Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
Tasáraan. 1959. szeptember 6. MZAKMAGYARORSZAG Mi történik a színház térségében? Miskolc belvárosában, — a színház közvetlen szomszédságában —r a közeljövőben új építkezés kezdődik. A Széchenyi utca 19. számú magasépület és a színház árkádjai között már napjainkban is láthatjuk á nagyarányú készülődést. Két épületet, közel \zettöszáz éves, omladozó falu, bizonytalan szerkezetű és vá- rosképileg rossz hatást keltő lakóházat már meg ostromoltak az építők. Gyors ütemben « bontják a falakat, hogy minél előbb helyet adjanak az, új épületek alkotóinak és ezzel megkezdhessék annak a tervnek a megvalósítását, amelyet a tervezők igen gondos munkával elkészítettek. Mi történik tulajdonképpen a színház térségében, mit akarnak a terazért vált szükségessé; mert a színház bővítése miatt az eredeti formájú épületeket nein tarthatták meg. Egyrészt azért* mert egyemeletes voltuk miatt kiestek a főutca eme- 1 étmagasságából, másrészt . pedi# azért, mert korszerűtlen, elavult szerkezetük miatt az emeletráépítést nem bírták volna el. A szerkezetek megerősítése olyan nagy összeget venne igénybe, ami helyett új épületek építése előnyösebbnek bizonyult. Ezt a következő számmal bizonyították a tervezők: a két épület 6 lakása helyett 36 modern 1, 2 és 3 szobás otthont, valamint több korszerű főutcái üzletheiyiségeí építhetnek! Mint azt a rajzon is láthatjuk, balról a 19. számú épület mellett, az eddigi csúnya, üres, vakolatlan keleti homlokzathoz 6 emelet magas, másfél- és kétszobás, erkélyes lakásokat tartalmazó épületet terveztek. Ebben az épületben helyezik el a kazán- házat is, valamint egy központi lépcsőházal, ami már a Miskolcon oly kevés liftet sem mellőzi. Ezt a lépcsőt a képen jól szemlélhető Fedosz A Széchenyi utca 19. számú házhoz csatlakozó hat, es a színházhoz csatlakozó háromemeletes új épületek homlokzati rajza. Építész-tervező: Kmetty Gyula, belső építész: Dufala József. Gépészeti tervező: Budaházi Miklós, statikus tervező: Szabó József. (Miskolci Tervező Vállalat.) vezŐfc, — halljuk gyakran a kérdést, és virágüzlet közötti árkádrész alá A 21. és 23. számú házak lebontása helyezték. Ez teszi lehetővé a másik Erdészeti konferenciát rendez az Akadémia 'A Magyar Tudományos Akadémia szeptember 7-én és 8-án erdőnevelési konferenciát rendez az Országos Erdészeti Egyesület közreműködésével. A konferencián mintegy 400 hazai szakember és számos külföldi vendég részvételével vitatják meg erőteljesen fejlődő erdőgazdálkodásunk erdőnevelési módszerét, annak tudományos alapját és gyakorlati alkalmazását. A külföldi vendégek közül a bolgár, a csehszlovák, a dán, a finn, az iraki, a lengyel, a német, az olasz és a román küldöttek előadásaikban ismertetik azokat az elgondolásokat, amelyek alapján az illető országok erdőgazdaságaiban igyekeznek növelni a fatermelést. A hazai előadók között szerepei Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, aki a magyarországi erdészeti tudományos kutatás kérdéseivel foglalkozik, dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője erdőgazdaságunk helyzetét és fejlesztésének irányát ismerteti. (MTI) épületben lévő lakások megközelítését, mivel a szomszédos 23. számú ház helyén épülő háromemeletes lakótömb teljes egészében oszlopokra épül. Ez viszont nagyszerű rálátást biztosít majd a későbbi évek során felépülő Színház-térre. A tervek szerint ugyanis az árkádok alatt egy üvegkalitkóba helyezett virágüzlet épül csupán, .ami átlátszó falával kellemes hangulatot biztosít majd a tér bejáratánál. Érdekessége lesz az épületcsoportnak, hogy a magasabbik házban helyezik el a végre reprezentatív jellegű képcsarnokot, amely nemcsak a földszinti részben talál méltó helyiséget, hanem belső lépcsővel az első emeleti galériába juthatunk, ahol mintegy 100 négyzetméter alap- területű kiállítási terem is lesz. A város és a megye képzőművészeti életének régi hiányát pótolják ezzel, hiszen a jövőben a helyi és a fővárosi festőművészeknek alkalmuk nyílik ezt a helyet igénybe venni. Mellette Fedosz-üzletet nyitnak, amelynek emeleti részében műhelyt létesítenek. . Üzembehelyezése után a megrendeléseket már helyben készítik el. Mögötte, az épület-térre nyíló földszinti heljüségét a háziipari’ szövetkezet foglalja él. Külön értéke a tervezők előrelátó és figyelmes munkájának, hogy a két épülettel olyan épületcsoportot hoztak létre, amely nagyvárosi hangulatot biztosít az öreg belvárosban. A színház mint klasszicista jellegű épület az eddigi zárt épületsorból nagyszerűen fog kiemelkedni és homlokzata szimetrikus volta miatt megkapja eredeti karakterét. Ugyanis, mint ahogy a rajzon juthatjuk a •két épület csatlakozássá.! a tetőt „lekontyolják’* ugya gyan napjainkban felől van. A háro árkádos épület beljebb lesz (a ra hető),. ami a színhá épület homlokzatát Kmetiy Gyula, a Vállalat építésztervezője számos öt lettel telített és sok újszerű megoldást tartalmazó tervvel ügyesen figyelembe vette a főutca szerkezetét. Biztosak lehetünk benne, hogy a tervező kollektívának sikerülni fog Miskolc városképét új színfolttal gazdagítani, Szarvas Miklós mint aho- ryné-utca teljesen méterrel ésbé észlel- atemeletes ítja. Tervező SztfanáiáF Őszeleji vásár a városszéli téren. Korán van még, de már megbolydultak' az utcák, virradat óta szakadatlanul gyúródik a nép a vásártér felé. Ki gyalogosan, ki szekéren, ki meg kezében kötőfékkel: egy-egy vihoráázó deres, rengő- tőgyű tehén, vagy bánatos nézésű tinó társaságában. Mire aztán . a Nap a dombok közül fe^capaszkodik az ég aljára, akkorára hatalmas szekértábor verődik össze. Alkudoznak, kínálnak. vesznek. Kézről- .kézre jár a ruha, kalap, lábbeli, a rengeteg zománcedény, paplan, mézeshuszár, csokoládé, fakanál. Emitt már az áldomást isz- szák habzó sörrel., gyöngyöző borral, amott még csak a ré- diát kotorásszák elő a belső zsebből. Papírtrombita rikkan. piros léggömb pukkan, játékkakas kukorékol: tarka színekben, kavargó hangzavarban áll a vásár. Két bazársátor között messze fehérlő szitapit’amis magasodik. Tízesével, húszasával vannak a sziták egymásra rakva, eme- letformán. Alul 16—17 collos babrosták, azután 15-ös péksziták, majd sorjában a 8—10 collos, csinos gazdasz- szonysziták, végül i— mint gyerek a felnőtt nyakában — a pici ba- ba-passzőrsziták hegyeinek a legtetején. — Szitát vegyenek! Megjött az utolsó szitakötő! Asszonyok, menyecskék, itt az alkalom, most vegyenek szitát az új liszthez! — kínálja remekbe szabott, kecses készítményeit az. ötven felé hajló mester. És míg beszél, beszél, közben a keze is jár, mint a motolla. Ide rostát ad. amoda szitát. A falusiak 10 collosat, a városbeliek nyolcasat kérnek. Az asszonyok, kézbe veszik, tapogatják, ropogtatják. Egyikőjük a fénylő lószőr-szövetet nyomogatja, a másik a friss hársíaháncs illatát szagolgatja, amely- lyel a mester a szita kérgét ügyesen összevarrta. Mert ez a kettő a legfontosabb; szőrszövet és a hárs- varrat. Amelyiken ez megvan, nem kell sokat gondolkozni, csak megvásárolni. ez az igazi szita, valódi kézimunka. Viszik is az asszonyok, mintha ingyen adná. Állandóan tízen, tizenöten vannak a mester kikul. No, de most* hirtelen egy ember is közéjük keveredik. Piros az arca, deres a feje, meg a bajusza, s hamiskásan mosolyog a szeme, amikor odaszól. — Jó asszonyok, ne vigyék már mind el. hagyjanak nekem is abból a szilából... — Hogy-hogy? — ütődnek meg a vásárosok. Csizmás ember szitát vásárol? Búzarostát, azt még lehet... De szitát a kenyérliszthez?! Az már igazán az asszonyok dolga!... Még nagyobb a körülállók meghökkenése, amikor a mi emberünk dagadó mellel kijelenti, de úgy, hogy mindenki hallja: — őt szitát kérek, a tíz collosból! És ha már maga az utolsó szitakészítő a megyében, hát még ötöt abból a kicsiből is, amivel az ételt passzírozzák a csecsemőknek. Jövőre lesz ugyan csak szükség a babaszitára, de hátha már akkor nem találkozunk... De jót adjon ám. mert nászajándéknak viszem... Egy szó nem sok. de az ámulattól annyit se mukkantak az asszonyok. Csak nagysoká- . ra jött meg egy ba- boskendősnek a hangja: ^— No még ilyet! Ötszörös Örömapa! Aztán honnan szedett össze ennyi mertyasz- szonyt egyrakásra? — Nagy a család... — vágott vissza büszkén az öreg, most őszszel öt menyasszonyt házasítunk ki egyszerre. Bort. éves disznót, teljes konyhafelszerelést, pénzt adunk mindegyiknek nászajándékul. És miközben leszámolta a mester kezébe a piroshasú százasokat, ölbe szedve a sok szitát, magyarázatképpen odaszólt még az asszonyoknak: — Mert tsz-lakoda- lom lesz nálunk a fa. luban, nekem kell a nászajándékot megvásárolnom, mert... mert — tudják — én vagyok az Uj Barázda elnöke... Hegyi József Megjelent a tihanyi Biológus Napok előadásanyaga Az 1956-ban megrendezett Biológus Napok előadásanyaga a közelmúltban könyvalakban is megjelent a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadásában. Az értékes előadás- gyűjtemény — a gazdag képillusztrációval együtt — igen jól felhasználható az iskolai biológiai oktatásban és az iskolán kívüli ismeretterjesztő munkában, A közkívánatra megjelent könyv ára 8 forint. Megrendelhető az összeg egyidejű lefizetésével a TIT megyei titkárságán (Miskolc* Széchenyi utca 16. Telefon: 15-492). PINTÉR — SZRBO : XXXI z a fontos, hogy valaki megbízható, semmitől vissza nem riadó kopó vagy hóhér legyen, s minden bűnét megbocsátják, előrehaladása biztosítva van. Az állami szolgálatban álló, különleges detektíveken kívül az FBI-nek nagyszámú „önkéntes detektívje” van, akiket a „Szövetségi Nyomozó Iroda barátainak” neveznek. Az önkéntesek toborzását — illetve kényszerítését — az egész országban széles körben szervezték meg. Azok a személyek, akiket beszervezésre szemelnek ki, különböző kérdőíveket töltenek ki, s ha az adatok ellenőrzése után alkalmasnak bizonyulnák a szolgálatra, arcképes igazolványt kapnak. Az igazolvány szövege szerint az illető ,,Szövetségi Nyomozó Iroda baráti ügynökeEzek száma a százezret is eléri. Igaz, nincs semmiféle közvetlen beavatkozási joguk, feladatuk csupán az. hogy mindent és mindenkit jól megfigyeljenek és mindarról, amit látnak, jelentést tegyenek. Az FBI hatalmas nyilvántartási rendszerrel dolgozik. Az óriási kartotékrendszer, amelyet automatizáltak, száztízmillió amerikai állampolgár ujjlenyomatát, . személyi adatait, megbízhatósági vagy megbízhatatlansági jellemvonásait, ténykedéseit tartalmazza. Kilométer hosszú lenne az a feketelista, amely a hatalmas nyilvántartásban rejtőzik. A lakosság bizonyos rétegeit, például az állami tisztviselőket, a fegyveres erők alkalmazottait. a hadsereg számára dolgozó gyárak munkásait és tisztviselőit egyszerűen kötelezték arra. hogy ujjlenyomatot adjanak. Később gyakorlatilag minden felnőtt amerikai ujjlenyomata bekerült az FBI nyilvántartási dossziéiba. S a 110 millió ujjlenyomatból 93 millió tulajdonosa büntetlen előéletű. De ujjlenyomatuk ott van... Az állami daktiloszkópiai nyilvántartásban a „nem megbízható személyek” ujjlenyomat-lapját kis vörös címkével jelölik. Tehát, amikor valakinek a kartotékját kikeresik, az FBI emberei már az első pillanatban látják, kivel van dolguk. Egyébként az FBI kiterjesztette hálózatát külföldre is. Alig van kapitalista ország, ahol ne lennének az FBI-nek emberei, akik szorosan együttműködnek a közvetlenül külföld felé irányuló amerikai kémszervezettel, a CIC-vel. Az FBI megszervezte ..biztonsági szolgálatát’, vagyis kémhálózatát az Egyesült Államok külföldi diplomáciai és egyéb képviseleteinél is. Ha egy külföldi az Egyesiéit Államokba utazik, még ki sem lépett Amerika partjára, hajója . még az Óceán kellős közepén jár, s már megismerheti az amerikai nyomozórendszer módszereit és képviselőit. Minden olyan személyszállító hajón, amely Amerika felé tart, nyüzsögnek a spiclik, akik tolakodó fellépésükkel, szemtelenségükkel szinte körül fonják az utast. S amikor az idegen kilép a partra, hozzája szegődik az FBI egy-egy embere, aki állandóan nyomon követi, figyeli minden tettét, minden szavát. Az amerikai titkos rendőrség megfigyelői leggyakrabban az úgynevezett „láncrendszerrel” dolgoznak, így akarják elkerülni azt, hogy akit megfigyelnek, észrevegye és megfigyelje őket. A rendszer lényege, hogy a megfigyelésben részvevő detektívek váltják egymást, mégpedig gyakran. Ezek a „láncok'’ elegendő számú detektívvel, két- három rádió adó-vevőkészülékkel felszerelt autóval rendelkeznek. Az ilyen rádió-kapcsolat alapján válik lehetővé, hogy a detektívek rendszeres tájékoztatást adjanak a megfigyelt személy tetteiről, helyváltoztatásáról és ugyanakkor megfelelő utasításokat is kapjanak. A megfigyelést persze akkor sem szakítják meg, amikor a titkos rendőrségnek már világosan kell látnia, hogy az illető megfigyelt személy nem foglalkozik semmiféle, „amerikai szempontból” elítélendő dologgal. Velem is előfordult egyszer, hogy New York utcáin sétálgattam késő este és a nyomomba szegődött egy G. Man. Kiváncsi voltam, meddig bírja mögöttem. Lementem a földalattihoz, ahol kevés utas várakozott. Beszálltam egy érkező kocsiba, de az utolsó pillanatban, a kocsi elindulása előtt kiugrottam belőle. A detektív, aki felszállt utánam, kénytelen volt az induló földalattin maradni, nehogy leleplezze magát. De az FBI spicli-rendszere még erre az eshetőségre is felkészült: az állomáson már ott várt egy tártalék-detektív. Ha a megfigyelt személy akár autón, akár vasúton elhagyja a várost, a G. Man-ek nyomon követik, még akkor is, ha az egész országot beutazza. Ha a megfigyelt személyautón utazik, a megfigyelő detektiv- csoport átadja a megfigyelést az FBI helyi kirendeltségéhez tartozó másik detektívcsoportnak, mégpedig az államhatáron. Egyébként az autót követő ügynököket időnként leváltják, nehogy a megfigyelt személy felismerje Őket... Az FBI embereinek kedvelt módszere a fényképezés. Miniatűr fényképezőgépeket használnak, sokszor olyan kicsit, hogy az észrevétlenül a tenyerükben is elfér. Előfordul az is, hogy a felvételt nagy távolságból csinálják, távcsövei egybekapcsolt lencsével, s a fényképezőgépet ilyenkor az* utcán álló zárt autóban, vagy másutt helyezik el. Engem egy alkalommal,. amikor egy könyvesboltot néztem, úgy fényképeztek le a titkos rendőrök, hogy utcai fényképésznek adta ki az egyik magát. Olyan utcai fényképésznek, aki pillanatfelvételeket készít a járókelőkről, azután igyekszik rábeszélni, hogy a lefényképezett rendeljen a felvételből. Ez a jelenség annyira elterjedt az USA- ban, hogy senkiben sem kelt gyanút. Az amerikai nyomozók főként akkor igyekeznek fényképfelvételeket készíteni, amikor a megfigyelt személy másokkal találkozik. Az ilyen „fényképes bizonyítékok” gyakran szerepelnek bírósági eljárásban és tárgyalásokon, amikor a hatóságok bizonyítani akarják, hogy a vádlott találkozott egy bizonyos személlyel, vagy pedig járj, egy bizonyos helyen. Hallatlan nagy dolognak tüntetik fel, hogy az Egyesült Államok területén nincs bejelentési kötelezettség sem a magánlakásokban, sem a szállodákban. A valóságban azonban az történik, hogy ha valaki lakást akar bérelni, a tulajdonos mindaddig nem adja azt ki, amíg az illető nem közli vele: mi a foglalkozása, mi munkahelyének címe és mennyi a fizetése. Ezenkívül még ajánlás is szükséges egy olyan személytől, akit a tulajdonos ismer. A szállodákban csak úgy bérelhet valaki szobát, ha előzőleg a megfelelő kérdőíveket kitöltötte. De akár magánlakásban, akár szállodában bérel lakást, a helyi rendőrség azonnal megkezdi rendkívül körültekintő nyomozását. Az állami, szervekkel szoros kapcsolatban dolgoznak azok a detektívirodák, amelyeket nagyobb szállók tulajdonosai azért tartanak, hogy lakóikat megfigyeljék. Az amerikai titkos rendőrség a „veszedelmes” gondolatokkal gyanúsítható. vagy valamilyen haladó társadalmi tevékenységet kifejtő személyekkel szebiben három intézkedési fokozatot különböztet meg. Az „első fokozat” (az amerikai rendőrség nyelvéről lefordítva) a „vádlott” letartóztatása, ami a „vádlott” lakásán tartott házkutatással jár együtt. Ha. egy amerikai nem fogadja el az alkotmányban lefektetett jogainak rendőri értelmezését, s ezt kifejezésre is juttatja — deportálják. A rendőrtechnika ezt nevezi a .,második fokozatnak”. Á „harmadik fokozat” olyan módszerek alkalmazását jelenti, amelyek fizikai vagy lelki szenvedést okoznak, mégpedig azzal a céllal; hogy valakit rábírjanak a szükséges információk megadására. Noha az amerikai törvények kimondják, hogy a „vádlottnak joga van hallgatni” nem véletlen, hogy a „harmadfokú vallatás” kifejezés az Egyesült Államokban keletkezett. A „harmadik fokozatot” főként az amerikai titkos rendőrség alkalmazza. Az eljárás pszichológiai része az úgynevezett „hosszú lélegzetű kihallgatással” kezdődik. Hogy hogyan kell ezt elvégezni — erre is kitanítottak bennünket. E kihallgatási „módszer” lényege az, hogy a vádlott kihallgatása megszakítás nélkül, néha kilencvenhat órán át tart, miközben a kihallgatást vezető személyzetét többször felváltják. Gyakran arra kényszerítik a vádlottat, hogy egész idő alatt álljon. A cél, hogy a vádlott energiáját megtörjék, lelki ellenálló- képességét legyőzzék. A kihallgatás alatt éles, vakító fénysugarakat vetítenek állandóan a vádlottra. Majd hosszú időn át egyáltalán nem ht&f- ják aludni, vagy alig-alig engedélyeznek számára alvási időt. Ezután kezdődik a kihallgatás. Egyes esetekben —- főként nőkkel szemben — azt az eljárást is alkalmazzák, hogy éj« szakára olyan hullaházban helyeziM, el őket, ahol több holttest van. A letartóztatott erkölcsi ellenállóképességének megtörésére a szerencsétlen előtt azt a látszatot keltik, mintha már előkészületek történnének a vü. lamosszékben való kivégzésére. (Folytatjuk.)