Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

1059. oRfótier 4. «SfcAKMAGYARORSZÄG 7 Alkotó fiatalok A DIMÁVAG szerekéjében a képen látható síkesztergapad szerelését végzik a KISZ-fiatalok. Építőipari tanulók a Kilián-lakótelep építésénél. Egy vezetöségváiasztó taggyűlés margójára (Tudósítónktól.) A Diósgyőri Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat kommunistái vezető­ségválasztó taggyűlést tartottak, ahol újjáválasztották a pártszervezet veze­tőségét. A taggyűlés napján a bolthálózat­ban értékes eredmények születtek — ezzel köszöntötték a párttag és pár- tonkívüli dolgozók egyaránt a vezető­ségválasztó taggyűlést. Az értekezle­ten egyébként részt vett Józsa László elvtárs is, a városi pártbizottság osz­tályvezetője, aki hasznos tanácsokat adott a kommunisták munkájához. Frigyik Ernő elnöki megnyitója után Tóth Ferencné elvtársnő, a vállalat párttitkára mondotta el a vezetőség beszámolóját, amely a vállalat mun­kájának erédméhyésségéről, s a még meglévő hibákról szólt. A vezetőség beszámolóját és a határozati javas­latot értékes javaslatokkal egészítet­ték ki a párttagok, s így a taggyűlés eredményes munkát végzett. A tagság ismét a vezetőség tagjai közé választotta Tóth Ferencné elv- társnőt, aki eddigi négyéves párttit­kári működése alatt példamutató munkát végzett. Lang Kálmánné Jólesik a segítség! Szeptemberben az alapszervezeti vezetőségek, választása tiszteletére minőségi hónapot kezdeményeztek a Borsodnádasdi Lemezgyár kommu­nistái. Sajnos, már az első héten je­lentkeztek az akadályok. Platina­tartalékunk elfogyott, s az Ózdról ér­kező napi szállítmány kevésnek bizo­nyult ahhoz, hogy a hengerek állapo­tának megfelelő anyagot adjunk hen­gerész rrigádjaink napi munkájához. A minőségi hónap tehát rosz- szul indult. Nem egy sarzsánál, kü­lönösen az értékes ónozott lemezek­nél 40—50 százalékos veszteséggel dolgoztunk. Az is előfordult, hogy megindultunk traf ólem,ezgyártással, felfutottuk a kemencéket ezer fokra, a trafó-platina elfogyott. — kényte­lenek voltunk a henger állványt le­állítani.- Nehéz helyzetünkben az ózdi elv­társakhoz fordultunk, hogy segítse nek. Horváth igazgató, Temesszent- andrási főmérnök, a durvahengermű vezetői, dolgozói megértették, s meg ígérték a segítséget. Állták a szavu­kat. Nem egészen két hét alqjt több mint 4000 tonna platinát küldtek. Most már jól meny a munka, van anyag, van platina. A minőségi hó nap a kezdeti nehézségek ellenére is eredményes lesz! GYÁRFÁS GYULA Borsodnádasd. AKÁC ISTVÁN: Pillanat A férfi borotválkozik, az asszony kenyeret szel. virágok bársonylevelén fésülködik a reggel. A nagyobbik lány szÖkeilőn indul az iskolába bozontos hajú öccsei csókot dobnak utána. Az utcakövek friss ízű léptek alatt zenélnek, vidám galambként száll a szó, most árad szét az élet. Válasz az olvasó kérdésére: AZ MKP III. KONGRESSZUSA 1946 szeptemberében már a földre­formról, az ország gazdasági életé­nek megindításáról, a stabil pénz­ről számolhatott be. Ez a kongresz- szus a kommunisták vezette ma­gyar nép eredményeire és támo­gatására támaszkodva már kiadhat­ta a jelszót: „Nem a tőkéseknek — a népnek építjük az országot!”. Követeli a kulcsiparágak államosí­tását, a malmok államosításával megkezdődik a falusi burzsoázia el­leni harc is. A szociáldemokrata baloldal a munkásegység mellett foglalt állást Ez a baloldal egyre jobban erősödik és közeledik az MKP álláspontjához. A munkásosztály szervezeti egy­ségét a MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA !. KONGRESSZUSA szögezi le, amely 1948 június 12-én ült össze. Erre az időre megértek a feltételek az MKP és az SZDP egyesülésének. Az egyesülést az SZDP-nek a jobboldaltól való meg­tisztítása és a párt munkástömegei­nek a kommunista párthoz való közeledése előzte meg. Az SZDP el­fogadta az egyesült párt alapjául a marxizmus—leninizmust. Az egyesülés után a párt megin­díthatta a harcot a szocialista Ma­gyarországért. A létrejött munkásegysóg, a mun­kásosztály hatalomra kerülése való­ban megsokszorozta a munkásosz­tály erejét. 1950-re az iparban, ke­reskedelemben, közlekedésben és hiteléletben felszámoltuk a kapi­talizmust. A mezőgazdaságban elő­rehaladt a termelőszövetkezetek fejlődése. A 3 éves terv határidő előtti befejezése, gazdasági és poli­tikai eredményei lehetővé tették a szocializmus építését szolgáló 5 éves terv megindítását. A hatalomra kerülésnek azonban árnyoldalai is voltak. Elsősorban a sikerekből eredő elbizakodottság miatt pártunk politikájába hibák csúsztak be. Ezeket sajnos még a párt 1951 február 21-én összeülő II. kongresszusa sem vette észre. A 5 éves terv felemelésével csak növeltük a hibát. Nem vettük kellő­képpen figyelembe hazai adottsá­gainkat. A párton belül elterjedt személyi kultusz, a bírálat elfojtá­sa sértette a pártélet lenini nor­máit. A gazdasági és politikai té­ren elkövetett hibáink következté­ben gyengült a munkás-paraszt szö­vetség. A hibák'tápot adtak a pár­ton belüli opportunistáknak, akik tagadni kezdték eredményeinket, a hibákat mértéktelenül felnagyítot­ták és megkezdték a párt elleni tá­madásukat. A hibákat és ezek következmé­nyeit nem ismerte fel a párt 1954 május 24-én összeülő III. KONGRESSZUSA sem. Nem folyt kíméletlen elvi harc az erősödi) jobboldallal, sőt Nagy Imre, a jobboldal vezéralak­ja egyre nagyobb szerepet kapott a párt- és állami életben. A pártban és az állami életben úrrá lett hely­zet miatt nem tudtuk felhasználni azt a hatalmas eszmei segítséget, amelyet az SZKP XX. kongresszu­sa jelentett a munkásmozgalom, ezen belül a mi számunkra is. 1956 nya­rán a jobboldal igen megerősödött. Saját hibáink, a pártonbelüli revizio- nizmus, a%ülső és belső ellenforra­dalmi erők együttes támadása ve­zetett 1956 októberében egy nagy­arányú, jól megszervezett és előké­szített ellenforradalmi lázadáshoz. Az ellenforradalmat a belső for­radalmi erők mozgósításával és a Szovjetunió segítségével levertük Már az ellenforradalom utolsó nap­jaiban újjászerveződött a kommunis­ták pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az MSZMP elhatárol­ta magát az MDP által elköveteti hibáktól, ugyanakkor rámutatod arra, hogy az MDP, hibái ellenére marxista—leninista párt. kommunis­ta párt maradt, amely a hatalom megragadása után vezette a mun­kásosztályt és a dolgozó nép töme­geit a szocializmus építéséért és ve­zetésével a magyar nép óriási ered­ményeket ért el. Az új párt tehát nevében és szervezetében volt új, egyébkén! folytatója maradt az MKP és aj MDP tevékenységének az utóbb: által elkövetett hibák nélkül. Ép­pen ezért olvashatjuk az MSZMF szervezeti szabályzatában: „A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt.;. hí őrzpje a magyar munkásmozgalorr forradalmi hagyományainak, köz­vetlen folytatója a Magyar Dolgo­zók Pártja a szocializmust építc és a dolgozó magyar nép felemelé­séért kifejtett munkásságának”. A pártélet határköveit, a kongresszu­sokat is ennek megfelelően «zárnál­ja- * Ezért számítjuk az MKP áltai megtartott három és az MDP áltai megtartott három kongresszust pár­tunk kon gresszusa inak. Szalóky Káról? KISS KAROLY: Festmény gig a sezlonon és elaludtam abban a pillanatban. Ne­héz, nyomasztó álmom volt. Hatalmas tücsöksereget üldöztem magam is tücsök-szökkenésekkel. Chaotikus hangzavar keletkezett, ahogy egymással versengve ciripeltek és Cirike pedig, mint ennek a fekete had­seregnek a vezére, levélröl-levélre ugrált előttem. Te­hetetlenül néztem, miként pusztítják kopárrá a zöld mezőt, tarolják le a répaföldeket. Homlokomon hideg veríték ült, mikor éjfél leörül tücsökmuzsikára ébred­tem. — Némulj meg, te bestia! & a másik olda­lamra fordultam. — Cirip, cirip ... igenis drip! Ismét tűvé tettem érte a konyhát — eredményte­lenül. Hallgatott, mint a sír. Ám alig oltom el a vil­lanyt, megint: Cirvp... — Rosszabb a töröknél, bizony isten! — sziszeg­tem és légyirtószerrel végigpermeteztem a bútorokai r— pusztulj el te lacibetyár! Hallgatott reggelig. mélyen. A hasamra sütött a Nap, amikor frissen, gyö- zelemittasan ébredtem. Feleségem viszont haragos te­kintettel fogadott a konyhában: — Mit csinálsz, te szerencsétlen? Beszórtál VIM- mel mindent. Moshatom újra az abroszokat... Megvilágosodott a tévedés. Álmos szemmel éjjel összetévesztettem a vegyszereket. — Eszerint Ciri is életben maradi? — Persze! Ott hegyei a mozsárban... Vérben forogtak szemeim: — Ha most elkapom, megölöm a gazembert! — Ne bántsd! — könyörgött az asszony —, hiszen éjjel olyan szépen ciripel... — Hát jó! — adtam meg magam — most az egy­szer még megkegyelmezek az életének, de estére ne­kem eltirhítsd a konyhából! S Cirit, asszonyt dü­hösen otthagytam. E naptól kezdve fokozottan tapasztaltam, hogy szerető feleségem elhidegülni látszik tőlem. Jelei vol­tak ennek, hogy nem szívesen bocsátott be a konyhá­ba, s bár Ciriröl többé egy szó sem esett, minden este ott dolgozott tíz óráig. Én viszont áttettem székhelye- met a legbelső szobába és, ha tehettem, nappal is min­dig ott tartózkodtam. Utóbb már megszokottá vált, hogy ott is ebédeltem. Kedves nejem, akit addig ven­dégek érkezésekor is nehéz volt rávenni, hogy az új asztalra tálalja fel az ételt, szó nélkül rakott elém mindent. Néhány nap alatt olyan lett a politúros asz­tal, mint a ragyás alma. Tudtam, hogy mindez Ciri miatt van így, de tűrtem. Gyűjtöttem erőmet a nagy összecsapásra, ami ötödnap meg is történt. dri beleugrott a levesembe. Mm lg nejem főzelékért járt a konyhában, a mát­Könnyű i'üs tücske lengedez a villannyal-vegyes csillagos éjszakában. Könnyű füstöcske lengedez a hatalmas hűtőtorony krátere fölött, s harmatos fénnyel csillog a korom, — fenn, a feszülő drótköteleken, — tovagördülő csillesoron. Fénylik és suhog az éjszaka végtelen szárnya: harmattal ütközik a pára a csillék s a csillagok között. — — S a kékesen-sej lő hegyeken éjjeli álmukat alússzak a ködök. va hagyott ajtókon át (úgylátszik. jártas volt már a f lakásban) beszökkent a szobába. Pillanat műve volt. s f máris benne vergődött a tányérbem, habselyem■ in- f gemre pocsékolva a zsíros levet... f — Ó, te szemtelen! — Gyorsan kimerítettem. — f Markomban volt hát végre az ádáz ellenség, mely 4 bujdosásával, makacsságával megkeserítette életemet- f és felborította kis családunk békéjét. — Most leszá- f mólunk, te alattomos felbujtó! — sziszegtem, s az ab- f lakhoz vittem, hogy egyetlen csapással megsemmisít- f sem. S ekkor történt a baj! Cirike ismét megszökött f tőlem... Ma is illesztgetem a részleteket, hogyan tör- f ténhetett? f Az ujjaim közé szorult.^““«'í mennyi bajt hozott már rám ez a kellemetlen termé- 4 szét!), nem tudtam ellenállni, kinyitottam■ összezárt 4 markomat, s Cin volt-nincs, hess! Megdermedve áll- f tani az ablaknál, s nyomban felcsendült a tücsök- f muzsika: 4 — Cirip, ciririp, ririp ... 4 Talán valami jel! — gondoltam —, a falum figyel- 4 meztetett, hogy ne tegyem. Csodálatos! A kezemben j volt az ellenség, s íme, én mégis eleresztettem... 4 — Mit csinálsz ott az ablaknál? — kérdezte belé- 4 pö feleségem —, miért nem ebédelsz? 4 A dühtől és felindultságtól rebegtem: 4 — Én már jóllaktam! — S fejemre csaptam a ka- 4 lapot. Asszonyt, ebédet, Cinkét otthagyva, elrohan- 4 tam a legközelebbi vendéglőbe — ebédelni. Mócsin- 4 gos marhahúst rágtam finom sertésszelet helyett. De 4 rágtam, téptem, zúztam fogaimmal, mintha egy bikái tépnék cafatokra. Sört ittam rá, egymás után három Á korsóval. Nem éreztem bűntudatot. Nem éreztem én 4 az égvilágon semmit. Talán Cirike szerencsés megmc- i nekedése folytán, talán a sör hatására más régióban ( éltem. Bódultán, falum iránti vágyódással a szívem- 4 ben tértem haza, ahol anyám várt szerető csókkal. 4 Egy tyúkot hozott ajándékba. Soha nem jön hoz- 4 zánk üres kézzel. i — Ez még nem is tyúk, csak jérce — mondta mo- < solyogva. — Igen finom, gyenge húsa lesz... Rántsd- < tok ki. Tojást is hoztam... — S eloldotta a lábaira < kötött harisnyamadzagot. A jérce — tényleg az volt — < verdesett kettőt, hármat szárnyaival, körülnézett a < számára idegen városi konyhában, s abban a pillanat-< ban — óh, ezt nem lehet elfelejteni! — hipp-hopp: be- 1 kapta Cirikét... Anyám szegény, nem gondolta, s < csak most tudja meg igazán, hogy miért sápadtunk el' akkor asszonyommal együtt mind a ketten. < O An aUUnr szent fogadalmat tettem: soha{ ° 0,1 c,INr'UI többé nem tartok a házamban sem- 1 miféle jószágot. Sem tücsköt, sem bogarat, sem ku- 1 tyűt, sem macskát, sem egeret... 1 ÖNODVÄRI MIKLÓS November 30-án ül össze a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, hogy megtárgyalja a Központi Bizottság beszámolóját és jóváhagyja a II. 5 éves tervünk cél­kitűzéseit. Ez a kongresszus jelen­tős állomás, a magyar forradalmi munkásmozgalom történetében, de egyben a magyar nép történelmé­ben is. A kongresszus olyan nem­zetközi helyzetben ül össze, amikor a Szovjetunió és a szocialista tábor erői, a nemzetközi kommunista mozgalom erői, a gyarmati népek imperialista-ellenes mozgalma, a béke híveinek erői növekvőben vannak. Belső helyzetünk is szi­lárd. A párt és a tömegek kapcso­lata állandóan erősödik. Az ellen- forradalom erőit megvertük, ma már nem képeznek komoly, szerve­zett erőt. Mindezeket az eredményeket a magyar dolgozó nép a kommunis­ták pártjának vezetésével érte el. Csak a marxizmus—leninizmus eszméi alapján álló pártok tudják megszerezni a dolgozó tömegek tá­mogatását, ezek a pártok tudják vezetni a munkásosztályt a hatalom meghódítására és a kizsákmányo­lásmentes társadalom felépítésére. A MARXIZMUS—LENINIZMUS az az eszmei kapocs, amely össze­köti a Magyar Szocialista Munkás­pártot az 1918 november 20-án ala­kult Kommunisták Magyarországi Pártjával és az 1948 június 12~én a két munkáspárt, a Magyar, Kommu­nista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséből létrejött Ma­gyar Dolgozók Pártjával. A magyar kommunista munkás- mozgalom 1918 november 20-án veszi kezdetét, a marxizmus—lenin­izmus eszméi alapján álló párt, a KMP megalakulásával. Rövid né­hány hónap múlva, elsősorban a párt tevékenységének eredménye­képpen 1919 március 21-én megala­kult a Tanácsköztársaság. A Ta­nácsköztársaság a munkások álla­ma, proletárdiktatúra volt. Ezt a munkásállamot rövid 133 napos te­vékenysége után a külső imperialis­ta erők segítségével az ellenforra­dalom vérbefojtotta. A kommunis­tákat üldözték és illegalitásba kényszerítették. Eszmék ellen azon­ban .nem lehet akasztófákkal, bör­tönökkel harcolni. Az illegalitás ne­héz körülményei között is szívósan harcoltak, erőt gyűjtöttek az előt­tük álló feladatok megoldásához. Énnek a kemény, áldozatos harc­nak volt az eredménye, hogy a Kommunisták Magyarországi Párt- i ja 1925 augusztusában megtarthat­ta I. ÚJJÁALAKULÓ KONGRESSZUSÁT. Ez a kongresszus dolgozta ki, a ma- i gyár és nemzetközi osztály viszo­nyok alakulásának megfelelően a I párt közvetlen stratégiai célkitűzé­seit ós ennek megfelelően a párt (gyakorlati politikáját, A kongresszu­son elfogadott szervezeti szabályzat >a párttagság fogalmát a lenini el- (vek alapján határozta meg. A párt ^újjáalakuló kongresszusa jelentős I állomása a magyar kommunista i mozgalomnak. Néhány évvel a Ta­nácsköztársaság leverése után szer­kezetileg is újból létrejött a párt. } A KMP első kongresszusa, után ^jelentős változások történtek gazda­gsági és politikai téren. A fasizmus ^kommunisták elleni terrorja foko­zódott, szétverték a KMP legális ) fedőszervét, a Magyarországi Szocia­lista Munkáspártot-. Gazdasági té- [ren 1929-ben megkezdődött a világ- i gazdasági válság, amely egyre job- iban éreztette hatását a magyar gaz­dasági és politikai életben is. Szük- »ség volt arra, hogy a KMP felmér­tje erőit és az új helyzetből adódó é új feladatoknak megfelelően tisz- á fázza célkitűzéseit. 1930 márciusa­iban ült össze f A KMP II. KONGRESSZUSA. IKonspirációs okok miatt a kongresz- Lszus időpontját májusban jelölték tmeg. Igen jelentős a kongresszus > határozatában az a pont, amely kö- j veteti a munkásegységfront létre­hozását. r Szükség volt a becsületes, szociál­demokrata munkások és a kommu- pnista munkások összefogására, mert munkásosztály csak egységesen 4léphetett fel a fasizmus ellen. Nem ja magyar kommunisták hibája, ha- fnem a Szociáldemokrata Párt bűne, rhogy az egységfront nem jöhetett létre. így a KMP a szociáldemok­rata befolyás alatt álló széles mun- ' kástömegektől elszigetelve egyedül harcolt a fasizmus és a háború el­len a szabad, független, demokra- 'tikus Magyarországért. ’ A szabadságot és nemzeti függet­lenséget az az ország hozta el a 'magyar népnek, amely ellen a ' Horthy-fasizmus háborúba vitte az 'országot. A Szovjetunió vörös had­serege kiűzte Magyarország terüle- ' téről is a német fasisztákat. Har- |cai eredményeképpen és a Szovjet­unió segítségével megindulhatott e demokratikus fejlődés. Miért VII. kongresszus?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents