Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-02 / 231. szám
Péntek, 1959. október 2. ESZAKMAGYARORSZAG 5 Bertha Zeitén festőművész kiállítása a Nevelők Hézában A gyűjteményes kiállítás a kép- zőművész életében olyasféle esemény, mint az író életében egy kötetének megjelenése. A gyűjteményes kiállítás mélyebb bepillantást enged a művész gondolatvilágába. Minél gazdagabb a művész gondolat- és érzelemvilága, minél igazabb a hangja, annál inkább törekszik arra, hogy necsak foszlányokban mutatkozzék meg a külvilágnak — amely foszlányokból a néző esetleg tévesen ismeri meg, vagy éppenséggel egy útkereső lépését tapinthatja ki —. hanem megmutatkozhassék legalább olyan formában, mint ahogy az író mutatkozik be kötetnyi életművével. A bővebb kollekció hozza közel a nézőt az alkotó ember bonyolult lelkivilágához, azokhoz a belső indítékokhoz, amelyek öt mondanivalóinak közlésére ösztönzik. Tlyen gondolatokat ébreszt Ber- tha Zoltánnak, a Sárospatakon élő festőművésznek vasárnap Miskolcon, a Nevelők Házában megnyílt gyűjteményes kiállítása. In az: lm. történetesen csak két csendéletét láthatnák, akkor is megállapíthatnák, hogy Bertha Zoltán biztos kezű és szemű, elhivatott festő, aki avatotton kezeli ecsetjét és veti vászonra palettája színeit. De ha a két csendéletből akarnánk megítélni művészi habitusát, milyen hiányos. helytelen fogalmat alkotnánk az ő művészi képességei- ről, hovátartozandóságáról! A harmincnégy festményből álló gyűjteményből azonban, mint nyitott könyvből olvashatjuk ki, ha személy szerint nem is ismerjük: ki ez a Bertha Zoltán, mit mond a művészete. Férfiasán nyugodt, derűs kiegyensúlyozottság — ez jellemzi az embert és piktúráját. Impresszioniszti- kus könnyedséggel odavetett, pózta- lan önarcképe, világos hátterével, valahogyan találó jellemrajzként hat többi művének megismerése közben. Festményeinek megfogalmazásából, formavilágából leszűrve ez a jellemrajz körülbelül így egészül ki: Bertha Zoltán szereti az életet, az embereket, családját és szűkebb hazája gyönyörű tájait. Az a fajta értelmiségi, aki emberközelségből szemléli az őt környező világot, lát és érez, szerelmese a szépnek. Bertha Zoltán nem teremtett új festői stílust, a napjainkban mind általánosabban tért hódító, az élménybenyomások friss rögzítésére alkalmas, könnyed, minden aprólékos kidolgozást kerülő festői módszert tette magáévá. Sokaknál ez a festési módszer a látvány bizonyos torzításaival jár együtt. Bertha Zoltán biztos kézzel elhelyezett színfoltjai azonban a mozdulatlan természetet éppen úgy, mint a mozgó figurákat olykor ideoplasztikus kifejező erővel örökíti meg. Nézzük meg például a „Reggel az utcán” c. pillanatképének két nőalakját, „Este a Hécén” c. tájképén a fáradt lovakat, vagy a „TéV alakok” c. életképe figuráinak jellegzetes mozgását. XAűvészi kiegyensúlyozottsága elLr± sősorban abban domborodik ki, hogy festői előadása és a mű tartalmi lényege harmonikus egységbe olvad. A „Téli Bodrogpart”, az „Esti Bodrogpart”, egy jellemző sárospataki részlet s még néhány mély, meleg tónusú, poétikusan szép tájának, hangulatképének ragyogó, világos ellenpólusa a kisebb méretű „Nyári utca”, vagy a „Szőlőszedő”. Amilyen meleg szívvel és őszinte rajongással örökíti meg a környék tájait, szín- pompáját. meghitt zugait, ugyanolyan szívvel öleli magához műveiben a táj embereit, betonozó munkásokat, a kánikulában megszomjazoU dolgozó fiatalokat. Egyik megragadó képe az ..Esti beszélgetés”. Két komoly férfi-alak — bizonyára szomszédok — otthonos öltözékben a n"- t>» munka utá-n t*. n világ nagy eseményeiről, talő.n kis mim dennani dolgokról. dn a beszélőt** őszinte, közvetlen és hasznos. A kén pedig festői, a két ólak — egyik maga a festő — mozgása életigaz. Van itt egy „enteriőr”. A szoba belső központjában egy gyermekálló- ka. a bölcsőkor második fokozatának rekvizituma. Gyerek nincs benne, Az állókát azonban bearanyozza az ablakon keresztül ráhulló napsugár. Költemény ez a kis enteriőr — a szülői szeretet költeménye. Megbizser- geti a néző szivét, uqyanvny, mint egy másik kisebb kép, amely egy cipője befűzésével bíbelődő pöttöm lánykát örökít meg. A legtöbb kép friss impresszió, a pillanatnyi látvány festői megragadása. Ezért hangulatos az egész tárlat, meg azért is, mert nem érződik sehol a mesterkéltség, a bizonytalankodás. TJertha Zoltán, ahogyan a kiállí- tás színvonalas, sokrétű anyaga igazolja, mélyen érző, kiforrott művész. Ha saját erejéből meglett kórban — mint önmaga elárulja — öt év alatt elérte művészetének mai színvonalát, biztosan könnyen jut még tovább. Művészünk pedagógus ugyan, de — félreértés ne essék — nem rajztanár, hanem nyelvész. Nyilván mélygyökerű kulturáltsága képesítette arra, hogy a képzőművészet nyelvét, mégpedig fejlett „irodalmi nyelvét” is elsajátítsa. Aki sajátmagának ilyen jó mestere, nem kell félteni a megrekedéstől. Bizonyos, hogy szélesebbre tárul rohamom san fejlődő társadalmunk új jelenségeire vetítődő művészi rálátása. HAJDÚ BÉLA Papp Zoltán aongoraestje Papp Zoltán nevével 2 évvel ezelőtt találkoztunk először a vasgyári Erkel Ferenc zeneiskola tanári hangversenyén. Szerény, rokonszenves személye és zenei készültsége mutatta a benne rejlő értékeket. ^ Az elmúlt hangverseny-szezonban, az évad elején egy „fél” koncerten mutatkozott be. A másik felet a szakiskola női kára jelentette. Azóta eltelt egy esztendő. Sok tanulás és áldozatos óra eredményeként, elsőnek a szakiskolai tanárok között, ismét hallhattuk Papp ZolAKÁC ISTVÁN: Gyönyörű ősz Azúr szemű, merengő végtelenség, örök, nyugalmas, száz tífkú varázs, győzelmes, mély, széthulló konok egység, színdús alázat, tűnő lobba nás. Minden — formáló, szigorú valóság, levélgörgető, lágy fuvola szó, pazarló mester, termő, tiszta jóság, szívünkre omló. meg nem fogható. Kukoricák bíborrá változása, galamb folrönoen, gyümölcs földre hull, selymes szellők, madarak távozása, élet érése halk — gyamUlaruI. Békénk pecsétje, napnak drágít lénye, anya és testvér, harcostárs, rokon, boroknak íze, lányok szökkenése, rózsaszín hajnal kékíő dombokon. K u'turáWs tervek Erdőbétiyén Egész a közelmúltig Erdőbénye kulturális lehetőségeit ugyancsak korlátozta a helyiség hiánya. A fiatalok kedvetlenül fogtak egy-egy rendezvény megvalósításához, mert a közönségsikerről előre lemondhattak. Végre lakható állapotba került az új kultúrotthon, — már itt az ideje. hiszen öt év óta épül —, s ha beköszönt a tél, lesz hol színdarabot tanulni, külön táncterem áll a szórakozni vágyó fiatalok rendelkezőére. De amíg be nem áll -a tél, aligha lesz idejük az erdőbényeieknek a kulturális tevékenységre. A szüret ebben az esztendőben különösen próbára teszi erejüket, a szőlő átlagon felüli termést ígér. Amíg nem végeznek a szürettel és a szőlő téli „elrakásával”, elsősorban a mozi és a máshonnan hozott kulturális események szórakoztatják a falut,, A közelmúltban az abaújszágitóiak.jöttek el Erdőbényére a Szélviharral, a Miskolci Nemzeti Szinház művészei a 3 Robinzont adták elő. A helyi kulturális „nekifutás” lényegében a szüreti mulatságokkal veszi kezdetét? mely nem kis eseménye e nagy hagyományú borvidéknek. A szüreti mulatságok gazdagítását vették tervbe a falu vezetői a felszabadulásig évenként megtartott kapásbál megrendezésével. Ma sem tudják az okát, miért szűnt meg a kapásbál-rendezés, egyszerűen megszakadt a folytonossága, pedig szép színfoltja volt a falu életének. A kapásbál is felvonulással kezdődött. A felvonulók élén két ember Bacchushak, az ógörög és római mitológiában a bor és vidámság istenének boroshordón ülő szobrát vitte. A kapások címerén kápa, ásó, csákány volt látható. A két naoig tartó bál gazdag lehetőséget nyújtott a szórakozásra. Az ún. sáfárok, adták elő a rigmusokat, melyek humoros formában pellengérre állították a szőlősgazdák feneketlen kapzsiságát. A rigmusok a kapás-céh ismertetésével kezdődtek, hangoztatván e céh mélvpn demokratikus voltát. Ez a mi kaDási címerünk. Be is foxad a mi céhünk Urat, papot, minden embert. Akit a sors kapásnak rendelt. Ha valamikor két teljes napot szánhattak e kedves, mondanivalójában pozitív szokás ébrentartására, ma egy napot áldozhatunk rá. Igaz. régente volt rá idő bőven, a szüret befejezésével otthoni semmittevésre voltak kárhoztatva még azok is, akiknek pedig ugyancsak nagy szükségük lett volna arra, hogy dolgozzanak. A KISZ-fiatalok színdarabot terveznek. A több alkalommal díjat nyert tűzoltó egyesület is ki akar rukkolni egy-két kulturális rendezvénnyel. A földművesszövetkezeti énekkar, mely első lett a nyáron Sátoraljaújhelyben tartott földművesszövetkezeti dalostalólkozón. egész estét betöltő dalos-estékkel kívánja srőmkoztatni a falu népét. tánf, most már egy egész estét betöltő műsorral. Igazában ezt tekinthetjük bemutatkozásnak, olyan lehetőségnek, amely teljes estén át próbára tette Papp Zoltán egész zen^i kultúráját, megmutatta, mit fejlődött. A választott mércét magasra állította. Műsorát magas igényű művekből válogatta össze. Nincs benne semmi olcsó sikerre való törekvés, sőt — úgy tűnik — még az ilyen „gyanú” árnyékától is fél. A műsorösszeállítás minden művész szuverén joga, s bizonyára azokat a műveket tűzi műsorra, amelyeket szívesen játszik, Viszont van kialakult hagyomány, amely szerint a műsor első felében a nagyszabású, a művész egész kultúráját bemutató rész után, a levegősebb második rész következik, melyben az előző rész kiegészítéseként a rövidebb, csillogóbb, a művész más oldalát is megmutató apró gyöngyök kerülnek előadásra. Papp Zoltán műsorában Bach prelúdium és fuga. Mozart szonáta és Beethoven szonáta alkotta az első részt, Debussy: Fények a vízen és Franck preludium, choral és fuga ■ a második részt. A választott és talán kicsit túlfeszített „tervet” teljesítette. E hangversenye belépőjegyet adott neki arra, hogy mint városunk komoly zenei értékét tarthassuk számon. A hangverseny folyamán sokszor hallottunk szívből jövő muzsikát, olyan dalolását a hangszernek, amelyet csak ihletett pillanat szülhet. Ilyen volt a Beethoven szonátának sok szép része. Hallottunk slmogatóan puhaszép hangzásokat, pl. a Debussy- ben. De hallottunk árnyékosabb, megoldatlanabb előadást is. A Beethoven szonáta Largó—Allegro része, a Bach fuga. Mindez nem jelenti annak az örvendetes lénynek kisebbítését, hogy Papp Zoltán technikája elmélyült, erősödött, formáló ereje izmosodott, színkészlete gazdagodott, érzésvilága mélyült. Az elmúlt idő alatt sokat tanult, sokat ért. Elért egy magaslatra, amely után következik egy még me- redekebb, még messzebbre mutató és vivő pálya. A továbbiakban elválik, hogy Papp Zoltán erejéből milyen gyorsan jog telni a magaslat elérése. Ha sikerül, úgy nemcsak városi értékként kell majd számon tartani. Mindehhez azonban külső támogatás is kell, olyan körülmények megteremtése, amely ezt a fejlődést segíteni fogja. Papp Zoltán megérdemli a támogatást. Városunknak pedig szüksége van arra, hogy itt tartsa fiatal művészeit, támogassa őkett kösse le, hogy ne vágyjanak el innen. Hisszük, hogy mindezek a párt és tanácsunk segítségével megoldódnak, Papp Zoltán pedig e nagy munkás városban minden lehetőséget megtalál majd arra, hogy értékeit gazdagítva szolgálja e város zenei fejlődését és kulturálódását. V. ZALÁN ÍREN Miskolc kulturális fejlődésének egyes kérdései Galló Ferenc, a városi tanács vb. elnökhelyettesének nyilatkozata a párt kongresszusi irányelveiről Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusára kiadott irányelvei behatóan foglalkoznak a kulturális fejlődés kérdéseivel. Ismeretes, hogy Miskolc városának a felszabadulás előtt igen szegényes kulturális élete volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alig-alig lehetett ez az örökség alapja a felszabadulás utáni művelődési munkának. Ha a szerény hagyományhoz hozzávesszük, hogy a felszabadulás után is történtek hibák — a város gazdasági fejlődésével nem tartott lépést a kulturális fellendülés —, akkor még világosabban látjuk a tennivalókat a kongresszusi irányelvek szellemében. Erről nyilatkozott lapunknak Galló Ferenc elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. — Elégedettségre egyáltalán nincs okunk, mégis vitathatatlan az előbbrelépés a felszabadulás óta. Nézzük a számokat. A felszabadulás után három közép- és nyolc általános iskola épült Miskolcon. 139-cel bővült a tantermek száma. 1945 előtt 13 259 tanuló járt az alsó- és középfokú iskolákba, jelenleg 23 236. Ma tízzel több óvoda működik a városban, mint a felszabadulás előtt. Az óvodákban kétszer annyi « gyermek kap helyet, mint 45 előtt. Ezeknek az intézményeknek a további bővítése, hogy a kor igényeit 100 százalékosan kielégíthessük és a követelményeknek teljesen megfeleljünk, a közeljövő feladata. — Városunk adott otthont a most tíz éves Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Az egyetem építkezése az ország leg- • nagyobb kulturális jellegű beruházása volt. Ez év decemberére fejeződik be a Miskolci Nemzeti Színház átépítése. Erre 25 millió forintot fordít az állam. Az építkezések befejezése után Miskolcon lesz az ország legkorszerűbb színpada. Ezekhez az eredményekhez még hozzávehetjük azt is, hogy a fel- szabadulás előtti jelentéktelen számmal szemben ma 12 művelődési otthon működik a városban. A művelődés gazdasági adottságainak biztosítása mellett igen fontos kulturális feladatunk a kapitalista szemlélet kigyomlálása. a szocialista gondolkodásra való nevelés. — Az ellenforradalom óta Ts meSSnapPtjÄTS fellendülés tapasztalható kulturális forradalmunkban. A politikai konszolidáció itt is érezteti hatását. Ez a megállapítás Miskolcra is vonatkozik. Az ellenforradalom óta városunkban jelentős előrelépés történt a kulturális forradalomban. Itt megemlíthetnénk a sajtó, a rádió munkáját, s folyóiratunkat, a 3 ezer példányban megjelenő Borsodi Szemlét. Rendeződnek a problémák egyetemünkön is, olyannyira, hogy a legutóbbi jubileumi ünnepségeken Kállai Gyula elVtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja már arról beszélhetett, hogy az egyetemeknek a közeljövőben a kommunista szakembernevelés fórumaivá kell válniok. — Pedagógusaink, s általában a város értelmisége körében tisztázódott sok ideológiai jellegű probléma. Előrehaladtunk a szocialista világszemlélet terjesztésében, megszilárdításában. Javult a színház műsorpolitikája, közelebb került az élethez. Ez évben 19 bemutató közül 10 komoly prózai mű és ezek zöme mai témájú, s főleg magyar darab. A szocialista világszemlélet terjesztésének igen fontos és célravezető fórumai a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által rendezett előadások. Az idén 1500 előadást terveztünk. Eddig 1061-et tartottak meg. Az előadások mennyiségben megfelelnek a követelményeknek, most az a feladatunk, hogy tovább javítsuk az előadók minőségét.- Kulturális forradalmunkéiból vábbfejlesztése. Ennek érdekében szükségessé vált az iskolareform bevezetése. Miskolc városban az elmúlt évben már 9 általános iskolában és 6 középiskolában vezettük be a politechnikai oktatást. Ez évben ezt tovább bővítettük. Középiskoláinkban bevezettük az 5+1-es oktatási rendszert, melynek az a célja, hogy a tanulók az általános műveltség alapos elsajátítása mellett megismerkedjenek a gyakorlati munkával is, szeressék és becsüljék a fizikai munkát. Középiskoláink fontos feladatuknak tekintik a munkás- és parasztszármazású gyermekek tanulásának segítését. A középiskolák első osztályaiban a tanulók 66 százaléka munkás- és parasztszármazású. Az elmúlt évhez viszonyítva általában javult a munkás-paraszt tanulók javára. — Köznevelésünkben is gátló körülményként jelentkezik még a pedagógusok egyrészének világnézeti bizonytalansága. Biztató jelenség, hogy a pedagógusok közül egyre többen vesznek részt ideológiai továbbképzésben. Tavaly a tanárok, tanítók 53 százaléka, az idén pedig több mint 70 százaléka jelentkezett ideológiai továbbképzésre. A tanácsnak most az a gondja, hogy megfelelő színvonalú előadásokat biztosítson. — Az irányelvek külön felhívják a figyelmet arra. hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos a fizika, a kémia, a műszaki tudományok művelése. E cél megvalósítása érdekében emelni kívánjuk a tanárok szakmai felkészültségét. A művelődési osztály terve szerint egy-két év alatt pedagógusaink teljes egészében szakosítottak lesznek. 4 iinrnsi fnrtnr« különös gondot fordít arra, A városi lanacs hogy biztosítsa a lehetőségeket a felnőtt dolgozók műveltsége gyarapításához. A városban jelenleg két gimnáziumban és egy közgazdasági technikumban van esti tagozat. Emellett ugyancsak két gimnáziumban és egy technikumban folyik levelező oktatás. Ezeket a lehetőségeket közel 1 ezer 300 dolgozó veszi igénybe a városban, a tavalyi ezerrel szemben, Emelkedett a létszám a dolgozók esti általános iskolájában is. Ide 900-an járnak. A tanulni vágyó dolgozók rendelkezésére kilenc általános iskolában létesítettünk esti tagozatot, emellett három üzem saját maga szervezte meg dolgozni továbbtanulását. A tanács fokozottabb figyelemmel kívánja elősegíteni a munkások elmaradottabb rétegei között a művelődés terjesztését. A legtöbb munkásszálláson igen hiányos és gyenge a kulturális élet. A tanács művelődési osztálya tervet készített a munkásszállások kulturális életének fellendítése érdekében. A dolgozók művelődésének elősegítését szolgálja a város könyvtárhálózatának bővítése is. Jelenleg a központi könyvtár mellett öt fiókkönyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Az ősszel, vagy a jövő év elején még egy fiókkönyvtárat nyitunk a Katalin utcában. Szeretnénk fiókkönyvtárat létesíteni Miskolc-Tapolcán is. A diósgyőri könyvtárakban a könyvállományt fogjuk gyarapítani. A művelődési otthonok közül elsősorban a munkásíakta területek otthonának muhkáját segítjük. — Városunk zenei életének fejlődését gátolja hogy csak egy koncert-termünk van. Azzal viszont nem oldjuk meg a ránk váró feladatokat, ha a több koncert-terem hiánya miatt panaszkodunk. A célunk az, hogy megismertessük és megszerettessük a zenét a munkásokkal. Ezért már a közeljövőben hangversenyeket tervezünk a különböző művelődési otthonokban. A párt kongresszusi irányelvei megállapítják, hogy íróinkat, művészeinket a marxista—leninista világnézet, szocializmust építő népünk életének alaposabb ismerete, a szocializmus ügyének következetes, és hű szolgálata teheti képessé nagy alkotásokra. Pártunk kívánja, és a nép elvárjs. hogy az írók. művészek alkotásaikban helyesen ábrázolják korunkat, az úi társadalmat építő embert. — Miskolcon e feladat megyalósítását nehezíti ' az a körülmény, hogy városunkban még a jövő feladata például a színvonalas irodalmi élet megteremtése. A tanács foglalkozik azzal, hogy megtalálja a módiát: hogyan segítheti a leghatékonyabban az írókat, művészeket e nemes feladat valóraváltásában. — Mint a párt korábbi határozata, a kongresszusi irányelvek is a céltudatosabb művelődési munka fontosságát hangsúlyozzák. Ezt kell leginkább megszívlelnünk és ennek szellemében kell dolgoznunk a továbbiakban — fejezte be nyilatkozatát Galló Ferenc eivtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. NAGY ZOLTÁN
