Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

Péntek, 1959. október 23.

2SZAKMAGY AKOIüSZAg

Béke-Marathon Kassa, 1959 ©

Időszámításunk Kezdete előtt 490- ben Miltiades Marathon mezején nagy győzelmet aratott a soklcal erősebb perzsák ellen. Aristion, — az egyik görög vitéz — elsőnek akarta hírül adni Athénben a görögök nagyszerű diadalát. Marathonból jutva igyekezett Athénbe. A városba érve csak annyit mondott: „Győztünk!” s utána a fáradtságtól holtan esett össze.

Az újkori olimpiai játékok élőit M. Bréal francia akadémikus javasolta a marathoni futás bevezetését és arany serleget ajánlott fel az első olimpiai marathoni győztesnek. .4 görögök hatalmas lelkesedésséi fogadták a francia akadémikus javaslatát és az első 1896-os athéni Olimpia műsorában ott szerepelt ez a klasszikus versenyszám és azóta minden olimpiai atlétikai versenyen megrendezik a marathoni futást.

Az olimpiákon kívül Éurópa-baj- nokságokon és világversenyeken a versenyzők sokasága küzd a 42195 méteres távon a győzelemért. A hivatalos találkozókon kívül rendeznek még marathoni futási a világ minden részén, de valamennyi között a leghíresebb, a leglátogatottabb és a nemzetközi sportélet egyik legkedveltebb versenye a kassai marathoni verseny.

©

1924-ben rendezték meg Kassán az első marathoni versenyt. A nézők az első versenyt vegyes érzelmekkel fosai rendező bizottság 1945-ben elnevezte nagyszabású versenyét: Medzi- národny Maraton Mieru-nak (Nemzetközi Béke Marathoni.) Azóta minden évben — lehetőség szerint októberben — valóságos ünnepük a kassaiaknak és a csehszlovákoknak ez a gyönyörű viadal. Lelkes, hozzáértő rendező bizottság hónapokig készíti elő a verseny mintaszerű lebonyolítását, amiből szinte az egész város részt vállal a siker érdekében.

©

Mielőtt az 1959. évi XXIX. marathoni versenyről beszámolnánk, nem lesz talán érdektelen, ha sorra vesszük az eddigi versenyek magyar vonatkozásait. A magyar hosszútávfutók minden évben nagy lelkesedéssel készültek a kassai marathoni versenyre és különösen a második világháború előtt arattak sok sikert. A legeredményesebb magyar versenyző Galambos József volt, aki négyszer győzött a kassai marathoni versenyen és háromszor volt második. 1925-ben Király győzött, 1926-ban harmadik lett. 1929-ben Zelenká volt az első, Gyetvai a második. 1931-ben Gyetvai harmadik lett. Második helyezést ért el 1935-ben Maurery és 1936-ban Kiss. 1945 óta már kevesebb sikert arattak a magyar versenyzők. 1952-ben Dobronyinak sikerült megszereznie a második helyet az igen erős nemzetközi mezőnyben.

*

A kassai marathoni éves történetében sok

verseny 3o érdekes eseA XXiX. Béke-Marathon-i verseny indulói

Tizenöt, nemzet hatvanhét versenyzője várja az indítást. 42,195 méter van a versenyzők előtt. Ekkor még mindenki esélyesként indult. Alig két órával később már meg volt a győztes ...

Foto: R. Berenhaut, Kosice

gadták. Amikor azonban az első ver-* seny győztese, Halla Károly, a kassaiak futója elsőnek futott be a célba, elhatározták, hogy minden évben megrendezik a marathonit és arra külföldi versenyzőket is meghívnak. 1924-től kezdve minden évben megrendezték a marathonit, amely év- ről-évre mind jobban és jobban a nemzetközi sportközvélemény érdeklődésének középpontjába került. A XIV. marathoni után, 1938-tól 1944- ig nem rendeztek Kassán marathoni versenyt. Erre az időszakra jut a második világháború, amikor a nemes sportvetélkedések helyett ölték, gyilkolták egymást az emberek milliói, akiket belehajszoltak egy olyan háborúba, amely sok szenvedést és bánatot okozott az emberiségnek.

1945-től új színt és értelmet kapott a kassai marathoni verseny. A rendezők, a kassaiak, az egész csehszlovák nép érezte és tudta, hogy a hagyományokkal rendelkező verseny felújítása segít a népek közötti egyenetlenkedések megszüntetésében. Az 1945-ös versenyen nem vettek még részt külföldiek, de 1946-tól kezdve nemcsak Európa, hanem más világrészek is elküldik legjobbjaikat, hogy azon a versenyen vegyenek részt, amely a békét szolgálja. A kasmény foglalkoztatta a nézőket, rendezőket és versenyzőket egyaránt.

1925-ben, a második marathonin, amelyiken már külföldiek is részt vettek, a magyar Király volt a győztes. Amikor a verseny után a városi fürdőből tért vissza Király, az utcán találkozott egy szakasz katonasággal* A szalcasz vezetője megismerte a marathoni győztest, „vigyázzt” vezényelt és diszlépésben tisztelegtek Király előtt.

*

A második világháború előtti években az argentin Zabala f utotta a legjobb időt. Nagy közönségsikere volt. A kassaiak az argentin versenyzőnél nagyobb szeretettel köszöntötték az 1937-es győztest, a francia Leri ehet. Amikor a verseny után a díszvacsoránál ültek a résztvevők, kilenc óra tájban a francia sportolót elhívták a csehszlovák—francia baráti társasághoz. Hiába várták onnan vissza. Másnap estig nem tudtak róla semmit. Már a prágai francia követségnek akarták jelenteni a versenyző eltűnését, amikor másnap este gyönyörű személygépkocsival jelentkezett a rendezőknél. Kiderült, hogy Leriche részére a katonai parancsnokságon ünnepélyes bankettet

Szovjet labdarúgók Ozdon

Vasárnap szovjet labdarúgó csapat vendégszerepel Ozdon, ahol az Ózdi Kohász NB Il-es csapatának lesznek ellenfelei. Az ózdiak kéthetes szovjetunióbeli látogatását viszonozzák a krasznodari labdarúgók.

Szerda este ünnepélyesen fogadták a szovjet vendégeket. Válóczi Elek, az Ózdi Kohászati Üzemek

Összevont járási bajnokság Közép csoport állása:

szakszervezeti bizottságának elnöke köszöntötte a vendégekét, akinek üdvözlő szavaira A. Sikov elvtárs, a szovjet sportolók vezetője válaszolt.

A vasárnapi mérkőzés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg Ózdon. A mérkőzés fél 3-kor kezdődik Sipos Szilárd játékvezetése mellett.

összevont járási bajnokság Északi csoport állása:

1. Szikszó

6

5

1

_

20:1

11

1. Kirádd

«

4

2

—

15:6

10

2. Hejőcsaba

6

5

_

1

25:9

10

2. Herbolya

6

3

1

2

17:7

7

3. M. Honvéd

6

5

—

1

25:11

10

3. Alberti elep

6

3

1

2

16:7

7

4. Mezőcsát

6

4

1

1

15:8

9

4. Izsófalva

6

2

3

1

16:8

7

5. Mezőkeresztes

6

4

—

2

13:6

8

5. Sajónémeti

6

3

1

2

8:6

7

€. Encsi ' Petőfi

€

2

1

3

10:11

5

6. Ózdi MA VAUT

6

3

1

2

10:9

7

7. Nyékládháza

6

2

1

3

13:21

5

7. Varbó

6

3

1

2

6:6

7

8. M. Egyetem

6

•>

—

4

19:13

4

8. Rudolftelep

6

3

—

3

13:10

6

9. Mezőnyárád

0

1

1

4

7:20

3

9. Sajókaza

6

2

1

3

9:14

5

10. H.-németi

6

1

1

4

5:27

3

10. Sa.jóbábony

6

1

2

3

5:12

4

11. Tibolddaróc

6

—

2

4

9:19

2

11. Bánfalva

6

1

1

4

2:15

3

12. Igrici

6

1

—

5

7:22

2

12. D.-tapolcsány

«

1

—

3

3:22

2

rendeztek, majd a marathoni győztes francia kertésznek autót ajándékoztak.

*

1952-ben a XXII. marathoni versenyt Eperjes—Kassa útvonalon rendezték meg. Huszonöt kilométernél úgy látszott, hogy a versenyt a magyar Dobronyi nyeri. Az ellenőrző állomásról felhívták a sportpályát és megkérdezték, hogy készenlétben van-e a magyar Himnusz lemeze, mert Dobronyi nagy előnnyel vezet. A sportpályán nagy lett az izgalom. A pályán lévők autókkal, motorokkal indultak a városba a lemez megszerzésére. Arra gondoltak, hogy a marathoni irodában kellene megnézni. De ki van ilyenkor ott? Az illető nem találta a kulcsot, betörte az ablakot, de a lemez nem volt meg. Végre megtalálták a magyar Himnusz lemezét a Slovan szállóban, boldogan siettek vele a sportpályára. Ám a győztes a finn Puolakka lett!

A mostani, XXIX. marathonin négy híres, régi sportember találkozott. A kassai Koscsák, Csehszlovákia többszörös rekordere régi sportbarátjával, a. többszörös magyar csúcstartóval, Kelen Jánossal találkozott, aki a magyar sportküldöttség vezetőjeként utazott Kassára. A másik kettős: Galambos József, a négyszeres magyar győztes az argentin Stirlinggel találkozott. Stirling volt az edzője Zabolának, az 1931. évi győztesnek, aki Galambost előzte meg. Október 11-én. a Béke- Marathon-i napján találkozott egy argentin és egy magyar sportember, ami fényes bizonyítéka annak, hogy egy sporttalálkozón, egy békeversenyen nincs is olyan messze Magyar- országtól Argentina...

©

Hatalmas előkészületeket folytatott a marathoni versenyek rendező- bizottsága az 1959. évi verseny megrendezése előtt. Hónapokkal ezelőtt küldték el a versenykiírásokat, szinte a világ minden részére és napról- napra érkeztek a nevezések a 35 éves jubileumhoz érkező viadalra, a XXIX. marathoni versenyre. Három világrész — Európa, Dél-Ameri- !<a és Ázsia — versenyzői készülődtek Kassára, hogy október 11-én nemes sportvetélkedésben küzdjenek a győzelemért és erősítsék a népek és nemzetek közötti barátságot és a békét. Amikor a nevezések lezárultak, elkészítették a prospektust és a kassaiak boldog örömmel vették tudomásul, hogy igen sok neves külföldi lesz a verseny napján Kassán. Három szovjet, két magyar, két japán, két francia, két NDK-beli, két angol, egy finn, egy jugoszláv, egy argentin, egy svájci, egy lengyel, egy osztrák, egy holland, egy dán versenyző jelezte biztos részvételét. A nemzetközi versenyzők mellett közel ötven csehszlovák futó szándékozott elindulni a jubileumi marathoni versenyen.

Leskó Pál

(Folytatjuk.)

SZÜLŐI HÁZ

Magyarul beszélő szovjet film.

Most vetítik filmszínházainkban az új, magyarul beszélő szovjet filmet, a Szülői ház-at. Témája érdekes, feldolgozása igen művészi. Egy fiatal lány sorsát ábrázolja, akit a világháború vihara elsodort a családi fészekből. Olyan nevelőszülőkre talált, akik édes gyermekükként szerették és nevelték. így serdült fel és tizennégy évvel a háború befejezése után találkozott az édesanyjával. Ezzel indul a Szülői ház cselekménye. Az értékes, művészi filmet bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja a közönség.

üzemvezetők értekezlete

Termelési értekezletet tartottak a minap a Borsod megyei Moziüzemi Vállalathoz tartozó filmszínházak üzemvezetői. Az egybegyűlt sokszáz moziüzemvezető értekezletét Mráz Ferenc, a vállalat igazgatója nyitotta meg, majd Glósz Ferenc igazgatóhelyettes, a műsorosztály vezetője tartott jól szerkesztett,’ részletes beszámolót a vállalat és egyes üzemei

BEETHOVEN VI. ZONGORAVERSENYE

Irt-e Beethoven VI. zongoraversenyt? Erre a kérdésre hanglemez formájában érkezett válasz. Egy Philips lemezen Helene Schnabel zongoraművésznő játssza a D. dur zongoraversenyt, amely nem egyéb, mint Beethoven hegedűversenyének átirata. Maga Beethoven készítette 1808-ban. Megelégedett azzal, hogy elég nyersen átalakítsa az eredeti hegedűszólamot a klaviatúra követelményeinek megfelelően és új ka- denciákat írt a tételekhez. Ebből ugyan szép zongoraverseny született, de kétségkívül hátrányára szolgál a hegedűverseny emléke. Egyes zon- gorás „ügyetlenségeken” érezhető, hogy a mű átirat. * III.

SAKKHÍR

Az újjáalakult MVSC sakkszakosztály minden héten kedden és pénteken tartja edzéseit a MÁV. igazgatóság (Szemere u. 28. sz.) épületében. A szakosztály II. és

III. osztályú minősítő versenyt indít, ezért a szakosztály vezetősége kéri tagja®, hogy a mai edzésen teljes számban jelenjenek meg.

munkájáról, az eltelt időszak eredményeiről. hiányosságairól, valamint az elkövetkező időszak feladatairól. Beszámolójában több ízben hangsúlyozta, hogy a moziüzemek vezetői elsősorban propagandisták kell legyenek, a szocialista kultúra propagandistái. Szólt azokról a nagymérvű anyagi áldozatokról is, amelyekkel államunk a dolgozók moziellátásának mind kulturáltabbá tételét segíti, amelynek révén 1959-ben eddig mintegy négy millió forintot fordítottak a mozik korszerűsítésére. Beszámolt azokról a beruházásokról, amelyekkel az év végéig lehetőség nyílik arra, hogy Borsod megye egyetlen községe se maradjon mozi- ellátás nélkül, ha csak vándormozi rendszeres vetítésével is, de mindenhová eljusson a kultúrát terjesztő film.

Az értekezlet résztvevői közül számosán szóltak hozzá a beszámolóhoz, egészítették azt ki, tettek hasznos javaslatokat. Szebeni Győző, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője javasolta többek között, hogy a moziüzemek rendezzenek novemberben kongresszusi hónapot,- munkájukkal rendszeresen segítsék a községekben folyó általános népművelési munkát, állandóan javítsák a helyi tanácsok és a mozi üzemek kapcsolatait. Felszólalt többek között Bauer Miklós, a miskolci Fáklya mozi üzemvezetője is, aki a közelmúltban juta.lomüdülésen volt Csehszlovákiában, Marienské-Lázné- ban és most külföldi tapasztalatairól adott rövid tájékoztatót.

lYfem olyan csúnya az ’ ördög, amilyenre festik” — figyelmeztet egy jó magyar közmondás, jelezve, hogy az elfogult ember hajlamos a túlzásra. Gönc- ruszkán is akadnak ilyen túlzó, ujjnyi bajokat kar- hossznyira nyújtó emberek. Amikor a tsz-iroda holléte iránt tudakozódtam, a megszólított idős atyafi ezekkel a szavakkal igazított útnak:

— Nem sok jót lát ott. Most is tönkrepenészedett vagy nyolcvan mázsa búzájuk ...

— Jöjjön, nézze meg, van-e nyolcvan mázsa ■— markolt fel egy nagy kulcscsomót Budai Ferenc, a gönc- ruszkai Szabadság Tsz agronómusa, amikor szóvátet- tem a hallottakat. — Nem több az nyolcvan kilónál.

Mi az igazság? Esős idő járt a cséplésre. A magtárba ömlesztett búza nedvességtartalma meghaladta a tárolási százalékot. Nem gondoskodtak kellően a termény „hűtéséről”, forgatásáról, bemelegedett, megpenészedett néhány mázsa. Rostálással, mosással és szárítással megmentették a terményt, alig nyolcvan kiló ment veszendőbe. Az elnököt és a magtárost terhelte a felelősség, a termelőszövetkezet vezetősége kötelezte őket a kár megtérítésére.

A rosszindulatú pletyka nagyítóüvege százszorossá növesztette az ujjnyi bajt. Mondják is a tsz-tagok, hogy ha a valóságban is léteznének azok a szorzószámok, melyekkel százszorosára nagyítják a kisebb-nagyobb hibákat, már híre-hamva se lenne a tsz-nek. Pedig néhány nap múlvakerek évfordulót ünnepelnek — 1949 november elsején alakult meg a göncruszkai Szabadság Termelőszövetkezet.

Nem „diadalmenet” volt eddig megtett útjuk. Az első évben még a kenyérből sem szelhettek kedvükre az újdonsült tsz-tagok. Küzködésükért, újatakaró lelkesedésükért az árgusszemekkel leselkedő áskálódással fizetett. De állták a harcot, mert harc volt ez, mégpedig a javából. Harc a közösbeli kishitűekkel, a kívülállók gáncsoskodásával és' nem utolsósorban a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségeivel.

Jl/t a sem fenékig tejföl a tsz-tagok élete. Mehetne jobban is a soruk, földjük van elegendő, 380 hold körül jut 59 tagra. Búzából szép termést takarítottak be, átlagtermésük meghaladta az egyéniekét, közel 16 mázsa búza termett holdanként, pedig a jég is megverte. A tavasziárpával nem dicsekedhetnek. Ki mint vet, úgy arat. Tavasszal takarították le a kukoricagórét az árpaföldről, hiányzott az őszi mélyszántás. Miért maradtak el vele? A széthúzás, a vezetők közötti ellenGöncruszkai jegyzetek

tét a ínunkában bosszulta meg magát. A vezetők a tagságot, a tagság a vezetőket okolja a mulasztásokért. A vezetők a tagoktól több öntudatot, nagyobb szorgalmat követeltek, a tagság a vezetőktől több hozzáértést, felelősségteljesebb ügyintézést várt. Vitatkoztak, marakodtak, a munka meg maradt. Könnyebb megteremteni a jó vezetést — ehhez nem kellenek évtizedek —, mint szocialista öntudatra nevelni ötven-hatvan embert.

Ezeket a visszásságokat is belekalkulálhatták a munkaegység-tervezésbe, mert csak 40 forintra állapították meg egy munkaegység értékét. Ha a vezetőség és a tagság egyakaraton lett volna, többet oszthatnának, még nagyobb kedvvel vághatnának az új gazdasági évnek.'

A tsz vagyoni állapota jónak mondható. A volt ura- dalmi épületek szinte újak. Az istállók teltek növendékmarhákkal, sőrével, 21 fejős tehenük szép summát hoz a konyhájukra, a havonkénti nyolcforintos előleget a tejpénzből fedezték. Több mint 100 darab sertésük, több száz juhuk van. A cukorrépa termésátlaga felülmúlja a tervezettet, a kukorica is szépen fizet.

Ha az egyénileg dolgozó parasztok az eredményekre is a hibákkal szemben tanúsított túlzott éberséggel reagálnának, most észrevehetnék, hogy a tsz-tagok jócskán lepipálták őket az őszi munkákban. Eddig közel 300 holdon szórták szét a műtrágyát, az őszi vetéstervüket mintegy 60 százalékra teljesítették, azon iparkodnak, hogy kellően megalapozzák a jövő évi aratás sikerét.

A termelőszövetkezet élére október elsejével új elnök került, Tompái Bálint, elvtárs, aki nagy lelkesedéssel fogott munkához. Véleménye szerint ez a tsz sokra viheti, ha a tagok fegyelmezettebben látnak önnön boldogulásuk megalapozásához. Mindenük megvan az előrelépéshez, csak a munkafegyelemmel vannak még bajok.

‘Kurucz Mihály bácsi, a tsz állatgondozója, azon a véleményen van, hogy aki a közösben nem tud boldogulni, szégyellheti magát. Kurucz bácsi nemrégiben negyedik lányát adta férjhez — nem kis büszkeséggel újságolta: megvettem neki a konyha-, meg a szobabútort ... A napokban adott túl néhány mázsa tavalyi búzán, hogy helyet szorítson az ezévinek.

Ezek a tények nagyítás nélkül is szépek és nem lehet üket csűri'ára festeni, mert igazak.

GULYÁS MIHÁLY