Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-16 / 217. szám

1990. szeptember 16. ÉSZAKMAGYARORSZAG s C7& &laai& hangija : t Újabb nyilatkozatok a szovjet űrrakétáról »HlimUMMMWMWIIHmWIIIMmMmHUtUMIHUMIHMIIIWMMUMIMWMHtimnHimtHHtM A szovjet holdrakéta Legyetek büszkék... a tudomány és technika minden eddigi eredményét felülmúlja Gondolatok | egy vezetőségválasztó ülés után A rakéta megérkezése a Holdra nagyszerűségében és újszerűségében a tudomány és technika minden eddigi eredményét felülmúlja. Mennyiben újszerű? Abban, hogy ember által készített eszköz először jutott el más égi­testre s eddig nem ismert hatalmas energiájú hajtóanyagot használtak fel a szovjet tudósok. Első esetben sikerült kozmikus sebességű testet a kiinduló állomásról irányítani. Különös gyorsasággal történt a csillagászati adatok menetközben való kiszámítása, s ezekből az irá­nyítás megadása. Ilyen célzási pon­tosságot még nem ért el ember. Bá­mulatos az a tudományos biztonság, amellyel a rakéta fellövése után megadták a megérkezés időpontját és valószínű helyét a Holdban. A szovjet rakéta a Holdba érke­zett, ott hatalmas porfelhőt kavart fel, de a Földön talán még inkább... Alig várom, hogy a filmhíradóban lássam, amint e hatalmas acéltorony lángok és hangorkán között fúródik a levegőbe, hirdetve az emberi tudás és alkotóképesség korlátlan lehető­ségeit. JÁMBOR EMII. gimnáziumi tanár A csabai villamosra várakozva, arra lettem figyelmes. hogy az új-; sáaárus szokatlanul emelt hármon kiabálja a világraszóló szenzációt: ..A szovjet holdrakéta elérte a Hol-: dot!” ; Mintha álmodnék. Szinte hihetet-; leni Ezt csak a Veme-reaénvekben; olvastam, akkor is azt éreztem, hogy álmodom. Közben akaratlanul is az\ új sáaárus elé léptem s kértem eav. rendkívüli kJ - '' *t. S felíVH-nní*--! .; Hornt mégsem álom ez. hanem való-J sáa. Nem is tudtam, hoav hirtelen', mit csináljak. Kiabálni szerettem; volna, hangosabban, mint az újság-', árus: ; — Emberek, álljatok mea eav vil-', lanatral Emeljétek fel tekinteteteket; a világtörténelem naov napján, s le-; avetek mindannyian büszkék a szov-', jet csodára. A szovjet tudomány ha-; talmas sikerére és az emberi elme', hihetetlen nenn alkotó erejére! ! falábú Sándor [ bányaipari techn. IV. R.J A KÉSŐ ESTI HŰVÖS SZÉL, be­suhant a nyitott ajtón, ablakon. A ; csillekerekek zakatolása gyakran megtörte egy-egy felszólalás között a csendet. Beszámoló __vita két és f élév munkája felett, egymás fe- I lett... új vezetőség választása ... > zárszó, maid az Internaeionálét éne­kelte 75 kommunista bányász. És Annabányán végétért a vezetőség- választó taggyűlés... Hazafelé indultunk. Keveset be­széltünk, gondolatokba merülve lép­kedtünk. A taggyűlésen elhangzott kemény szavakat nem lehetett egy­könnyen elfelejteni. „ . .. emlékez­zünk csak, elvtársak, egy-két évvel ezelőtt nem nagyon lehetett bírálni. Aki az akkori pártvezetöség min­denki által ismert hibáit felvetette a taggyűlésen, — napok múlva rosz- szabb munkahelyre került. Aki az igazat megmondta, annak azt fe­lelték: intrikus! Ezért nem a tag­gyűlésen vitattuk meg a hibákat, hanem a platnyin ...” Most is fülembe cseng Oláh László 51 éves, őszhajú vájár indulatos, de sok igazságot tartalmazó szava. Igen, a fiatal párttitkár, Pusztai Miklós is említette beszámolójában az ellen- forradalmat követő pártvezetőségek — mert gyakran váltották egymást — súlyos hibáit. De ő tovább ment. Nemcsak a bírálat elfojtásáról be­szélt, hanem azokról, akik a bírálat, a szólásszabadság-adta lehetősége­ket arra akarták felhasználni, hogy ; támadást indítsanak becsületes dol- ; gozók, elvhű párttagok ellen. Mert ; amint a hozzászólásokból kiderült. ; ilyen is volt, méghozzá elég gyak- ; ran. Kivétel nélkül, minden hozzá- ; szóló a „fúrást” hangoztatta. Azután ; arra is lehetett következtetni, hogy a közösségi érdekeket gyakran megelőzte az egyéni érdek, az öncélúság. S akik ezt elkövették, azoknak egy része 1956 után az annabányai párt- alanszervezet vezetőségnek a tagjai között is ott találhatók. És ezek nem bírták elviselni az építő kritikát. Rá­galomnak. intrikának tartották azt. ami rájuk nézve kedvezőtlen volt. ÍGY TÖRTÉNHETETT MEG, hogy késő éjszakába nyúló taggyűléseken nehéz volt elválasztani a bírálatot és a rágalmat... Gyakran felettes szerveknek kellett közbelépni, ren­det teremteni. Egyik pártfegyelmit követte a másik és lassan megindult a tisztulási folyamat Annabányán is. Amikor Pusztai Miklós a párt- alapszervezet élére került a múlt év végén, még gyakori volt az alapta­lan vádaskodás. De a fiatal párt- titkár következetes munkája nyo­mán rend lett. A taggyűléseken csökkent a rágalmazások, ugyan­akkor emelkedett az egészséges, pártszerű bírálatok száma. Huso- nyica József szállításrendező például elismerte, hogy ő elindítója, majd később szenvedő alanya lett az alap- ; szervezetben elharapódzó rágalom- ; hadjáratnak. De tanult. Igen, tanult ; ő és tanultak a társai is. Rájöttek arra, hogy nem lehet büntetlenül senkit sem rágal­mazni. Nem lehet feltevésekkel rést ütni a pártegység tömör ; falán. Nem lehet ugródeszkának használni a párttagságot. ; Persze, hogy a dolgok idáig fajul- ; tak, abban a pártvezetőség egyes ; tagjai is hibásak voltak. Nem mer- ; tek szembenézni önmagukkal. Mert, [ ha követtek is el hibát, — a bírá- ; lat után belátják azt, és őszintén I bevallják: igen, elvtársak, így és így í állnak a dolgok, ilyen és ilyen hibá- I kát valóban elkövettem. Segítsenek, í mert ezután másképpen akarok élni. ! De erre vajmi kevés ember gondolt, í Tehát látni, hol volt a baj: nem is- • merték el a hibáikat. Egymás sze- | mében keresték a szálkát és a saját- ! jukban nem vették észre a gerendát. I Nem ismerték el, hogy igazat mond­> tak a bírálók. Csodálatos távlatok nyíltak meg a természettudomány előtt idealista nézetekkel a materializmus győzelme érdekében. Tehát pedagógiai szempontból is nagyjelentőségű a holdrakéta útja, amely a Föld és a Hold közötti hidat jelenti. Újabb megcáfolhatatlan tényekkel bizonyítják a pedagógusok a gyer­mekeknek és felnőtteknek a marxista Szeretném megérni ... Bár fiatalabb len­nék, hoav egész bizto­san megérhetném m kort. amikor eljut az ember a Holdra — só­hajtottam, amikor meghallottam a Mrt. Azóta is izgatottan hallgatom a rádiót, ol­vasom az újságot és nagyon örülök, hogy ezt a világon egyedül­álló csodát a békéért következetesen harco­ló szovjet tudósok ér­ték el. Velem együtt bizo­nyosan sok magamko- rú háziasszony szeret­né megismerni az újabb szenzációkat, amelyek minden bi­zonnyal követni fogják a mostani szenzációs eseményt. Sok és csodálatos szép eredményekkel utazott Hruscsov elv­társ Nyugatra. Egész szívemből kívánom, hogy eredményes, si­kerekben gazdag, az emberiség javát szol­gáló útja legyen. Rendes Gusztávné miskolci háziasszony Rendszeresen meghallgatom az esti és reggeli híreket. Szombaton este először a bemondó megilletődött hangjára lettem figyelmes, amikor hírül adta, hogy a Szovjetunióban fellőtték a második holdrakétát. Első pillanatban a meglepetéstől szinte fel sem fogtam a nagyszerű tett vi­lágraszóló jelentőségét. Csendre in­tettem a családomat, mert éreztem, hogy rendkívüli hímek vagyok a ta­núja. Nem vagyok fizikus, s ezért a a híradás végighallgatása utón kissé kételkedve, de a győzelemvágy bol­dog remegésével mondtam: — Ha sikerül eltalálni a Holdat, akkor ez a tett világtörténelmi jelentőségű, ami a szovjet tudósok szívós mun­kája mellett a szocialista társadalom győzelmét is jelenti Később megdöbbentett, szinte hi­hetetlennek tűnt előttem az a mate­matikai „csoda”, amellyel térben és időben ilyen pontosan kiszámították a rakéta útját és a becsapódás he­lyét Azon gondolkoztam, hogy nem fikció többé az űrhajózás gondolata, csodálatod távlatok nyíltak meg a természettudományos kutatás előtt. Ebből a gondolatkörből rögtön át­csaptam a társadalomtudományok és a pedagógia területére. Arra, hogy az újabb természettudományi felfe­dezések, a megcáfolhatatlan tettek nagyban elősegítik ax emberek materialista gondolkodásának a fejlődését, világnézetük alakulását Nekünk pedagógusoknak és ügyi dolgozóknak minden nap meg kell vívnunk a magunk harcát TTo rváth Józsi bácsi J1 olyan örökké dol­gozó típus. Az idő csak azért fut el fölötte, hogy hirtelenkedő mozdulattal egy-két ráncot húzzon a hom­lokába, arcába. Látni is a ráncokon: szabálytalanok. Hol így, hol úgy futnak. Józsi bácsi nem fárad el. Ahogy mondani szokás, nem olyan fajta. Egész éle­tében a földet munkálta. Szívóssá, keménnyé vált. Nem sovány: szikár. Az ilyen ember csak egy-egy nap végén tud elfáradni, de az évek hiába próbálják maguk alá gyűrni: csak esténként érzi, hogy jó pihenni. Józsi bácsi a legidősebb ember az olaszliszkai termelő- szövetkezetben. Hatvan év körül jár. Mikor találkoztunk, már estébe hajlott a nap. Fáradt volt. Hátra tolta homlokáról viseltes kalapját, és el- gbndolkodva mesélt. Gondolatai sok-sok évvel kalan­doztak vissza és úgy éreztem, hogy amit mondott nem is nekem mondta, hanem — mindenkinek. — Három hold földem volt, meg egy kis szőlő. Árva lányt vettem feleségül. Nagyon nehezen tudtunk meg­élni. El kellett mennem cselédnek. Bizony a mostaniak nem is tudják, hogy milyen volt a mi életünk. Csak mi ismerjük. Nehéz volt. Nagyon nehéz... Sokszor hallottam már ezeket a mondatokat, most, mégis valahogy újnak hatottak. Ahogyan mondta, az volt az új. Halkan, tagoltan beszélt, mintha minden mondathoz erőt kellett volna gyűjtenie. — És 45 után? — 49-ben alakult meg a termelőszövetkezet, azóta tagja vagyok. — Miért lépett be? Csodálkozva nézett rám, és olyan hangon válaszolt, ahogy a magától értetődő, természetes dolgokról szokás beszélni. — Mert úgy láttam, hogy ott megtalálom a számításomat. — És? ... Az utolsó mondatoknál egy kedves arcú, megnyerő modorú, csupaszív asszony lépett be az ajtón: a felesége Most már ő válaszolt. — Tudja, mi 1929 óta élünk együtt. Hét gyermekünk v»n. Sohasem éltünk valami fényesen. Megszoktuk, ^Comátli (Jázsi báeii hogy nagyon gondos beosz-J tással éljünk. Most is bi-í zony nagy beosztással kell* élnünk... — A múlt télen öltek disznót? — Hármat — mosolyodott el a háziasszony. — Három szép hízót — vetette közbe Józsi bácsi. — És az idén? — Most is vágunk kettőt. — No meg a múlt évben elfogyott három hektoliter bor — szólt Józsi bácsi és kissé hetykén a homlokára húzta a kalapját. — A háztáji? — Szépen terem. Meg van egy tehenünk is ... Jöjjön csak— kelt fel hirtelen — megmutatom mit vettünk a lányunknak. És tessékelt a másik szobába. — Itt még ugyan nincs villany, de majd bevezet­tetjvjjc. 1,'s a beszűrődő világosságban jól látni a dióbarna, ‘ J modernvonalú szobaberendezést. — Pesten vettük — szólt Horváth néni, jogos büszke­séggel. — És a konyhabútor is új — tette még hozzá.; Nem tudtam megállni csipkelődés nélkül. — Hát ami; azt illeti jól be tudja osztani a pénzt kedves Horváth; néni. J Józsi bácsi hosszú éveket dolgozott már a termelő-; szövetkezetben, a megalakulása óta tagja. Megbecsü-J lik-e vajon ezt a munkát? Szeretik-e? Ezeken járt az; eszem a szobából kifelé jövet, amikor .Józsi bácsi így szólt. — Különben most jöttem haza Pestről, megnéztem a, mezőgazdasági kiállítást. Mondhatom nagyon szép volt.; Pedig nem akartam menni, de azt mondták a tagok,! meg az elnök is, hogF Józsi bácsinak látnia kell ezt,; meg is érdemli. Jó, hogy rájuk hallgattam. Különösen? a gépek tetszettek nagyon ... | /llyan vidáman, olyan lelkesen’beszélt, hogy újra* eszembe jutott: ez az ember nem tud elfáradni.♦ Pedig nagyon sokat dolgozott. Most pedig „beosztással”* ugyan, de élni tanul... Szépen élni... Priska Tilmr No, meg ahogy Tuskán József üzemvezető főmérnök, vagy Cser­mák Ferenc, majd később Árvái István elvtárs szavaiból követ­keztetni lehetett, sokan elfelejtették Annabányán, hogy emberekkel van dolguk. S az emberekkel kell tudni bánni. Ma nem tűri egyetlen bá­nyász sem, hogy kiabáljanak rá, fe­nyegessék, szidják. Megkövetelik — és ehhez joguk van! —, hogy tisz­tei...*. bennük az értékalkotót: a holnap gondtalan életének megte­remtőjét: a dolgozó embert! És ezt ak<ir tetszik, akár nem, tudomásul kell venni minden vezetőnek, min­den megválasztott pártfunkcioná­riusnak Annabányán. A dolgozók viszont becsüljék meg a jó vezető­ket. És ha ez így lesz, akkor azok, akik ma hajlamosak a bírálat leple alatt intrikát szőni, hamarosan szembetalálják magukat a párttag­sággal. Mert az intrikát nemcsak a felsőbb pártszervek fegyelmi büntetései számolhatják fel. hanem elsősor­ban a párttagság egysége, józan ítélőképessége. Ezzel lehet és kell is elejét venni az álnokságnak, az alakoskodásnak, egymás befeketítésének. Az anna­bányai vezetőség újjáválasztó tag­gyűléséből sok tanulságot lehet le­vonni. Többek között azt, hogy nem könnyű dolog pártalapszervezeti ve­zetőségi tagnak, párttitkárnak lenni, így van, nehéz dolog. A bányász csá­kánnyal, bányagéppel, a lakatos csa­varokkal. gépalkatrészekkel — a pártvezető pedig emberekkel dolgo­zik. Sokféle emberrel. És ez a leg­bonyolultabb. a legértékesebb gép. VAJON GONDOLTAK-E erre azok a kommunisták, akiket a taggyűlés egyhangúlag beválasztott az új veze­tőségbe? Mert soha nem feledhetjük el, hogy dolgozni sokfajta módszer­rel lehet. Embere választja a munka- módszerét. Politizálni- azonban csak egyféleképpen lehet: ahogy a párt, a proletárdiktatúra érdeke megkö­veteli. És ettől sem jobbra, sem balra nincs eltérés. Aki ezt szemelő! téveszti, az nem érdemli meg a tagság, a dolgozók bizalmát. Az nem való a pártalapszervezet vezetőségébe. Gondoljunk arra, hogy Annabá­nyán is sokan figyelik a pártalap­szervezet munkáját. Lesznek — saj­nos még mindig — olyanok, akik a kis hibákat hajlamosak eltúlozni. De, ha szembetalálják magukat a bányaüzem párttagságának egységes erejével — megtorpannak. Ha jó lesz a kritikai szellem, akkor nem lehet majd olyan hango­kat hallani Annabányán, hogy meg­sértődik az, akinek az igazságot a szemébe mondják, akkor vonalat lehet majd húzni a bírálat és a de­magógia, a rágalom közé; akkor majd nem vonnak a kimondatlan gondolatok láthatatlan sövényt elv­társak, barátok, munkatársak közé. Nem lesznek elvtelen, öncélú viták egyetlen taggyűlésen sem. Ha valaki hibát követ el, azt igenis bíráljuk, büntessük! De ne hánytorgassuk egy életen át egy- egy olyan tettét, amiért meg­kapta a méltó büntetést. Ne tegyük bizalmatlanná — ellen­kezőleg, vezessük vissza a helyes útra, tegyük magabiztossá és védjük a rágalmaktól. ...NEM TUDOM. MIT GONDOL­TAK az annabányai dolgozók, ami­kor a hegyeken keresztül elindultak hazafelé. Azt sem tudom, mit érez­tek a szívük mélyén a taggyűlés után. Vagy mit gondolnak most, amikor elolvassák ezt a cikket. Mit éreznek azok. akik mások önérzetébe gázoltak sértő szavakkal és mit érez­nek a sértettek. Reméljük, az előb­biek rádöbbennek arra, hogy utat tevesztettek. Panlovits Ágoston Példamutató KISZ-fiatalok A Lenin Kohászati Müvek vegyészeti osztályának KISZ-szervezcte és a *áa- lahoratórium kollektívája a pártkong resszus tiszteletére fftldgázvlzsgálö ké­szüléket állított össze. A feladatot társadalmi munkában végezték el a KISZ- flataloV Képünk a készüléket mutatja be. amint Mérő Rezső, á „gázlabor* egvlk doigozöja a Romániáböl érkező földgáz összetételét vizsgálja. Foto: Szőke Sinéta tudomány igazát, a materializmus* helyességét. * Köszönjük a szovjet tudósoknak aj gyakorlati pedagógiához nyújtott» segítséget és azt az élményt, hogyj egy újabb világtörténelmi jelentő-» ségű tett tanúi lehettünk. merényi józsef| tanulmányi felelős J Már nincs nagy akadálya, hogy az ember is eljusson a Holdba A Lenin Kohászati Művek dolgozói között is „bombaként” hatott a aír. A szovjet tudósok fellőtték második rakétájukat. A hír általános be­szédtémára adott alkalmat. Nagyon, nagyon sokat beszélgettünk a szov­jet rakétatudomány sikeréről. Többen már a szovjet rakéta fellövése előtt is azon az állásponton voltunk, hogy az ember rövidesen eléri a Holdat. Sokan nem hittek eb­ben. Most itt a hír: a szovjet rakéta a Holdba ért. nincs nagy akadálya, hogy az ember is eljuthasson oda. Csak délután került kezembe az újság, mert az Éjjeli Szanatórium­ban lakom. Mondanom sem kell. hogy milyen nagy örömmel fogadtam a hírt. Az a véleményem, hogy ezt az eredményt és Ilyen rövid idő alatt, csak szocialista rendszerben lehet elérni. S meg kell még említenem, hogy tegnap találkozott először Hrus­csov elvtárs és Eisenhower elnök. A szovjet holdrakéta, úgy gondolom, az erőviszonyokat is a mi javunkra billenti. Hiszem, hogy sokat segít a béke további megszilárdításában. RONTÓ BALÁZS villanyszerelő

Next

/
Thumbnails
Contents