Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-03 / 232. szám
Szombat, 1959. október 3. 3 ESZAKMAGYARORSZÄG Minden községbe eljut a film Az ev végéig Borsod megye minden községében tesz rendszeres filmvetítés A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat — szem előtt tartva, hogy a dolgozók széles tömegeinek nevelésében leghatásosabb művészeti eszköz a film — erőteljesen fejleszti a megyében mozihálózatát. Ehhez a hálózat- fejlesztési munkához nagy lendületet adott a vállalat dolgozóinak számos, jelentős kongresszusi felajánlá- *a. Borsod megye területén napjainkban 103 községben nincs filmvetítés. A többi helységekben túlnyomórészt állandó mozi — normál- és keskeny- filmesek —, míg a többi községekben kis körzeti mozik, illetve vándormozik végzik a lakosság filmellátását, juttatják el ezt a könnyen érthető, mindenkihez közelférkőző és nagyhatású művészeti ágazatot. A hálózatfejlesztés során átszervezik a már üzemelő vándormozik munkájúit is, sőt október 1-től már eggyel több kis Ifa-kocsira szerelt vándor- mozi járja a borsodi községeket. így összesen öt gyorsmozgású vándormozi szolgálja a falvak filmellátását, a megyei könyvtárral közösen üzemeltetett — elsősorban a tanyavilágot szolgáló — művelődési autón kívül. A közeli napokban üzembe állítanak egy moziautóbuszt, amely normál- film-vetítésre alkalmas két korszerű szovjet gépet, valamint három keskeny film-vetítő gépet visz magával. Érmek az autóbusznak a segítségével egyszerre négy helyen tudnak filmvetítést tartani Egyébként ez az autóbusz az országban az első ilyen „mozgó mozikomp- lexum”, s majd a Borsod megyei tapasztalatok alapján fognak dönteni a mozibusz sorozatgyártásáról. Körülbelül 400 ezer forint beruházással készült el ez a vándormozi, amelyben nemcsak a vetítőgépek kaptak helyet, hanem a kezelőszemélyzet hálóhelyei is biztosítva vannak. Tekintettel arra, hogy mozi általában azokban a községekben nincs, ahol villany sincsen, a Moziüzemi Vállalat újabb 15. agregátort szerzett be, valamint 32 új keskenyfilm-vetítőgé- pet. Mindez nagyarányú új munkaerők beállítását is megkívánta. Megkönnyítik a meghibásodó mozigépek javítását is; hibaelhárítás céljára egy új Weappon-szerelőkocsit állítottak üzembe. Most folyik a felmérése annak, miként tudnák az úgynevezett kiskörzeti mozik területét bővíteni. Vagyis egyes falusi mozikhoz hogyan lehetne több községet csatolni, amelyet rendszeres időközökben felkereshetnének. A napokban Borsod- szirák és Finke kapott új kiskörzeti mozit, valamint Lak és a környéken lévő települések, továbbá Hangács és környéke. Az új vándormozikkal, valamint a kiskörzeti mozik bővítésével 1959. év végéig eléri a Moziüzemi Vállalat, hogy Borsod megye minden községében lesz rendszeres filmvetítés, szellőzőberendezésekkel látják el. A községfejlesztési alapon és a helyi KISZ-szervezet társadalmi munkáján felül a vállalat mintegy 200 ezer forint beruházást eszközöl ennél a mozinál. Megjavítják a szentistváni mozit, valamint a forróit, ahol ülő- és gépészeti berendezéseket állítanak be jelentős beruházással. Most tatarozzák Alsóberecki község moziját, amely szintén új ülőberendezéseket kap. Uj mozikat létesítenek Bogácson, Hálmajban, Vilmányban és még néhány — elsősorban szövetkezeti — községben. Jelentős beruházásokkal újítják fel a már korábban üzemelő nagyobb mozikat is. A sátoraljaújhelyi Béke mozit az átalakítás után október 1- én adták át rendeltetésének. Az újjáalakított moziban szélesvásznú vetítésre is alkalmas gépek és vászon, teljesen új gépészeti berendezések, nézőtér-korszerűsítés szolgálják a kulturáltabb szórakozást. Most folyik a mozi külső tatarozása. A mozi felújítása 757 ezer forintba került. Ugyancsak korszerűsítik a sárospataki mozit. Két új normálgépet állítanak be, amely szélesvásznú vetítésre is alkalmas lesz. A közelmúltban került vissza szakszervezeti kezelésből a megyei Moziüzemi Vállalat kezelésébe a diósgyőri volt Diadal (majd később Vörös Csillag) filmszínház, amely teljesen korszerűtlen, kultúrált szórakozásra alkalmatlan. Most korszerűsítik, gépésze- tileg átszerelik és a régi keskeny- filmvetítésű mozi helyén új, korszerű kétgépes normálmozi fogja szolgálni a diósgyőri lakosságot. Bővítették e szórakozóhelyek ülőhelyállományát is. A közelmúltban elsősorban a falusi mtízikban, 3100 darab új, korszerű ülőhelyet helyeztek el, illetve cseréltek ki. $ A Moziüzemi Vállalat hálózatfejlesztési munkája során nemsokára minden községben áthasít a sötét nézőtér fölött a színes fénycsóva, megjelennek a képek a vásznon és Borsod, megye minden községében jelen lesz a film, hogy szórakoztasson, tanítson, neveljen... (bm) Tudósítói értekezlet a Északmagvarország szerkesztőében Az elmúlt napokban az Észak- magyarország szerkesztőbizottsága a lap tudósítóinak részvételével értekezletet tartott. A tanácskozáson Csala László elvtárs, a szerkesztő- bizottság tagja tartott előadást „A tudósítás, a hírközlés időszerű kérdései” címmel. Beszédében konkrét feladatokat határozott meg, rámutatott a tudósítás es hírközlés helyes gyakorlati kérdéseire, majd a lap és az olvasók kapcsolatáról beszélt. Előadásában többek között a Központi Bizottság irányelveiről szólva kijelentette: a mindennapi munkát, a cselekvő aktivitást, amelyet a tudósítóktól elvár szerkesztőbizottságunk, a párt programja és céljai végrehajtásának szellemében kell megoldani. Csala elvtárs beszéde után igen élénk vita alakult ki. Halmágyi Balázs felszólalásában a cikkek megírásának pontosságáról és ellenőrzéséről szólt, majd nagyobb támogatást kért a lap szerkesztőbizottságától. Elmondotta: még mindig gyakori jelenség, hogy egyes vezetők burkolt megtorlást alkalmaznak a levélíróval szemben, ha az igazat megírja. Ugyancsak ennek a nézetének adott kifejezést Takács József elvtárs is: ilyen esettel a Lenin Kohászati Művek nagykovács műhelyében lehet találkozni. Varsás Mihály elvtárs számos észrevételt tett az újságírók munkáját illetően, s javaslatai hasznos tanulságul szolgálnak a lap szerkesztése számára. Sándor Nándor elvtárs felhívta a figyelmet a cikkíró aktívákkal való foglalkozásra. Javasolta közös rendezvények szervezését. Véleménye szerint az újságírók és a tudósítók elevenebb kapcsolata a munka még eredményesebbé tételét szolgálná. Hidasi Barna a mezőgazdasági kérdésekkel való foglalkozásra tett javaslatot. Kérte, hogy az újságírók bátrabban támaszkodjanak a tudósítók munkájára. Nagy József né a levelek válaszolására s a személyes foglalkozásra hívta fel a szerkesztő- bizottság figyelmét. Az értekezleten elhangzott hozzászólásokra Csala László elvtárs adta meg a választ, majd a jelenlévők részvételével gazdag programot dolgoztak ki a tudósítók az aktuális és levelezési rovat számára. Mi lesz a Szinvával ? — Országos konferencia Miskolcon — legkevesebbszer havonta két alkalommal. Elsőrendű feladatnak tartják a tsz-lcözségek mozijainak fejlesztését. Karcsa községben eddig vándormozi volt. Helyette korszerű, két géppel dolgozó, normálszélességű filmszínházat létesítenek, amelyet november 7-e tiszteletére adnak át a szövetkezeti község lakóinak. Az épületet községfejlesztési alapból és társadalmi hozzájárulásból létesítették, a Moziüzemi Vállalat mintegy 300 ezér forint értékű műszaki berendezéssel segíti a mozi megnyitását. A szerelést a vállalat KISZ-brigádja végzi, kongresszusi felajánlásként. Gönc községben a régi, egygépes mozi helyett normál kétgépes vetítés lesz, a nézőteret korszerűsítik, új ülőberendezésekkel, légfűtéssel, Az iparvidékek kialakulása, ipari városaink rohamos fejlődése vízügyi és egészségügyi szempontból egyaránt nehézségek elé állítja állam- igazgatásunkat. Egyik ilyen nehézség, mely egyben feladatot is jelent különböző szerveinknek: az iparvidékek vizének szennyeződése, illetve a szennyvizek tisztítása. Ezek a problémák jelentkeznek Borsodban, közelebbről Miskolcon is, s példának elég kiragadnunk a Szinva vizének szennyeződését, mely esztétikai és egészségügyi szempontból káros és régi fájdalma a városnak. A Magyar Hidrológiai Társaság, mely e feladatokkal a legközvetlenebbül foglalkozik, most tartott ülést az Értelmiségi Klubban. A társaság miskolci osztályának munkatársaival kidolgozták az október 9—10-én rendezendő országos szennyvíz-konferencia részletes munkatervét Az ankét igen érdekesnek, változatosnak ígérkezik, s jelentőségét növeli, hogy azon szovjet, nyugatnémet, csehszlovák vízügyi szakemberek, tudósok is részt vesznek. Bevezető előadást Vajda József országos vízügyi főigazgatóhelyettes tart hazánk szennyvíztisztításának kérdéseiről, majd még ugyanezen a napon kerül sor a minket leginkább érdeklő tanulmányra: Csoport Dezső, a Lenin Kohászat vízlaboratóriuma vezetőjének munkájára, mely a borsodi iparvidék szennyvíz elvezetésének kérdéseivel foglalkozik. A szennyvizek egészségügyi kihatásáról dr. Wohlberitz Károly, a papír és cellulózé ipar szennyvizeinek hatásáról és tisztításáról pedig Szerégi László, a Mélyépítési Tervező Iroda igazgatója tart előadást a kétnapos ankét keretében, míg a hasadó anyagok, a magfizikai ipar szennyező hatásáról dr. Szalay Sándor debreceni egyetemi tanár értekezik. Az ankéton felszólal és előadást tart dr. Karel Bosko, a Szlovák Vízgazdasági Tudományos Intézet laboratóriumának vezetőjje is, aki a Szlovákiában folyó vítfcisztítási munka tapasztalatairól beszél. A konferenciát a Vízügyi Igazgatóság nagytermében tartják. (farkas) A minőség őre A DIM A VÁG kiseszterga csoportjában dolgoznak a minőség őrei: a MEO-sok. Képünk az egyik eUenőrt ábrázolja munka közben. Foto: Szőke Sándor Kommunista emberséggel Az egyik miskolci ^tör'tént. A történet elég hétköznapi, de ahogy pontot tettek a végére, az a kommunista felelősségtudat szép példája. Az egyik fiatal tisztviselő többet ivott a kelleténél, a családja is megsínylette a dolgot. A hivatal dolgozói kárörvendezéssel vegyes sajnálattal nyugtázták: L. megint felöntött a garatra. Gyűlt az adósság, majd eljött a „fizetség” ideje, a taggyűlés, mert párttag volt az illető. Felállt az egyik párttag és kitálalta L. viselt dolgait, erre megindult a „lavina”. A fiatalember magába roskadva hallgatta a fejére olvasott vádakat, csak akkor rezzent meg, amikor alacsonyabb munkakörbe helyezése is szóba került. Segélykérőén nézett körül. Hiába, úgy látszott, mindenki ellene van. Szót kért az egyik pártvezetőségi tag is. Elmondotta, hogy az egész pártszervezetet felelősség terheli azért, hogy L. elindult a lejtőn. Ha a kezdet kezdetén olyan buzgalommal figyelmeztették volna, mint amilyen buzgalommal most megbüntetését követelik, nem jutptt volna ide. De senki sem törődött vele. A pártszerver zet megfeledkezett egyik legfontosabb feladatáról, a párttagok neveléséről. Vajon megkérdezte-e valaki tőle, miért iszol, miért nem törődsz többet a családoddal? Senki sem volt kíváncsi, bár L. magánéleti gondjaira éppen eleget panaszkodott. Most eléje lökjük a számlát: adós, fizess! Egyesek a leváltása mellett kardoskodnak, a hibáiért agyon akarják ütni magát az embert... A taggyűlés hosszas vita után pártbüntetésben részesítette L-t, de elállt az alacsonyabb munkakörbe való helyezésétől. A fiatal párttag megérdemelte a pártbüntetést, súlyosan vétett a pártélet erkölcsi normái ellen, de további fejlődését nem segítette, sőt gáncsolta volna hibáinak adminisztratív megtorlása. Ez a sajnálatos eset a nevelés fontosságát. A felszabadulást követő időkben a termelés, az élet megindítása volt a legfontosabb feladat, számos jelszó született ennek érdekében: „Arccal a termelés felé!”, vagy „Arccal a vasút felé!” Ma már nem fémjelezzük a társadalom előtt álló feladatokat jelszavakkal, pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában egész népünket érintő kérdéssé nőtt például a nevelés problémája. A Központi Bizottság irányelvei a párt VII. kongresszusára kimondják, hogy az elkövetkező években teljesen lerakjuk a szocializmus alapjait hazánkban, s ez nemcsak termelési feladat. „A párt eszmei, politikai és szervezeti egységének védelme pártunk fejlődésének, a szocializmus felépítésének alapkérdése” — olvassuk az irányelvekben. Az eszmei, politikai egység megszilárdítása elképzelhetetlen a munkásosztály élcsapata, a pártot alkotó tíz- és százezer párttag eszmei, politikai nevelése nélkül, s ennek a nevelésnek nemcsak szervezett keretek között kell folynia, hanem az élet minden területén. Amikor egyes párttagok hibái ellen küzdünk, egy pillanatig sem szabad szem elől tévesztenünk a legfontosabb célt: az embert akarjuk megmenteni, a hibáit akarjuk leküzdeni, hogy egész emberségével munkálkodjék a párt, népünk hasznára. A legegyszerűbb párttag „elvesztése” is gyöngíti pártunk sorait, kommunista felelősségtudattal kell tehát őrködnünk fejlődésükön, botlásaikat nevelőszándékkal nyesegessük. A pártéletben megindult egészséges erjedésnek, a lenini normák helyreállításának nagy lökést adtak a Központi Bizottság eddigi határozatai, különösen a közelmúltban megjelent kongresszusi irányelvek. „A pártszerű elvi vita fontos feltétele — rögzítik az irányelvek —, hogy ne az emberek, hanem a hibák ellen harcoljunk; a hibát vétő párttagot neveljük és vezessük vissza a helyes útra”. Manapság — samos — £}ég gyakran találkozunk ennek ellentmondó esetekkel. A hibák elbírálásában nem járnak el pártszerűen, könnyedén dobják az ítélkezés mérlegére az elfogultság szülte elhamarkodott ítéletet. Az egyik élelmiszeripari dolgozót például azért marasztalták el egyesek alapszervezetében az ellenforradalom után, mert az ellenforradalom alatt is dolgozott, „táplálta az ellenforradalmárokat” — hangzott a vád. A pártszerű tárgyilagosságtól elrugaszkodott baloldali „túlzók” sok párttag megtévedését tudatos cselekvéssé nagyították az ellenforradalmat követő időkben. A körültekintő, józan megfontolás helyett álradikális türelmetlenséggel, minden nevelési szándékot félredobva, ítélkeztek emberek ügyében, akik pedig hibáik alapos feltárásával, kommunista segíteni akarással pártunk hasznos tagjává lehettek volna. Az ellenkező és veszélyesebb nézet hangadói, a revizionista zavartkeltők a ténylegesen elkövetett hibák és bűnök el- kenésén mesterkedtek, a „mindenkinek védelmet” álhumanista jelszóval szerették volna átmenteni híveiket pártunk soraiba, a közélet posztjaira. A két véglet elleni harcban kristályosodott ki a pártszervezetek életében lassan uralkodóvá váló egyedül helyes álláspont, hogy minden embert munkája, cselekedetei alapján ítéljenek meg. Az emberek nem angyalok, de nem is ördögök, „ördögi és angyali vonásokat” találunk bennük. A társadalom, a szocialista építés számára hasznos „angyali” vonásokat kell hozzáértő neveléssel, kommunista emberséggel istápol- nunk, míg a káros tulajdonságokat a kommunista kritika és önkritika fegyverével kell leküzdenünk. Ez a munka akkor lehet igazán sikeres, ha állandóan figyelemmel kísérjük elvtársaink életét, viselkedését, s nem várjuk meg, amíg a hibák az el- tévelyedő nyakára nőnek. Ha a parasztember elodázza az első és a második kapálást, a harmadik kapálás idején veheti a kaszát, mert az elburjánzott gyom teljesen elölte a hasznos növényeket. Valahogy így vagyunk az emberrel is, bár nem egészen így ... Az ózdi kohászat egyik taggyűlésén vetették fel, hogy óvatosan kell bánni a hibát elkövető emberekkel* amikor már javítottak hibájukon. Akivel folyton haragszomrádot játszanak, mert hibát követett el, előbb- utóbb elidegenedik elvtársaitól, s nem érzi jól magát a kommunista kollektívában. A megbélyegezettség nyomasztó érzése helytelen irányba terelheti az embert. Az intrikázás, a rágalmazás csak akkor éri el célját, ha van, aki felül neki. A leghasznosabb ellenszere ennek az őszinte, elvtársias légkör. Ahol ez megvan, az intrikus kétszer is meggondolja, hogy kinyújtsa alattomos csápjait becsületes elvtársak után. Nem volt még párt, megértést tanúsított volna tagjai iránt, mint a kommunisták pártja, mert bízik az emberek nevelhetőségében, a marxizmus—leninizmus tudatformáló erejében. Gulyás Mihály ■ ...............- ooo-----------------------H egyaljai ^Napok Sátoraljaújhelyen Péntek délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Sátoraljaújhelyen a már hagyományos Hegyaljai Napokat. A három napig tartó ünnepségen — a vidám szüreti vásár mellett — 12 kiállítást kereshetnek fel a látogatók. így — többek között — a városi művelődési ház kiállító termében Sárospatak, Szerencs, Tokaj és Sátoraljaújhely képzőművészei „Hegyalja festőművészetek címmel mutatták be munkájukat. Kiállítást rendeztek Hegyalja régi emlékeiből is. Ezen a régi pénzek, érmek és jelvényeken kívül Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc életéből fennmaradt emlékeket is láthatnak az érdeklődők. A városi levéltárban Kazinczy Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás, amelyen a nagy magyar nyelvújító leveleit és emléktárgyait mutatták be. Az ünnepi napok kiemelkedő eseménye a vasárnap délután megrendezésre kerülő zenés szüreti felvonulás és az azt követő vidám bál lesz. A nagyszabású felvonuláson a tangazdaság dolgozói, a szőlészeti technikum tanulói, a széphalmi, alsóberecki és károlyfalvi lovasbandériumok felelevenítik a régi szüreti hagyományokat. KÖZLEMÉNY A Borsod megyei Rendőrfőkapitányság közli, hogy akik 1959. szeptember hó 15-ig a KPM autótanintézeténél motorkerékpárvezetésből sikeres vizsgát tettek, 1959. október hó 6-án jelenjenek meg Miskolc, Rudas László utca 10. sz. alatt a jogosítvány átvétele céljából. A jogosítvány átvételéhez kell 3 darab 6x6-os fénykép (szembenéletben, hajadonfővel), 20 forintos Illetékbélyeg és személyazonossági igazolvány.
