Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-04 / 207. szám
Péntek, 1959. szeptember 4. ÉSZAKMAGYARORSZAG s SlfíKtnfíG VQRORSZfíG HALLÓT TU *1,7, :7 Will mj:i © A DVTK első gólja les volt, vagy szabályos? ... Igen sokat, beszéltek erről a gólról a mérkőzés után s emlegetik ma is. Voltak olyan szurkolók, akik azt hangoztatták: — Gól az, amit a játékvezető megad és az ellenfél közepet kezd ... Mások azt rebesgették, hogy az Iván által rúgott szöglet után még lesen volt a diósgyőri balszélső, amikor Török labdája hozzá került. Ismét mások arra ^esküsznek”, hogy Fellegi, a dorogi balhátvéd a balkapufához „ragadt”, így szó sem lehet lesről. Mi több szakemberrel értekeztünk az első gólról. Az általános megállapítás az volt, hogy a szögletrúgás után Iván lassan húzódott a pálya belseje felé, viszont a dorogi balhátvéd egy pillanatra „ottragadt” a bal kapufánál, így — bár lesgyanús volt a helyzet — nem lehetett kétséges a gól. Véleményünk szerint a második félidő játéka alapján a diósgyőri csapat mindenképpen rászolgált a két pontra. A DVTK jelenleg a bajnokság első helyét foglalja el. A sorsolás úgy alakul, hogy a következő három mérkőzés „adva van”. Igen örülne minden miskolci és Borsod megyei szurkoló, ha három hét múlva is a tabella első helyén látnánk a szimpatikus vasgyári fiúkat. Csak vigyázzunk sporttársak!... Félre az elbizakodottsággal, nehogy megbosz- sziúlja magát!... © Egy olyan mérkőzésről emlékezünk meg, amelyik egyáltalán nem volt beszámítva a vasutasok pont- szerzésébe. Igen kevesen számítottak arm. hogy az MVSC vasárnap kjét bajnoki ponttal tér majd vissza Miskolcra. A Spartacus nemcsak otthonában, hanem vidéken is igen elismerésre méltó eredményeket ért el a bajnolcságok során. A vasárnapi mérkőzés előtt az első helyen állt a fővárosi csapat és igen nagy esélyese volt az MVSC elleni mérkőzésnek. Az MVSC a mérkőzés első időszakaiban NB I-es formában játszott és mindenkor tudott alkalmazkodni az adott helyzethez. Hiába vezetett egy góllal a hazai együttes, a miskolciaknak nemcsak az egyenlítés sikerült, hanem kétgólos vezetéshez is jutottak. 3:2-nél tudtak erősíteni és Tiba „pontot tett a mondat végére”, azaz fejesgóljával két értékes ponthoz jutott a miskolci csapat. A további feladat az legyen, hogy még óban megjavítani a csatársor gólképességét és akkor nem elérhetetlen az óhaj: egy év múlva újra NB I.! Az MMTE szombati mérkőzésén — főleg a második félidőben — sok ötletes és átgondolt támadást láthatott a közönség. A játékosok közül annak idején a legtöbb szidást Paszt- rovics, a csapat balszélsője kapta. Kétségtelen, hogy a jó labdarúgó erényekkel rendelkező játékos sok mérkőzésen nem igazolta képességeit. Mi most nem kutatjuk, hogy mi volt az oka. Egyet azonban megállapítunk: Pasztrovics hasznos tagja lehet a csapatának, ha megfelelő életmóddal, lelkiismeretes edzésekkel készül a mérkőzésekre. Szombaton több olyan „alakítást” láttunk tőle, ami képzett játékosra vall. Azt szeretnénk, ha a szurkolók népszerű „Alija” továbbra is sportszerű életmóddal készülne az összecsapásokra és a következő bajnoki évben az NB Il-es MMTE-nek lenne az erőssége. © Az elmúlt héten arról írtunk, hogy a felsőzsolcai sportkör játékosai Bánszálláson lassan „elfogytak”. Többen sérülések miatt hagyták abba a