Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-12 / 214. szám

Szombat, W59. szeptember 12. í,SZAh»IA(iYAKUK?>ZAO 5 SlRKtnfíG VfWORSZfíG A. műsorral nyáron is politizálni kell Jegyzetek a sátora Iram hely i Béke mozt nyári műsoráról A HÉTVÉGE SPORTJA Labdarúgó mérkőzésektől kezdve, röplabdán keresztül a természetjá­rásig sok sportágban mérik össze megyénk és városunk sportolói tu­dásukat. A sportkedvelő közönség válogathat a jobbnál-jobb sportese­ményekben. A hétvégi részletes sportműsor a következő: ATLÉTIKA Ma délután fél 4 órakor kezdőd­nek, majd vasárnap 9-kor folyta­tódnak a megyei ifjúsági- és felnőtt váltó bajnokságok küzdelmei a DVTK stadionban. Ezt a versenyt a megyei Szövetség megbízásából, a mind jobban újjáéledő Műegyetem sportköre rendezi. KAJAK—KENU Ma délután és vasárnap ismét „hangos” lesz a Sajó. Kétnapos via­dal keretében bonyolítják le az évadzáró kajak és kenu versenye­ket. Igen jó küzdelmekre számítha­tunk kajakban és kenuban egyaránt. KÉZILABDA Megyénk NB. I-es kézilabda csa­patai vasárnap idegenben veszik fel a küzdelmet a bajnoki pontokért. A DVTK férfi csapata Újpesten az ü. Dózsa ellen lép pályára. Az MVSC-lányok szintén Újpesten küz­denek az Újpesti Gyapjú ellen, míg az MVSC férfi csapata ezúttal Cse­pelen harcol a bajnoki pontokért. Igen érdekes NB. Il-es mérkőzést láthatnak a szurkolók a népkerti sportpályán. Itt az MMTE csapata Komlót látja vendégül, Ózdon a Ko­hász női csapata a Kistexttel ját­szik. Teljes forduló lesz a megyei bajnokságban is. RÖPLABDA A röplabda NB. I. harmadik fordu­lójában a két miskolci NB. I-es női csapat vív majd nagy csatát, vasár­nap délelőtt 10 órakor a vasutas pá­lyán. Az MVSC csapata a DVTK ellen lép pályára. Hatalmas küzde­lem után, a jelenleg jobb formában lévő diósgyőriek esélyesei a mérkő­zésnek. TERMÉSZETJÁRÁS A megyei Természetjáró Szövet­ség ma és vasárnap rendezi meg a keletmagyarországi kerület termé­szetjáró csapatbajnokságait. Ma este az éjszakai versenyt rendezik meg. Indulás a Ládi-völgyből. Vasárnap ^Miskolc-Tapolcán a nappali ver­senyre kerül sor. A DVTK természetjáró szakosz- osztálya Nagykőmázsa—Miskolc- Tapolca útvonalon rendez túrát. Indulás vasárnap reggel fél 8-kor a vasgyári temetőtől. Túravezetők: Soós István és Gulyás András. ÜSZÄS Vasárnap Özdon rendezik meg a megyei általános iskolák úszó verse­nyét. A verseny iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. LABDARÚGÁS A vasárnapi bajnoki mérkőzések élén a DVTK—Tatabánya mérkő­zés áll. Erre a találkozóra vasár­nap délután négy órakor a DVTK stadionban kerül sor, a nagy mérkő­zés előtt az ifjúsági csapatok mérik össze erejüket. Miért várják nagy érdeklődéssel a szurkolók ezt az összecsapást? Kíváncsiak arra, hogy a diósgyőri csapatnál csak pillanatnyi-e az elmúlt vasárnapi „kisiklás”, vagy tartós? Véleményünk szerint a Pécs elleni mérkőzés is másképpen ala­kulhatott volna, ha a csapat több gondot fordít a támadásokra, s nem áll be védekezni. Ha a diósgyőriek mindent „beleadnak”, akkor a két pont Diósgyőrött marad. Ezt szeretné minden miskolci és Borsod megyei sportkedvelő. Megyénk négy NB. Il-es csapata vasárnap idegenben küzd a bajnoki pontokért. A Borsodi Bányász a Pénzügyőrökhöz utazik, az Ózdi Kohász Szegedre látogat el, a Di. Bányász Nagybátonyban játszik, míg az MVSC Szolnokon lép pá­lyára. Egyik NB. Il-es csapatnak sem lesz „könnyű” dolga. Az el­lenfeleket nézve, meg kell állapíta­nunk, hogy csak akkor vehetik fel a siker reményében a küzdelmet, ha 90 percen át teljes erőbedobás­sal küzdenek. Mind a négy mérkő­zés döntetlen színezetű, de megle­petés lehetséges. , Az NB. III. Északkeleti csoport­jában ezen a vasárnapon a legna­gyobb érdeklődés az Eger—Ny. Spartacus mérkőzést kíséri. A lista­vezető nyíregyházi csapat ezen a mérkőzésen valószínűleg elveszti veretlenségét. A többi mérkőzés közül érdekesnek ígérkezik az MMTE-—Ormosbánya és a NYSZSE —M. Bányász találkozó. A miskolci mérkőzést vasárnap délelőtt 10 óra­kor rendezik. Hazai győzelmet vá­runk. Az MMTE kezd jó formába lendülni és ez elegendő lehet a két pont megszerzéséhez. A M. Bá­nyásznak nehéz dolga lesz Nyír­egyházán, — hiszen a hazai csapat­nak minden pontra szüksége van, ennek ellenére a pereces! csapat győzelmét tartjuk valószínűnek. Nehéz dolga lesz a Putnoki Bá­Sport lövészet A Magyar Sportlövő Szövetség az MHS Borsod megyei elnökségével közösen rendezte meg az MHS lőté­ren Miskolc város 1959. évi .bármi­lyen rendszerű” kispuska oajnoksá- gát. A versenyen 18-an vettek részt. Eredmények: Férfiak: Városi bajnok: Királybí­ró G.y. (Borsodi Szénb. Tröszt, MHS Löv. Klub.) 60/546. 2. Miskei J. (Diósgyőri Lövész Klub) 60/515. 3. Eperjesi J. (Diósgyőri Lövész Klub) 60/512. Nők: Városi bajnok: Királybíró György né (B. Széntröszt, MHS. L. K.) 60/530. 2. Nagy Istvánné (B. Széntröszt, MHS L. K.) 60/485. A városi verseny után 13-án a me­gyei bajnokságot rendezik meg, ahol a győztes jogot szerez az október 10-i magyar bajnokságon való részvétel­nyásznak Nyirmadán, valamint a Somsályi Bányásznak Debrecenben a DEAC ellen. Mindkét mérkőzésen az otthonjátszó csapatok győzelme várható. A további mérkőzéseken a papírforma diadalmaskodhatik. Ezek a mérkőzések: D. Honvéd— Püspökladány, D. Csapágy—Égerese­id, D. Kinizsi—DVTK II. Ezen a héten Tiszalök a szabadnapos. A megyei bajnokság hetedik for­dulójának kiemelkedő eseménye a MÁV. SAC—Rudabánya találkozó. A rúd ahány ai csapat az első, míg a sátoraljaúihel- • csapat a második helyen ál! a tabellán egypontos rudabányai vezetés mellet*. Mindkét csapat eddig igen jó formában vette az akadályokat. A vezető ru- dabányaiak Mezőkövesden vesztet­tek egy pontot, míg a sátoraljaúj­helyi együttes T'izapalkonyán ..ha­gyott” két pontot. Óriási küzdelem­re és minimális gólaráuyú hazai győzelemre számítunk. A megyei bajnokságban még a következő mérkőzéseket játsszák le: M. Előre — Szuhavölgyi Bányász, K. Barci- ka—Sárospatak. Felsőzsolca—Ede- lény, Borsodnádasd—Tiszapalkonya, Tokaj—Farkasslyitk. Szerencs—Jár- dánháza, Mezőkövesd—Bánszállás. Ts*jes 'sss a ftárom összevont járási bajnokságban is A részletes vasárnapi műsor a következő: Keleti csoport: Karcsa—M. Er­dész, Tolcsva—Olaszliszka, Takta- harkány—Kenézlő, Aba új szántó— Hern ád n émet i, Bőd rogkei esz tű r— Szerencs, Gönc—Mezőzombor. Északi csoport: Sajónémeti—Her- bolya, Izsófalva—Királd, ózdi MÁVAUT—Rudolf telep, Sajóbábony —-Sajókaza, Albert telep—Varbó, Bánfalva—Dédestapolcsány. Közép csoport: Hidasnémeti—Me- zőnyárád, Mezőcsát—Igrici, Mező- keresztes .—M. Honvéd, Mezőnyék— Encs, Tibolddaróc—Szikszó, Hejő- csaba—Műegyetem. Kerékpár A bányász szakszervezet meghívá­sára a miskolci kerékpárosok részt vettek a Pruzsina emlékversenyen. A bécsi országúton bonyolították le a küzdelmeket. Különösen a fiatal miskolci versenyzők szerepeltek jól. A vaskerekesek versenyében a te­hetséges és jól felkészült DVTK-fia- talok, a hetven induló között, a győz­tessel egy időt elérve értek a célba. Az ifjúságiaknál Kamócsi (DVTK) a negyedik, a serdülőknél Csiger (DV­TK) a hetedik lett. Fakerekes ifjúsá­giaknál Bodnár, az MMTE verseny­zője a nyolcadik helyen végzett. A Borsod megyei Labdarúgó Já­tékvezetők Testületé értesíti vala­mennyi tagját, hogy szeptember 14- én, hétfőn este hat órakor tovább­képző előadást tart a sportazékház- ban. Ezen a továbbképző előadáson, a játékvezetők megjelenése kötelező. A hétfői előadással a JT. megkezdi a játékvezetők rendszeres tovább­képzését. Sok esetben elhangzott megállapí­tásként, mi is többször idéztük már a lenini meghatározást is, hogy az új társadalom nevelésében, világszemlé­letének formálásában milyen jelen­tős tényező a film, naponta ezrekhez és ezrekhez jut el még a legkisebb falukban is. Elsősorban ezen tulaj­donságánál fogva képes arra, hogy emberek ezreinek gondolkodását be­folyásolja, művészi ízlését csiszolja, belegyökerezze az emberek tuda­tába a szocialista kultúra szeretecél, formálja, alakítsa, helyes irányba terelje világnézeti fejlődését. A sátoraljaújhelyi Béke mozinak a három nyári hónapban (június, jú­lius, augusztus) 74 ezer 780 látogatója volt. A mozi ebben az időszakban harmincegy filmet vetített. Három hónap alatt harmincegy film nagy teljesítmény és ha csak ezeket az adatokat tekintenénk, azt mondhat­nánk: a sátoraljaújhelyi Béke mozi a szocialista kultúra terjesztésének élvonalában halad. De ha a mozi nyári műsorának összetételét is lát­juk, feltétlen megváltozik a vélemé­nyünk. Június hónapban kilenc filmet ve­títettek a rendes, délutáni, illetve esti előadásokon. — azok közül egy argentin, egy nyugatnémet, kei tő csehszlovák és öt szovjet film volt. Július hónap tizenkét filmjének a megoszlása a következő: magyar há­rom, spanyol egy. keletnémet kettő, olasz egy, francia négy, szovjet egyetlen egy. Augusztus tíz filmje — egy francia, két csehszlovák, egy ke­letnémet, három olasz, két nyugat­német, egy amerikai — közölt egyet­len szovjet film sem volt. A száraz statisztikai adatok mindenképpen a mozi rossz műsorpolitikáját bizonyítják. De ha nem elégszünk meg a szám­szerű bizonygatással, nézzük meg a három nyári hónap műsorának össze­tételét tartalmi vonatkozásban is. A bemutatott három magyar film­nek egyikével sem büszkélkedhet na­gyon a magyar filmgyártás. Az egyik a Bogáncs című kedves kutyahistó­ria, a másik a Kard és kocka című nagyon gyengén sikerült kuruckori történet (egyik sem képviseli a ma­gyar szocialista filmművészetet), míg a harmadik, a Játék a szerelemmel című, 1957 koratavaszán készült film az ellenforradalom eszmei zűrzava­rának, „politikamentes művészet”-re való törekvésének torzszülötte. A magyar filmek tehát nem segítették a sátoraljaújhelyi moziban a szocia­lista kultúra, a szocialista világnézet terjesztését. A csehszlovákok két júniusi film­je a mát, illetve a közelmúltat tük­rözi helyesen, azonban egyiküknek művészi megoldása nagyon sok kí­vánnivalót hagy maga után. Július­ban egy csehszlovák film sem volt, az augusztusi kettő közül az egyik a hősi múltat ábrázolta nagyon szeren­csésen, a másik pedig egy közepesen sikerült vígjáték volt. A keletnémet filmművészet júliusban kettő, augusztusban egy filmmel szerepelt a sátoraljaújhelyi mozi műsorán. Ezek közül egyik az Emilia Galotti című Lessing-dráma sikertelen film- reültetése, egy mai vígjáték, egy pe­dig az egyszerű kisembernek a fasiz­mus idejében való vergődését és tra­gédiáját ábrázoló dráma volt. A jú­niusi öt és a júliusi egy szovjet film közül egy mai vígjáték, egy tarka évű, keltő a mai szovjet életet áb­rázoló színmű, egy történelmi dráma, ngy pedig A. Tolsztoj regényének ■ilmváltozata. — A baráti államok ilmjei általában jól szolgálták a filmnek szocialista világnézetformáló feladatát és ha egy-két csehszlovák és német film — művészi megoldását tekintve — kifogás alá is eshet, jószándékuk, helyes politikai állásfoglalásuk, ta­hi l 6 célzatuk elvitathatatlan. A magyar és népi demokratikus országokból származó filmeken kívül tizenöt nyugati film pergett a sátor­aljaújhelyi mozi vetítővásznán. Ezek­nek nevelőhatása rendkívül csekély, bár egyikükben-másikukban helyen­ként felvillan némi humanizmus, vagy bátortalan társadalomkritikai utalás. Egy-kettő közülük jól szóra- Icoztatott, epizódjaibafi megragadott, azonban összességükben a közönség világnézetének formálása, szocialista tudatának / erősítése szempontjából nem tettek számottevőt. Feltétlen szembetűnik a mozi mű­sorának vizsgálatánál a szovjet fil­mek arányának csökkenése. Hiba volt az is. hogy júniusban öt .szovjet filmet is vetítettek, de ez semmikép­pen nem lehet ok arra, hogy a kö­vetkező hónapban ez a szám egyre, az azt követőben pedig a nullára csökkenjék. Itt nem pusztán statisz­tikai aránytalanság mutatkozik, ha­nem a nevelő, nemesen szórakoztató filmek arányának a torzulása jelent­kezik. A sátoraljaújhelyi mozi részére a filmeket a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat osztja, tehát a mozi rossz műsorpolitikájáért őket terheli fele­lősség. Mentségükre szolgál kismér­tékben az új filmek löketszerű érke­zése, azonban a rendelkezésükre álló filmekkel és kópiákkal úgy kellene gazdálkodniok, hogy a szocialista tá­bor filmjei mindenkor megfelelő he­lyet és 'arányszámot kapjanak a mű­sorban, a szórakozUitó és a tartalma­sabb, nevelőbb hatású filmek egész­séges arányban keveredjenek, a szo­cialista tábor filmjeinek vetítése ne alkalomszerű, ne kampányszerű, inneni folyamatos legyen. A beszédes statisztikai adatok meg­győzhetnek arról, hogy a sátoralja­újhelyi Béke mozi az elmúlt három hónapban nem jól teljesítette felada­tát a szocialista nevelésben. A szep­temberi műsorterve már jelentéke­nyen jobb. Szeretnénk hinni, hogy ez a nyári elcsapongás tanulságul szol­gál mind a sátoraljaújhelyi mozi ve­zetőjének, mind a megyei Moziüzemi Vállalat illetékeseinek és a jövőben hasonló rossz elkanyarodások nem veszélyeztetik sem a mozi, sem pedig a — jó műsorpolitikájáért korábban többször kitüntetett — vállalat hír­nevét. BENEDEK M1KLÖS Cfialiui emberek •.. Czhiun bácsi példálódzik A KOPASZ, FÄTLAN Sátorhegy tövében immár tíz esztendeje dolgo­zik, szervezkedik a Petőfi Termelő- szövetkezet. Ami igaz, igaz, eddig nem volt túlságosan nagy vonzóere­je. Kevés munkaerő, olykor széthú­zás. Vita vitát ért, s a tsz-tagok bi­zony sokszor alaposan odamondogat­tak egymásnak. Krusó bácsi, volt urasági cseléd, most tehetős közép­paraszt mondotta róluk: — Nem tudom miért, még moist sem nagyon kívánkozom közéjük. — Amit eddig látott, lehet, hogy igaza van, azonban van ebben a megjegy­zésben olyasféle gondolat is: — Olyan jól. megvagyok, gyarapo- dok, amióta földet kaptam, volt „uram s parancsolom” birtokából, tessenek engem hagyni kissé. Pedig nem az a Petőfi Tsz a mos­tani, mint a tegnapi. Fehérvári elv­társsal, a községi pártszervezet tit­kárával ellátogattunk a Petőfi „bi­rodalmába”. Az új elnök, aki rend­behozta a közöst, elutazott. így Hol- * lókői Feri, a könyvelő szedte össze minden tudományát, s jegyzetét bi­zonygatni: „Nem úgy verik a vasat, mint eddig.” — Aki még most is rosszat mond rólunk, annak a szándéka is rossz. Hiszen olyan termést takarítunk be mindenből, hogy magunk se számí­tottunk rá. S minek köszönhető ez elsősorban, ha nem a jobb munká­nak. szorgalomnak? Igaza van! Hiába kevés a munka­erő, s jórészében idősek a tsz-tagok — nem maradt egyetlen talpalatnyi sem kapálatlan. Bár ehhez hozzájá­rult az abaújszántói közösség, a párt­tagok, a gazdasági dolgozók társadal­mi munkája is. Azonban az orosz­lánrész az övék, s ami siker, ered­mény — minden erejüket, tudásu­kat adták érte. SZORGALOMRÓL, TÖREKVÉS­RŐL lévén szó, elsősorban került felemlítésre Czhiun Demeter bá­csi, a Petőfi legszorgalmasabb tagja. Nem lesz sértődés. hogy őt helyeztük előtérbe, mert min­denki így ismeri. Sajnos, néhány napja megbetegedett. Minden mun­kától eltiltotta az orvos. Ám egyik reggel Demeter bácsi mégis csak jött, jellegzetes, gyors lépteivel, a vállán kapa, s figyelmeztetés ide. le­beszélés oda, nekiállt a gazos cukor­répának. Napokon át görnyedezett, ritkított, irtotta a gazt. s a tizenkét hold javarészét rendbe tette. — Na, így csinálni kéne nektek mindent, akkor hol állnánk — kor­holta az elvétve akadó tétlenkedőt Demeter bácsi. Még most is töri a magyar nyelvet, pedig jónéhány év­tizede lakja a Sátorhegy tövét. Há­romszáznegyvenöt munkaegysége van. öreg létére, beteg létére, míg egy-egy fiatalabbé alig haladja meg a kétszázat. Czhiun Demeter bácsi szokta mon­dogatni már évek óta azoknak, akik olykor megmosolyogták a tsz egy- egy sikertelenségét, s ítéltek belőle az egész tsz-mozgalmat illetően: — Nem okosak. ' nem jól gondol­koznak. Kívülről beszélni nem ne­héz. Ha meg belül lennének, jobban élnének, mint így, magukban. Még akor is, ha ott a szőlő. — S ez az igazság Abaújszántón. Hosszú a pincesor, sok a szőlő a vulkánikus talajú domboldalakon. Ezt sajnálták és sajnálják még ma is a szántói gazdák. — Ha a tsz-be lépünk, nem lesz szőlő, nem lesz bor. — Nem lesz. sőt inkább lenne? Hiszen egyetlen táb­lán sem terem annyi, mint éppen az állami gazdaságén. S mindjárt ott van a szomszédban Tállya község. Legendák szállnak a Hegyalja Csilla­ga szőlő- és oltványtermelő szakcso­port eredményeiről. Százezreket ke­resnek évente a csoport tagjai. A tsz-irodában Fehérvári elvtárs­sal és néhány tsz-taggal a tsz és egész Abaújszántó holnapját „találgatjuk”. A község kimondottan mezőgazdasá­gi jellegű. Elkelne egy sörgyár, vagy konzervüzem. Hadakoznak is érte évek óta a község és a járás vezetői. Azonban a mai terméseredmények, az állattenyésztés és a növényterme­lés index-számai nem kielégítőek élelmiszerfeldolgozó üzem létrehozá­sához. Sokan panaszkodnak: nem fejlődik úgy a község, mint más. ha­sonló járási székhelyek. Az ok: nem lépnek előbbre ott, ahol lehet, ahol a lehetőségek adva vannak. — NEHÉZ, NEHÉZKES, — így mondja Fehérvári elvtárs, a fejlődést emlegetve. — Tizenkét középparaszt már szö­vetkezett. hogy új termelőszövetke­zetet alakítanak, azonban egyelőre kevés. Úgy gondolják, az őszön és a téli hónapokban még néhány közép­parasztot a közös gazdálkodás mel­lé állítanak, s tavasszal megindulná­nak. Egy bizonyos: mindenként he­lyes az elgondolás. Egyrészt az előbb- relépés szempontjából, ami az egész község fejlődését jelenti. Másrészt pedig, ha néhány hónap múlva egye­sülnek a Petőfivel — mért ez be fog következni —, a járás egyik legjobb termelőszövetkezetével dicsekedhet­nek majd. Hogy ez miért biztos? Sokat és sokan emlegették már az abaújszántóiak közül, hogy gyenge ez a Petőfi. Nos, hadd közöljünk itt né­hány olyan számadatot, amely ezt megcáfolja! A Petőfi Termelőszövetkezet 28 taggal 320 kataszteri hold területen gazdálkodik. És ez kis gazdaság tisz­ta vagyona — hitelt, adósságot le­számolva — meghaladja a 700 ezer forintot. Ez évben kitűnőek a ter­méseredmények. A búza termésátla­ga meghaladja a 15 mázsát. Rekord- eredmény. Volt olyan 18 holdas táb­lájuk, amely holdanként 17,5 má­zsás átlagot hozott. Árutermelésüket már eddig túlteljesítették, pedig a cukorrépa, a kukorica még hátra van. Ezen eredmények nem csak a 28—30 forintos munkaegységet je­lentik, hanem azt is, hogy az év végére a tsz tiszta vagyona meg­közelíti az egymillió forintot. Hu­szonnyolc tagra számolva — akik közül néhányan már nyugdíjasok és néhányan a közeljövőben veszik fel a nyugdíjas „címet” — ez igen szép eredmény. Pedig semmi nélkül kezd­ték és, ha nem is fényesen, de gond­talanul éltek éveken át a haszonból. — Ez a község holnapja. A leg­jobb lesz majd így. — Ez Czhiun Demeter bácsi véleménye, a tisztán­látás helyes megfogalmazása. S ezt vallja minden olyan ember — kom­munista, nem kommunista —, aki szí­vén viseli a holnap ügyét. A járásban egyre-másra erősöd­nek, szaporodnak a tsz-községek. a ma gondjait könnyítő, tovaűző közös gazdaságok. S ha valahol, akkor Abaújszántón elsősorban a nagy­üzemi gazdálkodás jelenti a fejlődés egyetlen útját... VAN MEG VITA, van még ellen­vetés és lesz a közeljövőben is. De ha azok, akik ma úgy érzik: jobban élnek így, egyedül, tévednek. Mert a községet előbbrevinni, az új épüle­tek, családi házak számát megsok­szorozni, az utcákat tisztává tenni, új, kereseti lehetőségeket biztosító vállalatokat létrehozni — csak egy­féleképpen leheti Több. olcsóbb élel­miszert, bort termelni, mint eddig. Ennek egyetlen módja a nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet. S ha valaki kételkedne, nézze meg az abaújszántói tangazdaságot, ahol 20 mázsa búza terem holdanként, s százezreket jövedelmeznek egy év alatt. Föld, jó termőtalaj van bőven. Az üres hegyoldalak szőlőtőkékre áhítoznak. Csak okos tettre, teremte­ni akaró kezekre várnak. Olyanra, mint Czhiun bácsié, a volt cseléd­emberé és a többieké, akik megtalál­ták a helyes utat, csak legyen, aki kövesse őket. BARCSA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents