Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

2 ÉSZAK MAG YARORSZ AG Szombat, 1959. szeptember 1». törvény szerzői számítottak. Sót még bizonyos hasznot is húz­tunk abból a politikából, amelyet az Egyesült Államok a kereskedelem­ben alkalmazott a Szovjetunióval szemben — folytatta. — Ki kellett fejlesztenünk azoknak a gépeknek gyártását, amelyek nálunk azelőtt nem voltak meg, és amelyeket önök­től akartunk megvásárolni; most pe­dig már senkitől sem függünk ebben a tekintetben. A Szovjetunióval va­ló kereskedelem mesterséges meg­bénítása tehát arra vezetett, hogy nem gyengébbek, hanem erősebbek lettünk. Gondolják meg. milyen óriási sike­reket arattunk gazdasági életünk­ben a "tíz esztendő alatt, hogyan fejlődött nálunk a technika, a tudo­mány! A hidrogénenergia felhaszná­lásának titkát hamarabb fejtettük meg, mint Önök. Megalkottuk az interkontinentális ballisztikus rakétát. Tlyen önöknek ezideig gyakorlatilag nincs. Márpe­dig az interkontinentális ballisztikus rakéta a szó szoros értelmében az emberi alkotó szellem koncentrá­ciója. Ugyan mi értelme van az Önök tilalmának? Az. hogy az Amerikai Egyesült Államok tovább folytatja a diszkriminációs politikát a Szovjet­unióval való kereskedelmi kapcsola­tok terén, egyszerűen értelmetlen makacsság. kiemelte ,—hogy nem alakulnak rósz- szül a Szovjetuniónak Angliához, Nyugat-Németországhoz, Olaszország­hoz, .Franciaországhoz fűződő keres­kedelmi kapcsolatai. — Miért kell hát Amerikának félrehuz'ódnia? — tette fel a kérdést. — Ez egyébként az Önök dolga. A kereskedelem kérdése — előny kérdése. Ha Önöknek' nem előnyös, hogy tőlünk vásároljanak, vagy nekünk elad­janak bizonyos árukat, tegyenek úgy, ahogyan jónak látják. Csupán egyet gondoljanak meg. Megtörténhetik az életben, hogy né­mely túlságosan válogatós hajadon elszalasztja a kedvező alkalmat, s vénkisasszony marad. Az üzleti élet­ben még inkább fontos, hogy ne váljunk hasonlatossá az efféle válo­gatós hajadonhoz. Az üzleti életben sokkal inkább, mint bárhol másutt, érvényes az angol közmondásban megörökített szabály: „Aki elsőnek érkezik, elsőnek vásárol”. Nekünk is van egy ehhez hasonló, találó köz­mondásunk: „Aki későn érkezik, már csak a leráaott csonthoz juV*. A szovjet Minisztertanács elnöke itt utalt rá. hogy nemrég a Szov­jetunióban járt Harriman newyorki kormányzó előtt kifejtette, s most megismétli: Az Egyesült Államokban a SzíDvjetunió ellen irányuló megtor­lásként hozott kereskedelmi tilalmi törvény pontosan ellenkező ered­ményre vezetett, mint amilyenre e A. békés gazdasási versenyben a Szovjetunió és az Egyesült Államot egyaránt nyertes lesz kétségkívül kölcsönösen előnyös lenne. Gazdasági sikereinket — a mi­einket és az önökéit — az egész világ örömmel üdvözölné, hi­szen a világ elvárja e két nagy­hatalom segítségét abban, hogy mielőbb talpraálljanak azok a népek, amelyek gazdasági fejlő­désükben évszázadokkal elma­radtak. Most nem beszélek arról, hogy ki­nek a hibájából, Önök nagyon jól tudják. Oldjak meg jobban, igazsá­gosan, emberségesen, hogy miképp vezessük ki ezeket az országokat je­lenlegi helyzetükből. Országunk egy rubelt sem keresett idegen természeti erőforrások és;ide­gen munka kizsákmányolásából, mi mégis hajlandók vagyunk segítséget nyújtani a függetlenségüket elnyert ázsiai és afrikai országoknak. Ugyan­akkor igazságos lenne, ha azok az országok, amelyek idegen természeti erőforrásokat és idegen munkát hasz­nálnak fel, jobban kinyitnák pénz- . tárcájukat. A szovjet Minisztertanács elnöke befejezésül hangsúlyozta: . — A békés együttélés és verseny egyre nagyobb közeledést tételez fel a népek között gazdasági és kultu­rális téren. Lemondani a békés együttélésről és versenyről annyi, mint megszakítani a népek közötti 1 kapcsolatokat, tovább szítani a hi- : deeháborút. Aki nem akar szándékosan sze­met hunyni a valóság fölött, elismeri, az egyetlen ésszerű mód, ahogyan ma a nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldjuk meg. : Az Egyesült Államokba érkezésünk ■ és Eisenhower elnöknek a Szovjet- • unióban teendő látogatása remélhe- ; tőleg lehetővé teszi, hogy őszinte i eszmecserét folytassunk a vitás kér- i désekről és megkönnyíti, hogy meg- 5 egyezésre jussunk. Hruscsov kifejezte- azt a reményét, hogy az Egyesült- Államok üzletemberei helyes irány- 5 ban használják fel befolyásukat és i síkraszállnak a két ország békés- együttéléséért és versenyéért, miként- gazdasági életünk kiemelkedő kép- t viselői közül egyesek már ma is í teszik. ________ " Szovjetunió meghívása a világkiállításra c. Az AP jelentése szerint císütörtö- i kön a Hruscsov tiszteletére rendezett- díszebéden átadták a szovjet minisz- s terel nőknek a New York várost jel- < képező emlékérmet. A város kép- a viselői ugyanakkor a Szovjetuniót- hivatalosan meghívták az 1964-ben s tartandó newyorki világkiállításra. i Roosewelt asszonynál ) gadta. A szovjet miniszterelnök rÉ- zsakoszofút helyezett el az Egyesül v Államok volt elnökének sírjára. !_ * n New Yorkból kiindulva, a Hudson- k folyó partján nakodómunkások nagy* i— számú csoportja üdvözölte az elha­ladó szovjet miniszterelnököt, ak! i- mosolyogva integetett a kocsiból. ndult New Yorkba !- Amikor Hruscsov gépkocsiba s szállt, fotóriporterek kérték, hogy ’ engedje magát lefényképezni. A mí- _ niszterelnök beleegyezően válaszolt angolul: o. k. (MTI) Hruscsov a következőkben a két ország közötti békés gazdasági ver­seny jelentőségéről beszélt. — Jól tudják, hogy gazdasági versenyt ajánlunk Önöknek. Egyesek azt mondják, hogy ez részünkről kihí­vás az Amerikai Egyesült Államok­kal szemben — mondotta. Ámde, ha kihívásról beszélünk, akkor elmond­hatjuk — és ez jobban megfelel a tényeknek — hogy először az Ame­rikai Egyesült Államok hívta ki az egész világot, amikor gazdaságilag a többi ország fölött álló hatalommá fejlődött. Hosszú ideig senki sem merészelte vitatni az Önök elsőségét. Most elérkezett az idő, amikor meg­jelent egy olyan állam, amely elfo­gadja az önök kihívását, figyelembe veszi az Amerikai Egyesült Államok fejlődésének színvonalát és ő maga is kihívja önöket. Biztosak lehetnek benne, hogy a Szovjetunió helyt fog állni ebben a gazdasági versenyben: utoléri és túlszárnyalja önöket. Mi ebben a rossz? Függetlenül attól, ki lesz a győztes ebben a versenyben — önök vagy mi — a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt nyertes lesz, mert népeink bé­kében fognak élni és még job­ban, mint most. Mellesleg szólva, a verseny, aho­gyan mi szovjet emberek felfogjuk és folytatjuk, egyáltalán nem zárja ki az együttműködést és a kölcsönös segítséget és mi hajlandók vagyunk kiterjeszteni ezt a szabályt az Ame­rikai Egyesült Államokra, ha Önök egyetértenek vele. Hiszen volt közöt­tünk együttműködés a múltban is! Körülbelül 30 évvel ezelőtt, amikor országunk hozzáfogott iparának ki­építéséhez, jó gazdasági kapcsolatok jöttek létre az Egyesült Államok leg­nagyobb cégeivel. A Ford cég segí­tett bennünket a Gorkij autógyár fel­építésében. Cooper, a neves amerikai szakember adott tanácsokat e dnyeperi vízierőmű építésében. A: önök mérnökei nyújtottak segítsé­get a sztálingrádi és a harkovi trak­torgyár építésében. Az amerikaiak é; angolok adtak tanácsot a moszkva Metro építésében. Mi hálásan fogad­tuk az önök szakembereinek együtt­működését és sokan közülük szovje érdemrendekkel és díszoklevelekké kitüntetten tértek vissza hazájukba nem is szólva az anyagi javadalma zásról. Vajon mi gátolja, hogy felújítsul és tovább fejlesszük a gazdaság együttműködést a jelenlegi, minősé gileg új szakaszban, amikor nemcsal mi tanulhatunk Önöktől, hanem sol tekintetben Önök is tanulhatnak « mi mérnökeinktől, tervezőinktől, tu dósainktól. Az ilyen együttműködé Hruscsov látogatása New York (AFP N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter elnök pénteken gépkocsin a Ne\ Yorktól 80 kilométerre lévő Hyde parkba utazott. Itt van Franklii Rooseweltnek. az Egyesült Államoi volt elnökének birtoka. Hruscsov Iá togatást tett Roosewelt asszonynál. Hruscsovot Roosewelt özvegye fo Hruscsov vissza! Mint nyugati hírügynökségek je leptik, Hruscsov körülbelül egyórá látogatása után 12.06 órakor (17.06 ma gyár idő) a Hyde-parkból. Roose weit özvegyének birtokáról visszain dúlt New Yorkba. termelésben. Valójában az év első k nyolc hónapjában máris 12 százalék- s kai növeltük a termelést. Ebben az IN évben alighanem több mint 10 mil- l liárd dollár értékű árut gyártunk t terven felül Tehát nemcsak, hogy t nem terveztünk erőnkön felül, ha- t nem egyenesen kényelmes feltétele- 1 két teremtettünk az ipar számára, 1< hogy ne kelljen túlfeszíteni gazdasá- < gi erőforrásainkat, hogy a terv tel- ’ iesítésével további felhalmozásra te- .1 gyünk szert, ütemesebbé tegyük üze- 1 mei.nk munkáját. Következésképpen utol tudjuk I érni az Egyesült Államokat az i ipari termelésben, elsőször ab- ( szolut számokban, majd egy fő­re számítva, mégpedig gyorsab- t ban, mint ahogyan terveink előírják. í A szovjet Minisztertanács elnöke * ezután szólt az 1960-as terv javasla- « tárói. A terv révén például lehetővé i válik, hogy 1960-ban kétmillió tonna « hengereltáruval többet termeljenek, mint amennyit a hétéves terv erede- i tileg előírt a második tervévre. Ami c a kőolajat illeti, a Szovjetunió csu­pán 1960-ban 14 milliónál is több j tonnával akarja növelni a termelést. ; A szovjet geológusok olyan hatal- 1 más gázlelőhelyekre bukkantak, i amelyek lehetővé teszik, hogv még i jobban növeljék a gáz kitermelését 'és felhasználását, így a Szovjetunió , e téren is utolérje az Egyesült Álla- t mókát. Hruscsov a továbbiakban a nem­zetközi kereskedelem problémáival foglalkozott. A kereskedett« Igen fontos eszköze ( wl nemzetközi feszültség enyhítésének — Egyesek talán azt hitték — mondotta — azért jövök az Egyesült , Államokba, hogy kijárjak valamit a ] szovjet—amerikai kereskedelmi kap- j csolatok fejlesztése érdekében, mert — ahogyan némelyek állítják^ enélkül nem lehet teljesíteni a hét- . éves tervet. Teljesen őszintén ki sze­retném jelenteni: nem óhajtok ke- relmezőként beszélni. Mi mindig, amióta csak megszületett a szovjet ] állam, a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért szálltunk síkra. Ma egyáltalán nem azért vetjük fel ezt a kérdést, mintha enelkul nem le­hetne végrehajtani a . hétéves teive. . Aki íev gondolkozik, szörnyen tévéd. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi kereskedelemnek, s ve­zérelvünk, ami sok amerikai szama­ra is törvény, ha hihetünk annak a jelszónak, amely Amerikában nemrég kiadott postabélyegen ol­vasható: „Világbékét a nemzetközi kereskedelem révén”. Mi egyetértünk a kérdés ilyenfaj­ta felvetésével. Igaz, amikor nem­rég én magam is körülbelül ezt mondtam, s rámutattam, hogy a ke­reskedelem igen fontos eszköze a nemzetközi feszültség enyhítésének, Amerikában egyesek megbírálták. Akkor az amerikai lápok szerint Hruscsov csak azért hozta szóba a kereskedelmet, mert számára a ke­reskedelem csupán politika. De ha már firtatjuk, ki változtatta a ke­reskedelmet a politika eszkozeve, akkor látni kell, hogy egy bizonyos amerikai hivatal, amelyet önök jól ismernek, külön korlátozó jegyzőket állított össze, amelyet Önöknek, üzletembereknek tekintetbe kell venniök, ha a Szovjetunióval keres-- kednek. No, de ne vitatkozzunk. A történelem megmutatja majd: ki­csoda és hogyan keverte bele a po­litikát a kereskedelembe. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kormány mindig az egyen­lő jogú, kölcsönösen előnyös, min­denféle megkülönböztetést mellőző nemzetközi kereskedelem mellett, az olyan kereskedelem mellett foglalt állást, amilyenről Franklin beszélt Fi'anklin szavai kőbe vésbe olvas­hatók az amerikai kereskedelem­ügyi minisztérium díszbejárata fö­lött: ,.Az Egyesült Államok célja mindenkor az egyenjogú és igazsá­gos alapon folytatandó kereskede­lem legyen”. Harcolunk és harcolni is fo­gunk mindenféle korlátozó ke­reskedelmi árujegyzék ellen, mint ésszerűtlen cselékedet el­len. Ha Önök nem akarnak úgynevezett, stratégiai vagy holmi más árukkal kereskedni, hát ne kereskedjenek, ez az önök dolga. De ne alkalmazza­nak megkülönböztetéseket, amelyek bármely más állam vagy államcso­port ellen irányulnak. Az efféle gyakorlat zavarja a nor­mális nemzetközi kereskedelmet és a politikai helyzet kiéleződésére ve- . zet. Mi egyenjogú kereskedelmet folytatunk sok országgal. Elég, ha azt mondom, hogy tavaly a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az 1938. évi színvona­lat hétszeresen szárnyalta tűi, : s elérte a 34 milliárd 589 millió ru­belt. Hruscsov ezzel összefüggésben betűs. „Nyikita Hruscsov, 1959” alá­írással hitelesítette. Amikor Hruscsov a díszebéd után Cabot Lodge kíséretében vissza akart térni a Waldorf-Astoria Szálló 35. emeletén lévő lakosztályába, a társa­ságot szállító felvonó a 30. emeletnél elakadt. Miután a makacs felvonó végleg csütörtököt mondott, Hruscsov a lépcsőn folytatta útját, de kiszállás előtt csipkelődve fordult Cabet Lod- gehoz: „Ez kapitalista üzemzavar!” Hruscsov newyorki programja kibő­vült: a szovjet kormányfő saját kí­vánságára megtekinti a newyorki Metrót és a 72. utca megállójánál rö- videbb útra beszáll a Metro egyik szerelvényébe. A newyorki utcákon sétáló embe­rek csütörtökön felismerték és taps­sal köszöntötték a színházba siető Nyina Hruscsovát, a szovjet kor­mányfő feleségét, a színház közönsé­ge pedig felállva, tapssal és éljen­zéssel fogadta a vendégeket. Gyors fejlődésünk erőforrása a szocialista forradalom forrása a szocialista forradalom, amely lehetővé tette, hogy ha­zánk a fejlődés olyan vágányá­ra térjen át, amelyep a szovjet gazdaság mozdonya gyorsabban száguld. A régi Oroszország ilyen ütemű fej­lődésről mégcsak nem is álmodha­tott. Lehet, hogy Önök nem értenek ve­lem egyet. De akkor magyarázzák meg. miféle csoda tette lehetővé eze­ket az eredményeket. A régi Oroszországban a kilenc éven felüli lakosok közül 100 főre 76 analfabéta jutott. A gyermekek és a serdülők csaknem 80 százaléka nem járhatott iskolába. Most pedig a Szovjetunióban minden gyermek tanul, s gyakorlatilag nincs analfa­béta az országban. Jelenleg 40-szer annyi közép- és felsőiskolai végzett­ségű szakemberünk van. mint a for­radalom előtti Oroszországban, főis­koláink majdnem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az ameri­kai felsőoktatási intézmények. Ta­valy például mi 94 ezer mérnököt képeztünk ki. Önök pedig 35 ezret. Most kidolgoztuk a nagy hétéves népgazdaságfejlesztési tervet és hoz­záfogtunk valóraváltásához. Hogy képet adjak a terv méreteiről, csu­pán egy számra szeretnék utalni: e hét év alatt körülbelül 750 milliárd dollárt költünk beruhá­zásokra. Ha ezt a tervet végre­hajtjuk, nagyjából elérjük az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának fejlettségi színvo­nalát. Hogy honnan vesszük a pénzt mind­erre? Miből akkumulálunk? Mind­ezt csak a szocialista rendszer elő­nyeivel lehet megmagyarázni, mert — tudjuk — csodák nincsenek. 1959. évi tervünk 7,7 százalékos növekedést irányzott elő az ipari N. SZ. Hruscsov csütörtökön be­szédet mondott a newyorki Gazda­sági Klubban. Örömét fejezte ki, hogy a klubban találkozott az üzlet­körök képviselőivel, majd kijelen­tette: tudom, hogy az üzletemberek minden diplomácia nélkül, teljes őszinteséggel szeretnek beszélni. Ezért bátorkodom a legteljesebb nyíltság­gal megmondani azt is, ami esetleg valakinek nem tetszik, de önöknek •mégis hasznos lesz. Vannak emberek, akiket a szocia­lizmus és a kommunizmus elleni ■gyűlöletük — enyhén szólva — el­vakít, s ezek az emberek még álmuk­ban is a szocialista fejlődés útjára lépett országok pusztulását vélik lát­ni. Az ember rendszerint arról álmo­dik, amire vágyik, s az ébredés gyak­ran csalódást okoz. Bizony, az ember felébred, s ugyanazok az arcok, ugyanazok a tények veszik körül, amelyek közepette álomba, vágy­álomba szenderült. Egyesek gyakran álmodoznak ar­ról, hogy a szocialista Oroszország éppen olyan maradt, mint amilyen a forradalom előtt volt. De hasonlít­suk össze a Szovjetunió fejlődésének ütemét a régi, elkorhadt rendszer megdöntése óta az Egyesült Államok fejlődési ütemével, ugyanezen idő­szakra vonatkozóan. A Szovjetunió­ban a termelés 1913-hoz képest 36- szorosára növekedett, az Egyesült Államokban pedig csupán négysze­resére. Miért tudjuk mi gyorsabban fejleszteni gazdasági és kulturális életünket, mint Önök? Nem akarom Önökre kényszeríteni saját ideoló­giámat. bár azt sem titkolom, hogy a kommunista párt tagja vagyok, nem titkolom politikái nézeteimet sem. de hiszen ez Önök előtt isme­retes. Viszont maguk a tények meggyőzően bizonyít­ják, hogy gyors fejlődésünk erő­N. Sz. Hruscsov válaszai amerikai újságírók kérdéseire nizmus, az a társadalmi rend, amely jobb feltételeket teremt az ország termelőerőinek fejlődéséhez, lehető­vé teszi, hogy mindenki kifejlessze a maga személyiségét, biztosítja a társadalomnak, a társadalom min­den egyes emberének teljes szabad­ságát. önök esetleg nem értenek ve­lem egyet, én nem értek egyet Önökkel. Mit tegyünk hát? Egymás mellett kell élnünk. Éljenek önök kapitalizmusban, mi építjük a kom­munizmust. Győz az új, a haladó, el­hal a régi, az idejétmúlt, önök úgy gondolják, hogy a kapitalista rend­szer termelékenyebb, hogy jobb fel­tételeket teremt a társadalom fejlő­désére, hogy győzni fog. Szovjet ál­lamunk fennállásának rövid törté­nete azonban nem a kapitalizmus javára szól. Milyen volt Oroszország gazdasági fejlettsége a forradalom előtt? Oroszország elmaradott, Írás­tudatlan ország volt. Most pedig erős gazdaságunk, fejlett tudományos éle­tünk, kultúránk van. Pontosan nem emlékszem, hány mérnökhallgató fe­jezi be nálunk évente tanulmányait... V. P. JELJUTYIN: A múlt évben 94 ezer, az idén pedig 106 ezer, vagyis háromszor annyi, mint az Egyesült Államokban. N. SZ. HRUSCSOV: Önöknél egye­sek azt mondják, hogy ha a Szovjet­unióban több tudós lesz. elpusztu­lunk. Vállaljuk ezt a „pusztulást”, megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy nálunk több tudós legyen, hogy minden ember képzett legyen, mert enélkül nem lehet építeni a kommunizmust. A kommunizmus — tudomány. Köszönöm a figyelmet. (Viharos hosszantartó taps.) Befejezésül W. Lawrence, az Or­szágos Sajtóklub elnöke a klub tag­jai nevében megköszönte N. Sz. Hruscsovnak, hogy beszédet mondott és válaszolt a kérdésekre. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Ha ön ezt nem mondta, akkor talán cáfolja meg* de ha mondta, magya­rázza meg. mire gondolt. N. SZ. HRUSCSOV: Itt, ebben a teremben az amerikaiaknak csak egy kis része van jelén. Egész éle­tem nem lenne elegendő, ha Önöket valamennyiöket el akarnám temetni. (Derültség.) Valóban beszéltem erről, de kijelentésemet szándékosan eltor­zították. Nem valakinek a fizikai el­temetéséről volt szó, hanem a társa­dalmi rendszer megváltoztatásáról a társadalom történelmi fejlődésében. Minden értelmes ember tudja, hogy a világon jelenleg nem egy társa­dalmi rendszer van. A különböző ál­lamoknak. a különböző népeknek, különbözők a rendszerei, A társada­lom fejlődésével változik a társar dalmi rendszer is. Volt feudalizmus, ezt felváltotta a kapitalizmus. A ka­pitalizmus haladóbb volt mint a feudalizmus, a feudalizmushoz ké­pest a kapitalizmus jobb feltételeket teremtett a termelőerők fejlődésé­hez. A kapitalizmusban azonban ki­békíthetetlen ellentmondások szület­tek. Amikor egy rendszer túléli korát, ez megszüli örököseit. Ahogy Marx, Engels és Lenin kimutatta, a kapitalizmust felváltja a kommuniz­mus. Mi bízunk ebben, önök közül sokan nem hiszik ezt, de vannak Önök között olyanok is, akik már hiszik. Az említett fogadáson én azt mon­dottam, hogy a történelmi fejlődés­ben és történelmi értelemben a ka­pitalizmust eltemetjük, a kommuniz­mus felváltja a kapitalizmust, önök azt mondják, hogy ez nem lehetsé­ges. Pedig a feudális urak elégették azokat az embereket, akik a feudal­izmus ellen harcoltak és mégis győ­zött a kapitalizmus. A kapitalizmus harcol a kommunizmus ellen. Meg­győződésem, hogy győz a kommu­New York (MTI) A newyorki rendőrség becslése szerint egymillió ember láthatta csü­törtökön Hruscsovot newyorki tar­tózkodásának első három órájában. Ez a tömeg a pályaudvarnál és ^ szállóhoz vezető utcákon sorakozott fel. , Hruscsov és kíséretének gépkocsi- 6ora a megszokottnál nagyobb torló­dást okozott New York nagyforgalmú belvárosában. — jelenti az AP. — A bevonulás ideje alatt sok siető new­yorki hagyta el gépkocsiját, hogy gyalog érje el célját. New York város Hruscsov tisztele­tére adott díszebédje előtt Robert Wagner newyorki polgármester fo­gadta Hruscsovot. Üdvözlő szavának elhangzása után átnyújtotta a ven­dégnek egy róla két perc alatt ké­szült karikatúrát. Hruscsov jót de­rült Jack Rosen rajzán, amely a szovjet kormányfőt arcán széles mo­sollyal ábrázolja, majd a képet ciril­Részletek Hruscsov newyorki látogatásáról Hruscsov beszéde a newyorki Gazdasági Klubban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents