Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-27 / 227. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 193». szeptember 21 .—* • ' ♦ £v\ ^ t ’ A Zsolcai kapuban egy motoros gyorsan hajtott és szabálytalanul Következmény: a képen látható. előzött. hány emberéletet követel a gondat­lan vezetésből származó karambol! És sajnos legtöbb esetben a gépkocsi­vezető felelőtlensége miatt. A sajtó, a rádió hányszor elismétli: Tartsd be a KRES^ST! Vezess óvatosan! Gon­dolj embertársaid és a magad éle­tére! Megyénkben mit mutat a statisz­tika? Ez év első felében 40 karambol történt ittas vezetés, következtében. A gépkocsivezetők egyrésze, sajnos elfelejti: amikor szeszesitalt fogyaszt, veszélyezteti embertársai életét, nem ura kocsijának. Megfeledkezik csa­ládjáról s arról: amikor először ült a volán mögé, azt ígérte, óvatos lesz, hogy szakmájában becsülettel helyt­álljon. Ötvös Imre is megfeledkezett erről. Szeszesitalt fogyasztott, nem gondol­kodott, amikor „rálépett” a gáz­pedálra. CA — 9789 rendszámú sze­mélykocsijával a sajószentpéteri úton felborult. Súlyos balesetet és 4000 forintos kárt okozott.; Az Kai elvette érzékét, túllépte a megengedett sebességet; Bűnvádi eljárást indítottak ellene. Czövek Bertalan, a IV. sz. Belker, tehergépkocsivezetője is ittasan ve­zette FB — 8389 rendszámú gépkocsi­ját.. Be nem látható útkanyarban 70 kilométeres sebességgel haladt; A szesz mámorító hatása alatt minden­ről megfeledkezett és száguldani akart. S mi lett a vége? A Bükk- szentlászló és Bükkszentkereszt kö­zötti útvonalon kocsijával a szaka­dékba zuhant és a helyszínen meg­halt. Felföldi László rakodómunkás pedig súlyosan megsérült. Anyagi kár: 24.000 forint. Majercsák László a szerencsi gép­állomás kormos traktorát ittasan ve­zette, — jogosítvány nélkül! A sza­kadékba zuhant és súlyosan megsé­rült. Bűnvádi eljárás indult ellene. A motorosok is gyakran okoznak közúti szerencsétlenséget. Hassó Gá­bor „bátran” vezette EF — 2093 rend­számú motorját, 70 kilométeres se­bességgel felszaladt a járdára. Egy járókelőt súlyosan megsebesített, ő maga is megsérült. Vezetői jogosít­ványát bevonták. Sok példát sorolhatnánk, melyek azt mutatják: több gépkocsivezető­nek nem a volán mellett a helye. A gépkocsivezetés szép, de egyben ne­héz foglalkozás, kiegyensúlyozott nem azért szerkesztették, hogy csak megtanulja a gépkocsivezető. A KRESZ törvény ! Törvény, melyet be kell tartani gépkocsivezetőnek, motorosnak és gyalogosnak egyaránt. Bár a statisz­tika szerint a gyalogosok az év első felében jobban vigyáztak, mindössze 6 esetben követtek el olyan szabály­talanságot, mely balesettel végződött. A megye és a város közlekedés- rendészeti osztályai, a közúti forgal­mat irányító és ellenőrző rendőrök derekas munkát végeznek. Mindent elkövetnek, hofp csökkenjen a köz­Két gyalogos szabálytalan áthaladása az Ady hídnál. Mintha parkban sétál­nának. Az ilyen járókelőket szigorúan meg kell büntetni. lekedési balesetek száma. Ennél töb­bet a rendőrség már nem tehet. Egy­re jobban megszigorítja az ellen­őrzést, megbünteti a gyorshajtókat és a figyelmetlen járókelőket. A gép­kocsivezetőknek kell végre meg­emberelni magukat. Aki ezt a szak­mát választotta, legyen talpig ember! Olyan, mint Juhász Pál, aki már 17 éve sofőr és soha nem okozott balese­tet. Jó munkájáért ^ Megyei Ven­déglátóipari Vállalat most terjeszti fel kitüntetésre. Clehnik István több, mint 20 éve gépkocsivezető. Jelenleg a TEFU-nál dolgozik. Betartja a KRESZ-1, gondosan vezet, szereti kocsiját, soha nem okozott karam­bolt. Rigó István, a MÁVAUT busz nép fizeti. Hány új gépkocsit vásá- rolháttunk volna ebből az összeg­ből?! Megdöbbentő számok! Induljon végre harc a közlekedési balesetek ellen! Segítsük a közlekedési rendőr elvtársak munkáját, figyelmeztessük egymást az utcán, hogy minél rit­kábban szólaljon meg a •figyelmez­tető rendőri sípszó. A gépjárműveze­tők pedig csakis akkor lesznek iga­zán értékes emberek, ha az eddigi példákból okulva, „inkább később, mint soha” jelszóval vezetik a gép­kocsit, Legyen ez necsak a közleke­dési rendőrség, hanem valameny- nyiünk ügye! ?; ? (— szegedi —) ÜZEMEINK, BÍNYÁINX ÉLETÉBŐL iHHiiiiMitmiHiiiiiiimiHiittHniiiiiiiimiinfiiiiiimnimiiHHiiiinHmiiiiiimmiHiiiiümiiiitii 116 vagont alakítanak át október S-ig a Miskolci Járóműjavítóban Az őszi fovgalom a korábbi évek­hez viszonyítva még nagyobb szállí­tási feladatokat ró a vasutasokra. A megnövekedett áruforgalom új ko­csik beállítását, a gördülőállomány fejlesztését kívánják. A járóműjaví­tó dolgozói a kongresszusi verseny­ben azt vállalták, hogy elavult, kise­lejtezett zárt vagonokat alakítanak át és tesznek alkalmassá érc és kavics­szállításra. Eredetileg 25 kocsi átalakítását kellett volna elvégezni, de a iavitó- sok az ígérték, hogy szeptember 30­ig 110 átalakított vagont adnak át a forgalomnak. ígéretüket becsülettel megtartják, s most ezt újabbal tetéz­ték. mert a minisztérium kérésére október 5-ig még újabb 6 teherva­gont alakítanak át. A Miskolci Járómű javító dolgozói ezzel jelentős segítséget nyújtanak az őszi-téli forgalom lebonyolításá­hoz. Az ország különböző járómü- javítóiban mintegy ezer vagont ala­kítanak át. s ennek több mint tíz százalékát a miskolciak végzik. 1962-ben új városi trafóállomás kesdi meg üzemét A járókelők idén érdekes építke­zést láthatnak a Szabó Lajos és a Dózsa György utca sarkán. Az épít­kezés beleilleszkedik a 15 éves re­konstrukciós és eneraia-városfejlesz- tési tervbe. Az épülő trafóállomás feladata az lesz, hopp üzembiztos energiaellá­tást teayen lehetővé és állandó le­gyen a feszültség. A trafóállomástól 10 kw-os kábelek ágaznak majd a további elosztókhoz. A későbbiekben a város keleti és nyugati részein is épülnek hasonló létesítmények, ame­lyek teljesen kielégítik Miskolc áram­ellátását. Ezzel egyidőben lehetővé vá­lik a feszültségnövelés is 220 Voltra. Az építkezés utolsó akkordjait 1961- re, a szerelést pedig 1962-re fejezik be. Új biztosítási eljárások a borsodi bányákban Hosszú idő óta a bánya klasszikus biztosítási anyaga a fa volt. Mint tudjuk, ez igen drága és nagy részét import útján tudjuk beszerezni. A korszerű biztosítási kutatások szá­mos új biztosító elemmel gazdagít­ják a bányaművelést. Megyénkben is tért hódít a Vastámos frontkikép­zés. Lyukóbánya. Rudolftelep és Anna- bánya után Bánfalván is kísérleteket folytattak a vastámos frontfejtés­kiképzéssel. A kezdeti lépések igen biztatóak, s a jövőben mindinkább kiszélesítik az új biztosító elem fel- használását. ' Ugyanebben az üzemben tért hó­dít a fakockás biztosítás is. Ezidáig az üzem dolgozói mintegy 15 méte­res szakaszt képeztek ki fakockás biztosítással. Jani Gyula területi fő­mérnök sok reményt fűz ehhez a biz­tosítási módhoz, s kilátás van arra. hogy mind nagyobb mértékben lát­ják el a vágatokat fakockás biztosí­tással. A széntelepek gépi művelésének kikísérletezésére széngyalut állítanak üzembe a sajószentpéteri ff. aknán A sajószentpéteri II. akna már évek óta a Borsodi Szénbányászati Tröszt gépkísérleti üzeme. Különbö­ző földtani viszonyok között itt pró­bálták ki a szovjet Donbasz-. Gor- nyak-kombájnoknak a borsodi vé­konytelepi szénbányászatban való alkalmazhatóságát. A sajószentpéteri II. aknán rövide­sen új, nagyjelentőségű kísérlet kez­dődik a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinél túlsúlyban lévő és csak nehéz fizikai munkával lefejt­hető, 70—80 centiméteres vékonyte­lepek gépi művelésére. A sajószentpéteri Il-es aknán most készítenek elő egy új, 114 méteres frontot a Löbbe-féle széngyálu ab kalmazhatóságának kikísérletezésé­re, mely több hónapra teszi lehetővé a gyalu folyamatos munkáját. Az új. folyamatos gépi műveléste az országban először előkészített kí­sérleti frontfejtés november közepé­re, készül el, amikorra a Löbbe-féle széngyálu is megérkezik. A széngya- luhoz beépített Itaparószálag is tar­tozik. A gyalu a szén keménységétől függően. 5—12 cm-es mélységben „gyalulja” le a szenet, s azt közvet­lenül a kapjirószalagra dönti. A gya­lu előrehaladásával párhuzamosan rt kaparószalag hidraulikus berendezés­sel szorítható a szénfalhoz. A Lenin Kohászati Művekben a fizikai és műszaki dolgozók eredmé­nyes munkát fejtenek ki a pártkong­resszus tiszteletére tett mennyiségi és minőségi vállalásaik maradékta­lan teljesítéséért. Az elmúlt napokban értékelték az eddig eltelt nyolc hónap verseny- eredményeit és ezen kiértékelés azt mutatja, hogy a gyár dolgozói min­dent elkövetnek a pártkongresszus VASÁRNAPI TÁRCÁNK INGYENNAPSZAM A mikor minden hónap elején odaállok a nevemre számfej­tett „fixért”, nem tudom érzéketle­nül zsebregyűrni a pénzt, mert ilyen­kor mindig eszembe jut Béres bácsi. Béres bácsiról pedig az az 1 pengő 20 fillér, amelyet... no, de ne vágjunk a történet elébe. Annak idején, még az én negye­dik, ötödik elemista koromban nem kínálkozott annyi csábító alkalom a magamfajta szegény gyerekeknek a nyári szünidő kellemes eltöltésére, mint mostan, amikor balatoni tábo­rozások, úttörő-kirándulások, kül- és belföldi üdülések közt válogathat­nak. Megtiszteltetésnek számított, ha Béres bácsi fürkésző tekintete kivá­lasztotta közülünk azokat, akiket megfelelőnek tartott, hogy minden nyáron összeszedjék a Zsófia-rét vad­vizes hajlataiban termő vízi mosza- tokat. amelyeket aztán a patikának szállított, hogy orvosságot készítse­nek belőle heptikás betegek számá­ra. Általában két, három napig, leg­tovább egy hétig tartottak ezek a munkák. Ezidö alatt elegendő gyógy­növényt szedtek össze és szárítottak meg a szerencsésebbek, akik külö­nösen büszkék voltak erre. Lenéztek bennünket, kik nem jutottunk be Béres bácsi kegyeibe, s kis klottga- tuánkban dideregve, irigy szemmel néztük, hányám indulnak már kora reggel vasvillával a vállukon a Zsó- iia-tmsztai hajlatokba, Hej, ha rágondolok, ma is könny- belábad a szemem! Bár meglehet, hogy annak idején nem volt ez ilyen megható, de előttem most mégis az. hiszen az ember már félútról is szí­vesen gondol vissza a gyermekko­rára ... A tanévzáró ünnepségen, a „vizs­gán” minden alkalommal ott volt Béres bácsi is. Bizonyára azért, mert ilyenkor választotta ki az ő napszá­mosait. de azért is. mert félig-medd hivatalos embernek számított a fa­luban. Apáink a fiskálisok kasztjába tartozónak tekintették őt. akit meg is uraztak. ha egy darabka földbér­lethez. egy kis árendához segítette őket. Hogy ki volt, mi voft tulajdon­képpen. — ma sem tudom, mert nem a mi falunkban lakott. De elég gyakran megjelent ott. s volt. hogy kupeckodott, máskor árendás földet osztott, vagy nyaranta az iskolások­ul vízinövényt vágatott, mert vol­taképpen mindegyikből hasznot hú­zott. Ha nem nyert volna rajta, nem is csinálta volna, nem igaz? Elég az, hogy ötödik osztályos koromban, amikor a vizsgán szerencsésen meg­feleltem Afrika földrajzából. így szó­lott hozzám a folyosón Béres bácsi: — Eljönnél-e reggel békalencsét szedni? Boldogságomban majdnem kezet- csókoltam neki. Olyan nagy dolog volt ez az életemben, mintha alis­pánnak neveztek volna ki, A pénz értékét voltaképpen nem ismertem, hiszen addig sohasem volt több a ke­zemben ötven fillérnél; azt is édes­anyámtól loptam és riasztópisztolyt vettem érte a keresztúri búcsún. T áttam. anyám is örül. S mivel ragaszkodtam hozzá, hogy ne­kem is olyan kenyerestarisznyám le­gyen. mint apámnak van. még azon éjjel megvarrta. Egy kisebbfajta lisz- tes-szütyőt alakított át erre a célra. Hajnalban pedig vasvillával a válla­mon, a ráakasztott tarisznyával, amelyben egy üveg tejet, zsíroske­nyeret és néhány szem kockacukrot vittem, megjelentem gyülekező he­lyünkön, a kocsma előtt. Messze volt ez a vadvizes rét. Majd másfél órát gyalogoltunk és féltünk is, egymást biztatgatva. amikor a szó- banforgó pocsolyához értünk. Piócák, csíkok, százlábú csiborok, mindenféle mérges víziállatok tanyáztak ebben. Én eddig még sosem jártam ezen a vidéken, s most ím kitárult csodál­kozó szemem előtt a Zsófia-puszta rejtélyes világa. Gólyák, szárcsák, kecsesröptű sirályok, gémek, vadlu- dak tanyáztak a szigeteken, vizicsir- kék csipogtak a sás bokrai közt. Hal meg annyi volt itt. hogy akár a lá­ba ujjával megfoghatta az ember! Jöttünkre felröppenő szárcsák csör­gése és békák kvartyolása zavarta meg a csendet. — Kvarty, kvarty ... brrkkecskecs. brrkkecskecs! Rá a vadkacsák feleltek: — Guáp, guáp. sb Czupp! « béka ugrott a vízbe és — loccs •» vidra szökött a hal után. f Félelmemben majd sírva fakad­tam, de azért bátorságot erőltetve, a többiek után gázoltam. A meleg, na­pos oldalra teregettem zsákmányo­mat, mely undorítóan bűzlött az áZ-j lőtt víztől. Beteg lettem már a pusz-f ta gondolattól is. hogy valaki ezt majdan orvosságként veszi be .. Es-( téré takaros csomót gyűjtöttem, s iz-, gatottan vártam a többiekkel Béres ( bácsit az első napi bérért. Jött is{ könnyű homokfutóján, porzott alatta, az út. s a por rózsaszínben játszott a lemenő nap bíborfényében. Remeg- -tünk az örömtől, s szinte fáztunk a pénz-éhségtől. Magunkban titkon a, másik csomóját mustráltuk: vajon, nem több-e, s majdan Béres bácsi, nekünk megadja-e a kialkudott 1 , pengő 20 fillért? , Ám Béres bácsi le sem szállt, csak, végigmért bennünket sajnálkozó te-, kintettel. s ennyit mondott csöndé- , sen: , — Gyerekek, ma nem fizetek..,, nem tudok fizetni nektek. , Sírásra görbült a szám, s a mél-, lettem állók is szipogni kezdtek. Bé-, rés bácsi kiemelte az ostortartóból az, ostort, meglegyintette a lovat, s-se-, besen megfordulva kiáltotta még, vissza: - , — Az orvosok megírták, hogy a i békalencse nem való orvosságnak! ' JMire felocsúdtunk, már csak a* porfelhőt láttuk, mely lassan. * leheletfinoman enyészett el az estit homályban. ] ÓNODVÁRl MIKLÓS4 tiszteletére tett felajánlásaik mara­déktalan teljesítése, illetve túltelje­sítése érdekében. Az üzemek között a legjobb eredményt az acélmű dolgozói érték el, akik augusztus 31-ig a vállalt 17 ezer tonnával szemben 23,5 ezer tonna acélt adtak nép­gazdaságunknak. Nemcsak a mennyiségi termeiés te­kintetében járnak élen az acélmű k dolgozói, hanem igen szép eredmé- i nyékét értek el a műszaki intézkedési 1 tervek teljesítése terén is. Vállalták. > hogy augusztus 31-ig 49 millió forin­tot takarítanak meg. ezzel szemben »55 millió forint megtakarítást éltek •el. , A gyár többi üzemeinek dolgozói is (igyekeznek vállalásukat túlteljesíteni, 'így a vasöntöde gvárrészleg dolgozói a vállalt 410 tonna vasöntvénnyel , szemben 584 tonnát, a hengermű dol- i gozói a vállalt 3500 tonnával szem- 1 ben 4600 tonnát, a nagykovácsmű dolgozói a vállalt 440 tonnával szem- ) ben 844 tonnát, a nemesacélkovács- í műhely a vállalt 75 tonnával szem- ^ ben 286 tonnát, a húzó-hőkezeló • gyárrészleg dolgozói -a vállalt 120 > tonnával szemben 136 tonnát tér­> mellek terven felül. ■ A vállalat vezetősége kongresz­I szusi vándorzászlókat alapított • > a kongresszusi versenyben leg- ' > jobb eredményt elérő üzemek | jutalmazására. > Az augusztusi eredmények alapján ezen vándorzászlókat a nehézüze­mek csoportjában az acélmű gyár­> részleg dolgozói, a nagyüzemek cso­portjában úz acélöntöde dolgozói, a ■ középüzemek csoportjában a nemes- acélkovácsműhelv dolgozói, a szol­i gáltató üzemek csoportjába« -az energia gyárrészleg dolgozói nyerték el. A kohászok túlteljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat f Megdöbbentő számok sofőrje, 1927 óta vezet balesetmente­sen. Van tehát példa, hogy ebben a szakmában is elkerülhető a szeren­csétlenség. Ezek a gépkocsivezetők azt tart­ják: inkább egy órával később mint soha! Igen, Inkább egy órával ké­sőbb érjenek célba, minthogy balese­tet okozzanak és a kórházi ágyon ébredjenek. Vannak olyan gépkocsivezetők is, akik nem isznak ugyan vezetés köz­ben, de azt tartják: az autó azért van, hogy száguldjon az ember. Túl­lépik a megengedett sebességet, bal­esetet okoznak. Ez év első negyedé­ben 11, a második negyedévben 23 esetben büntettek gyorshajtásért a megye területén. Ezek a számok sem megnyugtatóak. A rendőrség illeté­kes osztályának ezért még szigorúb­ban büntetni kell azokat, akik nem tartják be a KRESZ előírásait. Betét­lap helyett a jogosítványt kell el­venni, vagy bevonni az ilyen sofő­röktől! A gyalogosok sem angyalok 9 mondják a gépkocsivezetők. Van Is ebben igazság, de ne egymást okol­juk, hanem közösen küzdjünk a biz­tonságos forgalomért. Ha gyalogos és gépkocsivezető egyaránt betartja a szabályt, csökken a balesetek száma. Ez pedig máról holnapra is bekövet­kezhet. Csupán az szükséges, hogy ne rohanjunk az utcán, legyünk min­dig körültekintőek. Súlyos anyagi károk is keletkeznek a közúti balese­tek következtében. 1959 első felében 411.730 forint értékű anyagi kár ke­letkezett. Legfőbb érték az ember, első az emberi élet; de ezt a közel félmillió forintos kárt is a dolgozó életű, felelősségteljes embert kíván, hiszen emberek éleiére, a népgazda­ság vagyonára kell vigyáznia a kor­mánykerék mellett. A KRESZ-t A hivatalos statisztika szerint a múlt évben 6307 közlekedési baleset történt az országban. Ebből 4870 a gépkocsivezetők hibájából. Hány és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents