Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-31 / 256. szám
ÉSZAKÉI AGY ARORS&A0 Szombat, 195[J. október 31. II jelen s a jövő nagyszerű feladatairál tanácskoznak a borsodi kommunisták (Folytatás az 1. oldalról.) eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldanunk a szocialista építőmunka, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kulturális forradalom területén. Feladatainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a munkásság, a dolgozó parasztság és értelmiség széles tömegeinek bizalmát és aktív támogatását élvezzük. Meg kell értenünk: akkor várhatunk teljes bizalmat, támogatást, ha mi magunk is bízunk a tömegekben, ha a dolgozók érzik, hogy megbecsüljük őket és munkájukat. A politikai, szervezeti egység és a dolgozó néppel való szoros kapcsolat alkotja a párt erejét Kedves Elvtársak! A konszolidációért, a párt politikájának valóraváltásáért folytatott harcban a marxizmus-deninizmus elveit követve kikovácsolódott «megyénkben is pártunk ideológiai, politikai és szervezeti egysége. Az ellenforradalom nagy tanulságul szolgált a kommunisták számára. Megtanított bennünket arra, hogy az egyenetlenség a kommunisták soraiba^ a legkedvezőbb talaj az ellenség tevékenysége, számára. A párt sorai jórészt megtisztultak a pártba nem való ingadozó, vagy karrierista elemektől. A párton belüli demokrácia fejlesztése, a nyílt, kommunista bírálat és önbírálat ápolása, harc a párt eszmei tisztaságáért ezután is fontos feltétele annak, hogy megóvjuk és erősítsük soraink egységét, cselekvő képességét. Munkánkban a továbbiakban is abból kejl kiindulni, hogy az ideológiai tisztánlátás, az ideológiai, politikai, szervezeti egység, a szilárd pártfegyelem és a széles tömegekre való támaszkodás alkotja a párt erejét. A továbbiakban is szükség van arra, hogy következetes harcot folytassunk a kispolgári környezetből táplálkozó káros, jobboldali, revizionista és baloldali nézetek, vagy irányzatok ellen. Párttagjaink ott élnek a tömegek között. S nemcsak a párttagok hatnak a környezetre, hanem a környezet is hat a párttagokra és mindaddig, amíg van kispolgári környezet, addig a. kispolgári nézetek egyes, .párttagok révén behatolhatnak a pártszervezetekbe is, ha nem folytatunk következetes eszmei, politikai harcot a kispolgári nézetek ellen. a párt ideológiai, szervezeti, politikai és cselekvésbeli egységének megerősítése megköveteli tőlünk: — a párton belüli demokrácia, a partszerű bírálat és önbírálat fejlesztését; — az eszmei, politikai nevelőmunka további erősítését a párttagság' körében is, egyszersmind határozott fellépést a párton belül jelentkező, a marxizmus-leninizmustól eltérő nézetekkel szemben; — a fegyelem további szilárdítását a pártban, különösen a párthatározatok következetes végrehajtása tekintetében. Meg kell követelni, hogy minden pártszervezet és pártszerv a felettes szervek határozatait következetesen végrehajtsa; — a párt tisztaságának védelmét, azt, hogy következetesen fellépjünk mindenkivel szemben, aki cselekedeteivel árt a párt ügyének. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság az eltelt időszakban, az Országos Pártértekezlet határozatainak megfelelően, egyik fő feladatának tekintette a pártélet lenini normáinak helyreállítását, ezen belül a kollektív vezetés megszilárdítását a pártban. Elmondhatjuk, hogy alapjaiban leküzdöttük a vezető szervek munkájában a formalizmust. Növekedett a pártban a taggyűléseknek, mint a kollektív vezetés fórumainak szerepe, emelkedett taggyűléseink színvonala. Lényegesen javult a járási, városi, nagyüzemi pártbizottságoknak és végrehajtó bizottságoknak, mint kollektív vezető szerveknek a munkája. A megyei pártbizottságban nyílt, egyenes és őszinte alkotó légkör, uralkodik. Elmondhatjuk, hogy emelkedett a kollektív vezetés színvonala, a választott szervek irányítják a pártot. Megszűnt az a korábban érvényesült, helytelen gyakorlat, hogy a pártapparátus ránehezedett a kollektív szervekre, megpróbálta helyettesíteni azokat. Ma a pártapparátus alapjaiban egészségesen, a vezető szervek határozatainak végrehajtásán, ellenőrzésén dolgozik. Pártapparátusunk az eltelt két és félesztendő alatt fáradhatatlanul dolgozott, nagy szolgálatot tett a pártnak. A kollektív vezetés színvonalának emelése megyénkben — az apparátus munkájának javítása mellett — megköveteli tőlünk, hogy a megyei párt- bizottság és a végrehajtó bizottság több következetességet tánúsítson a határozatok végrehajtásában. Növelnünk kell az igényességet önmagunkkal, a párt-, állami, gazdasági apparátusunkkal szemben, hogy magas eszmei színvonalon, a gyakorlati követelményeknek megfelelően- munkáljuk ki határozatainkat és ezeket alkotó módon hajtsuk végre. Szükséges, hogy még gondosabban tanulmányozzuk a pártmunjka, az élet tapasztalatait, a tömegek véleményét, javaslatait, hangulatát. * A tömegek bíráló észrevételeit, javaslatait a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a gyakorlati munkában. A kollektív vezetést érvényesítenünk kell a határozatok meghozatalánál, végrehajtásának megszervezésénél és a végrehajtás ellenőrzésénél egyaránt. Kedves Elvtársak! A párt által megszabott feladatok végrehajtásának fontos feltétele volt, s mivel feladataink mindinkább növekednek, még jobban az lesz a jövőben — a káderek helyes kiválasztása, elosztása és nevelése. Eszmeileg, politikailag szilárd, szakmailag hozzáértő káderek — ez a feltétele annak, hogv munkánkat sikeresen, végezhessek. A káderek kiválasztásánál érvényesül az Országos Pártértekezlet határozata, amelynek értelmében: a káderek kiválasztásánál a politikai megbízhatóságot, az ellenforradalom alatt tanúsított helytállást, a hozzáértést, a rátermettséget kell szem előtt tartani. Származásukat tekintve,- megfelelően alakult kádereink összetétele. A pártmunkán dolgozó kádereknek 85,4 képzésben nem vesz részt. Jóllehet, a pártpropaganda területén a színvonal emelése és nem a számok haj- hászása a fő dolog, mégis növelnünk kell a pártoktatásban részvevő^ számát. Gondoskodnunk, kell arról, hogy egyetlen olyan vezető funkcionárius, pártaktivista se legyen, aki ne képezné magát. Noha a revizionizmusra döntő csapást mértünk, még ma is találkozunk opportunista, revizionista tendenciákkal. A nacionalizmusnak még van talaja nemcsak az ifjúság, értelmiség, hanem a parasztság és a munkásság körében is. Nemcsak a parasztság, hanem a falusi párttagság körébén is fellelhető a paraszti konzervatívizmus, a szövetkezet-ellenes- ség s a vallásos ideológia. Itt-ott még hat a szociális demagógia is. Még fellelhető egyes .elvtársainknál a szektás gondolkodás, maradványa, a tömegek nevelésének, meggyőzésének a lebecsülése. A sablonos, dogmatikus gondolkodási mód jut kifejezésre az elméleti munka lebecsülésében is, továbbá a még gyakori „rutinmunkában”, amikor például gondos elvi elemzés helyett minden helyzetben valami „általános recept” szerint iparkodnánk megoldani a problémát. A Központi Bizottság irányelvei arra intenek bennünket, hogy folytassunk szakadatlan harcot a revizionista nézetek ellen, a szektás, dogmatikus gondolkodás ellen, óvjuk meg a párt eszmei tisztaságát, eszmei-politikai egységét. Ügy kell dolgoznunk, hogy a szocializmus eszmeisége gyorsan és mélyen behatoljon a tömegekbe. Iparunk fejlődése, helyzete és feladatai megyénkben mintegy 40 bolt működik ilyen formában. De nem mindig törődnek azzal, hogy az önkiszolgáló boltokat ott szervezzék meg, ahol ez a legszükségesebb és ahol - a feltételek biztosítottal?. Értékelnünk kell a közlekedés területén dolgozó elvtársaink munkáját is. Ismeretes, hogy napról-na.pra növekvő szállítási feladatainkkal közlekedésünk nem tudott lépést tartani s a szállítási feladatokat lényegében is kedvezőtlen feltételek mellett kellett megoldani. Hiszen amíg a MÁV a háború előtt 21 732 kocsit rakott meg havonta és 360 290 tonna árút szállított el, addig ez év májú-# sában már 74 874 kocsi megrakását és 1,5 millió tonna áru elszállítását végezték el, csökkent üzemi vágányhossz mellett. Az elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy va- sútas dolgozóink, vasútas pártszervezeteink jól dolgoztak. Igen komoly és állandóan növekvő részt vállalt a szállítási feladatok megoldásából az Autóközlekedés is. Míg 1956-ban a szállított személyek száma 20,1 millió, s a szállított súly 1,36 millió tonna volt, addig 1958- ban 23,7 millió személyt és 1,7 millió tonna árut szállítottak. 1959-ben további 10 százalékos növekedés várható 1958-hoz képest* A népgazdaságunk fejlődésével állandóan1 növekvő szállítások eredményes ellátásának alapfeltétele az, hogy a közlekedési üzemek és a fuvarozó szervek minél szorosabban együttműködjenek.* Határozottan érvényesíteni kell azt a szocialista társadalmi rendből adódó előnyt, hogy a közlekedési üzemek és a fuvaroztatók között nincsenek érdek- ellentétek, mindkét félnek arra kell törekednie, hogy munkáját a népgazdasági termelés érdekel szerint hangolja össze. Különösen fontos volna az együttműködés fokozása Miskolc térségében, ahol a nagyüzemek belső kiszolgálása, szállítási feladatainak megoldása terén a vállalatok sok segítséget nyújtanak a szállítások lolyamatosságának biztosításával, a rakodások gépesítésével, az éjjelnappali rakodások kiterjesztésével. Összefoglalva az eddigieket: Büszkék lehetünk ezekre a szép eredményekre, s különösképpen az euenforradalom utáni — mint ismeretes — igen nehéz körülmények között elért, évi átlagos 15 százalékos termelés-növekedésre. Annál is inkább büszkék lehetünk, mért a termelés növekedését elsősorban a termelékenység növekedése eredményezte, ami az utóbbi két évben 1955-höz viszonyítva évenként átlagosan 13,9 százalékkal nőtt. Szép eredményeinket annak is köszönhetjük, hogy megye^ pártbizottságunk 1957. május 28-an tartott pártértekezletén fő feladatként azt adta üzemi pártszervezeteinknek, hogy fordulatot kell tenniök a termelési problémák felé. Ä párttagságunk többségének áldozatkész munkáját dicséri, hogy rövid idő alatt meg tudtuk változtatni ezt a helyzetet és párttagságunk nagy többségét, sőt napról napra mind nagyobb számban a becsületes pártonkívüli dolgozókat is mozgósítani tudtuk a termelés, a termelékenység fokozására, a gazdaságosságért, a takarékosságért folyó harc sikeres megvívására. A termelés pártellenőrzcse tekintetében komoly fejlődést értünk el. A legtöbb segítséget pártunk Központi Bizottságának 1958 októberében „A munkás- osztály helyzetéről és vezető szerepének érvényesüléséről” szóló határozatától kaptuk. E határozat alapján a megyei, járási és városi pártbizottságok, az üzemi pártbizottságok, az alapszervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek mindenütt elkészítették az ’ intézkedési terveket. Iparáganként; kommunista aktívákon vitattuk meg a feladatokat. A végrehajtó bizottság 17 esetben (Folytatás a 3. aédalonj Az ideológiai munkáról Prieszol József elvtárs a továbbit ban a következőkét mondotta: Külön kell foglalkoznunk az id« lógiai, elméleti munka kérdéseivel pártkáderek, a pártaktívisták és a párttagság ideológiai, politikai továbbképzésének problémáival. Pártunk politikájának következetes végrehajtását akkor biztosíthatjuk igazán, ha kádereink, s az egész párttagság is kellő elméleti, politikai fel- készültséggel rendelkezik. Azok az elvtársak tudják gyorsan felismerni a gyakorlati munka során jelentkező problémákat, azok tudnak élénken A gazdaságpolitikában az 1957-,- 58-, 59-es év a jelentős előrelépés időszaka volt. Ez az időszak teljesen igazolja a párt gazdaságpolitikájának helyességét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A megyei pártbizotttság abból indult ki, hogy rendszerünk politikai megerősödése jórészt a gazdasági feladatok helyes megoldásától függ. Szocialista társadalmi rendünk csak akkor lehet szilárd, népünk csak akkor élhét bőségben, műveltségben, ha az országnak fejlett, korszerű technikával, magas termelékenységgel, gazdaságosan dolgozó ipara és mezőgazdasága van. Ezeknek az elveknek érvényesítését szolgáltuk munkánkkal. A gazdasági kérdések megoldásáért folytatott harc az eítelt időszakban — helyesen — a pártmunka szerves részévé vált. Kongresszusi téziseink megállapítják, hogy a magyar^ népgazdaság fej- lődésérfek, az ország társadalmi viszonyainak átalakításában döntő tényező: az ipar. Az ipar és építőipar 1958-ban mintegy 61 százalékkal járult hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez a megyében, és a keresőképes lakosságnak közel egyharma- dát foglalkoztatja. Ipari termelésünk kb. 95 százalékát á szocialista ipar szolgáltatja. A múlt évben a nehézipar részesedése a teljes ipari termelésből 60 százalék Volt. Célunk, hogy a szocialista ipar termelése 1958—65 között 65—70 százalékkal növekedjék. Hogy a növekedésnek ilyen mértéke miért szükséges, — arra ugyancsak a kongresszusi tézisek válaszolnak. A mi megyénk, különösen a leiszabadulás óta, ipari vonatkozásban az ország egyik legjelentősebb megyéje lett. A fel- szabadulás óta a megye ipari fejlődése igen nagyfokú volt. Ipari termelésünk 3,5-szeresére nőtt. A párt és a kormány nagy beruházási összegekkel támogatja az ipart, — különösen a nehézipar fejlesztését — és ennek során új iparágak is keletkeznek. A hároméves terv során mintegy 30Ö millió forintot, az ötéves terv folyamán 8 milliárd forintot, 1950—58 között — 8 év alatt — 12,5 milliárd forintot ruháztunk be. Az országos beruházásokból mind nagyobb rész jut a megyének. A, megyei beruházások részaránya az 1950. évi 7,4 százalékról 12,4 százalékra növekedett. Jelentős beruházások történtek az ellenforradalom óta is: 1957-ben 1,4, 1958-ban 1,3 jnilliárd forint értékben. Az új üzemek megindítása, s a régi üzemek fejlesztése eredményeképpen a megyei ipar részaránya — az országos ipari termelésben — a felszabadulás előtti 4,5 százalékról 7 százalékra növekedett, a nehéziparban pedig 10 százalékra. Megváltozott a lakosság összetétele is. Az iparban foglalkoztatott kereső lakosság aránya a háború előtti 20,5 százalékról 1958-ban 32,5 százalékra emelkedett. Az ipari munkások létszáma 1949—-1958 között 72,2 százalékkal nőtt. A régi városok népességének növekedése mellett új város épült fel Kazincbarcikán és részben Tiszapalko- nyán. Az ipari termelés elemzése után Prieszol elvtárs így beszélt a kereskedelem és a közlekedés helyzetéről. Kereskedelmi hálózatunk kulturáltsága. bár fejlődik, mégis alacsony színvonalú. Ennek többek között az is oka, hogy a vállalatok nincsenek megfelelőképpen szakosítva, s ez a gazdaságos működésben és' a , dolgozók ellátásában egyaránt hi- ' ányosságokat okoz. Ennek megszüntetése érdekében a a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1960. január 1-re szakvállalatokká szervezi ^t a kereskedelmi vállalatokat. Ennek nyomán lehetőség nyílik arra is, hogy meggyorsítsuk a korszerű kereskedelmi for- "mák, például az önkiszolgáló boltok és önkiválasztó boltok létrehozását. Meg kell azonban jegyezni, hegy ezen a téren bizonyos ésszerűtlen- seggel is találkozunk. Az év végére reagálni az újra, azok tudják felismerni a párt politikai vonalától bármilyen természetű ’eltérést, akik ismerik a marxizmus—leninizmus alapkérdéseit és alkotó módon tudják alkalmazni. Elmondhatjuk, hogy az ideológiai, politikai munka területén értünk el eredményeket a beszámolási időszakban. Eszmeileg is lelepleztük az ellenforradalmat, lelepleztük és döntő csapást mértünk a revizionista nézetekre, alapjaiban sikerült megértetnünk a dogmatizmus, a szektásság káros hatását. Eredményeket értünk el a revízionizmus eszmei leleplezése tekintetében is. A párttagság körében gyökeres fordulatot értünk el a proletárinternacionalista szemlélet meghonosítása területén.. Sikerült ‘elméleti, politikai munkánk révén megértetni a munkásosztály és a párt vezető szerepéről szóló tanítást és annak tartalmát. Az ideológiai és politikai munka eredményeként sikerült eloszlatni azt az eszmei zűrzavart, amelyet a revizionista nézetek, továbbá a szektás, dogmatikus gondolkodás idézett elő. Ezeket az eredményeket azért értük el, mert a megyei pártbizottság, járási, városi, üzemi pártszerveink — különösen 1957-ben — nagy erőfeszítéseket tettek, hogy eszmeileg is, poEsti Egyetem bővült az ózdi és szerencsi tagozattal. «Létszámában növekedett a miskolci Esti Egyetem is. Nagy szolgálatot tett az alsóbb szintű káderek képzésében a Megyei Pártiskola. Lépést. jelent a káderek alapfokú képzése terén a most ősszel létrehozott — 6 megyét ellátó — öthónapos pártiskola, ahol 120 elvtárs sajátítja el a maxizmus—leninizmus alapvető kérdéseit. A jelentős fejlődés ellenére munkánk egyik leggyengébb területe az ideológiai, az eszmei nevelőmunka. Ennek oka mindenekelőtt abban keresendő, hogy különösen vezető kádereink lebecsülik saját eszmei, politikai továbbképzésüket. De nem is fordítjuk a szükséges figyelmet az ideológiai, elméleti munkára. A legtöbb területen, sajnos, még mindig re- ' szortfeladatként kezelik az elméleti munkát. A következő időszak egyik legfontosabb feladata: végetvetni az elméleti munka lebecsülésének. Az elméleti munkát a pártmunka egyik fő kérdésévé kell tennünk. Bár eredménynek könyveljük el, hogy ma már párttagságunk 56 százaléka tanul a pártoktatás különböző formáin, sajnálatos tényként állapítjuk meg. hogy ugyanakkor párttagságunk 44 százaléka elméleti továbbszázaléka munkás. Zömük régi, mozgalmi munkában kipróbált, az ellen- forradalom időszakéban becsületesen helytállt, elvtárs. A tanácsokban dolgozó vezetők túlnyomó többsége munkás. Kádereink zöme olyan elvtársakból tevődik ősz-, sze, akikben bíznak a tömegek, tudnak dolgozni a tömegekkel és érvényre tudják juttatni a párt politikáját. Alapjaiban megoldottuk azt a problémát, amely a korábbi évek hibája volt: helyreállítottuk a régi mozgalmi elvtársak becsületét a pártban. A pártbizottságainkban, a pártvezetőségekben ott dolgoznak a régi, veterán elvtársak is, s így helyesen párosul a vezető szervekben a régi tapasztalat és az új. fiatalabb káderek munkája. Egyik fő feladatként kell magunk elé állítani, hógy' leszámoljunk kádereinknél az elméleti munka lebecsülésével, az ideológiai és általános műveltségbeli továbbképzés elhanyagolásával. Kádereink egyik — se kérdéssel mielőbb foglalkoznunk, kell — gondja, hogy‘több — különösen vezető funkcióban dolgozó elvtárs — rendkívül sok funkcióval van megterhelve. Fontossági sorrendben csökkenteni kell a megyei, járási, de a községi vezetők különböző funkcióinak számát is, és ez feltétlenül a munka színvonalának eméléséhez, az aktivisták és a káderek fejlődéséhez vezet. Kádernevelő munkánk egyik fő leérdése a községi párttitkárok, pártvezetőségek megfelelő nevelése, politikai és általános ismereteik fejlesztése. litikailag is leleplezzék a párttól idegen, a marxizmus—léninizmussal ellentétes nézeteket, bátran hirdetve a marxizmus—leninizmus igazát. Bár lassan, de pártoktatásunk is fejlődött. A múlt pártoktatási évben megyénkben 25 500 elvtárs vett részt a pártoktatásban, közülük 5900 pártonkívüli. Párttagságunk 56 százaléka tanul a pártoktatás különböző formáin, főleg az „Időszerű kérdések” tanfolyamán. A felsőfokú pártoktatás. területén a legfigyelemre méltóbb eredményt a Marxizmus—leninizmus Elti Egyetemén értük el. Az