játékot. Sokan arról beszéltek, hogy a zsolcai játékosok többsége szimulált” ezen a mérkőzésen. Már a múlt héten megállapítottuk, hogy a legszigorúbb vizsgálatot kell lefolytatni ebben az ügyben. Most vasárnap Felsőzsolcán, a Szuhavölgy elleni mérkőzésen, Kiss I. játékvezető mindkét fél megelégedésére vezette a találkozót. Mégis mi történt? A mérkőzés vége után mintegy háromnegyed óra telt már el, amikor Kiss játékvezető az autóbuszhoz igyekezett. Ekkor, a kísérők legnagyobb meglepetésére, egy erősen il- luminált egyén arculcsapta az igen jól működő játékvezetőt. A felsőzsolcai sportemberek és játékosok nagyon felháborodtak az incidens miatt és szó, ami szó... a sportolók helybenhagyták a magáról megfeledkezett szurkolót. Megkapta az elégtételt a játékvezető? Nem! Ilyen esetnek egyetlen mérkőzés után sem szabad előfordulni. Igen üdvös volna, ha a felsőzsolcai sportvezetők alaposan megnéznék, kik azok a renitens- kedők, akik a sportszerűséget felcserélik a vandalizmussal?! Bízunk abban, hogy több ilyen és ehhez hasonló eset nem fordul elő Felsőzsolcán ... © Augusztus első napjaiban sok „jelölt” vette birtokába a Testnevelési Főiskolát. Az űj labdarúgó segédoktatók tanultak itt két héten keresztül, hogy a tanultakat a labdarúgó sportban gyümölcsöztessék. A Borsod megyei jelöltek „kitettek” magukért. A segédoktatói vizsgát heten kiváló eredménnyel végezték el s többen voltak olyanok, akik négyes osztály zatot kaptak. Kik voltak a kiválók? Ha a névsort végignézzük, csupa hírneves, régi labdarúgót találunk, akik közül többen még ma is hódolnak kedvenc sportjuknak olyképpen, hogy a bajnoki pontokért küzdenek: Károlyi, Tiba, Nagy György, Palics- kó Gy., Turinszky, Polcz Jenő és Fekete László. E sportolók a maguk idejében jó labdarúgók voltak, de tényleges játékból lassan kiöregednek és mint edzők akarnak működni. Kívánjuk az új edzőknek: sok te hetséges fiatalt adjanak a magyar labdarúgásnak! ® Kulturális szerveink felkészültek az őszre Propaganda* autót kér a színház — Népművelési módszertani tanácsadó — Bábműhelyt létesít a művelődésügyi osztály A közelgő ősz sok feladatot ró kulturális szerveinkre. A megyei tanács művelődésügyi osztálya azonban felkészült az új időszakra. Erre vallanak azok az érdekes hírek is, amelyeket Szebeni Győző osztályvezetőhelyettestől most hallottunk. — Köztudomású, hogy a miskolci szinház táj előadásait, azok sikereit nagyon megnehezítik a hiányos propaganda lehetőségek. Különösen károsan érezteti ez hatását a prózai daraboknál, melyek falun ma még kisebb népszerűségnek örvendenek. Ebben az esztendőben a szinház 100- 110 tájelőadást tervez Borsodban, s hogy ezek erkölcsi cs anyagi szempontból egyformán jól sikerüljenek, változtatni kell a korábbi agitációs módszereken — mondotta Szebeni Győző. Több időt kell szentelni a prózai művek előzetes hírverésének. A cél érdekében a színháznak külön propaganda-autóra van szüksége. Ilyen irányú kérelmünket felterjesztettük a minisztériumhoz, s most várjuk, hogy felettes szerveink a táj- szervezés nehéz körülményeinek tudatában rövidesen kedvező döntést hozzanak. — Sokat beszéltünk eddig az öntevékeny színjátszók, táncosok, muzsikusok, ismeretterjesztő munkatársak eredményei mellett a mozgalom hiányosságairól, melyek főleg a helytelen feladatvállalásban és mű- sorpolifikában mutatkoztak meg — folytatta az osztályvezetőhelyettes. E hibák leküzdésére most komoly lépést tettünk azzal, hogy létrehoztuk népművelési módszertani tanácsadónkat, amely a Bartók Béla Művelődési Házban kapott otthont. Gárdus János tanár a tanácsadó vezetője, amely már meg is kezdte munkáját és minden ellenszolgáltatás nélkül elvi, technikai útmutatást ad a segítségre szoruló üzemi, vagy falusi népművelési munkásoknak. — Igen népszerű, fejlődő ága lenne munkánknak a bábművészet is. amely sajnos a technikai fogyatékosság különböző betegségeiben szenved. Ezt a problémát szintén megoldja az idei ősz. Október elsején a miskolci József Attila művelődési házban megkezdi munkáját a megyei bábműhely és tanácsadó. Vezetésével Balogh Sóndotnét bíztuk meg, aki nagy lelkesedéssel fogott az előkészületekhez. A műhely paravánokat, kis színpadokat, bábfejeket, ruhákat készít, s ugyanakkor technikai és műsortervezési útmutatást is nyújt az érdeklődő falusi, vidéki bábköröknek. Később,, amennyiben a kísérleti időszak indokólja, igyekszünk nagyobb állami támogatással komoly vállalattá fejleszteni a műhelyt, hogy a megyében jelentkező minden igényt szakszerűen kielégíthessen — fejezte be tájékoztatóját Szebeni Győző, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. (m.) A labdarúgó játékvezetők közül az elmúlt vasárnapon sokan vezették kifogástalanul a mérkőzéseket. Az ellenőri jelentések a legjobban Tóth István játékvezetőt dicsérik. A Mezőkövesd—Rudabánya mérkőzést oly tökéletesen vezette —, hogy működését „tanítani lehetne” a játékvezetők iskolájában. Nem volt mérlegelő akkor, amikor mindkét csapatból két-két játékost leküldött a pályáról. Az egyik esetben akkor küldött ki mindkét csapatból egy játékost, amikor a háta mögött szabály- lankodtak. Hátranézett és látta, hogy egymást rugdossák. Megállította a játékot és mindkettőt leküldte á pályáról. Csak az elismerés hangján írhatunk ténykedéséről. Két fiatal játékvezetőt ezúttal is meg kell dicsérnünk. Kifogástalanul működött az elmúlt vasárnap Szolnoki Béla és Adorján László. Mind jobban belejönnek a „komolyabb” mérkőzések vezetésébe, ami a játékvezetői testület jó munkájának az eredménye. Minél több tehetséges, fiatal játékvezetőt szeretnénk megdicsérni. Ez viszont teljesen tőlük függ... (leskó) Városi tanácstagok fogadóórái Szeptember 4-én: Maiiák István, Pereces, MSZMP helyiség 17—19. Tóth Mária, Nagyváthy u.' ált. iskola 18—19. Bácz János, Béke tér, Vásárcsarnok iroda, 16—18. Szeptember 5-én: Z. Tóth Jánosné. Határ u. 1. 17—19 órakor. Szeptember 6-án: id. Árvái András, Tégla u. 33. 12—14 órakor. Szeptember 7-én: Gaál Elemér. Alsó- szinva u. 39. 16—20. Szabados Jánosné, Gyár u. 90. 17—18 órakor. Szeptember 8-án: Csonka József, Jókai u. 41. 18—19 órakor. Szeptember 9-én: Dr. Fehér István, Kazinczy u. 18. I. em. 122. 9—12. Vágó Péter, Mai’x u. í»8. II. em. X/5. 17—19 órakor. Szeptember 10-én: Cseszár Vilmos, Budai J. u. 2. Gyógyped. iskola iroda. 16—17 Kolyakovszky János, Kerpely A. u. 3'. 16—18. Soltész József. Diósgyőr. Szénbanya SZ. B. helyiség, 16—18. Szeptember 11-én: Bumbera Sándor Költő u. 6. 15—17. Gál Imre. M. Tapolca, Győri u. 11. 17—19. Vajzer Lajosné, Győri kapu 40-42. Patyolat V. I. em. 16-18 órakor. Szeptember 12-én: Kerékgyártó István Tölgy u. 68. 17—19. Szűcs János, Hejő- csaba, 44-es kislakás, 19—20 órakor Szeptember 13-án: Guba Barna, IV. kér. tanácsháza, 18—20. Szeptember 15-én: özv. Kari Laiosné, üveggyári klubhelyiség, 16—18. Törő Gábor, Puskás Tivadar u. 7. Alt. iskola, 19— 20. Tűzkő Géza, Hajnal u. 4. 16—18 órakor. Műanyaggal kötik le a futóhomokor Az emberiség mór sokmindenféle módszerrel kísérletezett, hogy megállítsa a sivatagok futóhomokját, s termékennyé tegye a pusztaságok földjét. Az utóbbi időben a szintéti- kus kémia sietett a tudósok segítségére. Kiderült, hogy a polyakrilamid nevű polimer nagyszerű tulajdonságkai rendelkezik: folyékony állapotban homokos területre permetezve cementre emlékeztető, vékony kérget, képez. A műanyagburok nemcsak megköti a talajt, hanem trágyázza is, s ezenkívül átereszti a vizet. Nemrég a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának expedíciója Kurszk környékén 2 kilométeres homoksávon eredményes kis őrleteket végzett az új polimérrel. PfNTER - SZfíBO: m XXIX. lYJartsának az volt a véleménye rólam, hogy én, mint kémfö- nök kitűnően megállnám a helyemet, hogy nekem nem Európában van a helyem, hanem egyelőre az Egyesült Államokban, ahol aztán a legkülönbözőbb iskolákon képeznek hírszerzésre és más igen hasznos tudnivalókra, amelyeket gondjuk lesz felhasználtatni velem. Egy amerikai tábornak — akinek a nevét sohasem fogom megtudni — ajánlására ki is vittek az Egyesült Államokba. Ott először egy üzemben dolgoztam. Ki akartak próbálni, milyen ember vagyok én. Két évig figyeltek, s csak aztán vittek iskolára, öt évig képeztek, tanítottak és ez alatt az öt esztendő alatt módomban volt megismerni az egész Egyesült Államok berendezésé^, különösen pedig hírszerző szervezetét és belső rendőri rendszerét. Nos, amikor az üzemben. egy new- yorki gépgyárban dolgoztam — akkor kerültem először kapcsolatba a „magánnyomozókkal”. Figyeltek. Mégpedig hivatalból, állami megbízásra. Ugyanis az FBI — amint ezt később látni fogják — a magánnyomozó irodákat is felhasználja arra, hogy politikai értesüléseket, adatokat szerezzen munkásokról, vagy azokról, akikkel nekik később dolguk lesz. A detektívügynökségek tevékenységének méretéről leginkább forgalmuk és jövedelmük alapján lehet fogalmat alkotni, noha ezek adatait igyekeznek titkolni. Én hallottam arról, hogy csupán a Pinkerton, a Burns és a Till magánnyomozó irodák forgalma közvetlenül a háború után elérte az évi hat és félmillió Emilért. A Sherman-iroda tiszta jövedelme 1945—48 között 22 millió dollár volt. Mert a monopóliumok nem fukarkodnak akkor, amikor a nyomozó irodák „munkáját” kell megfizetni. A detektívügynökségek gondosai} kidolgozott, szakadatlanul tökéletesedő módszereket alkalmaznak. S nem házassági ügyekben, hanem elsősorban a nagy konszernek és állami szervezetek megbízásából, a munkások mozgalmairól, a haladó szervezetekről, azok aláaknázása, megsemmisítése végett gyűjtenek anyagot. Hatalmas tájékoztatási szolgálatuk van, amely feldolgozza és osztályozza a beszerzett adatokat. Jellemző, hogy a magánnyomozási irodák belső szervezete a hasonló államintézmények — a rendőrség, az FBI szervezetének pontos változata. Módszereiket gondosan titkolják és tevékenységüket „fedőszervekkel” leplezik, éppen úgy, mint a külföldi' felderítő szervek, amelyek tízezer számra toborozzák az ügynököket felforgató tevékenységre nemcsak a népi demokratikus országok és a Szovjetunió, hanem még kapitalista országok ellen is. Egyes detektív-cégek a nyomozás meghatározott területeire specializálták magukat. A Corporation’s Auxiliary például különböző elnevezések alatt rengeteg városban kizárólag azzal foglalkozik, hogy embereit funkcionáriusokként becsempéssze a szakszervezetekbe. Hetenként kétszer tájékoztató bulletint is ad ki, amelyet megbízóinak küld el. Ezeket rendkívül bizalmasan kezelik. Egy alkalommal kezembe került ilyen is. Jól emlékszem, hogy a bulletin valahogy így kezdődött: ..Tapasztalt és igen tájékozott meg- kízottaink a leafontosabb. nagy gonddal őrzött tájékoztatási anyaggal látják rl önt. Az ön szemével látnak, az Ön fülével hallanak mindent az üzemben és az üzemen kívül. Mindenütt összegyűjtenek minden információt, amely elősegíti, hogy ön a leghatékonyabban megvédhesse érdekeit” A Pinkerton-cég jelmondata ez volt: „Sohasem alszunk”. S valóban nem is aludtak. A detektív-ügynökségeknek pontosan kidolgozott módszeidik van titkos ügynökeik kiképzésére. A nagy ügynökségek központi irodáiban külön osztály foglalkozik ezzel a feladattal. Ezeket az osztályokat ins- truktori osztálynak nevezik. Feladatkörük: tanulmányozni a toborzás módszereit és az újonnan toborzott ügynököket gyakorlatilag oktatni. Az új ügynökök bevonásának legegyszerűbb formája az, amikor hirdetéseket tesznek közzé az újságokban, hogy új munkaerőket kívánnak szerződtetni Ezen az úton a legkülönbözőbb foglalkozású embereket szedik össze, nagyrészt olyanokat, akik erkölcsileg züllöttek, s akik könnyű megélhetést keresnek, idegenkednek a becsületes munkától. Az önkéntes toborzás mellett a másik módszer: besúgásra kényszeríteni olyan személyeket, akiknek működése bizonyos szempontból fontos a nyomozóirodák számára. Rendszerint zsarolással szervezik be ezeket. Egy ismerősöm mesélte el, hogy neki munkahelyén egy alkalommal fizetésén kívül pénzjutalmat adtak, amelyet névre kiállított csekken utaltak ki számára. Bizonyos idő eltelte után megbeszélésre hívták és ott felszólították, hogy leqyen besúgó. Vonakodott. Ekkor közölték vele, hogy az az összeg, amelyet annakidején jutalomként felvett, s amelyről írást is adott, különleges alapból származik, az ,.különleges díj” és, ha nem fogadja el az ajánlatukat, leleplezik, mint besúgót. Bizonyítékul az a csekk szolgált, amelyen ismerősöm aláírása szerepelt. A magánnyomozó irodák ügynökei általában két csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak azok, akik kívülről figyelik meg a vállalatokat, szakszervezeteket, a második csoportba tartozók pedig az adott szervezet vagy intézmény belső helyzetéről nyújtanak tájékoztatást, illetve végeznek propaganda-bomlasz- tó munkát a kormány érdekében. A magánnyomozók „kádereinek” legfőbb felhajtója az alvilág, amelyet millió és millió szál fűz a nyomozó- irodákhoz. A munkásmozgalom elleni kémkedés szervezői semmiféle módszertől sem riadnak vissza: sztrájkokat provokálnak olyankor, amikor a munkások még nem készültek fel kellőképpen a sztrájk sikeres megvívására, s ilymódon biztosítják a vállalkozók győzelmét, ellentéteket szítanak a munkások között, felbujtják az asszonyokat a sztrájkolók ellen stb. Ezeknek a magándetekiv ügynökségeknek, tulajdonképpen a munkás- mozgalomba beépített kémszervezeteknek fő tevékenysége az adatgyűjtés és a széleskörű propaganda. Az ügynök igyekszik felderíteni a mozgalom vezetőit és agitációt fejt ki ellenük. Titokban összeállítja a fekete-listákat, tagsági könyveket, szakszervezeti iratokat, pénzügyi elszámolásokat lop. jelentést tesz a kihallgatott beszélgetésekről, s jelentést készít mindarról, ami ott történik. Gyakran fordult elő kinnlétem alatt az is, hogy a vállalkozók puszta haszonlesésből sztrájkot provokáltak. Egyszer ilyen kísérlet során igen különös eset történt. Egy konfekcióüzem megbízott egy detektív- ügynökséget, hogy provokáljon sztrájkot munkásai között. A cég ugyanis arra számított, hogy a „Sztrájk ellen biztosító társaságtól” jelentős összegű kártérítést kap. Kiderült azonban hogy a biztosító társaságnak szintén voltak besúgói az üzemben, akik a „Biztosító” tudomására hozták, hogy tulajdonképpen az üzem vezetőinek érdeke a sztrájk, így tehát a tolvaj lopta meg a tolvajt. Számos bányaszerencsétlenség, vasúti összeütközés, robbantás és egyéb olyan bűncselekmény, amelyet sztrájkok időszakában hajtanak végre, s amelyeknek a tetteseit a hatóságoknak „nem sikerült” megta- lálniok — nem egyéb, mint ilyen de- tektív-ügynökségek által szervezett provokáció, De az amerikai monopóliumok elég óvatosak ahhoz, hogy ne bízzanak meg teljes egészében az említett ügynökségek művészetében, tevékenységében, hanem más oldalról is^ „biztosítják” magukat. A különböző monopóliumok magánrendőrséget szerveznek, amelyeknek „különleges szolgálatát” hosszú időn keresztül fejlesztették ki. A kémiskolán különböző tantárgyak között erről is kioktattak bennünket. Megtudtuk, hogy ez az úgynevezett „belső biztonsági” szervezet a Ford-konszernnél és az acéliparnál a legszervezettebb. Ford igen költséges és könyörtelen kémrendszer segítségével terrorizálja a munkásokat. Az ő kémszolgálata messze túlhaladja az üzemen belüli tevékenység kereteit és az egész Egyesült Államokra kiterjedő titkos szervezetté alakult, amelynek feladata: harc a munkásmozgalom és minden demokratikus mozgalom ellen. A Ford-féle titkosrendőrségnek többezer állandó, belső tagja van: ezek a titkos ügynökök sokezer főből álló hadseregével dolgoznak. Különösen nagyszabású tevékenységet fejtett ki ez a „különleges szolgálat” a második világháború kitörése előtt és alatt. A kémszervezet akkori vezetője, Harry Bennett a legszorosabb kapcsolatban állt az Egyesült Államokban működő hitlerista ügynökségekkel. Ugyanakkor Bennett és segédei üldözték azokat a munkásokat, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szakszervezeti tagok. A Ford-féle kémkedés technikája magas fokot ért el. Azt úgy emlegették előttünk, mint iskolapéldát. E szolgálat ügynökei semmitől sem riadtak vissza, egészen odáig mentek, hogy átkutatták a munkások uzsonnatáskáját és zsebéU A tulajdonos. Henry Ford is élénk érdeklődést tanúsított „biztonsági szolgálatának” működése iránt: minden nap meghallgatta a szolgálat főnökének jelentését, minden apró ügyben konkrét utasítást adott. Henry Ford örökösei átvették apjuk stílusát. S ma még apjuknál is jobban törekednek arra, hogy e kényes kérdést illetően minden nyilvánosságot elkerüljenek. (Folytatjuk.)
