­ta.— Emlékeztek arra a jelenetre, amikor Svejk szüntelenül azt énekli, hogy „Puchner tábornok hajnalhasa­dáskor parancsot adott”? Nekem folyton az jár az eszemben, hogy „Kovács-Kruusz tábornok hajnalha­sadáskor parancsot adott” ... Most már mások is nevettek. S mint vásott kölykök, kórusban rá- kezdték: — „Kovács-Krausz tábornok haj­nalhasadáskor parancsot adott!” A FELHAJTOK — A JÓ MAGYAR URAK 1953 nyarán a Hét Handelsblad cí­mű belga lap munkatársa egy őszü­lő halántékú urat keresett fel. A belga főváros felett a Nap bőkezűen ontotta sugarait, a rekkenő meleg azonban alig-alig jutott be áz őszülő halántékú úr luxuslakásának dolgo­zószobájába. Amikor az újságíró belépett a szo­bába, meglepődött. Az interjú alany, akihez a szerkesztő küldte, a ripor­ter számára eddig ismeretlen, de mindenesetre bőségesen aranyozott, egyenruhában, nyakig begombolt zubbonyban ült hatalmas íróasztala mögött, s amikor felállt, összevágta a bokáját: — Zákó András vezérőrnagy va­gyok — mutatkozott be —, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, s a jelenlegi magyar emigrációnak legfőbb katonai vezetője, vagy ahogy mifelénk, otthon, a Kárpát—Duna nagyhazában mondják, a legfőbb hadura... — pattogta egy szuszra. Az újságíró néhány pillanatia szólni sem tudott a meglepetéstől. A vezérőrnagyot azonban ez nem za­varta. Hellyel kínálta a riportert, aki a megrökönyödéstől egyébként is majdnem leült, s folytatta mondóká- ját: — Amit rajtam lát, az a magyar hadsereg egyenruhája ... Természe­tesen a régi magyar hadseregé ... 1945-ben elűztek bennünket a ha­zánkból. ahol a birtokaink. a földje­ink voltak. Egyelőre itt élünk emig­rációban, míg haza nem mehetünk. Van egy erős szervezetünk is, a Ma­gyar Harcosok Bajtársi Közössége... A tábornok nyilatkozott. Közben szóhoz jutott a riporter is, egymás­után tette fel a kérdéseket. Zákó szívesen válaszolt. Elmondta, hogy az MHBK „egyesíti a régi harcoso­kat” és célja Magyarország felszaba­dítása, tagjai a régi jó tisztekből ver­buválódnak, akik egy évtized után is „hűek maradtak a nemzetvezetö testvérhez, Szálasi Ferencre tett es­küjükhöz”. Az MHBK tagjai nem várják tétlenül a „felszabadulási”. maguk is tevékenyen részt kívánnak venni a munkában. S részt is vesz­nek ... A testvérek veszélyes munkát vé­geznek ... — mondta Zákó és az új. ságíró nem érdeklődött tovább. Ér­tette ő, hogy miről van szó, ennél többet megtudni a dologról már nem a riporter, hanem a különböző kém szervezetek feladata. Három esztendő telt el azután. hogy Zákó András „tábornok” nyi­latkozott a Hét. Handelsblad című lap munkatársának, amikor minden eddiginél fontosabb és nagyobb munkája akadt a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének. A ..veszélyes munka” jelentősége növekedett: „vo,- lami volt a levegőben” és a kémtevé­kenységgel foglalkozó magva.r emig­ránsszervezetek még az MHBK ve­zetői is sorompóba álltak. Az MHBK lapja, a „Hadak Utján” 1956 október elején mindenki számá­ra érthetően és világosan megfogal­mazta az „emigráns hivatást”: „Kí­vülről segíteni azokat a titkos áram- latolcat, amelyek láthatatlanul forr­nak a rendszer felszíne alatt”. Ezek az áramlatok, jóllehet „látha­tatlanul forrtak”, de mégsem irá­nyítatlanul. Az MHBK. amely már esztendők óta. szoros együttműlcödés- ben volt a CIC-vel, az amerikai hír­szerző szolgálattal, az októberi ma­gyarországi ellenforradalom előtt fo­kozta tevékenységét. Az MHBK-nak korábban nem vol­tak komoly bázisai Ausztriában, 1956 nyarán azonban, amikor Zákó „tábornokék” közeledni látták az „akció” idejét, igyekeztek földrajzi­lag minél közelebb kerülni Magyar- országhoz. Ezért Ausztriában fedő- szervként megalakították a „Szent László Bajtársi Szövetséget”. Szabó Miklós, a hazatért volt emigránsve­zér Budapesten tartott sajtóértekez­letén elmondotta, hogy Zákóék az ok­tóberi ellenforradalom kirobbanásá­nak első óráiban a bécsi Hotel Kai- serhofban valóságos főhadiszállást rendeztek be. Idézünk a hazatért, a Nyugatot igen csak ismerő Szabó Miklós nyilatkozatából: „Engem egy alkalommal Bolya Ti­bor mérnök rejtélyes üzenettel kere­sett fel. Bolya és közöttem meglehe­tősen jó kapcsolat volt. Az üzenet így szólt: „Bandi bácsi nagyon sze­retne veled beszélni.” Én természe­tesen ilyen misztikus hívásnak nem alcartam eleget tenni, ő viszont adott 'szavára hivatkozva, nem mondta, meg. hegy ki az a Bandi bácsi. Végül barátságunkra r>aló utalással rávett arra. hogy menjek el arra a találko­zóra. A dolog annyira gyanús volt, hogy közvetlen munkatársaim, Vető György, Rákóczi János és még néhá- nyan egy másik kocsin követtek ben­nünket. A kocsi a Hotel Kaiserhof- hoz vitt, ahol bevezettek a földszint egyik helyiségébe: Feltűnt nekem, hogy a folyosókon nagy nyüzsgést okozva, bilgeris és tiszti-csizmás fér­fiak jönnek-mennek. A szoba, amelyikbe bevittek, az el­ső benyomásra, kísértetiesen emlé­keztetett az 1944-es különítmények irodáira. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents