Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! vnammm & MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 224. mám Ara 50 fülé r/<^V\01959 szeptember 24, csütörtök Hegyaljai Napok Sátoraljaújhelyen ^ filmklubokról Titkos utakon Éjszakai riadalom Hruscsov: ^4« amerikai nép a szovjet néphez hasonlóan békére törekszik Herter: Hruscsov beszédét érdemes gondosan tanulmányozni Meleg: fogadtatás lowában Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov szeptember 22-én beszédet mondott Des Moines város kereskedelmi kamarájában. Beszédé­ben köszönetét mondott azért, hogy meghívták Iowa államba és annak fővárosába. Ezután Iowa állam egész lakosságának a szovjet nép szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait tolmácsolta. Nagyon örülünk, hogy eljöttünk Iowa államba, amelynek nagy mező- gazdasági központja messze az Egye­sült Államok határain túl is ismert mondotta Hruscsov. Nálunk, a Szovjetunióban jól tud­ják, hogy Iowa fontos helyet foglal el a világ kukoricatermelésében, és hogy Önök nagy sikereket értek el az állattenyésztés fejlesztésében. Gon­dolom, Önöknek nem közömbös meg­tudni azt, hogy országunk egyik leg­nagyobb mezőgazdasági központja, a krasznodári terület azt a célt tűzte ki maga elé, hogy verse­nyezni fog Iowa állammal a me­zőgazdasági termékek előállítá­sában. Ä Kubány-vidék sok kozákfalujában «nagyon jól ismerik azokat az ered­ményeket, amelyeket az Önök farrp­jai a kukoricatermelésben, továbbá a hús, tej és más mezőgazdasági ter­mékek előállításában elértek. Az Egyesült Államok és különösen Iowa állam mezőgazdaságát nagy ér­deklődéssel kísérjük elsősorban azért, mert itt a mezőgazdaságot ki­tűnően gépesítették. Az Önök farm­jainak némelyikén a mezei munkák, valamint a különféle háziállatok és' szárnyasok hizlalásának gépesítésé­vel igen nagy termelékenységet ér­tek el. A mezőgazdaságban jelenleg az egy munkásra eső termelés Önök­nél jóval magasabb, mint a mi kol­hozainkban. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy az önök közgazdászai közül töb­ben hibát követnek el, amikor gépiesen hasonlítják össze az egy főre eső mezőgazdasági ter­mékeket az Önök farmjain és a mi kolhozainkban. Ezek a közgazdászok nem veszik fi­gyelembe azt a tényt, hogy a Szov­jetunióban és az Egyesült Államok­ban teljesen ellentétes alapokra épül a mezőgazdaság. Ugyanakkor, amikor az Önök farmjai nem egyebek, mint egyes tulajdonosok magánkapitalista vál­lalkozásai, a Szovjetunióban a kol­hozok a paraszt közösségek tulajdo­nát képező, társadalmi tulajdonban lévő szövetkezeti gazdaságok. Az Önök gazdaságaiban mindaz, ami gazdaságilag nem kifizetődő, el­veszti létjogosultságát és megsemmi­sül. A gyenge farmok, amelyek nem elég jövedelmezőek, és nincs elég forgóeszközük, nem tarthatnak lé­pést az élettel. Ezek a farmok nem tudnak olyan magas gépesítést be­vezetni. amilyen a nagy farmokon van, elmaradnak az utóbbiaktól, tönk­remennek, helyüket elfoglalják az erősebbek. Önöknél a kapitalizmus­ra jellemző konkurrencia törvénye érvényesül. Nálunk a mezőgazdaság más elve­ken, mégpedig szocialista elveken éfcüi. A kolhozok nagy szövetkezeti gazdaságok, amelyek a paraszti por­ták önkéntes egyesüléséből jöttek lét­re. Ezért nálunk egy-egy gazdaságban nem annyi embert foglalkoztat­lak, amennyi minimálisan szük­séges ahhoz, hogy el tudják vé­Herter nyilatkozata Hruscsov és Eisenhower megbeszéléseinek előkészítéséről NEW YORK. Az AP jelentése sze­rint Herter amerikai külügyminisz­ter kedden közölte, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterrel együtt nagyvonalakban kidolgozták Hrus­csov és Eisenhower Camp David- ben tartandó megbeszéléseinek tárgykörét. Herter és Gromiko egy­órás megbeszélést tartott és ezen ide­iglenesen megállapodtak Hruscsov és Eisenhower megbeszéléseinek ideig­lenes tárgyában. Újságírók kérdésére válaszolva Herter kifejezte azt a véleményét, hogy a berlini helyzetet nem a csúcs- értekezleten kellene megvitatni. Szerinte a kormányfői értekezle­ten mindaddig nem tudnak megegyezni ebben a kérdésben, amíg több haladást nem érnek el a külügyminiszteri síkon, vagy pedig más tanácskozá­sokon. Herter hangoztatta, nem osztja azoknak a nézetét, akik kereken el­utasítják Hruscsov leszerelési tervét, azzal, hogy az nem egyéb propagan­dánál. A külügyminiszter szerint a terv propaganda, „de ugyanakkor az em­beriségnek azt az erőfeszítését jel­képezi, hogy megoldást találjanak legalább az egyik legfontosabb nem­zetközi kérdésben. Éppen ezért Hrus­csov beszéde megérdemli, hogy a legnagyobb figyelemre méltassák és a leggondosabban tanulmányozzák.” Herter ezután annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a leszerelés megvalósítása ese­tén megfelelő nemzetközi rend­őri erőt kellene felállítani, amely szavatolná a világ bé­kéjét. A leszerelést szerinte szigorú ellenőr­zéssel kell egybekötni. Az amerikai külügyminiszter ez­után a laoszi helyzetről szólott. Meg­állapította, hogy igen „kérdéses” a laoszi kormánynak az az állítása, hogy a Vietnami Demokratikus 'Köz­társaság beavatkozik a laoszi helyzet­be, s támogatja a felkelőket. Bár Herter hitelt adott a laoszi kormány­körök állításának, de kénytelen volt elismerni, hogy ezt az állítást semmi sem igazolja. A laoszi helyzet „nehéz és bonyolult” — mondotta. Az AFP szerint Herter azt is meg­jegyezte. nem tartja valószínűnek, hogy Hruscsov Amerikába érkezése óta megváltoztatta az Egyesült Álla­mokról alkotott véleményét. A szovjet leszerelési javaslat újabb visszhangja London (MTI) Az angol békebizottság nyilatko­zatban a következőket jelentette ki: Hruscsov négy év alatt végrehaj­tandó tökéletes leszerelési javaslata lángra lobbantotta a népek lelkese­dését az egész világon. El kell fogadni ezt a józan, reá­lis ajánlatot, amely véget vet a hidegháborúnak és a béke kor­szakát nyitja meg. Üdvözöljük az új javaslatok kezdeményezőit. Gaitskell sajtónyilatkozatában ki­jelentette: sajnálatos, hogy a Nyu­gat nem részesítette melegebb fogad­tatásban Hruscsov leszerelési javas­latát. Ha barátságosabban fogad­ják, ez kétségkívül nagyon kedve­zően befolyásolta volna az általános légkört. Meggyőződésem szerint az oroszok egészen őszinték, midőn azt mondják, hogy békét kívánnak és hajlandók gyakorlati kérdésekről ko­molyan tárgyalni. A brazil külügyminiszter is támogatja a szovjet leszerelési javaslatot Rio de Janeiro (Uj-Kína) H. Lafer, Brazília külügyminiszte­re kijelentette: teljes mértékben he­lyesli Hruscsov általános és teljes leszerelési javaslatát. — Valóban érthetetlen — mondotta Lafer —, hogy amikor milliók és milliók szen­vednek ínségben, óriási pénzmeny­nyiséget ölnek olyan fegyverekbe, amelyeket holnap meg kell semmisí­teni, mert elavulnak. A külügymi­niszter rámutatott: a leszerelés a né­pek álma. Brazília a nemzetközi ér­tekezleteken mindig is támogatta a becsületes szándékú leszerelési ja­vaslatokat. (MTI) Hruscsov elutazott Coon Rapidsba Des Moines (MTI) A Reuter és az AP jelenti, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán magyar idő szerint délután négy óra tájban a „Fort Des Moines” szállodából gépkocsin a 120 kilomé­terre lévő Coon Rapidsba utazott, Roswell Garst farmjára. Hruscsowal együtt indult útnak Cabot Lodge nagykövet és Garst, a vendéglátó. A szálloda körül és a város utcáin egybegyült tömegek tapssal üdvözöl­ték a szovjet miniszterelnököt. Hruscsov Garst farmján meg­ismerkedik a kukorica és a takar­mánytermesztés amerikai módszerei­vel. A szovjet miniszterelnök a múlt­ban már több ízben vendégül látta a Szovjetunióban Roswell Garstot (MTI} gezni a föld megművelését, a vetés gondozását és az állatok ellátását, hanem annyit, ameny- nyi ebben a szövetkezetben ren­delkezésre áll. Hiszen nem lehet tűrni azt, hogy a szövetkezeti tagok egy része dolgoz­zék, más részét pedig megfosszák a munkához való jogától. Mi látjuk azokat a hiányosságokat, amelyek a kolhozokban a mezőgazdasági mun­ka szervezésében és a munkaerőfel­használásban mutatkoznak és meg­szüntetjük ezeket a hiányosságokat. Természetesen mezőgazdaságunk elmaradása az Önökétől gépesítés­ben és a munka termelékenységében csak ideiglenes jelenség. A mezőgaz­daság szocialista rendszere lehetővé teszi, hogy rövid időn belül felszá­moljuk ezt a lemaradást és maga­sabb termelékenységet érjünk el, mintamilyen az Önök farmjain van. A szovjet kormányfő ezzel össze­függésben szólt arról, hogy a Szov­jetunióban a földműves kultúráltsá- ga élég magas, s az ország rendelke­zésére állnak mind a szakképzett ká­derek, mind pedig a gépgyártó ipar. amely elő tudja állítani a mezőgaz­daság számára á szükséges gépeket. — Jelenleg gyorsított ütemben fejlesztjük a vegyipart — folytatta Hruscsov — és ez lehetővé teszi, hogy több műtrágyát és gyomirtó vegy­szert gyártsunk. Ezeknek a kémiai anyagoknak a széleskörű felhaszná­lása lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük a mezőgazdaság termésho­zamát. növeljük a mezőgazdaságban az egy főre eső termelést. A mezőgazdaság fejlesztésében most sikeresen haladunk előre. Rövid idő, mindössze öt év alatt — a sze­mestermények össztermelése az 1953 évi 82 millió tonnáról 1958-ban 141 millió tonnára növekedett. Ezzel egy­idejűleg az állami felvásárlás az öt év alatt 31 millió tonnáról 57 millió tonnára növekedett. Alig három év alatt az ország keleti részén 90 millió acre szűz­földet törtünk fel. Ez négyszer annyi, mint Iowa állam egész vetésterülete. Jóval több takarmányt termelünk, mint korábban. A silótermelés az öt év alatt 32 millió tonnáról 148 millió tonnára növekedett és kukoricából — amelyet korábban erre a célra alig használtak fel — 1958-ban 10 millió tonnát silóztak be. Az elmúlt öt évben az ország szarvasmarha állománya 15 millióval sertésállománya több mint 15 millió­val. juhállománya pedig 30 millióval nőtt. Éz lehetővé tette, hogy a nem földműveléssel foglalkozó lakosság szükségleteinek fedezésére növeljük a hús állami felvásárlását. Az 1959-es év első nyolc hónapjában háromszoi több húst, 2,3-szer több tejet, 2,2-szei több tojást és kétszer annyi gyapjúi vásárolt fel az állam, mint az 195? év hasonló időszakában. Mezőgazdaságunknak nagy tar­talékai vannak, lehetőségei a vetésterület és a gabonafélék terméshozamának növelésében, továbbá az állattenyésztés fej­lesztésében korlátlanok. Meggyőződésem, hogy az Önök farmerei és szakemberei sok mindenl feltudnának használni azokból a2 eredményekből, amelyekkel a Szov­jetunió rendelkezik mind a mező- gazdaság irányítása, mind a mező- gazdasági tudomány területén. Önök­nél szintén sok értékes és tanulságos dolgot lehet látni. Szakembereink, akik jártak az Egyesült Államokban, elismeréssel beszélnek az önök nagy sikereiről. A baromfitenyésztésben önöknél a legnagyobb az egységnyi takarmánymennyiség által eredmé­nyezett súlygyarapodás: 1 kilogramm súlygyarapodáshoz körülbelül 2,5 kg takarmányt használnak fel. Nekünk át kell vennünk az Önök tapasztala­tait. Mi tiszteljük az amerikai szak­emberek tudását, munkáját és ta­pasztalatait. Az önök sikerei méltók a dicséretre, tapasztalataik pedig méltók tanulmányozásra és az át­vételre. 4 Sok hasznosat tanulhatunk egy­mástól. Ügy vélem, nincs szükség arra, hogy a mezőgazdasági tapasz­talatok tanulmányozásának, e tapasz­talatok kicserélésének nagy jelentő­ségéről beszéljek. Jól tudom, hogy vannak, akik el­lenzik az ilyen kapcsolatokat, akik úgy vélik, hogy ezek a kapcsolatok* az országaink közötti gazdaság! kapcsolatok javulása hozzájá­rul a Szovjetunió gyorsabb gaz­dasági fejlődéséhez, terveinek sikeresebb megvalósításához.. Az Önök országában egyes lapokban olyan cikkek jelennek meg, amelyek úgy igyekeznek beállítani a mi hét­éves tervünket, mint „a szovjet gazdasági támadás veszélyét”. Fel­teszem a kérdést: kinek és milyen veszélyt jelent a mi törekvésünk, amely például arra irányul, hogy nö­veljük a mezőgazdasági termelés mé­reteit? Mi rossz van abban, ha mi versenyezni akarunk önökkel, pél­dául a kukorica, a hús és a tej ter­melésében? Hiszen aligha fogja valaki azt állítani, hogy a nagyobb tej, vaj és húsfogyasztástól a szov­jet emberek „agresszívak” lesz­nek. Igen, népünk a következő jelszót tűzte maga elé: „El kell érnünk és le kell hagy­nunk az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben”. De hát lehet-e ebben valamiféle, az amerikaiakat fényegető „veszély”-t látni? Mi például egyáltalán nem hajiunk afelé, hogy agresszív embe­reknek tekintsük az iowai farmero­kat, csak ázért, mert ők több kuko­ricát és húst termelnek, mint a ku- bányi kolhozistáink. Versenyre hív­juk Önöket a hús, a tej, a vaj, a közszükségleti cikkek, a gépek, az acél, a szén és az olaj termelésben* azért, hogy jobban élhessenek az em­berek. Mennyivel hasznosabb ez a ver­seny, mint a hidrogénbombák és mindenfajta fegyver felhal­mozásában való versenyzés! Le­gyen minél több kukorica, és hús és egyáltalán ne legyen hidrogénbomba! A szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja — mondotta a továbbiakban a szovjet kormány­fő. Hétéves tervünk előirányozza az ipari és mezőgazdasági termelés csaknem kétszeres, egyes fontos te­rületeken pedig még annál is na­gyobb növekedését. A mezőgazdaság­ban évente 164—180 millió tonna ga­bonát, 76—84 millió tonna cukorré­pát, legalább 16 millió tonna húst, 100—105 millió tonna tejet akarunk előállítani. A szovjet emberek meg vannak győződve róla, hogy ezeket a tervfeladatokat nemcsak teljesív tik, hanem túl is teljesítik majd. CFolytatás a 2. oidahmá

Next

/
Thumbnails
Contents